Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

wjr HEGYET 1978. OKTÓBER 4., SZERDA Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • Elbirtoklás útján szerez­het-e tulajdonjogot a tulajdo­nostárs? Több olvasónk fordult hoz­zánk az elbirtoklással kapcso­latos kérdéssel. Először nézzük, mit értünk elbirtoklás alatt: A Polgári Törvénykönyv szerint, elbirtoklás útján meg­szerzi egy dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul bir­tokolja. Aki bűncselekmény­nyel vagy egyébként erősza­kos vagy alattomos úton ju­tott a dolog biztokához, elbir­toklás útján nem szerezhet tulajdonjogot. Nem lehet el­birtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon sem, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtala­nul került ki. Az ingatlan tu­lajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonat­kozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Sok vitára adott már okot az is, hogy va­laki abban a díszemben volt, hogy az ingatlant elbirtokolta, és annak tulajdonosa. Ezt a tényt azonban elmulasztotta a telekkönyvben, illetve most már az ingatlan-nyilvántartás­ba bejegyeztetni. A jogsza­bály szerint, ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan- nyilvántartásba nem jegyez­teti be, a tulajdonszerzéssel nem hivatkozhat azzal szem­ben, aki az ingatlanon, az in­gatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szer­zett. Az előbb említett rendelke­zések nem zárják ki, hogy el­birtoklás útján az egyik tu­lajdonostárs is megszerezhesse a másik (többi) tulajdonostárs biztokának tulajdonjogát. Fi­gyelembe kell azonban venni — és itt válaszolunk K. Z.-né budaörsi olvasónknak, hogy a közös tulajdonnal együttjár a mindegyik tulaj donostársat megillető birtoklási és haszná­lati jogosultság, amelyet egyik tulajdonostárs sem gyakorol­hat a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes ér­dekeinek a sérelmére. Ez lé­nyegében azt jelenti, hogy a tulajdonostársak a saját joguk gyakorlása során, mindig kö­telesek szem előtt tartani a másik (többi) tulajdonostárs jogát. Azt is jó tudni, hogy a birtoklás valamennyi tulajdo­nostársat az egész dolog te­kintetében megilleti, és a ha­szon a tulajdoni hányaduk arányában illeti őket Különö­sen azonban ingatlanoknál gyakran előfordul, hogy a tu­lajdonostársak a közös dolog birtoklását egymás között ténylegesen megosztják. A kö­zös tulajdon megszüntetéséig ilyenkor is tekintettel kell len­niük egymásra, és az a tulaj­donostárs, aki a másik sérel­mére birtokol, rendszerint erő­szakos vagy alattomos bir­tokló. S ez természetesen nem vezethet elbirtoklás útján tu­lajdonszerzésre. Kivételesen azonban felme­rülhet olyan eset, amikor a tulajdonostársakkal szemben az elbirtoklást az elmondottak ellenére is meg lehet állapíta­ni. Ilyen lehet például az, amikor a tulaj donastársak a közös tulajdonukban álló in­gatlan biztoklását egymás kö­zött tényegesen úgy osztot­ták meg, hogy az is megálla­pítható, miszerint azt a meg­osztást véglegesnek, a közös­ség teljes megszüntetésének szánták, és csak hanyagságból, vagy hozzá nem értésből vagy rosszul felfogott költségkímé­lésből maradt el a törvényes szabályoknak megfelelő végle­ges rendezés. Ahogy az előbbiekben meg­jelölt olvasónk esetét nekünk elmondta, számára kedvező választ adhatunk. Nála a ki­alakult birtoklási helyzet tíz éve alatt erőszak vagy alatto­mosság nem állapítható meg, s véleményünk szerint, a kö­zösségmegszüntetési perben is ez a ténylegesen kialakult hely­zet lesz az irányadó. Egy másik olvasónk hasonló ügyében azt adta elő, hogy több tulajdonosa van a földin­gatlannak, de egyedül csak ő az ismert, a többi ismeretlen helyen tartózkodik. Mi a hely­zet ilyenkor? — kérdi. Ezzel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv az alábbiakat mondja ki : Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzet­ben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszüntetésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél keve­sebb volna hátra. A törvény azt is kimondja, hogy az el­birtoklás megszakad, ha a tu­lajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz for­dul, vagy a tulajdonos a do­loggal rendelkezik. (Használja, másnak engedi át használatra, stb.) Az elbirtoklás megszakad akkor is, ha a birtokos a birto­kot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklás megsza­kad, a birtoklásnak addig el­telt ideje nem vehető figye­lembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körül­mény elmúltával újból kezdő­dik. • Hol kell végrehajtani a fegyelmi büntetést, ha a dolgo­zó munkaviszonya közben megszűnik? Egyik olvasónk fegyelmi büntetés hatálya alatt áll (át­helyezést szabtak ki reá, ala­csonyabb munkakörbe helyez­ték), és új munkahelyen kíván elhelyezkedni. Kérdése, ho­gyan érvényesül az új munka­helyen a korábbi fegyelmi büntetése. A Munka Törvénykönyve szerint, ha a dolgozó munka- viszonya a jogerős fegyelmi büntetés, illetőleg a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetés végrehajtása előtt vagy aninak végrehajtása köz­ben szűnik meg, a büntetést az új munkahelyen kell vég­rehajtani. A büntetést a MIL- lap megfelelő rovatában kell feltüntetni. Ha a büntetés a munkaviszony megszűnését követően válik jogerőssé, erről az új munkahelyet értesíteni kell. P. K. olvasónk esetében tehát a vállalat nem követett el törvénysértést, mert az át­helyezés fegyelmi büntetése csak azután vált jogerőssé, miután az új munkahelyen he­lyezkedett eL Természetesein ott most más beosztást kapott, de a fegyelmi büntetés hatá­lya alól csak akkor mentesül­het, ha rehabilitálják. Ez azt jelenti, hogy az egyéb jogkö­vetkezmények 2 éven keresz­tül sújtják olvasónkat. . Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A szövetkezetek és gazdasági társulások felszámolásáról a 20/1978. (IX. 5.) PM-rendelet szerint történhet intézkedés. Az említett jogszabály leírja, hogy mikor kerülhet sor felszámo­lásra, és annak milyen eljárási szabályai vannak. (Pénzügyi Közlöny 19. sz.) Az új szabványnyomtatvá­nyokról ugyanitt jelent meg a Pénzügyminisztérium 3X1/1978. PMl Titk. közleménye. A mezőgazdasági termékér­tékesítési szerződésből szár­mazó minőségi vitákban állás- foglalásra jogosult szervekről és szakemberekről a Magyar Közlöny szeptember 26-án megjelent 64. számából ismer­hetik meg az érdekeltek a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10/1978. (IX. 26.) MÉM számú rendeletét. A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása keretében a gazdálkodó szervezetek kö­zötti együttműködés rendjéről A Mechanikai Művek FELVÉTELRE KERES több éves szakmai gyakorlattal rendelkező gépi forgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs), szerszámkészítő, elektroműszerész, villanyszerelő (telepkezelői vizsgával vagy anélkül), kazánkezelő (olajkazánhoz), gép- és szerkezeti lakatos szakmunkásokat, minöségellenöröket, férfi és női betanított munkásokat gépi és szerelői munkákra, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót. Érdeklődni lehet: személyesen a vállalat Munkaerőgazdálkodásán, vagy telefonon a 669-400/102-es vagy 269-es melléken. Megközelíthető: a sima 87-es autóbusszal, amely a Kosztolányi Dezső térről indul. ugyanitt jelent meg az 5/1978. (IX. 26.) ÁH számú rendelke­zés. A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény végrehaj­tásáról intézkedő 41/1968. (XI. 1.) Korm. számú rendelet ki­egészítéséről a 45/1978. (IX. 28.) MT rendelet rendelkezik. A gazdasági ágazati irányi- tásról ugyanitt jelent meg a Minisztertanács 46/1978. (IX. 28.) sz. rendelet«. Kártérítés gyermekkori balesetért Egy város belterületén ke­rékpáros haladt. Az illető mögött a csomagtartón tizen­két éves fiú foglalt helyet. A kerékpáros egy útkereszte­ződésben — előzetes irány-- jelzés nélkül, nagy ívben — balra kezdett kanyarodni. Egy közvetlenül mögötte ha­ladó teherautótól nem láthat­ta, hogy azt személyautó kö­veti, amely előzni kezd. így történt, hogy az autó elütöt­te. A kerékpáron ülő gyer­mek lezuhant és súlyosan megsérült. A kerékpáros el­len indított bűnügyet a nyo­mozó hatóság megszüntette, mert a cselekmény elbírálá­sánál figyelembe vette, hogy ha a gázoló személyautó veze­tője körültekintőbb, a baleset elkerülhető lett volna. A gyermek anyja, mind a kerékpáros, mind az autóve­zető ellen kártérítési pert in­dított. Az ügyben hozott jog­erős ítélet csak az autóvezető teljes kártérítési kötelezettsé­gét állapította meg. Évekkel később — az idő­közben felnőtt fiatalember — az Állami Biztosító ellen pert indított. Előadta, hogy a bal­eset következtében megrok­kant, munkaképesség-csökke­nése 80 százalékos- Nagykorú­ságának elérése után a kár rendezésére hivatott Állami Biztosítót kártalanításra szólí­totta fel. Kérése eredményte­len maradt, ezért nagyobb összegű jóvátételt, valamint havi járadékot követelt. A járásbírósági tárgyaláson meghallgatott igazságügyi or­vosszakértő véleménye sze­rint a fiatalembert a baleset után kialakult helyzet életvi­telében, munkájában, ruház­kodásában és közlekedésében nagy mértékben befolyásolja. M unkaképesség-csökkenése miatt pályaválasztása korláto­zott. Fizikai vagy álló munká­ra alkalmatlan. A közlekedés­ben fokozott óvatosságra van szüksége. Állapota végleges­nek nem tekinthető, mert ké­sőbb műtétre lesz szüksége, ennek ellenére mozgáskorlá­tozottságában rosszabbodás várható. A továbbiakban ki­derült, hogy a rokkant jelen­leg vállalati adminisztrátor, havi 1850 forintos munkabér­rel. Eredetileg kereskedelmi pályára készült, de rokkant­sága miatt erre alkalmatlan­ná vált. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának értesítése szerint a kereskedelmi dolgo­zók személyi bére havi 1500— 1600 forint, amihez 20—25 szá­zalékos forgalmi jutalék já­rul. Mindezekből a járásbíró­ság azt a következtetést von­ta le, hogy az adminisztrátor nem általános kártérítésre, hanem keresetkiegészítés cí­mén rendszeres havi járadék­ra jogosult. Ezt havi 400 fo­rintban állapította meg. A járásbíróság ítéletét a megyei bíróság helyben hagy­ta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú döntést hatályon kí­vül helyezte és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára köte­lezte. — Akinek munkaképessége baleset folytán csökken, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete a korábbit nem éri el — hangzik a határozat. — Ez a rendel­kezés nem alkalmazható ak­kor, ha az illető, jelentős testi fogyatékossága ellenére, a baleset előtti jövedelmét rendkívüli munkateljesít­ménnyel éri el. Amennyiben a keresetveszteséget a balese­tet megelőző jövedelme figye­lembe vételével nem lehet megállapítani, akkor az azonos vagy hasonló munkát végző dolgozók átlagos havi keresete irányadó. Ebben az esetben a fiatalember baleset előtti ke­resetéről nem lehet szó, mert korábban gyermek volt. Je­lenlegi keresetét csak annyi­ban lehet figyelembe venni, amennyiben azt — jelentős testi fogyatkozása ellenére — nem rendkívüli munkatelje­sítménnyel éri el. A tisztviselő a munkaadója által kiállított okiratot csatolt be, amely szerint keresetét rendkívüli munkateljesítmény- nyel éri el. Ennek elbírálásá­hoz azonban a munkaadó nyi- nyilatkozata nem elégséges, ehhez szakértőt kell meghall­gatni. A járásbírósági tárgya­láson az orvosszakértő véle­ménye a rendkívüli munka­teljesítményre vonatkozóan nem tartalmaz adatokat. A keresőképesség csökkenésé­nek százalékos mértékéről sincs határozott megállapí­tás. Tehát a rokkant jelenle­gi munkaköri feladatainak részletes tisztázása után, a szakértőnek a munkaképes­ségcsökkenés mértékéről és a munkateljesítmény értéké­ről nyilatkoznia kell. Ezt az új eljárásban kell pótolni. , Válás után lakásper A válóperben a házastársak megegyeztek a közös lakás el­különített használatában és kötelezték magukat, hogy har­madik személyt a másik hoz­zájárulása nélkül sem alvás­ra, sem tartózkodásra nem fogadhatnak be, ellenkező esetben az illető lakhatási jo­gát elveszti. Később a volt férj új házas­ságot kötött, s feleségéhez egy másik városba költözött. Ad­digi lakásából azonban nem jelentkezett ki, sőt, ingóságai­nak egy részét otthagyta és hetenként egyszer, rövid időre, ott is megjelent. Ezek után az exfeleség volt férje bérlőtár­si jogviszonyának megszünte­téséért pert indított. A tárgya­láson a férfi arra hivatkozott, hogy a lakást nem hagyta el. Arra az esetre azonban, ha bérlőtársi jogviszonyát a bí­róság mégis megszüntetné, harmincezer forint kárpótlás megfizetését kérte. Az elsőfo­kú bíróság a bérlőtársi jogvi­szonyt megszüntette, és a volt férjet kötelezte: a lakást 15 ■nap alatt ürítse ki, viszont az asszony 30 ezer forint kárpótlást tartozik fizetni. Az Tartalékos katonai szolgálatot teljesítők keresetkiegészítése A tartalékos katonai szol­gálatra bevonult hadkötele­seknek keresetkiegészítés jár. Tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai, szolgálal idejére a hadkötelest a fegy­veres erőktől természetbeni ellátás, a munkáltatótól, ille­tőleg a szövetkezettől az át­lagkereset, illetőleg átlagjö­vedelem illeti meg. Pénzben és természetben Tíz napot meghaladó tarta­lékos katonai szolgálat esetén a katonai szolgálat teljes ide­jére a fegyveres erők által folyósított illetményben és természetbeni ellátásban ré­szesül a hadköteles, valamint munkaviszonya vagy szövet­kezeti tagsága alapján a mun­káltatótól, illetőleg a szövet­kezettől átlagkeresetének (át­lagjövedelmének) mértékéig kereset- (jövedelem-) kiegé­szítést is kap. Ez utóbbi alól az alábbi ki­tételek vannak: az átlagke­resetből a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékét nem lehet levon­ni, ha a hadköteles átlagke­resete a havi 2000 forintot nem haladja meg, és egy vagy több eltartásra szoruló hozzá­tartozója van. Ha átlagkere­sete a havi 2500 forintot nem haladja meg és két vagy több eltartásra szoruló hozzátarto­zója van, a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékének 5o ) százalékát kell levonni. Ki szorul eltartásra? Az elemi csapás elleni vé­dekezéssel összefüggő felada­tok ellátására igénybe vett tartalékos katona átlagkerese­téből a fegyveres erőktől az igénybevétel tartamára kapott természetbeni ellátás pénzér­tékét levonni nem szabad. Eltartásra szorulónak szá­mít: a bevonult felesége vagy élettársa, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gon­doskodnia, vagy legalább 6 hónapja terhes, vagy veszé­lyeztetett terhes állapotban van, (a terheséget, vagy veszé­lyeztetett terhességet a lakó­hely szerint illetékes terhes­tanácsadó orvosi vagy szak­orvosi igazolvánnyal lehet bi­zonyítani); ha a gyermeke felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, ille­tőleg szakmunkástanuló. Ugyancsak eltartottnak szá­mít örökbe fogadott és nevelt gyermeke és testvére a 16. évének betöltéséig, illetőleg, ha középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatára vagy kisegítő iskolába jár, annak befejezéséig, legfeljebb 19. évének betöltéséig; továbbá, ha az előbbi életkor betöltése­kor tartósan munkaképtelen vagy munkaképességét 67 szá­zalékban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpont­jától legalább egy évig tar­tani fog; valamint aki közép­fokú iskolai tanulmányait or­vosi igazolás szerint betegsé­ge vagy testi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi, (az oktatási intézményben a tanulmányok folytatását ott kiállított okirattal kell igazol­ni). Az egyéb hozzátartozója pedig akkor jogosult eltartás­ra, ha a keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme nem halad­ja meg a munkaviszony alap­ján járó saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartá­sáról az állam ingyenesen gondoskodik. Kiutalja a tanács Azok a tartalékos hadköte­lesek, akik bevonulásuk előtt önálló foglalkozást folytattak, a lakóhely szerint illetékes he­lyi tanács vb szakigazgatási szervétől kapnak jövedelem- pótló segélyt. Ennek összege 10 napot meg nem haladó ka­tonai szolgálat esetén a havi 2000 forintnak a katonai szol­gálatban töltött napokra eső része. ítélet megállapította, hogy a volt férj második feleségénél lakik, márpedig egyidőben két bérlőtársi jogviszonya senki­nek sem lehet. A kárpótlás összegszerűségének megálla­pításánál figyelembe vették, hogy a háromszobás lakásra az asszonynak jogos lakásigé­nye nincs, viszont előnyösen kisebbre cserélheti el. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság jogerőre emelte. A döntésnek a kárpótlás megfizetésére kötelező ren­delkezése ellen emelt törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a másodfokú ítéletet ebben a vonatkozásban hatá­lyon kívül helyezte és új el­járást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint, ha a bérlőtárs a lakást visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság a vissza­maradt kérelmére a bérlőtár­si jogviszonyt megszüntethe­ti. Annak a házastársnak, vagy volt házastársnak, akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetve akinek a használat megosztása követ­keztében kisebb értékű lak­rész jutott, kárpótlás ítélhető meg. Ennek az a célja, hogy a távozó félnek lakáskérdése megoldásáról anyagi alapot biztosítson. Olyan esetben, amikor az illető kényszerítő körülmények hiányában. a visszatérés szándéka nélkül hagyja el a volt közös lakást, kárpótlásra általában nem tarthat igényt. Különösen áll ez arra az esetre, amikor a közös lakásból távozó új há­zassága révén önálló bérle­ményben bérlőtárs lesz. — Ebben az esetben az el­járt bíróságok nem tisztázták a volt férjnek, a lakásból tör­tént távozása körülményeit, holott erre az asszony széles­körű tanúbizonyítást ajánlott fel. De nem derítették fel azt sem, hogy a házasságkötés után, az exférj lakásviszonyai tulajdonképpen hogyan ala­kultak. Ennek tisztázására nem mellőzhették volna az ő és új házastársa meghallgatá­sát. Amennyiben az új eljárás eredményeként az lenne meg­állapítható, hogy a volt férj a kárpótlásra jogszerűen tart­hat igényt, úgy az összeget további bizonyítási eljárás alapján kell meghatározni. Elsősorban eldöntendő az ad­digi közös lakás terjedelme, műszaki állapota és egyéb adottságai, a volt házastárs által a lakás megszerzésére esetleg fordított összeg, a la­káshasználatbavételi díj is.’ Figyelembe kell még venni a családvédelmi szempontokat és a felek vagyoni, kereseti, jö­vedelmi és egyéb viszonyait. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom