Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

MB' Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hm L JAPAS ES CÉGLÉD VÁBOS r xxn. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM 1978. OKTOBER 29., VASÁRNAP Az együttműködés haszna Vállalatok támogatásával Művelődési központ — közös fenntartásban Az 1974-es közművelődési párthatározat sikeres végre­hajtásának minden lakóhelyen sajátosak a feladatai. Cegléden napjainkban nem­csak az oktatási és közműve­lődési intézmények, hanem a művelődési központ és az üze­mek, vállalatok jó együttmű­ködését is igen fontosnak tartjuk. Köztudott, a korszerű művelődési központnak a köz­művelődést minél sokoldalúb­ban kell szolgálnia. Ha a szakemberek megragadnak minden lehetőséget, hogy in­tézményük szerves részévé váljék a társadalom életének, akkor hivatásuknak, elkötele­zettségüknek megfelelően dol­goznak. A Kossuth Művelődési Központ 1975 óta együtt- , működési szerződést kö­tött több ceglédi üzemmel, vállalattal. Á vállalatoktól anyagi támo­gatást kapott, viszonzásul se­gítette a szocialista brigádok kulturális igényeinek kielégí­tését A rendezvények jelen­tős részét a munkahelyeken tartotta meg. A támogató vál­lalatok — művelődési bizott­ságaik javaslatát felhasználva — az együttműködési szerző­désbe belefoglalták az egész évre szóló munkaitervet, nap­tári ütemezés szerint a vár­ható költségek megjelölésévet Egy memrégi értekezleten miniden vállalat elégedetten nyilatkozott az együttműködés hasznosságáról. A brigádve­télkedő sikere is hasznosságát bizonyította. A hároméves tapasztalat az irányító szerveket arra bátorította, hogy újabb vállalatokat vonjanak be és további anyagi támoga­tást kérjenek a művelődé­si központnak. Az új szerződéseket megelőző tárgyalások sikerrel zárultak. A ceglédi üzemek, ipari szö­vetkezetek és közös gazdasá­gok az eddigi 200 ezer, 250 ezer forintos támogatásit meg­emelték, további vállalatok adnak anyagi segítséget, ösz- szeisen 560 ezer forintot, így lehetővé vált, hogy a városi tanács a helyi vállalatokkal közösein tartsa fenn a műve­lődési központot, a munkahe­lyek dolgozóinak eredménye­sebb művelődése, kulturáltabb szórakozása érdekében. A ceglédi üzemek ismét ta­núbizonyságot tettek arról, hogy szeretik városukat, áldo­zatot vállalnak dolgozóiík mű­veltségi színvonalának emelé­séért. Évtizedek óta támogatják % bölcsődék, óvodák, iskolák fejleszté­sét, társadalmi munkával, anyaggal, pénzzel járul­Czer meg ezer kötet — gyermekeknek Könyvek, hanglemezek között Szellemfrissítő szabad szombatok Népes a ceglédi, piaetéri gyermekkönyvtár a hét négy napján, kedden, szerdán, pén­teken és szombaton, amikor reggel kilenc órától délután hat óráig kedvükre válogat­hatnak a sok ezer kötet között, a szabad polcokon az olvasók. Vannak, akik a kézikönyve­ket Lapozzák, az újságokat, fo­lyóiratokat nézegetik. A gyer­mekkönyvtárban hetven féle képes és más újságot találhat­nak, továbbá térképeket, szó­tárakat, újabban pedig fej­hallgatóval hanglemezeket is. A helyiségben lemezsarkot alakítottak ki, ahol a zenét, a verset és mesét szeretők nem zavarják a többieket. Minden hónapban, a páros hetek szombat délelőttjeinek gyermekfoglalkozásain, az is­kolákban kialakult, új tanítá­si rendhez igazodva, a könyv­tár olvasóinak lehetőséget ad a pihentető, szellemfrissítő, hasznos időtöltésre. Színes diák. A ceglédi szí- nesfényképezők baráti kö­re holnap, október 30-án, es­te háromnegyed 7-kor verse­nyen mutatja be tagjainak diafelvételeit, a Kossuth Mű­velődési Központ emeleti nagytermében. Megnyitót Szabó Alfréd, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mond. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Abonyi birkózósikerek Sok helyzet maradt kihasználatlanul ASZTALITENISZ. A serdü­lők legrangosabb versenyén, az országos serdülő „A” tízek bajnokságán Juhász Erika két győzelmet szerzett, a 9. he­lyen végzett. BIRKÓZÁS. Debrecenben, az országos úttörőbajnoksá­gon, az „A” kategóriában Ba­kos 1., Szávai 2. és Cönczöl 3. helyen végzett. A „B” kategó­riában Nyuli és Szűcs 1., Ba­logh 2., Balogh A., Oláh 3. he­lyezést ért el. Dabajon, a ser­dülők versenyén, Kolozsvári, Csáki és Grósz az első, Gön- czöl Z. a 2. és Retkes Z. a 3. helyet szerezte meg. LABDARÚGÁS. Jó játékkal és játékvezetéssel, a ceglédi Bem SE II. csapata megérde­melten nyert a helyzeteit ki­használni nem tudó abonyiak ellen, 3:2 arányban. Az abo­nyiak gólját N. Szabó és Ma­kói szerezte. TÖMEGSPORT. Cegléden, a kisipari termelőszövetkezetek kézilabdaversenyén az abonyi építőipari szövetkezet második helyezést ért eL D. L. ■I—I—mniuMHi n Mnimmmnn i turol Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik sze­retett férjem, édesapánk, Maczelka Tibor temetésén részt vettek, sír­jára virágot helyeztek, mély fáj­dalmunkban együttérzéssel voltak. Maczelka Tibomé és gyermekei. vrwsNiiiH iii mn ~rrnwir— tto—*i Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik fe­lejthetetlen fiam, drága édesapánk, nagyapánk. Oláh Gyula temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. A gyászoló csa­lád. Fájó szívvel köszönjük mind­azoknak. akik felejthetetlen ha­lottunk. Koncz Mihálynak a teme­tésén megjelentek és akik mély­séges fájdalmunkban velünk együtt éreztek. Hálás szívvel köszönjük azoknak, akik a kegyelet virágá­val megemlékeztek. Édesanya özv. Koncz Mihályné. gyermekei, test­vérei: Koncz István és Koncz Fe­renc családjával együtt. nak hozzá az intézmények otthonosabbá tételéhez, a jó munkaiéi tételek megte­remtéséhez. A Kossuth Művelődési Köz­pont közös fenntartása ismét jelentős határkő a város mű­velődésügyének történetében. Érzékelhetően nemcsak egy határozat végrehajtásáról van szó, hanem arról a szocialista emberre jellemző magatartás­ról, amely a minid színvonala­sabb, igényesebb művelődés szükségletéhez igazodik. Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője Lenin a kisgrafikákon A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 61. évfordulója tiszteletére, október 30-án, holnap délután négy órakor, a ceglédi pártszékház előcsar­nokában, a Lenin a kisgra­fikákon című kiállítást Mu­csányi Józsefné, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. A tárlatot Nagy László Lázár rendezte a Poór Ferenc gyűjtötte és válogatta anyagból. Törtei Politikai fórum A tört éli művelődési ház klubtermében október 30-án, holnap este hat órai kezdettel, a politikai könyvnapok ren­dezvényeként, Róbert László külpolitikai újságíró részvéte­lével, fórumot tartanak. Finomszeszt főznek az iparnak Borsöprűből — ipari célra — naponta 20—24 hektoliter finomszcszt készítenek a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi szeszfőzdéjében. Képünkön: Lábát Ferenc és Nagy Lajos a középpárlatot fokolja. Apátl-Tóth Sándor felvétele Kölcsongépek — segítségül Biztonságban a termés java A zöldséget főként konzervgyári felhasználásra A ceglédi járásban minde­nütt meglátszik a földeken a szorgos munka nyoma, kint vannak a gépek, az emberek, kihasználják a csapadék- és a fagymentes napokat. Ahol paprika, paradicsom, zöldség termesztésével foglalkoztak és van betakarítani való, ott mentik, ami menthető, a ter­més utolját, főként konzerv­gyári felhasználásra. Az október 24. után készült felmérés szerint, gyökérfélét még 90 hektárról kell fel­szedni az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezetben, leg­alább akkora területről sár­garépát, a nagykőrösi Arany János Tsz-ben. Akad még szcdetlen zöld­ség a kocséri határban és a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben Is. Ezen az őszön a két város és a járás közös gazdaságainak földjeiről 1657 hektárról kel­lett zöldséget betakarítani. A gyümölcsösökben is las­san befejeződik a munka. Szeptember vége óta 591 hek­tárról vitték fedél alá a téli almát, a szilvát és a körtét. A 977 hektár szőlőből csak alig 70 hektárnyi őriz még fürtöket. Közepes a termés, cukorfokával sem lehet di­csekedni. A kukoricaföldeken is dol­goznak a gépek, az emberek. Az értékes terményt 15 ezer 700 hektárról kell betakaríta­ni, a termelőszövetkezeti, a háztáji, éts az illetményföldek, a zártkertek termését. A ter­melőszövetkezeti kukoricate­rület 9 ezer 712 hektárnyi. A szükséges gépekből van elegendő, a gépek kihasználá­sa jó. A közös gazdaságok kölcsönzéssel segítenek egy­másnak, hogy hamarabb vé­gezhessenek. Jól áll a kukoricatöréssel | az abonyi József Attila és j ceglédi Lenin, a jászka- j rajenői Árpád tsz. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a hibrid kukoricával kezdték, a 370 hektárnyiból már biztonság­ban több mint 220 hektár termése. A kocséri Petőfi Tsz- ben a kukorica víztartalma miatt panaszkodtak. Elmara­dás tapasztalható a két nagy­kőrösi termelőszövetkezetben, ahol most kölcsön gépekkel segítenek meggyorsítani a munkát. A silókukorica sok helyen' még lábon, apránként szedik s etetik a jószággal, amíg az időjárás a betakarításait nem sürgeti. E. K. Szolgafán lógott a bogrács Nem volt szüret birka nélkül A legutolsó vágó elbeszélése A HÜSPIAC a Halász Vazul görög boltos házánál kezdő­dött, ahol most az úgyneve­zett Nagytarék, a hűvös olda­lon eltartott a Hirsch boltjá­ig, amelynek helyén a Köz­ponti Kávéház áll. Elsőnek a mészárosok sátrai sorakoztak, azután a hentesekéi, a húsvá­gók középkori céheiben ki­jelölt rangjuk szerint, még távolabb a birkavágók árul­ták a húst, kedden és pénte­ken a XVIII. század óta. A húspiac sorát a szerencsétlen állatok, lábatört, megsérült, kényszerből levágott jószágok gazdái zárták le, ők azonban már az Eklézsia kamra utca, mai nevén Kazinczy utca után voltak találhatók, A Szol­nokról hozott hallal a halas­kofák csatlakoztak hozzájuk. A mészáros és hentes mes­terséghez képesítés szükségel­tetett, ellenben a juhvágás pa­raszti foglalkozás volt, nem kellett hozzá inasnak lenni, különben sem űzték eeész év­ben, hanem csak ősztől ta­vaszig. A vágók zsellérekből kerültek ki, kapások voltak a más földjén, szölőmunkások a gazdák és az uradalom szolé­in, nyáron aratók, cséplők és nyomtatók. A juh és a birka egyet je­lent. Azóta mondjuk az ősi magyar juhot cseh szóval bir­kának. amióta behoztuk a nyugati fajtákat, az elsőket Csehországból. Ezrével tartot­tak juhot Cegléden minden időkben, a klarisszáknak hí­res számadóik voltak, a majo­rokban álltak a hodályok. A jobbágyok is jelentős számú birkát tartottak, melyekből ti­zedet és kilencedet dézsmáltak tavasszal az uradalom katonái, akik sorra járták az aktokat, kiválasztani a bárányokat, a legszebbeket. Ám a gazdák megszelídítették a lovon járó, kardos, csákós, hetyke legé­nyeket, jól tartották őket. etették, itatták, és mindjárt nem a legszebb bárányt jelöl­ték ki, hanem a leghitványát. azért tartja mind a mai napig a ceglédi nép, ha rossz bá­rányt lát, „olyan, mint a dézs- mabárány!” Bőven volt és olcsó volt a birkahús, szerette is mindenki, gazda, zsellér egyaránt. A nagyföldű gazdák, a Lengye­lek, Ságiak, Magyarok lejár­tak a Délvidékre, onnan ezré­vel hajtották föl a juhot, kü- lön-külön kétszázat, három­százat. Mások, a Kádasok, Herczegek, Fülék, Farkasok, a közeli Jászságból, megint mások, mint a Sinkáék, a Pá­linkások, a maguk nyáját hiz­lalták föl aratás után a tarló­kon. A fölhízlalt juhokat tiz birkavágó — helyi nyelven vágó — vásárolta föl, vágta tavaszig és mérte ki a húspia­con, vagy a portáján. A LEGUTOLSÓ VÄGÖ Ceg­léden Borsos János, kilencven évesen, húsz évvel ezelőtt, így beszélt az ősi munkafolya­matról : — Apám negyvennyolc előtt béres volt Csizmadia Gergő jobbágynál, jószággal bánó, istállóban háló, télen tanyán telelő zsellér. Negyvennyolc­ban a jobbágyok mind meg­kapták a kilencvenhárom hol­das telkeket, egyik napról a másikra földbirtokosokká vál­tak, a zsellérek semmit se. Apám, amikor megházasodott, engedélyt kért a várostól bür­gevágásra. Megkapta. Én már belenőttem ebbe a foglalko­zásba, tizenkét éves koromban önállóan vágtam, mert a két bátyám katona volt. — A bürge lábát a rágóis­tállóban összekötöttük, úgy akasztottuk föl a gerendára, valaki a családból gyertyát tartott, odavilágított, ahol a kés járt, mert a juhot éjszaka vágtuk. A jószág fületövin van az élő-ér, jobbra-balra egy- egy, azt szúrtuk keresztül, éles, hegyes késsel, megindult a vére. Az átlát addig tartottuk, míg ki nem vérzett, mikor már egy csöpp se jött, akkor döglött meg. Szegyig fölhasí­tottuk, elkötöttük a bárzsin- got, nehogy fölbüfögjön a ga- né, nehogy elkeverje, besá­rozza a fejik Majd a két lá­bát fölhasítottuk a faráig. A hátuljához kés nem , kellett, az ember a kézivel tömködi le is, föl is, kézzel tömködtük a fejiig, a fejnél, már késsel kellett nyúzni. Nyúzás után kihasítottuk, fölvágtuk, kifor­dult a bele, kivettük. Utána a zsigeri, májat, tüdőt, szívet, lépek A májról az epét rög­tön levettük. így lógott regge­lig. Melegen nem lehet szé­pen bontani, mert összeránco­lódik. Hajnalban hasítottuk kettébe a girincvelejin, mi­előtt a piacra vittük. Bárddal, is, karddal is, mikor hogyan, karddal, kalapáccsal, bárddal, jó szemmel. A húst a konyhában a kis- katlanon főzték meg, vagy a padkára állított vashárom- lábon ülő lábasban, ha sokan voltak, akkor a nagykatlan­ban. Nyáron a szabad ég alatt. Legjobb volt a birka- paprikás. Szolgafán lógott a bogrács, a hús alá kevés vizet öntöttek, annyit, hogy meg­főjön, azután már sült, csör- gős lett, ha kihűlt, már nem melegítették föl, hidegen et­ték. A pörkölt alatt pirított hagyma van. Az öregek szerették a juh- húsos kását, külön főtt a hús, külön a kása, mikor tálaltak, ebből is, abból is szedtek. Halotti torra birkapörkölttel várták temetés után a halot­tasházba visszatérőket, roko­nokat, szomszédokat, sírásó­kat. A birkalábat forró vízben kopasztották, leszedték a kör­möket, és kocsonyát főztek be­lőlük télen. A combja húsát fokhagymával sütötték meg, vékony szeletekben. SZÜRET NEM VOLT birka nélkül. Két egyholdas szőlős­gazda vett egy birkát, a két- holdas egymaga. Egy birkában tizennyolc-húsz kiló hús volt, A bográcsot nem keverték, ha­nem forgatták, mint a juhá­szok. A tavaszi bárányt, toklyót, ürüt a juhászok a vásárokon árulták. Ha mind elkelt, be­ültek a lacikonyhákba. Ittak, énekeltek, táncoltak, összeve­rekedtek. A kampósbotot a ga- mónál fogták, úgy ütöttek vele. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom