Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

1978. OKTÓBER 22., VASÁRNAP Barátságvoasatok a Szovjetunóba Élénk az őszi forgalom Ma. íyarország és s Szovjetunió cözött, az utazási irodák gaz- iag utószezon! programokat Uítottak össze. Sokan az BUSZ szervezésében barát- ágvonattal utaznak a szom- zédos országba. Jelenleg több rint 300 dolgozó tartózkodik Odesszában, ma a dunaújvárosi zemek munkásainak 340 ta- ú csoportja ül vonatra, hogy iijewel, Leningráddal és Moszkvával ismerkedjen, s az ■v végéig még több barát- ágvonat indul a különböző zovjet városokba. December végéig előrelát- latóan összesen még mintegy 0 ezren utaznak az iroda tervezésében a Szovjetunió- >a és körülbelül ennyi szöv­et turista látogat hazánkba is. íz ideérkező csoportok szá­nára 5 féle útvonalat állítottak ®sze a szervezők, legkedvel- ebb közülük a gyógyvizeket rintő programok. Import helyett export Európa legnagyobb íénycsőbura-gyára Vácott A tejtermelés növelése megköveteli a korszerű szarvasmarhatelepek létesí­tését is. A vácszentlászlúi Zöldmező Termelőszövetke­zetben ezekben a napokban végzik az utolsó simításokat a nyolcszáz férőhelyes új istállókon az építőbrigád tag­jai. A szövetkezetben évek óta gondot okozott az állatok meg­felelő elhelyezése, a problé­ma azonban hamarosan meg­oldódik: a hagyományos szer­fás istállókból a hónap vé­gén költöznek át a jószá­gok az új épületekbe. A kor­A fénycsöbura-vágó automatába mintegy no méter hosszú szalagon érkezik a fénycsőbura Október 1. óta tart a próba- gyártás Pest megye egyik leg­nagyobb beruházásán, az Az utakon is biztonságosan Követendő példára sze­retnénk felhívni a figyel­met. Olvassuk, hogy Pest megyében, melynek terüle­tén az országos főútvona­laik csaknem mindegyike áthalad, milyen sok közúti oaleset fordul elő. Az okok rendkívül változatosaik, de nem ritka az sem, hogy a KRESZ-ismeretek hiánya miatt okoz valaki balesetet a közúton, vagy akár az üzemek útjain. Tudjuk, hogy a közúti bajlesetek megelőzhetőek, ha.. és soroljuk a lehető­ségeket, közöttük a társa­dalmi összefogást, a kultu­rált, biztonságos közleke­désre nevelést. Tapasztal­hatók is kezdeményezések, segítenek a megelőzésben a közlekedésbiztonsági taná­csok. Ám a munkájuk csak akkor lehet igazán ered­ményes, ha sok-sok cselek­vésre kész partnerre lel­nek az üzemekben, az in­tézményekben és a lakó­helyeken. A követendő példa, melyről már szó esett, a Csepel autógyári szocialis­ta brigádoké, ök határoz­ták él ezelőtt csaknem egy esztendővel, hogy vetélke­dősorozatot rendeznek és annak célja a közlekedési szabályok minél jobb meg­ismerése lesz. Előbb csak egy gyáregység brigádjai mérték össze tudásukat, az érdeklődés azonban válla- latszerte olyan nagy volt, hogy elhatározták: a Cse­pel Autógyár valamennyi brigádjának lehetővé te­szik a vetélkedőn való rész­vételt. A Pest megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács segítőkészen támogatta a gyáriakat, akik kitűnően szervezték meg a KRESZ- vetélkedőt. A vállalat 210 szocialista közösségének több mint háromezer tagja vett részt a sorozaton. A művelődési házban megtar­tott döntőn 70 brigád 3—3 főnyi csapattal kiváló fel­készültségről tett tanúsá­got. Közöttük a Volvo— Laplander gyáregység Frankel Leó ifjúsági bri­gádja bizonyult a legjobb­nak. A győzteseknek a me­gyei KBT és a Csepel Autógyár vándorserleget ajánlott fel. Az ünnepélyes eredményhirdetést köve­tően a brigádvezető el­mondotta, hogy felhívást intéznek Pest megye ipari üzemeinek szocialista bri­gádjaihoz, szervezzenek ők is hasonló vetélkedőket. A vállalati győztesek mérik majd össze tudásukat, s döntsék el egymás között, hol ismerik és alkalmazzák jobban a közlekedési sza­bályokat. A versenyfelhívás — ha ilyen közvetett módon is — most eljut hozzájuk. És, ha az ismeretszerzésnek az autógyárban már így be­vált módja csak egyetlen­egy esettel segít csökkente­ni a Pest megyei közúti baleseteket, már megérte a közös fáradozást. B. L. Egyesült Izzó fényforrás- és alkatrészgyárában Vácott. Ez­zel részlegesen befejeződött a mintegy 622 millió forintos építkezés. Még hátra van kü­lönböző berendezések és épü­letek teljes elkészítése, a termelés azonban már megkezdődött a fénycsőbura-gyárban. Itt amerikai és magyar berende­zések dolgoznak. Az eddigi tapasztalatok szerint kitűnően működnek. A próbagyártás során bebizonyosodott, hogy az eddig használt Import fénycső-üvegburánál kedve­zőbb az adottsága a Vácott gyártott termékeknek. Másfél év alatt készült el a beruházás, és hogy elkez­dődött a termelés, a fénycső- bura-üzemben, az a szert vezett, összehangolt munkának köszönhető. Még az ötödik öt­éves tervben, a jelenlegi öt fénycsőgyártó sor mellé újabb berendezéseket állítanak munkába, s ezzel a termelést alapul vé. ve világviszonylatban is az élvonalba kerül az Egyesült Izzó váci fénycsőgyára. Éven­te 45 millió burát állítanak elő, ebből 30 millió fedezi a hazai szükségletet. Egyben megszűnt máris az import. A teljes há­romműszakos üzemeléskor már lehetőség nyílik majd az ex­portra is. Mintegy 15 millió darab, a hazai 30 milliós fel- használás mellett, külföldi piacra is eladható majd. Egy hasonló teljesítményű, de ha­gyományos technológiával működő gyár folyamatos mű­ködtetéséhez 500 emberre len­ne szükség. Az Izzó új üveg­gyárában mindössze hetven­ötén dolgoznak. G. V. Csak víz keil hozzá... Ú§ uiak&i kereső piSisveresvárSak Két hónap sem telt el azóta, ogy Pilisvörösvárott, az Or- :ágos Érc- és Ásványbányák unántúli Művei új nemes- akolat-gyártó üzemében meg- ezdődött a nagyüzemi ter- íelés. — Sikerült-e az újfajta, ka­inkban még igen kis menn­yiségben használt énítőanyag Ifogadtatása, megkedvelte- íse? — kérdeztük Mező Bar- a igazgatót. Víztaszító Terranova — Napjainkig 350—400 ton­a Terranova nemesvakolatot llítottunk elő — feleli. — 'incsenek értékesítési gond­unk. Termékünk széleskörű »egismertetése érdekében :akmai bemutatókat rendez­ünk több hazai nagyvárosban s itt Pilisvörösvárott is, hár- íat. Ezekre meghívtuk az ál­mai és a tanácsi építőipari állalatok szakembereit. a árostervező mérnököket 'akúgy, mint az értékesítés­ei foglalkozó, nagyobb TÜ- :ÉP-ek és ÁFÉSZ-ek vezető- t, Idézzük fel néhány mondat- lan miből is áll a Terranova! Íz a nemesvakolat — színezett száraz habarcspor, az építkezé­sen csak vizet kell hozzáadni — cement és mész kötőanyagú dolomitzúzalékból készül, amelyhez néhány kiegészítő anyagot kevernek. Utóbbiak közül legnagyobb jelentőségű egy speciális víztaszító készít­mény. Felhasználásával nyerik ugyanis a habarcs leglénye­gesebb tulajdonságát: ellenáll a csapadék és az időjárás vi­szontagságainak, megakadá­lyozza a vakolatleválást. — A Terranova tartós, ió minőségét márkavédjegy sza­vatolja — magyarázza az igazgató. — A gyártási licen­ce! átadó osztrák cég 18 év­re szerződött velünk a véd­jegy viselhetőségére. Tavaszi kezdéssel Mező Barna egy német nyel­vű levelet mutat, amely a kö­zelmúltban érkezett Ausztriá­ból. A Terranova cég ajánla­tot tesz a pilisvörösváriaknak: 1979. tavaszi kezdéssel sze­retnének építtetni egy nemes- vakolat-gyártó üzemet, meg­lévő létesítményeik mellé. — A téli időszak általában bizonyos pangást okoz az épí­tőiparban. Nincs ez hatással a nemesvakolat előállítására is? — Számítunk arra, hogy nagy hidegben a mi anyagunk­kal sem vakolhatnak. Éppen ezért, a rendelkezésünkre álló időt további kísérletezésre kutatásra használjuk fel. Mi­vel a Terranova felületképző építéstermék, tartósságának van egy alapfeltétele. Mágoe- dig a megfelelő, jó minőségű alapvakolat. A bemutatókon is felvetették ezt a szakemberek, nem véletlenül foglalkozunk a témával. Máris megkezdtük egyfajta alapvakolat gyártá­sát. Szivárványszínekben Jelenleg kilencféle falfelü­let — többek között tiroli. műkő minőségű és kanállal dobott vakolat — kialakításé ra alkalmas nemesvakolatot tudnak előállítani. Nem ke­vesebb, mint húsz színben. Igény esetén semmi akadálya nincs a színskála bővítésének. (A Nagykörút házainak tata­rozására ezt az új fajta anya­got használja fel a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat.) Az üzem kapacitása több mint 20 tonna — remélhetőleg nem lesz hiány megrendelőkből sem. D. Gy. KSSZ-véónökséggeS épült A tejkoEcm növekedésére számítanak Váxszentlászláa szerű, gépi berendezésekkel is felszerelt telep építését tavaly májusban kezdték meg a szokásos tereprendezéssel, A munkálatok jól haladtak, mi­vel a szövetkezet valameny- nyi dolgozója magáénak érez­te az építkezést, társadalmi munkával is segítették az épí­tőbrigádok tevékenységét, a KISZ-fiatalok pedig védnök­séget vállaltak a telep el­készítése felett. A beruházás első ütemében ez évben a hat istálló épült meg, melyet október utolsó napjaiban né­pesítenek be. A vállalkozás nagyságára jellemző, hogy egy tehén férőhelye mintegy hatvanezer forintba kerül, s ennek felét a termelőszövet­kezet saját erőből biztosítja. A vácszentlászlói üzemegy­ség új tehenészeti telepét korszerű, hazai gyártmányú gépekkel ás felszerelték. Gé­pesítették a takarmányelosz­tást, a trágyakihordást, s ez­zel lényegesen javultak az ál­latgondozók munkakörülmé­nyei is. Kevesebb fizikai iram- ' kával sokkal hatékonyabban, | gyorsabban tudják ellátni az állatokat, s ez várhatóan ked­vező hatással lesz a tejho­zamra is. A nemzetiségi szövetségek aktívaértekezlete Dr. Molnár Ferenc felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) A vitaindító beszámoló után dr. Molnár Ferenc állaim- titkár felszólalásában elisme­réssel szólt arról, hogy a nem­zetiségi politikát a pártpoliti­ka szerves részeként kezelik Pest megyében is, a nemzeti­ségiek jól élnek egyenlő jo­gaikkal. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága januári határozatában meg­állapította : a nemzetiségi dol­gozók a magyar anyanyelvű állampolgárokkal azonos mér­tékben vesznek részt a szo­cializmus építésében, pártunk, társadalmunk célkitűzéseivel azonosulnak, azokat maguké­nak érzik. Az utóbbi időszak­ban előtérbe került, kibonta­kozott az anyanyelvi művelő­dés. Fejlődött a közös munka, a nemzetiségi könyvtáraik, az anyanyelvi klubok tevékeny­sége. A nemzetiségi könyvki­adásban szép eredményeket értünk el — bár e területen továbbra is bőven van tenni­valónk. Sikereinket megala­pozza, hogy egyre szélesebb rétegek értik meg a namzeti- ségpoüti'ka céljait, hogy a dél­Három szekcióban Dr. Molnár Béla összefoglalója számára. A nevelés kérdései­vel foglalkozott Szabó Imré­ivé (Talksony), a középfokú oktatással dr. Thomann Már­ton, a budapesti Kossuth La­jos Gimnázium igazgatója. Korányi György (Dunaboig- dány), Hauser József (Buda­örs) és Kárpáti Antal (Ceg- ■lédbercel), a helyi anyanyel­vi művelődés gondjairól, örö­meiről szóit. A SZLOVÁK SZEKCIÓ ta­nácskozásán is sok szó esett a nyelvtanítás gondjairól, si­kereiről. Kosztolánczy Mátyás pilisszántói és Lizicska Si­monná sóskúti tapasztalatok alapján állapította meg, hogy a nyelvtanítás csak úgy le­het eredményes, ha a nyelvet a családom belül is használ­ják. A tizenegy napos taní­tási ciklus lecsökkenti a nyelv­órák számát az ö'szevont osztályokban — mondta a csó­rnád! Tereny Márton —, ez­zel a Művelődési Közlöny­ben megjelent miniszteri in­tézkedés nem foglalkozott. Ehhez kapcsolódva Zimmer­mann Györgyné (Csornád) hangsúlyozta, hogy az óvoda- iskola—művelődési ház hár­masának tervszerűen kell együttműködnie. Az olvasó- táborok, ahogyan Tapodi Jó- zsefné (Püspökiig tvan) és Mikusik Béla (Pilisszentke- reszt) elmondták, hatásosan egészítik ki az anyanyelvi ok­tatást. Hogy nem egv helyen jelentkeznek új igények, a tárnoki Rozsnyai Mihály szavai bizonyították: a falu­gyűlésen elhangzottak után megkezdték a helyi nyelv- oktatás szervezését. Fontos, hogy a nyelvművelő munka az általános iskola elvégzése után se szakadjon meg — mondta Petró László, a bu­dapesti szlovák gimnázium igazgatója. A művelődésben elért eredményeket, terveket, a gondolkodásbeli változáso­kat szemléltette fe^zólolá- sában Dömsödi Mihály (Sós­kút). Krizsán Ferenc (Csö­mör), Jambrik József (Kós- nalla.e). Kádek Klára (Mária- nosztra). A művelődés sike­rei sehol sem múlhatnak egyetlen lelkes szakember ak­tivitásán — hívta fel a fi- .g"el!met a maglódi Hegedűs István. dezvényeiről, szoros, gyü­mölcsöző kapcsolatairól be­szélt. Az eredmények eléré­séhez ezt az együttműködést kérte Vuity István, a főváro­si szerb—liorvát gimnázium igazgatója is. Propagandamun­kával növelni kéll az Intéz­ménybe jelentkezők számát. A NÉMET SZEKCIÓ ülésén a budakalászi Smidt Sebes­tyén fontos jellemzőként em­lítette, hogy társadalmi ügy- gvé vált a nemzetiségiekkel törődés. Pappert Ádám (Soly­már) ebhez kapcsolódva, he­lyi példák alapján beszélt a magyar, német, szlovák anya­nyelvű lakosság együttha1a- dásáról, a nemzetiségi tudat feilődóséről. Schönek Mátyás (Piliscsaha). az anyanyelvi kultúra ápolása iránti igénvt jelölte fontom,ak felszólalá­sában, Klotz Mária módszer­tani seg’ltséget ként a Pest megyei idegen .nyelvű óvoda a magyar múlt haladó ha­gyományainak folytatását is jelentik, létrejöttükben nagy szerepe van a nemzetiségi szövetségek munkájának, kez­deményező, együttműködésre irányuló készségének. — A szekcióüléseken fel­szólalók — folytatta dr. Mol­nár Béla — egyetértésüket fe­jezték ki a beszámolóval kap­csolatban. Számos részlettel, megfontolásra, megvalósítás­ra ösztönző javaslattal egé­szítették ki a képet. Az emlí­tett problémák ellenére az eredmények előremutatók. Az aktívaülés azt sejteti, hogy a kongresszusok a politikai, gazdasági, kulturális egység szellemében zajlanak ]e no­vemberben. Ez azt is je’enti, hogy együtt „több nyelven, egy akarattal" haladunk előre a szocializmus építésében. Az aktívaértekezlet dr. Csi- csav Iván zárszavával feje­ződött be. A résztvevők ez­után megtekintették a pilis- szentk ereszti szlovák gyer­mekkórus. a p ilisszentiváni német énekkar és a Vujicsics- együttes műsorát. P.Sz. E. A szekcióülések után dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára foglalta össze a hozzászólásokban elhangzot­takat, s tolmácsolta a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának köszönetét mindazok­nak, akik nemzetiségi politi­kánk megvalósításán, a szocia­lizmus építésén közösen mun­kálkodnak. — Az aktívaülés tapaszta­latai azt mutatják, hogy to­vábbi munkánk jól kiépített, szilárd bázisra alapozhat — mondta. — Ez a bázis a Pest megyei, különböző anyanyel­vű állampolgároknak a test­véri bizalom, egység szelle­mében megvalósuló együtt­működése. — A tanácskozás az MSZMP idei áprilisi határozata meg­állapítását igazolja: népünk összeforrottsága erősödött, a közös munka hatékonysága megnövekedett — hangsú­lyozta. — Nemzetiségpolitikánk előítéletek nélkül érvényesül, sikerei az élet minden terü­letén konkrét eredmények­ben jelentkeznek. A sikerek A megyei aktívaértekezlet ezután nemzetiségenként kü­lön szekciókban folytatta mun­káját, a nemzetiségi szövet­ségek főtitkáréinak vezeté­sével. Az élhangzott hozzá­szólások a beszámolóhoz ’-ao- csolódva a nemzet is,égi mun­ka. a községekben megtar­tott j elöiőgy ülése k tapaszta­lataira alapozva foglalkoznak az eddigi ered meny ekkal._énn- tették a soron következő he­lyi és megyei feladatokat, szóltak a tervekről is. A DÉLSZLÁV SZEKCIÓ ülésén Lásztity Ljubomir (Bu­dapest), az anyanyelvi okta­tásról, művelődésről összeál­lított statisztikai adatokról szólva hiányolta, hogy né­mely esetben — megfelelő bontás híján — nem adnak megfelelő képet a tartalmi munkáról, az eredmények — és esetleges hibák — okairól. Az anyanyelvi művelődést se­gítheti majd, hegy a nemzeti­ségi szövetségek együttmű­ködési szerződést kívánnak kötni a TIT-tel. Ognyenovity Milán (Budapest) a kérdés másik oldalát említette, azt, hogy az olvasói kedvnek kell növekednie. Ugyanakkor fon­tos fokozottabban törődni a nemzetiségi klubok, színját­szó csoportok létrehozásával. Szvoboda Vidoszáva (Tököl) az oktatás személyi, tárgyi feltételeiről beszélt: még min­dig kevés a nemzetiségi r vel­vet ismerő óvónő, az iskolák­ban három szakképzett pe­dagógus tanít — a gondok megszüntetésére nyelvi szak­kört szerveznek az érdeklő­dő kisiskolásoknak. Marinov János (Tököl) a nemzetiségi utónevekkel kapcsolatos ne­hézségekről számolt be. Bo­ros István, a pomázi tanács elnöke viszont szép eredmé­nyeket említhetett a község­ben folyó oktató-nevelő mun­káról, beszámolva az anya­nyelvi művelődésről, a szerb klub működéséről, a szerb napokról. Sokorai Istvánná, a népfront százhalombattai városi bizottságának titkára a szervezet ésa városban élő szerb nemzetiség közös ren­szláv, német, szlovák anya­nyelvű állampolgárok igényei növekednek. A Kulturális Minisztérium — folytatta az államtitkár — a nemzetiségi művelődés táv­lati terveiben az anyanyelvi kultúra színvonalának emelé­sét tartja legfontosabbnak. Ebben jelentős szerepe van a tudományos kutatásnak, a ha­gyományok ápolásának, a könyvtáraknak, a különböző művészeti ágakban dolgozó csoportoknak, az együttműkö­désnek a szocialista országok­kal. Társadalmunk érdeke, hogy fokozzuk a nyelvi kultúra hasznosítását, minél szélesebb körben, minél sokoldalúbban — állapította meg dr. Molnár Ferenc. — Ez az irányító tes­tületektől a további feltételek megteremtését, a szakember- utánpótlás megoldását igényli. El kell érnünk, hogy a nem­zetiségi anyanyelvű értelmiség az eddigieknél is nagyobb feladatokat vállaljon, s hogy a délszláv, német s szlovák anyanyelvű lakosság még gaz­dagabb tartalommal töltse meg a lehetőségeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom