Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

1978. OKTOBER 11., SZERDA </umav Heti jogi tanácsok ♦ Jár-e munkabér az utazás­sal töltött időre? K. P. olvasónknak munkahe. lyéről többször kell vidékre utaznia. Egy-egy ilyen vidéki út esetenként több napot vesz igénybe, és az oda-vissza uta­zással 2—3 óra, sőt több idő is eltelik, helyben szállodát nem vehet igénybe, naponta haza kell járná a. Kérdése, hogy az utazással töltött időre megilleti-e őt a munkabér? Mivel hasonló kérdéssel több olvasónk keresett fel — akik azt is kérdezik, kifogásolható-e a vállalat eljárása, a szállodai számlából a reggeli árát levon­hatják-e —, lapunk hasábjain adjuk meg a választ. A rendelkezés szerint, a dol­gozó akkor köteles lakóhelyére naponta visszatérni, ha napi munkája után, közlekedési esz­köz igénybevételével másfél órai utazással visszatérhet la­kóhelyére. Ebben az esetben is csak akkor, ha a lakásra való visszaérkeziés és az újbóli elin­dulás között legalább 8 óra telik el, továbbá, ha a napon­kénti visszautazással a kikül­detési költségekben ezekben az esetekben megtakarítás ér­hető el. Az az idő azonban, amit a dolgozó utazással tölt el, a munkaidőbe nem számít bele. Ez azt is jelenti, hogy az utazás idejére a dolgozót mun­kabér nem illeti meg. Egyik olvasónk a napi rendszeres munkaidejénél rűvidebb ideig dolgozott, és levonták kereseté­ből ezt az időt. Jogosan tet­ték-e? — kérdezi tőlünk. Ha a dolgozó a napi rend­szeres munkaidejénél rövidebb ideig dolgozik, mert munka­ideje alatt, vagy annak egy ré­szében utazik, a havidíjas dol­gozó munkabérét csökkenteni nem lehet. Az órabéres dolgozó keresetét pedig úgy kell kiegé­szíteni, mintha a napi rendsze­res munkaidőt végigdolgozta volna. A keresetkiegészítésnél az előző havi bérelszámolási időszakon elért átlagkeresetet keiriigyelembe venni. És mi a helyzet a szállodai számla és a kötelező reggelizés von atkozásában ? Ha a kiküldetés idején a szállodai számlában a reggelit felszámolják, mert a szobát kö­telező reggelivel adják csak ki, akkor a dolgozó napidíját 20 százalékkal kell csökkenteni. H. J. gödöllői olvasónk eseté­ben az a tanácsunk, hogy for­duljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, mert a munkáltató ettől az említett rendelkezéstől eltérően intéz­kedett. ♦ A nyugdíjjárulék levonása előtti munkabérből vonhatják-e le a gyermektartásdíjat? Két helyről érkezett hasonló kérdés. A munkabérből történő levonásokról rendelkező szabá­lyok szerint, a levonás alapja a munkabért terhelő adó- és nyugdíjjárulók levonása után fennmaradó összeg. Ezt kell fi­gyelembe venni a gyermektar­tásdíj levonásánál. Ha tehát például a férj havi keresete 4500 Ft, akikor abból először le kell vonni a nyugdíjjárulékot, vagyis 315 Ft-ot. (4001—5000 Ft-ig hét százalék a járulék.) A fennmaradó összegből kell te­hát levonnia a vállalatnak és átutalni a jogosultnak a bíró­ság által megállapított gyer­mektartásdíjat, egy gyermek esetében — A. I.-né példájából kiindulva —, a 20 százalékos gyermektartásdíj fejében 837 Ft-ot. Ha tehát ez utóbbi olva­sónk ennél kevesebbet kapott, akkor kifogásolja meg a válla­latnál, mert az kézfizető ke­zesként felel a gyermektartás­díj levonásáért és átutalásáért. + A vállalat anyagi felelős­ségéről öltözői lopás és üzemi autóbaleset esetén. Az egyik dolgozó védőburko­lat nélkül köszörült egy mun­kadarabot. A köszörűkő belső hibája miatt szétrobbant és a dolgozót súlyosan megsebesí­tette. A munkás kárának meg­térítését a vállalat elutasította. Másik esetben a vállalat öl­tözőjéből lopták el a dolgozó karóráját, és a vállalatnak az az álláspontja, hogy a dolgozó igényével a tettes személyének megállapítása után fordulhat az elkövetővel szembeni eljá­rás kezdeményezésével. Harmadik ilyen probléma: A dolgozó, mint propagan­dista áll a vállalat alkalmazá­sában. Kötetlen munkaidőben szervezi a hazai és nemzetközi sporteseményeket. Vidéki sportklubokkal is folytat tár­MOZIMÜSOR OKTOBER 12-TÖL OKTÓBER 18-IO CEGLÉD» Szabadság 12: Gyermekbetegségek 13: Hangyaboly 14: Sárika drágám 15: Legszebb férfikor 16—18; Délutáni előadáson* Bölcsődal férfiaknak 16—18; Esti előadáson: Száll a kakukk fészkére** CEGLÉD, Mese 12—15: Terülj, terülj asztalkám 16—18: Veronika visszatér CEGLÉD, Művész 12—18: Huszadik század I—II.** GÖDÖLLŐ 12—15; Délutáni előadáson: 80 huszár I—II. 12—15; Esti előadáson: Az egér és a macska 16—18: Félelem a város felett** SZENTENDRE 12—15; Délutáni előadáson; Kadkinről mindenki tud 12—15; Esti előadáson: Félelem a város felett** 16: Tiltott terület 17: Legenda a vonaton 18: Ékezet* VÁC, Kultúr 12—15; Délutáni előadáson: Péter cár és a szerec?en 12—15; Esti előadáson: Száll a kakukk fészkére** 16—18; Délutáni előadáson: Keménykalap és krumpliorr 16—18; Esti előadáson: Legato* ABONY. Szabadság 12—15: Fantozzi* 16—18: Péter cár és a szerecsen ABONY, Mese 14—17: Nyughatatlan gombocska ABONY, Művész 14— 17: Szinbúd*** BUDAÖRS 12-15: Fuss utánam, hogy elkapjalak 15— 18: Az egér és a macska DABAS, Kossuth 12—13: Evans doktor titka 14—15: A bosszú*** 15; Délutáni előadáson: Eszbekaptál, gratulálok 16— 17: A Jőnevű senki* (A stróman) DUNAHARASZTI 12—15: Fantozzi* 16: Mi lesz veled Eszterke 17: Lányarcok tükörben DUNAKESZI. Vörös Csillag 12—15; Délutáni előadáson: Keménykalap és krumpliorr 12—15; Esti előadáson: Legato* 16: Sodrásban 17: Holtvidék 18: Magasiskola DUNAKESZI. Rákóczi 12—13: Egy eladott élet* 14— 15: Bölcsődal férfiaknak 16—17: Fotó Háber ÉRD 15— 16: Pledone Hong-Kongban 27-19: Blöff FŐT 12-15: Blöff 16— 17: Hintónjárö szerelem GYAL 12—13: A dal ugyanaz marad 14—15: A jónevű senki* (A stróman) 16—17: Fantozzi* KISTARCSA 12: Tiltott terület 13: Legenda a vonaton 14—15: Police Python 357** 26-18: Abba NAGYKATA 12—15; Délutáni előadás: Limonádé Joe 12—15; Esti előadáson: A veréb is madár** 16—18: Üdülők* PiUSVCROSVAR 12—15: A javíthatatlan 16—17: A keselyű három napja** POMAZ 12-15: Blöff 16—17: Fuss utánam, hogy elkapjalak RÁCKEVE 12—15: Abba 16—17: Kialudt tüzek fénye SZIGETSZENTMIKtOS 12—13; Délutáni előadáson: Gejzirvölgv titka 12-13; Esti előadáson: Pillangó I—II.*** 14—15; Délutáni előadáson: Játszd újra Sam 14—15; Esti előadáson: A kétfenekű dob* 16—17; Délutáni előadáson: Focizzon, aki tud 16—17; Esti előadáson: Biciklitolvajok * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek! gyalásokait. Munkájához a vál­lalat autóbuszbérletet bizto­sít. A dolgozó azonban munká­jának gyorsítására rendszere­sen használta saját személy- gépkocsiját. Az idén május 19-én 9.30 óra tájban személy- gépkocsija az olajtól szennye­zett és az esőtől nedves úttes­ten megcsúszott, felszaladt a járdára és egy fának ütközött. A. dolgozó megsérült, a gépko­csi pedig megrongálódott. A férfi a sérülésből eredően há­rom hónapig táppénzes beteg­állományban volt, amely idő alatt keresetvesztesége négy­ezer forint volt. A dolgozó a munkáltatótól kérte ikárának megtérítését. A vállalat eluta­sította. Jogos-e a dolgozó igé­nye, hova fordulhat panasz- szal? Az üzemi balesetekkel már több ízben foglalkoztunk, a kö­zelmúltban is. Részletes okfej­tést tehát arról, hogy mit kell érteni a vállalat működési — tevékenységi köre alatt, éppen ezért most nem adunk. Rövi­den csak a konkrét esettel fog­lalkozunk. Nézzük tehát az elsőt. A vál­lalatnak a kárt akkor is meg kell térítenie, ha vétkesség nem terheli. A balesetveszéllyel a munkáltatónak számolnia kell, ezért véleményünk szerint, vil­lámcsapás esetén is fennáll a vállalat felelőssége. Jóllehet, a bekövetkezett károsodást a vállalat működési körén kívül eső ok idézte elő, és a jogsza­bály szerint a vállalat felelős­sége alól akkor menitesülhetne, ha a károsodás oka objektíve elháríthatatlan volt. A villám- csapás például, mint természe­ti erő, kívül esik a vállalat mű­ködési körén. Adott esetben azonban elvárható a vállalat­tól, hogy a károsodást villám, hárító felszerelésével kikü­szöbölje, vagy zivatarok esetén biztosítsa a munka folyamatos­ságát úgy, hogy a dolgozók fe­je felett, megfelelő biztonsá­gos fedél legyen. A másik esetben, amikor a dolgozó védőburkolat nélkül köszörült, és a köszörűkő belső hibája miatt az szétrobbant, és ekkor történt a baleset, vajon fel el-e a vállalat? Ha volt a köszörűn védőbur­kolat, csak a dolgozó nem használta, akkor a dolgozó is hibás volt, és kármegosztásnak lehet helye. Mert, mint ahogy fentebb írtuk, a vállalat fele­lőssége vétlensége esetén is fennállhat. Amiatt, hogy a kö­szörűkő szerkezetileg hibás volt. a vállalat nem vétkes, de anyagi felelőssége a dolgozóval szemben megállapítható. A harmadik esetben, amikor a propagandista a saját fele­lősségére használta a gépko­csit. véleményünk az, hogy bár társadalombiztosítási szem­pontból nem vitatható a bal­eset üzemi jellege, a vállalat anyagi felelőssége szempontjá­ból azonban már igen. Minden­esetre mind a három olvasónk ügye jogi szempontból érde­kes, ezért tanácsoljuk, fordul­janak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Ha annak intézkedésével sem lesznek megelégedve, akkor pedig a munkaügyi bíróságnál indít­sanak pert a munkáltató ellen. Dr. M. J, A Legfelsőbb Bíróság döntései A dolgozó nők védelmében Az egyik vállalat üdülőjében havi nyolcszáz, majd később kilencszáz forint fizetésért gondnoknőt alkalmaztak. írás­beli munkaszerződést azonban nem kötöttek, s a napi mun­kaidő tartamát sem állapítot­ták meg. Két évvel később az asszonynak gyermeke szüle­tett. Az igazgatótól gyermek- gondozási szabadság engedé­lyezését kérte, de csak hét hó­napi fizetésnélküli szabadságot kapott. Egyben közölték vele, hogy gyermekgondozási se­gélyben nem részesülhet, mert csak napi négy órai munkaidő­ben dolgozik, a jogszabály szerint pedig a segély folyó­sításának előfeltétele a napi hatórai foglalkoztatás. Az asz. szony anyagi helyzete miatt, mert gyermekgondozási segélyt nem kapott, kénytelen volt fizetésnélküli szabadságát meg­szakítani és ismét munkába állt. Néhány hónappal később azonban panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyben annak megállapítá­sát kérte, hogy alkalmazása teljes napi munkaidőre történt, tehát a segélyre jogosult. Ál­lítása alátámasztásául fel­hozta, hogy munkaviszonyát írásba kellett volna foglalni, minthogy azonban ezt elmu­lasztották, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak te­kintendő. A döntőbizottság kimondta: a D-kategóriájú üdülői gond­nak alapbérének alsó határa 1800 forint. Az asszonynak — aki ilyen munkakört töltött be — ezt alkalmaztatása óta meg kellett volna kapnia. Ezért a vállalatot kötelezte, hogy az elmaradt munkabért és a gyermekgondozási segélyt fi­zesse meg. A bizottság határozatát a vállalat a munkaügyi bíróság előtt perrel támadta meg. A keresetnek helyt adtak, és a panaszt elutasították. Az íté­let indoklása szerint az asz_ szony részére kiadott munka - köri leírás azt bizonyítja, hogy csak napi négy órai munkában kívánták foglalkoz­tatni. Gondnoki munkája évi átlagban ezt nem Is haladta meg, mert az üdülőben az év nagyobb részében nem voltak vendégek. Fizetése is azt bi­zonyítja, hogy nem teljes mun­kaidőben dolgozott. Egyébként három év elteltével már nem hivatkozhat a munkáltató mu­lasztására, amiért írásbeli munkaszerződést nem kötöt­tek. Törvényességi óvásra ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíró­ság hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új el­járásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. Megalapozatlan a munkaügyi bíróságnak az az állás­pontja, hogy a munkaköri le­írás szerint a vállalat a gond­noknőt napi négy órai mun­kaidővel kívánta foglalkoztat­ni — hangzik a döntés indo­kolása. — A munkaköri le­írás tartalmából ugyanis ilyen következtetés nem von­ható le. A bírósági ítéletnek a munkaidő tartamára, vala­mint a gondnoknő havi fize­tésének összegére történt hi­vatkozása csupán feltevésen alapszik. Ezért ezzel kapcso­latban tisztázni kell, hogy az Tíz nap rendeletéiből asszonynak évi átlagban meny. nyi volt a napi munkaideje, valamint azt is, hogy a mun­kaidő kezdetét és végét meg­állapították-e. Tisztázásra sző­rül, hogy a szóban meghatá­rozott munkaidejénél többet dolgozott-e. s az elérte-e a na­pi hat órát. A munkaügyi bíróság nem folytatott le bizonyítási eljá­rást, vajon az asszonyt üdü­lővezetői, gondnoki, vagy se­gédmunkási munkakörben foglalkoztatták_e. Ennek is­meretének hiányában nem dönthető el, hogy munkabér­követelése mennyiben meg­alapozott. A munkakör jelle­gének pontos ismertetése nél­kül ugyanis nem lehet megál­lapítani, hogy az arra vonat­kozó bértételnek mennyi volt az alsó határa és ezt az ösz- szeget vagy ennek a napi át­lagos munkaidővel arányos részét kifizették-e a gond­noknőnek vagy sem. Végül a Legfelsőbb Bíró­ság rámutatott arra: a válla­lat megszegte a Munka Tör­vénykönyvében foglaltakat, amikor elmulasztotta a mun­kaszerződés írásba foglalását. Ez azonban nem járhat olyan következményekkel, hogy a szóban létrejött munkaszerző­dést úgy kellene tekinteni, mintha a munkaviszony a tel­jes törvényes munkaidőre jött volna létre. Mikor tehető szóbeli végrendelet? Halála előtt három nappal egy nyugdíjas férfi két ápolója előtt szóbeli végrendeletet tett, amelyben minden vagyonát egy rokonára hagyta. Ezt a végrendelkezést a magyar ál­lam nevében az egyik városi tanács igazgatási osztálya megtámadta. Azt állította, hogy azért érvénytelen, mert megtételekor az elhunyt olyan egészségi állapotban volt, hogy minden nehézség nélkül írás_ beli végrendeletet is készíthe­tett volna. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bí­róság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint az elhunyt a két tanú előtt tett kijelentésével végakaratát minden kétséget kizáróan ki­fejezésre juttatta és így — a beszerzett aggálytalan orvos­szakértő vélemény alapján is — érvényes szóbeli végrende­letnek tekintendő. Ezt meg­erősíti még a kezelőorvos val­lomása is. amely szerint — néhány órával a végrendelke­zés előtt — az illető ezt az akaratát vele is közölte. An­nak a körülménynek, hogy az elhunyt a kórházba szállítás után még két hétig, szellemi képességeinek birtokában, lá­togatóival elbeszélgetett és környezetével zavartalanul érintkezhetett — tehát írás. beli végrendeletet alkothatott volna — ebben az esetben, nincs jelentősége. A szóbeli végrendelet ugyanis csak ak­kor veszti hatályát, ha az il­lető megszakítás nélkül leg­alább három hónapon át ne­hézség nélkül írásbeli végren­deletet alkothatott volna. Ez azt jelenti, hogy ha az éle­tet fenyegető rendkívüli hely­zet megszűnése után csak időnként, megszakítottan volt lehetőség írásbeli végrendelet, készítésére, ez a szóbeli vég­rendeletet nem teszi ér­vénytelenné. Ezúttal a kór­házba szállítás után két hét­tel a beteg állapotában hir­telen súlyos rosszabbodás állott be, és rövidesen meghalt. Tehát a megszakítás nélküli három hónap, ami alatt írás. beli végrendeletet készíthetett volna, nem állott rendelkezé­sére. Jog és propaganda Az üzemi nyugdíjelőkészítés támogatására a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatósá­gának felhívása a munkálta­tókhoz a Magyar Közlöny 62. számában található. A vállalat szervezeti és működési szabályzatának kor­szerűsítéséről a Nehézipari Minisztérium 101/1978. szám alatt irányelvet adott ki, amely a Nehézipari Értesítő 25. számában jelent meg. A szállodákban adható in­formációkról a Kereskedelmi Értesítő 26. számában jelent meg közlemény. Ugyanitt a vásárlók könyvével kapcso­latos rendelkezések végrehaj­tásának vizsgálatáról is közle­ményt olvashatnak az érde­keltek. A rokkantsági nyugdíjra jo­BONYOLULT, gyakran ki­ismerhetetlen szabályaival a jog — igencsak misztikus va­laminek tűnik. Legalábbis a kívülállónak, a laikusnak. Aligha irigyelhető aiz az ál­lampolgár, aki ügyei intézésénél rákényszerül a különféle át­fogó és részletszabályok meg­keresésére. Hogy valameny- nyien tisztában legyünk leg­alább alapvető jogainkkal, kö­telességeinkkel, ezért néhány esztendeje határozat született a jog propagálásáért, népsze­rűsítéséért. Hogy tudjuk, mit tehetünk, mit kell tennünk. Természetesen nem azzal a gondolattal, hogy ettől kezdve minden állampolgár tudós jo­gásszá válik. Olyan szakem­berré, akinek nincs szüksége segítségre ügyei intézésekor. A vételnél, az eladásnál, perei vi­telénél vagy jogvitánál. A jog népszerűsítését ellenző tábor igencsak szélsőséges vélemé­nye mindmáig az, hogy szük­ségtelen a propaganda. A kü­lönféle jogi kérdések eldönté­sére a jogászok hivatottak (ez a kötelességük), s különben is, ha betegek vagyunk, nem a szakkönyveket bújjuk, hanem orvoshoz fordulunk. SZÜKSÉG VAN RÁ, hogy a laikus tudjon a legalapve­tőbb jogi normákról, azonban nem egyszerű rálelni a népsze­rűsítés leghatásosabb módsze­rére. Vegyük például az is­meretterjesztő előadásokat. A szónok beszéljen akár a leg- ékesszólóbban az öröklés sza­bályairól, a választások meg­követelte kötelességekről, vagy éppen az adás-vétel módjáról, szaVai feltehetően csak azok­ban ragadnak meg, akik az adott időpontban végrendel­keznek, vesznek, esetleg elad­nak. Más szóval: érdekeltek a témában. Van kérdésük, hoz­záfűznivalójuk az előadó sza­vaihoz. Persze, badarság lenne azt gondolni, hogy az ismertetés az egyetlen formája a jog nép­szerűsítésének. Mindenképpen ide sorolhatók a különféle in­tézmények szervezte jogi ta­nácsadások i®. Mert kétségte­len, hogy a kérdésre válaszoló jogász konkrét, gyakran sürge­tő eseteket old meg, ám sza­vaiból a segítségre vágyó a jog egészéről vagy inkább az adott részterületéről szintén képet kaphat. Keli-e monda­nom, hogy itt is mennyire lé­nyeges az érdekeltség meglé­te? A sürgősség vezeti ugyanis az ügyfelet az említett jogi tanácsadókhoz. MÁS DOLOG a törvények, a rendeletek megszövegezése. A szabályok nyelve tehát. Té­telezzük fel, hogy a hazánk­ban születő jogszabályok lo­gikusan megszerkesztett alko­tások. Olyan tételeket tartal­maznak, amelyek egymásra épülnek, s valóban szabályoz­zák a társadalmi viszonyok adott részterületét. Nos, ezek a gondolkodó ember számára világos szabályok misztikussá válhatnak azáltal is, hogy szerkesztőik mit sem törődnek a szövegezéssel. A hatalmas, több soron átkígyózó körmon- datokat a kívülálló nehezen érti meg vagy egyáltalán nem igazodik ki rajtuk. A lényeg: nem lesz attól szabályabb egy szabály, hogy nyelve kifeje­zetten szakmai, a szükséges hétköznapi helyett Mert az életünket rendszerbe foglaló normák ismerete mindanv- nyiunknak fontos. Félreértés ne essék, koránt­sem a felivilágasítás ellen be­szélek e helyütt. Inkább mel­lette. Hangsúlyozva, hogy — mint mindenhol — a megfele­lő módszer nélkülözhetetlen. Mindenképpen fellelhető a he­lyes arány a szükséges és a szükségtelen között. Mert az alapvető dolgokkal illik tisztá­ban lennie mindenkinek, aki szerepel a közéletben: intézi ügyeit, kérvényez vagy felleb­bez. És ehhez szükséges a pro­paganda. EGY TANÁCSADÓ jogász mondta: — A helyes módszer híján a jelenlegi állapot meg­merevedhet. Vagyis: a kérde­ző, a segítségért jövő állam­polgárok majd mindegyike úgy hiszi, tudja annyira az ügyére vonatkozó szabályokat, mint a kérdezett. Mert elolva­sott néhány közlönyt, hallott valamit a szomszédtól. A jog korántsem olyan misztikus, mint hisszük. De annál komo­lyabb valami, hogy a lényegét pletykaként el lehessen sajá­títani. M. P. gosítő feltételek és a rokkant­ság tartamának vizsgálatáról a SZ0T Tb. Főigazgatóság közleményét az érdekeltek a Társadalombiztosítási Közlöny 8. számából ismerhetik meg. Közlemény jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 22. számában az egyes mezőgazdasági termé­nyek gyulladási hőmérsékleté­ről. Irányelveket találnak az ér­deklődők az 1978. évi munka­helyi parlamentek megszerve­zéséhez. A VI. ötéves terv kidolgo­zásával kapcsolatos vállalati tervező munka feladatairól címmel 4/1978. OT. szám alatt utasítás jelent meg a Terv- gazdasági Értesítő 8. szarná- j ban. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom