Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

Á , PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. CEGLÉDI JAPAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1978. OKTOBER 22., VASÄRNAP Május 7. Ruhagyár Erőfeszítések — az exportért Jó helyzetfelismerés, sikeres teljesítés A munkaverseny lényegét — a feladatok ismeretében — meghatározza a célra törő tenniakarás, a pontosság, a lelkiismeretesség. Ériékét sem csupán százalékkal és forin­tokkal mérik: annyit ér, mint az ember, aki vállalja. A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárának valamennyi munkásnőjéről és munkásáról el lehet mondanunk, hogy de­rekasan helytáll. Az a teljesít­mény, amelyet a harmadik negyedévben felmutattak, ezt bizonyítja, és minden jel arra vall, bizonyítják majd a kö­vetkező hónapok is. A gyárban a harmadik ne­gyedév a legnehezebb időszak volt: ezekre a hónapokra ju­tott a tőkés termelés zöme. Hét neves, nyugati cégnek ké­szítettek igen munkaigényes árut, sok volt a gond, magas a minőségi mérce, sürgetett a határidő. Néhány jellemző adat: a harmadik negyedévben a ceglédi gyárban 50 ezer 100 kabátot készítettek. Bár a létszám tizenhéttel ke­vesebb volt, mint amennyire szükség lett volna a tervek szerint, mégis 3 ezer 836 nor­maórával többet dolgoztak. Egy munkadarabra 3,24 nor­maórát terveztek, s 3,4-es normaórájú terméket sike­rült előállítaniuk. A kabátok 98,9 százaiéira elsőosztályú lett. Sikerült a harmadik ne­gyedévben megtartaniuk az igen rövid határidőket, a szál­lítmányok késedelem nélkül indultak útjukra. A termelési eredmények ér­dekében, augusztustól három­hónapos munkaversenyt indí­tottak, a rendes évi munka­versenyt is folytatva. Abban, j hogy ennek a fontosságát ' gyorsan megértették a szala­gokon és valamennyi műhely­ben, nem kis szerepük volt a szocialista brigádokban dol­gozó kommunistáknak, akik az aktívaértekezleten megvi­tatott feladatokat megismer­tették és megértették mun­katársaikkal. A gépek, mun­kaasztalok mellett is jó pél­dával jártak elöl. A tőikés ex­port és a belkereskedelmi szál­lítások érdekében szervezett munkaverseny vállalásait a gyáriak augusztusban 101,9 százalékra, szeptemberben 102 százalékra teljesítették, és hasonló lesz az októberi ered­mény is. A két hónapra munka­verseny-jutalomként több mint 32 ezer forintot fi­zettek ki a gyárban, a minőségi mozgóbér pedig meghaladta a 61 ezer forin­tot. Amit a központ a ceglédi gyártól elvárt, teljesült, nem kis erőfeszítéssel. Az eredmé­nyek csak a munkaidő alapos kihasználásával, jó szervezés­sel, figyelmes ellenőrzéssel jö­hettek létre. Bonyolult prob­lémákkal teli, nehéz feladatok sorát valósították meg. Gon­dot okozott a megrendelő partner is, mivel késedelme­sen küldte a kellékeket, de a határidőhöz ragaszkodott, s azt népgazdasági érdekből is tartani kellett, mivel a kabá­tok nem bérmunkában készül­tek, hanem exportra, osztá­lyon felüli minőségben. A szocialista brigádok vég­rehajtották versenyfelajánlá­saikat. A párt- és a társadal­mi szervezetek is a maguk Nehéz helyzetben a BEM SE Biztosan győzött a KÖZGÉP A Lenin Tsz vezeti a mezőnyt TEKE Az Üttröszt KÖZGÉP győ- rött, továbbra is harcban van az első helyért, ugyanakkor a Bem SE, újabb vereségével, nehezebb helyzetbe került. Az NB II-ben: Üttröszt KÖZGÉP— Salgótarjáni Üveggyár 5:3 2528—2383 Érdekesen alakult a mér­kőzés, hiszen a vendégek há­rom egyéni győzelmet tud­tak szerezni, a ceglédiek még­is biztosan, 134 fával nyertek, i tartották itthon a bajnoki (Kaitokat. A válogatott Tor­nyost jó eredményt ért el. Jók: Tornyosi (471), Nyíri (425), Sárik (422). Az NB Ill-ban: Hungária—Bem SE 6:2 2478—2346 A Bem Sp-ben négyen is négyszáz fa alatt ütöttek, ezért a csapat nem tudta, ké­tessé tenni az otthonában ját­szó Hungária sikerét. Jók: Türei (408), Pintér (402). LABBARÜGÄS A megyei ifjúsági bajnok­ságban biztos győzelmet ér­tek el a CVSE fiataljai. Ceglédi VSE— Vácszentlászló 6:1 (1:0) CVSE: Horváth — Zila, Kö­kény, Tóth, Polónyi, Kista- más, Szalisznyó I.. Szalisznyó II., Kelemen, Fekete. Tíz percnyi jó játék után, a Cegléd lazított, s az első félidő azután kiegyenlített volt. Szünet után már lelke­sen, lendületesen játszott a csapat, ekkor már kidombo­rodott a tudáskülönbség az együttesek között. Góllövők: Szalisznyó 11. (2), Kelemen (2), Keszthelyi, Fe­kete. Kiállítva: Szalisznyó II. Jók: Tóth, Kistamás. Budapest úttörő-bajnokságá­ban: CVSE—VSC Dutra 4:1 (2:1) Zsadony kitűnő játékával — 'csapatának valamennyi gólját ő lőtte — biztosan nyertek a ceglédiek. Jók: Zsadony (a mezőny legjobbja), Mádár, Kenyő, Soós, KÉZILABDA A végéhez közeledik a já­rási összevont kézilabda-baj­nokság. A férfiak közt, meg­lepetésre, vereséget szenvedett az első helyezett Her nád. Eredmények: Nők: Április 4. DSK, Ceg­léd—Tápióvölgye 9:9 (6:4), Tó­almás—Vecsés 8:7, Alsónéme- di—Tóalmás 10:9 (8:4), Tápió­völgye—Vecsés 12:12 (8:5), Tó­almás—Alsónémedi 11:9 (10:2). Férfiak: Albertirsa—Kara­tetétien 34:22 (14:10), Gyál— Hernád 27:24, Albertirsa—Gyál 25:24 (11:11). TÖMEGSPORT Sakk: a negyedik fordu­lóban nem maradt el a meg­lepetés, a járási hivatal csak döntetlent ért el a városgaz­dálkodás ellen. Eredmények: Járási Hivatal—VGV 2,5— ' 2,5, Lenin Tsz—Vasutas Klub ! 4:1, Sütőipar—KÖZGÉP, Vas­ipar— PENOMAH 5:0. Az élcsoport állása: 1. Lenin Tsz 38, 2. Vasipar 36, 3. Járási Hivatal 33,5 ponttal. U. L. módján segítettek nekik. A ceglédi gyár harmadik ne­gyedévi eredményével nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat idei, 10 és fél millió dollár értékű exportja teljesüljön. Ki-ki tudása leg­javát adta. Azok, akiik a nyá­ron lettek tanulóból szakmun­kássá, elmondhatják, hogy át­estek a tűzkeresztségen, s va­lamennyiük munkájáról elis­meréssel lehet szólni. Dolgoz­nak most már a harmadéves szakmunkástanulók is, ismer­kednek a nagyüzemi munká­val. A művezetők véleménye, hogy ígéretes az évfolyam, jó szakmunkások lesznek tag­jai. A munkaversenyben ki­emelkedő volt a 255-ös, a 256-os és a kismamasza­lag, valamint a bevégző részleg 108 százalékos tel­jesítménye, de valamennyi munkahely ki­tett magáért. Dolgos napok várnak a gyá­riakra a negyedik negyedév­ben is. Az október eddigi eredménye jó. Hatvanezer ka­bátot kell a tervek szerint gyártani. Most, e hó végéig a belkereskedelem boltjai szá­mára varrnak a ceglédiek, téli holmikat, novemberben pedig már tavaszi, ballonkabátokat készítenek, nyugati exportra. Eszes Katalin — DIA- ÉS FILMVETÍTÉS­SEL egybekötött élménybe­számoló hangzik el október 27-én, 17 órai kezdettel, a Pest megyei Vendsg’-átóipari Vál­lalat ceglédi terület igazgató- sága rendezésében, a ceglédi Kossuth Szálló páilmakertjé- ben. A vállalat két dolgozója, Nánási Iván és Soós Imre mutat be diákat, kisfilroaket, a többi közt Kubáról, Lon­doniról. r ■ ana utca szeles A városi úthálózat felújítási terve szerint megkezdődött a Pesti és a Széchenyi utat ösz- szekötő Mária utca átépítése, korszerűsítése. Apáti-Tóth Sándor felvétel« Őszi tárlat Somogyi Árpád kisplasztikái Az abonyi tanácsháza dísz­termében ma, október 22-én, délelőtt fél 11-kor Jakab Bé­la, a járási hivatal művelő­désügyi osztályának vezetője nyitja meg a XI. abonyi őszi tárlatot, melyen a közönség Somogyi Árpád szobrászmű­vész tucatnyi kisplasztikáját láthatja. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg, hétfő kivéte­lével, naponta 10-től 18 órá­ig­Gordonkaversenyre készülnek A zeneiskolások országos gordonkaversenye december­ben, Szóin okon lesz. Három ceglédi zeneiskolai tanuló ké­szül: a legkisebbek korcso­portjában Khim Tímea és Laczkó Ildikó, a nagyobbaké­ban pedig Kovalcsik Tünde. A területi válogató pénte­ken zajlott le, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szsfcközép iskolában, ahol a Pest, Fejér és Komárom me­gyei gyerekekkel együtt, a ceg­lédiek is sikerrel szerepeltek. Szajkó után Juli Grúz Anikó - főszerepben Újabb feladatra gondolhat A Népszínház egyik társula­ta a közelmúltban mutatta be Budapesten, a Józsefváro­si Színházban, Molnár Ferenc születésének századik évfor­dulója alkalmából, a Liliom című külvárosi legendát, hét képben. A darab női főszereplője a ceglédi származású, fiatal szí­nésznő, Grúz Anikó. Szigeti Károly rendező jelentős fel­adattal bízta meg, amikor fel­adatul adta neki Juli figurá­jának megformálását. Igaz, rövid pályafutása során már alakított kis, cselédet, mégis mennyire más volt az a sze­rep a Szidike kisasszony cí­mű musical-ben! Több gyer­mek- és ifjúsági darab nádrá- gos szerepe után, a Liliomban sikerrel bizonyította fejlődé­sét. Grúz Anikó az előző sze­zont Tamási Arm Búbos vi­téz című darabjával zárta, amelyben szajkó volt. A nyár gyorsan elteilt, hiszen már augusztusban megkezdődtek az új darab próbái. A Liliomot egyelőre a fő­Zöldövezet — tervszerűen Barátságosabb lakótelepeket Ajánlott a hárs, a nyír és a lila akác A települések karakterét megszabják a fák és a cserjék. Szembetűnő különbség figyel­hető meg a városi és a falusi zöldövezetek kialakulásában. Városainkban uralkodik a díszfa és a díszcserje, a fal­vakban inkább gyümölcsfákat, esetleg más haszonfákat ültet­nek. A modell Zöldövezeteink többnyire spontan alakultak ki, hiszen az évszázadok során más-más divat szerint telepítették a fákat, melyek egy része ki­pusztult. Történelmi hangula­tú városmagban indokolt az egykori növényzet megtartá­sa, a hiányok pótlása. Szép példája ennek a fertődi kas­tély rokokó kertje. A lakótelepek számának nö­vekedése megkívánja, hogy el­készüljenek a távlati tervek a zöldövezetek kialakítására. Zöldövezetek szerepelnek Ceg­léd városrendezési tervében Is. Bizonyos vonatkozásokban modellnek számít Budapest, bár a méretek folytán miriden ottani tapasztalat nem vehető át kritikátlanul. Mégis a sor­fák, facsoportok fajaiból fon­tos következtetést lehet levon­ni. Melyek a fő fajok? Juhar-, akác-, platán-, os­torfa, vadgesztenye, japán- akác, nyárfa, kőris általában Cegléden is ajánlható — némi megszorítással. Rendkívül hasznos lenne a tölgy, de igen drága és főleg lassú fejlődése miatt, nem szívesen ültetik. Parkok, zöldterületek éke le­hetne a nyírfa, még a torme- léktalajokon sem gyenge nö­vekedése. Ajánlható a mediterrán, dé- lies jellegű törökmogyoró, jú- dásfa, gránátalma, leander (a két utóbbi kádban) és a spa­nyolhoni tövisszélű Ilex. A színes levelű fák, cserjék ará­nya is növelhető lenne. A modern táj- és kertépítészet olyan nagy lehetőségekkel rendelkezik, hogy akár a vá­rosszéli, mély fekvésű nádas, a Bedeszél és a szegedi vasúti sínpálya között is meghitt park lehetne. Magas koronával Ugyancsak gond a fasorok, facsoportok telepítésekor a por. Nem kedvező a nagy le­velű növényzet (pl szivarfa, platán) kitelepítése, a legki­sebb szennyeződés is sokáig okoz esztétikai romlást a le- vélzeten. Célszerű, ha a városi fák magas koronájúak, ne­hogy a forgalmat akadályoz­zák az utak mentén, és ne ké­pezzen dzsungelt a parkokban dísztó bokoregyüttes. A lakótelepek, allék szóba jöhető faifajai, cserjéi a legrit­kább esetben mérgezóek, egészségre károsak. Mégis elő­fordul, hogy j ászándékú ker­tészkedő emberek, környeze­tük szépítésére ültetnek, vet­nek fákat, cserjéket, magvakat és szakmai ismeretek hiányá­ban figyelmen kívül hagyják az egészségügyi szempontokat. Hangulat, karakter Az egészségre az alábbi nö­vényi tulajdonságok károsak: légszennyező hatás (spóra, vi­rágpor, magvak, termések rö- pítokészüláke), bőrizgató ha­tás, mérgező hatás és sérülést okozó szervek léte. Légszeny- nyező hatást idéznek elő a nagy pollenhozamú pázsitfü­vek, a parlagfű, a betyárkóró virágpora, amely szénanáthát okoz, a nyárfáit vattacsomói a lakásokban okoznak sok bosz- szúságot. Több esetben foglalkozott lapunk a város büszkeségével, az ostorfákkal. Az egységes állomány hangulatot áraszt a városban, más fajok is karak­terisztikusak, ezért több faj jóvoltából akár utcák lehetné­nek szebbek. Például a hárs igen jól érzi magát Cegléden, a japán cseresznyék, dísz- myrobalánok, lila akácok Is kedvező változást idéznének elő városunk arculatában. burányi Dezső városban játsszák, majd útnak indulnak vele az országban. Sárbogárdon lesz az első vi­déki bemutatkozás. Amióta egyesült a Déryné és a Huszonötödik Színház, kedvezőbb a tájoló színészek helyzete. A budapesti és a vi­déki fellépések arányosab­ban oszlanak meg, kevesebb előadást tartanaik egy-egy da­rabból, következésképp nem sokkal a bemutató után, új feladatra gondolhat Grúz Ani­kó ds. T. Irodaiaméra - Krúdyról A Pest megyei Krúdy-napok eseménysorozata keretében, október 25-én, délután három árakor irodalomórát tarta­nak az abonyi nagyközségi könyvtárban, ár. Katona Béla irodalomtörténész közremű­ködésével. AZ ÜJÍTAS INFÜZIÖSÜ VEGEK ZARÄSARA Űj félautomata üvegkupa- koló gép konstruálásával és üzemibe helyezésével, megold- dotta a vérkészítmények és az infúziósüvegek biztonságos zá­rását Polyva Lajos műszaki főmérnök, Kelő József üzem- részleg-vezető és Kerekes Sándor esztergályos, a Kecs­keméti Konzervgyár három aranyérmes újítója Az eddigi berendezés, amit fizikai erővel mozgattak, gyakran eltörte a vérrel teli palackokat. A társadalmi munkában ké­szült gépet ünnepélyesen ad­ták át a Kecskeméti Véradó­én omásnak. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága gyerme­künk, Határ Jánoska temetésén részt vettek, mérhetetlen fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Külön kö­szönetét mondunk a nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége két tmk. brigádjának és a Herná­di műszak dolgozóinak. Határ Gyula és neje, valamint a gyá­szoló család. Ezúton mondok köszönetét mind­azon testvéreknek, sógoroknak,' rokonoknak és ismerősöknek, akik szeretett feleségem, Nagy Kirolyné szül. Csőke Mária temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló férje. Jász- karajenő. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dunk hálás köszönetét a rokonok­nak, ismerősöknek, jó szomszé­doknak, barátoknak, a KIOSZ ve­zetőségének és tagságának, akik felejthetetlen férjem, az édesapa, nagyapa. Hörömpő Károly üveges- mester temetésén megjelentek, sír­jára a szeretet virágait helyezték és mérhetetlen fájdalmunkban ve­lünk együtt éreztek. A gyászoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom