Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

Bő választék, borsos ár Jó ellátás Sábbsübő! Folyamatosan szállítják a gyerekcipőt Bár a cseppet sem kegyes nyár után most meglepően szép az idő, reméljük mégsp- káig, előrelátó ember már most gondoskodik a zord időnek is ellenálló lábbeliről. Mi is ezért kerestük fel a Gödöllő és Vi­déke Áfész áruházának cipő- osztalyát, megtudakolandó, milyen a kínálat. Szőládi Imre, az osztály ve. zetője azt újságolta, hogy noha a csizmavásárlási láz még nem tapasztalható, ők alapo­san felkészültek. Öszi-téli láb­beliből mintegy hétezer pár ta­lálható polcaikon. Női csizmá­ból 16 fazon közül választhat­nak a lányok, asszonyok. Az árak igen szélsőségesek, per­sze a forma és az anyag ará­nyában. Keresettek az úgyne­vezett harisnyaszárú, lábhoz simuló csizmáit. Ezek jobbára műbőr felsőrésszel, műanyag talppal készültek. Színben, fa­zonban ezekből is kielégítő a választék. Nagy sikerük van a rövid szárú, import divatcsizmák­nak, noha áruk borsos, hét- százhatvan forint. A legújabb divatirányzatnak hódoló tisz­ta bőrből készült hegyesedé orrú csizmákból is háromféle kapható. Áruk félelmetes: 1390 forint. Ami a választékot illeti, a férfiak sem panaszkodhatnak. Ötféle csizmát, háromféle bun- dacipőt kínálnak. Az árakról korántsem állíthatjuk, hogy csábítóak, a sláger csizma pél­dául 935 forintért kapható. 1 Igaz, import és tiszta bőr. Az osztály pillanatnyi kész­lete nem végleges. Az elkö­vetkezendő napokban további szállítmányokat várnak. A már meglevő gyermek, leány­ka és fiúcsizmák, bundacipők mellé újabbak érkeznek szin­tén a napokban. A gyártó cégekkel való meg-i állapodás értelmében a télen : is folyamatos lesz a szállítás. M. M. r — összevont Vöröskereszt- taggyűlést tartanak a Kistar- csán és Kerepesen működő szervezetek a Szilasmanti Ter­melőszövetkezet központjában ma, október 13-án 16 órakor. jjj |Tj | j | jjj B i f ®a2 j ■ - ' ­V. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1978. OKTÓBER 13., PÉNTEK Ezekben a napokban a szokásosnál forgalmasabbak a pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályainak irodái. Szeminárium- és tan­folyamvezetők, propagandisták adják egymásnak a kilincset, ki egy utolsó eligazításért jön, ki a tévesen kézbesített tan­könyvet cseréli vissza, és még sok egyéb teendő vezeti őket ide. A városiak a múlt hé­ten, a járásiak e héten tartot­ták meg a propagandisták ta­nácskozását. Megkezdődött a pártoktatási év. A megbeszélésen a politi­kai tömegoktatás időszerű kér­désein kívül szó esett a kö­zelgő évfordulók megünneplé­séről is. Előadás hangzott el a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáról. A jubileumon nem lesznek já­rási vagy városi méretű ün­nepségek; az alapszervezetekben és a tanfolyamokon emlé­keznek meg a 60. évfordu­lóról. Járásunk községeiben eb­ben az oktatási évben körül­belül 160 tanfolyamon ismer­kednek párttagok és párton- kívüliek a politikai, ideológiai, gazdasági összefüggések alap­eleméivel, s természetesen mindenütt szóba kerülnek a helyi, az üzemi, szövetkezeti, községi dolgok is. Tavaly egy helyen még volt egyéves ta­gozat, az idén, a kedvező ta­pasztalatok nyomán minde­nütt kétéves a marxista—leni­nista középiskola. Folytatódik a másik bevált kezdeménye­zés, a továbbképző, amelyen olyan ML-középiskolát vég­zettek vesznek részt, akik nem. vagy még nem szándé­koznak ML-egyetemre járni. Ezeken a tanfolyamokon a magyar munkásmozgalom rö­vid történetét és világnéze­tünk alapjait ismerhetik meg a hallgatók, illetve mélyíthe­tik el ebbeli tudásukat. Akad azonban két igazi újdonság. Az egyik a peda­gógusok komplex ideológiai és szakmai továbbképzése. A községek és a város általános iskoláinak tantestületeiben már meg is kezdődött. A szakmai részben, 4—5 alka­lommal, a pedagógia, a mód­szertan, általában az oktató- 1 nevelő munkáról szólnak az előadások, tájékoztatók, esz­mecserék. Az ideológiai rész­ben. 10—12 előadáson, a párt­oktatás világnézeti és etikai kérdések című anyagát veszik át. Olyan kérdések szerepel­nek benne, mint a tudomá­nyos-technikai forradalom ideológiai hatásai, a párt po­litikájának elméleti, világné­zeti alapjai, érdekviszonyok és érdekeltségi rendszer, munka­erkölcs, embereszmény, élet­mód a szocializmusban. A másik újdonság a párt tömegtanfolyamain tanulók eredményes munkájának az eddigiektől eltérő elismerése. Lényege: azok a hallgatók, akik a tömegoktatás hét to­vábbképző tanfolyama közül legalább hármat, mindenek­előtt a politika alapvető téma­köreit feldolgozókat, négy-öt éven belül ered­ményesen elvégzik, alap­fokú politikai végzettsé­get tanúsító oklevelet kap­nak. Az oklevelet a pártoktatás éves tapasztalatait és felada­tait tárgyaló taggyűlésen ad­ja át a pártvezetőség. Az ered­ményesség megállapításában felelősségteljes szerep hárul a szemináriumvezetőkre, hiszen ők kísérhetik figyelemmel a résztvevők fejlődését, aktivi­tását a foglalkozásokon, azt, hogy jól elsajátították-e a tan­anyag alapvető elméleti, poli­tikai kérdéseit. Vizsgázás, kikérdezés, fe- leltetés ugyanis nem lesz. A döntő a témák tárgyalásá­ban. elemzésében, vitájában való elmélyült részvétel. Az első okleveleket az 1980—81- es oktatási év végén adják át. K, Egy megszűnt foglalkozás A téli fahordás gyötrelmei A jéghordás mellett az er­dészet, a tűzifa és a rönkfa szállítása adott kitűnő téli munkaalkalmat a gödöllői gazdáknak. Az erdészet főleg saját munkásaival vágatta ki és rakatta össze a fát, de va­lamennyit elszállítani nem volt képes. Ha sok vágnivaló volt, akkor a föld nélküli nap­számosok, kevés földdel bí­rók, iga nélküliek negyedbe is irtottak, ami azt jelentette, hogy megkapták a kitermelt fa tuskóját és gallyát, amibe egy kis vastagabbját is rak­hattak. A gazdák nagy része szívesen hordott fát, mert nem ette ingyen a drága takar­mányt a ló, s a pénz igencsak elkelt minden családnál, ru­hára, élelemre, vagy a sub- lótfiákba, hogy majd össze­gyűlvén, ragaszthassanak egy darab földet a meglevőhöz. Katlan, dombok r A fahordás előtt a lovak egész éjjel ettek, illetve ehet­tek. erősebb munka idején ott állt a jászolban az abrak, rácsban a széna meg a lucer­na. Kora reggel, négy-öt óra felé keltek a gazdák. Tele­rakták a zabost és az első, jobb oldali lőcsre akasztották, ha fakószekéren mentek, ak­kor a hátsó pár kerék rúd- szárnyára vetették. Gödöllő katlanban terül el. majdnem minden oldalról dombok állják körül. Ezek­ről termelték ki a fát, s in­nét hordták a kastélyba, a vasúthoz, a vadászhivatalba, vagy az erdőgazdaság tele­pére. Ha a gazdának volt jó- akaratú nagyobb fia, három lova szerszámostul, s össze tudott hozni egy hosszú meg egy rövid kocsit, akkor két ember három lóval majdnem annyit keresett, mint négy ember négy lóval. A legjobb lovat a rövid szekér elé fog­ták, a másik kettőt a hosz- szúba akasztották be. ■ A két- lovas szekeret az idősebbik hajtotta, ha testvérek voltak, vagy a gazda, ha a fiával in­dult, mert egy ló kevesebb bajt hozott, könnyebb volt ve­le fordulni, kanyarodni a sar­kokon és az erdei csapás ká­tyúit kikerülni.- Az erdőben már igencsak vigyázni kel­lett a földet, kerülni a tus- kókat, gödröket; fakószeké­ren még külön is kellett ügyelni arra, nehogy vala­melyik huppanó fölött lebil­lenjen a kerekek alá a kocsis. Veszélyes lejtő Akik egy kocsival mentek, azok csak odafordultak a ko­bozott rakás mellé, amit az erdész kijelölt, s telerakták a szekeret. A tűzifával egy em­ber is megbírt, a rönköt, sza­rufát. oszlopot ketten rakták úgy, hogy a boldogabbik vé­ge (a vastagabbja) kerüljön a kocsi elejébe. A rakományt lánccal lekötötték, csatlóval meg is feszítették, a csatlók végét a kocsi közepén össze­kötötték egy istrángdarabbal, az egyik jobbra, a másik bal­ra csapódott volna ki, össze­kötözve a két csatlóvéget, ki­egyenlítődött a feszítésük. Ha akadt vékonyabb és vasta­gabb derék is. akkor a vas­tagabbat rakták alulra, hogy meglegyen a kocsi balanca. Persze, több is fölfért volna a szekérre, mint amennyit föl­raktak, az országúton bírták is a lovak, de számítani kel­lett az erdei út váratlan ne­hézségeire, és GödöFő hatá­rában a meredek Komlóra, mpg a Csóka dombra. Ilyen nagv teher lejtős úton naev veszéllyel járt. ha a ló megbotlott; az a másodoerc- nvi kihagyás is meglódítbat- ta a kocsit, ezért a gazdák Ha kerestek is, megfizettek érte az egészségükkel, mert a rohamrakodások kimelegítet­ték az embert, az úton való vánszorgás alatt száradt csak meg a lucskos ing — mínusz 5—10 fokon. Ha azonnal nem is betegedtek meg, később sok bajnak a forrása lehetett ez a hirtelen izzadás, fagyos szá­radás. Néha meglódult egy- egy rakás fa, láb repedt, kéz törött — mégis: a fahordás lehetőséget adott kibírni a te­let, amikor nem volt mit pénzzé tenni a piacon. Dr. Kovács András Blúz és szoknya «»parira A Gödöllői Háziipari Szövetkezetben az idén először tőkés exportra is készítenek felsőruházati termékeket. Az év végéig 40 ezer blúzt és 10 ezer szoknyát állítanak össze NSZK-meg- rendelésre. Képünkön: Kórus Eózsa és Gyenes Józsefné blú­zokat varr a Textima gyorsvarrógépen. Rózsa Mária és Borbás Lajosné az Interloch gépen szok­nyaanyagot szeg. Barcza Zsolt felvételei Alsó tagozatosak futóversenye A város általános iskolái alsó tagozatosainak futóverse­nyét kedden tartották meg a GEAC-pályán. A remek idő­ben az 1—4. osztályos lányok és fiúk lelkesen küzdöttek a helyezésekért. Eredmények: Lányok, 1. osztályosok, 200 m-es síkfutás: 1. Csapó Eszter, Imre utca, 2. Klincsók Melinda, Imre utca, 3. Mor­zsányi Katalin, Petőfi iskola. Csapatban: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Damjanich. 2. osztályosok: 1. Hidi Krisz­tina, Petőfi, 2. Princz Adél, Petőfi, 3. Szekeres Cecília, Légszesz utca. Csapatban: 1. Petőfi, 2. Damjanich, 3. Imre utca. 3. osztályosok, 300 méter: 1. Gilián Mónika, Légszesz utca, 2. Milus Tünde, Imre utca, 3. Fekete Judit, Petőfi. Csapat­ban: 1. Légszesz utca, 2. Imre utca, 3. Petőfi iskola. 4. osztályosok, 300 m: 1. Szepsy Ágnes, Petőfi, 2. Me­gyést Gabriella, Légszesz utca, 3. Szabadi Krisztina, Petőfi Jelentsük be azonnal A szelídség biztos jel A közelmúltban többször olvashattunk, hallhattunk ve­szett rókákról és arról a ve­szélyről, amit az ilyen állatok jelentenek az emberre. Gödöl­lő környékét és a járás fal- vait hatalmas erdőségek öve­zik, ezért is kerestük fel hi­vatalában dr. Szőke Ferenc városi állatorvost, érdeklődve, mi újság a határban. Merő vé­letlen, hogy éppen akkor top­pantunk be hozzá, amikor riasztó esetről értesülhettünk. Elmondta az állatorvos, hogy október elsejétől napon­ta kapott jelzést arról, hogy a Fenyvesi nagyúton az 53. szám alatti kertbe egy róka kóborolt be az erdőből világos nappal. Ez feltűnően gyanús, hiszen egészséges róka nappal nem merészkedik lakott terü­letre. Értesítették is nyomban az egyik közeli vadászt, aki egy jól' eltalált lövéssel vég­zett a veszélyes állattal. Sze­rencsére sem ember, sem há­ziállat nem került a beteg ál­lat közvetlen közelébe. A lelőtt rókát haladéktala- nol az Országos Állategészség­ügyi Intézetbe szállították a fővárosba. A vizsgálat meg­erősítette a feltevést; a róka veszett volt. E közjáték után még job­ban érthető kérdésünk: más­kor is találtak veszett rókát a környéken? — Igen, Gödöllő határában, de másutt is, Domonyban, Valkón, Isaszegen, Nagytar- csán. A megállapított veszett- ségi esetek száma megyénk­ben az idén már meghaladja a százat A lakosság is sokat tehet a bajok megelőzéséért. Ne tűr­jék a kóborló kutyát (jelent­sék a városi tanácsnak), ne tartsanak olyan kutyát, ame­lyik nincs beoltva és termé­szetesen óvakodjanak a va­don élő ragadozóktól. Nem árt tudni, hogy a veszett róka mindig szelíden viselkedik. Ha ilyen állatot veszünk ész­re, tanácsos azonnal az ille­tékesekhez fordulni. Amiként azt a Fenyvesi nagyúton is tették. Cs. J. j iskola. Csapatban: 1. Petőfi, 2. Légszesz utca, 3. Imre utca. Fiúk; 1. osztály, 300 m: 1. Takács Endre, Imre utca, 2. Lőrincz Zoltán, Légszesz utca, 3. Cziczka János, Damjanich. Csapatban: 1. Petőfi, 2. Imre utca, 3. Légszesz utca. 2. osztályosok: 1. Szabó Gábor, Imre utca, 2. Tóth Ta­más, Petőfi, 3. Hadnagy János, Petőfi, Csapatban: 1. Petőfi, 2. Imre utca, 3. Légszesz utca. 3. osztályosok, 500 m: 1. Csitári Tibor, Imre utca, 2. Molnár Zoltán, Légszesz utca, 3. Klement Attila, Légszesz utca. Csapatban: 1. Légszesz utca, 2. Petőfi, 3. Imre utca. 4. osztályosok; 1. Vöő György, Légszesz utca, 2. Ács László, Damjanich, 3. Bene­dek Tibor, Imre utca. Csapat­ban: 1 Damjanich, 2. Lég­szesz utca, 3. Imre utca. Az összesített pontverseny végeredménye: 1. Petőfi is­kola, (91 pont), 2. Imre utcai iskola (76), 3. Légszesz utcai iskola (62), 4. Damjanich is-, kola (35). ASZTALITENISZ Újabb siker idegenben A GSC asztaliteniszezői leg­utóbb Perbálon mérkőztek a bajnoki pontokért. Sikeres őszi szereplésüket folytatva ismét győztek, s az őszi for­dulókban továbbra is veret­lenek. GSC—Perbál 14-6. A páros mérkőzésen az Imre József—Orgoványi Fe­renc és a Juhász László—Mar­saiké Zoltán kettős egyaránt 2—2 mérkőzést nyert. Egyé­niben Imre négyszer, Juhász háromszor, Orgoványi, két­szer, Marsaiké egyszer bizo-. nyúlt jobbnak ellenfelénél. GSC ifi—Perbál ifi 7-3. Az ifjúsági csapat is bizto­san győzött, a párosoknál a Varga Gábor—Bense Tünde összetételű pár egy győzelmet aratott. Varga Gábor egyéni­ben három ellenfelét győzte le, Kaputa Lőrinc kétszer, Bense Tünde pedig egyszer győzött. A következő mérkőzést a bajnokság éllovasa, a zsám- béki csapat ellen vívja a GSC, M. M. Újdonság a továbbképzésben Módosították az érdekeltségi és az értékelési rendszert Veszett róka a kertben mindig megjegyeztettélc a lóval a botlásait, akármikor lépett félre, nagyokat vágtak ostorral a hasa alá, még a jószágot amúgy, nem bántó, kímélő kocsisok is. A szeren­csétlen állat az ostortól való félelmében állandóan a lába alá sandított, ez óvta attól, hogy a nyakát szegje. Akik ketten mentek két ko­csival, előbb a rövidet rak­ták tele, valamelyikük kihú­zatta ezt két lóval az országúi­ra, az útfélen megállt, ki­akasztotta a lovakat, s a ba­rátságosabbnak a hátára vet­ve magát, visszakocogott. Ak­kor megrakták a hosszú sze­keret Is, felihajítottak rá 18 —20 mázsát is. Mindhárom lovat befogták, kettőt a szo­kásos helyre, a rúd két olda­lára, a harmadikat pedig úgy, hogy egy hosszú láncot kö­töttek a ferhéc és a rúd ta­lálkozására, ezt alatta előre vezették, majd idekötötték a harmadik ló kisefáját, amire ráhurkolták az istrángjait. Ez a ló a rúd előtt jó mé­ternyire lehetett, amikor hú­zott; nem a kocsiról hajtot­ták, a lovat kedvelő legény fölvetette magát a hátára, csak úgy szőrén, onnan irá­nyította. Rászáradt ing Kiérve az országútra, a ló­góst, a harmadik lovat ki- ákasztották a hosszú kocsi elől, s az ott árválkodó rövid ko­csiba fogták. A kemény úton mindegyik ló elvitte már a terhét. Az úton a rakomá­nyon ülve előkerült a tarisz­nya. benne szalonna, kenyér, esetleg darabka kolbász is. Megérkezvén a fuvarral le­pakoltak. az erdész felírta a mennyiséget, s az utolsó fu­var után mondta meg, meny­nyit vittek, kerestek aznap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom