Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
mK^űrlap 1978. SZEPTEMBER 13.,.SZERDA KEZDŐDIK A SZÍNIÉVAD Kilenc szeptemberi bemutató SZIGETSZENTMIKLOSI VENDEGSZEREPLÉS Kezdődik az új' színházi évad, s nemcsak kapunyitással, hanem e héten már új bemutatók is kerülnek a közönség elé. A főváros négy színházában lesz e napokban premier, majd a jövő héten újabb két színházban (a József Attila és a Madách kamaraszínpadán), s a hónap végén még három helyen. így tehát fél hónap alatt 9 új bemutató előtt megy fel a függöny. Igaz ugyan, hogy ez a kifejezés már egyre inkább időszerűtlenné válik, hiszen nemcsak több rendezés szakított az ún. dobozszínház kukucskálás i módszerével és hagyja el a függönyt, hanem legfiatalabb színházunk, a Várszínház már eleve függönyös színpadtér nélkül építkezett. Színház a Józsefvárosban > Kezdjük is mindjárt a Népszínházzal, amelynek budai tagozata és székhelye a Várszínház, másik otthonaként pedig a volt Déryné Színház | Kulich Gyula téri épülete szerepel. Ezentúl itt rendszeresen láthatunk előadásokat, nemcsak — mint eddig — egy- egy alkalommal, amikor is az utazó társulat előbb itt mutatta be új produkcióit. Valójában új színház nyílt a Józsefvárosban, s ennek megfelelően nevet is kapott. E hét péntekjén nyűik meg a Józsefvárosi Színház a korszerűsített és felújított épületben, amely 1962 óta volt a Dé- ryné-együttesének fővárosi bemutató helye. Hajdanán, még az első világháború előtt is játszott itt társulat Józsefvárosi Színpad néven, de aztán megszűnt, mozi lett a helyén, utána újra színház az operettszerző Erdélyi Mihály igazgatása alatt az 1930-as években. A fölszabadulás után is játszottak még itt (Maklári Zoltán, Mészáros Ági, Sarlai Imre nevét is őrzik a színlapok), 1954-től pedig varieté vette át, mielőtt a Déryné Színház otthona lett. Mostantól új életre kelve a Népszínháznak elsősorban az utazó társulatai játszanak majd itt. így nemcsak fővárosi, hanem kicsit a mienk, Pest megyeieké is, a Józsefvárosi Színház, hiszen gyakran szerepel majd a megye játékra alkalmas településéin. Mindjárt e hónapban is: 30-án, szombaton, Szigetszentmikláson lépnek fel új bemutatójukkal, amelynek premierje a Józsefvárosban szeptember 15- én, pénteken lesz. Ezúttal Ruszt József rendezi Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiáját, s — mint az előzetes híradásokból kitűnik — mindenki számára közérhető, populáris és hatékony fölfogásban. A címszerepeket Pel- sőczy László és Papadimitriu Athina kapta. A díszleteket és a jelmezeket Gombár Judit tervezi. Űj szereposztások Ugyanezen az estén, pénteken még két bemutató lesz Budapesten: a Fővárosi Operettszínházban és a Pesti Színházban. Az előbbi helyen Hervének, a könnyed hangvételű francia operett múlt századi megteremtőjének legismertebb és leghíresebb művét, a Ne- báncsvirágot adják elő. Az új színpadra állítás Mikolay László rendezése, Rónai Pál karigazgatásával és vezényletével. A főbb szerepeket Le- hoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Németh Sándor, Med- nyánszky Ági, Farkas Bálint játsszák. Ugyancsak felújítás, új szereposztásban a másik bemutató is: Romain Weingarten A nyár című színműve, Várkonyi Zoltán rendezésében. A franciaországi kisvárosban játszódó, s főként agyer- meklelkület, és gyermeki nézőpont sajátosságaival foglalkozó színműben a főiskolás Pap Vera mellett Gálffy László, Sörös Sándor és Szakácsi Sándor lép föl Mese és hazugság Másnap, szombaton, szeptember 16-án a gyermekek indulhatnak színházba. A magyar népmese sok színű világából merítette témáját Túrién György, akinek a Budapesti Gyermekszínház mutatja be A varázspálca című darabját Az előadást maga a szerző rendezi, Répánszky Ernő díszletei között, Péter László koreográfiájával A főbb szerepekben Bíró József, Polgár Árpád, Sinkovits Mariann, Marschek Ottilia, Szécsi Vilma hitetik majd el a csodálatos történetet, melynek mondanivalója mégis a legigazabb: a becsületes, tevékeny élet többet ér a legkülönlegesebb varázspálcánál. Mesél a József Attila Színház kamara színpada új bemutatójának főhőse is, csakhogy egészen másként: az igazság eltorzításával, vagyis hazugsággal. A 18. század neves olasz vígjátékírójának, Carlo Goldoni A hazug című vígjátékénak főhőse szenvedélyesen nagyzoló, javíthatatlan mellébeszélő, míg végül természetesen rajtaveszt. A kitűnő jellemvígjátékot legutóbb 1958-ban a Madách Színház mutatta be, ezúttal szeptember 23-án, szombaton, Csiszár Imre rendezésében kerül színre. A darabot — mélyet haj'- dan már Csokonay Vitéz Mihály is fordított — Szabó Lőrinc fordításában látjuk, a többi között Dégi István, Harkányi Endre, Tahi József, Szerencsi Éva, Ferenczi Krisztina, Kránitz Lajos szereplésével. Két egyfelvonásos Másik kamaraszínházban, a Madáchéban is ugyanezen a napon, szeptember 23-án lesz bemutató. Gyárfás Miklós két egyfelvonásosát adják elő: Utójáték Euripidészhez és Vadászat az erdészházban címmel. Az első látszólag történelmi mű, hiszen időszámításunk előtt 408-ban játszódik, de természetesen nemcsak múltbeli talányokat és tanulságokat, hanem maiakat is vet föl. A cselekmény Euripidész meggyilkolása körül zajlik, hogy vajon kinek és miért állt érdekében az agg írót megöletnie. Euripidészt Körmendi János alakításában látjuk, ezenkívül Dunai Tamás, Juhász Jácint, Németi Ferenc, Békés Itala, Káldi Nóra, Székhelyi József, illetve felváltva Marton András játszik a darabban. A másik Gyárfás-egyfelvo- násos mai komédia, szellemes párbeszédekkel teletűzdelt, krimibe hajló burleszk. Mint a címe mutatja: egy erdészházban játszódik, de nem any- nyira vadászat, mint inkább valami más áll a középpontjában az idegorvos professzor és fiatal színésznő barátnője kettősének. őket Sztankai István és Piros Ildikó személyesíti meg, s Paudics Béla a harmadik szereplő. Mindkét egyfel- vonásost Lengyel György rendezi. A Népszínház újdonságai A Vígszínház játszotta 12 esztendeje Bertolt Brecht: Egy-fő az egy fő című vígjátékát, amely a szerző egyik legszórakoztatóbb, mégis _viszonylag ritkán játszott műve. Most a Várszínház újítja föl, és szeptember 29-én mutatja be, ez alkalommal is Garai Gábor fordításában. Annak idején 1925-ben Brecht egy interjúban darabja mondanivalóját így fogalmazta meg: „Arról szól, hogy meghatározott cél érdekében technikailag átszerelnek egy embert egy másik emberré.” E meglehetősen bizarr magyarázat mögött valóban bizarr — ma így mondanánk sci-fi — történet húzódik, amelyben azonban nem a tudományos fantasztikum a lényeg, hanem a közvetítendő gondolat Ez pedig a példázat erejével mutatja be, hogy megfelelő manipulációval miként alakul ál egy békés kispolgár vérszomjas zsoldossá. Az előadást meghívott vendégrendező: Brigitte Soubey- rand állítja színre, a díszleteket és a jelmezeket is meghívott művész, Helmut Brade tervezi. Mindketten a berlini Volksbühne, a hajdani Brecht- színház tagjai, ami nyilván külön érdekességet és eredetiséget kölcsönöz az előadásnak. A főbb szerepeket a vendégként fellépő Törőcsik Mari, valamint lglódi István, Jordán Tamás, Tolnai Miklós, Tordai Teri, Szűcs Ágnes alakítja. Ugyancsak premieren lép közönség elé a Népszínház másik tagozata, a Józsefvárosi Színház is ezen a szombaton. Szeptember 29-én a gyerekeknek játszik, de a mesét kedvelő felnőtteknek is, mert hiszen a Pinokkió — Col- lodi kedves mesefigurája — korosztály nélkül mulattató. Ezúttal Csongrádi Mária rendezésében, Litvai Nelli átdolgozásában, Kormos István verseivel, Székely Iván zenéjével Köti Kati ölti magára a megelevenedett kedves fabábu alakját, egyéniségét. Angol vígjáték A hónap utolsó bemutatóját szeptember 30-án, szombaton a József Attila Színházban láthatjuk. Itt egy angol 'szerzőpárosnak, Harold Brooke-nak és Kay Bannermannak szatirikus darabját adják elő, Week-end a tengerparton címmel. A technika bűvöletébe esett álmodem életvitelt, az amerikai, vagy általában a fogyasztói társadalom életformáját gúnyolják a szerzők darabjukban, amely gazdag kitűnő szituációkból, hálás szerepekben. A könnyed, szórakoztató vígjáték figuráit Voith Ági, Bodrogi Gyula, Bordán Irén, Pálos Zsuzsa, Káló Flórián, Ujréti László, Horváth Gyula játsszák, Benedek Árpád rendezésében. L.Z. Tanévnyitó a televízióban Üj szignállal kezdte tegnap délelőtt 10 órakor a 15. új tanévet az Iskolatelevízió. S mindez mintha csak szimbólum lenne: az alig számba- vehetően sok újdonság összekapcsolódik az új nevelési oktatási tantervek bevezetésével. Ha egyszer valaki oktatástörténeti tanulmány megírására vállalkozik, bizonnyal kimeríthetetlen forrást talál az Iskola-tv adásaiban, s az ezekből levonható pedagógiaimódszertani következtetésekben. Hiszen éppen 15 esztendeje kezdődött meg az oktatásügyünk továbbfejlesztését szolgáló hosszú távú reform- program. S mi sem természetesebb, hogy a korszerű nevelést és oktatást szolgáló Iskolatelevízió most is az új tantervek szolgálatára vállalkozik. A máT hosszú évek óta készített és folyamatosan felhasznált műsorok mellett az idén négyezer percnyi, azaz 66 és fél órányi új műsort sugároznak. További szereplőkkel bővül az általános iskolák II. osztályosainak közvetített Szórakaténusz című anyanyelvi sorozat: Háry János és a Furfangos diák segíti majd a kisdiákok nyelvi készségének fejlesztését. Tuul- la és Matti, a harmadikosok környezetismereti adásainak finn nemzetiségű főszereplői lesznek. Mellettük Kölja és Gálja a Szovjetunióból látogatnak rendszeresen vendégségbe a képernyőre, segítve az orosz nyelv elsajátítását. Az idősebb tanulóknak szánják a televíziósok Dobozy Imre: Katona a háztetőn című filmjét, amely a felszabadulás idejéből idéz néhány, a gyermekek lelkivilágához is közelálló kedves epizódot Ez az adás a felső tagozatosok osztályfőnöki óráihoz kapcsolódik. Talán az egyik legérdekesebb és leginkább hiánypótló sorozat lesz, amelyet a napköziseknek, illetve a természettudományi szakkörök tagjainak sugároznak. Frenyó professzor kísérletei — ez lesz az adássor címe — már témakörükben is vonzóak: zsilipek a növényekben; élő porszemek; növények társbérletben. A televíziósok szeretnének az új tanévben az eddigieknél több segítséget nyújtani a műsorok iskolai felhasználásához. Csaknem egy hónapja postázták már a valamennyi adást tartalmazó műsornaptárt az iskoláknak, így a lehetőségekhez mérten már az órarendbe is beépíthették a ' pedagógusok a televíziós órákat. A műsorok hasznosítását szolgálják a módszertani továbbképző adások is. Már tegnap, az első iskolatévés napon láthattuk a Hogyan tanítok televízióval című sorozat első részét Kétségtelen, hogy megyénk általános iskoláiban még nincsenek meg mindenütt a feltételek a televíziós órák rendszeresítéséhez, de mindenhol keresni kell a lehetőségeket ennek a korszerű oktatási eszköznek az alkalmazásához. Kriszt György KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Vásznak, plasztikák,fényképek PEST MEGYEI AMATŐRÖK A BEMUTATKOZÓK KÖZÖTT Fontos Sándor természetképe Környezetünk egyre inkább az ember által létrehozott második természet; ipari táj. humanizált városkép. Nem mindegy, hogy e szerkesztett tér arányai milyen mértékűek, hiszen az első természetet, fákat, domborzatot tisztelő építészet ' nem rongálja, hanem növeli a társadalmi harmóniát. Érdekünk, hogy az első és a második természet állandó formavitája szövetséges alakzattársulássá árnyalódjon. . Ezeket a gondolatokat elemezte, fejtette ki Fontos Sándor, kecskeméti kiállításán dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára megnyitó beszédében. A szegedi festőművész képeinek sora tanúskodik róla, hogy mivel szolgálja ezt a tendenciát. Elsősorban azzal, hogy nagyon őszintén tárja fel az első természet különleges csoportosulását; kendős asszonyt, gyöngyház árnyalatú, csipkefinom zúz- marás ágakat, árteret, kékesszürke csöndbe süllyedő tanyákat, füzeseket megvilágító naplementét. Mi a különös? Például az, hogy napraforgók között nyújtózik magasba a kukorica is a magvető, vagy a szél jóvoltából, s ez egyszerre kedves és karakteres. Vagy említhetném a Semlyék című képét, Juhász Gyula költői képének meghitt folytatását. Fontos Sándor azzal boldogít, hogy a második természet egyre inkább összkomfortossá váló környezetében élő, dolgozó embernek tiszta képi hírként átnyújtja az évszakok és dűlőutak, szikesek és almafák üzenetét. Hogy ezt teszi, teheti — nem véletlen, Hosszú ideig élt a Pest megye déli tájaival oly rokon ásotthalmi, üllési, pusztaszeri tanyákon —, s miközben pusztai gyerekek elméjét mozdította, serkentette írásra, olvasásra — festő lett. Igaz művész. Életét állandó élmény és munka jellemzi, ezért tiszta és friss minden képe, mely nem egyszerűen táj, vagy annak képi tükröződése, hanem belső látomás, mely hordozza a homoki világ költészetét és a szép, csöndes emberséget. Ez juttatta el megérdemelt sikereihez, hiszen hét önálló szegedi, budapesti kiállítása mellett képeit Odesszában. Lódzban, Pozsonyban, Berlinben, Szabadkán is bemutatFOGOLY, KÖVET, IRO Régi jeles példák tolmácsa KI VOLT HALLER JANOS? Nagy múltú, neves család leszármazottja Erdélyben. Ősei Nürnberg tájáról érkeztek magyar földre, egyik elődjét Mátyás király ütötte lovaggá, egy másik részt vett a mohácsi csatában, utóbb Nagyszeben polgármestere lett, nagyapja Bocskai oldalán harcolt, apja Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa és országos főkapitány volt Ö maga éppen egy évszázaddal a mohácsi vész után született Szatmár vármegyében, szintén fejedelmi tanácsos volt, Torda megye főispánja, s a választott fejedelem, Kemény János támogatója. Majd miután a török a néki kezes Apafi Mihályt tette fejedelemnek, pártütésbe esett és börtönbe vettetett. S akkor, négyéves — de ítélet nélküli, s ezért bizonytalan tartamnak elébe néző — fogdrasvárbeli fogsága idején fogott tollat, hogy magyarra ültesse át egyik olvasmányát. S mi ez az olvasmány, a Hármas história, amelyet a magyar—román közös könyvkiadás keretében jelentetett meg most a bukaresti Krite- rion Könyvkiadó Molnár Szabolcs válogatásában és az ő előszavával? (A magyarországi gondozója az Európa Kiadó.) Mi ez a könyv, amelyet először elkészülte után ; tizennégy évvel nyomatott ki a maga költségén á már közel hetvenéves írója, műfordítója, magyarra ültetője Tótfalusi Kis Miklós híres kolozsvári nyomdájában? TARTALMAT TEKINTVE három história, illetve történetfüzér, amelynek darabjai az idő tájt — s már régóta — ugyancsak híresek voltak, nemcsak a műveltebbek, sőt elsősorban talán nem is azok ismerték és kedvelték: egyfajta népkönyv tárgyát képezték. Mint Molnár Szabolcs írja kifejezően: „A Hármas história nemcsak a kisnemesi kúriák tékáiba került be, hanem eljutott a parasztházak mestergerendáira is, a kalendáriumok, lelki patikák s a nagyvásárból hazakerült egyéb históriás könyvek mellé. Haller könyve beleillett Tótfalusi Kis Miklós művelődési programjába, aki arra törekedett, hogy hasznos tartalmú, az egyszerűbb emberek igényeit is kielégítő, nyelvileg kifogástalan, tipográfiailag hibátlan, szép könyveket nyomtasson.” S ha már itt tartunk, mielőtt a tartalomra térnénk, nem hagyhatjuk szó nélkül nyelvi jelentőségét és érdekességét, szépségét sem. Három és fél évszázaddal ezelőtti ízes erdélyi magyarsággal beszéli el a könyv első részében az ókori macedón hadvezérnek és uralkodónak, „világbíró’ Nagy Sándornak nevezetes dolgait. A második részben jeles példabeszédeket közöl, egyebek között különböző császároknak és más történelmi személyeknek tulajdonítva különös emberi helyzetekben való döntésekről, mondásokról. Végül a harmadik részben a trójai hadról ír. Ennek élőbeszédéből idéz a mottó mintegy a könyv célját adván: „úgyhogy mind azok a régi jeles példák el ne temettessenek.” A MAI OLVASÓNAK a régi nyelv szépségében, erőteljességében különösképpen érdekessé teszi e történeteket — s elsősorban is az igen sokféle kis példabeszédeket — az, hogy belőlük a három és fél évszázaddal ezelőtti eleink érdeklődése rajzolódik ki. Az. ami őket foglalkoztatta, amiről szerettek olvasni és hallani amin szerettek gondolkodni, ami kívánatosnak érzett magatartásukhoz adott mintát, példát. N. F. ták, és 1976-ban elnyerte a Csongrád megyei Tanács alkotó díját. A lengyel kultúra világa A lengyel kulturális élet nemzetközi eredményeiről sokat hallanak az irodalom, zene, képzőművészet, s különösen a film és a színház megújulásában. Elsősorban azzal, hogy a nemzeti sors drámájával és felemelkedésével mondanivalója van a lengyel népi etnikumon túl az egész világnak. A kezdeményező erő lendülete nyilvánul meg Pendereckij, Lutos- lawski zenéjében, Grotowski wroclawi színházában, Andrzej Wajda filmjeiben. Ez a lengyel kultúra egyedi vonása. Az emberi mélység a lengyel művészet állandó alapja, ez köti össze a krakkói Mária oltár, Matejkó festészete és a katowicei, Gustaw Zem- la által tervezett és kivitelezett emlékmű időben eltérő, de Szellemiségben rokon törvényeit. Nagyon izgalmas Józef Szajna azon törekvése, mely létrehozta a festői színházat a szereplők szinte képi mozgatásával. Minden színházi pillanat egyúttal egy festmény élőképe. Mindezt a sokrétű alkotó kavargást és dinamikát, mely a lengyel kultúra körképét jellemzi, láthatjuk fotók, fehér-fekete és színes lapok közvetítésével a budapesti Lengyel Kultúra Nagymező utcai kiállítótermében. Tárlat Sülysápon A budapesti Volán Taxi Kossuth Lajos és a sülysápi ÁFÉSZ Bajcsy-Zsilinszky Endre szocialista brigádja között évek óta sport- és kulturális kapcsolat alakult ki. Ennek az együttműködésnek újabb szép példájaként a két üzem amatőr képzőművészei mutatták be munkáikat. Nagy létszámú közönség tekintette már meg á megnyitás napján B artalis Jenő igényes bőrdíszműveit. Martin Gyula fotóit. Fekete Sándor. Katona István faragásait, Studencz János vízfestményeit. Szemök György szobrai más kategóriába tartoznak: művek. Választékos ízlés és sok élményen alapuló öt’et jellemzi feleit, figuráit. Kirchmayer Károly tanítványaként több évig tartozott a Vasutas Képzőművészeti Körhöz, jelenleg a Nagy István csoport tagja. Egyaránt jól bánik kővel, gránittal. bronzzal, fával. Különösen szépek diófából faragott Torsó-i. a Lebegés és a? Elesettek emlékére készült emlékmflterv. Tehetséges, de több munkával szobrászi ké- oessége valószínűleg még inkább és végérvényesen ki bontakozna. Losonci Miklós