Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

ft F. cr FT 1978. OKTÓBER 25., SZERDA Heti jogi tanácsok • A felmondás hatálytalaní­tása iránt indított perben a munkaügyi bíróságnak körül­tekintően keli vizsgálnia, hogy a felmondás indokai megfelel­nek-e a valóságnak? Olvasónk egy szövetkezet kisvendéglőjének volt az üz­letvezető-helyettese. Koráb­ban munkaviszonyát a szö­vetkezet már megszüntette, de a munkaügyi bíróság azt a felmondást hatálytalanítot­ta, és a dolgozót visszahelyez­te munkakörébe. A szövetke­zet azonban nem állította munkába olvasónkat. A szö­vetkezet előbb fizetett, majd rendkívüli szabadságot adott a dolgozónak, majd pedig újból felmondással szüntette meg munkaviszonyát. A szö­vetkezet a felmondást azzal indokolta, hogy a bolt üzlet­vezetője nem hajlandó olva­sónkkal együtt dolgozni, és, ha őt a szövetkezet visszahe­lyezi korábbi munkakörébe, vagyis üzletvezető-helyettes­nek, akkor nem vállalja a munkaszerződésben meghatá­rozott leltárhiányért a fele­lősséget. A felmondás má­sik indoka pedig az volt, hogy olvasónk nem rendelkezik üzletvezető-helyettesi képesí­téssel, átszervezés után ilyen képesítéssel rendelkező sze­mélyt kíván felvenni. Olvasónk kérdezi, mit te­het, mert nyilvánvaló, hogy a szövetkezet arra törekszik, hogy tőle megszabaduljon. A Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiumának 95. szá­mú állásfoglalása szerint, a vállalati felmondási jog gya­korlása jogellenessé válik ab­ban az esetben, ha az bizony­talan társadalmi rendeltetésé­vel össze nem férő célból, esetleg bosszúból, zaklatás- szérűén történt, illetve nyil­vánvalóan ilyen eredményre vezet. Ügy látjuk, hogy a szövet­kezet felmondása nem ala­pos, és magán viseli a joggal váló visszaélés jeleit. Előszöris a korábbi fel­mondás után vissza kellett volna helyezni a dolgozót,' de a szövetkezet semmibe vette a munkaügyi bíróság dönté­sét. Másodszor a szövetkezet olyan tényekre alapozta dön­tését, amelyek korábban is fennálltak, és azt akkor nem kifogásolták. Ugyanis olva­sónknak alkalmaztatása ide­jén tob. 5 évvel ezelőtt sem volt meg az üzletvezető-he­lyettesi képesítése. Ezen kí­vül azt az összeget sem fi­zette ki a dolgozónak, ame­lyet a munkaügyi bíróság a jogellenes felmondás miatt megítélt olvasónk javára. Az a véleményünk: eddig nem tisztázták, hogy az üz­letvezető miért nem akar ol­vasónkkal együtt dolgozni. Ez­zel kapcsolatban nemcsak az üzletvezető nyilatkozata a lé­nyeges, hanem az arra vo­natkozó tanúbizonyítás is. Azon kívül a munkaügyi vi­tában tisztázandó, hogy az olvasónk helyett alkalmazott üzletvezető-helyettes valóban rendelkezik-e a szükséges ké­pesítéssel. És, hogy egyálta­lán volt-e a szövetkezetnél átszervezés. Olvasónk arra is hivatkozhat, hogy öt év alatt egyszer sem kifogásolták a képesítés hiányát, nem szólí­tották fel a képesítés meg­szerzésére. Kétségtelen, hogy a szakmai továbbképzés fon­tos, és, ha a szövetkezet is ezt tűzte ki célul, akkor az a törekvése csak dicsérni va­ló. Ha azonban azért hivat­kozik most a szövetkezet a továbbképzés jelentőségére, hogy ezáltal kifúrhassa olva­sónkat, akkor az nyilvánva­lóan nem más, mint joggal való visszaélés. Azt tanácsoljuk olvasónk­nak, forduljon a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottsághoz, és, ha ott nem jár sikerrel, akkor vigye az ügyet tovább, adjon be ismét keresetleve­let a munkaügyi bíróságnál. m Megtámadható-e az érvé­nyesen létrejött szerződés? Olvasónk azt írja, hogy használt autót vásárolt, de né­hány nap után, több olyan hiba mutatkozott, amely sze­rinte már akkor is megvolt; amikor a kocsit megvásárol­ta, de az nem volt szemmel látható. Mit tehet most? — kérdezi. A Polgári Törvénykönyv szerint, aki a szerződés meg­kötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében téve­désben volt, szerződési nyi­latkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta. Például jelen esetben: az ügy­let megkötésekor olvasónk kérdésére azt válaszolták, hogy nem karambolozott a kocsi. Ha a karambollal ösz- szefüggésbe hozható az autó hibája, akkor az eladó azért felel. De egyébként is fenn­áll a rejtett hibákért a fele­lőssége, ha a vevő nem zárta ki a szavatossági igényért va­ló felelősségét. Azt tanácsoljuk, próbálja­nak megegyezni, mert a bí­rósági út hosszadalmas és költ­séges is. • Mikor módosítható a rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj megállapítása után? Több olvasónk kérésének teszünk eleget, mikor ezzel a témakörrel foglalkozunk. A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő alán­ján ugyanazokban az esetek­ben és ugyanúgy módosítha­tó, mint az öregségi nyug­díj összege. Erről már koráb­ban többször szóltunk. Rö­viden csak annyit, hogy há­rom ilyen esetben, illetve há­romféleként módosítható. Annyit jegyzőnk meg, hogy a szolgálati időnek azt a há­nyadát azonban, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nél­kül folyósították, figyelembe venni nem lehet. Visszatérve eredeti kérdé­sükre, módosítani kell a rok­kantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas állapota válto­zik, javul, vagy rosszabbodik, és emiatt másik rokkantsági csoportba tartozik. Nem le­het azonban állapotváltozás miatt a rokkantsági nyugdíj összegét sem leszállítani, sem felemelni, az öregségi nyug­díjra jogosító életkor elérése után. Ez tehát azt jelenti. . ÜLTESSÜNK VIRÁGOT, FÁT, BOKROT! Ü? Most ültessük így ültessük a tulipánokat és a nárciszokat a gyümölcsfát a hagymás különlegességedet a gyümölcstermő bokrot a törpe, hagymás virágokat a szőlőt a fenyőt és az örökzöldeket a díszfákat és a díszcserjéket Hasznos tanácsokkal megjelent az Őszi rsa l/CDTD a n a't Már kapható —" “ w a hírlapárusoknál és postás kézbesítőknél hogy a rokkantsági nyugdíjas az öregségi korhatár betölté­se után továbbra is abban a rokkantsági csoportban ma­rad, amelyikben az öregségi korhatár elérésekor volt. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérése után, a rok­kantsági nyugdíjas már nem kerül orvosi felülvizsgálat­ra, a nyugdíja szempontjá­ból. • Mikor szűnik meg a rokkantsági nyugdíj és mikor éled fel a jogosultság a meg­szüntetett nyugdíjra? A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rok­kant, vagy rendszeresen dol­gozik, és keresete négy hó­nap óta lényegesen nem ke­vesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előt­ti munkakörben rokkantsága nélkül elérhetne. A megszüntetett rokkant­sági nyugdíjra a jogosultság — a szolgálati idő tartamától függetlenül — feléled, ha a volt rokkantsági nyugdíjas öt éven belül újból rokkant­tá válik. A rokkantsági nyug­díjra jogosultságának úi igény­ként történő elbírálását ab­ban az esetben kérheti, ha korábbi nyugdíját azért szün­tették meg, mert az orvosi bizottság véleménye szerint nem volt rokkant. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Tartásdíj a gyesen levő anyának A fiatalok hosszabb isme­retség után házasságot kötöt­tek. A férfi szülei, házukban, egy Szobát bocsátottak ren­delkezésükre. Nem sokkal ké­sőbb a féri katonai szolgálat­ra vonult be. Közben a me­nyecske és anyósa között a viszony megromlott, a fiatal- asszony terhes állapotba is került, ezért visszaköltözött szüleihez. Amikor a férj le­szerelt — bár közben gyerme­kük megszületett —. felesége kijelentette: menjenek albér­letbe lakni, vagy akárhová. de anyósával nem hajlandó egy fedél alatt élni. Ezek után a férj válópert indí­tott, amelyben azt állította:a történtek miatt feleségétől el- hidegült, amihez hozzájárult, hogy gyermekük megszüle­téséről csak néhány napos késéssel értesítette. A járásbírósági tárgyaláson az asszony hangoztatta: fér­jét szereti, nem akar elválni. A férfi azonban hajthatatlan maradt, és a bíróság a házas­ságot felbontotta, az apát pe­dig gyermektartási díj fizeté­sére kötelezte. Nem sokkal később azasz- szony gyermek- és házastár­si tartásdíj fizetéséért volt férje ellen pert indított. Ar­ra hivatkozott, hogy az apa a gyermek tartásához rend- szertelenül és különböző ősz­Tíz nap rendeletéiből A gépíró- és gyorsíróisko­lákról 11/1978. (X. 4.) OM. szám alatt rendelet jelent meg, amely az 5/1977. OM szá­mú rendeletet módosította. (Magyar Közlöny 66. száma.) Az idegenforgalom állami irányításának módosításáról a Magyar Közlöny 67. szá­mában olvashatják az érde­keltek a Minisztertanács 1033/ 1978. (X. 5.) számú határoza­tát.' k . A beruházások rendjétől szóló 34/1974. MÍ számú ren­delet végrehajtására vonat­kozó 3/1974. OT—PM számú rendelet módosításáról az Or­szágos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter 1/1978. (X. 5.) OT—PM számú együt­tes rendeletében intézkedett ugyanitt. A gazdasági társulások lé-' tesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről kiadott 22/1978. (IX. 19.) PM-rende- let és a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről kiadott 12/1978. (IX. 5.) MüM.-rende­letet a Pénzügyi Közlöny 20. számában, illetve ez utóbbit a Munkaügyi Közlöny 12. szá­mában találják meg az ér­dekeltek. Egyes nagyközségek város­sá szervezéséről a Magyar Közlöny 68. száma tartalmaz­za a 19/1978. NET-határozatot. A külföldiek be- és kiutazá­sáról, valamint az ország te­rületén való tartózkodásáról az 5/1978. (X. 15.) BM-rende- let intézkedik. Pályázatot hirdet a Kohó- és Gépipari Közlöny 34. S2iá­ma, műanyag- és gumiipari termékek formatervezésére. szegekkel járul hozzá. Jelen­leg gyermekgondozási se­gélyt kap, de ebből mm tud megélni, ezért volt férjétől havi 500 forint házastársi tar­tásdíjat követel, és kérte a bíróságot, hogy a gyermektar­tásdíjat meghatározott összeg­ben állapítsa meg. Az elvált házaspár a gyer- mektartásdíj kérdésében egyez­séget kötött, amit a bíróság helyben hagyott, míg a nő- tartásdíjra vonatkozó kérel­met elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a házasság az asszony hibájából bomlott fel, és kötelességszegése oly nagy­mérvű, hogy — a szocialista társadalmi felfogás szerint — egykori házastársának tar­tásdíj fizetésére kötelezése, annak indokolatlan terhet je­lentene. Bár az asszony fel­lebbezésében nőtartási díj­igényét havi 300 forintra csök­kentette. a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. Törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a volt férjet havi 300 forint há­zastársi tartásdíj fizetésére kötelezte. A határozat indokolása sze­rint az asszony előrehaladott terhes állapotban volt, ami­kor szüleihez visszaköltözött, és a megromlott kapcsolat miatt a gyermek születése után sem akart férje szülei­nél lakni. Az adott helyzet­ben mindez nem róható ter­hére. Bár magatartása nem volt egészen kifogásolhatat- lan, ez egymagában nem volt ok arra. hogy emiatt a há­zasságot felbontsák. Az asz- szony ragaszkodott férjéhez, csak együttélésüket más la­kásban kívánta folytatni. — A házasfeleknek életvi­szonyaikat közös erőfeszítés­sel kell rendezniök, tehát a volt férjnek is az lett volna a kötelessége, hogy az akkor még csupán néhány hetes gyermekükre tekintettel is. mindkettőjüknek megfelelő la­kásmegoldást keressen, és ne házassága mielőbbi felbont tását szorgalmazza. Ezt a vá­lóperben eljárt bíróságnak is fel kellett volna ismernie, és a férjnek a bontásra irányu­ló keresetét, mint keltő alap­pal. nem bíró kérelmet, el kel­lett volna utasítania —mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. Tartós együttélésük akadá­lya nem az asszony hibájá­ban, hanem objektív körül­ményekben keresendő. Az életközösség fogalma nem köt­hető pusztán az együttlakás tényéhez. — Az életközösség meg­szakadásáért mindkét házas- felet felelősség terheli — hangzik tovább a határozat. Nem róható kizárólag azasz- szony terhére, hogy gyerme­kük születéséről az apa csak napok múlva értesült. A fér­fi tisztában volt azzal, hogy felesége napokon belül varia gyermekük megszületését, ezért kötelessége lett volna, hogy állapota felől rendsze­resen érdeklődjék. Ha ezt megteszi, felesége kórházba szállításáról és a gyermek megszületéséről nyomban ér­tesül. Ilyen körülmények kö­zött az alsófokú bíróságok­nak az asszony érdemtelen­ségére alapított, s a kerese­te»- elutasító ítélete téves. Érdemtelenséget eredménye­ző magatartásnak oly súlyo­san sértőnek kell lennnie, hogy a házastársi tartás a má­sik félre nézve — szocialista felfogás szerint — méltány­talan terhet jelentsen. E kér­dés elbírálásánál annak is je­lentősége van, hogy az ér­demtelenséget érvényesíteni kívánó volt férj milyen ma­gatartást tanúsított. A közös lakás megválasztásában a má­sikkal szemben mindegyi­küknek belátást kellett volna tanúsítania. Azzal, hogy az asszony nem volt hajlandó a férj szüleinek lakásában lé­vő szobát elfoglalni, a házas­ság erkölcsi alapját nem sér­tette meg olyan súlyosan, ami j őt a tartásra érdemtelenné I tenné. Egyébként is ezt igényt csak arra az időre kf-í vánia érvényesíteni, amíg p<m-v d ozás i segélyben részesülj Kérelme a férj megélhetésé-. nek veszélyeztetése nélkül1 teljesíthető. Az unoka lakásigénye Egy idős asszony elhunyta után unokája, együttlaká­sukra hivatkozva, kérte a la­kásügyi hatóságot, hogy a bér­leti jogviszonyt folytathassa. Az engedélyt megkapta. Eha­Egy módosított rendeletről Vásárlás munkaidőben ALIG KÉT ESZTENDEJE annak, hogy módosították az üzletek nyitvatartásának rend­jét: azóta az üdülőhelyek ki­vételével — sehol sem vásá­rolhatunk vasárnaponként élel­miszereket, legfeljebb tejet és kenyeret a kijelölt vendéglá­tóhelyeken. Az intézkedés be­vált: kenyérhez, tejhez a nagy­városokban hozzájutnak a ve­vők, az élelmiszer-kereske­delem alkalmazottai viszont vasárnap pihenhetnek. Mi, vá­sárlók megbarátkoztunk a kezdetben nem tetsző nyit­vatartási renddel, megvesz- szük hét közben, amire szük­ségünk van, inkább a vendég­látásban dolgozók berzenked­nek; a tej és a kenyér árusí­tása nem túl kifizetődő, és nem hoz borravalót sem. Felada­tukat mégis megoldják, s ez­zel az élelmiszer-kereskede­lemben dolgozó kollégáikat te­hermentesítik. Minden jel arra mutat azon­ban, hogy az iparcikküzletek, -áruházak jelenlegi nyitva- tartása nem megfelelő. Ezek a boltok — kivéve a községie­ket, amelyek más rendben üzemelnek — éppen akkor fogadják a vásárlóka», ami­kor az emberek túlnyomó többsége a munkahelyén tar­tózkodik. Márpedig drágább ruhaneműt, háztartási gépet, de kiváltképp bútort, nem szoktunk, nem is tudunk per­cek alatt venni, sőt, a vá­lasztásba, a válogatásba sze­retjük bevonni a család egyik­másik tagját is. A kényelmes nézelődéshez a családi vá­sárláshoz pedig idő kell. Idő, ami egyelőre nincs. Hiszen délután 5-kor, vagy 6-kor a legtöbb helyen lehúzzák a re­dőnyt, s aki munka után siet az áruházba, azt kapkodásra kényszeríti a közelgő záróra, s ami ezzel, sajnos, együtt­jár: az eladók sürgetése. Dél­előtti. vagy kora délutáni vá­sárlásra legfeljebb azoknak van módjuk, akik váltott mű­szakban dolgoznak. A LEGNAGYOBB iparcikk- boltok, -áruházak is korán zárnak, s ez nem csupán ne­künk, vásárlóknak kényel­metlen. kellemetlen az el­adóknak is, mert ezáltal na­gyobb a zsúfoltság a zárás előtti órákban. Hátrányos ez a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek is. mert bi­zonyára több vevőt fogadhat­nának, nagyobb forgalmat bo­nyolíthatnának le ésszerűbb nyitvatartással. Felmerült ez a gond a ke­reskedelmi dolgozók szakszer­vezete legutóbbi központi ve­zetőségi ülésén is, ahol a SZOT egyik titkára tette szóvá, hogy o nyitvatartási rend még mindig nem alkalmazkodik kellően a vásárlók igényeihez Egyetértett vele a KPVDSZ főtitkára is. és ezzel távolról sem mondott ellent hivatásá­nak: a kereskedelmi dolgo­zók érdekvédelmének. Jobb munkaszervezéssel és a mű­szakpótlék fizetésével ugyan­is megoldható, hogy a csen­desebb órákban kevesebben álljanak a pult mögött, ami­kor viszont ráérnek az em­berek bútorok, ruhaneműk, műszaki cikkek között válo­gatni, több legyen a kiszol­ter­so­gáló. A váltott műszak heit a pótlék ellenében kan szívesen vállalják. NEM CSAK VEVŐK ÉS ELADOK ügye a nyitás és zárás időpontjának megha­tározása. Köztudott, hogy az üzlethálózat meglehetősen szűkös, a jelenleginél sokkal több korszerű, nagy alapte­rületű bevásárlóhelyre lenne szükség. Ilyenek épülnek is a lehetőségekhez mért ütem­ben. De, ha a meglévő bolt­hálózatot és gépeket jobban kihasználnánk, lényegében beruházás nélkül lehetne az üzlethálózat fogadóképességét növelni. Ilyen értelemben a nyitvatartási idő módosítása a fogyasztóközönség és a keres­kedelmi vállalatok, szövetke­zetek sajátos érdekei mellett, a közös, a népgazdasági ér­deket is szolgálná. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek nem kell felsőbb utasításokra várniuk: maguk kezdeményezhetik ezt a lépést. A Centrum Áruhá­zak már tettek valamit az ügv érdekében: október else­jétől két budapesti áruház­ban, — a Corvinban és az Új­pestiben — egy órával meg­hosszabbították a nyitvatar- tás idejét. Hasonlóan járhat­nának el más iparcikk-keres­kedelmi vállalatok is. HA MEGTENNÉK, nem kényszeríthetnének senkit ar­ra. hogy ebédidő vagy más címen munkaidőben szalad­jon ki vásárolni olyasmit, aminek kiválasztásához, meg­vételéhez több idő szükséges. Gál Zsuzsa tározat hatályon kívül helye« zéséért, és a szobára való igé­nyéért, az elhunyt albérlője pert indított. Azzal érvelt, hogy az unoka nem nagyany­jánál, hanem az ugyanabban a házban lakó szüleinél élt. Az alsófokú bíróságok a ke­resetet azzal az indokolással utasították el, hogy az albér­lő igényének mértéke az eeész lakásra nem terjed ki. Egyéb­ként is a lakásügyi hatóság­nak az unoka várományost jogának elismeréséről szóló döntését a bíróság nem viz*- gálhatja felül. Ilyen előzmények után az unoka az albérlőt felszólítot­ta, hogy nagy összegű lak­bértartozását fizesse meg. s mivel az illető ennek nem tett eleget, fölmondott neki, majd a fölmondás érvényes­ségének megállapításáért pert indított ellene. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasítot­ta, a másodfokú azonban helyt adott, a felmondást ér­vényesnek mondta ki. és az albérlőt a lakás kiürítésére kötelezte. Ugyanakkor ki­mondta: bértartozását meg kell fizetnie és elhelyezésé­ről maga köteles gondoskod­ni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő­képpen döntött: — A felmondás időpontjá­ban még nem dőlt el. hogy az unoka jogutódlását elisme­rő államigazgatási döntés jog­erős lesz-e. Ebben a bizony­talan helyzetben az albérleti ■ díj letétbe helyezésének el­mulasztása nem olyan súlyos ok, ami a bérleti jogviszony megszüntetését indokolná. Te- ■ hát a másodfokú bíróságnak > a felmondás érvényességét J kimondó ítéletét hatáivon ki- ■ vül kellett helyezni. Ami az i albérlő tartozását i'1et\ t’Sz-1 tázni kell, hogy az illetőt a la- f kasban miyen helyiségek hasz- f nálata illeti meg és ezért mennyi albérleti díjhátralé­kot kell megfizetnie. Ezt a másodfokú bíróságnak az új éli árasban kell megállapít»- ; nia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom