Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
6 wreirr V K/imav 1978. OKTÓBER 24., KEDD KÉT KÖTET Hős múltunk lapjaiból Történelmünk, hadi múltunk kiemelkedő korszaka jelentkezik abban a két könyvben, amely most jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadónál. Mindkettőben nagy magyar katonákról, illetve nagy katonai egyéniségről esik szó, bár két-három évszázad választja el őket. A végvári dicsőség nyomában Talán nincs is olyan diák vagy felnőtt, aki ne fújná kívülről Balassi Bálint verssorait: „Vitézek, mi lehet — E széles föld felett — Szebb dolog az végeknél?’’... Ifjúsági regényekben és másutt oly sokszor fölbukkant már a végvári vitézek élete, kalandjai, mégis a közvéleményben máig sem él igazi történelmi hitelességű kép erről a sajátos egykori katonai rétegről. A nehezen nevelhető gyermek Sikeres könyv — teljes joggal nevezhetjük annak dr. György Júlia könyvét. A „nehezen nevelhető” gyermeket. Hiszen 1961 óta — amikor első ízben megjelent — ez idáig öt kiadást ért meg. S nem lehetetlen, hogy hamarosan hatodszor is ki kell jönni vele a Medicina Kiadónak, hiszen például az előző — negyedik — kiadás óta sem sok idő telt el, talán egy bő esztendő. Ha csak a pedagógusok és a pedagógusjelöltek érdeklődtek volna e könyv iránt, akiknek eredetileg íródott, bizonyára akkor sem maradt volna egyetlen kiadásnak, de nem valószínű, hogy ennyiszer meg kellett volna jelentetni. (Mellesleg egy ismerősöm most nem sokkal ez újabb kiadás után is hiába kereste már több könyvesboltban.) Csakhogy amit dr. György Júlia elmond — s ahogy azt elmondja —, az nemcsak a pedagógusoknak érdekes, hanem legalább annyira (vagy még inkább) a szülőknek is. Voltaképpen- tipikus esetek és gondok kiélezett példáin szemlélteti előttünk egy jó pedagógus azt, hogy mi mire vezethet, hogyan ne és hogyan igen, röviden: milyen (kéne hogy legyen) a valódi nevelés, amelyik — ez a titka — utánzásra serkenti, a kívánt irányba vezeti, bensőleg érzelmében is a nevelő vagy a szülő oldalára állítja a gyereket. A könyv a fiziológiai hatásoktól indul el, amelyek a születés előtt s után veszélyeztethetik a gyermek egészséges fejlődését, majd az élmény okozta káros hatásokat veszi sorra anya és gyermek, környezet és gyermek viszonyában — egészen az iskola, a nevelők és a szülők kapcsolatáig. A kötetet hasznos függelék egészíti ki, felkarolva a gyer- mekádeggyógyászati egészség- ügyi létesítményeket, gondozókat a fővárosban és megyénként, úgyszintén a genetikai, nevelési tanácsadókat, halláshibák, beszédhibák gyógyítási helyeit, különböző sérültek képzését ellátód és egészségügyi gyermekotthonokat. Most Nagy László történész vállalkozott arra, hogy lényegében egy évszázadot (1593-tól 1699-ig) fölölelve történelmi áttekintését és elemzését adja küzdelmeiknek. S elvezet könyvében mindaddig, amíg végül is eltűnt ez a végvári dicsőség, mert az abszolút monarchiára törekvő Habsburgoknak kellemetlenné vált létezésük. Hiába küzdöttek ugyanis a török hódítás megállításáért, egyben mégiscsak a magyar x-endek függetlenségi harcának egyik bázisát jelentették a szabad végvári vitézek. Mondhatni: félelmetes fegyvert jelentettek az ország kezében, noha tulajdonképpen nem voltak számban túl jelentősek. A törökkel szemben sem a nagy seregek vonulását tudták megakadályozni, hanem a portyázó csapatokat támadták meg. Szerepük, hatásuk azonban mégis nagyon lényeges. Miben rejlett ez, s miként alakult, fejlődött a történelem során, ezt mutatja be Nagy László a kutató alaposságával, elemzésével, tudományos hitelességgel, de a nagyközönség számára is olvasmányos érdekességgel. Szívesen látjuk a lapokon a korabeli metszetek, rajzok felújítását is, valamint éppen a nem történész, nem szakember olvasó számára igen hasznos jegyzéket a kevésbé ismert idegen vagy régies szavak magyarázatával. Tisztelgés is, megemlékezés is, dokumentumértékű is az a névsor, amelyben a szerző a híresebb végvári tiszteket és katonákat veszi számba mintegy húsz lapon át. S tiszteleg a kötet elején a mi korunk egy kiemelkedő alakjának — a határőr végváriak nagy utódja egyikének — Pálffy György altábornagynak, a magyar demokratikus határőrség első főparancsnokának. Az ő emlékének ajánlja a könyvet Nagy László, úgyis mint volt katonája. Stromfeld Aurél Lexikon pedagógusoknak Lexikonaink káprázatosán bővülő sorában — amelyből már egyre inkább csak az ösz- szes többit bekebelező és meghaladó nagylexikon hiányzik — ezúttal egy, már ismert szaklexikonnak az újabb — harmadik — kötete jelent meg. A Pedagógiai lexikoné, melynek főszerkesztője Nagy Sándor, akiről a következőket olvashatjuk e kötetben: „egy. tanár (1959—), az ELTE bölcsészettudományi karán a neveléstudományi tanszék vezetője (1959—), a Neveléstudományi és Lélektani Tanszék- csoport vezetője (1973—), a neveléstudományok doktora (1961). Középisk. tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát a szegedi tudomány- egy.-en szerzett (1943). Tanítóképző int. tanár (1945— 1948), főisk. tanár (1949— 1952), egy. docens (1952—), a PTI ig.-ja (1954—). Tagja az MTA Pedagógiai Bizottságának, a Tanulmányok a neveléstudomány köréből c. sorozat szerkesztő bizottságának, főszerk.-je a Magyar Pedagógia c. akadémiai folyóiratnak (1961—). Oktatáselméleti, nevelésfilozófiai és felsőoktatási pedagógiai kutatásokkal foglalkozik.” A címszó további, nagyobbik fele Nagy Sándor tizenkét fontosabb művét sorolja fel, amelyek részben könyvalakban, részben folyóiratokban jelentek meg. Az idézett címszó egyúttal jellemzi is e lexikon pedáns részletességét, valamint — részben — tartalmát. Címszavainak tetemes része életrajzi, meglehetősen széles skálán. Mindazonáltal a válogatás kritériuma világos: a neveléshez, az oktatáshoz kapcsolódó munkásság. A kérdés csak az: hány év lesz e lexikon elévülési ideje? A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, sok haszon van egy ilyen lexikonban, számos fogalmat tisztáz, adatot közöl. A jelen, harmadik kötetet — amelyet Kiss Árpád szerkesztett — a megjelentek mellé sorolva most már csak a Pedagógiai lexikon könyvére várunk. befejező N. F. Történelmi hitelességgel, adatgazdagon megírt életrajzi tanulmány a Magyar Tanács- köztársaság vörös hadseregének vezérkari főnökéről Hetés Tibor munkája. Izgalmasabb és fordulatokban gazdagabb azonban sok regénynél. S ez — noha a szerző olvasmányos, könnyed stílusban adja elő munkáját — elsősorban magának annak az életútnak tulajdonítható, amelyet Stromfeld Aurél bejárt. Nein mindennapi történet ugyanis, hogy a monarchia vezérkari tisztjéből miként lesz a Vörös Hadsereg parancsnoka, majd a Tanácsköztársaság leverése után szociáldemokrata, meggyőződése« és aktív kommunista. Ez a különös, de töretlenül egyenes életút azonban mindenképpen egy nagy egyéniséget mutat föl, hiszen szellemi és emberi nagyság egyaránt kellett ahhoz, hogy fölismerje az ország, a magyar nemzet fölemelkedésének egyedül helyes útját, de ezen túlmenően a legnehezebb körülmények között is kiállni, harcolni tudjon érte. Kiváló katonai vezető volt. Ezt még ellenségei is szinte bámulattal ismerték el róla. Érdekes idéznünk a kötetből például azt, amit Breit, az ellenforradalmi Magyarország hivatásos hadtörténetírója vetett papírra: „Stromfeld elsőrendű katonai képzettségét jelentős háborús tapasztalatok egészítették ki, amelyeket mint hadtestvezérkari főnök gyűjtött.” Majd a Tanácsköztársaság alatti működését kommentálva hozzáfűzte: „Kétségtelen azonban, hogy vállalt feladatának katonailag teljes mértékben megfelelt”. A maga valós emberi nagyságát azonban azok tudták, akiknek oldalán harcolt. Korai, váratlan halálakor — alig 49 évesen, 1927-ben — a Munkás Kultúrában jelentek meg ezek a sorok: „A magyar pro- letárság a túlsó oldalról jött hős katonában. .megérezte az igaz és egész embert, fölismerte benne a saját emberét. Sze- retetével körülölelte, hitt benne, személyéhez kapcsolta jövendő vágyait és reményeit. Leikében vezérévé avatta, mielőtt igazán vezére lehetett volna...” Most e kötet méltó összefoglalója az útnak, melyet történelmünk e kiemelkedő alakja, az igaz ember és katona megtett. S hozzájárulás születése idei 100-ik évfordulójának megemlékezéseihez. L. Magyar história A KIEGYEZÉS UTÁN A Magyar história sorozat a Gondolat népszerű történelmi ismeretterjesztő kiadványa. Olvashattunk benne már Széchenyiről és Kossuthról, 1848- ról és az Aranybulláról, a magyar jakobinus mozgalomról és a rómaiak pannonjai uralmáról. Folytathatnánk a sort. Nem kevésbé érdekes munkák várnak kiadásra a magyar államalapítás koráról vagy az erdélyi fejedelemség születéséről és az első világháborút megelőző időkről. Fél évszázad Ugyanarról a korról vagy legalábbis annak egy részéről, első feléről szól Gergely András és Szász Zoltán most megjelent kötete, a Kiegyezés után. Ez a könyv az 1843—49. évi szabadságharcunk utáni európai helyzet felvázolásával indul, hogy ebben a nemzetközi térben ábrázolja a hazai viszonyok alakulását, az 1867. évi kiegyezés érlelődését és feltételeit. Hét fejezetben taglalja a hazai, a monarchián belüli és a külpolitikai vonatkozású fejleményeket. Először a kiegyezés körülményeit és végbemenetelét ismerteti, részletezve tartalmát is. ami már csak azért sem haszontalan, mert jóllehet, az utóbbi években sok szó esett erről a történelmi eseményről, rendszerint tudottnak vették a tartalmát. A szerzők itt néhány lapon összegezik lényegét, s egy jól áttekinthető táblázatban mutatják be a létrejött hatalmi-uralmi rendszer szerkezetét. Tisza, millennium, békeidők E fél évszázad máig ismeretes címkéi közül talán a legismertebb három. Az első a feudális múltat szívósan és nyíltan védő, a magyar konzervativizmust fémjelző politikus (vagy politikusok: Kálmán. majd István) családi neve: Tisza. A második a korszak „középponti” eseménye, nagy felvonulása és ünnepe: a millennium, a magyar állam évezredes fennállásának ünnepsége. A harmadik címke pedig: a békeidők arra utal, hogy legalábbis az ország te- i*ületén nem volt háború ebben a hosszú időszakban, pontosabban a szabadságharc végétől az első világháborúig. S ha hozzá szokták tenni e címkéhez a boldog jelzőt, annak oka egyrészt éppen e hosszú háborútlanság iránti vágyakozás volt, de nemcsak ez! Mert ez a jelző nem kis mértékben az államhivatalnokká szegényedett köznemesivadékok még biztos egzisztálásának és ’ hatalmának kora iránti nosztalgiát is tükröz. Kezdés vagy befejezés A kiegyezést egy időben divat volt elítélni eleve, mint kompromisszumot, mondván, hogy ami kompromisszum, az csak elvtelenség lehet. Ez az előítélet lehet naiv is és buta is, de semmiképpen sem igaz. Kompromisszum nélkül két ember sem tudna kijönni egymással tartósan. A kérdés voltaképpen tehát nem az, hogy elvszerűség vagy kiegyezés, hanem hogy milyen kiegyezés. Ez a kérdés az utóbbi évtizedben került részletesebb mérlegelésre a történettudományban, s a népszerűség szintjéig — a rádió és a televízió műsoraiig — megvitatásra került. Az 1867-es kiegyezés — vagy az azt követő politika — hibájául sommásan az róható fel eszerint, hogy a kiegyezést nem akként kezelte utóbb, aminek szánta előbb: további politikai küzdelmeknek az addigiak lezárultával való kiindulásának, hanem befejezésnek. S hogy ez lett, az nem utolsósorban a (bel)politikai patthelyzet következménye; a reakció, a konzervativizmus szívóssága az új társadalmi erők fejletlensége s a polgárság gyenge és megalkuvásra hajló volta miatt történt. Németh Ferenc APRÓHIRDETÉSEK Osztályvezető jogtanácsos hosszú vezetői gyakorlattal munkahelyet változtatna. Válaszokat „Megbízható agilis 125 209” jeligére Felszabadulás téri hirdetőbe. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat 1979. évre szabcdkasszás üzletek i vezetésére PÁLYÁZATOT HIRDET. A pályázati felhívások megtekinthetők 1978. november 15-től az igazgatóság központjában Cegléd, Kossuth tér 10/a). 2700. Adásvétel Monoron 300 négyszög- öles építkezési telek alappal eladó vagy kocsira cserélendő. Érdeklődni : Monor, Jókai u. 20. Beköltözhetően eladó ház nagy pincével, garázzsal, telefonnal. Vállalatnak, intézménynek is megfelelő. Cegléd. Pesti út 27. Eladó 1 szoba, konyha, fürdőszoba és mellékhelyiségekből álló fél házrész beköltözhetően. Cegléd, Pesti út 88. szám alatt. Érdeklődni: Dugovics utca 2/a. _______________ Ké tszobás ház garázs- zsal azonnali beköltözéssel eladó. Vác, Csikós József u. 14. Csengeriben 500 négyszögöl szőlő fúrott kúttal eladó. Érdeklődni: Cegléd, Szép utca 60. Szombat és vasárnap__________________ ZP írsz. korallszínű Dacia igényesnek eladó! Érdeklődni este: Cegléd 10—131-es telefonon. Cegléd, Báthori utca 19/a. számú ház. 2 szoba. konyha, mellékhelyiségekkel. 190 négyszögöl kerttel, beköltözhetően eladó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Béla utca 17. _________ Ve nnék Leányfalun vagy Szentendrén építési telket, műúthoz közel. 252—364 munkaidőben vagy „Építési lehetőség pmH 39 180’ jeligére a kiadóba. Eladók talpon álló nyárfák (20 db). Érdeklődni lehet: Cegléd, Déli út 6. szám. Zöldséges bolt. ________ SK 3-as lengyel kazán eladók, fólia-, üvegház vagy kisebb társasház fűtésére. Cegléd, Széchenyi út 35. ___________ El adó RAJ GAZ 1881- ig érvényes műszaki vizsgával. Nagykőrös, Kölcsey utca 12. Mész, csempe, mettlachi és mindenféle épi- tőanyae Rákoskeresztúr. Kalács u. 16. (Csabai úti fürdőnél). Telefon: 481-520. A V0LÄN 1. sz. Vállalat B. C. E. kategóriás->JEFU jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit. A tanfolyamon való részvétel feltételei: büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 22. Budapest XIV., Mogyoródi u. 32. Budapest ül., Zay u. 24. Budapest IX.» Táblás u. 36—38. Budapest XIII., Hegedűs Gyula tx. 45. Budapest XV., Bogáncs u. 1—3. Cegléd, Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő, Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá a következő címeken: Budafok, Kővirág sor 15—17. Budaörs, Rákóczi út 40. Százhalombatta, Erőmű u. 3. Érd, Diósdi út 3. Pilisvörösvár, Fő u. 39. Szentendre, Dózsa György út 8. Kiskunlacháza, Rákóczi u. 20. Dabas, Vasút sor. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta, Jászberényi út 1. Monor, Petőfi u. 1. Abony, János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. Kistermelők szíves figyelmébe ajánljuk: A Pest-Nógród megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlói és helyi megbízottai megkezdték az 1979. évi és a több éves sertéshizlalási szerződések megkötését A több éves sertéshizlalási szerződés: garantált értékesítés, biztos jövedelem. A szerződéskötésekkel kapcsolatban részletes felvilágosítással szolgálnak helyi megbízottamé felvásárlóink és kirendeltségeink A több éves sertéshizlalási szerződéseket mielőbb kössék meg, mert a több éves szerződések megkötésének végső határideje: 1978. november 30. PEST-NÓGRAD MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VALLALAT Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban október 25-29-ig, naponta 9-17 óráig BUDATRANSPACK Nemzetközi Anyagmozgatási és Csqmagolási Kiállítás. Vnyagmozgatási és Csqmagolási TRADE MARK kiállítás. a CSINÁLD MAGAD kiállítás október 31-ig tart nyitva .
