Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
Felszabadította önmagát Hogyan lett mezőváros Kőrös ? Nagykőrös területe hajdan a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség birtokához tartozott. A korai évszázadokban csupán egy falu állt itt, a környezők társaságában. IV. Béla 1266-os keltezésű oklevelében említik először a szomszédos Alap és Tölgy falvak társaságában. A település fele részét 1390-ben adta el Ilosvai Lusták Magister Desőnek, s innen eredeztethető a számos nemesi család, melyek később birtokosai voltak a városnak (Petényi, Garai, Derencsényi, Lórántífy famíliák). Szilárd anyagi bázis A XIII. századi adatok már más településeket is jeleznek Nagykőrös környékén. Alapon és Tölgyön kívül „Praedium” már ekkor Földegyház, Pát- egyiház, Tategyiház, Pegház, Péntefcház, Temegház és Ze- regház falvak is. Népességük fokozatosan a kedvezőbb földrajzi fekvésű Kőrös faluba húzódott be, s határuk Nagykőrös területét növelte. Megteremtődtek a mezővárosi fejlődés feltételei, melyet az 1368-as oklevél is hangsúlyoz, a három város között Nagykőröst is „oppidum”-nak említve. A XIV. század elejéig Nagykőrös királyi birtok volt, ekkor került magánföldesúri kézbe. Tekintve, hogy a hatalmas nemes családoknak csupán részbirtokai voltak Kőrösön, helyben nem telepedtek meg. Ennek az volt a legfontosabb következménye, hogy itt nem alakult ki a jobbágyi függés kötött formája. A jobbágy telekszervezet sem alakult ki teljes egészében. A házastelek és rét lett jobbágy- teleit, de szántó, azaz a mezeikért szabad földterület maradt. Szabadfoglalással vették birtokba, s mindig szabad adásvétel útján cserélt gazdát, nem lett a fundus tartozéka, járuléka. Nagykőrös fejlődésében döntő volt a török hódoltság kora. A törökök nem szállták meg a várost, kiváltságot adtak a körösieknek, mint hász városbelieknek. Ali budai basa 1552-ben adott először oltalomlevelet, ami lehetővé tette, hogy az ország bármely részéről jöhessenek ide lakni. 1623-ban újabb kiváltságot kapott a város, amely fejében a „császár kazánnya” számára kellett éjjel-nappal salétromot főzni. 1647-ben Ferdinánd is kiváltságban részesítette a körösieket. Mindezek fejében azonban súlyos adókat kellett fizetnie a városnak a törököknek, magvaroknak egyaránt. Ez pedig szükségszerűen megkövetelte a város gazdasági fejlődését. Sorra bérbe vették azoknak a falvaknak a területét, amelyek a 15 éves háború idején elpusztultak. Mód nyílott a nagyobb arányú külterjes állattenyésztésre, ezáltal pedig hatalmas vagyonok képződésére. Megteremtődött a mezőváros szilárd anyagi alapja. Földbirtokos A földesurak a török hódoltság korában is távol, a felvidéki vármegyékben éltek. Egyébként is laza kapcsolatuk a várossal tovább , gyengült, csupán azzal törődtek, hogy a mezővárosi tanács megfizesse a földesúri járandóságukat. A város belső irányítása így a mezővárosi tanácsra hárult, amely élén a főbíró állt. A magisztrátusban a legvagyonosabb civisgazdák foglaltak helyet, ök bíráskodtak, alkudoztak a törökkel, a magyar vármegyével, s a földesurakkal. ök éltek azok jogaival is: a tanács osztott ki házhelyeket, ahhoz való rétet, adományozott mezeikerteket, erdőket adózó polgárainak. A törökök kiűzése után megváltozott a helyzet. A külső földesurak birtokigényükkel jelentkeztek, azon fáradoztak, hogy pontosan kimutatva jobbágyaik számát, jobbágyte'keiket magánkezelésbe vegyék. Ez azonban nem lehetett így, mert a földjüket gyakorlatilag a város birtokolta, s a körösiek használták. Az 1690-es években felállított Neoaquistica Comissio előtt először nekik a nemesi voltukat, s körösi földbirtokosi illetőségüket kellett igazolni, s csupán ez után kerülhetett sor a konkrét igények előhozatalára. A Rákóczi-szabadságharc megszakította ezt a folyamatot, s a visszaigazolásokra csupán az 1720-as években kerülhetett sor. A város legnagyobb földesura, a gróf Keg- levich család indított először támadást Nagykőrös ellen, amikor „ex jure” pert kezdeményezett földbirtoka visszaszerzésére 1758-ban. Igénye ellenkezett a többi földeaúré- val, hiszen — mint a tanács megfogalmazta — követeléseiket kétakkora körösi határból sem lehetett volna kielégíteni. Vívmányok A mezőváros szervezete tehát ellenállt, még Mária Teréziához is elmentek panaszukkal, aki arra intette Pesit vármegyét, hogy ne engedje szétdarabolni Nagykőröst, felosztani földesurai között, mert igen jó teherviselő község. A osászánnő 1768—1770-es úrbéri rendezése azonban újra támadásba lendítette a Kegleviche- ket. 1773-ban „ex jure” indítottak hirtokkihasítási pert, amely azonban nem vezetett eredményhez. Így az 1810-es években a külső földesúri famíliák sorra eladták földbirtokaikat a városnak. Először a Sztárayak, majd 1818-ban a Forgáchok, s 1820-ban pedig maga a pert kezdeményező Keglevich család is. Nagykőrös mezőváros tanácsa ügyes politikával kerülte el a jobbágysorba süllyedés veszedelmét. A Neoaquistica Comissio idején a tanácsban is helyet foglaló nemesek révén mentette meg örökszerzeményét, Póitharaszt pusztát, s tarthatta meg a város birtokában a Foreáoh és Rákóczi famíliáktól árendált és zálogolt Nyársapát, Tetétlen pusztákat. A körösi nemesek egy része tehát jogállása révén oltalmazta a mezővárosi szervezetet. A körösi nemesek egy része azonban, akik néhány jobbágytelekhez jutottak beházasodás, bérlet és vásárlás révén, a XVIII. század végétől fokozatosan a mezőváros ellen fordultai Hasonlóképpen, mint a külső földesurak, ki akarták venni földbirtokukat a város kezéből. Szándékuk különösen az 1820-as években jelentett súlyos gondot, amikor vármegyei segédlettel törtek Nagykőrös vívmányaira, azt emlegetve, hogy nemtelen közösség nemesi birtokot nem szerezhet meg örökös tulajdonosi jussal. Nagykőrös mezővárosa azonban ezt a támadást is visszaverte, elsősorban gazdasági erejének köszönhetően. Jogilag hiába vehették volna el tőle a megvásárolt nemesi földbirtokokat, a körösi nemesek nem tudták a több milliós összegű kártérítést megfizetni a tanácsnak, így maradt minden a régiben. Az 1840. körüli törvények is arra késztették a kisebb földesurakat, hogy feladják porcióikat a városnak, s a körösi nemesek sem vehették magánkezelésbe a szerzett birtokaikat. Az 1848-as úrbéri törvények előtt tehát Nagykőrös „felszabadította” önmagát. Ez jelenti mezővárosi fejlődésének tetőpontját. Dr. Novak László Megérkezett a vetőburgonya Az ÁFÉSZ a jövő évii termelésre, államilag ellenőrzött Desiré vetőburgonyát hozatott, mely megérkezett a Kálvin téri felvásárlótelepre. Azok is vásárolhatnak, akik nem jegyeztették elő. “IP NAGYKŐRÖSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM 1978. OKTÓBER 21., SZOMBAT Kevesebb termény érkezett Szerződéskötések az új esztendőre Az év első kilenc hónapjának termelési értéke a Nagykőrösi Konzervgyárban 1 milliárd 184 millió forint volt. Ez 56 millió forinttal kevesebb az előző év hasonló időszakánál. Az idén 10 ezer 768 tonna zöldborsószemet vásárolt fel a gyár, a tervezettnél jóval többet. Zöldibabból is 600 tonnával több érkezett, összesen 2 ezer 875 tonna. Lemaradás volt viszont uborkából: csak 1633 tonnát kaptak a tavalyi 4 ezer tonnával szemben. Paradicsomból lényegesen kevesebb érkezett, és ha figyelembe vesszük a még várható 3 ezer 500 tonnányi termést, az esetben is 20 ezer tormával lesz kevesebb az idei felvásárlás a tavalyinál. Több karfiol A hűvös időjárás nemcsak a paradicsomnál okozott kiesést, hanem a zöldpaprikánál is. Szezon végiéiig a várható felvásárlás 1600 tonna lesz, s ez 1300 tonnával kevesebb a térGéppel szedik a répát Hartók Béla írta egykor: „A zene láthatatlan arany- hid, mely összeköti a Föld valamennyi emberét” — s ezt a mondatot idézte az elmúlt héten a nagykőrösi zeneiskola ünnepi meghívója, s ez a mondat díszítette az iskola nagytermét, mely, valljuk be, meglehetősen aprócska ahhoz, hogy befogadja akárcsak az iskola ötszáz diákját is. Pedig a diákok hangversenye és különösen a tanároké több hallgatót is megérdemelt volna. Mit jelenthet a zene, most, a zeneiskola alapításának 25 éves jubileumán. Aranyhíd? Valóban az. Csakhogy ezzel az aranyhíddal nagyon sokféle formában találkozunk. A wattokban mért gépzene is összekötő kapocs. A fiatalok egymásra találásának, közösségteremtésének eszköze, s funkcióját tekintve nem különbözik a fonók, kukoricamorzsoló esték nótáitól. Talán még a rég elfelejtett Medve-énektől sem. S ugyanilyen összekötő kapocs, híd, láncszem volt a zeneiskola ünnepi hangverseny- sorozata is. A gépzene, a diszkó ezreké, az ünnepi koncert legfeljebb néhány száz emberé. Elvesztette volna rangját a komoly zene? Nem, erről szó sincs. A nem könnyű szórakozást ígérő zene rangja nemhogy csökkenne, hanem éppen növeltszik. Soha annyian nem érdeklődtek a komoly zene iránt, mint napjainkban. A valóság másik oldala mégis az, hogy a Boney Hétvégi jegyzet ízlésformáSás M, vagy az ABBA lemezért Nagykőrösön is sorban álltak a vásárlók, ugyanakkor a hallgatók többsége kikapcsolja a rádiót, ha Hindemith, Bartók, Honegger vagy akár Händel muzsikája hangzik fel. A rádiókészüléknek persze mindegy, hogy hallgatják-e vagy sem, de a hanglemezgyárak és a kereskedők már jóval érzékenyebben reagálnak az érdektelenségre. Az éterbe kisugárzott hang ugyanis nyomtalanul eltűnik, a polcon maradt hanglemezt viszont visszáruzni kell, leértékelni, vagy — s ez a legszomorúbb — selejtezni, összetörni. A zeneiskola ünnepi hangversenyei bebizonyították, hogy Nagykőrösön akadnak művelői és értői a komoly zenének. A hétköznapok gyakorlatából viszont azt tudjuk, hogy legalább százszor annyi- ■ an a könnyű muzsika hívei. A könnyűzene képviselőinek általában mégsincs helye, rangja a hivatalosan is számon tartott zenei világban. Koncz Zsuzsán és Presser Gáboron kívül még senki sem tört be az elismertek varázslatos birodalmába. Ám ők is csak díjat kaptak, de arról még mindig nem lehet szó, hogy a könnyűzenei alkotások helyet kapjanak a zeneoktatásban. Csoda-e, hogy engedve a kevesek által megfogalmazott, de mégis irányt adó közvélemény nyomásának, a közönség elkerüli a hangversenytermeket? Nem csoda. Mert az igaz, hogy a zeneiskolákban szép muzsikát tanulunk, de a Boney M- mel mégsem tudunk mit kezdeni, pedig tetszik. A megoldás: semmit nem kell elhagyni a mai zeneoktatásból. A nagykőrösi iskola eredményei bizonyítják, hogy a mai elképzelések, építve a tegnapiakra, példás eredményeket hozhatnak. Mégis jó volna, hogy a rádióból, televízióból sugárzott vagy hanglemezről megszólaltatott könnyűzene is kapjon helyet az oktatásban. A zene egységes. Aranyhíd, mely összeköt. Igénytelenebb, egyszerűbb megoldásokat hordozó pilléreit lehet kritizálni, elítélni, de figyelmen kívül hagyni sohasem. Meg kell teremteni „-t a közönséget, mely éppen olyan őszintén mondja Kincses Veronikát nagyszerűnek, mint Koncz Zsuzsát. Szo- kolay Sándort épp úgy, mint Presser Gábort. Szó sincs arról, hogy ne értékeljük az alkotásokat, hogy ne tegyünk különbséget közöttük. Az is nyilvánvaló, hogy ta- ■*"* nítványaink ízlését inkább Bartók elfogadására kell irányítanunk, mint a táncdalszerzők felé. Mindössze azt kell hangsúlyoznunk,- hogy a könnyűzene életünk része, eszköze a zene megszerettetésének, s ha szeretnénk, hogy megteljenek hangversenytermeink, ezt az eszközt sem szabad félrelökni. Farkas Péter Az Arany János Termelőszövetkezet 14 hektáron termesztett sárgarépát, s az egyik fontos őszi munka ennek betakarítása. Képünkön: MTZ—50-es típusú traktorhoz csatolt szedőgéppel gyűjtik a tsz földjén a sárgarépát. Varga Irén felvétele vezett menmyiséginéll. Még aránylag a paradicsompaprika mennyisége mondiható elfogadhatónak: a szezon végéig 2 ezer 600 tonna érkezése várható, azaz a tervezett mennyiség, bár ennek nagy része nem piros paradicsompaprika, hanem zöld vagy csak félig pirosodott. Karfiolból várhatóan 800 tonnát kapnak a tervezett mennyiségnél valamivel több. Vöröshagymából a vártnak megfelelő mennyiséget szállítanak, 12 ezer 778 tonnát. Már a szárítókban GyökérzöldségeJkből is a tervezett mennyiséget termesztették a gazdaságok. Sárgarépából 6 ezer, paszternákból 2 ezer 200, zellergumóból 1700 tonnát. A szárítóikba került 1700 tonna petrezselyemlevél és 263 tonna zelllerzöld is. Patisszonból 324 tonnányit vásároltak fel, parajból 71, sóskából 241, fokhagymából 121, kaporból 172, főző tökből 650 tonnát. A tervezett zöldségfélékből összesen 104 ezer 654 tonnát vártak, ebből előreláthatóan 79 ezer tonna érkezik a gyárba. Gyümölcsféléikből 20 ezer 614 tonnáit termeitek, s várhatóan csak 18 ezer 200 tonnát vásárolhatnak fel. Egresből 450, szamócából 59, meggyből 969, piros ribÍzűből 152 tonnát vettek át, lényegében a tervezett mennyiséget. Sárgabarackból viszont csak 1326 tonnát szállítottak a termelők, ez pedig a tervezett mennyiségnek csak a fele. A legjobb termés őszibarackból 5 ezer 412 tonnát kaptak, 1000 tonnával többet a tervezettnél. Kékszilvából 4 ezer 650 tonna került a gyárba, 2 ezer 200 tonnával több a vártnál. Elmondható, hogy az elmúlt évek legjobb sziivatermése volt az idén. A gyár megkezdte az 1979. évre szóló szerződések kötését. Október közepéig 3 ezer 600 hektáron termesztett 66 ezer tonna zöldség és 4 ezer 15 tonna gyümölcs átadására kötött szerződést. Dr. Konrád Zoltán SZÜNETEL A VÍZSZOLGÁLTATÁS A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat értesíti Nagykőrös vízfogyasztóit, hogy 1978. október 23-án este 21 órától 24-én reggel 7 óráig toronytisztítás és karbantartás miatt a víszolgáltatás szünetel. Október 25-én reggel 7 órától 16 óráig hálózatmosatás miatt nyomáscsökkenésre kell számítani. Ebben az időben a víz klóros és sárga lesz, de az egészségre nem ártalmas. A vállalat kéri a fogyasztókat, hogy a fenti időtartamra a háztartásban szükséges víz- mennyiséget tartalékolják. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kosárlabda váltakozó sikerrel A gimnazista lányok kétszer is a gimnáziumi pályán mérkőztek, többi kosárlabda- csapatunk idegenben küzdött a bajnoki pontokért. A férfi NB II-ben: Szarvasi Főiskola Spartacus—Nk. Pedagógus 77—62 (40—27).Nk.: Ábrahám (9), Danóczi (1), Mester (33), Marosfi (9), Mocsai (6); csere: Becser (2), Pécsi, Szeleczki Cs., Kőházi (2), Bokor. A kiesés elleni küzdelem szempontjából igen fontos mérkőzésen az ellenfél kezdett jobban és a 9. percben már 18:4-re vezetett. Szünet után a 6. percig a körösiek 49:46-ra feljöttek, de a három kulcsjátékosuk Jel pontozódott és a vendéglátók ezt jól kihasználták. Játékvezetők nem érkeztek, s így a körösi és egy kecskeméti edző vezette a találkozót. Az ottaniaknak volt, a Pedagógus SE- nek pedig nem volt így irányítója. ami időnkénti kapkodást okozott. A megyei férfi ifjúsági bajnokságban: Hernádi Tsz SK —Nk. Pedagógus 131—34 (75 —20). A monori találkozón a listavezető, 3—4 évvel idősebb és erősebb fizikai felépítésű ellenfél biztosan nvert. Leajobb dobók: Szeleczki J. (171 és Kovács G. (5). A Nk. Pedagógus—Ceglédi Gimnázium serdülő fiú mérkőzés elmaradt, inert téves volt a kiírás: e találkozót ugyanis már előbb leiátszo'-ták. Megyei serdülő leány. A grnnáziiumi Dúlván: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnárium 43—35 (19—16): a körösiek elég sok hibával látszottak, de pT*rt gvőztak: ld.: Tanács E (13) és Hártyám M. 110). Id^enben: Nk. Gimnázium —Monori Gimnázium sa—28 (21—141: gvenge első félidő után fa’iavulva, lói iátszot- +"k a körösiek, Jd ; Ha-t-tyáni M. (Hl. TaVárs e.. Sós és Kr—ós (10—10). Knrémsknlás megyei nős kúriában: Nk. Gimnárbim— Szobj (ZimnZ-dnim 63—20 tag —21). A nyitányon az elején nehezen lendültek bele a helyiek, de azután jelentős különbségű győzelmet arattak. Ld.: Molnár (16), Kulcsár (14) és Hartyányi M. (9). S. Z. Hét végi műsor Szombat Modellezés Nagykáta: önjáró hajórno- dellek megyei bajnoksága. Vasárnap Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 11 óra: Nk. Kinizsi—Váci Fonó NB Il-es férfi; Toldi-pálya, 15: Nk. DSK—Érdi KSE, 16: Nik. Toldi DSK ifi—Érdi KSE ifi, megyei női bajnoki mérkőzés. Vác: V. Forte II.—Nk. Kinizsi és V. Forte ifi—Nk. Gimnázium ifi, megyei női bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, 14: -Nk. Pedagógus—Nyíregyházi Tanárképző. NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Üllői Tsz SK serdülők megyei, 14: Nk. Kinizsi II.—Maglódi KSK II. összevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Pilis: P. KSK—Nk. Kinizsi felnőtt és ifiúsági megyei bajnoki mérkőzés. Modellezés Dunakeszi—Alag: megyei úttörő vitorlázó repülőmodellező-bajnokság. Sportlövészet Visegrád: a megyei lég- fegyveres minősítő verseny- sorozat 3. fordulója. Moziműsor Különös házasság. Színes magyar film. Előadás kezdete: 4 óra. Ménesgazda. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra.
