Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

1978. OKTOBER 31., KEDD Alaptervek variációval Az utóbbi négy-öt évben ter­vezett létesítmények közül mutat be 88-at képek és ter­vek formájában az Általános Épülettervező Vállalat kiállí­tása, a Magyar Építőművé­szek Szövetségének Székhazá­ban. Idei munkáiknak mintegy 20 százaléka szellemi export, amelynek alapján nemcsak kereskedelmi, hanem ipari, egészségügyi és kulturális lé­tesítményeket is terveznek a szocialista és a fejlődő orszá­gok részére. A kiállításon be­mutatott alkotások jól pél­dázzák a vállalatnak azokat a törekvéseit, amelyekkel a házgyári és a könnyűszerke­zetes épitésmód fejlesztését se­gítik. így házgyári termékek felhasználására öt alaptervet készítettek, amelyek 12 válto­zatban hasznosíthatók, s a lakásvariációk lehetőséget nyújtanak 2—8 tagú családok kényelmes elhelyezésére. A Dunai Vasművel együttműköd, ve terveznek könnyűszerke­zetes kereskedelmi, ipari és raktárépületeket, s az elő­irányzat szerint 1980-ban már ötvenezer négyzetméter alap- területen létesítenek a vasmű könnyűszerkezeteiből kor­szerű épületeket. A kiállítást október 26-ig — hétköznapokon — tekinthetik meg az érdeklődők dél­előtt 10 és délután 5 óra kö­zött. A Magyar Építőművészek Szövetsége kiállítótermében (Bp. VIII., Dienes László ut­ca 2.). Erdei színpompa Napról-napra színesebb lesz az őszi erdő. Az időjárás szél­sőségei következtéiben az idén később kezdődött meg a lom­bok színesedése és a hidegebb éjszakák beálltával most ér­te el tetőfokát. A zöld árnya­lattól a sárgán át a vöi'ösig ezernyi színben pompáznak az erdei növények. A geszte­nyefák leveleit már valóság­gal megperzselték a hűvös éj­szakák. A bükkfák a sárga színek számos változatát öl­tötték magukra. A vadcse­resznyék lombozata lángszínű­re változott. A cserszömörce gránitvörös levelei is látvá­nyos színfoltja a rengetegnek. Az erdei tisztásokat az ősz nyíló virágai díszítik. A kike­rics lila szirmai valósággal vi­rágtengert formálnak. Az ősz színeit néhol az erdei cserjék másodvirágzása is gazdagítja. Százhalombattán, Dömsödön A monosextől a „nemtelenekig Halászati együttműködés, újabb eredményekkel Tavasszal már hírt adtunk róla: halbiológuskutatók öt­letének, kísérletsorozatámak eredményeként újfajta, egy­nemű, azaz „momosex” pontyot állítottak elő Százhalombat­tán, a Temperáltvízű Halsza­porító Gazdaságban, és az új fajtát, nagyüzemi szinten, szintén a megyében, a döm- södi Dózsa Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet halastavaiban nevelik. A dömsödi tavak lehalászá­sának hetében kerestük fel a TEHAG kutatóit, Horváth László osztályvezetőt, és Ber­csényi Miklós biológust: ők hogyan látják az együttmű­ködés részleteit, és milyen újabb tudományos eredmé­nyekről számolhatnak be? Kísérlet a halastóban — Tulajdonképpen két fő területre osztható az együtt­működésünk Dömsöddel — mondja Horváth László. — Az egyik a monosex pontyra vonatkozik. (Emlékeztetőül: ez olyan pontytörzs, amelynek csak nőstényei vannak és en­nek előnye: pem ívnak, nem is készülnek rá a tavasz fo­lyamán, így abban a két hó­napban is táplálkoznak, ami­kor a .normális” ponty ezt, nem, vagy csak ímmel-ámmal teszi, sőt, íváskor veszít is súlyából. Az eredmény: ugyanannyi idő alatt a mono­sex ponty súlyosabbra nő, több halhús termelődik.) 300 ezer darab előnevelt, két-háromti- zed gramm súlyú piciny ponty­ivadékot vásárolt meg a TE- HAG-tól a dömsödi szövetke­zet, tulajdonképpen az egész „első monosex generációt”, és vállalták: tisztán, más ha­laktól mentes tóban felneve­lik. A monosex tükrös pon­tyokon kívül csupán néhány pikkelyes potyka van a tóban, kontrollcsoportként: meny­nyivel hízik többet az egy­nemű, mint a normális, két­nemű ponty ugyanolyan kö­rülmények között? A körnt, rollpontyok is Százhalombat­táról származnak, a hagyo­mányos módszerrel tenyésztett legjobb vonalakból, tehát reá­lis lesz az összehasonlítási alap. Azért pikkelyesek, hogy könnyebben lehessen megkü­lönböztetni őket az egynemű tükörpontytól. Kíváncsian vár­juk a lehalászás eredménye­it.., — És a másik együttműkö­dési terület? — Az a tulajdonképpeni kooperáció. Harmadik éve, hogy harcsaivadék nevelésére kötöttük a szerződést. Ne­künk, itt Százhalombattán nincs ehhez elég vízterüle­tünk, így Dömsödön nőnek az ivadékharcsák, egyéves koru­kig, amikor is már 4—5 deká- 6ak. Ez a munka a tsz szá­mára is kockázatos, mert köz­beszólhatnak váratlan ténye­zők. és máris nincs meg a várt termelési eredmény. Az első év rögtön sikerrel járt: 12 ezer kihelyezett ivadékból a két és fél hektáros tavon 5000 egyéves harcsát halásztak le. azaz elértük, a hektáronkénti kétezer darabot! Extenzív vi­zeken eddig csak néhány da- rab/hektár eredményt sike­rült elérni ... Tavaly azután beütött a nem várt kockáza­ti tényező: már a százhalom­battai keltetés sem járt a várt sikerrel, vízszennyezés miatt, a gyengébb állomány azután a baktériumok számára ked­vező dömsödi vízösszetételben teljesen elpusztult. Idén sze­rencsére nem voltaic ilyen problémák, így bizakodva te­kintünk a lehalászás elé. — Hogy kerülnek az ivadé­kok Százhalombattáról Döm- södre? Űjabb ötlet — Műanyag tartályban, te­herautón, oxigénbeíúvassal, a rövidebb út kedvéért az ercsi réven át és Ráckevén keresz­tül. — Mit terveznek • a • raono- sex-panttyal? — A most lehalászandó dömsödi generáció elvileg akár már piacra is mehetne kétéves korában — véli Ber­csényi Miklós — márciusban pedig folytatjuk a munkát: újabb monosex-ivadékgene- rációt állítunk elő. Tavasszal 1—2 millió ilyen ivadékha­lunk lesz. Mindenesetre az első év tapasztalatai alapján merjük más, halászati ágazat­tal is rendelkező gazdaságok­nak is, ajánlani ezt az újdon­ságunkat. — És a még újabb? — A triploid ponty. Az öt­let, mint a monosexnél * is. az ELTE Alsógödi Biológiai Állomásának Magatartás­genetikai Laboratóriumától származik. A pontyikrát nor­mális módon megtermékenyít­jük, majd a termékenyítés után 5 perccel az ikra „hideg­sokkot” kap. Nulla és +4 fok között hűtjük. Így az ikrába a nőstényből kétszer annyi ge­netikai anyag jut, mint a hímből. — Ml lesz ebből? — Javarészt „nemtelen”, azaz steril ponty. E hal nem­csak azáltal nőhet gyorsab­ban, hogy ívás helyett is táp­lálkozik, de, csökevényes ivar­szervei lévén, az ikra, illetve tej termelésére fordított ener­gia, táplálék is halhússá ala­kul benne. Ez azonos időre to­vábbi halhús pluszt jelenthet. A kísérletek pontos eredmé­nyei csak jövőre várhatók, de egy már most biztos: e ha­lak ivarszerv-fejlődése való­ban jóval lassabb a szokott­nál. Érdemes kockáztatni A beszélgetés két nap múl­va, Dömsödön folytatódott. Az övcsatorna mellett az erős szélben tarajos hullámok szánt­ják a négyszögletes halasta­vakat. Van, amelyikben már alig van víz, van amely iket most csapolják, a könnyebb háló­húzás érdekében. Éppen a ..monosexes” tavat húzzák. Bercsényi Miklós Nagy And­rásnak. az alsógödi kutatóál­lomás munkatársának társasá­gában mércével, mérleggel várja: milyen eredményt hoz a lehalászás? Várakozás közben Csecs Bálinttal, a Dózsa Tsz halá­szati üzemágvezető-helyettesé- vei beszélgetünk. — Beválik a dömsödiek sze­rint is az együttműködés? — Olyan ez, mint a lottó. Vagy mindent eltalálunk, vagy eldobhatjuk a szelvényt. Persze, ez a halászatban majd­nem mindenütt így van, ne­künk mindenképpen előny, hogy a kutatókkal is kapcso­latban vagyunk. Nem tudom, mit mutat majd a mostani mérés, korábban csak azt tud­tuk jelezni: erősen „szétnőtt” az állomány. (Magyarán ugyanolyan évjáratú halak kö­zött van egészen. nagy egész apró is...) A mérés is ezt mutatja: 20 és 60 deka között változnak a súlyok. Lehet, hog^ sok volt a hal egy tóra, talán az idő­járás mostohasága is közbe­szólt, -de iéy.yu a «i monosex pontyok többsége csak jö­vőre kerülhet piacra. Ez a kísérlet kudarcát jelentené? Nem. Mert a kontroliképpen velük együtt nevelt pikkelyes pontyokkal összevetve, ha az utóbbiak súlyát 100 százalék­nak vesszük, a monosex 175 százalékos növekedést ért el! A gyakorlat is igazolja: azo nos körülmények között gyor­sabban nő az új ponty hagyo­mányos társainál, most már az a cél, hogy a nagyüzemi tartás optimális feltételeit ki­dolgozzák, Ahogy az együtt­működés résztvevőinek mun­kakedvét, újat akarását meg. ismertük: ez is sikerülni fog! Szatmári Jenő István Megszűnik az ingázás Vasaióiizem épül Tóalmáson Kilencvennyolcán — két műszakban Kezdjük egy kérdéssel. Meg­oldhatja-e súlyos munkaerő­problémáit egy olyan szolgál­tatóvállalat, amelyik azon­nyomban legalább háromszáz embert tudna alkalmazni ? A jelenlegi helyzetben teljes egészében aligha, de arra min­den bizonnyal kínálkozik le­hetőség, hogy némiképpen enyhítsen a szorító gondo­kon. Ez az oka annak, hogy a Fővárosi Patyolat Vállalat a nagykátai járásbeli Tóal­máson 22,5 millió forintos be­ruházással — könnyűszerke­zetes elemekből — vasaló- üzemet épít. Ismerős autóbuszok Miért érdemes erről a be­ruházásról részletesebben szólni? Azért, mert a jelek szerint nemcsak a Fővárosi Patyolat Vállalatnál várják már az üzem mielőbbi átadá­sát. A tóalmásiak is gyakor­ta érdeklődnek ez iránt a községi tanácson. Az építkezés előzményeit így elevenítette fel Marján György né, a vállalat beruhá­zási osztályának vezetője: — Sajnos, már-már kró­nikus munkaerőhiánnyal küz­dünk, ezért mosást általában tizennyolc napos- határidőre tudunk vállalni. Hiába alkal­mazunk — viszonylag köny- nyű technológiai folyamatok­ról van szó — időről időre háziasszonyokat, diákokat, semmiképpen nem ez az iga­zi megoldás. Más utat kel­lett választanunk... A nagykátai járásbeliek már jól ismerik azokat a pa­norámás autóbuszokat, ame­lyekkel a Pest megyéből be­járó dolgozókat viszik na­ponta a Patyolat üzemeibe, fiókjaiba. Becslések szerint csaknem négyszázan utaz­nak Ily módon munkahelyük- i re. S a nehéz helyzetben meg­született az ötlet: építsenek vasalóüzemet Tóalmáson, ab­ban a községben, ahol nincs közvetlen vasúti összekötte­tés a fővárossal, ráadásul akad néhány régi dolgozójuk. A Patyolat vezetői hosszas vizsgálódás után tudomást szereztek arról, hogy nem­csak Tóalmáson, hanem né­hány környékbeli telefríilé- sen például több fiatal, je-, lenleg gyermekgondozási se­gélyen lévő családanya is szí­vesen munkát vállalna, de csak abban az esetben, ha nem kell hosszú órákat uta­zással tölteniük. S mivel jár­tunk a helyszínen, magunk is műnkben a harmadik mű­szakban kimosunk, azt fólia­zacskókban Tóalmásra jut­tatjuk el, s itt — több más művelet mellett — kivasal­juk, becsomagoljuk. A szállí­tási költségek csökkentése ér­dekében pedig a nagykátai járásbeli községekből a hoz­zá legközelebb fekvő főváro­si fióküzleteinkbe kerül vísz- sza a már kitisztított ruha, ágynemű. Esetleg tovább is... Amennyiben a tóalmási va-' salóüzem beváltja a hozzá fűzött reményeket, s meg­oldja a munkaerőgondokat, az elkövetkezendő években minden bizonnyal, sor kerül további fejlesztésére is. Az elkövetkezendő hetek­ben viszont a kivitelezőknek gyors tempót kell diktálniuk ahhoz, hogy ez év végén megindulhasson a próbaüzem. Az.. m£r bizonyos, hogy ti­zennégy, ma még Tóalmásról bejáró régi Patyolat-dolgo­zó is helyben', az új üzemben kap majd munkát. Abbahagy­ják a napi háromórai utaz­gatást, s megnövekedett sza­bad idejüket — elsősorban családanyákról van szó — odahaza tölthetik el. Ugyan­így járnak azonban leendő munkatársaik is. Felhagynak az ingázással, de bizonyára könnyen megszokják új élet­formájukat. S talán a Patyolat sem jár rosszul: elképzelhető, hogy csökkenteni tudják a jelenle­gi tizennyolc napos mosási határidőt. F. G. A nap mindig hamarabb kel Munkahely a kilencediken és fél tonnás beton elemet A daru két előregyártott emel. — Az elemeket a kilencedik emeleten — magyarázza Bíró Miklós művezető — Tóth Gergely brigádja fogadja. Sötét lépcsőházból érünk a tetőre., A nap szinte vakít, ahogy kilépünk a tetőre. A brigádvezető, Tóth Gergely a mélyben, a daru mellett álló alakra mutat. Négy nap — Ott Lényi Antal kötöző dolgozik. Az 5 feladata, hogy a daru gémjének markolóit a teherautóval érkező elemek­ből kiálló akasztókba illessze. Itt Kertész László, Fenyves János, Miklós László kőmű­vesek, Volentics András, Ger- háth Sándor hegesztők, Ko­vács János, ■■ Szabó Károly ácsok és én fogadom az ele­meket. Közben a vízmértékkel vizsgálja a betontáblát, s amint pontosan függőleges helyzetbe állította, tovább magyaráz. A beállítás után a hegesz­tők következnek. Ök két ol­dalról rögzítik. De egy szint­tel lejjebb már két ács, a zsaluzok is dolgoznak. > — A munkánk — mutatott körbe — négy részből áll. Az első napon a külső, a máso­dikon pedig a belső falakat rakjuk össze. A harmadik napon betonozunk. A negye­dik napon a födémet rakjuk fel. Ez igényli a legnagyobb figyelmet. — Miért? — A falak 2 méter 70 centi magasak, de csak 15 centi szélesek. A födémezésnél ezen a tizenöt centin kell egyen­súlyoznunk, így fogadjuk, ál­lítjuk be és rögzítjük az ele­meket. Ha fúj a szél a legnehezebb o — Mikor munkájuk? — Ha fúj a szél — mond­ják egyszerre többen is. — Megpörgetheti az elemeket és lesodorhatja az embereket. — Nem panaszként mon­dom — veszi vissza Tóth Gergely a szót —, de a házak tetején mindig hidegebb és mindig melegebb van, mint lent. Itt nem lehet az ár­nyékba, vagy a nap sugarába húzódni. S tnintha a nap is ______ ko rábban kelne, már az első I László, sugarakat is látjuk és érez-1 Aztán megtudom, zük. Nincs árnyék, ami meg­törje. — Hány éve csinálja? — Nyolc éve vagyok a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. De itt, Dunake­szin csak néhány hónapja, mert korábban a váci lakás- építkezéseknél dolgoztam. — És a többiek? Ki a leg­régebbi ? — Én — mondja Gerháth Sándor — huszonhárom éve vagyok a vállalatnál és tíz éve a tetőn. — És ki jött legutóbb? — Én — állítja a másik he­gesztő, Volentics András. — Hiszen itt még csak három éve dolgozom. — A csúcsot azonban én tartom — veti közbe Szabó Károly. ■— Két éve Sziget- szentmiklóson egyetlen hó­napban 340 órát dolgoztam. Gyorsan felsorolják azt is, hogy Dunakeszin kívül Érden, Vácott, Szentendrén, Gödöl­lőn és Szigetszentmiklóson építettek. — Hol laknak ilyenkor? — Én kőművestársammal, Fenyves Jánossal itt, Duna­keszin — mondja Kertész hogy a két hegesztő, Volentics And­rás és Gerháth Sándor Vácról - jár be. De a többiek már Nógrád megyében • laknak. Lényi Antal Nézsán, Kovács János pedig még messzebb, Nőtincsen. A legtávolabbról, D iósjenőről, Tóth Gergely, Miklós László és Szabó Ká­roly ingázik. Hajnaltól ötig — Hogyan alakulnak a napjaik í — Reggel — mondják — fél 6 körül indulunk, hogy há­romnegyed 7-re már minden­ki itt lehessen. A munkaidő reggel héttől délután ötig tart. Aztán hazáig még egy­másfél órát utazunk. Begyakorlott mozdulataikat figyelem. Egyetlen felesleges lépést sem tesznek, a munká­ját mindenki tudja és a tár­saitól szinte függetlenül kez­di, végzi, s a befejezés után újrakezdi. Az idő múlását nem az órám jelzi, hanem az, hogy beszélgetés közben egy há­romszobás lakás belső falait is összeillesztették. — Ilyen gyorsan megy? ^ — Most valóban jó ütem­ben haladunk — feleli Bíró Miklós. — Ez a tizenegyes jelű énület, amit október 30- ra kell befejeznünk. S már alapozzák a következőt is. Ez azt jelenti, hogy tíz-tizenegy héten belül 256 lakást épí­tünk. Buday György tapasztaltuk: az érdekeltek | közül jó náhányan gyakorta érdeklődnek, kérdezősködnek az építőktől, miként halad­nak a munkával. Még az idén próbaüzem — Tavaly szeptemberben kezdtük el a vasalóüzem épí­tését — folytatta mondandó­ját Marján Györgyné. — öt kivitelezővel kötöttünk szer­ződést. Nagyon szeretnénk, ha még ez év utolsó napján megkezdődne a próbaüzem, s jövőre, az első negyedévben már teljes kapacitással dol­gozhatnánk. — Leendő tóalmási dolgo­zóink minden valószínűség sze­rint november végétől a köz­pontban tanfolyamon vesz­nek részt, ahol megismerked­nek munkakörükkel, felada­tukkal — hangzott Marján Györgyné tájékoztatása. — Egyébként szeretném elmon­dani- azt is, hogy új vasaló­üzemünkben kultúrált körül­ményeket teremtünk: a zuha­nyozók és az öltözők mellett ebédlő is rendelkezésükre áll majd. A jelek szerint tehát a tó­almásiak s a környékbeliek nem járnak rosszul: de va­jon mit jelent ez a vasalóüzem a Patyolatnak? A kérdésre a beruházási osztály vezetője így válaszolt: — Számunkra nem elsősor­ban a gépi mosáshoz, hanem az utána következő techno­lógiai folyamatokhoz nélkü­lözhetetlen az emberi kéz. S mindez eddig rendkívül sok gondot okozott számunkra. A jövőben amit kelenföldi üze­Könnyűszerkezetes elemekből épül az új vasalóüzem Tóalmáson, Képünkön: készül a létesítmény trapézlemezes burkolata. Bozsán Péter felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom