Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

ASQNYI KRÓNIKA iiwwHitfg>iiiaaiaii-.~^^ w'iEWh'aüHB— Magas a kukorica víztartalma Bűven teronstl. a napraforgó Kikelt az árpa, szedik a szőlőt, zöldséget PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS Rfe5ZéRS_ XXII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1978. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Jót s jól! | Hasznos ismereteket szereztek Sikerrel járt az első prób álkozás Az októberi napos időjárás Abony közös gazdaságaiban is meggyorsította a beíaikarí- t ist. A földeken, szorgalmasan ooigoanak a gépeik, megrakott teherautók és vontatók hord­ják a terményt. A termelőszövetkezetekben arról érdeklődtünk, hogyan haladnak az őszi betakarítás­sal, szántással és vetéssel? JÓZSEF ATTILA TSZ, SÁRKÖZI FERENC FÖME- ZÖGAZDÁSZ: — Betakarítottuk a napra­forgót, jelentős részét már ér­tékesítettük is. A tavalyi pél­dán okulva, igyekeztünk a leg­megfelelőbb agrotechnikai el­járásokat alkalmazni, követ­kezésképp a 300 hektáron átla­gosan 25,6 mázsa termett. Kü­lönösen jó volt a termés az iregi csíkos fajtából, hektáron­ként 27,6 mázsát gyűjthettünk be. Megkezdtük a kukoricatö- rést, 800 hektárról kell a ter­mést betakarítanunk. Előre­láthatólag hektáronként 70 mázsa lesz az átlagtermés Sajnos, a nyár végi és ősz ele­ji meleg idő hiánya meglátszik a termésen, 29—30 százalékos a víztartalma, ezért szárítani keld. Bábolnai rendszerű szá­rítóberendezésünket két mű­szakban — szombaton és va­sárnap is — üzemeltetjük. A napokban befejezzük a para- dicsomszedés't. Nincs rossz termésünk, elértük a tervezett hektáronkénti 400 mázsát. Ed­dig mintegy 230 vagonnal ér­tékesítettünk. — Két műszakban szántunk, készítjük elő a talajt. Ameny- nyire kedvezett az október a betakarításnak, annyira meg­nehezíti a jó magágyak kiala­kítását. Őszi búzából 600 hek­tárt vetettünk el, egy héten belül mind a 987 hektáron földbe kerül a mag. Százöt­ven hektáron kikelt az őszi árpa, szépen zöldell. SÁGVÁRI ENDRE TSZ, DR. KÁRTESZI JÁNOS FŐ­KÖNYVELŐ: — A napos október nálunk Is meggyorsította a betakarí­A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységének KISZ-bi- zottsága, a megyei ifjúmunkás napok programjához kapcso­lódva, számos rendezvényt tartott. A ceglédi járás munkás- fiataljainak fotópályázatot hirdettek, munkavédelmi ve­télkedőt rendeztek, s a ver­senyt a gyárbeli Váci Mihály KISZ-alapszervezet csapata nyerte meg. Házi szakmai ver­senyt is tartottak a kondenzá­tor üzem tekercselőinek; győz­tese Szabó Lászlóné, a Petőfi alapszervezet tagja lett. A gyáregység Ifjú Gárda raja a megyei összetett honvé­cát ezer hektárról kell betaka­rítanunk, eddig egyharmadá- val végeztünk. Sbjnos, az utóbbi hetek meleg időjárása ellenére is magas a víztartal­ma. Mivel a természetes szá­radás a legjobb, úgy tervez­zük, hogy egy részét góréban tároljuk. Cukorrépát 400 hek­táron termeltünk, háromszáz­ról már betakarítottuk. A sze­dés jó ütemben halad, napon­ta 60—70 vagonnyit tudnánk felszedni, de a cukorgyár csak 20 vagonnyit vesz át. Ötszáz hektáron befejeztük az őszi árpa vetését és halad a búza­vetés, eddig 300 hektáron ke­rült a mag a földbe. Folyama­tos a talajelőkészítés és a mű­trágyázás. Gazdaságunkban megkezdődött a szüret. ' ÜJ VILÁG TSZ, MIHÁLY JÓZSEF ELNÖKHELYETTES: — Termelőszövetkezetünk gazdálkodásában ebben az év­ben is meghatározó volt a zöldségtermesztés. Háromszáz­harmincöt hektáron termel­tünk paradicsomot, 50 hektá­ron sárgarépát, ugyanakkora területen pasztinákot, harminc hektáron vöröshagymát, 18 hektáron petrezselymet. A pa­radicsomszedést 4—5 hetes késéssel tudtuk megkezdeni, eddig, géppel és kézzel 675 vagonnyit szüreteltünk le, 80 —100 vagonra való még kint a földön. A hektáronkénti át­lagtermés 270—280 mázsa. Változatlanul léként adtuk to­vább a Nagykőrösi Konzerv­gyárnak. A szedésben segítet­tek az Ybl Miklós Műszaki 'Főiskola hallgatói, egy hon­védségi alakulat katonái, a helyi gimnázium és az általá­nos iskolák diákjai. Megkezd­tük a többi zöldség, a sárgaré­pa, pasztinák, petrezselyem gépi szedését is. Jó termésre számítunk, vöröshagymából 80 mázsa termett hektáronként. Az őszi árpa már a földben, a búza vetését is megkezdtük. A kukoricatöréssel kicsit elma­radtunk, mivél lassú volt az érés. összesen 180 hektár hib­rid- és 325 hektár takarmány­kukoricát kell betakarítanunk. Gy. F. delmi versenyen harmadik he­lyezést ért el. A Nyitott kapuk akció ke­retében, több mint száz abo- nyi úttörővel ismertették meg a gyáregység munkáját, az egyes szakterületeket. A fiatalok az idősebb dolgo­zókkal együtt részt vettek a kommunista műszakokban, amelyek ellenértékét a sport­pálya és a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére ajánlották fel. 1 Az eseménysorozatot kirán­dulás, mozilátogatás, sportver­seny és Ismerkedési est tette még színesebbé, változato­sabbá. Gy. Magnó és könyvelőgép a tanácson EtaeriiSí a határidő megtartását Az államigazgatásban az ál­lampolgárok ügyeinek gyors, pontos elintézését rendelet ír­ja elő, harminc napos határ­időt adva a döntés meghoza­talára. Különösen bonyolult vagy hosszadalmasabb bizo­nyítást igénylő esetekben az eljárás további harminc nap­pal meghosszabbítható vagy felfüggeszthető. A városi ta­nács hivatalain belül lefolyta­tott törvényességi vizsgálatok során mindenkor megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a határidők megtartásának el­lenőrzésére. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az utóbbi években ötven százalékukra csökkentek a határidőn túl elintézett ügyek, melyek esztendők óta átlagosan tíz* százalék alatt vannak. Az idén, viszonylag nagyobb számú harminc na­pon túli irat keletkezett, a gyümölcsösöket, szőlőket sújtó fagy- és jégkár bejelentések következtében. Akkoriban százszámra érkeztek a beadvá­nyok, s az adatok fölülbírálá- sa, helyszínen való ellenőrzé­se, maid a határozathozatal sok időt vett igénybe. Az ille­tékesek, az érdemi intézkedés megtételéig, a lakosság tájé­koztatása érdekében, a kése­delem okáról írásban tájékoz­tatták az érdekelteket. Általában alapos indokuk volt a harminc napnál később megszülető döntéseknek, mivel külső körülmények játszottak közre. A továbbiakban azon­ban figyelmet kell fordítani arra, hogy az érdekeltüket ilyen esetekben írásban tájé­koztassák ügyük intézéséről és a késedelem okáról. A munka hatékonyságának és minőségének javulását ked­vezően befolyásolja, hogy ma már szinte kivétel nélkül min­den osztályon szakképzett elő­adók dolgoznak, akik magától értetődő természetességgel használják a kis számítógépet, a magnetofont és a könyvelő­gépet. K. Múzeumi hónap tekásmozgaEmak Az utolsó előadás: október harmincadikán Cegléden, a Kossuth Mú­zeumban, október 23-án, hét­főn, este hat órai kezdettel, ismeretterjesztő előadást tart Máté Bertalan, a múzeum munkatársa. Előadásának cí­me: Munkásmozgalmak Ceg­léden. A múzeumi hónap rendez­vénysorozata október 30-án, Benkő Zsuzsanna Az 1977— 78-as ceglédi és környékbeli ásatásokról című előadásával fejeződik be. Megtörtént a baj: óvodából hazafelé menet, a hároméves Ingrid a kerékpár csomagtar­tóján ült, s egyik lába a kül­lők közé került. Súlyos sérü­lésnek látszott, a kicsi nyö- szörgött fájdalmában, lába vérzett, egyre jobban dagadt. Törés, vélekedett riadtan a családi konzílium, mielőbb orvoshoz kell vinni a gyere­ket. Édesapja óvatosan, csitítgat- va kézbe vette a remegő, síró apróságot, s gyors segítség re­ményében, az SZTK-ba sietett vele. Ám, mint kiderült, Ceglé­den délután nincs sebészeti rendelés, csak a baleseti ügyeletén, a több kilométerre levő kórházban. — Hívjon, kérem, mentőt, látja, nagyon nehéz így — kérte az édesapa az SZTK portálán ülő asszonyt. . — Nem hívhatok — hang­zott a válasz. — A saját fele­lősségemre? Hogyisne! Lehet, hogy semmi baja a gyerek­nek. Menjen gyalog! — És, ha én hívnám? Tes­sék megengedni... — Innét nem telefonálhat! Befejezéséhez közeledik a tavasszal meghirdetett; Jót s jól! járási kulturális mozga­lom . Elindítói előtt5 már kör­vonalazódnak a tapasztalatók, kirajzolódik, miként érték el, amit célul tűzték ki és milyen, tanulságokat vonhatnak le a továbbiakra. A munkásművelődés erősíté­sét szolgálta az országszerte elterjedt vetélkedők hagyó- / mányos rendszerének tovább- [ fejlesztett változata, amelyet a járás községeiben első ízben, kísérleti jelleggel alkalmaztak. A felhívásra 130 szocialista brigád ezernégyszáz tagja je­lentkezett, s 107 munkahelyi kollektíva ezerháromszáz tagja sikerről számolhat be. Alapvető nevezési felté­telként határozták meg, hogy a brigádok egy-egy intézményt, egységet fo­lyamatosan patronáljanak. Minden brigádtagnak az év folyamán háromszáz forint értékű társadalmi munkát kel­lett végeznie. Ugyancsak kö­vetelmény volt egy országjáró kiránduláson való részvétel. A tapasztalat azt mutatja, hogy e kívánalmaknak mindenhol eleget tettek, több helyen még túlteljesítésre is vállalkoztak. A kulturális mozgalom célja az volt, hogy a brigádok is­merjék meg szűkebb környe­zetüket, községüket, gondjait és lehetőségeit, egyben ismere­teket szerezhettek tágabb kör­nyezetükről is. A művelődés — műveltség — életmód ösz- szefüggéseire irányult a figye­lem. Olyan feladatokat ad­tak fel a rendezők, amelyek alkalmasnak mutatkoztak ar­ra, hogy a megoldás során az emberek alaposan megismer­jék mindennapi életük szín­tereit. Fontosnak tartották, hogy az ismeretszerzés élmény­szerű legyen, s e forma a jövőben joggal lehet az Ismeretterjesztés egyik al­kalmazható formája. A feladatokat teljesítvén, a brigádok eljutottak a művelő­dési házakba, könyvtárakba, iskolákba, múzeumokba. Könyveket lapoztak fel, hely- történeti krónikákban búvár­kodtak, adatközlőkkel beszé’.­— jelentette ki most már el­lentmondást nem tűrő han­gon a fehér köpenyes aszony. — Menjen az 5-ös ajtóhoz — tette még hozzá. Hátha mégis lesz ott segít­ség. A sérült láb nagyon fájt. A kislány félt, egyre job­ban szorította édesapja nya­kát. Ám a kopogásra ajtót nyitó nővért nem érdekelte a sé­rült kis láb, széttárta a kezét: — Nem hívunk mentőt, ké­rem. Hívjon otthonról, vagy vigye kerékpárral — mutatott Ingére. — Különben is, ilyen korú gyereket nem szállít a mentő. Otthonról?... Nem szállít a mentő? ... Édesapa semmit nem ér­tett. — Talán az orvos ... A nővér gyorsan fordult: — Nem. A doktor úr azt üzeni, nem hívunk mentőt — mondta, és becsukta az ajtót. •k Édesapa, útban, gyalog a kórház felé, azon tűnődött, hallott valamit arról, maga is leírta nemegyszer, hogy tár­sadalmunkban legfőbb érték gettek, időszerű, jól hasznosít­ható ismeretekkel gazdagod­tak. (Ezek a kötetlen formák sikerrel alkalmazhatók ezután is.) Hasznukra vált, hogy a közös teendőket felosztották egymás között: így szinte min­denki személy szerint is érde­kelt volt a feladatmegoldás­ban. A művelődési házak munka­társai, a könyvtárosok, peda­gógusok, a községi vezetők mind az előkészítésben, mind a szervezésben, lebonyolítás­ban, értékelésben hasznos köz­reműködőknek bizonyultak, a rendezők sok tanulsággal let­tek gazdagabbak, több nyitott kérdésre választ kaptak, ame­lyeket a továbbiakban már fi­gyelembe vehetnek hasonló akcióikban. Érdemes felidéznünk a bri­gádoknak kiadott hét felada­tot. Személyes beszélgetés alapján, portrét kellett készí­teniük' egy helybeli közéleti személyiségről. Községi útika­lauzt állítottak össze, helytör­téneti ismereteiket gyarapítva és jártasságot szerezve a könyvtárban való eligazodás­ban. Minden brigád faluhír­adót szerkesztett. A kis közös­ségek bemutatták munkáju­kat, termékeiket és eszközei­ket felsorakoztatva. Kiderült, hogy számos olyan készítményt tettek közszemlére, ame­lyek gyártásáról sokaknak tudomásuk sem volt a te­lepülésen. Sok ötletet, játékosságot adó lehetőség volt a kiállítások rendezése. A tárlatok általá­ban jól sikerültek. Megfele­lően illeszkedett az akcióba a közlekedési ismeretekből ren­dezett vetélkedő. Végül sport­napot tartottak a brigádok, amelyet a nyári hónapokban, majálisok keretében rendeztek meg. Az első próbálkozás sikerrel járt, jól szolgálta a munkás­művelődés céljait a község-beli munkahelyeken. Folytatása is az eddigiek szerint kívánatos. T. T. mondhatjuk, hogy a falánk, nyugodt és bátor, az élelme­sen szemtelen fajok, egyedek száma, populációsűrűsége nö­vekszik. Az iskolás gyerekek, sajnos, igen kevés ismerettel ren­delkeznek, a városi madárvi­lágot illetően. Gyakorta csak négy-öt fajtát tudnak megkü­lönböztetni, a verebet, feke­terigót, csókát, cinkét, vadga- lambot ismerik fel. A roha­mos városiasodás miatt a ma­darak, igaz, jóval ritkábban mutatkoznak, mint 25—30 év­vel ezelőtt. Szintén biológiai sajátosság, a madarak vegyszerekkel szembeni tűrőképessége, ami hosszú evolúciós folyamat eredménye. Változtatni rajta alig lehet. Feleletre váró kér­dés például, hogy vajon a vegyszerfelhalmozódást mi­ért tűri jobban szervezetében a varjú, mint a széncinke, vagy a sárgarigó? A városszé­li részeken a ragadozó ma­darak száma is nőtt, de még nem elégséges mértékben. A növény—madár—ragadozó ökológiai rendszerben soha­sem kell félteni az értékes madarakat, az életképes egye­dek ugyanis túlélik a baglyok, ölyvök, karvalyok, invázióját, csak a gyengék pusztulnak el. A dalos madarak közül több a városban a széncinke, a fecske, a vörösbegy, a tenge- lice, mint négy-öt évvel ez­előtt. A hasznos madarak irtása, a fennálló rendelkezések sze­rint, tilos és büntetendő cse­lekmény. Városban sem meg­engedett a légpuskás madará­szás. Szerencsére, csúzlis vi­tézt ritkán látunk az utcán, a parkban. Az egyedi esetek megelőzésében a felvilágosí­tás jóra vezet. A felvilágosí­tásban sokak segíthet az isko­la, az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági klub, a TIT. Éljünk bárhol. városon, vagy falun, a fák, bokrok, ma­darak egységes rendszert al­kotnak körülöttünk. Olyan rendeltetést töltenek be. amely az ember számára hasznos. A körülmények változtak és változni fognak továbbra is, de a természetről nem sza­bad megfeledkeznünk. A meg­változott körülmények között az emberi tudás sokat adhat, jelentős tartalékot rejt. Surányi Dezső fi postahivatal múltja, jelene Az abonyi postahivatal Zrínyi Ilona szocialista brigádja leállítást rendezett a művelődési házban, bemutatva a mun­kahely múltját, jelenét, valamint azt, hogy mi mindennel fog­lalkoznak dologidőben és szabad óráikban. A zsűri az elérhető legmagasabb pontszámmal jutahnazta a brigádot. A felvétel, mely a kiállítás megnyitóján készült, a látnivalók egy részét mutatja be. Gyurákl Ferenc felvétele Jegyzet Ugyebár, nem vagyunk egyformák Megváltozott körülmények Énekes madaraink védelmében Ismerje meg őket az ifjúság A településeken, főként a nagyobb városokban, az ur­banizáció új természeti viszo­nyokat teremt. A hatások alól nem mentesek a széles határú alföldi városok, nem mentes tehát Cegléd sem. A kertes házak helyén, szű­kös parkterülettel övezve, lakótömbök alakulnak ki a többemeletes épületekből, el­tűnnek viszont a fákkal, bok­rokkal bővelkedő kiskertek, az alsó épületek, következés­képp a madarak fászkelési helyei is fogyatkoznak. A létfeltételek változása se­gít előretörniük az új faiok­nak, illetve a meglévő fajok alkalmazkodóbb egyedeinek. Városi betonrengetegben ke­vesebb a fészekrakásra al­kalmas hely. több a veszély, a zavaró tényező, megfogyat­koznak az eleséget adó gyom­magvak, gyümölcsök, rova­rok. Végeredményben ki­az ember, s hogy a szociális biztonság egyik legfontosabb eleme a midenkire kiterjedő, egyre javuló egészségügyi el­látás. — Nyilvánvalóan nem a ceglédi gyakorlat szerinti — fordult meg a fejében —, leg­alábbis nem az ottani SZTK egy-két dolgozójának maga­tartásához igazodó. Ám felesleges volt ezen tű­nődnie. Vigasztalásul, inkább mesét mondott a kislánynak, hogy megnyugodjék. Nem be­szélt emberségről, lelkiisme­retről, kötelességtudatról, eze­ket a fogalmakat a kisgyerek még úgysem érti. Gyanította ugyan, hogy a ceglédi SZTK néhány alkalmazottja sem, de nem volt ideje ezen töprenge­ni: segítség kellett mielőbb, s a kórház, bizony, még messze volt ★ Inge azóta otthon van. A család némileg megnyugodott: nincs törés, ám a gyógyulás lassú. A kislány azonban már nem fél, a doktor és a nővér, aho­gyan édesapa ígérte, csak­ugyan segített. Igaz, nem ott, ahol először jártak, déhát, s ezt már a hároméves csöpp­ség is jól tudja, nem vagyunk egyformák. Khim Antal tast és a talajmunkát. Kükori­Fotópályázat, vetélkedő Mechanikai Művek, nyitott kapuk Segítették a gyermekintézmények fejlesztését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom