Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CÉG XXII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1978. OKTÓBER 20., PÉNTEK Önkiszolgáló napközis étterem Ezer adag ebéd, tízórai, uzsonna Ha délidéiben nézelődik a vendég Cegléd városk'központ- jában, sietős embereket lát, akik munkaköpenyben vagy sebtiben vállukra vetett ka­bátban valamelyik közeli étte­rem felé igyekeznek. Mind je­gyes kasztosok, fél óra alatt térülnek-fordulnaik, ezért a nagy sietség. A gyermekcsapat is szapo- rázza lépteit, amint az iskola felől a központi napközibe tart, virgoncán, kedvesen, za­josan — a jó ebéd reményé­ben. Tegnap húsleves volt, utána tejberizs és kompót, uzsonnára foszlós kalácsot kaptak, ma málnaízes kenyér volt a tízórai. De mi lesz az ebéd? Könnyítő gépek A napközi tágas éttermében egy kis csoport már illedelme­sen kanalazza az étket. Tojás- leves fogy a tányérokról, csir­kepörkölt lesz a második fo­gás. Van, aki örül neki, van, aki nem. A konyhai dolgozók, bizony, a fejüket csóválják, amint a tányérokon maradt csibecomb- és szárnydarabo­kat, galuskaadagot látják. Az ebéd jó, de akadnak válogató­sak, ragaszikodnak az otthon megszokott ételfélékhez, izekhez. Ha például lebbencs-, ceglédiesen laskaleves kerül az asztalra, csepp sem marad belőle. Ha tejberizs az ebéd, jó előre gondolhatnak a repe­tát kunyerálókra. Az aranyga­luskát is szeretik a gyerekek, meg a bablevest, kolbásszal. A főzelék már lassabban fogy, hasonlóan a húsféle is. Meg­lehetősen konzervatív étlap alakulna ki, ha nem az életko­ri sajátosságok és a gyermek- élelmezés szabta szabályok szerint készítenék az ebédet. A központi napközi konyhá­jában, mely vagy ezer gyer­mekre főz, huszonhármán dol­goznak, többen régi törzsgár- datagok, akik kitartottak jó- ban-rosszban, hiszen igen mostohák voltak a körülmé­nyeik és szociális ellátottságuk is változtatást sürgetett. Az öl­tözőhelyiségben például össze­sen tizenkét négyzetméter te­rületen kellett megosztozniuk. A helyzet már javult. Ügyes gépek könnyítik meg egy idő óta a borgonyahámozást, a tésztadagasztást. A szeptembe­ri tanévkezdet óta önkiszol­gáló lett a napközis étterem, gördülékenyebben zajlik az ebéd. A gyerekek hamar meg­szokták és kedvelik az önki­szolgálást. A tálcán ki-ki ma­ga viszi az asztalhoz az ételt, műanyag tálban a leves, rozs­damentes az evőeszköz. Gyümölcs — módjával Az élejmezésvezető Kardos Bélánénak a nyersanyagra ju­tó pénzösszeggel ügyesen kell Sport A legjobb hat közé jutottak BIRKÓZÁS Dorogon rendezték meg az NB Il-es birkózó csapatbaj­nokság első fordulóját. A cso­portokból az első három jutott tovább a legjobb hat közé, s majd az NB I-be jutásért küzd. A ceglédiek mind to­vábbjutottak. Eredmények: Ceglédi VSE— Esztergom 8:2, CVSE—Deb­receni Bocskai 6:2. A megle­petést Sipos Győző szolgáltat­ta, aki a voit válogatott Rádit tussal győzte le. CVSE—Szegedi VSE 5:4 A találkozó sorsa Kecske­méti mérkőzésén dőlt el, aki a taktikai utasítást követve, az I. osztályú minősítéssel ren­delkező Fodort legyőzte. A vé­gén két döntetlen következett: CVSE—DVTK 5:5, CVSE— Dorog 4:4. A csoportelsőség volt a tét. A hazaiak — bírói segédlettel — Jurászikot - és Szűcs Sándort is győztes helyzetben léptették le, ellen­felükkel együtt; az egyik pon­tot meg tudták szerezni, s jobb tusaránnyal, az első helyen végezték. A csoport végeredménye: 1. Dorogi Bányász 8 pont (31— 17), 2. CVSE 8 (29—17), 3. Szegedi VSE 7 pont. I A Vasutas színeit Kecske­méti István, Berkes György, Vasas Ferenc, Sárosi Tibor, Talapka Mihály, J urászik Bé­la, Lengyel János, Győr János, Szabó József, Szőcs István, Botos Pál, Soltész János, Sipos Győző és Szűcs Sándor kép­viselte. Mindenki tudása leg­javát nyújtotta, Kecskeméti és Sárosi valamennyi mérkőzését megnyerte. Nagykátán a Pest megyei Birkózó Szövetség országos út­törőversenyt rendezett, 130 in­dulóval. A Ceglédet, képviselek közül Schaffanberger szerepelt a legjobban. 41 kg-ban az első helyen végzett. TORNA Szegeden, a területi ifjúsági II. és III. osztályú egyéni baj­nokságon, a továbbjutást az országos vidéki bajnokságra három ceglédinek sikerült el­érnie. A legértékesebb Fehér teljesítménye: Fehér most is megszerezte a II. osztályú szinthez szükséges pontokat. II. osztályban: 1. Fehér Éva 67,55, 2. Gyarmati Erika 57,55 ponttal. III. osztályban: 1. Dúsa E. (Túra) 34,85, 3. Csip- kó Anikó 34,00 ponttal. U. L. bánnia. Nem könnyű néha beszerzés, bár a termelőkkel, értékesítőkkel kötött szerződés sokat segít, biztonságot ad. In­kább a valasztéickai .van baj. Egy alsó tagozatos gyerek tíz­óraiját, ebédjét, uzsonnáját tíz forintból kell előteremteniük, a felsősre hatvan fillérrel jut több. Ebédre hat forint nyolcvan fillér fordítható, a maradék összegért kell a töb­bit beszerezni. A napközi iskolatejről nem gondoskodik. Aliik déiutáno sok és a délelőttöt a napközi­ben töltik, tízóraira kapnak ugyan kakaót, kávét, citromos teát a hét néhány napjan, de azoknak, akik iskolában van­nak, száraz kasztot visznek ki. Panaszkodik az élelmezésve­zető, a sütőipar, hivatkozva a munkaerőhiány miatti gon­dokra, nem tud elegendő töl- telékes vajastésztát adni a napközinek, pedig ezer gyerek várná. Igaz, megeszik a fonott kalácsot, kakaós kalácsot, kuglófot, a brióst, puffancsot, a pogácsát, sós stanglit, a kií lit, zsemlét, de ezek a készít­mények szépszerivel csak kül­lemükben, méretükben térnek el egymástól. Gyümölcs — al­ma — is csak módjával jut tízóraira, uzsonnára. Időnként kompóttal, gyümölcslevessel, mártással igyekeznek kiegészí­teni. Még szerencsésebbek azok a gyerekek, akik otthon­ról vihetnek magukkal szőlőt, szilvát, körtét, ha terem a kertbem Egy kis illemtan Jó vélemény alakult ki a sok éhes szájra főző napközis konyháról Pénzzel, nyers­anyaggal, a lehetőséghez mér­ten, ügyesen gazdálkodik, rendszerint nem rajta múlik, hogy ebéd után a gyerekek tá­nyérján a főtt ételiből több vagy kevesebb marad, sem pedig az, hogy miből kérnek szívesen repetát. A helyes ét­kezési szokásokat otthon is ki kellene alakítani, kezdve az evőeszközök használatának megtanításával, azzal, hogy mit s hogyan illik a tányéron otthagyni, ha már semmiképp sem csúszik le az utolsó falat. Segítené a helyes étkezési szo­kások 'kialakítását az is, ha a gyerekek nem tömnék tele zsebüket édességgel az iskolá­ba menet, cukorkára, csokira váltva a zsebpénzt, a gyűjtö­getett forintokat. Eszes Katalin A fanyavilág története Felszabadulás, gyökeres változás A mezőgazdasági termelést folytató népesség telephelyei időben és térben igen válto­zatos formákat mutatnak. A munkamegosztás és a terme­lés fejlődésével változatos te­lepüléstípusok jöttek létre. A legalapvetőbb elválás már az ókorban létrejött: város — fa­lu. A szórványtelepülések ki­alakulásának sokféle földraj­zi, termelési, jogi, politikai feltétele, oka van. Ezeket az összefüggéseket figyelembe vé­ve vizsgálhatjuk, és érthetjük meg a mi vidékünkön isme­retes mezővároshoz kapcsolódó tanyás határ történelmi válto­zásait, az ott kialakult élet­módot. Továbbélés A tanya ma lakóhely és termelőüzem. Mint lakóhely csak nagyon nehezen és költ­ségesen szüntethető meg, vi­szont .termelőüzemként nagy szükség van rá. Kialakulásának földrajzi fel­tételei már a tatárjárás után jelentkeztek, amikor az apróbb falvak elpusztultak, és Kőrös határa jelentős mértékben megnőtt, idekerült a későbbi tanyás területek jó része. Hogy milyen módon gazdál­kodtak ezeken a területeken? Ilyen korai adataink arról nincsenek. Valószínű, hogy nagy területeket borítottak erdők, és sok volt a kaszá­lással hasznosított rét. Ahhoz, hogy a tanyás gaz­dálkodás kialakulhasson, a föld birtoklásában olyan jogi viszonyoknak kellett meglen­niük, amelyek lehetővé tették a föld kötetlen használatát. Politikai feltételként szük­ség volt egy szilárd belső nyu­galomra, amely lehetővé tette, hogy a lakosok huzamosan a város falain kívül tartózkod­janak. Igaz, hogy másrészt vi­szont sokszor a szilárd állam- hatalom, a belső biztonságot féltve, akadályozni igyekezett nehezen ellenőrizhető külső telephelyek létrejöttét. A tanyás termelés feltételei napjainkig sokat változtak a mi területünkön is. Velük együtt változtak a tanyák, az ott élő, dolgozó emberek, és életmódjuk is. Időben egymás­után, és egymás mellett, a változatos történelmi, társa­dalmi és földrajzi feltételek között, sok típus alakult ki. Éppen ez adta e termelési rendszer, és a hozzá kapcso­lódó életmód szívós tovább­élését napjainkig. Tüzelős istálló Mint említettük, a tanyás települések először nem mint lakóhelyek, hanem mint me­zőgazdasági üzemhelyek je- entkeztek. A mi vidékünkön a már említett mezei kertek, szállások voltak ilyenek, va­lószínűleg már a XVI. szá­zadban. Ezeken a határbeli, főleg kaszálókhoz kapcsolódó, kerített helyeken gyűjtötték össze a lekaszált szénát, és tartották az állatoknak azt a részét, amelyekre a munká­ban éppen nem volt szükség, de a nagy rideg gulyákra sem hajtották őket. Ezeken a szál­lásokon már volt valamiféle karám a jószágoknak, és egy kunyhó az éppen kint tartóz­kodóknak. Több ember csak a takarmány begyűjtésének idején tartózkodott itt, állan­dóan csak a jószágokra ügyelő béres, általában egy rideg le­gény volt kinn. Árokkal és korláttal, vagy sövénnyel kö­rülvett helyek voltak, sokszor egy kis erdő közelében, tá­vol a szántóföldi művelés alá fogott területektől. A XVIII. század első har­madáig a tanyás települések fejlődésében a következő sza­kaszt a szántóföldi növényter­mesztés előretörése jelenti. A szántóföldi művelés terüle­tei kiterjedtek a távolabbi földekre. A kaszálók egy ré­szét feltörték, a mezei kertek átalakultak, újak keletkeztek, amelyek már az állattartás mellett növénytermesztő üze­mek is voltak. Az elkerített helyeken istállók emelkedtek, szérűket döngöltek a nyomta­táshoz, kutakat ástak, kamrá­kat építettek a terményeknek. Jobban benépesültek embe­rekkel is ezek az akkor már tanyáknak is nevezett telep­helyek. A gazdák családtagjai és cselédei több időt töltöttek kint. Először a tüzelős istál­lókban, majd megjelentek az istállókhoz ragasztott lakószo­bák is. Családi erő A vetés és a betakarítás időpontjában szinte teljesen itt zajlott a családok élete. A kapások szántóföldi termelé­sének elterjedésével még in­kább megnőtt ez az időszak. A családok egy része, vagy az ideállított cselédek a mező- gazdasági évet egészen kint töltötték. A tanyákon végzett munkák megszaporodásával, a kint töltött idő növekedésével az ottani életben is változások jöttek létre. A vagyonosabb polgároknál továbbra is a fo­gadott cselédek élnek a ta­nyán, de az ő életükben is változást hoz, hogy a nőtlen béreseket kezdik felváltani a családos kertészek, mivel a nagy jószágok mellé egyre in- káDb kikerülnek a baromfiak, sertések is. No, meg a kapás­művelésben is kell az asszo- nyi munkaerő. A tanyás gazdálkodás ter­jedésével nő azoknak a gaz­daságoknak a száma is, ame­lyekben családi erőre támasz­kodva folyik a munka. Eb­ben a rendszerben a család kisebb vagy nagvobb része a munka idején kint él és dol­gozik a tanyán. Ám a gazdál­kodás és a családi, társadalmi élet központja továbbra is a városi ház. Az életmód megreked A tanyák, ha jól meggon­doljuk, igazán a kapitalista gazdálkodásnak felelnek meg. Nem véletlen, hogy a feuda­lizmus viszonyai között a fej­lődés progresszív, a kötöttsé­gekből kibontakozó szakaszé­ban levő területeken jelennek meg, és a kötöttségek fokoza­tos megszűntével városunkban is általános gazdálkodási for­mává válnak. A tanyasi életmód problé­mái viszont éppen a kapitalis­ta szakaszban jelentkeznek egyre erőteljesebben. Addig, amíg a tanyák csak a gazdál­kodás színterei voltak, és csak időszakosan tartózkodtak kiint az emberek, sok nehézség nem jelentkezett. A városi élet minőségének növekedésével, az állandóan kintlakók számának gyarapo­dásával egyre nőtt a különb­ség a benti és a kinti élet­mód között. Felvetődött az is-; koláztatás, művelődés, köz igazgatás, áruellátás, egészség-; ügy kérdése is, a tanyák tí­pusai is elkülönültek. Az adott kapitalista keretek között keresték a megoldást a felmerülő gondokra, addig, ameddig az adott rendszer ér­deke, a munkaerő újraterme-; lésének fenntartása megkír vánta. Tanyai iskolákat, orvo­si rendelőket, boltokat létesít tettek, felvilágosító előadá­sokat szerveztek. Ebben a korszakban, aho-; gyan fokozatosan elvált a ta­nyai és a városi népesség, úgy vált el a két réteg élet­módja is. A tanyákon élők életmódja egy korábbi, alacso­nyabb szinten rekedt meg, a változások szinte nyom nélr kül múltak el felettük. Terhes örökség Ilyen örökséget vett át tár? sadalmunk a felszabadulás után. Egy időszakban a ta­nyák adminisztratív felszámo­lásával próbáltak megoldást keresni. Ez azonban a kispa­raszti gazdálkodás termelési és technikai keretei között nem volt lehetséges. Fordular tot a termelőszövetkezetek megszervezése hozott, megmu? tatva a megoldás irányába vezető ,utat: a tanyai életmód szelektív felszámolását. A tanyán élők vagyoni helyzetének gyarapodásával, a fiatalok elvándorlásával a ta? nyák fokozatosan felszántó, lódnak, vagy az anyagi lehe-r tőségek növekedésével a ha- gyományos értelemben vett tanyai életmód szűnik meg. Fekete István muzeológus la elromlik, hamar megjavítják CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó egy db üvegfal, egy ablak, 2 db füg­gönykarnis. egy db redőnytok. Cegléd VII., Nádor utca fT. szám. Elcserélném 2 szoba, fürdőszobás lakáso­mat 1 szobás összkom­fortosra. Cegléd, Rá­kóczi út 20. _________ Bé rbe vennék 5—10 hektoliteres boro- hordókat, csak jó ál­lapotban levőek érde­kelnek. Kerekes, Ceg- léd. Felház utca 50. Csemő, Hornyák dűlő 9. szám alatt üres ta­nya lebontásra való, sürgősen eladó, rész­letre is. Irányár: 20 ezer Ft. Érdeklődni le- ■ hét egész nap: Cegléd, Bezerédi utca 14. Vá­nyiné. _____________ Ela dó jó állapotban levő gyermekkocsi. Cegléd, Marx Károly utca 8. III. 8, Házhelyek eladók be­épített területen, négy­szögöle negyven forint. Érdeklődni lehet: va­sárnap 14—16 óráig. Cegléd, Örkényi úti keresztnél. Hanga Lászlónál.__________ Ela dó megosztott por­ta. Cegléd IX., Bokor utca 11. szám,______ Tö ltésföld ingyen el­hordható. Cegléd. Ká­tai út 29. szám.______ Ela dó fél ház Hold ut­ca 7. Érdeklődni lehet: Cegléd, Kossuth Fe- renc utca 44. Hetyeiék. Eladó Cegléd II. kér. Virág utca 42. számú ház, két részben is, külön bejárattal. Ha­sas anyadisznó és egy kézi kocsi is ugyanott eladó._______________ Angol-német nyelvet tanítok, főleg gyerme­keknek. Ceg'.éd, É'->ze Tamás utca 1. Központi fűtéses búto­rozott szoba, fürdőszo­ba-használattal igé­nyes személy részére kiadó. Érdeklődni 17 óra után: Cegléd, 10— 868-as telefonon. 305 négyszögöl építési telek eladó a Tégla­gyár dűlőben. Érdek­lődni: Cegléd, Szív utca 7/a. II. em. 9/a. Horváth Gyula. , Hizlalásra alkalmas helyiséggel beköltöz­hető ház eladó, Árok utca 18. Érdeklődni: Cegléd, Malomtó-szél 4. sz. ______________ 80 0 négyszögöl szőlő lakóépülettel, villany­nyal hobbitelken el­adó. Érdeklődni: Ceg- léd. Könyök utca 12. Kétszobás beköltözhe­tő családi ház eladó. Cegléd X.. Szól utca 23. sz. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépparkját a ceglédi Pesti úti üzemben tartják karban. Bújdosó Ambrus és Miskolci Tibor, a Petőfi szocialista brigád tagjai, egy rakodógép hidraulikarendszerét javítják. Apáti-Tótn Sándor felvétele Író—olvasó találkozó Molnár Gábor Csemőben Csemőben, a községi könyv­tárban, vetítéssel egybekötött író—olvasó találkozó lesz ma, október 21-én, délután három órai kezdettel. A vendég Mol­nár Gábor író, alkinek kalan­dos regényei, útleírásai a tele­pülésen is közkézen forognak, szívesen olvassák felnőttek, gyerekek egyaránt. Moziműsor Cegléd. Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: Kalózok Jamaicában (angol film). Szombaton éjszaka: Ke­serű csokoládé. Vasárnap dél­előtt: A bosszúállók újabb ka­landjai. A mesemoziban dél­utánonként: Csizmás Kandúr (japán rajzfilm). A művészmo­ziban: Huszadik század, III— IV. (olasz film). Abony, szombaton és vasár­nap: Keoma (olasz film). Va­sárnap délelőtt: Lúdas Matyi (magyar rajzfilm). A mesemo­ziban, délutánonként: Csíkos csikók (mesesorozat). A mű­vészmoziban: A völgy (magyar film). Albertirsa, vasárnap: Bizalmi állásban (amerikai film). Ceglédbercel, vasárnap: A vadember (francia fílmvíg- játék), Jászkarajenö, szomba­ton és vasárnap: A fekete rák ollójában (zenés szovjet film). Törtei, szombaton és vasár­nap: Foto Háber (magyar bűnügyi film).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom