Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

1978. OKTÓBER 14., SZOMBAT Közlemény az MSZMP KB 1978. október 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdasági és műszaki tervezésben, a kivitelezésben egyaránt szigorúan érvényesí­teni kell a takarékosságot. Az építőanyag-ipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenlete­sebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasz­nosítsa jobban a hazai nyersanyagvagyont, bővítse az építőanyagok kínálatát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hát­terét A kohászat a gép- és a vegyipar, a fa- és a textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a keres­kedelem és a szállítás magasabb színvona­lon elégítse ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az építő- és építő­anyag-ipar dolgozóinak élet- és munkakörül­ményeit, szociális, kulturális ellátását A változó munkahelyből, a családtól való tá­vollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségesek. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglevők kor­szerűsítését. O Az építési igények és az építőipar ka- pacitása közötti jobb összhang megte­remtése megköveteli a központi tervező- és irányító munka színvonalának emelését. A népgazdasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, ösz- szehangolt, a szükségletekhez igazodó fej­lesztését. A gazdasági szabályozó rendszer se­gítse elő, hogy az építőipar fejlődése és mun­kája szorosabban kapcsolódjék a népgazda­sági tervben előirányzott feladatokhoz; szá­moljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházá­si folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők köl­csönös érdekeltségének fejlesztésére, együtt­működésük erősítésére, a szerződések fegyel­mezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvaló­sítás programját Érdekeltségük és felelőssé­gük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyag-ipar előtt álló fel­adatok magasabb követelményeket támaszta­nak az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meg­gyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetek arányos fejlesztésére. Ösztönözze és támogas­sa a vállalatok kezdeményezéseit A minisztérium erősítse kapcsolatait az egyes építőipari szervezeteket irányító, fel­ügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpon­tosítsák tevékenységüket a népgazdaság leg­fontosabb beruházásainak megvalósítására. A területi állami építőipari vállalatok készül­jenek fel növekvő és többirányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges sze­relő, szakipari és egyéb kapacitásaikat. A mezőgazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszer- vezetei végezzék. Az építőipari szövetkeze­tek, a tanácsok irányítása alatt működő vál­lalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyag-ipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési mód­szereket. A szakosítás előnyeinek kihasználá­sa érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést. 4 A tudományos kutatás jobban kapcso- lódjék az építőipar igényeihez, felada­taihoz. Az ágazati kutatómunka a rendelke­zésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentrál­tabb felhasználásával segítse a korszerű gyártási eljárások megalapozását. A kutató- intézetek aktívabban vegyenek részt tudo­mányos eredményeik gyakorlati bevezetésé­ben; fordítsanak figyelmet a külföldi kuta­tási eredmények átvételére, alkalmazására, továbbfejlesztésére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával ta­karékoskodó építészeti megoldások, a tipi­zált és szabványosított elemek széles körű alkalmazása, az anyagi lehetőségeinkkel arányban álló, rendeltetésüknek jól megfe­lelő létesítmények tervezése. A műszaki tervezők, az építőművészek mindezt figyelembe véve törekedjenek eszté­tikus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. A Központi Bizottság megtárgyalta és jó­váhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. Megállapította, hogy a lakáshelyzetben fordulatot eredményezett az 1961—1975 kö­zötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befe­jezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépítése. Ebben az időszakban az ország lakosságá­nak egyharmada, több mint egymillió család költözött új lakásba. A lakásépítés az utób­bi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. ötéves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül fel. A lakásviszonyok további javítása a jövő­ben is fontos feladat Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfe­szítésével 1990-ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen. Az új laká­sok építésével egyidejűleg meg kell gyorsí­tani a régi lakások felújítását és korszerűsí­tését; javítani kell a lakásgazdálkodást. 1 A második 15 éves lakásépítési terv * 1976—1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíróképességével össz­hangban kell növelni a lakások átlagos alap- területét és javítani kell felszereltségüket, minőségüket A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nagy családok elhelyezésére, a több generá­ciós együttélésre alkalmas több szobás laká­sok, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb la­kások arányát. Folytatni kell a nyugdíjas­házak építését is. Az új lakások nagyobb része koncentrál­tan, korszerű kivitelezésben és mintegy 50— 60 százaléka többszintes épületekben léte­süljön. A nagyvárosok és általában a váro­sok lakáshelyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. Az új lakásoknak mintegy kéthar­mada a városokban, ezen belül Budapesten 300 ezer lakás épüljön feL A városi lakások növekvő hányadát város­rész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új laká­sokkal egy időben készüljenek el. A közsé­gekben a jövőben is zömében egyedi családi házak épülnek, de elő kell segíteni a be­építhető területek ésszerűbb hasznosítását, a telepszerű, több lakásos családi házak szá­mának növelését. 2 A lakások fenntartása, felújítása, kor- • szerűsítése az eddiginél több figyelmet, tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli, állami tulajdonban lévő lakásból mintegy 50 —60 ezer jól felszerelt, nagyobb alapterüle­tű lakást kell létrehozni. 70—80 ezer fél- komfortos lakást pedig komfortossá kell át­alakítani. Elő káli segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottabban vegyen részt a lakások karbantartásában. O A lakásépítés és -fenntartás olyan tár­'í* sadalmi feladat, amelynek anyagi ter­heit az állam és a lakosság a jövőben is kö­zösen viseli. A teherviselés arányait gazda­sági lehetőségeinkkel, életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban kell megállapítani. A lakásigények kielégítésében a továbbiak­ban is többféle formát kell alkalmazni. Ezek ösztönöznek a lakosság, a vállalatok, szövet­kezetek és intézmények erőforrásainak fo­kozottabb bevonására; segítsék elő a lakás- építési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száma fokozatosan emelkedjék. A VI. és a VII. ötéves terv évei­ben — a jelenlegi 23 százalékkal szemben — a felépülő új lakásoknak mintegy 30 száza­léka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú lakások építésének formái a jövőben is a lakosság igényeinek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a szövetkezésben lévő elő­nyöket. Növelni kell a lakásépítő szövetkeze­tek szerepét a személyi tulajdonú többszin­tes lakóházak és a családi házak építésében. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek biztosítósával, a ható­sági eljárások egyszerűsítésével, a típuster­vek választékának bővítésével, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Nö­vekvő mértékben kell támaszkodni a lakos­ság azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépí­téshez. A lakásigények gyorsabb és differenciál­tabb kielégítése érdekében a lakáscsere le­gyen intézményes, és váljék a lakásgazdál­kodás szerves részévé. A tanácsok az új ál­lami lakások egy részét közvetlenül hasz­nálják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jö­vőben is biztosítani kell. hogy a többgyer­mekes családok, a fiatal házasok és az Ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussa­nak lakáshoz. 4 Az előirányzott lakásépítés, -felújítás és * -korszerűsítés járuljon hozzá település- fejlesztési céljainak eléréséhez, mérsékelje az alapellátásban meglevő különbségeket a tele­pülések között. Az V. ötéves terv lakásépítési és -gazdál­kodási céljainak megvalósítása eredménye­sen folyik. A következő évtized lakásépítési és lakásgazdálkodási feladatait az ötéves nép- gazdasági tervekben kell konkrétan előirá­nyozni. Az építő- és az építőanyag-ipar, a lakás­építés eredményeihez nagymértékben hoz­zájárultak a pártszervezetek, a tömegszerve­zetek, társadalmi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesítése érdekében tovább kell erősíteni a párt gazdaságirányí­tó, politikai, szervező és ellenőrző munkáját. Az építő- és az építőanyag-iparban dolgozó pártszervezetek támogassák a vállalatok gaz­dasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésében, moz­gósítsák a párttagságot és az egész kollektí­vát a határozatokban foglalt feladatok meg­valósítására. A vállalatok vezetői jobban tá­maszkodjanak az üzemi demokrácia intéz­ményeire, igényeljék és hasznosítsák a dol­gozók észrevételeit, javaslatait. A szakszervezetek a termelést segítő tevé­kenységükkel, a munkaverseny-mozgalom fel­karolásával, érdekvédelmi és nevelési fel­adataik jó ellátásával járuljanak hozzá az ágazat dolgozóinak eredményes munkájá­hoz. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágosító és szervező tevékenységét, befo­lyását az építő- és építőanyag-iparban dol­gozó fiatalok körében. Segítse a fiatalok be­illeszkedését a munkába. Mozgósítsa tagsá­gát, az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó minőségben való teljesíté­sére. A sajtó, a rádió és a televízió segítse elő a tervek megvalósítását, az eredményeket és a gondokat reálisan ismertesse, a közvéle­mény formálásával járuljon hozzá az építő- és építőanyag-ipar dolgozóinak megérdemelt, nagyobb társadalmi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság felhívja a kommu­nistákat, a társadalmi, az állami, gazdasági vezetőket, az építőipar és építőanyag-ipar dolgozóit. munkásosztályunkat, népünket, segítsék elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek további javu­lását biztosító építési feladatok sikeres meg­oldását A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtt Terjed az iráni sztrájkhullám Az iráni sztrájkhullám csü­törtökön átterjedt a szálloda- iparra is: a legnagyobb tehe- ráni szálloda, a „Royal Hil­ton’’ alkalmazottai beszüntet­ték a munkát és mindaddig sztrájkolni akarnak, amíg nem teljesítik béremelési kö­veteléseiket. A sajtó dolgozóinak szerdán elkezdődött általános sztrájk­ja tovább folytatódik. A mun­kabeszüntetésre azért került sor, mert a kormány cenzúra bevezetését helyezte kilátásba. A főváros egyetemei is el­néptelenedtek. A diákok és tanáraik a politikai foglyok szabadon bocsátását, a statá­rium megszüntetését és az egyetemekről a katonaság visszavonását követelve lép­tek sztrájkba. Magyar gyorssegély Vietnamnak Pénteken Hanoiba érkezett az a különrepülőgép. amely a magyar kormány gyorssegé­lyét hozta az árvíz sújtotta Vietnamnak. Az IL—18-as re­pülőgép több mint 12 tonna áruteherrel a kora délutáni órákban ért földét a Női Bai-i repülőtéren. A magyar kormány nevé­ben Karsai Lajos, hanoi nagy­követ adta át a segélyszállít­mányt, amely a többi között élelmiszert, gyógyszert, ro­varirtót, sátrakat és takaró­kat tartalmaz. A VSZK kormányának ne­vében Nguyen Kien szociális és hadirokkantügyi minisz­terhelyettes vette át a külde­ményt. Olasz sajtóvélemények Moro gyilkosainak titkos kapcsolatai Az Olaszországot kormány­zó Kereszténydemokrata Párt vezetősége csütörtökön este megvitatta az újabb terror­Római rejtélyek Csaknem két hónappal az olasz Kereszténydemokrata Párt volt elnökének elrablá­sa után Itália közvéleményét még mindig a Moro-ügy fog­lalkoztatja. Érthető okokból: a terroristák felgöngyölítésé­re indított nagyszabású akció ellenére újabb és újabb sor- tüzek dördülnek, s a nyílt utcán, fényes nappal végre­hajtott politikai merényletek rettegésben tartják az orszá­got. Pedig a közelmúltban si­került Milánóban rajtaütni több titkos rejtekhelyen. Cor- rado Alunni, a Vörös Brigá­dok egyik vezére és kilenc másik terrorista fennakadt a razziák hálójában. Ennek el­lenére alig néhány nap le­forgása alatt két ügyész és egy igazságügyi orvosszakértő került a terrorszervezet áldo­zatainak listájára. Ami korábban legföljebb ta­lálgatások tárgya volt, ma már egyértelműen világos: az álbaloldali színben föltűnt terroristák valójában a tény­leges baloldalt vették célba, s az olasz válságból kivezető egyetlen megoldást, az ötpár­ti parlamenti többséget kíván­ják szétzúzni. .üzért kellett meghalnia Aldo Morónak. a kommunistákat is magában foglaló, s az egyszínű keresz­ténydemokrata kabinetet tá­mogató többség egyik kezde­ményezőjének. Persze nem­csak géppisztolyokkal és auto­matafegyverekkel tüzelnek a többségre. Bizonyos körökből — majdhogynem összehangolt­nak tekinthető — általános támadás bontakozott ki az Olasz Kommunista Párt el­lenzékbe kényszerítésére, a szavak mérgező fegyverével sajtóban, rádióban, szónoki emelvényekről, a televízió képernyőjéről. Nem tartozik ránk annak boncolgatása, hogy a fegyve­res terroristák és az olasz jobboldal támadása közó ót milyen mérvű az okozati ösz- szefüggés. Annyi azonban bi­zonyos, hogy Moro meggyilko­lása nem cél volt, csupán eszköz azok számára, akik Itália szekerét a mostanitól gyökeresen eltérő irányba óhajtják irányítani. A legfrissebb római hírek szerint a Moro-ügyről. ennek kapcsán a terrorizmus hátte­réről október 19-ére terve­zett parlamenti vitát öt nap­pal elhalasztották. Kézenfek­vő az indoklás: a nyomozóha­tóságok az újabb letartózta­tások és a talált fontos ira­tok alapján szeretnék a ko­rábban készült jelentést ki­egészíteni. Olyan dokumentu­mokra bukkantak, amelyek más oldalról is megvilágíthat­ják az ügy meglehetősen ho­mályos hátterét. Igaz, hogy ezek nyilvánosságra hozatalá­val az ügyészség — éppen a nyomozás sikere érdekében — nem ért egyet, a kíváncsi köz­vélemény viszont — beleértve sok pártvezetőt is — érthető módon szeretne a rejtélyek végére járni. Kétséges azonban, hogy ez a törekvésük teljesül-e. Tisz­tázatlan ugyanis, hogy a ter­roristákat milyen kapcsolatok fűzik befolyásos olasz körök­höz. Számtalan jel erre utalt a Moro-ügy nyomozása so­rán. s a vizsgálat legutóbbi szakasza is ezt látszik igazol­ni. Ha pedig így van, akkor nemcsak a március 16-án reg­gel Rómában végrehajtott vé­res akció: a Moro elrablása és öt testőrének hidegvérű meg­gyilkolása színhelyén készült filmtekercs tűnhet el nyomta­lanul, hanem sok más. ennél is lényegesebb bizonyíték. Gyapay Dénes hullám nyomán kialakult helyzetet és a Moro-ügy ki­vizsgálásában elért eredmé­nyeket. A pénteki olasz lapok egy­behangzó állítása szerint a „Vörös Brigádok” nevű ter­rorszervezet, ugyanaz, ame­lyik Aldo Morót meggyilkolta, igen magas „protektorokkal” rendelkezik az olasz államap­parátusban. Az olasz igaz- ségügyminisztériumban való­ságos pánikhangulat lett úr­rá azok után, hogy saját munkatársaikat egyre-másra megölik. Csak röviden... BOLGÁR—NDK közös köz­leményt tetteik közzé Szófiá­ban Willi Stophnak, az NDK kormányfőjének bulgáriai lá­togatásáról. Willi Stophot fo­gadta Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke és Sztanko Todorov miniszterelnök. A SVÉD PARLAMENT pén­teken jóváhagyta a Liberális Néppárt elnökének, Oia Ulls- tennek miniszterelnökké való kinevezését — ezzel véget ért az egy hét óta tartó svéd kor­mányválság. Az új miniszter- elnök a tervek szerint jövő hét közepén alakítja meg li­berális kisebbségi kormányát és ismerteti annak program­ját. a panamai köztársa­ság fővárosában közleményt adtak ki a Forradalmi Demok­ratikus Párt (PRD) megalapí­tásáról. Az új párt kormánypártként tevékenykedik és támogatja a tíz évvel ezelőtt kibontakozta­tott antiimperialista harcot a teljes nemzeti szuverenitásért és gazdasági függetlenségért. A párt elnöke a köztársaság ed­digi alelnöke. Gerardo Gonza­lez Vernaza, főtitkára Nicolas Gonzales-Revillá. eddigi kül­ügyminiszter. Már korábban megalakították a Széles Népi Front elnevezésű pártot, amely szintén a panamai forradalmi folyamat továbbvitele mellett száll síkra. történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép történetének e kiemelkedő eseményéről novemberben ünnepi ülésen emlékezik meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom