Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

V3#igf«P 1978. OKTOBER 20., PÉNTEK A Szovjetuniónak részt kell vennie a közel-keleti rendezésben Közös közlemény Bumedien moszkvai tárgyalásairól — A Szovjetunió és Algé­ria határozottan elítéli a kö­zel-keleti rendezés aláírásá­ra irányuló Camp David-i kü­ld naikut — állapítja meg egyebek között az a közös közlemény, amelyet Huari Bumediennek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság elnökének, a Forradalmi Tanács elnökének látogatásá­ról adtak ki csütörtökön Moszkvában. Bumedient mun­kalátogatása során fogadta J^eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Algé­ria határozottan elítéli az egyiptomi vezetés kapituláns, külön utas irányvonalát, amely súlyos kárt okoz az arab né­peknek. Kifejezték szilárd meggyő­ződésüket, hogy a Közel-Kelet igazságos és tartás békéjét csak úgy lehet megvalósítani, ha feltétel nélkül kiürítenek minden 1967-ben megszállt arab területet és érvényesítik a palesztinai arab nép nem­zeti jogait, beleértve azt a jo­gát is, hogy önálló államot hozzon létre. A közlemény szerint külö­nösen nagy fontosságot tulaj­donítanak a -haladó arab ál­lamok és a Palesztinai Felsza­badítása Szervezet akcióegysé­gének. Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke mélységes háláját fejezte ki a Szovjetuniónak a sokoldalú támogatásért, amelyet az arab népek igazságos harcához nyújt. Megállapította, hogy a Szovjetuniónak feltétlenül részt kell vennie a közel-ke­leti rendezésben, annak min­den szakaszában. A két ország határozottan elítéli az imperialista hatal­mak beavatkozását az afrikai országok bel ügyeibe. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a nem­zetközi enyhülésért vívott harc terén nézeteik közel áll­nak egymáshoz, széles körben azonosak. A közlemény hírül adja, hogy Huari Bumedien a szov­jet vezető meghívására né­hány nappal meghosszabbítja szovjetunióbeli tartózkodását. Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői­nek katonai tanácsa 1978. ok­tóber 16—19. között a Német Demokratikus Köztársaság fő­városában, Berlinben meg­tartotta ülését. A katonai tanács munkájá­ban Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokának elnökletével részt vettek a bolgár nép­hadsereg, a csehszlovák nép­hadsereg, a lengyel néphadse­reg, a magyar néphadsereg, a Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti néphadserege, a Román Szocialista Köztár­saság hadserege és a Szovjet­unió fegyveres erőinek kép­viselői. TASZSZ-kommentár Egy alaptalan állításról Szadat beszéd — és az igazság Szódat egyiptomi elnök egy nemrégiben mondott beszédé­ben azt állította, hogy Tel- Aviv és Kairó közvetlen tár­gyalásainak megkezdését an­nak idején nem más, mint a Szovjetunió szorgalmazta. Az egyiptomi elnöknek ehhez az alaptalan állításához fűz kom­mentárt Jurij Kornyilov, a TASZSZ szemleírója. Még 1972 elejétől egészen az októberi háborúig a Szovjet­unió azt követelte tőle — ál­lította Szadat —, hogy a Szov­jetunióban találkozzék Golda Meirrel, Izrael akkori minisz­terelnökével. Az állítólag Moszkva által „kitervelt” ta­lálkozóról 6zóló hazugsággal Szadat azt a látszatot akarja kelteni, mintha a Camp Da­Gaza elutasította a korlátozott önkormányzatot Washingtonban folyik a külonalku-tárgyalás Kétoldalú — amerikai—iz­raeli, illetve amerikai—egyip­tomi eszmecserekkel, majd az azt követő amerikai—izraeli— egyiptomi plenáris üléssel folytatódtak Washingtonban a Tel Aviv és Kairó közötti bé­kekötésről szóló tárgyalások. A közös (amerikai) szóvivő szokásos napi tájékoztatóján ezúttal is „haladásról” beszélt. Ami az amerikai elnök köz­belépését kiváltó „nehézségek” természetét illeti, washingtoni források szerint arról van szó, hogy Izrael vonakodik akár­csak látszólagos összefüggésbe hozni egymással a Kairóval megkötendő békeszerződést és a megszállt Ciszjordánia és Gaza-övezetre vonatkozó Camp David-d keretmegállapodást. Egyiptom — és az Egyesült Államok — viszont szükséges­nek tartja egy ilyen összefüg­gés felmutatását ahhoz, hogy esetleg később rávehessék Jordániát a Camp Davidiben megfogalmazott rendezési el­képzelések elfogadására. Kairói nyugati diplomáciai források megerősítettek azokat a híreket, hogy mihelyt meg­születik a békeszerződés, az Egyesült Államok mozgásba helyezi az amerikai—egyipto­mi—izraeli gazdasági együtt­működési terv végrehajtását, s ennék élsó lépéseként egy szintre hozza az Egyiptomba és az Izraelbe irányuló ameri­kai gazdasági segítséget Erre mutat, hogy Carter el­nök tegnap aláírta a jövő évre szóló, 9,1 milliárd dolláros külföldi segélyprogramot, ame­lyet a kongresszus két háza a közelmúltban fogadott eL A külföldi segélyek megoszlása hűen tükrözi a washingtoni kormányzat külpolitikai törek­véseit. Előkelő helyen szere­pelnek a segélyezendők listá­ján a közel-keleti országok, főként Izrael, Egyiptom és Jordánia, de jelentős összeget szánnak Szíriának is. A különalku-tárgyalásofc hí­reihez tartozik, hogy Gaza vá­rosi tanácsa szerdán elutasí­totta a Camp David-i megál­lapodást, mely izraeli jelenlét megtartása melletti korláto­zott jellegű önkormányzatot szán a G aza -övezetnek és az ugyancsak megszállt Ciszjor- dániának. A városi tanács ugyanakkor támogatásáról biz­tosította a Palesztinai Felsza- badítási Szervezetet, mint a palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjét. Bejrut Viszonylagos nyugalom Az arábközi békefenntartó erőkben érdekelt országok beiteddini — kedden befejező­dött — tanácskozása óta vi­szonylagos a nyugalom a li­banoni fővárosban. Az immár tizenkét napos tűzszünetet csupán a jobboldali orvlövé­szek időnkénti garázdálkodá­sa zavarja meg Nyugati hírügynökségek ar­ról számolnak be, hogy Bejrút keleti, keresztények lakta ré­szén az arabközi békefenn­tartó erők Szíriái egységei megkezdték erőik átcsoporto­sítását A libanoni főváros sajtója tudni véli, hogy a Szí­riái egységeket bizonyos he­lyeken szaúd-arábiai és szudá- ni alakulatok erősítik majd meg vid-i megállapodást elítélő szovjet álláspontot nem elvi megfontolások indokolnák, ha­nem pusztán az a tény, hogy a Szovjetunió nem vett részt ennek a megállapodásnak a kidolgozásában. Az egész világ jól tudja ez­zel szemben, hogy a Szovjet­unió közel-keleti politikája elvi alapokon nyugszik, és nem függ a helyzet pillanat­nyi fordulataitól — mutat rá a TASZSZ szemleírója. A Szovjetunió 1972-ben, csakúgy mint ma, a közel- keleti válság olyan igazságos és átfogó rendezéséért szállt és száll síkra, amely előirá­nyozza az Izrael által elfog­lalt összes arab területek ki­ürítését és független palesztin állam létrehozását A TASZSZ szemleírója vége­zetül rámutat, hogy az egyip­tomi elnök jeruzsálemi láto­gatása élvtélen megállapodá­sok egész sorának nyitott utat és súlyos károkat okozott az arab ügynek. Kairó önmagát juttatta politikai zsákutcába, amikor szembe fordult az egész arab világgal. A katonai tanács megvizs­gálta az egyesített fegyveres erők tevékenységének idősze­rű kérdéseit és széles körű véleménycsere alapján egyez­tetett ajánlásokat fogadott éL A katonai tanács ülése a ba­rátság, a szoros együttműkö­dés és kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. Vance szombaton utazik Moszkvába Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön Pre- táriából Genfibe érkezett. Elő­zőleg, útját megszakítva Khar- toumfoan találkozott és meg­beszéléseket folytatott Száj ed Hasid Jíl-Taher Bakr szudáni alelnökkel, külügyminiszter­rel. GemfbőL, szombaton Moszk­vába utazik. A SALT-tángya- lásokra. Magyar felszólalás az ENSZ-úen Az imperialisták gyarmati érdekeltségeiről Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka a főbizottságokban folytatta munkáját. Az ENSZ-közgyűlés 4. szál mű (gyámsági) főbizottságé, ban Hadas László, a magyar küldöttség tagja, megállapí­totta, hogy a még meglévő gyarmatok függetlenné válá­sának fő akadálya, hogy az imperialista hatalmák jelen­tős gazdasági érdekeltséggel és katonai támaszpontokkal rendelkeznek ezeken a terü­leteken. Követelte a gyarma­ti rendszer megszüntetését ki­mondó ENSZ-határozatok kö­vetkezetes végrehajtását és szorgalmazta, hogy a közgyű­lés jelenlegi ülésszaka az ed­diginél célratörőbb módon járjon el ebben a kérdésben. Bécsi tárgyalások Válasz helyett — ájabb kérdések Dr. Ingo Oeser nagykövet­nek, az NDK küldöttsége ve­zetőjének elnökletével csü­törtökön Becsben megtartot­ták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­A Biztonsági Tanács ülése előtt Bél-afrikai látszatengedmények A dél-afrikai kormányzat csütörtökön a nyugati hatal­mak nyomására némi látszat- engedményt jelentett be az ál­tala törvénytelenül megszállt Namibia jövője ügyében, tart­va attól, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa jövő heti ta­nácskozásán az eddigieknél is keményebb szankciókat sza­vaznak meg ellene A dél-afrikai miniszterel­nök csütörtökön közölte: a Biztonsági Tanács nyugati tag­államai javasolni fogják, hogy az ENSZ Namíbiába küldött szakértő csoportjának vezető­je kezdjen tárgyalásokat Dél- Afrika — namíbiai főkormány- zójával a jövő évre javasolt, nemzetközi ellenőrzés alatt tar­tandó választások megszerve­zésének menetrendjéről. A dél- afrikai kormányfő ugyanak­kor bejelentette, hogy Preto­ria nem hajlandó lemondani az általa egyoldalúan kiírt namíbiai választások decem­beri lebonyolításáról. gyalássorozat 182. plenárt* ülését. A tanácskozáson fel­szólalt Tadeusz Strulak a len­gyel küldöttség vezetője, aki beszédében megállapította, hogy a szocialista országok jú­nius 8-i, számos kompromisz- szumot tartalmazó javaslata jó alapot nyújtana a megegye_ zéshez. A javaslat közel négy és fél hónapja a nyugati tárgyalófél asztalán fekszik, de a NATO-országok konkrét válasz, vagy ellenjavaslat he­lyett további kérdéseket és ki­egészítéseket követelnek. A szocialista országok javaslata biztosítja jelenleg a meglévő erőegyensúlyt és valamennyi közvetlenül résztvevő országra azonos kötelezettségeket ró — mutatott rá beszédében Stru­lak nagykövet. A Fehér Ház hivatalos kép­viselői szerdán megerősíted ték Carter elnöknek a neut­ronfegyver legfontosabb al­katrészeinek gyártására vo­natkozó döntését — jelenti a TASZSZ. A döntés a nemzetbiztonsá­gi tanács múlt heti ülésén Dán-magyar kapcsolatok Az egyenletes fejlődés útján A KÖZELI NAPOKBAN hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezik Anker Jor­gensen, Dánia miniszterelnö­ke. A tárgyalások jelentősé­gét jelzi, hogy személyében az első dán kormányfő lesz hazánk vendége. A Helsinki utáni Európa egyik jellegzetessége a gaz­dasági-politikai érintkezések számának növekvése, a foko­zott törekvés a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közti kapcsolatok fejlesztésé­re. Jellemző példa erre a dán —magyar viszony is. A két ország más-más gazdasági és katonai tömörülés tagja, így természetesen számos nemzet­közi kérdésben eltérő állás­pontot követ, mégis örvende­tes, hogy évek óta mindkét oldalról következetesen tö­rekszenek a kapcsolatok sok­oldalú bővítésére. E folyamat fontos állomá­sai voltak a megismétlődő külügyminiszteri tárgyalások: Knud Andersen dán külügy­miniszter 1975-ben járt ha­zánkban, egy évvel később pe­dig Púja Frigyes, utazott Dá­niába. Anker Jörgensen — akkor még szociáldemokrata pártelnökként — 1974-ben tett látogatást Magyarországon. Sor került parlamenti dele­gációk cseréjére s kialakultak szakszervezeti, valamint test­vérvárosi kapcsolatok is. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN szá­mos nehézséggel küzd Dánia. A fő problémák — a többi nyugat-európai fejlett tőkés országhoz hasonlóan — a munkanélküliség; az egyre nö­vekvő eladósodás, amelyet sú­lyosbít az ország nyersanyag­szegénysége; a dán korona ■többszöri leértékelése két év alatt. Ezeken túl több sajátos probléma is nehezíti Anker Jörgensen tevékenységét, aki szociáldemokrata-liberális koa­líciós kormány élén áll. így például Dánia és a Közös Piac viszonya (főleg mezőgazdasági és halászati kérdésekben bon­takoznak ki éles viták), vagy Grönland jövőjének alakulá­sa. Minden bizonnyal hozzá­járul ez is ahhoz, hogy Dá­nia fokozódó szerepet tulaj­donít a kelet—nyugati kap­csolatok, s ezen belül a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésének. Magyarország és Dánia gazdasági kapcsolatai egyenle­tesen fejlődnék, hár az eddi­gi eredmények kétségtelenül elmaradnák a reális lehetősé­gektől. Ennek egyik oka, hogy; Dánia továbbra is adminiszt­ratív korlátozásokat alkalmaz termékeinkkel szemben. Ez a magyar exportnak majd felét — számos mezőgazdasági cikk mellett a hengerelt-, textil­éi bőrárukat is — hátrányo­san érinti. E problémák meg­oldását célozta az 1976-ban' aláírt, 10 évre szóló gazdasági- műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás, amely a kapcsolatok fejlesztésének általános keretén túlmenően — kijelölte az együttes tevé­kenységre különösen alkalmas területeket Is. AZ ELMÚLT két esztendő alatt történtek már konkrét lépések a lehetőségek kiakná­született. Az elhatározásról Washington, tájékoztatta nyu­gat-európai szövetségeseit is — idézi a TASZSZ az ameri­kai sajtó közlését. A holland kormány máris aggodalmának adott hangot, amiért az Egyesült Államok, a Nyugat-Európában állomásoz- tatott harcászati nukleáris fegyverek korszerűsítésének keretében előkészíti a neutron­robbanófejek alkalmazását Zsivkov — Angolában Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke — afrikai körútja során — Agos- tinho Neto, a MPLA-Munka- párt elnöke az Angolai Népi Köztársaság elnöke vendége­ként csütörtökön hivatalos ba­ráti látogatásra Angolába ér­kezett. Todor Zsivkovot, a luandai repülőtéren Agostinho Neto és több más angolai ve­zető fogadta. Todor Zsivkov október 22-ig tartózkodik An­golában. Portugália Visszaadott tötdek Az utóbbi napokban a por­tugáliai Alentejo tartomány­ban számos szövetkezeti föld- ' területet kaptak vissza a föld­birtokosok. Alvaro Cunhal főtitkár ve­zetésével a kommunista párt küldöttsége kereste fel szerdán Alfredo Nobre da Costa ügyvezető portugál mi­niszterelnököt és erőteljesen tiltakozott a szövetkezeti és állami tulajdonba vett földek magánkézbe való visszaadása ellen, ami — társadalmi és politikai bizonytalansággal fe­nyeget és veszélyezteti a gaz­daságok terméseredményeit. A reprivatizálás ellen tilta­koztak a mezőgazdasági dol­gozók szakszervezetei és bal­oldali képviselők is, de ja­vaslatukat a parlament jobb­oldali többsége elvetette. A holland kormány aggódik A neutroníegyver-alkatrész gyártását jóváhagyták zására; országaink között 20 kooperációs szerződés van ér­vényben s további 25-ről most folynak tárgyalások. Vállala­tot létesített Dániában, az IJgyesüJit Izzó és az Interag Rt — ez utóbbi gyárában, olyan híradástechnikai berendezése­ket, színes tv-ket, készítenek, amelyek remélhetőleg a hazai kínálatot is bővíteni fogják. Szintén ígéretes lehetőségei vannak annak az üzemnek, ahol — magyar szabadalom alapján — zöldnövényekből fehérjekoncentrátumot fognak előállítani, valamint a har­madik piacokon való közös fellépésnek. Mindez hozzájá­rulhat alhhoz, hogy Dánia elő­rébb lépjen tőkés partnereink sorában, ahol jelenleg csak a tizenkettedik helyen áll. Említést kell tenni a két ország közit meglevő egyéb kapcsolatokról is. Kulturális vegyes bizottság irányítja a bővülő irodalmi, zenei és kép­zőművészeti együttműködést Koppenhága és Arhus egyete­mén hamarosan magyar lek­torok lépnek munkába. AZ EDDIGI FEJLŐDÉS felmérése, a problémák meg­vitatása, a jövő lehetőségei­nek értékelése — mindez sze­repelni fog a dán miniszter- elnök budapesti tárgyalásai­nak napirendjén. Megbeszélé­sei a kétoldalú kapcsolatok erősítésén túl mindenképpen hozzájárulnak az általános európai légkör további javítá­sához is. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom