Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 355. SZÁM 1978. OKTÓBER 38., SZOMBAT Elfogadták a rendezési tervet •• Ülést tartott a városi tanács Csütörtökön délután ülést tartott a városi tanács. Kocsis Jánosné tanácselnök nyitotta meg a testület értekezletét, majd november 7. közelgő ünnepe alkalmából Bi- czó Ambrus cipészmesternek, a 22. tanácskörzet tanácstagjának, — aki egyébként 24 éve látja el ezt a tisztet, s három ízben kapta meg a város fejlesztéséért emlékplakettet — átadta a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. Hasznos javaslatok születtek A testület tagjai először meghallgatták a választási elnökség beszámolóját a hónap elején megtartott időközi tanácstagi választásról, amelyen a 65. választó kerületben Szabó Barnabásnét, a Mészáros János Tsz üzemmérnökét választották meg tanácstagnak. Ezután Kocsis Jánosné beszámolt a legutóbbi tanácsülés óta hozott fontosabb végrehajtó bizottsági határozatokról és ismertette a tanácstagi interpellációk ügyében tett intézkedéseket. Ezt követően két fontos, a város egész lakosságát közvetlenül érintő témáról esett szó: a város kisiparosainak tevékenységéről, a kisipari szolgáltatások helyzetéről, valamint az egészségügyi intézményekben megvalósított integráció tapasztalatairól. Ezekről, a közelmúltban, a városi tanács végrehajtó bizottságának megállapításai alapján már írtunk lapunkban, ezért most csupán a főbb jellemzőkről szólunk. Általános jelenség, hangzott a megállapítás, hogy a kisiparban egyes szakmák jelentősége csökkent, míg másoké, így például az építőiparé, a mosás-vegytisztításé, az autó és háztartási gépek javításáé, megnövekedett. Az utóbbi húsz esztendő társadalmi gazdasági átalakulásai Nagykőrösön is megváltoztatták a kisipar helyzetét, a gazdásági fejlődés intenzív szakaszában csökkent a kisiparban munkát vállalók száma, kevesebb lett a főhivatású mester. A létszám csökkenésében közrejátszott ugyan a helytelenül alkalmazott progresszív adóztatás is, de legalább ennyire visszatartó erő volt, és még most sem kis gond, az akadozó anyagellátás. Nagykőrösön jelenleg, ideszámítva Kocsért is, összesen 327 kisiparos tevékenykedik, nagy többségük szolgáltatómunkát végez. Igen kevesen vannak, akik elsősorban árutermeléssel foglalkoznak, mégis a lakosság megelégedésére és hasznára. Szó esett e téma kapcsán az egyes területeken jelentkező hiányos ellátásról, a hiányszakmákról, az iparita- íiuló-képzés gondjairól. Több mesteremberre lenne szükség például az építő-, autójavító iparban, általában a karbantartómunkákban, de szívesen vennék cipészek, cukrászok, könyvkötők, látsze- részek, kovácsok, s még számos más mesterség képviselőinek jelentkezését. A tanácsülésen felszólalók valameny- nyien hasznos javaslatokat tettek, elismerve a kisiparosok eddigi munkáját, a szolgáltatótevékenység feltételeinek javítására, a jogtalan iparűzés, a kontárkodás háttérbe szorítására, felszámolására. Kedvező szakmai kapcsolat A másik, igen fontos téma a város egészségügyi intézményeinek együttműködéséről szólt, arról, hogy miként valósultak meg eddig azok a tervek, melyek e fontos feladatot ellátó intézmények szakmai, gazdasági tevékenységét igyekeztek egységesíteni. Csaknem két esztendő telt el azóta, hogy erre a városi tanács testületé határozatot is hozott, így a mostani tanácsülés voltaképpen mérleget vont az eddigi munkáról. Az egészségügyi intézmények között a magasabb szintű szervezettség és a szorosabb szakmai együttműködés, a betegellátás és a -megelőzés elvének hathatósabb érvényesülését jelenti a gyógyító munkában — vélekedtek a beszámoló készítői. Ennek érdekében elkészült az egyesített intézmény, a városi kórház és az SZTK Rendelőintézet, új szervezeti szabályzata, mely a személyzeti munkát is, például az új munkaköri leírásokat is egyértelművé teszi. Egységes irányítás alá került a gazdálkodás, mely nagyban hozzájárult a szétszórtságból adódó hátrányos következmények eddigi felszámoláséhoz. Igen jó példa az integráció kedvező hatására a városi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya, valamint a különböző nőgyógyászati szakrendelések között kialakult szakmai kapcsolat. Nem volt szükség jelentősebb változtatásra A kedvező tapasztalatok ugyan még korántsem jelentik a korábbi gpndok teljes felszámolását, dé jelzik az elgondolás helyességét. Következetes magatartásukkal, végrehajtásukkal, a még meglévő problémák, egyebek között a megoldatlan személyi kérdések, a szemléleti hiányosságok ellenére hatékonyan javítható a lakosság egészségügyi ellátása. Az előterjesztés során beszéltek a gyógyító munka anyagi feltételeinek javításáról, a fejlesztés lehetőségeiről, valamint a ceglédi kórházzal kialakuló szakmai együttműködés kedvező tapasztalatairól is. A hozzászólók, szakemberek és kívülállók egyaránt, összegezve az elhangzottakat, hasznosnak ítélték e törekvés megvalósítását, jónak az eredményeket. A továbbiakban a városi tanács műszaki osztályának előterjesztésében a testület Nagykőrös általános rendezési tervét vitatta meg, s hagyta jóvá. A tervet, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Pest megyei Tervező Vállalat készítette, az alapjául szolgáló programtervezetet a ta nács testületé még tavaly ha tározatban fogadta el. A gondosan előkészített és egyeztetett elképzelések összeáll! tásánál figyelembe vették a 441-es fő közlekedési út tervezett, új nyomvonalát és a második 15 évre szóló lakás- építési programot. Az érintett szervele ez év tavaszán egyeztető tárgyaláson összegezték véleményüket, de az eredeti elképzelésekkel kapcsolatban nem javasoltak jelentősebb változtatást. A tervet, a tanácsülés előtt a végrehajtó bizottság is elfogadta, s határozatával a testületnek elfogadásra javasolta. Alapos, átgondolt Miről is szól a terv? Annak idején, a programterv elkészülte kapcsán már írtunk róla lapunkban, a most elfogadott tervezet ahhoz képest nem tartalmaz lényeges változást. Szó esik benne Nagykőrös bel- és külterületeiről, ezek felhasználásáról, a lakóövezetekről, a lakókörzetekről, az iparterületekről, a mező- gazdasági üzemközpontokról, a közúti, és vasúti közlekedésről, a közösségi létesítményekről, a zöldterületekről, a közművekről, építési korlátozásokról, a városképi előírásokról-, .és, egyéb rendelkezésekről. Mint ebből is kitűnt, alapos és átgondolt a város általános rendezési terve, melyhez a lakosságnak a különböző fórumokon feljegyzett véleményét, javaslatait is figyelembe vették. A tanácsülés résztvevői is elismeréssel szóltak a tervezetről, úgy vélték: megvalósítása jól segíti Nagykőrös városiasodását, gyarapodását, fejlődését. A testület az előterjesztéseket elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Khim Antal Szedik a sárgarépát a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet földjein. Több mint száz hektáron termesztették az idén ezt a növényt, mely rekordtermést hozott. A hektáronkénti átlageredmény meghaladja a 609 mázsát. Az emberek munkáját itt is gépek segítik, gyorsítják. Képünkön: répaszedő kombájn munka közben. Barcza Zsolt felvétel» Túlzás volna azt állítani, hogy megújult Zala György 1927-ben felállított alkotása, a Hősök szobra. Mindenesetre a védőlánc kidőlt oszlopai, s a kifeszített bronzlemezek, melyek az első világháború nagykőrösi halottainak neveit őrzik, végre helyükre kerültek. Bronzmunka ugyan akadna még a szobron, ám így is csak elismeréssel szólhatunk Faragó Dénes kisiparos ügybuzgalmáról, aki társadalmi munkában hozta helyre a társadalmi nemtörődömséggel tönkretett emlékművet. Egy hónappal ezelőtt ugyan szóvá tettük, hogy a nemes felajánláshoz a lelkes szakember nem kapja meg a kívánatos segítséget, ám arról is örömmel tudósítottuk olvasóinkat, hogy a segítség a városi tanács szakigazgatási szervétől megérkezett, s most arról, hogy a kőmunkák befejeződtek. Legközelebb arról szeretnénk tudósítani, hogy a hagyományápoló fémművesek is megtették a magukét a szobor megóvásában. A mikor néhány esztendeje először rendezték meg az ifjúsági parlamenteket, több fiatal ismerősöm kétkedve mondta: Nem sok hasznunk lesz belőle, mert ha eddig netán nem foglalkoztak ügyes-bajos dolgainkkal, miért éppen egy értekezlet hozna kedvező változást. Nos, azóta ezeknek az ifjúsági fórumoknak rendszere és rendszeressége megcáfolta a kételyeket, eredményük és hasznuk sokszorosan igazolódott. Való igaz, akadnak még most is olyan helyek, ahol az eme találkozókat életre hívó gondolat pusztán egyszerű, tartalom nélküli formasággá devalválódott. Am az esetek nagy többsége nem ilyen, hanem a parlament módszer, eszköz, a közösségért érzett felelősség megnyilvánulási formáinak megtanulása. S mindez elsősorban magukon a fiatalokon múlott, akik felismerve e sokszor heves vitákat, az esetleg talán nem helytálló nézeteket ütköztető, de mindenképpen magas hőfokú, jó szándékú megbeszélések lehetőségeit, az útnak indítók szándékának megfelelően, valóban a maguk fórumaivá tették e találkozókat. Most, hogy kót év múltán ismét sorra rendezik meg őket ország- és városszerte, újabb módjuk adódik a fiataloknak a közélet demokratizmusának megismerésére, és nem utolsósorban gyakorlására. Mivel? Azzal, hogy széles körben Hét végi jegyzet Fórum mondhatják el véleményüket az ifjúságolitikai tennivalók megvalósításáról, saját, mindennapi életükről, örömeikről, gondjaikról. Fejlettebb fokon már másokért, nemcsak saját, egyéni igazukért. Ilyen átfogó értékelésekre hivatottak a parlamentek, immár harmadik alkalommal. Megrendezésük a fiatalok, az állami és gazdasági vezetők, a KISZ és szakszervezeti közösségek együttes feladata, s ha már az indulásnál, az előkészítésben együtt vannak, a várható eredmény sem marad el. Mármint az, hogy minden résztvevő helyben kap választ valamennyi, őt érdeklő kérdésre, javaslatára, ötletére. Akár azonmód, hogy a munkahelyi vezetők számot adnak például a rendelkezésükre álló. ifjúságpolitikai cé- Jokra fordítható pénzek fel- használásáról, s természetesen a két évvel ezelőtt hozott határozatok megvalósításáról. Azt azonban mindenképpen tanácsos szem előtt tartani, s erről néhol megfeledkeznek, hogy az egyes munkahelyek adottságai eltérőek, némely esetben, bizony, nem is kis mértékben. Márpedig eme viszonylagosság felismerése, azaz a viszonyítás feltétlenül szükséges a tettek, kívánalmak, tervek reális megítéléséhez. Hiszen enélkül csupán általánosságok körül forog a beszéd, s nehezen lehet konkretizálni a csakugyan valós, meglevő problémákat. Vagyis: ha a fiatalok, saját helyzetük reális megítéléséből indulnak ki, bizonyos, hogy könnyebben szót értenek. Egymással és vezetőikkel is. Belátható, hogy egy viszonylag szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró közösségtől nem várható el any- nyi, mint egy nagyobb, több pénzzel, energiával rendelkező kollektívától. Anyagiakban legalábbis nem. De ugyanannyi kívánható azonban a meglevő adottságok kihasználásában, a kedvező változást Ígérő javaslatok, a jóra törekvő akaratok megvalósításában. A parlamentek jellegéből adódik, hogy az egymásnak és a vezetőknek szóló jószándékú bírálat épp úgy hangot kap, mint az elismerés és az eredmények fölött érzett öröm. A siker záloga, persze, nemcsak a hasznos, tartalmas gondolat, de az is, miként kerül a fórum elé. M egértésre, támogatásra pedig minden bizonynyal csak az számíthat, aki valóban ismeri a fiatalok helyzetét, s hozzászólásában reálisan ítéli meg az eddig megtett utat — és saját tevékenységét is. S ha valaki így, bátran kiáll igazáért, bizonyosra vehető, hogy sikerrel teszi. I K. A. 1 Igaz, hogy a Hősök szobra nem a legdicsőbb napjait idézi a magyar történelemnek, s talán azon is lehetne vitatkozni, hogy Zala György hozzáadta-e ehhez az emlékműhöz mindazt, amit tudott, de az aligha vitatható, hogy Nagykőröshöz ez az emlékmű éppúgy hozzátartozik, mint a Hősök terén kívül régi házai, s egész történelme. Ennek emlékeit óvni pedig kötelesség ... Dolgozók az iskolapadban Az új iskolaévben a gyáraik, üzemek, szövetkezetek dolgozói közül is jó néhányan tanulmányokba kezdenek. Városszerte rendeznek általános és szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, politikai témájú előadássorozatokat. Mint a konzervgyár legutóbbi tájékoztatójából kiderül, a dolgozóknak csaknem a fele vesz részt valamilyen oktatási formában. Nemrég fejeződött be a jelentkezés a szakma ifjú mestere címért folyó versenyre. Birkózás megváltozott színhelyen A kétnapos debreceni birkózóverseny helyett a sziget- szentmiklósi, országos úttörő szabadfogású viadalra utaztak a Nk. Kinizsi sportolói. A sportotthonban rendezett bútorkiállitás miatt keveset edző három körösi fiatal nem ért el számottevő helyezést. Szombati sportműsor Atlétika Ifjúsági-sporttelep, 14.30: a lakótelepi spartakiád férfinői távolugró- és súlylökőviadala. Kézilabda Dunakeszi: az ÓIK megyei férfidöntője. Dány: D. Tsz SK—Nk. Kinizsi női MK- mérkőzés. Kecskemét: a La- josmizsei KSE férfi teremtornája. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Arany isk.—Nk. Rákóczi isk., ÁFÉSZ Kupa-mérkőzés. Ifjúsági-sporttelep, 14.30: a lakótelepi spartakiád kispályás mérkőzései. Vasárnapi sportműsor Atlétika Ifjúsági-sporttelep, 8.30: a lakótelepi spartakiád férfinői 100 méteres síkfutó- és gránátdobóversenye. Salgótarján: a Heves—Nógrád—Pest megye ifjúsági válogatott viadal 2. fordulója. Dunakeszi: megyei minősítő verseny. Kézilabda Tököl: T. KSK—Nk. Kinizsi, férfi MK-mérkőzés. Kosárlabda Debrecen: D. ASE—Nk. Pedagógus, NB II-es férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 8.30: a lakótelepi spartakiád kispályás mérkőzései. Cegléd, Bem SE-pálya, 11.30: Nk. Kinizsi— Vácszentlászlói Tsz SK ifi, 13.30: Nk. Kinizsi—Vácszent- lászló megyei bajnoki mérkőzés. Törtei: Kecskéscsár- dai ÁG—Nk. Kinizsi II., ösz- szevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Ceglédbercel: C. VSC serdülők—Nk. Kinizsi serdülők, megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Százhalombatta: a megyei légfegyveres minősítő versenysorozat 4. fordulója. Természetjárás Pilisnyereg: emléktúra, november 7. tiszteletére. Piaci jelentés A pénteki piac nagy felhozatal mellett, elég élénk volt. A szemestermény-piacon a búza és kukorica literje 4,50 forintért kelt. A csöves kukoricát kg-onként 2,20—2,30 forintért, a takarmánytököt 70 fillérért adták. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlő ára 10— 16, az alma 6—12, a körte 8— 14, a szilva 4—6, a dió 30, a zöldpaprika 10—30, a paradicsom 3—6, a burgonya 3,40 —4, a fehér káposzta 4, a karfiol 10, a vöröshagyma 8— 10, a fokhagyma 20. a sárgarépa 4—5, a gyökér 10—12, a zöldség csomója 4 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 140—170, a vágócsirkét 100, a libát 240—250, a kacsát 140—160, a tyúktojás darabját 2 forintért árulták, halászati szövetkezetnél élőhalat 16—30, a csirkemájat 58, a -zúzát 42, az aprólékot 24, s az egész csirkét 29 forintért mérték. Borszőlő kevés volt, 9—9,50 forintért. Az otellót 7,50 forintért vették. A piacon rengeteg virágot árultak. A krizantém szálát 3—15 forintért adták. Moziműsor A nagy balhé. Amerikai bűnügyi film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. Újabb társadalmi munka a Hősök szobránál Kombájn szedi a sárgarépát
