Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
nurlf 1978. OKTÓBER 25., SZERDA Feltárulnak a művelődés lapjai TÖBB OLVASÓ A RÁCKEVEI JÁRÁS KÖNYVTÁRAIBAN A járás könyvárainak helyzetét, fejlesztésének lehetőségét vitatták meg a ráckevei járási hivatalban a községi tanácsok elnökei. Erre azért voit szükség, mert az utóbbi másfél évben előtérbe került a közművelődés, s méginkáibb azért, mert könyvtári ellátottság tekintetében a ráckevei járás községei elmaradnak a megyei átlagtól, amely viszont szintén nem éri el az országos átlagot. Száz közül — huszonnégy A járás könyvtárainak többsége tanácsi felügyelet alatt működik. A tanácsi hálóza/tbari ezer lakosra 14,G mégyzetmé- | ternyi alapterüOet jut a megyében, a járásban csalt 11,6 négyzetméter. Valamivel kisebb a különbség, ha a tanácsi, a szakszervezeti és az iskolai könyvtárak területét együttesein vizsgáljuk: ezer lakosra a megyei átlag 17,8, a ráckevei járási 15 négyzetméter. ! A ráckevei járás könyvtárainak zsúfoltságára jellemző, hogy míg a megyében — nagyobb területen! — száz lakosra 340 könyv jut, a járásban 320. Pedig az olvasók száma — a lakosság százalék- arányában mérve — a járásban több, mint a megyében. A megyében a lakosság 22,7 százaléka látogatja a könyvtárakat, a ráckevei járásban pedig száz lakos közül huszonnégy. Itt az utóbbi évben csaknem kétezerrel nőtt a könyvtári kölcsönzők száma. | A járás három községében — Ráckevén, Tökölön és Du- naharasztiban — nyitottak letéti könyvtárakat az elmúlt két évben, s hogy az olvasók száma általában egyenletesen nő, az annak is köszönhető, hogy a könyvtárak rendszeres kapcsolatok kialakítására törekszenek a szocialista brigádokkal. Az is vonzza az olvasókat, hogy az utóbbi időben nyitottabbá váltak a könyvtárak, több a rendezvény. Ellenőrzések A könyvtáraikkal foglalkozó jogszabályok sorában meghatározó az a törvényerejű rendelet, amely kimondja, hogy a közművelődési és az iskolai könyvtárak fenntartása a tanácsok feladata. Az egyik paragrafus megszabja a tanácsra háruló feladatokat is. A jelenlegi gyakorlatban egyik rendellenesség, hogy a településeken a klubkönyvtárakat nem egységes intézményekként kezelik, a másik, hogy a könyvtárak többségének nincsen a tanács által jóváhagyott működési szabályzata. Nincs rendben az sem, hogy a könyvtárak nyitva tartási idejét nem a tanács határozza meg, hanem a könyvtáros. A járási művelődési oszA BOLTOKBÓL JELENTJÜK Kézben a szakkönyv A műszaki könyvnapok rendezvénysorozata nagyjából félidejéhez érkezett. Korai lenne még végleges mérleget készíteni a forgalom alakulásáról, a könyvsikerekről, esetleg — balsikerekről. Mégis megkérdeztük Pest megye három könyvesboltjában, milyenek a tapasztalataik az első napok után? VÁC Vác, Széchenyi út 6., Lencsés János né boltvezető-helyettes: — Üzletünk úgynevezett passzázsbolt. tehát feladata nem az üzemek, hanem elsősorban a betérő járókelők ellátása. Tavaly városunkban volt a műszaki könyvnapok országos megnyitója, akkor lényegesen nagyobb volt a forgalom, de idén sem panaszkodhatunk. A legnagyobb sikerük a híradástechnikai könyveknek van, azoknak, amelyekből amatőrök is tanulhatnak. Hajdú: Televíziós távolsági vétel, Sipos: Hi-Fi erősítők című könyve szinte percek alatt elfogyott, reméljük. kapunk még belőlük. Az idei könyvnapi újdonságok között, érzésünk szerint, túl sok a felsőfokú ismereteket nyújtó munka, ezek nem nagyon mennek. CEGLÉD Hasonló a véleménye a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ceglédi boltjában Juhász Károlynénak is: — Több szakkönyvvásárt is rendeztünk, például a Közúti Gépellátó Vállalat helyi ^várában, a Fegyveres Erők Klubjában, az EVIG-ben. Az üzemi és a bolti forgalom eddig körülbelül 20 ezer forint. Már nem kapható az Ipari Szak- könyvtárban megjelent Gépipari ismeretek című munka, Az energia című ismeretterjesztő, nagyon szén és nagyon érdekes könyv, és Szabó László Zsolt: A villamosság otthonunkban című kötete. Nálunk is nagy keletjük van a barkácsolással kapcsolatos könyveknek. Idén a könyvnapi újdonságok szerencsére időben megérkeztek, így azokat szét tudtuk teríteni üzemi könyvterjesztőinkhez. SZENTENDRE Szentendrén, a Művelt Nép boltjának vezetője Fridii Jenőné: — Ugyanazok a könyvek hiányoznak nálunk is, mint kollégáimnál. Harminc-negy- venezer forintért árultunk eddig, de a vásárlóerő ennél lényegesen nagyobb. Kielégíteni azonban nem tudjuk, mert nagyon kevés az érdeklődésre leginkább számot tartó alap- és középfokú könyv. Hiányoznak az otthoni munkákhoz tanácsot adó, küny- nyen érthető könyvek, több rádióamatőr-szakkönyvre lenne szükség, vagyis a kiadóknak talán jobban fel kellene mérniük a piacot. Évről évre megküldik a könyvesboltoknak előzetes terveiket, azokat mi lelkiismeretesen átvizsgáljuk. és felmérjük saját igényeinket. Azután minden évben meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a példányszámokat mégsem a ml javaslataink alapján állapítják meg. Pedig a könyvesboltok ismerik legközelebbről, mit keresnek az olvasók. Hasonló véleményekkel találkoztunk azokon az ankétokon. melyeket a kiadók munkatársai tartottak megyénk különböző intézményeiben. Többször elhangzott: a szakmunkásképzésben használt tankönyvek megfelelnének alapfokú, közérthető szakmunkáknak, csupán közforgalomba kellene azokat hozni. Ennek, sajnos, adminisztrációs akadályai vannak. Remélhető azonban, hogy vagy ezen az úton, vagy máskép- oen a jövőben a kiadott könyvek között nagyobb arányban lesznek az alapfokú, technikanépszerűsítő, ismeretterjesztő és barkácskönyvek. A. Gy. tály ezért feladatúi tűzte ki, hogy a nyitva tartási időket felülvizsgálják és a lakosság igényeinek megfelelően módosítsák. Az intézményvezetők beszámoltatása sem rendszeres, az ellenőrzéseket is elhanyagolják a tanácsok. Ez vagyonvédelmi szempontból megengedhetetlen. A jövőben mindezt rendszeressé kell tenni, a művelődési osztály instrukciói szerint. A tízezer kötetnél kevesebbet számláló könyvtárakban kétévenként, huszonötezer kötetig három- évenként, ennél nagyobb könyvtárakban ötévenként kell ellenőrzést tartani. Lehetőségek Aiz irányelvek szerint 3870 négyzetméter könyvtári alapterületre lenne szükség a ráckevei járásban, ezzel szemben 1173 négyzetméteren tárolják a könyveket. Nem is csoda, hogy ilyen körülmények között csak kevés könyvtár felel meg az esztétikai kívánalmaiknak. Sok helyen még a takarítás sem megoldott. A tanácsoknak a jövőben arról is gondoskodniuk kell, hogy minden könyvtáros megismerje az intézmény költség- vetését. Enélkiil nem tudnak megfelelően gazdálkodni. Részben tájékozatlanságuknak, de még inkább a zsúfoltságnak tudható be, hogy 1976-ban a járás könyvtárai az előirányzott 1 millió 525 ezer forint helyett csak 818 ezer forintot használtak fel könyvbeszerzésre. A tavalyi felhasználás már valamivel jobb: a tervezett 2 millió 59 ezer forinttal szemben 1 millió 933 ezer forintért vettek új könyveket. Kiskunlacházán és Szigetszentmiklóson például nem a teljes összeget használják fel. Javasolják a könyvtárosoknak, hogy a jövőben szerezzenek be több folyóiratot és propagandaeszközt, és szervezzenek bátrabban rendezvényeket. Hová tegyék? De hol rendezzenek találkozókat, hová helyezzék az új könyveiket? — kérdezhetnék és kérdezik is bizonyosan a könyvtárosok. A járási hivatal szorgalmazza, hogy a településeken felszabaduló épületekből alakítsák könyvtárrá az arra alkalmasakat. Az alapvető gondok enyhítése érdekében a helyi tanácsok — ahol szükséges — hozzanak létre további letéti könyvtárakat. Hatos Erzsébet KIÁLLÍTÓTÉR MEKBEN Új törekvések, néprajzi elemekkel = A budapesti tárlatok novem- = bér első napjaiban zárnak, ad- § dig, hétfő kivételével, naponta z megtekinthetők. Három Munkácsy.díjas A hajdani kilencek közül most hárman jelentkeznek Budapesten a Csők István Galériában új művekkel. A Le- senyei Márta és Kiss Sándor szobrászházaspár és Csohány Kálmán, ö grafikákkal. Csohány egyszerűsége, magatartás és stílus; termő gazdagság, mellyel a pásztói környezetet, a képpé költött cigánydalokat az egyetemesség elért erejével közvetíti szemlélőinek. Lesenyei Márta is változatlanul őrzi és fokozza erényeit, különösen szép boltívbe záródó négy figurája. Kiss Sándor most elsősorban meghökkent. Dózsa-kompo- zfciójának főnézete izgalmas, de oldalról némi szobrászi zavar érezhető. Néprajzi elemekkel átszőtt szobrászi kezdeményezései a Gyászolók esetében is egyszerre jelentenek újdonságot és nem teljesen megoldott plasztikai formát. A kiállítás rendezése elmélyült, méltó kísérete a három jeles alkotó új törekvéseinek. Egy függöny története Ezt a címet adta Pájer Emilia textilművész a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai bemutatótermében látható tárlatának. Valami lényegest kíván jelezni ezzel, azt, hogy az iparművé- szetileg rendezett tér a természet fokozása. Hosszú út vezet addig, míg a gondolat és a munka találkozása révén az iparművésszé feilő- dött ember is el tut Idáig. Vonzó árnyalatokból tudjuk meg. hogy remcsak esv népnek, országnak, vagy földrésznek, hanem egy függönynek is története van. Ezt követi nyomon Páier Emilia; az öltéstől az otthon melegségét biztosító lebemyeg áttetsző megoldásáig. Eredményét eddig is élveztük, de a függöny lényegét most tudtuk meg e kellemes artisztikum láttán. A függöny lényegét, melv elhatárol és közvetít köztünk, otthonunk és a világ között. Fehéren és feketén Erdős János bemutatkozásán a Helikon Galériában fehér képeket, fekete szobrokat látunk. alapformákat. Képzőművészet ez? Annak kezdete. Se több, se kevesebb. Ízlés és lehetőség csatKönyvköszöntő A kedves, a sziv- melegség hullámhosszán írott ver- seskönyvet egy- szuszra olvastam át a minap a HÉV-en Budapestről Szentendrére utaztomban. Jobbágy Károly: Szentendrei búcsú című szép kötésű, kézbe simuló kötetét. Most egy dohogó gyár műteremasztalán rovom e sorokat. Emlékem visszavisszazökken; a váltókon át-átcsat- tanó lírai pillanatba, melybe Jobbágy szemérmes férfiérzel- messége, öregséget fogadó, a világot aggódva figyelő költő ba- bonázott. Szent Bandi bizonyára örömtelin lesi — gomolygó felhőbe- liségében —, hogy Szentendrét milyen szeretettel gmlegeti a madárbarát, a patak mentén kertészkedő poéta. Őszintesége, keresetlen szépsza- vúsága, érthető gondolatai barátszavak, gyógyító igazságkimondások. Vallomása a háború csizmacsikorgó kegyetlenségbe dermedéséről, balladái fényű gyónás. Tegnap a Tamástemplom kertjébe lestem le a Tabakos keresztről és Vujicsi- csot idéző versénél fellapoztam és újra olvastam Jobbágy Károly sorait. Szinte az aranyló napsugaras őszben hallani véltem a kohó édesbús, lüktető, cíte- ra cingetését, és bőgős broccsa sása it. Látni vélem a szemébe hulló hajjal furulyázó Tikomért, kinek barátja és örökös Vuv endéglátója kovics Iván — tálcán hozza a táncoló poharakban rezzenő bort. Mit tetszik olvasni? — kérdi szemüveges ifjú barátom, a bélyeggyűjtő, aki a szomszédos házban lakik. Verseskönyvet — felelem. Verseskönyvet? Tényleg? Megmutatom; ö kézbe veszi, beleolvas és büszkén feleli, én is tudok már verset; tanultam. Jobbágy Károly is tud verseket, sokat. Szíve dobbanása kottáztatja véle. Bajra, örömre, bitre, szeretetre, emberségre írja szorgalmas gyötrődéssel, hogy jobbító hitet olvashassunk és tanuljunk soraiból. Sok-sok szép- élményü szentendrei évtizedet kíván, olvasód: Szánthó Imre Bakallár József: Pihenők lakozik egymáshoz, a tér szer- ' vezése; magas színvonalon. Majdnem mű, amit létrehoz, de mindenképpen művészet. Annak esztétikus nyitánya. Mégis, joggal érezzük, ho"v több kép és szobor rejtőzik Erdős Jánosban, mint amit megvalósított, s ha felépülnek, azok lesznek igazi alkotásai. Duna-tájak Japánban Köztudott, hogy Bakallár József Zebegényben tanít nyaranta, hogy festői témaköre a Kis-Duna Ráckevétól So-' roksárig; egyszóval kicsit Pest megyéhez is tartozik munkássága. Utóbbi éveinek Szigethalomhoz, Dunaharaszti- hoz, a Molnár-szigethez kö-j tődő új termését most Japánban mutatja be; Hokkai- dón és Tokióban. Örömmel hallottuk, olvastuk a hírt: Asza- hikavában őt és feleségét díszpolgárrá avatták. Mindez egyéni siker és egyúttal a magyar festészet újabb külföldi elismerése. L. M. RÁDIÓFIGYELŐ 2000 FELÉ. Az ifjúsági rádió folyóirata a mai ’fiatalság töprengő, tervező, a jövőről felelősen gondolkozó rétegéhez fordul. Ügy vélem, megérdemelnénk kicsit „ átgondoltabb, megalapozottabb és főleg őszintébb szavakat, mint amivel Szőke Sándor igyekezett megmagyarázni a diplomások képzése és a valóságos igények közötti aránytalanságokat. A jegyzetíró meggyőző példákkal érzékeltette. milyen nehéz a jövő diplomás szakemberigényének mennyiségét és összetételét meghatározni. De megtudtuk azt is, hogy Magyar- országon a szomszédos országokéhoz képest még mindig nagyon kevesen szereznek felsőfokú képesítést. Szőke Sándor szerint a kiutat ar.í- veltség és a megélhetés különválasztása jelentené. Például lennének úgynevezett szabad bölcsészek, akik elvégzik ugyan az egyetemet, a műveltség, teljes emberré válás kedvéért, de valami egészen másból fognak majd megélni. Csak találgathatunk miből. A hólapátolás, utcaseP- rés, mint diplomás foglalkozás. a felszabadulás óta kiment a divatból. A bölcsész szenesembemek, hórukkos segédmunkásnak általában gyenge, könyvelőnek, műszaki embernek pontatlan. Valószínű, hogy a tevékenység és műveltség hangzatos, ám velejéig polgári, a Tart pour l’art művészet és kultúra felfogáson alapuló különválasztására fittyet hányva a derék, szabad bölcsész is tolmácsként. népművelőként, vagy valami, a szakképzettségéhez közelálló pályán fog elhelyezkedni. Meglevő ellentmondásokat, problémákat nem lehet úgy „megoldani”, hogy hangzatos frázisokkal pozitív jelenségeknek próbáljuk feltüntetni őket. A 2000 felé következő blokkja egyébként éppen a iövő- tervezés nagy tévedései és zseniális • megsejtései közül idézett fe! néhány nevezetes példát. Beszámolót hallhattunk még a világszerte elterjedt mikrohullámoknak az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról és egy sci-fi rövidfilmfesztiválról. CORTEZ VISSZATÉR. Kitűnően rendezett — Orbán Tibor — és sztár szereposztásban megvalósított — (Tömőnek Nándor, Darvas Iván, Ruttkai Éva. Sulyok Mária) művészi értékű bemutatónak örvendhetett szombat este a Rádiószínház közönsége. Andrej Hieng mai jugoszláv író múltban játszódó darabja a korból yaló felesleges kibeszé- lés nélkül közölt általános érvényű mondanivalót. A csodálatos azték birodalmat Cortez néhány száz spanyol katonával elpusztította, a lakosságát lemészárolta, elűzte. A gyarmatosítás kezdeteinek ez a szörnyű nyitánya a kereszténység terjesztésének ideológiáját használta valóságos céljai leplezésére. Don Francisco, a darab főhőse közkatona volt Cortez seregében. Falujába visszatérve lassan rájön, nem Krisztusért, csak a rabolt zsákmányért harcoltak, most, hogy a piszkos munkát elvégezték. félreállítják, mellőzik őt és társait. Ügy érzi élete, hősiessége mégsem lehetett hiábavaló. Várja a tábornokot, Cortezt, aki annak idején jelszavakkal csatára lelkesítette. Amikor végre találkoznak, Don Francisco számonkéri rajta a szent célokat, és hívja, menjenek vissza, tegyék jóvá a pusztítást, valósítsák meg Jézus királyságát. Cortez elutasítja. ö sem a régi, idejét bűnbánattal tölti, az udvarnál finoman mellőzik. Csak annyiban segíthet, hogy bevallja, őt is felhasználták és félreállították. Akik hittek a jelszavakban, ma szenvednek a bűntudattól és lelkiisme- retfurdalástól, mert a jelszavak hamisak voltak. Nem lehet visszacsinálni semmit, nem lehet utólag érteimet adni az értelmetlen vérontásnak. Meg kell tanulni, bé- kétlen emlékekkel valahogy mégis együttélni a békében. Ahogy a műsorújság ajánlása is írja, az elmúlt ötven év viharait átélt idősebbek közül jó néhányan saját sorsukra ismerhetnek az egykori közkatonában. Mező Ferenc
