Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EG LÉPI J ÁO Á S . Á^cjsLÉ D vAb OS RÉSZÉR? XXII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1978. OKTOBER 25., SZERDA Terv és teendők Vöröskeresztesek oktatása A szervezet vezetőinek, ak­tivistáinak középtávú képzé­si tervéről tárgyalt a napok­ban Cegléden a Vöröskereszt járási vezetősége. A feladato­kat dr. Gyetvai István főor­vos ismertette a tanácskozó testülettel. Az értekezleten szó esett a ceglédi járás cigány lakossága körében kifejtett, eredményes vöröskeresztes munkáról, melyhez — mint elhangzott — a jövőben is hasonló aktivi­tásra, összefogásra. segítő­készségre lesz szükség. író—olvasó találkozók A vendég: Jókai Anna Csütörtökön, november 2- án, író—olvasó találkozó lesz az ÉVIG ceglédi gyárában, 14 órai kezdettel. Az üzembe­liek — a Kossuth Művelődési Központtal kötött kulturális együttműködés révén — Jókai Anna írónőt fogadhatják kö­rükben. Délután 5 órakor, a műve­lődési központ ismeretter­jesztő termében ismétlődik meg az író—olvasó találko­zó: akkor az ÁFÉSZ és a cipőgyár dolgozói ismerkednek meg az írónővel. Edzett ifjúságért Úszók — fedett medencében A ceglédi strandfürdő gya­korta túlterhelt télen—nyáron. A hűvösebb idő beálltával, a fedett medencére főként a reumatikus betegségben szen­vedőknek van szükségük, akiknek az orvos is javasolja. A fiatalok igénye is megnőtt, az Edzett ifjúságért mozgalom kiszélesedésével. Az üzemeltető vállalat át­menetileg, november 1-től, minden héten szerdán és pén­teken, 15 órától a fedett me­dencét a tömegsport céljaira engedi! át, azon a két napon a vendégek csak 15 óráig fü­rödhetnek a fedett medencé­ben. Ezekben a hetekben gyako­ri téma az idős emberekkel való törődés. Város- és járás- szerte különböző rendezvé­nyek zajlanak le a népfront­bizottságok, a Vöröskereszt­szervezetek, a közlekedésbiz­tonsági tanács, a szakmaközi bizottság rendezésében. Szinte ezek sorába illik a járási és városi népi ellenőrzési bizott­ság legutóbbi ülésének napi­rendje is, amely az idős em­berek házi gondozásával fog­lalkozott. Széles körű vizsgá­lat előzte meg, az utóbbi két és fél évben egyre gyűltek az adatok. A felmérés kiterjedt a járási székhelyre, a vele szom­szédos Ceglédbercelre, vala­mint a két nagyközségre, Abonyra és Albertirsára. Az idős korúak életkörül­ményei sokat változtak, mióta érezteti hatását az ipartelepítés és a mező- gazdaság szocialista át­szervezése. Egyre több a nyugdíjas és já­radékos, de sok magányos, be­teges idős ember is él járás- szerte, akik a közösség támo­gatására, gondoskodásra szo­rulnak. Ez a gondoskodás tár­sadalmi feladat. Nemcsak anyagiakon, hanem embersé­gen, lelkiismeretességen is múlik. Negyedik esztendeje már, hogy működik a házi szociális gondozó hálózat. Nem könnyű a dolga. Legtöbbször a mun­kát a nyugdíjasok, magányo­sok felkutatásával, számlálá­sával, környezetük megisme­résével kell kezdeni, hiszen segítségért önmaguktól vajmi kevesen jelentkeznek. Sokféle oka lehet ennek, a zárkózott­ságtól, elesettségtől, bizalmat­lanságtól kezdve, a beletörő­désig, igénytelenségig. A taná­csok szakigazgatási szervei nem vezetnek nyilvántartást a hatvan éven felüliekről. Ceg- lédbercelen a nyolc évvel ez­előtti népszámlálás alapján őriznek a tanácsón adatot, de azóta a változást már nem kí­sérték figyelemmel. A nyug­díjasok és a járadékosok ará­nyát sem lehet kimutatni. Cegléden a szakmaközi bizott­ságnak van ugyan nyilvántar­tása, de az sem teljes, mivel csak az üzemekre, vállalatok­ra vonatkozik, nem terjed ki a termelőszövetkezetek nyugdí­jasaira, sem az el- és beköltö­zőitekre, pedig ismeretük igen fontos lenne a házi gondozói rendszer kiszélesítéséhez. Cegléden, Abonyban, Al- bertirsán és Cegléd bérce­ién, a nyár folyamán ké­szített felmérés szerint, nyolcvannégy elaggottnak segítenek a házi gondo­zók. Közöttük sok a beteg, a moz­gásképtelen ember. Egyedül­állók, magányosok, de ' akad, akinek él a fia, lánya, unoká­ja, évek óta mégsem néz félé­ié egyik sem. A rendezetlen körülményekhez gyakran az alacsony nyugdíj, járadék is hozzájárul. Gondozásra szorulnának még többen, de felkeresésük­kel, felderítésükkel szervezet­ten nem foglalkozik senki,,, A Vöröskereszt városi szerveze­te, a szakmaközi bizottság és a Hazafias Népfront heiyi bi­zottságai tesznek ugyan lépé­seket, de még erősebb társa­dalmi összefogásra volna szükség. Elsősorban arra, hogy az, akinek a szomszédságában, lakóhelye környékén magá­nyos, idős, rászoruló ember él, jelezze a tapasztalatait. Szíve­sen fogadják azokat is, akik önként vállalják az idős em­berek gondozását. Azt, hogy a jelentkező a feladatra alkal- mas-e, a tanácsok szakigazga­tási szervei bírálják el. ők kötik meg velük a szerződést, mivel a gondozást vállaló munkájáért tiszteletdíjat kap. Nem nagy az összeg, elneve­zése is ezt fejezi ki, mert a humanitás, nem a kereseti le­hetőség kap hangsúlyt. Az idős, házi gondozott emberek legtöbbje hálásan fogadja a segítséget, jól érzi magát meg­szokott környezetében, nem kívánkozik szociális otthonba. Meg kell említenünk a kol­lektív gondozást is, amelynek jó példáját tapasztalni Cegléd- berceleh, ahol az úttörők se­gítenek rendszeresen a magá­nyos öregeknek, valamint Cegléden, ahol nyolc szocialis­ta brigád vállalta és teljesíti lelkiismeretesen a szép felada­tot. A gondozói szolgálat javítá­sáért sokat fáradoznak a járás egészségügyi vezetői. A vezető gondozónők szakmai felké­szültsége jó. A társadalmi gondozók ismereteiket szak­mai kiképzésen alapozhatják és erősítheti): meg. A városi és a járási egészségügyi osztály tavaly tartott továbbképzést a gondozóknak. Albertirsán a községi tanács tavaly és ebben az évben is önállóan „oldotta meg a továbbképzést, amelyen a patronáló kollektívák is részt vettek. A NEB, a vizsgálat ada­tainak ismeretében, javas­latot tett a szélesebb kö­rű propagandamunkára, amely a házi gondozói rendszer lehetőségeit ala­KOMOLY ZENE - MUNKÁSOKNAK Hétfő esti hangversenyek HASZNOS A SOKSZOROSÍTOTT TÁJÉKOZTATÓ Cegléden az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nagyter­mében hétfőn este hangzott el az első bérleti előadás. A közönség népes soraiban helyet foglaltak az üzemi, vállalati munkásbérlet-tulaj- donosok is. A Kossuth Mű­velődési Központ és a zene­iskola közös rendezésű hang. versenyeire ötven ilyen bérle­tet váltottak. Az első esten Baranyai Lász­ló zongoraművész Ravel 1905- ben komponált szonatináját. Durkó Zsolt Spicogramma cí­mű zeneművét, Debussy Pour le Piano című zeneszámát és A boldog szigetet, valamint Chopin 24 prelüdből álló, Op. 28. számú ciklusát adta elő. A zongoraművészt Laczó Zoltán, a budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola tanára mutatja be a közön­ségnek. A zeneismerőknek örömet szerzett, a zenével ismerke­dőknek sok segítséget adott az előadásra készült, sokszorosí­tott kiadvány, amelyből a kö­zönség értesült a műsoron sze­repelt zeneművek felépítésé­ről. jellemző tulajdonságairól. Különösen hasznos volt ez a tájékoztató, hiszen a jelen­lévők közül többen csak most kerültek a komoly zene közel­ségébe. A munkásművelődés része ezentúl Cegléden a hangverse­nyek hallgatása. E. Ma délután Előadás a páriszákházban A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság városi szervezete rendezésében, ma, szerdán, délután három órai kezdettel, a városi pártszék­házban előadást tart dr. Széli Lajos, a Központi Állami Kór­ház professzora a vezetők nagy elfoglaltságának egész­ségügyi kihatásairól. Cegléd a hazai lapokban A Forrás 10. számában az őszirózsás forradalom ceglédi eseményeiről jelent meg rész­letes ismertetés. / A Tv-Híradó október\ 12-i adásában a Vinnyica—Albert- irsa távvezeték megépülésének jelentőségéről is szó esett. ★ A Szolnoki Rádió október 16-i adásában az albertirsai távvezeték fogadóállomásról hangzott el riport. ★ A Nimród októberi számá­ban Vinke Mihály, Budai Ist­ván és Szálkái István ismer­tette a csemői Rákóczi Va­dásztársaság történetét, mun­káját, terveit. ★ A Népszabadság október 11—i számában közölte, hogy a Bu­dapest—Cegléd—:Záhony vas­útvonalon, 51 kilométer hosz- szúságban újítják fel a gine­ket. ■A A Pajtás szeptember 28-i , számában a PEMÜ ceglédi ci- I pőgyárában készülő mokasz- szinok őszi vásáron bemutatott darabjait dicsérte. ★ A Magyar Vasutas szep­tember 23—i számában a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza kö­zött húzódó 125 évvel ezelőtt átadott vasútvonal történetét elevenítette fel. Ar A Szabad Föld szeptember 24-i számában a ceglédi Be- sze Imre írása olvasható, Jó­tanács címmel, az udvariat­lanság tipikus esetéről. ★ A Déli Hírlap szeptember 26-i számában olvashatjuk, hogy M. G. Kunyicsanszkij. a Cegléd felszabadításában részt vett szovjet ezredes hazánkba látogatott. ★ A Népszava október 6-i számában a cikkíró arra ke­resett választ, hogy miért jó a ceglédi kenyér? M. E. Olvasói fórum Tisztességtelen haszonszerzők Jegyzet Fokozatosan és tervszerűen EBBEN AZ ÉVBEN megje­lent a szakmunkásképzés ke­retében oktatott szakmák új jegyzéke. Kiderült, a hosszabb ideje tartó reformok követ­kezményeként, a korábban ta­nulható 285 szakma helyett, most 128-ra csökkent a vá­lasztási lehetőség. A mérséklő­dés pusztán mennyiségi és látszólagos. Valójában az történt, hogy az ismeretek elsajátításánál: kereteit hozzáigazították az élet diktálta követelmények­hez. A tanítás tágabb hatá­rokat fog át, nem annyira részletező, mint inkább ala­pokat teremtő. Ezek az ala­pok a későbbiekben módot kínálnak a zavartalan, folya­matos ismeretgyarapításra, a szervezett s az egyéni kép­zésre. Az oktatott szakmák új jegyzékének tanulmányozása megerősíti azokat a korábbi tapasztalatokat, hogy az ipar mind több területén közeleuik egymáshoz a kétféle, a fizikai és a szellemi tevékenység. Olykor már ma sem egysze­rű meghúzni a határvonalat, vajon — s csak például — fizikai vagy szellemi munka-e az, amit a kőolajfinomító táb­lakezelője, a konzervgyári fel. dolgozóvonal irányítója, a le­mezhengersor vezérlője, az elektronikus számítógép kar­bantartója csinál? A valóság­nak ugyanis színesebb a vász­na, mintsem azt különböző — szükséges, de egy idő után merevvé váló — előírások, szabályozások mutatják. Addig nincs különösebb gondja sem az érintettnek, sem al^ltha^óihak, amíg a konzervipari technikus pusz­tán a dolgát teszi az automa­tizált borsófeldolgozó beren­dezés mellett, ám bérének, állományi hovatartozásának igazságos megállapítása már korántsem mentes a fejtörést kívánó mérlegelésektől. S azt sem könnyű egy nevezőre hozni, hogy az illető végzett­sége ugyan technikus, de be­osztása gépkezelő, jogosult-e a munkáslakás-építési akció kedvezményeire ? Példákat említettünk, vállal­va az utalásnyi hivatkozások­ban rejlő felületességet. de talán ennyiből is kiderül: a technikai, technológiai fejlő­dés egybegyúr korábban kü­lönálló tevékenységeket, s teszi ezt úgy, hogy nincs sok idő a töprengésre, mert még újabb változatok keletkeznek, s ezekben is dönteni kell. SZÓ SINCS, persze, arról, hogy utunk a gazdasági fej­lődésben már ma vagy holnap mindenféle szellemi és fizikai munka határát összemossa, de arra mind az üzemi közgon­dolkodásban, mind az admi­nisztratív keretek rugalmas­ságának fokozásában ügyelni szükséges, hogy a közeledés — egyre több munkaterületen — folyamatos. Először csak néhány tucat embernek kel­lett szembenéznie a kellemes, kellemetlen igazsággal, meg­növekedett feladataihoz ko­rábbi ismeretei nem elegen­dőek. Őket százak, majd ezrek követték s szinte észrevétle­nül jutottak el a kétféle mun­ka határához, hol ide. hol oda lépve át. Ne tagadjuk: az ilyesfajta változás megterhe­lés az egyénnek, hiszen a meg­szokott helyett a szokatlannal kell ismétlődően birkóznia, s mire úgy megtanul valamit, hogy álmából ébredve is tud­ja, kezdheti elöirőL Napjainkban az automata szövőgépekkel berendezett mű­helyben, a pneumatikus szer­számokkal dolgozó szereidé­ben a hagyományos értelem­ben vett művezető, beállító is­meretlen valaki. Helyébe olya­nok léptek, akik akkor sem jönnek zavarba, ha egy fo­gaskereket kell cserélniük s akor szintén nem, amikor a vezérlő elektronikát javítják. Feladataik azért változnak, mert a környezetükben meg­gyorsultak a haladás léptei, s ha nem akarnak kiállni a sor­ból, akkor igyekezniük illik, nem okvetlen papírok, hanem ismeretek megszerzésével. Különféle vizsgálódások egyértelműen azt bizonyítot­ták, a munkahelyek egy ré­szén mind nagyobb gond meg­felelő képzettségű embert ta­lálni, az új, gyakran műkö­dési elveiben is a korábbiak­tól alapvetően eltérőt hozó berendezések mellé. A különb­ségek elmosódását jelzi az, ahogy arra is figyelmeztet, a képzésben még nem érvénye­sülnek kellő súllyal a gyorsan változó követelmények. VANNAK TEHÁT átfogó, országos feladatok, s azokkal összehangoltan alakítandók ki a helyi cselekedetek. A tü­relmetlenkedés árthat, a tét­lenkedés kárral járhat. A kettő között a fokozatos, a tervsze­rű haladás helyezkedik el, s ennek fontos részeleme az ok­tatott szakmák új jegyzéke. Hangsúlyozzuk azonban, bár fontos, mégiscsak részelem, az­az továbbiakban kell mellé sorakoznia. L. G. posabban ismertethetné. Javasolta a gondozói tisztelet­díj rendezését, valamint azt, hogy a községi tanácsok, a le­hetőségekhez mérten, gondol­janak öregek napközi ottho­nainak létesítésére, a megle­vők bővítésére, az azokba lá­togatók foglalkoztatására. A társadalmi szervek figyelmét felhívták arra, hogy a házi gondozói rendszer szervezésé­hez adjanak több segítséget, s ha csak tehetik, foglalkozza­nak még többet a nyugdíjasok életének, sorsának alakulásá­val. Ne szorítkozzanak csupán az öregek napjára, az évi egy­két találkozásra. Az idős em­berek igénylik a törődést. Há­lásak a gondoskodásért. Az október 13-i számban megjelent, Eredményes a piacfelügyelet című cikkben leírtakat magam is tapaszta­lom, hiszen sokat árulok a piacon — írja E. K. K. ceglédi, szúnyog-dűlőbeli olvasónk. — A zöldségpiacon felvásár­ló kereskedők többé-kevésbé tisztességes haszonszerzésre törekednek. Nem úgy a baromfipiacon. A maszek ko­fák már a kerékpármegőrzők közelében lesik az eladókat, leszólítják őket az autóbusz- megállók táján, s akit tudnak, léprecsalnak. Ha az illető nincs tisztában az árakkal, könnyen pórul jár, s az ügyeskedő egy-egy pár ba- romfin legalább 15—20 forin­tot nyer, egy piaci napon mi­nimum 200 forintot, ők adót nem fizetnek, hiszen feketéz- nek. Bár nem ismerem a vo­natkozó jogszabályt, úgy ér­zem, amit tesznek törvénybe ütköző tevékenység. Jó lenne, ha az efféle ügyes­kedők nem tudnának munka nélkül pénzt keresni, tisztes­ségtelen haszonhoz jutni. Azt hiszem érdemes az újságnak felhívnia a figyelmet az ilyen és ehhez hasonló jelenségek­re, hogy az illetékesek még jobban felfigyeljenek rájuk. ★ Olvasónk észrevételénék an­nál is inkább szívesen helyet adtunk, mert úgy érezzük, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelői el­látást segítő tevékenységük­höz védelmet érdemelnek a nyerészkedőkkel szemben. E. K. Pályaavató versenyt rendezett Cegléden a Volán helybeli vállalatának újonnan megala­kult minicross klubja. Ötven és százhuszonöt köbcentiméteres kategóriákban, négy szakosz­tály 28 versenyzője állt rajthoz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Társadalmi feladat Gondoskodás az idős emberekről Segítő szocialista brigádok, úttörők

Next

/
Oldalképek
Tartalom