Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

Ülést tartott a KISZ városi bizottsága i Felmentés, választás, kooptálás Személyi kérdésekben dön­tött a KISZ gödöllői városi bi­zottsága, amelynek ülésén részt vett Széli Károly, a Pest megyei pártbizottság munka­társa, Hámori György, a vá­rosi pártbizottság titkára, Fe­hérvári Pálné, a városi párt- bizottság osztályvezetője, Maczkó József, a KISZ megyei bizottságának titkára Kovács Jánost, a KISZ vá­rosi bizottságának titkárát, érdemei elismerésével felmen­tették tisztségéből, mivel a KISZ Pest megyei bizottsága sződligeti Ligeti Károly veze­tőiképző iskolájának igazgató­jává nevezték ki. Titkárnak megválasztották Gálái Editet, aki korábban a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat művezetője volt. Kooptálta tagjai sorába a bi­zottság Vági Attilát, a Humán Oltóanyagiermelő és Kutató Intézet művezetőjét, a KISZ- alapszervezet titkárát. Kell a jó könyv Irodalmi est a könyvtárban Kell a jó könyv címmel rendeznek irodalmi estet a Juhász Gyula városi és járási könyvtárban csütörtökön, ok­tóber 12-ém este hat órakor. Közreműködik Bakcsi György irodalomtörténész, M edgy esi Mária, a Fővárosi Operett­színház, Tóth Judit, a József Attila Színház, Cs. Németh Lajos és Löte Attila, a Ma­dách Színház tagja. — Korda György ad mint­egy másfél órás műsort Gal- gamácsán, a művelődési ház­ban, október 14-én, szombaton 18 órai kezdettel. Közreműkö­dik Eszményi Viktória, Dévé­nyi Tibor. ..Y/'t V. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1978. OKTÓBER 11., SZERDA A fanács szakigazgatási szervei Határidőre döntenek az ügyekben Két évvel ezelőtt készült szakember-utánpótlási terv a városi tanácson, amelyet a na­pokban a végrehajtó bizottság ülésén vettek újra szemügyre a testület tagjai. Fontos kér­dés ez, hiszen a városi közös­ség ügyeinek intézéséről van szó, méghozzá nem akármi­lyen intézésről, A megválasz­tott testületek, a tanács, a végrehajtó és az egyéb bizott­ságok határozatait ugyanis a szakigazgatási szerveknek, az osztályoknak, csoportoknak kell végrehajtaniuk. Dolgozóik szakképzettségétől, hivatástu­datától, tulajdonságaitól is függ tehát, hogy a közös ter­vek mikor, s hogyan válnak valóra, s a hatósági munka zökkenőkkel vagy anélkül fo­lyik-e a városban. Vezetők Az iskolai végzettség nem minden. Ez o megállapítás vissza-visszatért a bizottsági tagok felszólalásaiban, s nem véletlenül. Hiszen ha szem­ügyre veszünk egy-egy részte­rületet, s nemcsak a mai álla­potokra figyelünk, hanem visszafelé is, megállapíthatjuk, hogy a gyakorlat, a környezet s az emberek ismerete részben pótolja az iskolában megsze­rezhető tudást. Teljesen azon­ban nem helyettesítheti, s az utóbbival is egyetértettek a végrehajtó bizottság tagjai. Ezért a városi ‘tanácson is ar­ra kell törekedni, hogy minél többen szerezzék meg a mun­kakörükhöz szükséges képzett­séget az iskolákban is. A tanács osztályvezetőinek többsége rendelkezik a jog­szabály előírta végzettséggel. Ez az elmúlt időszak tervsze­rű káderutánpótlásának kö­szönhető. Nemrégen került ké­pesített dolgozó a műszaki osztály és a termelésellátás- felügyeleti önálló csoport élé­re. Csak ketten vannak, akik még nem rendelkeznek a szükséges diplomával: egyikő­jük az idén szeptemberben megkezdte tanulmányait, má­sikuk, aki már koránál fogva nem kötelezhető tanulmányok folytatására, tavaly végzett el egy tanfolyamat, s munkáját jól ellátja. Az osztályvezetők mindegyike rendelkezik a szükséges politikai képzettség­gel is. A vezetők felkészültségét azonban nem lehet pusztán az iskolai végzettség alapján Ma már csak az idősek emlékezetében Szüreti szokások, mulatságok A felvonulási menetet a cigánykocsik zárták. Az egész­ben ez volt a legnagyobb ér­deklődést keltő csoport. Jog­gal, hiszen tréfáikkal min­denkit megnevettettek. Ko­csijuk kerekei összevissza vol­tak cserélve, eléje a falu legsoványabb lovát fogták. A kocsira rakott gyékénysá­torból szutykbs cigánypur- dék kandikáltak ki. A na­gyobb gyerekek a bámészko­dókat bekormozták, sőt, olyan is előfordult, hogy a nyitott ablakon beugrottak valame­lyik házba. A felnőttek civa­kodtak, veszekedtek — mind­ezt nagyon látványosan tet­ték. A legérdekesebbek a menetről lemaradt bohócok voltak. Kocsijaikon még lo­pott háziállat, liba. tyúk is volt, de természetesen vala­mivel arrébb elengedték őket. Vigalom hajnalig Visszaérve a kocsmába, ha­zavitték a lovakat, kocsikat, majd kezdődött a vigalom. A fiatalok táncoltak, az idős emberek a padokon ülve be­szélgettek. Mulatozás köz­ben a legények szőlőt, almát loptak a lugasról. A csősz sze­repét a csikósok vállalták, akik a tolvajt a bíró elé vit­ték. Az kiszabta a lopott gyü­mölcs árát, amit nyomban meg kellett fizetni. A terem. az udvar közepén függött a szőlckorona, amit éjfélkor el­árvereztek A mulatozás hajnalig tar­tott. Másnap visszavitték a kölcsönvett ruhákat, lesze­relték a huzalokat, szétszed­ték a díszleteket, és minden ment a régi kerékvágásban, a mulatsáara azonban mind­addig emlékeztek, mindad­dig beszéltek róla. amíg nem érkezett el az új szüret ide­je. A szüreti mulatozás szo­kása a felszabadulás után, az 50-es években elsekélyese- dett. ma már csak az idő­sebb gödöllőiek emlékezeté­ben él. Kovács Ibolya megállapítani, rendelkezniük kell azokkal a tulajdonságok­kal, amelyek mérésére nem alkalmasak az érdemjegyek. A vezetői képességről van ,szó: a munkatársak irányítása, a kollektíva tevékenységének összefogása felelősségteljes fel­adat, amihez jó érzék s gya­korlat szükséges. E tekintet­ben sincs különösebb ok pa­naszra a tanácson. Ügyintézők A hónap elejétől negyven ügyintéző dolgozik a tanácson. Többségük nő, egyharmaduk pedig még nincs harmincéves. Hárman közülük gyermekgon­dozási segélyen vannak, he­lyettesítésükről megfelelően gondoskodtak. Két munkahelyre várnak új dolgozókat. A kiszemeltek no­vemberben és decemberben állnak munkába, mindkettőjük felsőfokú képzettséggel és több éves tanácsi gyakorlattal rendelkezik. A legtöbb képesítés nélküli ügyintéző az igazgatási osztá­lyon található, ez egyrészt a magas képzettségi előírások következménye, másrészt a kádermunika hiányosságaié. Az elkövetkező időkben itt is ja­vulás várható, hiszen 1976, a szakember-utánpótlási terv el­készülte óta nem alkalmaznak képesítés nélküli dolgozókat a tanácson. Az előadók közül többen el­érték már azt az életkort, amikor nem kötelezhetők to­vábbtanulásra, s vannak olya­nok is, akik az előző jogsza­bályok értelmében még kép­zetteknek számítottak. Az ál­talános államigazgatási isme­retek vizsgakötelezettségének az ügyintézők eleget tettek, a szakvizsgákat is folyamatosan leteszik. Az előadók politikai képzettsége is javult. Harminc nap A szakképzettség önmagá­ban nem lőhet mértéke a taná­csi munkának. Éppen ezért meg kell nézni, hogy az elmúlt időszakban a szakigazgatása apparátus mindennapi tevé­kenységében hogyan tükröző­dött a személyzeti és káder- munka. Első helyre kívánko­zik a határidők betartása: 1975-ben még az ügyek 30 százaléka kicsúszott a 30 na­pos határidőből, az idén az el­ső kilenc hónapban mindösz- sze 3—4 százalékuk. Javult az ügyintézői munka“ színvo­nala is: a határozatnak mind­össze három százalékát fel­lebbezték meg az ügyfelek, s a másodfokú határozatoknak csak tíz százaléka állapított meg jogszabálysértést. G. Z. Nem csökkent a választék Szakképzett eladók, udvarias kiszolgálás Amikor egy-egy új üzlet megnyitásáról és az ilyenkor szokásos gazdag áruválaszték­ról hallunk, kétkedve tesszük hozzá, jó-jó. de meddig élvez­hetik ezt az árubőséget a vá­sárlók. Tavasszal, a veresegy­házi ABC-áruház átadásakor is elhagzottak ezek a szavak. Hidegkonyha Az üzletben járva azon­ban hónapok múltán is arról győződhetünk meg, hogy nem csökkent a választék, a pol­cokon sok-sok élelmiszer, ház­tartási cikk és edény várja a vásárlókat. Jakus Tibor üzlet­vezető nem tartja csodának a tapasztaltakat: — 17 éve va­gyok a szakmában, s elvem mindig az volt, első a vásár­ló! Ha van megfelelő áru. ha tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás fogadja a vásárló­kat sokan és szívesen jönnek hozzánk. A környező közsé­gekből is sokan felkeresik az üzletet, naponta csaknem ez­ren megfordulnak nálUnk, A választék biztosításánál sok múlik azon, hogy milyen kapcsolatot sikerül kialakítani a szállító partnerekkel. S jó kapcsolatban úgy lát­szik Veresegyházon nincs hiány. Nemcsak a legfonto­sabb napi árucikkek kaphatók mindig záróráig; nem lehet panasz a húsellátásra sem. He­tente két alkalommal, kedden és csütörtökön érkezik friss hús az áruházba, de ha szük­séges, még szombaton is kap­nak utánpótlást. — Az 550 négyzetméteres eladótérben tágasan, és kön.y- nyen hozzáférhetően el tudjuk helyezni az árukat, s ha úgy adódik, még nagyobb forgal­mat is lebonyolíthatunk. Meg­vannak a fejlesztési lehetősé­geink is. Október első hetétől már élő halat is árusítunk. Jól látható helyen, a kirakat­ban helyezzük el az óriás ak­váriumot. Hetenként két-két és fél mázsa élőhalat kapunk majd, ünnepek előtt természe­tesen többet. Hamarosan hi­degkonyhai készítményeket is forgalomba hozunk. Szeptem­beri bevételünk várhatóan 3,5 millió forint l.esz, s az új áru­cikkekkel még növelhetjük is ezt a számot — beszél terve­ikről az üzletvezető. Segítőkészség Az áruházban ez idő szerint huszonkilencen dolgoznak. Többségük szakképzett, _ jól felkészült eladó, akik kész­ségesen segítenek a veresegy­háziaknak abban, hogy az új áruház rendjét, áruit meg­ismerjék, könnyebben találják meg a nekik tetsző, árufélesé­geket. G. M. A kondért mindig megtöltik Kiváló úttörővezető Veresegyházról AZ IZBÉGI táborozáson még kerékpárral rótta az uta­kat, hogy a tábor konyhája és a gyerekek gyomra sem­miben ne szenvedjen hiányt. Később a lábmeghajtást mo­torra, majd a két kereket négyre cserélte fel. Azért még így sincs könnyű dolga Nagy Istvánnak, a veresegyházi út­törőcsapat pénztárosának a táborozás tíz napja alatt. Kis Trabantja sok-sok kilomé­tert tesz meg naponta, míg a friss zöldség, hús és egyéb főznivaló a kondérba kerül. — Azt hihetne az ember, egy úttörőcsapat pénztárosá­nak lenni kényelmes feladat — kezdi mosolyogva a beszél­getést. — Pedig... A tagdí­jak beszedésétől a tábori konyha ellátásáig minden „pénzes” vállalkozásban sze­repünk van. A legnehezebb a táborozás. 230—250 gyerek­nek több mint 100 ezer fo­rintba kerül a tíz nap nyara­lás, aminek egy részét a csa­pat magára vállalja. Ekkora összeggel nagyon csínján kell bánni, nem véletlen, hogy ez évben először a konyha napi nyersanyag-felhasználását is vezetni kellett. A községi ta­nács évenként jelentős összeg­gel támogatja a csapatot, sa­ját bevételünk is van. tehát elég jelentős gazdálkodást fői vta tunk. Kezdem már érteni, miért éppen őrá esett a választás, amikor 1969-ben pénztáros­ra volt szüksége az úttörőcsa­patnak — ugyanis a szegedi juhász Gyula tanárképző fő­iskola matematika-fizika sza­kán végzett. — Azért a számtan tudo­mányommal nem sokra men­tem volna. Az évek során szerencsére szert tettem egy sereg tapasztalatra. Nyáron elég nehéz nagy tételben jó minőségű zöldséget, gyümöl­Anyakönyvi hírek Született: Csillag András és Bán Irén: András, Dudás Jó­zsef és Horváth Klára: Bálint, Reinprecht László és Fregin Iris Thekla: Madeleine, Juhász Mihály István és Nagy Julian­na: Csaba, Bechler Zoltán és Gubek Margit Mária: Brigitta, Richter Lajos és Petrovszki Erzsébet: Mónika, Serfőző Ist­ván és Serfőző Irén: István, Batta Zoltán és Dudok Margit: Anikó, Ökrös János és Magyar Mária: Mónika, Akócsi Benja­min János és Tóth Anna: Gá­bor, Szlovák Mihály és Gom­bos Ilona: Viktor Mihály, Sü­tő Irén és Bréda Mária Móni­ka: Dorottya, Fazekas Mihály László és Mazadi Aranka: Aranka, Berze Béla Sándor és Kupecz Erzsébet Éva: Béla Attila, dr. Orosházi György és Peizler Kornélia: Bernadett Kornélia, Garay László és Bí­zik Mária: László, Boros Jó­zsef és Papp Csilla: Melinda Erzsébet, Lukács István és Csóré Ilona: Veronika, Bognár Tivadar Pál és Rizsák Ibolya: Tivadar nevű gyermeke. Házasságot kötött: Zsinkó Endre Tibor és Ács Erzsébet. Bögre András és Bodrogi Gab­riella Mária, Hafner István György és Kovács Rita Mária. Névadót tartott: Thoman Gusztáv és Bruszt Anikó: András nevű gyermekének. csőt viszonylag olcsón besze­rezni. Az élelmezési norma ugyanis megköti a kejem. Ezért már a táborozás előtt néhány nappal felveszem a kapcsolatot azokkal az élel­miszerboltokkal, húsüzletek­kel, amelyek a táborhelyhez legközelebb esnek. Szerencsé­re, a partnerek megértik gond­jaimat, segítenek. Gyakran megesik, hogy helyünkbe hoz­zák reggel a friss péksüte­ményt, a tejet stb. A SZÜLÖK, a gyerekek nem is panaszkodnak a tábori el­látásra, a hazai, megszokott izekről saját szakácsnőjük gondoskodik, aki azért bese­gít az anyagbeszerzésbe, a vásárlásba is. Még alig indult útjára az új tanév, máris megkezdték a jövő évi táborozás előkészíté­sét. Az úttörőcsapatnál beve­zették azt a módszert, hogy a táborozási díjat részletben fi­zetik a gyerekek. így gyak­ran megkeresik Nagy Istvánt ezekben a napokban, hogy az esedékes részletet, vagy a tag­díjat törlesszék. EGYÉBKÉNT nem vélet­len, hogy az úttörőcsapat pénz­tárosok tennivalóiról éppen. Nagy Istvánt kérdeztük. Nem­rég kapta meg jó munkája jutalmául a Kiváló Üttörőve- zető kitüntetést. S hogy sze­reti-e, sok gonddal járó fel­adatát, arra így válaszol: — Nem érek rá töprenge­ni, hogy szeretem vagy nem. Szükség van rá, tehát csiná­lom. Egyébként még senki nem irigyelte meg tőlem — teszi hozzá hamiskásan. S hogy meddig vállalom? Amíg az úttörőcsapat megbíz a fel­adattal. Gáspár Mária Kistarcsa Kispályás bajnokság nyolc csapattal Kispályás labdarúgó-bajnok­ság kezdődött Kistarcsán a Kerepestarcsai SC felügyele­tével. A bajnokságot őszi-ta­vaszi rendszerben bonyolít­ják le a következő csapatok részvételével: Rózsa utca, Vil­iért. BM, Sütőipar, SZKV, Zsófia-liget, Fésűsfonó, Szilas- menti Tsz. Eddig két fordu­lót játszottak le. Eredmények: Rózsa utca— Fésűsfonó 4—1, SZKV—Viliért 3—0, Zsófiáliget—Sütőipar 5—3. Második forduló: Rózsa ut­ca—Szilasmenti Tsz 1—1, Fé­sűsfonó—SZKV 3—2, Zsófia- liget Viliért 2—I. Gödöllőn jelentős volt a. szőlő- és bortermelés az el­múlt századokban, sok jó bor terem ezen a vidéken ma is. A legutóbbi évtizedekben a szőlőparcellák elszórtan . he­lyezkedtek el, a művelés, a munkafolyamatok, a borter­meléssel kapcsolatban kiala­kult szokások azonban egy­séget alkották. A bíró a menyecskével A szüret, mint másutt, a gödöllői nép életében is min­dig jelentős esemény volt. Különösen nagy port vert fel a nehéz munka befejezése után tartott szüreti bál, ame­lyet a fiatalság szervezett. A felvonuláshoz szükséges rend­őri engedély megszerzése után már csak alkalmas, nagy udvarral bíró kocsmát ke'- lett keresni, ahol a mulatsá­got megrendezhették. A kocs­ma helyiségeit és az udvart a legények pazarul feldíszí­tették. Dróthuzalra szőlőt, he­gyespaprikát, sárgarépát, al­mát, diót aggattak, majd sző­lőlevéllel és -hajtással sűrűn álcázták. Ezután következett a lőcsöskocsi feldíszítése. A saroglyát és a kerekeket őszi­rózsával, dáliával, piros és ró­zsaszín pántlikával vonták be. A lovak kantárján cso­korba kötött, virággal ékesí­tett fehér azsúrozott, csip­kés szélű kendő díszelgett. A mulatság főszereplői a bíró a menyecskével, két be­tyár, 12 pár csikós és termé­szetesen a lányok és a legé­nyek. Az öltözet magyaros, ünnepi. A csikóslegónyeken bő, fehér gyolcsgatya. fehér ing, aranygombos mellény, sarkantyús csizma, széles ka­rimájú kalap. árvalányhaj- jal, szalaggal. A kalapot a le­gény párjának kellett elké­szítenie. A betyárok sötét­A gödöllői krönikafrők 1977. évi pályázatán dijat nyert munka egy részlete. Szerzője a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközép­iskola harmadikos diákja. kék bő gatyában, ingben, csiz­mában, árvaiányhajas kalap­ban és mellényben voltak. A csiitóslegények és betyárok kezében pattogó ostor, végén rafiával. A csikóslányok öltözete: keményített alsószoknya, 5—8 fehér, csipkés, fölötte fehér, ráncos, nemzetiszínű szalag­gal díszített szoknya, fehér kötény, fehér, rövid ujjú ing. piros, gyöngyös, aranysújtá- sos mellény,' fejükön piros párta, hátul lelógó piros vagy rózsaszín szalag és egy trom­bita, amelybe időnként bele­fújtak. Ünnepi fekete ruhá­ban a bíró, piros pöttyös ru­hában és kendőben a me­nyecske. A menet a bál helyén gyü­lekezett, innen indultak. Az útirányt előre megbeszélték, a falu forgalmasabb utcáit mind végigjárták. A menet élén a két betyárt találjuk, közvet­lenül utána haladtak nagy ostorpattogtatással a csikó­sok. A pattogtatást és a lcí- vagiást a mulatság előtti na­pokban szorgalmasan gyako­rolták, hiszen sok legénynek teljesen ismeretlen ló jutott. A csikósok rendezetlen sorok­ban mentek, hátra-hátranéz- tek kedvesükhöz. Az oszlop­ban a csikósok után a díszes lőcsöskocsi, a bíró és a me­nyecske, majd a csikóslányok szekerei következtek. Az utób­biakon elöl a hajtó, mellette a kiscsikós ült, hátul a csi­kóslányok. Báránnyal a hentes Majd a hentes következett nagy stráfkocsin. Maga a ko­csin állt, mellette a segédje és egy nagy szüretelőkád. A segéd bárányt tartott a kezé­ben, a hentes pedig állandóan fente kését; a birkát persze nem vágták le. ez csak szim­bólum volt. A jókedvet a kö­vetkező kocsin ülő zenekar szította magasra. Vagy cigány-, vagy rezesbanda volt, habár az utóbbit iobban szerették, mert nagyobb hangulatot tu­dott teremteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom