Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

%J6daa 1978. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Nevelés a békés egymás mellett élés szellemében Lengyel javaslat az ENSZ közgyűlésén A csütörtöki ülés általános vitájában Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter javasol­ta a világ országainak, hogy közös intézkedésekkel segít­sék elő a különböző országok társadalmainak békés egy­más mellett élését. A lengyel küldöttség olyan nyilatkozat elfogadását java­solja, amely felszólítaná az ENSZ tagállamait: tegyenek intézkedéseket, hogy a csalá­di nevelést és a közoktatást áthassa a békés egymás mel­lett ólés szelleme. Emil Wojtaszek beszédé­ben síkraszállt az enyhülés to­vábbi erősítéséért és azért, hogy az enyhülést megfele­lő leszerelési intézkedések is kiegészítsék. Az ENSZ közgyűlésén el­hangzott felszólalásában Wil­libald Pahr osztrák külügy­miniszter egyebek között han­goztatta: az enyhülés politi­kája a nemzetközi konfliktu­sok elhárításában hatékony­nak bizonyult, és az időnkénti visszaesés éllenére az eny­hülés változatlanul a nem­zetközi élet fő tényezője. Paavo Vayoynen finn kül­ügyminiszter is csatlakozott az európai tőkés országok többségének véleményéhez: és fenntartásokkal kommen­tálta a Camp David-i egyez­ményeket. — A megállapodá­sok értékelése végül is attól függ majd, hogy mennyiben járulnak hozzá a valameny- nyi érdekelt fél által elfoga­dott, teljes rendezéshez — hangoztatta. A finn külügyminiszter bá- torítónak nevezte és támo­gatásáról biztosította a szov­jet javaslatot, amely szerint a nukleáris hatalmak adja­nak biztonsági garanciákat az atomfegyverrel nem rendel­kező országoknak. ★ Nicaragua ügye, mint több hangot kap az ENSZ közgyű­lésének vitáiban. Kedden ké­ső este Panama és Santiago külügyminisztere, szerdán a Costa Rica-i elnök bírálta ke­mény hangon a nicaraguai rendszert, az emberi jogok súlyos megsértéséért, a békés polgári lakosság elleni bru­tális erőszakért. A közgyűlés szerdai ta­nácskozását egyébként szo­katlan incidens zavarta meg: amikor Julio Cesar Quintana nicaraguai külügyminiszter felszólalásában megpróbálta igazolni a Samoza-rezsim ter­rorpolitikáját, a hallgatóság soraiból felhangzó: „Le So­mozával”, „Szabadságot a ni­caraguai népnek” felkiáltá­sokkal szakították félbe. Az ENSZ New York-i szék­háza előtt pedig három na­pon belül már másodszor zaj­lott le Samoza elleni tünte­tés. ★ Gromiko külügyminiszter szerdai felszólalása nagy vissz­hangot keltett. A japán kül­ügyminisztérium szóvivője csü­törtökön délután nemzetkö­zi sajtóértekezleten ismertet­te a tokiói kormány hivata­los állásfoglalását Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ternek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kedden elhang­zott beszédével kapcsolatban. Ebben — mint ismeretes — Andrej Gromiko felhívta a figyelmet a szigetország kül­politikájában tapasztalható nyugtalanító jelenségekre és rámutatott, hogy a Szovjet­unió által szorgalmazott ió- szomszédi kapcsolatok kiala­kítása céljából Japánnak megfelelő lépéseket keli ten­nie. A szóvivő szerint a japán kormány „változatlanul arra törekszik, hogy jó kapcsola­tokat tartson fenn a világ va­lamennyi országával”. A szó­vivő azt áHította, hogy a ja­pán kormány „már eddig is nagy erőfeszítéseket tett a Szovjetunióval való szilárd, baráti viszony megteremté­se érdekében”, és a kapcsola­tokat a jövőben „közfis igye­kezettel” szeretné szorosabb­ra fűzni. A Biztonsági Tanács tagjai csütörtökön — Waldheim ENSZ-főtitkár részvételével — zárt ajtók mögött beható tanácskozásokat folyta* nak a namíbiai kérdésről. A BT. öt nyugati tagországnak — Egye­sült Államok, Kanada, Nagy- Britan.nia, Franciaország és az NSZK — képviselői támo­gatják Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár jelentését, amely Na­míbia függetlenségének elnye­réséről szól. Szankciókról, il­letve olajembargóról csak ab­ban az esetben lenne szó, ha a dél-afrikai kormány nem hajlandó a főtitkári jelentés értelmében eljárni — közöl­ték nyugati források. Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője, csü­törtökön az ENSZ-ben talál­kozott Oskar Fischer külügy­miniszterrel, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetőjével, és esz­mecserét folytatott vele a két­oldalú kapcsolatokat érintő és a 33. ülésszak napirendjén szereplő kérdésekről. A ta­lálkozó bensőséges, elvtársi légkörben folyt le. DÍVSZ­állásloglalás A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség két nyilatkoza­tot tett közzé csütörtökön Bu­dapesten. Az egyikben a Camp David-i találkozóval kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ame­rikai kezdeményezésre létre­jött egyiptomi—izraeli csúcs- találkozó tovább élezi a kö­zel-keleti feszültséget, megne­hezíti a probléma globális rendezését. Felhívja a világ demokrati­kus ifjúságát, hogy leplezze le a Camp Davidben aláírt megállapodásokat, és követel­je a genfi konferencia össze­hívását a térségben érdekelt minden fél részvételével. A másik állásfoglalás a vi­lág haladó és demokratikus ifjúságának szolidaritásáról biztosítja a mozambiki népet, amely függetlenségének kiví­vása után minden erejét ha­zája újjáépítésére és a szocia­lista orientációjú társadalom építésére összpontosítja. Eromiko-Vance találkozó Téma: az új SALT-egyczmény Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön foly­tatták az ENSZ székhelyén szerdán megkezdett tárgyalá­sukat az új SALT-szerződés­ről. A tanácskozást szomba­ton Carter elnökkel Washing­tonban folytatják. Az első tárgyalási forduló után nem lehetett következtetéseket le­vonni, sikerre vezetnek-e vé­gül is a második hadászati fegyverzetkorlátozási egyez­ményről folyó újabb szovjet —amerikai megbeszélések. zott a sajtónak. Csak annyit mondott, hogy az első tárgya­lási fordulón kizárólag a SALT-egyezmény kérdéseivel foglalkoztak, míg csütörtökön néhány más kérdést is érin­tettek. A kérdésekre: várha­tó-e még az idén az egyez­mény aláírása, amint ameri­kai kormányférfiak ismételten sugallták, Vance azzal vála­szolt, hogy a szerződést, amint lehet, megkötik — s erre mód nyílhat ebben az évben is. Vance közölte, hogy szomba­ton Washingtonban, Carter amerikai elnök és Gromiko Cyrus Vance a tárgyalásról 1 találkozóján folytatódik a távozóban röviden nyilatko-' szovjet—amerikai eszmecsere. BERLINBEN NBK-NSZK tárgyalások A bécsi Hofburg konferen­ciatermében csütörtökön meg­kezdődött a• közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 16. for­dulója. A belga küldöttsé­get vezető Luc Smolderen nagykövet elnökletével meg­tartott 179. plenáris ülésen előbb David Reece nagykövet, a kanadai, majd pedig dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség veze­tője szólalt fel. A csütörtöki ülést követő sajtóértekezleten Keblusek nagykövet rámutatott; a szo­cialista országok küldöttségei a korábban már elért eredmé­nyek megőrzésére, azok tartal­mának kibővítésére töreked­nek, hogy ily módon a tárgya­lások a konkrét megállapodá­sok kidolgozásához vezessenek. Megelégedéssel állapíthatjuk meg — mondotta —. hogy a megelőző forduló során elő­bukkantak a megegyezés el­érésének perspektívái. A szocialista országok kül­döttségei — jelentette ki Keb­lusek nagykövet — szükséges­nek tartják, hogy az érintett országok már most. a tárgya­lások idején se növeljék to­vább a térségben állomásozó fegyveres erőik létszámát. Ez Günter Gaus, az NSZK ál­landó NDK-beli képviseletének vezetője — miután a hét kö­zepén tájékoztatta Bonnban a szövetségi kormányt az idő­szerű témákban folyó NDK— NSZK tárgyalásokról — csü­törtökön Berlinben folytatta megbeszéléseit a mindkét fe­let érintő kérdésekről Kurt Nier NDK külügyminiszter- helyettessel. A tárgyalások politikai kérdések mellett ©gy sor gyakorlati jellegű témát ölelnek fel. Az NDK fővárosában ki­emelik, hogy Ewald Mold nagykövet, az NDK állan.ó NSZK-beli képviseletének uj vezetője — aki eddig külügyi miniszter-helyettesi poszt c. töltött be — megbízólevelé­nek bonni átadásakor Walter Scheel, az NSZK szövetséf elnöke előtt megerősítette a NDK készségét a két némc állam közötti kapcsolatok fej lesztésére és további normal*, zálására a békés egymás mel lett élés elvei alapján. Káváit csatlakozik, a Szilárdság Frontja követeléseihez PFSZvezető moszkvai sajtóértekezlete — A Palesztin Felszabadítá- si Szervezet nagyra értékeli a Szovjetunió barátságát, hűsé­gét, mélységesen hálás azért, hogy Leonyid Brezsnyev bakui beszédében ismét kifejezésre juttatta ezt az együttérzést és támogatást — mondotta M. I. As-Saer, a PFSZ moszkvai Újabb genfi találkozó A nukleáris icgyverhísérletek betiltásának megtárgyalására A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége csütörtökön Géni­ben újabb találkozót tartott a nukleáris fegyverkísérletek ál_ München mementója NEGYVEN ÉVVEL EZ­ELŐTT Münchenben négy ha­talom — a náci Németor­szág, a fasiszta Olaszország, Franciaország és Anglia — vezetői összeültek tanácsko­zásra, hogy döntsenek Cseh­szlovákiáról — pontosabban Hitlernek arról a követelésé­ről. hogy Prága ürítse ki és adja át a fasiszta Németor­szágnak az úgynevezett Szu- déta-vidéket. A konferenciá­ra ugyan meghívták a cseh­szlovák kormány két megbí­zottját is, de a fasiszta kül­döttek követelésére az érde­mi tárgyalásokra nem enged­ték be őket. Hitler már 1938 tavaszán kijelentette: „Visz- szavonhatatlan elhatározásom, hogy ezt az országot letörlöm a térképről.” És. hogy ez nem­csak afféle szónoki fordulat volt. azt bizonyítja: a német hadvezetőséa már egy évvel korábban kidolgozta a Fali Grün tervet, amely Csehszlo­vákia katonai megszállásáról intézkedett. A csehszlovák kormány tu­datában volt a veszélynek, amely Nyugatról fenyegette, és éveken át nagy gonddal és költséggel erősítette nyugati határait. A több éves munka eredményeképpen kialakult nyugat-csehországi erődrend­szert annak idején bevehetet­lennek tartották és kis Magi- not-vonal-ként is emlegették. A katonai előkészületek mel­lett Prága természetesen kül­földi támogatást is keresett. A fasiszta fenyegetés elleni védelmet szolgálta a csehszlo­vák—francia és a csehszlo­vák—szovjet katonai segély- nyújtási szerződés. AZ ELSŐ komolyabb vál­ság idején Párizs azonban már figyelmen kívül hagyta a do­kumentumot. 1938 tavaszán, amikor Hitler lehetségesnek látott egy Csehszlovákia elle­ni katonai akciót és megkez­dődött a német hadsereg fel­vonulása a határokra — Pá­rizs és London közös jegyzék­bén szólította fel Prágát, hogy a legmesszebbmenőkig támogassa a szudéta-németek- re vonatkozó berlini követe­léseket. A franciák 1938 őszén is hasonló magatartást tanú­sítottak. A brit kormánnyal közösen kidolgozott koncep­ciójuk ugyanis az volt. hogy minden eszközzel, és minden áldozat árán Kelet felé, vagyis a Szovjetunió ellen kell irányítani a német terjeszke­dést. A szovjet kormány mind a tavaszi, mind az őszi cseh­szlovák krízis idején közölte, hogy kész eleget tenni szer­ződéses kötelezettségeinek és hajlandó csapatokat küldeni a lamiságának megóvását sem sikerült biztosítani. Hitler nem egészen egy év múlva kirobbantotta a második világ­háborút. Münchenről szólva emlékeztetni kell arra is, hogy a Horthy-Magyarország vezetői teljes erővel támogat­ták Csehszlovákia szétzúzá­sára irányuló német törekvé­seket. hiszen ettől várták re­víziós igényeik kielégítését. A szégyenletes négyhatalmi döntést és annak következ­ményeit lényegében a Szov­jetunió világháborús győzelme szüntette meg, majd a cseh­szlovák népi demokrácia tet­te lehetővé, hogy egyszer s mindenkorra semmissé váljon a müncheni diktátum. A nyil­vánvaló tények ellenére a háború utáni nyugatnémet CDU-kormányok ugyanis so­káig nem voltak hajlandók el­fogadni a megállapodás ér­vénytelenségét. A fasisztákkal való együttműködés miatt Csehszlovákiából kitelepített németek revansista szövetsé­geire támaszkodva a Keresz­ténydemokrata, Keresztény­szociális Unió vezetői Mün­chent a hidegháború egyik al­kalmas eszközeként fogták fel és alkalmazták. VÉGÜL IS Willy Brandt szociáldemokrata kabinetje ju­tott el odáig, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia 1973. december 11-i szerződésében a münche­ni egyezményt és annak min­den politikai következményét semmisnek nyilvánította. csehszlovák haderő támogatá­sára akkor is, ha ezt Fran­ciaország nem teszi meg. Prága azonban a szovjet se­gítséget mindvégig határozot­tan visszautasította. A Hrad_ zsinban ugyanis úgy ítélték meg, hogy az esetleges szovjet katonai jelenlét társadalmi változásolcat is előidézhet, emellett mindvégig bíztak ab­ban, hogy a nyugati szövet­ségesek végül is nem hagyják cserben Csehszlovákiát. E POLITIKÁNAK lett a végső következménye, hogy a csehszlovák megbízottak részt sem vehettek a Szudéta-vidék- ről folyó érdemi tárgyalás©- kon. Csupán annyi szerepük volt, hogy aláírják a hazájuk megcsonkításáról intézkedő szerződést. A dokumentumot 1938. szeptember 29-én érvé­nyesítették és másnap már megindultak a német csapa­tok a Szudéta-vidék elfoglalá­sára. Chamberlain angol kor­mányfő azt hitte, hogy Hit­ler követeléseinek elfogadásá­val sikerült elhárítania a há­borút, vagy legalábbis végér­vényesen Kelet felé irányíta­ni a fasiszta terjeszkedést. Né­hány hónap múlva rá kel­lett döbbennie, hogy nem­csak a világháborút nem si­került elkerülni, hanem még a maradék Csehszlovákia ál­talános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásá­ról. Andronyik Petroszjanc, a szovjet delegáció vezetője, az Állami Atomenergiai Bizott­ság elnöke a tárgyalások foly­tatása kapcsán a következő nyilatkozatot tette: — A Szovjetunió — amint ezt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ köz­gyűlés szónoki emelvényéről ismét kifejtette — olyan gya­korlati intézkedések meghoza­talát sürgeti, amelyek a fegy­verkezés — legfőképpen a nukleáris fegyverkezés — mennyiségi és minőségi növe­lésének teljes megszüntetését célozzák. — A szovjet küldöttség az­zal a szándékkal érkezett Genfbe, hogy folytassa a meg­beszéléseket egészen a végső sikerig. Csak röviden... WILLY BRANDTNAK, a nyugatnémet SPD elnökének vezetésével csütörtökön Pá­rizsban megkezdte munkáját a Szocialista Intarnacionálé irodájának kétnapos értekez­lete. A tanácskozás napirend­jén a multinacionális kon­szernek kérdése, Európa és a világ többi részének kapcso­latai, a közel-keleti helyzet és a nemzetközi fegyverkereske­delem problémái szerepelnek. PIETER WILLEM BOTHA eddigi hadügyminisztert vá­lasztották meg a Dél-Afrikai Köztársaság új miniszterelnö­kévé, az egészségi okokra hi­vatkozva nemrégiben vissza­vonult Johannes Vorster he­lyébe. képviseletének vezetője csütör­töki sajtókonferenciáján. A palesztin vezető rámutatott: a Felszabadítása Szervezet a Szilárdság Frontjának orszá­gaival együtt a Front damasz­kuszi tanácskozásának megfe­lelően még szorosabbra akarja vonni kapcsolatát a Szovjet­unióval, a szocialista közösség országaival, amelyen támo­gatják a palesztin nép igazsá­gos ügyét. As-Saer közölte: a PFSZ ér­tékelése szerint nagyrészt megfelelő eredményt hoztak azok a tárgyalások, amelye­ket Asszad és Arafat folyta­tott Husszein jordániai ki­rállyal a Camp David-i arab- ellenes megállapodásokról. „Bár Husszein korábban ellen­ségünk volt, most együtt akar működni a palesztin néppel, és mi természetesen készen állunk erre” — han­goztatta a PFSZ képviseleté­nek vezetője, de ugyanakkor rámutatott, jó néhány arab ország ingadozó magatartás tanúsít, holott ezzel Izrael és az őt támogató imperialista erők kezére játszik. Az el nem kötelezett orszá­gok képviselői október 2-án New Yorkban találkozót tar­tanaik, hogy megvitassák a Camp David-i megállapodáso­kat — jelentette be szerdán a líbiai kormány szóvivője. Rádiójelentések szerint Ku- vait csatlakozik a Szilárdság Frontjának, Jordániának és Szaúd-Arábiának a követelé­seihez, hogy Izrael vonuljon ki az összes megszállt arab területekről és a Palesztin Felszabadítási Szervezetei vonják be az összes közel-ke­leti tárgyalásokba. Az izraeli parlament — a knesszet — jóváhagyta a Camp Davidben amerikai se gédlettel megkötött izraeli— egyiptomi megállapodásoka és a Sínai-félszigeten levő zsidó települések felszámolását. Alighogy bejelentették a szavazás eredményét, máris megérkezett Kairóba egy iz­raeli szakértőkből álló kül­döttség, hogy megkezdje a ! békeszerződés katonai részié, teiről folytatandó tárgyalások előkészítését. Az AI Ahram értesülése sze­rint a „béketárgyalások” a jövő héten kedden kezdődnek, az ENSZ védnökségével, s az Egyesült Államok részvételé­vel. I BECSBEN A tizenhatodik forduló Űj szakasz a közép-európai fegyverzet­csökkentési tárgyalásokon annál is inkább időszerű ja­vaslat, mivel egyes nyugati országok emelték közép-euró­pai fegyveres erőik létszámát és fegyverzetük szintjét. A kérdésben kialakítandó egyez­ség a tervezett megállapodás­tól függetlenül iS’elérhető len­ne és hozzájárulna a jobb és egészségesebb feltételek meg­teremtéséhez a térségben. A csehszlovák delegátus vé­gezetül aláhúzta, hogy ha a nyugati tárgyalópartnerek konstruktív módon közelítik meg a szocialista országok új javaslatait, akkor a 16. tár­gyalási forduló közelebb vi­heti az érintett országokat a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről szóló első megál­lapodáshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom