Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 355. SZÁM 1978. OKTÓBER 38., SZOMBAT Elfogadták a rendezési tervet •• Ülést tartott a városi tanács Csütörtökön délután ülést tartott a városi tanács. Ko­csis Jánosné tanácselnök nyi­totta meg a testület értekez­letét, majd november 7. kö­zelgő ünnepe alkalmából Bi- czó Ambrus cipészmesternek, a 22. tanácskörzet tanács­tagjának, — aki egyébként 24 éve látja el ezt a tisztet, s három ízben kapta meg a vá­ros fejlesztéséért emlékpla­kettet — átadta a Kiváló tár­sadalmi munkáért kitünte­tést. Hasznos javaslatok születtek A testület tagjai először meghallgatták a választási elnökség beszámolóját a hó­nap elején megtartott időkö­zi tanácstagi választásról, amelyen a 65. választó kerü­letben Szabó Barnabásnét, a Mészáros János Tsz üzem­mérnökét választották meg tanácstagnak. Ezután Kocsis Jánosné beszámolt a legutób­bi tanácsülés óta hozott fon­tosabb végrehajtó bizottsági határozatokról és ismertet­te a tanácstagi interpellációk ügyében tett intézkedéseket. Ezt követően két fontos, a város egész lakosságát köz­vetlenül érintő témáról esett szó: a város kisiparosainak tevékenységéről, a kisipari szolgáltatások helyzetéről, va­lamint az egészségügyi in­tézményekben megvalósított integráció tapasztalatairól. Ezekről, a közelmúltban, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának megállapításai alapján már írtunk lapunk­ban, ezért most csupán a főbb jellemzőkről szólunk. Álta­lános jelenség, hangzott a megállapítás, hogy a kisipar­ban egyes szakmák jelentő­sége csökkent, míg másoké, így például az építőiparé, a mosás-vegytisztításé, az autó és háztartási gépek javítá­sáé, megnövekedett. Az utób­bi húsz esztendő társadalmi gazdasági átalakulásai Nagy­kőrösön is megváltoztatták a kisipar helyzetét, a gazdá­sági fejlődés intenzív szaka­szában csökkent a kisipar­ban munkát vállalók szá­ma, kevesebb lett a főhiva­tású mester. A létszám csök­kenésében közrejátszott ugyan a helytelenül alkalmazott progresszív adóztatás is, de legalább ennyire visszatartó erő volt, és még most sem kis gond, az akadozó anyag­ellátás. Nagykőrösön jelen­leg, ideszámítva Kocsért is, összesen 327 kisiparos tevé­kenykedik, nagy többségük szolgáltatómunkát végez. Igen kevesen vannak, akik első­sorban árutermeléssel foglal­koznak, mégis a lakosság meg­elégedésére és hasznára. Szó esett e téma kapcsán az egyes területeken jelent­kező hiányos ellátásról, a hiányszakmákról, az iparita- íiuló-képzés gondjairól. Több mesteremberre lenne szük­ség például az építő-, autója­vító iparban, általában a kar­bantartómunkákban, de szí­vesen vennék cipészek, cuk­rászok, könyvkötők, látsze- részek, kovácsok, s még szá­mos más mesterség képvise­lőinek jelentkezését. A tanács­ülésen felszólalók valameny- nyien hasznos javaslatokat tettek, elismerve a kisiparo­sok eddigi munkáját, a szol­gáltatótevékenység feltételei­nek javítására, a jogtalan iparűzés, a kontárkodás hát­térbe szorítására, felszámo­lására. Kedvező szakmai kapcsolat A másik, igen fontos téma a város egészségügyi intéz­ményeinek együttműködésé­ről szólt, arról, hogy miként valósultak meg eddig azok a tervek, melyek e fontos fel­adatot ellátó intézmények szakmai, gazdasági tevékeny­ségét igyekeztek egységesí­teni. Csaknem két esztendő telt el azóta, hogy erre a vá­rosi tanács testületé határo­zatot is hozott, így a mosta­ni tanácsülés voltaképpen mérleget vont az eddigi mun­káról. Az egészségügyi intézmé­nyek között a magasabb szin­tű szervezettség és a szoro­sabb szakmai együttműkö­dés, a betegellátás és a -meg­előzés elvének hathatósabb érvényesülését jelenti a gyó­gyító munkában — véleked­tek a beszámoló készítői. En­nek érdekében elkészült az egyesített intézmény, a váro­si kórház és az SZTK Ren­delőintézet, új szervezeti sza­bályzata, mely a személyzeti munkát is, például az új mun­kaköri leírásokat is egyértel­művé teszi. Egységes irányí­tás alá került a gazdálkodás, mely nagyban hozzájárult a szétszórtságból adódó hátrá­nyos következmények eddigi felszámoláséhoz. Igen jó pél­da az integráció kedvező ha­tására a városi kórház szülé­szeti-nőgyógyászati osztálya, valamint a különböző nőgyó­gyászati szakrendelések kö­zött kialakult szakmai kap­csolat. Nem volt szükség jelentősebb változtatásra A kedvező tapasztalatok ugyan még korántsem jelen­tik a korábbi gpndok teljes felszámolását, dé jelzik az el­gondolás helyességét. Követ­kezetes magatartásukkal, vég­rehajtásukkal, a még meglé­vő problémák, egyebek kö­zött a megoldatlan személyi kérdések, a szemléleti hiá­nyosságok ellenére hatéko­nyan javítható a lakosság egészségügyi ellátása. Az előterjesztés során be­széltek a gyógyító munka anyagi feltételeinek javítá­sáról, a fejlesztés lehetőségei­ről, valamint a ceglédi kór­házzal kialakuló szakmai együttműködés kedvező ta­pasztalatairól is. A hozzászó­lók, szakemberek és kívülál­lók egyaránt, összegezve az elhangzottakat, hasznosnak ítélték e törekvés megvalósí­tását, jónak az eredményeket. A továbbiakban a városi tanács műszaki osztályának előterjesztésében a testület Nagykőrös általános rende­zési tervét vitatta meg, s hagy­ta jóvá. A tervet, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium megbízásából a Pest megyei Tervező Vállalat készítette, az alapjául szol­gáló programtervezetet a ta nács testületé még tavaly ha tározatban fogadta el. A gon­dosan előkészített és egyez­tetett elképzelések összeáll! tásánál figyelembe vették a 441-es fő közlekedési út terve­zett, új nyomvonalát és a második 15 évre szóló lakás- építési programot. Az érintett szervele ez év tavaszán egyez­tető tárgyaláson összegezték véleményüket, de az eredeti elképzelésekkel kapcsolat­ban nem javasoltak jelentő­sebb változtatást. A tervet, a tanácsülés előtt a végrehajtó bizottság is elfogadta, s hatá­rozatával a testületnek elfo­gadásra javasolta. Alapos, átgondolt Miről is szól a terv? An­nak idején, a programterv el­készülte kapcsán már írtunk róla lapunkban, a most elfo­gadott tervezet ahhoz képest nem tartalmaz lényeges vál­tozást. Szó esik benne Nagy­kőrös bel- és külterületeiről, ezek felhasználásáról, a lakó­övezetekről, a lakókörzetekről, az iparterületekről, a mező- gazdasági üzemközpontokról, a közúti, és vasúti közleke­désről, a közösségi létesít­ményekről, a zöldterületek­ről, a közművekről, építési korlátozásokról, a városképi előírásokról-, .és, egyéb ren­delkezésekről. Mint ebből is kitűnt, ala­pos és átgondolt a város ál­talános rendezési terve, mely­hez a lakosságnak a külön­böző fórumokon feljegyzett véleményét, javaslatait is fi­gyelembe vették. A tanács­ülés résztvevői is elismerés­sel szóltak a tervezetről, úgy vélték: megvalósítása jól se­gíti Nagykőrös városiasodá­sát, gyarapodását, fejlődését. A testület az előterjesztése­ket elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Khim Antal Szedik a sárgarépát a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet földjein. Több mint száz hektáron termesztették az idén ezt a növényt, mely rekordtermést hozott. A hektáronkénti átlageredmény meghaladja a 609 mázsát. Az emberek munkáját itt is gépek segítik, gyor­sítják. Képünkön: répaszedő kombájn munka közben. Barcza Zsolt felvétel» Túlzás volna azt állítani, hogy megújult Zala György 1927-ben felállított alkotása, a Hősök szobra. Mindenesetre a védőlánc kidőlt oszlopai, s a kifeszített bronzlemezek, melyek az első világháború nagykőrösi halottainak neveit őrzik, végre helyükre kerültek. Bronzmunka ugyan akadna még a szobron, ám így is csak elismeréssel szólhatunk Faragó Dénes kisiparos ügybuzgalmá­ról, aki társadalmi munkában hozta helyre a társadalmi nemtörődömséggel tönkretett emlékművet. Egy hónappal ezelőtt ugyan szóvá tettük, hogy a nemes felajánláshoz a lelkes szak­ember nem kapja meg a kívá­natos segítséget, ám arról is örömmel tudósítottuk olva­sóinkat, hogy a segítség a vá­rosi tanács szakigazgatási szer­vétől megérkezett, s most ar­ról, hogy a kőmunkák befeje­ződtek. Legközelebb arról sze­retnénk tudósítani, hogy a ha­gyományápoló fémművesek is megtették a magukét a szo­bor megóvásában. A mikor néhány esztendeje először rendezték meg az ifjúsági parlamente­ket, több fiatal ismerősöm két­kedve mondta: Nem sok hasz­nunk lesz belőle, mert ha ed­dig netán nem foglalkoztak ügyes-bajos dolgainkkal, mi­ért éppen egy értekezlet hoz­na kedvező változást. Nos, az­óta ezeknek az ifjúsági fóru­moknak rendszere és rendsze­ressége megcáfolta a kételye­ket, eredményük és hasznuk sokszorosan igazolódott. Való igaz, akadnak még most is olyan helyek, ahol az eme találkozókat életre hívó gondolat pusztán egyszerű, tartalom nélküli formasággá devalválódott. Am az esetek nagy többsége nem ilyen, ha­nem a parlament módszer, eszköz, a közösségért érzett felelősség megnyilvánulási formáinak megtanulása. S mindez elsősorban magukon a fiatalokon múlott, akik felis­merve e sokszor heves vitá­kat, az esetleg talán nem helytálló nézeteket ütköztető, de mindenképpen magas hőfo­kú, jó szándékú megbeszélé­sek lehetőségeit, az útnak in­dítók szándékának megfelelő­en, valóban a maguk fórumai­vá tették e találkozókat. Most, hogy kót év múltán is­mét sorra rendezik meg őket ország- és városszerte, újabb módjuk adódik a fiataloknak a közélet demokratizmusának megismerésére, és nem utolsó­sorban gyakorlására. Mivel? Azzal, hogy széles körben Hét végi jegyzet Fórum mondhatják el véleményüket az ifjúságolitikai tennivalók megvalósításáról, saját, min­dennapi életükről, örömeik­ről, gondjaikról. Fejlettebb fo­kon már másokért, nemcsak saját, egyéni igazukért. Ilyen átfogó értékelésekre hivatot­tak a parlamentek, immár harmadik alkalommal. Megrendezésük a fiatalok, az állami és gazdasági veze­tők, a KISZ és szakszervezeti közösségek együttes feladata, s ha már az indulásnál, az előkészítésben együtt van­nak, a várható eredmény sem marad el. Mármint az, hogy minden résztvevő helyben kap választ valamennyi, őt érdek­lő kérdésre, javaslatára, ötle­tére. Akár azonmód, hogy a munkahelyi vezetők számot adnak például a rendelkezé­sükre álló. ifjúságpolitikai cé- Jokra fordítható pénzek fel- használásáról, s természetesen a két évvel ezelőtt hozott ha­tározatok megvalósításáról. Azt azonban mindenképpen tanácsos szem előtt tartani, s erről néhol megfeledkeznek, hogy az egyes munkahelyek adottságai eltérőek, némely esetben, bizony, nem is kis mértékben. Márpedig eme vi­szonylagosság felismerése, az­az a viszonyítás feltétlenül szükséges a tettek, kívánal­mak, tervek reális megítélésé­hez. Hiszen enélkül csupán ál­talánosságok körül forog a be­széd, s nehezen lehet konkre­tizálni a csakugyan valós, meglevő problémákat. Vagyis: ha a fiatalok, saját helyzetük reális megítéléséből indulnak ki, bizonyos, hogy könnyebben szót értenek. Egymással és ve­zetőikkel is. Belátható, hogy egy viszonylag szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró kö­zösségtől nem várható el any- nyi, mint egy nagyobb, több pénzzel, energiával rendelke­ző kollektívától. Anyagiakban legalábbis nem. De ugyan­annyi kívánható azonban a meglevő adottságok kihaszná­lásában, a kedvező változást Ígérő javaslatok, a jóra törek­vő akaratok megvalósításá­ban. A parlamentek jellegéből adódik, hogy az egymásnak és a vezetőknek szóló jószándékú bírálat épp úgy hangot kap, mint az elismerés és az ered­mények fölött érzett öröm. A siker záloga, persze, nemcsak a hasznos, tartalmas gondolat, de az is, miként kerül a fórum elé. M egértésre, támogatásra pedig minden bizony­nyal csak az számíthat, aki valóban ismeri a fiatalok helyzetét, s hozzászólásában reálisan ítéli meg az eddig megtett utat — és saját tevé­kenységét is. S ha valaki így, bátran kiáll igazáért, bizo­nyosra vehető, hogy sikerrel teszi. I K. A. 1 Igaz, hogy a Hősök szobra nem a legdicsőbb napjait idé­zi a magyar történelemnek, s talán azon is lehetne vitatkoz­ni, hogy Zala György hozzá­adta-e ehhez az emlékműhöz mindazt, amit tudott, de az aligha vitatható, hogy Nagy­kőröshöz ez az emlékmű épp­úgy hozzátartozik, mint a Hő­sök terén kívül régi házai, s egész történelme. Ennek em­lékeit óvni pedig kötelesség ... Dolgozók az iskolapadban Az új iskolaévben a gyáraik, üzemek, szövetkezetek dolgo­zói közül is jó néhányan tanul­mányokba kezdenek. Város­szerte rendeznek általános és szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, politikai té­májú előadássorozatokat. Mint a konzervgyár legutóbbi tájé­koztatójából kiderül, a dolgo­zóknak csaknem a fele vesz részt valamilyen oktatási for­mában. Nemrég fejeződött be a je­lentkezés a szakma ifjú mes­tere címért folyó versenyre. Birkózás megváltozott színhelyen A kétnapos debreceni bir­kózóverseny helyett a sziget- szentmiklósi, országos úttö­rő szabadfogású viadalra utaztak a Nk. Kinizsi spor­tolói. A sportotthonban ren­dezett bútorkiállitás miatt keveset edző három körösi fiatal nem ért el számottevő helyezést. Szombati sportműsor Atlétika Ifjúsági-sporttelep, 14.30: a lakótelepi spartakiád férfi­női távolugró- és súlylökő­viadala. Kézilabda Dunakeszi: az ÓIK megyei férfidöntője. Dány: D. Tsz SK—Nk. Kinizsi női MK- mérkőzés. Kecskemét: a La- josmizsei KSE férfi terem­tornája. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Arany isk.—Nk. Rákóczi isk., ÁFÉSZ Kupa-mérkőzés. Ifjúsági-sporttelep, 14.30: a lakótelepi spartakiád kispá­lyás mérkőzései. Vasárnapi sportműsor Atlétika Ifjúsági-sporttelep, 8.30: a lakótelepi spartakiád férfi­női 100 méteres síkfutó- és gránátdobóversenye. Salgó­tarján: a Heves—Nógrád—Pest megye ifjúsági válogatott via­dal 2. fordulója. Dunakeszi: megyei minősítő verseny. Kézilabda Tököl: T. KSK—Nk. Ki­nizsi, férfi MK-mérkőzés. Kosárlabda Debrecen: D. ASE—Nk. Pe­dagógus, NB II-es férfi baj­noki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 8.30: a lakótelepi spartakiád kispá­lyás mérkőzései. Cegléd, Bem SE-pálya, 11.30: Nk. Kinizsi— Vácszentlászlói Tsz SK ifi, 13.30: Nk. Kinizsi—Vácszent- lászló megyei bajnoki mér­kőzés. Törtei: Kecskéscsár- dai ÁG—Nk. Kinizsi II., ösz- szevont járási II. osztályú baj­noki mérkőzés. Ceglédbercel: C. VSC serdülők—Nk. Kini­zsi serdülők, megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet Százhalombatta: a megyei légfegyveres minősítő ver­senysorozat 4. fordulója. Természetjárás Pilisnyereg: emléktúra, no­vember 7. tiszteletére. Piaci jelentés A pénteki piac nagy felho­zatal mellett, elég élénk volt. A szemestermény-piacon a búza és kukorica literje 4,50 forintért kelt. A csöves ku­koricát kg-onként 2,20—2,30 forintért, a takarmánytököt 70 fillérért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő ára 10— 16, az alma 6—12, a körte 8— 14, a szilva 4—6, a dió 30, a zöldpaprika 10—30, a paradi­csom 3—6, a burgonya 3,40 —4, a fehér káposzta 4, a karfiol 10, a vöröshagyma 8— 10, a fokhagyma 20. a sárga­répa 4—5, a gyökér 10—12, a zöldség csomója 4 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 140—170, a vágócsirkét 100, a libát 240—250, a ka­csát 140—160, a tyúktojás da­rabját 2 forintért árulták, halászati szövetkezetnél élőhalat 16—30, a csirkemá­jat 58, a -zúzát 42, az aprólé­kot 24, s az egész csirkét 29 forintért mérték. Borszőlő kevés volt, 9—9,50 forintért. Az otellót 7,50 fo­rintért vették. A piacon ren­geteg virágot árultak. A kri­zantém szálát 3—15 forintért adták. Moziműsor A nagy balhé. Amerikai bűnügyi film. Előadások kez­dete: 4, 6 és 8 óra. Újabb társadalmi munka a Hősök szobránál Kombájn szedi a sárgarépát

Next

/
Oldalképek
Tartalom