Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
ft F. cr FT 1978. OKTÓBER 25., SZERDA Heti jogi tanácsok • A felmondás hatálytalanítása iránt indított perben a munkaügyi bíróságnak körültekintően keli vizsgálnia, hogy a felmondás indokai megfelelnek-e a valóságnak? Olvasónk egy szövetkezet kisvendéglőjének volt az üzletvezető-helyettese. Korábban munkaviszonyát a szövetkezet már megszüntette, de a munkaügyi bíróság azt a felmondást hatálytalanította, és a dolgozót visszahelyezte munkakörébe. A szövetkezet azonban nem állította munkába olvasónkat. A szövetkezet előbb fizetett, majd rendkívüli szabadságot adott a dolgozónak, majd pedig újból felmondással szüntette meg munkaviszonyát. A szövetkezet a felmondást azzal indokolta, hogy a bolt üzletvezetője nem hajlandó olvasónkkal együtt dolgozni, és, ha őt a szövetkezet visszahelyezi korábbi munkakörébe, vagyis üzletvezető-helyettesnek, akkor nem vállalja a munkaszerződésben meghatározott leltárhiányért a felelősséget. A felmondás másik indoka pedig az volt, hogy olvasónk nem rendelkezik üzletvezető-helyettesi képesítéssel, átszervezés után ilyen képesítéssel rendelkező személyt kíván felvenni. Olvasónk kérdezi, mit tehet, mert nyilvánvaló, hogy a szövetkezet arra törekszik, hogy tőle megszabaduljon. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalása szerint, a vállalati felmondási jog gyakorlása jogellenessé válik abban az esetben, ha az bizonytalan társadalmi rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg bosszúból, zaklatás- szérűén történt, illetve nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. Ügy látjuk, hogy a szövetkezet felmondása nem alapos, és magán viseli a joggal váló visszaélés jeleit. Előszöris a korábbi felmondás után vissza kellett volna helyezni a dolgozót,' de a szövetkezet semmibe vette a munkaügyi bíróság döntését. Másodszor a szövetkezet olyan tényekre alapozta döntését, amelyek korábban is fennálltak, és azt akkor nem kifogásolták. Ugyanis olvasónknak alkalmaztatása idején tob. 5 évvel ezelőtt sem volt meg az üzletvezető-helyettesi képesítése. Ezen kívül azt az összeget sem fizette ki a dolgozónak, amelyet a munkaügyi bíróság a jogellenes felmondás miatt megítélt olvasónk javára. Az a véleményünk: eddig nem tisztázták, hogy az üzletvezető miért nem akar olvasónkkal együtt dolgozni. Ezzel kapcsolatban nemcsak az üzletvezető nyilatkozata a lényeges, hanem az arra vonatkozó tanúbizonyítás is. Azon kívül a munkaügyi vitában tisztázandó, hogy az olvasónk helyett alkalmazott üzletvezető-helyettes valóban rendelkezik-e a szükséges képesítéssel. És, hogy egyáltalán volt-e a szövetkezetnél átszervezés. Olvasónk arra is hivatkozhat, hogy öt év alatt egyszer sem kifogásolták a képesítés hiányát, nem szólították fel a képesítés megszerzésére. Kétségtelen, hogy a szakmai továbbképzés fontos, és, ha a szövetkezet is ezt tűzte ki célul, akkor az a törekvése csak dicsérni való. Ha azonban azért hivatkozik most a szövetkezet a továbbképzés jelentőségére, hogy ezáltal kifúrhassa olvasónkat, akkor az nyilvánvalóan nem más, mint joggal való visszaélés. Azt tanácsoljuk olvasónknak, forduljon a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottsághoz, és, ha ott nem jár sikerrel, akkor vigye az ügyet tovább, adjon be ismét keresetlevelet a munkaügyi bíróságnál. m Megtámadható-e az érvényesen létrejött szerződés? Olvasónk azt írja, hogy használt autót vásárolt, de néhány nap után, több olyan hiba mutatkozott, amely szerinte már akkor is megvolt; amikor a kocsit megvásárolta, de az nem volt szemmel látható. Mit tehet most? — kérdezi. A Polgári Törvénykönyv szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta. Például jelen esetben: az ügylet megkötésekor olvasónk kérdésére azt válaszolták, hogy nem karambolozott a kocsi. Ha a karambollal ösz- szefüggésbe hozható az autó hibája, akkor az eladó azért felel. De egyébként is fennáll a rejtett hibákért a felelőssége, ha a vevő nem zárta ki a szavatossági igényért való felelősségét. Azt tanácsoljuk, próbáljanak megegyezni, mert a bírósági út hosszadalmas és költséges is. • Mikor módosítható a rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj megállapítása után? Több olvasónk kérésének teszünk eleget, mikor ezzel a témakörrel foglalkozunk. A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő alánján ugyanazokban az esetekben és ugyanúgy módosítható, mint az öregségi nyugdíj összege. Erről már korábban többször szóltunk. Röviden csak annyit, hogy három ilyen esetben, illetve háromféleként módosítható. Annyit jegyzőnk meg, hogy a szolgálati időnek azt a hányadát azonban, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, figyelembe venni nem lehet. Visszatérve eredeti kérdésükre, módosítani kell a rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas állapota változik, javul, vagy rosszabbodik, és emiatt másik rokkantsági csoportba tartozik. Nem lehet azonban állapotváltozás miatt a rokkantsági nyugdíj összegét sem leszállítani, sem felemelni, az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérése után. Ez tehát azt jelenti. . ÜLTESSÜNK VIRÁGOT, FÁT, BOKROT! Ü? Most ültessük így ültessük a tulipánokat és a nárciszokat a gyümölcsfát a hagymás különlegességedet a gyümölcstermő bokrot a törpe, hagymás virágokat a szőlőt a fenyőt és az örökzöldeket a díszfákat és a díszcserjéket Hasznos tanácsokkal megjelent az Őszi rsa l/CDTD a n a't Már kapható —" “ w a hírlapárusoknál és postás kézbesítőknél hogy a rokkantsági nyugdíjas az öregségi korhatár betöltése után továbbra is abban a rokkantsági csoportban marad, amelyikben az öregségi korhatár elérésekor volt. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérése után, a rokkantsági nyugdíjas már nem kerül orvosi felülvizsgálatra, a nyugdíja szempontjából. • Mikor szűnik meg a rokkantsági nyugdíj és mikor éled fel a jogosultság a megszüntetett nyugdíjra? A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörben rokkantsága nélkül elérhetne. A megszüntetett rokkantsági nyugdíjra a jogosultság — a szolgálati idő tartamától függetlenül — feléled, ha a volt rokkantsági nyugdíjas öt éven belül újból rokkanttá válik. A rokkantsági nyugdíjra jogosultságának úi igényként történő elbírálását abban az esetben kérheti, ha korábbi nyugdíját azért szüntették meg, mert az orvosi bizottság véleménye szerint nem volt rokkant. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Tartásdíj a gyesen levő anyának A fiatalok hosszabb ismeretség után házasságot kötöttek. A férfi szülei, házukban, egy Szobát bocsátottak rendelkezésükre. Nem sokkal később a féri katonai szolgálatra vonult be. Közben a menyecske és anyósa között a viszony megromlott, a fiatal- asszony terhes állapotba is került, ezért visszaköltözött szüleihez. Amikor a férj leszerelt — bár közben gyermekük megszületett —. felesége kijelentette: menjenek albérletbe lakni, vagy akárhová. de anyósával nem hajlandó egy fedél alatt élni. Ezek után a férj válópert indított, amelyben azt állította:a történtek miatt feleségétől el- hidegült, amihez hozzájárult, hogy gyermekük megszületéséről csak néhány napos késéssel értesítette. A járásbírósági tárgyaláson az asszony hangoztatta: férjét szereti, nem akar elválni. A férfi azonban hajthatatlan maradt, és a bíróság a házasságot felbontotta, az apát pedig gyermektartási díj fizetésére kötelezte. Nem sokkal később azasz- szony gyermek- és házastársi tartásdíj fizetéséért volt férje ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy az apa a gyermek tartásához rend- szertelenül és különböző őszTíz nap rendeletéiből A gépíró- és gyorsíróiskolákról 11/1978. (X. 4.) OM. szám alatt rendelet jelent meg, amely az 5/1977. OM számú rendeletet módosította. (Magyar Közlöny 66. száma.) Az idegenforgalom állami irányításának módosításáról a Magyar Közlöny 67. számában olvashatják az érdekeltek a Minisztertanács 1033/ 1978. (X. 5.) számú határozatát.' k . A beruházások rendjétől szóló 34/1974. MÍ számú rendelet végrehajtására vonatkozó 3/1974. OT—PM számú rendelet módosításáról az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter 1/1978. (X. 5.) OT—PM számú együttes rendeletében intézkedett ugyanitt. A gazdasági társulások lé-' tesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről kiadott 22/1978. (IX. 19.) PM-rende- let és a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről kiadott 12/1978. (IX. 5.) MüM.-rendeletet a Pénzügyi Közlöny 20. számában, illetve ez utóbbit a Munkaügyi Közlöny 12. számában találják meg az érdekeltek. Egyes nagyközségek várossá szervezéséről a Magyar Közlöny 68. száma tartalmazza a 19/1978. NET-határozatot. A külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról az 5/1978. (X. 15.) BM-rende- let intézkedik. Pályázatot hirdet a Kohó- és Gépipari Közlöny 34. S2iáma, műanyag- és gumiipari termékek formatervezésére. szegekkel járul hozzá. Jelenleg gyermekgondozási segélyt kap, de ebből mm tud megélni, ezért volt férjétől havi 500 forint házastársi tartásdíjat követel, és kérte a bíróságot, hogy a gyermektartásdíjat meghatározott összegben állapítsa meg. Az elvált házaspár a gyer- mektartásdíj kérdésében egyezséget kötött, amit a bíróság helyben hagyott, míg a nő- tartásdíjra vonatkozó kérelmet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a házasság az asszony hibájából bomlott fel, és kötelességszegése oly nagymérvű, hogy — a szocialista társadalmi felfogás szerint — egykori házastársának tartásdíj fizetésére kötelezése, annak indokolatlan terhet jelentene. Bár az asszony fellebbezésében nőtartási díjigényét havi 300 forintra csökkentette. a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a volt férjet havi 300 forint házastársi tartásdíj fizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint az asszony előrehaladott terhes állapotban volt, amikor szüleihez visszaköltözött, és a megromlott kapcsolat miatt a gyermek születése után sem akart férje szüleinél lakni. Az adott helyzetben mindez nem róható terhére. Bár magatartása nem volt egészen kifogásolhatat- lan, ez egymagában nem volt ok arra. hogy emiatt a házasságot felbontsák. Az asz- szony ragaszkodott férjéhez, csak együttélésüket más lakásban kívánta folytatni. — A házasfeleknek életviszonyaikat közös erőfeszítéssel kell rendezniök, tehát a volt férjnek is az lett volna a kötelessége, hogy az akkor még csupán néhány hetes gyermekükre tekintettel is. mindkettőjüknek megfelelő lakásmegoldást keressen, és ne házassága mielőbbi felbont tását szorgalmazza. Ezt a válóperben eljárt bíróságnak is fel kellett volna ismernie, és a férjnek a bontásra irányuló keresetét, mint keltő alappal. nem bíró kérelmet, el kellett volna utasítania —mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Tartós együttélésük akadálya nem az asszony hibájában, hanem objektív körülményekben keresendő. Az életközösség fogalma nem köthető pusztán az együttlakás tényéhez. — Az életközösség megszakadásáért mindkét házas- felet felelősség terheli — hangzik tovább a határozat. Nem róható kizárólag azasz- szony terhére, hogy gyermekük születéséről az apa csak napok múlva értesült. A férfi tisztában volt azzal, hogy felesége napokon belül varia gyermekük megszületését, ezért kötelessége lett volna, hogy állapota felől rendszeresen érdeklődjék. Ha ezt megteszi, felesége kórházba szállításáról és a gyermek megszületéséről nyomban értesül. Ilyen körülmények között az alsófokú bíróságoknak az asszony érdemtelenségére alapított, s a keresete»- elutasító ítélete téves. Érdemtelenséget eredményező magatartásnak oly súlyosan sértőnek kell lennnie, hogy a házastársi tartás a másik félre nézve — szocialista felfogás szerint — méltánytalan terhet jelentsen. E kérdés elbírálásánál annak is jelentősége van, hogy az érdemtelenséget érvényesíteni kívánó volt férj milyen magatartást tanúsított. A közös lakás megválasztásában a másikkal szemben mindegyiküknek belátást kellett volna tanúsítania. Azzal, hogy az asszony nem volt hajlandó a férj szüleinek lakásában lévő szobát elfoglalni, a házasság erkölcsi alapját nem sértette meg olyan súlyosan, ami j őt a tartásra érdemtelenné I tenné. Egyébként is ezt igényt csak arra az időre kf-í vánia érvényesíteni, amíg p<m-v d ozás i segélyben részesülj Kérelme a férj megélhetésé-. nek veszélyeztetése nélkül1 teljesíthető. Az unoka lakásigénye Egy idős asszony elhunyta után unokája, együttlakásukra hivatkozva, kérte a lakásügyi hatóságot, hogy a bérleti jogviszonyt folytathassa. Az engedélyt megkapta. EhaEgy módosított rendeletről Vásárlás munkaidőben ALIG KÉT ESZTENDEJE annak, hogy módosították az üzletek nyitvatartásának rendjét: azóta az üdülőhelyek kivételével — sehol sem vásárolhatunk vasárnaponként élelmiszereket, legfeljebb tejet és kenyeret a kijelölt vendéglátóhelyeken. Az intézkedés bevált: kenyérhez, tejhez a nagyvárosokban hozzájutnak a vevők, az élelmiszer-kereskedelem alkalmazottai viszont vasárnap pihenhetnek. Mi, vásárlók megbarátkoztunk a kezdetben nem tetsző nyitvatartási renddel, megvesz- szük hét közben, amire szükségünk van, inkább a vendéglátásban dolgozók berzenkednek; a tej és a kenyér árusítása nem túl kifizetődő, és nem hoz borravalót sem. Feladatukat mégis megoldják, s ezzel az élelmiszer-kereskedelemben dolgozó kollégáikat tehermentesítik. Minden jel arra mutat azonban, hogy az iparcikküzletek, -áruházak jelenlegi nyitva- tartása nem megfelelő. Ezek a boltok — kivéve a községieket, amelyek más rendben üzemelnek — éppen akkor fogadják a vásárlóka», amikor az emberek túlnyomó többsége a munkahelyén tartózkodik. Márpedig drágább ruhaneműt, háztartási gépet, de kiváltképp bútort, nem szoktunk, nem is tudunk percek alatt venni, sőt, a választásba, a válogatásba szeretjük bevonni a család egyikmásik tagját is. A kényelmes nézelődéshez a családi vásárláshoz pedig idő kell. Idő, ami egyelőre nincs. Hiszen délután 5-kor, vagy 6-kor a legtöbb helyen lehúzzák a redőnyt, s aki munka után siet az áruházba, azt kapkodásra kényszeríti a közelgő záróra, s ami ezzel, sajnos, együttjár: az eladók sürgetése. Délelőtti. vagy kora délutáni vásárlásra legfeljebb azoknak van módjuk, akik váltott műszakban dolgoznak. A LEGNAGYOBB iparcikk- boltok, -áruházak is korán zárnak, s ez nem csupán nekünk, vásárlóknak kényelmetlen. kellemetlen az eladóknak is, mert ezáltal nagyobb a zsúfoltság a zárás előtti órákban. Hátrányos ez a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek is. mert bizonyára több vevőt fogadhatnának, nagyobb forgalmat bonyolíthatnának le ésszerűbb nyitvatartással. Felmerült ez a gond a kereskedelmi dolgozók szakszervezete legutóbbi központi vezetőségi ülésén is, ahol a SZOT egyik titkára tette szóvá, hogy o nyitvatartási rend még mindig nem alkalmazkodik kellően a vásárlók igényeihez Egyetértett vele a KPVDSZ főtitkára is. és ezzel távolról sem mondott ellent hivatásának: a kereskedelmi dolgozók érdekvédelmének. Jobb munkaszervezéssel és a műszakpótlék fizetésével ugyanis megoldható, hogy a csendesebb órákban kevesebben álljanak a pult mögött, amikor viszont ráérnek az emberek bútorok, ruhaneműk, műszaki cikkek között válogatni, több legyen a kiszoltersogáló. A váltott műszak heit a pótlék ellenében kan szívesen vállalják. NEM CSAK VEVŐK ÉS ELADOK ügye a nyitás és zárás időpontjának meghatározása. Köztudott, hogy az üzlethálózat meglehetősen szűkös, a jelenleginél sokkal több korszerű, nagy alapterületű bevásárlóhelyre lenne szükség. Ilyenek épülnek is a lehetőségekhez mért ütemben. De, ha a meglévő bolthálózatot és gépeket jobban kihasználnánk, lényegében beruházás nélkül lehetne az üzlethálózat fogadóképességét növelni. Ilyen értelemben a nyitvatartási idő módosítása a fogyasztóközönség és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek sajátos érdekei mellett, a közös, a népgazdasági érdeket is szolgálná. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek nem kell felsőbb utasításokra várniuk: maguk kezdeményezhetik ezt a lépést. A Centrum Áruházak már tettek valamit az ügv érdekében: október elsejétől két budapesti áruházban, — a Corvinban és az Újpestiben — egy órával meghosszabbították a nyitvatar- tás idejét. Hasonlóan járhatnának el más iparcikk-kereskedelmi vállalatok is. HA MEGTENNÉK, nem kényszeríthetnének senkit arra. hogy ebédidő vagy más címen munkaidőben szaladjon ki vásárolni olyasmit, aminek kiválasztásához, megvételéhez több idő szükséges. Gál Zsuzsa tározat hatályon kívül helye« zéséért, és a szobára való igényéért, az elhunyt albérlője pert indított. Azzal érvelt, hogy az unoka nem nagyanyjánál, hanem az ugyanabban a házban lakó szüleinél élt. Az alsófokú bíróságok a keresetet azzal az indokolással utasították el, hogy az albérlő igényének mértéke az eeész lakásra nem terjed ki. Egyébként is a lakásügyi hatóságnak az unoka várományost jogának elismeréséről szóló döntését a bíróság nem viz*- gálhatja felül. Ilyen előzmények után az unoka az albérlőt felszólította, hogy nagy összegű lakbértartozását fizesse meg. s mivel az illető ennek nem tett eleget, fölmondott neki, majd a fölmondás érvényességének megállapításáért pert indított ellene. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú azonban helyt adott, a felmondást érvényesnek mondta ki. és az albérlőt a lakás kiürítésére kötelezte. Ugyanakkor kimondta: bértartozását meg kell fizetnie és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: — A felmondás időpontjában még nem dőlt el. hogy az unoka jogutódlását elismerő államigazgatási döntés jogerős lesz-e. Ebben a bizonytalan helyzetben az albérleti ■ díj letétbe helyezésének elmulasztása nem olyan súlyos ok, ami a bérleti jogviszony megszüntetését indokolná. Te- ■ hát a másodfokú bíróságnak > a felmondás érvényességét J kimondó ítéletét hatáivon ki- ■ vül kellett helyezni. Ami az i albérlő tartozását i'1et\ t’Sz-1 tázni kell, hogy az illetőt a la- f kasban miyen helyiségek hasz- f nálata illeti meg és ezért mennyi albérleti díjhátralékot kell megfizetnie. Ezt a másodfokú bíróságnak az új éli árasban kell megállapít»- ; nia.