Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-17 / 245. szám
'•Jlúlim 1978. OKTOBER 17., KEDD iTanulmanyi mozgalom középiskolákban Az elmúlt napokban a középiskolák többségében úgy döntöttek a KlSZ-bizottsá- gok: csatlakoznak a KISZ KB és az Oktatási Minisztérium felhívásához, iskolájukban megszervezik a tanulmányi mozgalmat. Változatos, gazdag program teljesítésére vállalkoznak majd az osztályközösségek a Kiváló tanulmányi közösség cím elnyeréséért. Az iskolai KISZ-bizottságok a pedagógusokkal karöltve már formálják a feladatok gazdag listáját Mindenütt önállóan, a napi feladatokhoz igazítják a követelményeket. Arra van szükség, hogy javuljon a tanulmányi fegyelem, önmagukat, s ha kell, egymást is szorítsák rá a rendszeres, lelkiismeretes tanulásra. Pontos feljegyzés készül az igazolatlan órákról, a késésekről, az indokolatlan hiányzásokról. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a fegyelmezetlen osztálytársakat, bizony lemarad a kollektíva a mozgalomban, még oly jó tanulmányi eredmény mellett is. TV-FIGYELŐ ipitőipar. Dicséretes gyorsasággal — a Központi Bizottság ülése után alig egy-két nappal — a televízióban is vitát rendeztek az építőipar lehetőségeiről, feladatairól. A Hét vasárnap esti műsorában sugározták ezt a vezető szakemberek részvételével megtartott eszmecserét, és aki végighallgatta, majd — bizonyára nagyon sokan tettek így — újra meg újra végiggondolta a benne elhangzottakat, most nyilvánvalóan tisztábban látja, valóságosabban ítéli meg a nagy feladatok előtt álló ágazat helyzetét. Mit szorgalmaztak elsősorban a megszólalta tottak? Leginkább azt, hogy lehetőleg szűnjék meg a beruházók sürgetése; ne — ahogyan az sajnos gyakran tapasztalható — előkészítetlenül, kapkodva kezdődjenek az építkezések, hanem csak akkor, ha minden szükséges feltétel adott. Ugyanígy sajnálattal említették meg, hogy hazánkban nincs egységesítve a tervezés. Mint hallhattuk: a kórházakat például rendre más és más elvek, elképzelések szerint készítik, ahelyett hogy egy általános elfogadott modellt követnének. Ám nemcsak a tervezésben tapaszSZOLIDARITÁSI ROCKFESZTIVÁL Több tízezren a koncerteken CHILEI EGYÜTTES IS VENDÉGSZEREPELT A BNV területe felé vezető írtakon sűrű sorokban özönlenek a fiatalok. A járművek is zsúfoltak. Csak nem nyitott ki újra a vásár? — kérdi egy tétova hang a villamoson. Nos, nem erről van szó: a szolidaritási rockfesztiválra igyekszik a tömeg. Megférnek együtt — Ezúttal harmadízben rendezzük meg a szolidaritási rockfesztivált — mondja Vass György, a KISZ budapesti bizottságának munkatársa —, amelyet nem titkoljuk, szeretnénk az év legrangosabb könnyűzenei eseményévé tenni. Annál is inkább, mert ezzel az indirekt politizálással gondolatainkat a fiatalok széles tömegeihez is el tudjuk juttatni. A két napra mintegy 70 ezer ifjú beat- kedvelőt várunk, ez a 25 forintos belépődíjakat számolva, egy és háromnegyed millió forint bevételt jelent, melyet teljes egészében a szolidaritási alapra utalunk át. Az eszmei töltés és a rockmuzsika jól megfér egymás mellett: noha ide valóban nem a legjobban fésült, fehérnyakken- dős fiatalokat várjuk, a sokak által megkérdőjelezett fegyelmezettséggel aligha lesz baj. Egyetlen példa: tavaly Is mindössze egy — csupán figyelmeztető — rendőri intézkedésre volt szükség, egy kisebb rendbontás miatt. Közben már a B-pavilonban felállított színpad köré gyűlik a közönség. Mindjárt kezd a Neoton! Pásztor Lászlót, az együttes vezetőjét csak néhány szóra csípjük el. — Nagy öröm számunkra, hogy a meghívott zenekarok sorában lehetünk. Különösen jó érzés, hogy mi nyithatjuk meg ezt a rangos rendezvényt. Mintegy betetőzése lehet ez az utóbbi időben elért sikereinknek, hiszen három itthon megjelent nagylemezünk mellett a következő hónapokban Olaszországban és Kanadában is kiadják a Hívlak és a Gyeire táncolj velem című számokat tartalmazó kislemez-felvételünket. Bem ulatkozás élő szóval, zenével Azután felcsendül a Neoton- muzsika, a három Éva — Csepreghy, Fábián és Pál Éváról van szó — látványos táncba kezd a színpadon, a hátsó sorokban álló nézők néhány pillanat múlva már szinkronban ropják az énekes lányokkal. Az elöl helyet foglalók, ha akarnák, se tehetnék ugyanezt: aki egyszer a zenekari emelvényt a nézőtértől elválasztó korláthoz szorult, annak mindenképpen végig kell könyökölnie a programot ... A szünetben átsétálunk a 16-os pavilonba. Arató Andrásnak, a jónevű műsorvezetőnek illusztris vendége van: Gedó György ökölvívó olimpiai bajnokunk mesél pályafutásának legkedvesebb élményeiről. Arató Akikre kiváncsiak vagyunk című műsora ezúttal is nagy sikert arat, mint ahogy azt már a budapesti és szentendrei disco-klubokban is többször tapasztalhattuk. Röviddel később az első gikszer is bekövetkezik: műszaki hiba miatt jókora késéssel indul a Color-zenekar programja. A kényszerszünetben Lámer Emil szólógitárost kérjük nyilatkozatra. — Gulyás Péter Pál Panoptikum című versére egy nyolctételes szvitet szereztünk, ma mutatjuk be másodszor. Érdekessége, hogy a költeményben szereplő figurákat kíséretünkkel Kecskés András pantomimművész kelti életre. A nem mindennapi, már-már szimfonikus szerzemény a fények kigyúltával óriási sikert arat. Az eksztatikus rajongás mégcsak fokozódik a V’Moto- rock színrelépésével. Lerch motorhangokat csal ki a szintetizátorból, napjaink alighanem legszuggesztívebb popénekese. Demjén megénekelteti a közönséget, közben megszámlálhatatlanul sok kéz emelkedik a magasba, jó né- hányan az ez alkalomra megjelentetett Rockújság nagyméretű V’Moto-rock-fotóját lobogtatják. Először hazánkban Ezalatt a főépületben készül a fellépésre az Inti Illimani együttes. Jorge Coulon zenekarvezető készséggel mutatja be a kvintett tagjait: Jose Sevest, Max Bernit, Ho- racio Durant és Horacio Sa- linast. A jelenleg Rómában emigrációban élő chilei együttes eddig a világ harminc országában fordult meg, Magyarországon azonban most járnak először, Jorge Coulon elmondja, hogy az Inti Illimani nem folklórzenekar, mégha muzsikájukban az Andok környéki népzene elemeit is felhasználják. Jó néhány szolidaritási fesztiválon szerepeltek már, számukra a legemlékezetesebb mégis a közvetlenül a junta uralomra jutása utáni napon rendezett római koncertjük volt. Hétfőn már utaznak is tovább, űticéljuk előbb Finnország, majd Spanyolország. De most még — érthetően — a budapesti fellépés foglalkoztatja őket... Hegyi Iván talható a szétforgácsolódás — az építkezésekhez szükséges anyagok gyártásában is. Tíz házgyárunk van ugyan, de ezek termelését sem az összhang jellemzi: itt is, ott is más szabványokhoz igazodnak — sürgető tehát a rendteremtés. Elődeink, üj sorozat indult a tv-ben vasárnap délután A magyarok elődeiről és a honfoglalásról címmel. Elsőként azokról a forrásokról hallhattunk tudósi magyarázatokat, amelyekből őseink idejövetele úgy-ahogy kibogozható. Ami az írásos emlékeket illeti — hallhattuk Győrffy Györgytől —, azok bizony igen szegényesek, s szegényességükben is eléggé megbízhatatlanok: erős kritikával kell mérlegelni őket. A régész — persze ez is csak óvatosan állítható —már viszonylag jobb helyzetben van, hisz’ sok-sok korabeli tetemet, tárgyi emléket rejt a föld, amelyekből ezer és. egynéhány száz év előtti őseinkre biztosabban lehet következtetni. Mindezt jó volt megtudni, ám maga az elsőként levetített adás korántsem nyerhette meg a nézők tetszését. Nem, mert a szatmárcsekei fejfafaragás időnként bevágott epizódjai művészkedő látványukkal zavarólag hatottak; s ugyanígy erősen hiányolhattuk, hogy nem írták oda, mikor ki beszél. Bizony sokkalta jobb lett volna egy kerekasztal-be- szélgetés keretében összefoglalni a műsor tartalmát. Talpsimogató. Megírásakor — 1954-ben — nem kis visszhangot keltett Déry Tibor egy- felvonásos diákcsínye, amely néhány igen jól jellemzett figurával a kor kitermelte típusokat állította a nézők elé. Hogy a tv miféle meggondolásból keltette új életre Okos Eleméréket — nem tudni. Azt viszont sajnálattal lehet megállapítani, hogy az egykor — írásos mivoltában is, a színpadon is — oly elevennek tetsző anyag a mostani főiskolások közvetítésében érdektelenné szürkült. Mondták, amit • mondtak, de szövegelésük mögül teljességgel hiányzott az ötvenes évek feszült, a jellemeket bizony gyakorta kiforgató világa. Mit mondjunk? Egy afféle letudott vizsgadarabot láttunk elvillogni... Akácz László BEMUTATKOZÁS SZENTENDRÉN Pedagógus képzőművészek tárlata E Mint hírül adtuk, szombaton i 5 nyílt meg Szentendrén a Pest E megyei pedagógus képzőművé- I E szék kiállítása. A tárlat októ- | E bér 30-ig tekinthető meg, na- J E ponta 10 és 18 óra között a , E Pest megyei Művelődési Köz- E pontban. Mérték és alap Két dolog ad rangot az eseménynek. Az, hogy a legutóbbi ráckevei, váci és a mostani szentendrei seregszemle folyamatos munkát tükröz, s az, hogy a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei bizottsága saját ügyének tekinti a rajztanárok festői, szobrászi gyakorlatát. Mindkettő dicséretes, hiszen hivatásérzetet tükröz. Az is lényeges, hogy a Pest megyei képzőművészeti kiállítás és a rajztanár festők, szobrászok tárlata egy időben, egy helyen látható — Szentendrén, most októberben. Ez mérték és összehasonlítási alap. Az igazság az, hogy Nádasdy János, Somodi László festményei, Radóczy Mária tűzzománcai, Kiss Ernő érmei olyan értékkel rendelkeznek, mely feljogosítja őket az országos tárlatokon való szereplésre, ök tanárok és művészek egy személyben. Chemez Árpád néprajzi indítékú festői élményvilága is vonzó, csak az a probléma, hogy időnként érthetetlenül megszakítja rajzi gyakorlatát, s minden idejét a tanításnak és a gyűjtésnek szenteli, nem marad elég ideje a képalkotásra. A hátrány előnnyé Is válhat, ugyanis a tényleges időhiány állandó összpontositást igényel, s ez a tehetséggel párosulva sokszor eredményez művet. Erre a jószándékú lelkesedésre, szorgalomra és rendszeres koncentrációra példa László Lilla, aki lazítást nem engedélyez önmagának; dolgozik szabad idejének minden felhasználható töredékében. Nem is marad el a siker; most valóban előrelépett gondos felületeivel. Megóvta magát a szétforgácsolódástól; képeket festett. Valós hagyományokon alapuló alkotásokat láthatunk a nagykőrösi Rácz Józseftől és a ceglédi Kallósné Pász- kán Lillától, meglepetés Sebestyén J. András gyorsult fejlődése. Maradandó értékek Biatorbágy. Isaszeg, Százhalombatta, Gödöllő. Szigetszentmiklós, Fót, Szentendre rajztanár-festői adtak egymásnak művekkel találkozót. Nem is akármilyent, mert Nádasdy János sorozata valóban rendkívül igényes. és nem csoda, hogy nemzetközi sikert ért el az elmúlt tendőkben. Ez a tény annak igazolása, hogy a pedagógus képzőművészek is létrehozhatnak maradandó értéket. Ahhoz azonban, hogy ez a termő folytonosság általánossá váljon, sok akadályt szükséges legyőzni, s nem árt a módszereken finomítani, változtatni. Elöljáróban maguknak a pedagógus képzőműKádasdy János: Kis tér vészeknek. Nem helyes ugyanis a távolmaradás. Ráckevéhoz viszonyítva most sokkal kevesebb művet küldtek Pest megyei rajztanáraink. Ez nem egészen érthető, nem egészen magyarázható. Mondjuk ki nyíltan —, hiányzik Fegyó Béla, Énekes János, Lőrincz Vitus, Őrei József, Dénes János. Somogyi György. Érthetetlen. hogy gyérül a részt vevők száma. Tévedés lenne arra gondolni, hogy a megjelenés csökkenti a kibontakozó életművek lehetőségeit. A rangot ugyanis a mű önértéke adja, semmi más, de a részvétel segít másoknak is mértéket adni, ebben rejlik a jó művek hivatása. A sikerek köteleznek A Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága a megyei, járási, városi művelődésügyi osztályokkal összefogva, szövetségüket megszerezve — közösen tovább ambicionálhatják a régi és új ígéreteket, kész festőket és a képzőművészet jelöltjeit. Indokolt jó szóval, figyelemmel előhívni a tehetségeket — magányukból társadalmi keretbe. Az előkészítés során legközelebb már katalógus is segítheti a tájékozódást, értő szöveggel, képekkel. Ez is vonzó, továbbá a díjak, melyeknek létrehozása Inspirativ tényező. Az a tény, hogy Pest megye pedagógus képzőművészei közül többen országos, sőt, nemzetközi kiállításokon is szerepelnek; kötelez. Követendő út lehetne, valóban újdonság — az, ha a következő —. Nagykőrösön, vagy Cegléden létrejövő megyei tárlaton Pest megye pedagógus képzőművészei együtt szerepelnének tanítványaik rajzaival, képeivel. Ez még az UNESCO számára is példát jelentene, hiszen e bemutatkozáson éppen ezen eddig nem alkalmazott összetettség révén nemcsak a rajztanárok festői előrehaladását szemrevételezhetnénk, hanem nevelő munkájuk társadalmi hasznát —, művészi és emberi magaslatot; új művek intenzitását és az utánpótlás készülődését Losonci Miklós ELOSZOR HAZÁNKBAN Mongol cirkuszművészek vendégjátéka Még nem szerepeltek mind ez ideig nálunk a porond mongol művészei. Most első alkalommal lépnek föl egy hónapon át a Fővárosi Nagycirkuszban. így tehát ez önmagában véve is különleges esemény, de bemutatkozásuk arról tanúskodott: produkciójuk cirkusz a javából. Rangos műsorral érkeztek hozzánk. Nem egy világszám látható attrakcióik között, s az egész ösz- szeállítás o műfaj korszerű fölfogását tükrözi, dúsítva sajátosan mongol elemekkel. A látvány mindig is természetes és alapvető eleme volt mindannak, amit a manézsban adnak elő. Itt azonban a mutatványok saját jellegéből adódó látványán túl is az együttes művészeti vezetője, Cend-Aujus állami-díjas érdemes művész érzékelhetően sokat adott anra, hogy ezt tovább gazdagítsa. Egyebek között a kitűnően, mondhatni esetenként költőien tervezett jelmezekkel. Ezek jórészt éppúgy magukon viselik a mongol népművészek jegyeit, elemeit, mint egyik-másik produkciójuk (így különösen a teveszám) a mongol tájak hangulatát. Ezt az atmoszférát teljesíti ki indításul és több szám bevezetőjéül a csinos lányok tánckarának légiesen könnyed revüje. Mindent egybevetve: a hagyományos és a sajátos produkciókban egyaránt magas színvonalút -láttunk, jól szerkesztett, jóritmusú műsorban. Néhol keveredett is a kettő, így például a káprázatos ugrószámban. Hagyományosan ugyanis — mint már több együttestől láthattuk, s ebben a magyarok is remekelnek — ugródeszkáról perdülnek a levegőbe az akrobaták. Itt hat ügyes fiatalember tenyérből röppenti egymást, s olyan bravúrosan, hogy egyikük — Batbold J. — hár- masszaltót ugrik a magasban. Az ügyesség és az erő sajátja más műsorszámnak is. így például a különleges létraattrakciónak (melyben két fiatalember egy Tűdön egyensúlyoz álló létrát, s azon folyik a több személyes mutatvány), vagy légtornászoknak, akik speciális hintákon adják elő lendületes, szédítő mutatványukat. Mindezekben alighanem a mongol népi játékok elemei is kimutathatók ugyanúgy, mint a rúddobó számban vagy a korlátakrobatikában. Az erőnek egészen egyedülálló látványát nyújtotta Damdin Darijn, a mongol nemzeti birkózás hatszoros bajnoka, aki másik két társával előadott számai csúcsaként egy súlyzókból, emberekből fölépített hatalmas gúlát tartott egyensúlyban két lábán és kezén. összesen 650 kilót! S mint ahogyan volt az erőnek is sajátos megnyilvánulása, volt a szépségnek Is, amely — mint említettem — egyébként is lényeges alkotóeleme műsoruknak. Szinte finom erotikával átszőtt jelenet volt két hajlékony tornászlányé — Erdenecsimeg és Naran- ceceg — a plasztikus etűdnek nevezett, kígyószerűen egymásbatekeredő, fény- effektusokkal fokozott mutatványban. Hasonlóan szép volt a kötélszám is, melyben három tornásznő valóságos kötélbalettet adott elő. Valóban illúziót keltő volt az illuzionista, a bűvész. Számait más porondokon is megcsodálhatta ugyan a közönség, mégis mindig különlegességszámba megy a kardokkal átdöfött ládából épségben előlépő lány, akinek máskor meg lebegő testét csupán a nyakánál támasztja meg egy szék háttámlája. Elegánsan, pergőn, ámulatra méltón csinálta mindezt Cend-Aujus H. mester, a Mongol Népköztársaság érdemes művésze. Az állatidomításoknak jórészt ugyancsak sajátos hangulatteremtő hatásuk volt, hiszen olyan állatokat láthattunk, melyek nálunk nemcsak cirkuszi mutatványban, hanem egyébként is alig ismertek. Ha jól tudom, magam is, akkor a kecskék mellett jakot, gnút, lámát, de ebben nem vagyok bizonyos, mint ahogy alighanem nagyon sokan velem együtt. A konferanszié ugyanis elmulasztotta megfelelően bejelenteni ezt a kiemelkedő számot, s annyit mondott: vegyesállat-idomítás. (Márpedig ilyet, hogy „vegyesállat”, nemigen ismerünk. S ha már a konferansziénál tartunk, akkor közbevetőleg az is megjegyzendő: külföldiek vendégszereplésénél nagyobb pontosság szükséges, márcsak irántuk való tiszteletből is. Az erőművészt és az illuzionistát például Ázsia bajnokának, illetve bűvészmesterének titulálta, holott ilyen ínyilvánvalóan nincsen. Mint a műsorfüzet is jelzi: o Mongol Népköz- társaság érdemes művészei. Vagy f műsorfüzet szerkesztője tévedett? Aká- így, akár úgy: egyeztetni kellene.) Visz- szatérve azonban magára a mutat ványra: Amgalan D. a sokféle álla' idomítója derekas, értékes munkát mutatott föl, s tetézte azzal, hogy farkast is eresztett a jámbor kérődzők közé e közös produkcióhoz. Kedvesek voltak — Szamultogsz D. elővezetésében — a bumfordi mackók is (bár egyikükkel még gyakorolni kellene), a teveszán pedig' látványos, ügyes, különleges akrobatikával párosítva. A bohócok minden cirkusz elma- radhatatlanjai. Itt Szandág Zs. Batszuh D. és Cedenbal D. sok móká val, tréfával és humoros akrobatikávr egyaránt rászolgáltak a „nevettető mesterei” bejelentésre. Említenünk kell a Fővárosi Nagycirkusz zenekarát is, amely — Dagva- Oszor Nacagijn vezénylésével — jó érzékkel tolmácsolta a mongol népi dallamokkal átszőtt muzsikát a mindvégig jólpergő előadáshoz. —szó—
