Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

VIlÄfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Áll A 80 FILI.Élt 1978. OKTÓBER 3., KEDD Különbségek V j an a megyében olyan ■ új, nemrég átadott üzemcsarnok, ahol — ez a szokásos formula — tágasak, világosak a mun­kaihelyek, a falakat a szín­dinamika elveinek betartá­sával festették ilyenre meg olyanra, ahol a dolgozókat külön pihenőszoba várja... A baj csak az, hogy eb­bén az üzemcsarnokban rissz-rossz gépek dübö­rögnek, az özönvíz előtti masinákat a törzsgyár le­selejtezte, s annak ellené­re, a városi pártbizottság nyomatékosan észrevéte­lezte az 'eljárást, fölszerel­te a gyáregységben, fejlesz­tés címén. Igaz, valóban „fejlesztés” történt, hiszen addig e berendezéseknél is ócskábbak dolgoztak a te­lephelyen, nagyon öreg épületekben. A kérdés csak az, vajon az üzemcsarnok­ra költött millióknak nem lett volna-e jobb helye akkor, ha gépekre adják ki? A válasz alaposabb fontolgatás nélkül meg­adható. öt esztendő alatt körül­belül hárommilliárd fo­rintot költenek el a válla­latok Vácott beruházá­sokra. Ennek az összegnek a legjelentősebb tétele az Egyesült Izzó fénycsőgyá­rának kialakítása, több mint hatszázmilliót köve­tek Ami ezt a fejlesztő- munkát igazán vonzóvá te­szi, az az arányok változá­sa. A hárommilliárd fo­rintnak ugyanis hetvenöt százalékát, azaz 2,25 mil­liárd forintot gépi jellegű korszerűsítésre, bővítésre adják ki, s kétségtelen, a korábbi gyakorlathoz ké­pest ez már más út, más­fajta szemlélet érvénye­sülése, érvényesítése. Igaz, hozzátehetjük a kép tel­jessége kedvéért, nem ki­zárólag a józan mérlegelés vezette a beruházókat az ilyesfajta arányok terve­zésében, hanem a kény­szer legalább ugyaneny- nyire hatott. Az a kény­szerítő tény tudniillik, hogy a város teljes munkaerő- | bővítése az ötödik ötéves terv időszakára 1800 főre volt tehető az előzetes szá­mítások szerint, de amint a jelek mutatják, még ez is túlzott optimizmusnak i bizonyult. Ha most még azt is leírjuk, hogy a város­ban — annak termelőhe­lyein — átlagosan kétezer körül van a gyermekgon­dozási szabadságon levő kismamák száma. akkor tárgyilagosakban értékel­hetjük a hetvenöt száza­lékos arány kialakulását a beruházási kiadásoknál a gének javára. T ermészetesen a vég­eredmény felől néz­ve teljesen mindegy, milyen okok határozták meg a fejlesztési kiadások megoszlását, ámde nagy a különbség abban. vajon időben figyelnek fel a szükséges változtatásokra a termelők, vagy csak ak­kor. amikor már ég a ház, legyen bármilyen tetsze­tős, korszerűen épített is e képletes ház. azaz a tény­leges csarnok, üzemépület. Olyannyira nagy ez a kü­lönbség hogy hatása fo- rintmilliárdokban válik mérhetővé, pozitív vagy negatív előjellel, sajnos, a megtűrhetőnél gyakrab­ban az utóbbival. Az épí­tés ugyanis azonosult a fejlesztéssel; csak az a ter­melőhely fejlődik. ahol építkeznek. Az már mellé­kesnek látszott, hogy az építkezés ad-e — csipetnyit is a társadalmi tiszta jö­vedelemhez, vagy mind­össze arra jó, hogy avatni' lehet, megmutatni a ven­dégeknek a kész épületet, függetlenül attól, üzem­csarnok, szociális, épület, irodaház került-e tető alá. A fontos egy valami: lát­ja mindenki, itt építettek, van új csarnok... A falak a többit úgyis eltakarják. Gyárat épített a Budai Tégla- és Cserépipari Vál­lalat Pilisborosjenőn, költ­sége meghaladta a 136 mil­lió forintot. Évente —kis­méretű téglaegységre át­számítva — több mint 41 millió darabot készítenek a fontos építőanyagból, azaz egymillió darab tég­la esztend ónkén ti kibocsá­tása fejében 3,3 millió fo­rintot kellett befektetni. Ami meghökkentően nagy összegnek látszik a koráb­bi téglagyáraik létrehozá­sának költségeihez ké­pest, csakhogy nagy a kü­lönbség a valamikor épült gyárak, s a ma létrehozot­tak gazdasági környezeté­ben. Ma nincs választási lehetőség. Ha a téglaipar kitartana a hagyományos technológiájú gyárak mel­lett, akkor folyamatosan beszüntethetné a terme­lést; a költségek mind na­gyobbak, ember egyre ke­vesebb jelentkezik mun­kára. E nnek Ismeretében nem erény, csupán az adottságok, a körül­mények józan mérlegelé­se, hogy a borosjenői gyár­nál a költségek meghatá­rozó része a gépek, be­rendezések ellenértéke volt; olyan automatizált tech­nológiai láncot kívántak kialakítani, aminél az élő­munka-szükséglet a ko­rábbinak a harmadára — bizonyos műveleti pontok­nál — az ötödére csök­ken. Mondhatnék, ez a ter­mészetes, ha már költünk, akkor célszerűen tegyük azt, a holnapi helyzetre ügyelve, csakhogy a példa példa, nem ritka ugyan, de nem is általános. Nehogy elkiabáljuk: azért általánosabb, mint volt ko­rábban, Amíg a hetvenes évek elején a megye ösz- szes ipari beruházásainál a gépek, berendezések ér­téke a teljes költség 40— 41 százalékát tette ki, ad­dig tavaly és tavalyelőtt ez az arány 63—64 száza­lékra emelkedett. Jelentős tehát a változás, csakhogy ne feledjük, a nagy érté­kű berendezések ebben az évtizedben kezdtek hódí­tani az iparfejlesztésben, s ez természetszerűen meg­emelte a kiadásoknál a gé­pek arányát. Részben te­hát bizonyos automatiz­mus következtében, más­részt viszont a szükség- szerű fölismerések gyakor­latban! érvényesítésének köszönhetően változott a kívánatos irányba a hely­zet. Célnál ugyan nem va­gyunk — nemzetközi ada­tok szerint sz egészséges arány 73—75' százalékos gépi részesedés a fejlesz­tési költségekből —, de közelebb ahhoz, mint né­hány esztendeje. A még gvorsabb haladásnak sok­féle a feltétele, ám végső soron az jelöli ki az ered­ményeket, miként alakul az előbb jelzett automa- tirmusök és szükségszerű fölismerések viszonya, hogy a-ányuk különbözősége félreérthetetlenül mikor mutatja az utóbbiak ural­kodóvá válé^t. Mészáros Ottó Minőség és hatékonyság A közlekedés és hírközlés tervei A közlekedési és hírközlési ágazat gazdasági és társadal­mi vezetői hétfőn a jövő évi terv irányelveiről tanácskoz­tak a minisztériumban. Az ér­tekezleten megjelent és felszó­lalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Pullai Árpád közlekedés- és posta-ügyi miniszter megnyi­tója után Klézl Róbert minisz­terhelyettes részletesen ismer­tette az ágazat idei várható eredményeit és jövő évi fel­adatait. Hangsúlyozta, nogy a jelenlegi bérezési gyakorla­tot úgy kall továbbfejleizteni, hogy az jobban ösztönözzön a munkaidő kihasználásául és a termelékenység fokozására. Borbély Sándor felszólalásá­ban kiemelte a minisztériumi és a vállalati vezetők szerepét a tervelőkészítő munkában, hangsúlyozta a helyes irányí­tás és döntéselökészltés jelen­tőségét. A KB titkára az aktí- vaértekezlet után ti miniszté­rium vezetőivel eszmecserét folytatott a közlekedési és hír­közlési ágazat jelenlegi és jö­vő évi feladatainak főbb kér­déseiről. Moszkvában folytatják a SAL T-tárgyalásokat Befejeződtek Gromiko és Vance megbeszélései Andrej Gromiko szovjet és Cyrus v ance amerikai kül­ügyminiszter vasárnap újabb benató tárgyalásokat tartott a SALT-egyezményről. Egybe­hangzóan hasznosnak minő­sítették megbeszélésüket és be­jelentették, hogy Vance ok­tóber második felében Moszk­vába utazik a SALT-tárgya- lások folytatására. Az ameri­kai külügyminiszter elmon­dotta, hogy az eszmecseré­ken szó volt szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó kérdésé­ről is. Gromiko és Vance az el­múlt héten két alkalommal New Yorkban tanácskozott, szombaton pedig Carter el­nökkel, a Fehér Házban foly­tatódtak a megbeszélések a szovjet és az amerikai fél kö­zött. A Fehér Ház-i, a ter­vezettnél jóval hosszabb idő­re nyúlt tárgyalások után je­lentették be: Gromiko meg­hosszabbítja washingtoni tar­tózkodását és vasárnap is ta­lálkozik Cyrus Vance-szel. A két és fél .órás eszme­csere után Vance és Gromi­ko ugyanazokat a szavakat használva, behatónak és hasznos­nak minősítette az újabb fordulót. Közölték: Megállapodás született, hogy Vance még e hónap máso­dik felében Moszkvába uta­zik. hogy szovjet kollégájával folytassa a SALT-tárgyaláso­kat. A szovjet külügyminisz­ter még vasárnap hazauta­zik Washingtonból. Vance értékelése szerint nem értek el ugyan megegye­zést (a jövendő SALT-egyez- mény) valamennyi, még nyi­tott kérdésében, ám a tár­gyalások, amelyeken „sok új javaslat került megvitatásra”, mindenképpen hasznosnak bi­zonyultak. Várakozással tekint moszk­vai látogatása elé, közölte az amerikai külügyminiszter, aki újólag megerősítette koráb­bi véleményét: arra számít, hogy még az év végéig aláír­ják az új SALT-megállapo- dást. Vance egy kérdésére válaszolva elmondotta: a tár­gyalásokon napirendre került egy szovjet—amerikai csúcs­találkozó kérdése, de a további tájékoztatástól elzárkózott Washingtoni megfigyelők bi­zonyosra veszik, hogy az el­múlt öt napon megtartott be­ható szovjet—amerikai tár­gyalásokon sikerült újabb aka­dályokat elhárítani a máso- | dik SALT-egyezmény útjá- ból. A most beiktatott 2—3 hetes szünet mindkét félnek módot ad arra, hogy értékel­je a legújabb javaslatokat, el­lenjavaslatokat, majd — Van­ce előreláthatólag október harmadik hetére eső moszk­vai tárgyalásain — azokat egybevessék. További köze­ledés esetén következhetné­nek azok az immár politikai jellegű döntések, amelyek­nek alapján egy új hadászati fegyverkor­látozás! egyezmény alá­írásra kerülhet. Nyílt titok, hogy a Carter- kormány belpolitikai okok­ból halogatja ezt a politikai döntést: ★ New Yorkból hétfőn haza­tért Moszkvába Andrej Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, az ENSZ-fcözgyűlés 33. üléssza­kán résztvevő szovjet küldött­ség vezetője. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Egyenletes a téli ttizelőeiBátás Központi áfész-felepekef nyitnak Pest megyében Két hét múlva hivatalosan kezdődik a tüzelési szezon, de a szeszélyes időjárás követ­keztében jó néhány háznál már begyújtottak a kályhák­ba. Körutat tettünk Pest me­gye tüzelőanyag-telepein, s egyebek között azt tapasztal­tuk, hogy az áfészek ellátása szegényesebb a tüzépekénél. Miért? — kérdeztük Balázs Andrástól, a MÉSZÖV áru­forgalmi főelőadójától. — Amikor az áfészek, illet­ve az fmsz-ek megalakultak, csaknem valamennyi község­ben liyitpttak egy-egy tüzelő- és építőanyag-telepet. Ott is, ahol alig volt erre igény. — Pest megyében most hat­vanhét ilyen telepe van az áfészeknek. Ezek között olyan is van, például a visegrádi, ahol az éves forgalom sem éri el az egymillió forintot. Ebből következik, hogy a kis telepeken nem olyan nagy a választék, mint például a já­rási székhelyeken. De azért a legkisebb üzletünkben Is ál­landóan kapható két-három- féle brikett és háromféle szén. Éppen most vizsgálják a MÉSZÖV szakemberei, hogy a kis telepeket megéri-e fenn­tartani. Megszüntetésükről ugyan még nincs szó, de azt már eldöntötték, hogy 1980-tól nyolc központi te­lepet hoznak létre. Ezeken a hazánkban forga­lomba hozott tüzelő- és építő- anyag teljes választéka kap­ható lesz. Továbbra is lesz­nek majd tüzelőt és építő­anyagot — például cserepet, téglát —, illetve csak tüzelőt árusító telepek. Ha esetleg a kis telepek közül néhányat be­zárnak, a lakosság ott sem kerül hátrányos helyzetbe. Az áfész helyi megbízottjánál ugyanis megrendelhetik a szükséges tüzelőt vagy építő­anyagot, s azt változatlan áron szállítják a lakásukra. Elmondta még a MÉSZÖV áruforgalmi főelőadója, hogy lengyel kazánszénből a jelen­leginél jóval többre lenne szükség, mert egyre több csa­ládi házban van központi fű­tés. Az idén az első félévben a tavalyinál 2,3 százalékkal ki­sebb voit a tüzelőanyag-forga­lom, mert a megrendelt ka­zánszenet nem kapták meg. Az áfészek tüzelőtelepeit a Silóba kerül a kukorica A sződi Egyesült Virágzó Termelőszövetkezetnek jelentős a szarvasmarha-állománya. Takarmányozásukhoz nagy terü­leten termelnek silókukoricát. A szarvasmarhatölep szomszéd­ságában levő silótároiókba már hetek óta hordják a télre va­ló takarmányt. Koppány György felvétele Tüzép, Pest megyében a Bu- dapestkörnyéki Tüzép Válla­lat látja el áruval. Ipacs László, a vállalat vezérigazga­tója elmondta, hogy január 1-től augusztus 31-ig a Pest megyei áfész tüzelőtelepek 22 ezer 800 tonna szenet kaptak. Ebből 4030 tonna volt a len­gyel kazánszén. A teljes mennyiségnek tehát 17,6 szá­zaléka, míg a Tüzép-telepe- ken csak 9,5 százalék. Bri­kettből 74 ezer 40o tonnát kaptak az áfészek, s ennek 62 százaléka, vagyis 46 ezer 820 tonna NDK-brikett volt A Tüzépnak Pest megyében 44 telepe van. Készletük jelenleg 59 ezer 100 tonna, ami körülbelül 45 napra ele­gendő. Ebből 38 ezer 600 ton­na a szén. 17 ezer tonna a brikett, 1700 tonna a koksz és 1800 tonna a tűzifa. NDK-bri- kettből és lengyel kazánszén­ből a Tüzép-telepekeíi sincs elegendő. A külkereskedelem nem tudta biztosítani a meg­rendelt mennyiséget. A len­gyel kazánszenet azonban na­gyon jól pótolja az oroszlányi, a balinkai, a dorogi és a be- rentei diószén. Sz. P. Fejlődik a vidék kereskedelmi hálózata A továbblépést a szakosítás jelenti Községekben él az ország lakosságának 49 százaléka. Kiskereskedelmi és vendéglá­tóipari ellátásukról a települé­sek zömében az áfészek mint­egy 15 000 boltja, illetve ven­déglátóipari egysége gondosko­dik. A falusi áruellátásról, _ a hálózat korszerűsítéséről, hét­fői ülésén tárgyalt a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés mun­kájában részt vett Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettesé és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is. Az országos tanács egyebek mellett megállapította, hogy a kis településeken a tartósított termékekből, háztartási ve­gyi árukból, ruházati cikkekből lényegesen javult a választék, a szervezett tüzelőanyag-ellá­tást azonban a több mint 3000 kis településnek csupán felé­ben tudják biztosítani, fuvar­hiány miatt. A továbbfejlődés útját az országos tanács abban látja, hogy folytatni kell az egy-két­személyes boltok átalakítását, korszerű, ABC-jellegű, illetve élelmiszer-szaküzletté. Ugyan­akkor tovább kell korszerűsí­teni a kereskedelmi munka szervezését és a meglevő üz­letek technikai felszerelését. Az élelmiszer-árusító üzletek­nek csaknem mindegyikében van ma már kisebb-nagyobb kapacitású hűtőberendezés. Fejleszteni kell viszont a rak­tározási és anyagmozgatási technikát. A tanácsülés ezt követően személyi ügyeket tárgyalt. Molnár Frigyest saját kérésé­re, érdemeinek elismerése mellett felmentette az országos tanács elnöki tisztségéből és Szlameniczky Istvánt megvá­lasztotta a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa tagjává és a tanács elnökévé. Ä Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Molnár Fri­gyesnek, több évtizedes ered­ményes munkássága elismeré­séül. nyugállományba vonulá­sa alkalmától a Szocialista Magyarországért Érdemren­det adományozta. A kitünte­tést Marjai József adta át. Az országgyűlés vendégei Megkezdődtek a magyar—portugál hivatalos tárgyalások A magyar országgyűlés meg­hívására dr. Vasco da Gama Fernandesnek, a köztársasági gyűlés elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó portu­gál parlamenti küldöttség va­sárnap Esztergomba látoga­tott. A delegáció tagjai Apró Antalnak, az országgyűlés el­nökének társaságában megte­kintették a város nevezetes­ségeit. A portugál parlament tör­vényhozói hétfőn a Hősök te­rén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—portugál tárgyalások. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke, s az országgyűlés több más tisztségviselője köszön­tötte. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ahmed Sekou Tourét, a Guineái Köztársaság elnökét országa nemzeti ünnepe, a füg­getlenség kikiáltásának 20. év­fordulója alkalmából. Nguyen Kuu Tho, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság al- elnöke szeptember 27. és ok­tóber 2. között nem hivata­los, baráti látogatáson, pihe­nés céljából tartózkodott ha­zánkban. A vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Rafael Francis Mestre, a Kubai Köztársaság mezőgaz­dasági minisztere hétfőn, a kubai mezőgazdasági küldött­ség élén, elutazott Budapestről. Bíró József külkereskedelmi miniszter Andrej Barcak cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszter meghívására tegnap egynapos látogatásra Prágába utazott. Dr. Schulíheisz Emil egész­ségügyi miniszter hétfőn, a svéd egészségügyi miniszter meghívására, magyar küldött­ség élén rövid látogatásra Stockholmba utazott. Cu An-Kang, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője tegnap a Kínai Nép- köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott re­zidenciáján. A fogadáson meg­jelent Simon Pál nehézipari miniszter. Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes és Szili Géza nehézipari miniszterhe­lyettes. valamint gazdasági, kulturális és társadalmi éle­tünk több ismert személyisége. Jelen volt a budapesti külkép­viseletek számos vezetője és tágja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom