Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

1978. OKTOBER 15., VASÁRNAP ^&iav i Amit nem talál a boltban... ...megtalálja a raktárban Egy olvasói levél nyom óban Egyik olvasónk levelet írt a szerkesztőségnek, többek nevé­ben az aszódi 92. számú élel­miszerbolt eladógárdájára pa­aszkodott. A boltban tapasz­ltak már hosszabb ideje nem igy.ták nyugodni, de egy leg­utóbbi élménye feltette mind­re a koronát. Szem- és fül- núja volt egy olyan eset­ik, ami igazolta korábbi fel­tevését, azt, hogy a boltban ;m tekintenek minden ve­vőt egyenlőnek, barátokkal, is­merősökkel kivételeznek. Oe ígérd meg... Levélírónkat a boltban az egyik polc eltakarta, így a ke­nyerespult mögött álló eladó- nő azt hitte, a szavait nem hallja senki. Egy vevő füst­szűrös Symphoniát keresett. A polcokon nem talált. A kenye­respult mögül megszólították: — Mit keresel, Éva? — Füst­szűrös Symphoniát — felelte a megszólított. — Gyere ide! — hangzott a pult mögül, maijd a biztonság kedvéért az eladó halkabbra fogta a hang­ját, s már nyúlt is a pult alá. ■ Adok — mondta a vevő­nek —, de ígérd meg, hogy ha lesz nálatok gyöngyperié fo­nal, hozol! Ez a kis párbeszéd volt le­vélírónk poharában az utolsó csepp, mert előtte már sok minden mást is tapasztalt. Azt írja például, hogy a pénztár­nál szemrebbenés nélkül be­ütnek olyan összegeket, ami­nek az ellenértéke nem szere­pel a vásárolt áruk között. A húsospultnál szeretnek felfe­lé kerekíteni, néha meg a tarját adják el hosszúkaraj­ként ... Baj van a sörrel is, írja ol­vasónk. A boltban többnyire csak külföldi sört tartanak, a magyart raktárból árulják. Ügy látja, hogy csak annak, aki „megérdemli”, és persze oly módon, hogy lehetőleg ne vegye észre senki; De azért feltűnt a vevőknek, hogy a magyar sör táskákban vagy nagy papírzacskókba csoma­golva vándorai ki a raktár­ból. „Magyar sör csak akkor kerül az eladótérbe, ha a sza­vatossági ideje már lejárt.” Elfogyott volna Megtörtént már — így a levél —, hogy a népi ellenőrök lejárt gzavatosságú sört talál­tak a boltban, ezért kirakatták az üzlet elé, hogy mint fo­gyasztásra alkalmatlant, selej­tezzék ki. Ahogy elmentek a népi ellenőrök, az eladók visz- szavitték a boltba a rekesze­ket és a sört eladták. Pedig — írja olvasónk — elfogyott vol­na az a sör a lejárati idő előtt is, mert éppen elegen keresik. Más kérdés, hogy soha nincs a boltban annyi máj és téli­szalámi, amennyi elfogyna. Ezt még megbocsátanák a ve­vők, hiszen tudják, hogy más­hol sincs elegendő. És megint más kérdés, hogy azt a keve­set, ami mégis van, ki kap­ja. Nem elhanyagolható az a vád sem, hogy a zöldség néha tpbbe kerül a boltban, mint a maszeknál. És az sem, hogy három-négy napos tejfölöket tesznek ki a vevők _ _elé, és mégcsak nem is a hűtőpultba. A fries tejföl van alul, a le­járt felül. Azt is észrevették, hogy az előző napi tejről'le­mossák a dátumot és becsem­pészik a frissek közé. Sokszor elgondolkodom — írja olvasónk —, hogy enged­hetnek meg maguknak ennyi mindent a kereskedők!? Van vagy nincs? Olvasónk panaszát a Népi Ellenőrzési Bizottság gödöllői járási-városi szervezete vizs­gáltatta ki. A népi ellenőrök próbavásárlásokat végeztek és bementek a raktárba is. Megnézték, mennyi télisza­lámit és májat kap a bolt. Nem sokat, valóban, egy hó­nap alatt körülbelül 32 kilót. Téliszalámiból is kevés érke­zik, az év első négy hónapjá­ban például összesen száz ki­logramm, ehhez jön még 75 kiló csemege szalámi. Készle­tet nem találtait a boltban. Az eladótérben jugoszláv sört tároltak éppen. Megkér­dezték a pénztárost — még inkognitóban —, nincs-e vé­letlenül magyar sörük is. A. pénztáros azt válaszolta, hogy csak import sör kapható. A népi ellenőrök azonban ebbe nem törődtek bele, benéztek a raktárba is. Bizony, volt ott 235 üveg Kőbányai világos. Azt hihetnénk,- hogy ettől a boltvezető-helyettes oly nagy zavarba jött, hogy 6zava sem volt. Pedig volt, méghozzá az, hogy a sör a bolt egyik dolgozójának, a lánya eljegy­zésére van félretéve. De még nem is elég neki a 235 palack, mert ötszáz üveggel igényelt. Mindez önmagában elfogad­ható lenne, de ha négy és fél hónap alatt összesen 16 ezer üveg sört kap a bolt, .abból az összes vevőnek is csak 130 —140 üveg sör jut naponta. Ehhez képest az ötszáz palack nagyon sok, egy egész köz­ségnek majdnem négy napi ellátmánya, nem szólva arról, hogy az ily módon megvásárolt holmit, ha már kifizették nem tárolhatják a bolti raktárban. Ha pedig ki sem fizették, az az áru genkié — azaz a ve­vőké. Ami a füstszűrös Sympho­niát illeti, nehéz igazságot tenni, mert a bolt kétheten­ként kap 1000—1500 csomag­gal. De a vevő látta, amit lá­tott ... Csak a külsők! Levélírónk azt is panaszol­ta, hogy nem minden árun tüntetik fel az árat. A népi ellenőrök ugyanezt tapasztal­ták, az áruk nyolcvan százalé­káról hiányzott az árcédula. A népi ellenőrök két próba- vásárlást végeztek. Első alka­lommal a hat tételnél egy fo­rintot tévedett a pénztáros, a számla végösszege 29,60 he­lyett 30,60 forint volt. A má­sodik alkalommal 1,30-cal ke­rült több a blokkra. Tejterméket is „vásároltak” a népi ellenőrök. A turósajt, a krémtúró és a habtejszín sza­vatossági ideje akkor már négy napja lejárt. A minőség- romlás szembetűnő volt, az egyik áru felpuffadt, a másik beszáradt. Szúrópróbaszerű el­lenőrzés során megállapították, hogy más lejárt szavatosságú árú is található a polcokon, olyanok, amiket két, illetve egy évvel ezelőtt gyártottak. Vásárlók könyve van a_ bolt­ban, látható, hozzáférhető. Há­rom hónap alatt egy bejegy­zés került bele: a bolt ríiegla- gadta az üvegvisszaváltást. A népi ellenőrök nyári láto­gatása előtt más ellenőrök is jártak már az idén a botban. A vállalat ellenőrei a bolt rend­jével, tisztaságával, a vagyon­védelemmel stb. foglalkoztak; s csak a két külső szérv — a társadalmi ellenőrök és a já­rási hivatal kereskedelmi osz­tálya — állapított meg több­letszámolást és súlycsonkítást a boltban. Levelek A NEB gödöllői járási-váro­si szervezete megállapításairól értesítette az aszódi nagyköz­ségi tanács elnökét, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatóját és a Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságot. A tanács­elnökhöz szabálysértési felje­lentésként érkezett az értesí­tés. Nem szó szerinti idézet a levélből: A boltban »ok im­port sör volt, a raktárban 235 üveg Kőbányai. A magyar sör az egyik dolgozónak volt fél­retéve, de a sört még nem fizették ki, tehát az árut jog­talanul tartották vissza. Ez szabálysértés. Az áruk nyolc­van százalékán nincs árjelzés, ezzel az árak ellenőrizhetősé­gének szabályát sértették meg. A próbavásárlás során árdrá­gítás történt, megkárosították a vásárlókat; szabálysértés. Lejárt szavatosságú árút tar­tottak forgalomban, ez a vá­sárlók megkárosítása, szabály­sértés. A kenyérnek csak 9ü százalékát csomagolják, nem tartják be a jogszabályt. A fel­vásárolt áruknál rosszul szab­ták meg a fogyasztói árat, ár­drágítás, szabálysértés. A NEB rtégy személy ellen tett felje­lentést. Levelet kapott a kiskereske­delmi vállalat igazgatója is, a levél számunkra új adalékokat is tartalmaz: a NEB 1974-ben és 1977-ben is végzett a bolt­ban vizsgálatot, s hasonló mu­lasztásokat állapítottak meg, akárcsak a járási hivatal fel­ügyelői az idei ellenőrzés al­kalmával. „... Felhívjuk a fi­gyelmét, hogy tegyen olyan intézkedéseket, hogy a jövő­ben hasonló esetek ne követ­kezhessenek be” — írja a NEB az igazgatónak. A Pest megyei NEB ig kül­dött egy levelet a vállalat igazgatójának: „A vállalat három hónap alatt 24 alka­lommal tartott a boltban el­lenőrzést, s a fentiekhez ha­sonló megállapításokat nem tett. Ez azt mutatja, hogy a vállalati ellenőrzés nem elég alapos. Korábbi ellenőrzéseink után a bolti dolgozókkal szemben már alkalmaztak szankciókat, ennek ellenére nem tapasztalható komoly ja­vulás”. Minden rendben? A vállalat igazgatójának vá­laszlevele a Pest megyei NEB- hez: ... berendeltem a bolt vezetőit — ismerve a bolt problémáit — és a vállalat más vezetőinek a jelenlétében tárgyaltunk. Megbeszélésünk során olyan döntés született, hogy amennyiben záros határ­időn belül a bolt munkájában lényege» javulást nem ta­pasztalunk, a vezetők leváltá­sára kerül sor. A bolt hálózati ellenőrét utasítottam, hogy he­tenként látogassa a boltot és mélyreható ellnőrzést végez­zen. Észrevételét köszönettel vettem és remélem, felszámol­juk a 92. számú boltban ta­pasztalt szabálytalanságokat. A levél kelte óta három hó­nap telt eL Érdeklődtünk a vállalatnál, ott vannak-e még a boltban a felelősségre vont dolgozók. Ott vannak. Okunk van tehát feltételezni, hogy az­óta ott minden a legnagyobb rendben megy. Hatos Erzsébet Eszmecsere a iiuzafiságról A magyar munkásmozgalom szerepe nemzeti történelmünk alakításában — ez lesz a té­mája az idén a szocialista ha- zafiság kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozásnak. Az október 19—20-án lezajló kon­ferencia színhelye, a hagyo­mányaihoz híven az idén is Eger lesz. A szocialista haza- fiság egri fórumának ez évi témaköre szorosan kapcsolódik a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának, továbbá az őszirózsás forrada­lom és a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. év­fordulójához. Elméleti szak­emberek, pártmunkások, tör­ténészek, művészek, írók, pe­dagógusok, szocialista brigád­tagok, szellemi életünk vala­mennyi területének képviselői részt vesznek a munkájában. Elhunyt Alexits György Alexits György Kossuth-díjas akadémikus, életének 79. évében, szombaton elhunyt. Temetéserői később történik intézkedés. Magyar Tudományos Akadémia * Alexits György 1899-ben született. Matematikai tanul­mányait a budapesti és a grazi egyetemeken folytatta. 1918- ban belépett a kommunista pártba, 1919-ben tagja volt a nagyváradi direktóriumnak. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, Ausztriában és Svájcban élt 1929-ig. Hazaté­rését követően előbb középis­kolai tanár, majd egyetemi magántanár volt. Tevékenyke­dett a Márciusi Frontban Is, 1944-ben letartóztatták és Da­chauba hurcolták. A felszaba­dulás után államtitkár, majd 1948-ben egyetemi tanár és az MTA levelező tagja lett. 1955- ben az MTA rendes tagjává választották. Egy sor nemzet­közi tudományos társulat és egyetem tiszteletbeli tagja, il­letve tiszteletbeli doktora volt; Munkássága elismeréseként háromszor tüntették ki a Mun­ka Érdemrend különböző fo­kozataival. A Kossuth-díjat 1951-ben, az Állami-díj X. fo­kozatát pedig 1970-ben kapta meg. A PEFÉM üzemeiben Kulcsfelsdat az együttműködés Joggal mondhatjuk: a Pest megyei Fémipari Vállalat a megye egyik legrégibb üze­méből alakult azzá, ami ma. Kovácsoló gyáregységét, ame­lyet kéziszerszámgyárként is­mernek Szentendrén, 1864-ben alapította egy vándor iparos- legény a Bükkös patak part­ján, amely hajdan az energiát szolgáltatta mesterségéhez. A műhelyekben nem egy több mint fél évszázados gép mű­ködik, a falon még ott látható az üzem régi jelképe, a vízi­kerék rajza. A hetvenes évek elején ro­hamos fejlődésnek indult az üzem. Még 1973-ban meg­kezdte termelését Dabason a forgácsoló gyáregység, majd 1974-ben Szentendrén a szol­gáltató és javító részleg. Két évvel később, 1976-ban ol­vasztottak be a szentendrei üzemibe, a váci Autójavító és Fémipari Vállalatot, majd 1977-ben Gödöllőn, a Fémtö­megcikk Ipari Vállalatot. Megsokasodtak a PEFÉM feladatai a termelésben, de ugyanígy a vállalat politikai életében is. Erről tárgyalt legutóbb a vállalat pártszer­vezete, értékelte és áttekintet­te az egymástól távoli telepü­léseken tevékenykedő kommu­nisták munkáját, a központi alapsz.ervezet koordinálási fel­adatait, s kereste a jobb egvüttműködás lehetőségeit. Az elmúlt időszak párt- munkájának középpontjában érthetően a termelés jobb megszervezése. a szétszórt üzemek munkájának össze­hangolása állt. A vállalat mintegy 600 dolgozója között Üvegcsövek villany ég ökhöz A Kemencci 'Általános Vegyesipari Szövetkezetben az Egyesült Izzó váci részlege' számára készítik elő a villany- égőkbe kerülő üvegcsöveket. Az üveg bálákban érkezik, s itt feldarabolják. Naponta 250 kg-ot szabdalnak a lányok-asszo- nyok. Vágás után az üveget a nagy teljesítményű égetögépbe helyezik, amely a keletkezett éleket megolvasztja. így a to­vábbi feldolgozásnál elkerülhető a balesetveszély. Polyvás Béla Albert felvétele 110 kommunista tevékenyke­dik, úgyszólván valameny- nyien szocialista brigádokban. Rohamléptekkel fejlődik a vállalat, melynek termelése az elképzelések szerint a mostani ötéves tervben közel kéthar­madára növekszik. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatául jelöl­te 'meg a vállalat pártszerve­zetének vezetése o gazdasági munka gördülékenyebbé téte­lét., A vezetők és a párttagok beszámolóiban és észrevételei­ben úgyszólván kulcsszóként bukkant fel az együttműködés fogalma. Elsősorban a terv- teljesítésben, a termelékeny­ség növelésében, a munkafe­gyelem javításában, az üzem- és munlcaszervezésben lesz szükség a szorosabb kapcsola­tok kialakítására. E munkát a jövőben szer­vezeti változások is segítik a pártéletben. A vállalat hat gyáregységében négy alap- szervezet működik, melyek te­vékenységét a központi alap­szervezet koordinálja. A mun­ka legutóbbi értékelésekor úgy döntöttek a vállalat párt­szervezetének vezetői, hogy hozzáfognak két újabb alap­szervezet megalakításához. A továbbiakban pedig — éiőre- láthatóiag novemberben — az alapszervezetek képviselői megválasztják a vállalat párt- vezetőségét. Mindez szükséges a munka jobb irányításához és szerve­zéséhez. A közelmúltban is számos példán bebizonyoso­dott: a dolgozók hallgatnak a kommunisták szavára, javas­lataira. Szödligeten a részleg irodaépületében női és férfi öltöző kialakítását segítették. Úgyszólván minden gyáregy­ségben értékes javaslatokat tettek a munkások az anyag- és energiatakarékosságra. Az eddigi eredményeik, a közösségi, a brigádélet hasz­nos megnyilvánulásai, a párt- alapszervezetek kezdeménye­zőkészsége az alapja, hogy majd a megváltozott körül­mények között a kommunisták még nagyobb szerepet vállal­janak a mumkaverseny ösztön­zésében, a vállalások megfo­galmazásában. V. F. Ä Pest megyei ügyvédi kamara közgyűlése Felszólalt Dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettes Szombaton tartotta a Buda­pesti Ügyvédi Kamara Szeme­re utcai tanácstermében 1978. évi beszámoló és választó köz­gyűlését a Pest megyei Ügy­védi Kamara. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Petrik Ferenc igaz­ságügyi miniszterhelyettes, Gelencsémé dr. Nagy Ida, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, dr. Zalka Ká­roly, a Pest megyei Bíróság elnöke, dr. Hadadi Tibor, Pest megyei főügyészhelyettes és dr. Horváth Jenő, a Buda­pesti Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Barabás Andor korélnö- ki megnyitója után dr. Kenéz Tibor, a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnöke terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Az ország legnagyobb me­gyéjében, tíz ügyvédi munka- közösségben 125 ügyvéd és 26 ügyvédjelölt működik. A Pest megyei Ügyvédi Kamara a most lezárult ötéves ciklusban is szorosan együttműködött az Országos Ügyvédi Tanáccsal és végrehajtotta mindazokat a feladatokat, - amelyeket az igazságügyi kormányzat a szá­mára megszabott. Dr. Kenéz Tibor arról is be­szélt, hogy ahogyan növekszik az ügyvédi társadalom akti­vitása a közéletben, úgy foko­zódik a társadalmi megbecsü­lésük, Pest megyében is mint­egy 60 ügyvéd tevékenykedik a Hazafias Népfront bizottsá­gaiban, a KISZ-bizottságok vezetőségeiben, többen tanács­tagként, TIT-előadóként mun­kálkodnak a városokban, köz­ségekben, 14 ügyvéd vesz részt a jogsegélyszolgálatban. A ka­mara figyelemmel kíséri a pályakezdő, fiatal ügyvédek sorsát; megkönnyíti beillesz­kedésüket a munkaközössé­gekbe. A beszámoló a továbbiak­ban szólt a fegyelmi helyzet­ről, a munkaközösségekről, a kamarai üdülő működéséről és a társszervekkel való kap­csolatról. Az ellenőrző bizottság jelen­tését követő vitában felszólalt dr. Petrik Ferenc is. Rámuta­tott többi között, hogy tovább kell javítani az ügyvédi mun­ka színvonalát, hogy még eredményesebben láthassák el ügyfeleik képviseletét. A. bo­nyolultabb ügyeknek legyen minden munkaközösségben egy specialistája. Hangsúlyoz­ta a fiatalokkal, az ügyvédje­löltekkel való foglalkozás fon­tosságát, s azt, hogy a kama­ra lépjen fel következetesen azokkal szemben, akik véte­nek az etikai szabályok ellen. Gelencsérné dr. Nagy Ida hozzászólásában hangsúlyozta a politikai-szakmai elkötele­zettség, a bizalom növelését tisztségviselők és nem tiszt­ségviselők között. Az ügyvéd­nek közelebb kell kerülnie ügyfeleihez és a közéleti tevé­kenységen keresztül is segít­heti a társadalmi fejlődést — mondotta. A közgyűlésen megválasz­tották a Pest megyei Ügyvédi Kamara új tisztségviselőit. El­nök: dr. Kenéz Tibor, elnök- helyettes: dr. Barabás Andor, titkár: dr. Tasnády László, fe­gyelmi megbízott dr. Horváth László lett. Papp Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom