Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

1978. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT 'xMHap Fórum, kiállítás tiltakozó gyűlések A szolidaritási hét alkalmá­ból nyílt meg — mint már hírül adtuk — Szentendrén a Felszabadulás lakótelepi klub­ban Rózsa' György festőmű­vész kiállítása. A tárlatmeg­nyitás után a megjelentek el­beszélgettek a művésszel. Pén­teken valamennyi szentendrei üzemben röpgyűlést tartottak, amelyen a dolgozók tiltakoz­tak a Chilében tomboló fa­siszta terror ellen és köve­telték a chilei nép szabad­ságát és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Ma, szep­tember 9-én a város néhány építkezésén dolgoznak társa­dalmi munkában a munkások, diákok. A szolidaritási hét utolsó szentendrei rendezvénye 11- én, 14 óra 30 perckor kezdő­dik a Beton- és Vasbetonipari Művekben. S. Hegedűs Zász­ló a város országgyűlési kép­viselője fórumot tart az ipari üzemek dolgozóinak. Egyebek között tájékoztatja a megje­lenteket az országgyűlés tör­vényalkotó tevékenységéről és a képviselő munkáról. ■ V * .; J \ ..*V O I it ■ c rleJJKG I Ha sokan akarják, már év végén avatják A szentendrei Lenin úton bozótos, vadregényes kertben régóta állt ütésén egy lakó­ház. Valamikori szépségéből mostanra vajmi kevés maradt. A korhadt fagerendák már alig-alig tudták tartani a tor­nácot, a megroggyant lépcső sem bírta a sok járkálást. A szépen faragott födémet se kí­mélte az eső és a szél. Ki tudja hányszor hangzott el az évek során: kár érte! Szentendre város tanácsa mostanában határozta el, hogy megmenti, sőt haszno­sítja az épületet, kisajátította a 80 éves házat és úgy dön­tött, hogy rendbehozatja s átadja az idős embereknek es a fiataloknak. A tanács pénztárcájából az idén nem telne a teljes fel­újításra, ezt értette meg a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága és védnökséget vállalt az épület felett. Társadalmi munka akciókat szervezett. Hamarosan elkészült az Épí­téstudományi Intézet munka­társainak terve az átalakítás­hoz. A körzeti népfrontbi­zottságok tagjai pedig meg­kezdték a terep rendezését. A ház előtti bozótos kiirtását a Vasvári lakótelepen élők vál­lalták. Mindössze két diófát tudtak megmenteni az elő- kertben. Munkájuk nyomán lett megközelíthető az építési terület. Belosits József az iz- bégi népfrontbizottság párt­összekötője a tavasz óta jegy­zi a munkifelajánlásokat. fel­írja ki mikor ér rá és mi­lyen feladatokat vállal. Az épí­tési naplót 1978. április 9-től vezeti. Azóta másfél ezer le­dolgozott óráról tanúskodnak a füzetlapok. És, hogy mennyi­re nem képletes a bejegyzés, arról a helyszínen győződtünk meg. Ma már csaknem teljesen Aranyat ér a szürke hegy Andezitbirodalom Dunabogdányban Nehéz megtalálni Knáb Mi­hályt, a dunabogdányi kőbá­nya üzemvezetőjét. Az irodán megmutatták, merre a fejtés, többnyire ott található. Több­ször, mint az íróasztal mögött. Saját szemével győződik meg róla, hogyan koptatja a 135 dolgozó a Csódi-hegy kúpját. Végigjárja a munkahelyeket, figyeli a dömperek munkáját, amint a Duna-parti berakóbe­rendezés örökké éhes garatjá­ba billentik terhüket. Géczi Ferenc és Herr Anta\ szalagkezelő is bizonyítja a gép hatalmas étvágyát. Órán­ként 300 tonnát is képes len­ne a 66 méter hosszú szállító- szalagján véggigördíteni és a Dunán várakozó uszályokra pottyantani. Határt csupán a kőbánya napi 800—1200 tonna termelése szab. Telhetetlen a torka — Jó masina ez, nincs pár­ja az egész Dana-parton — dicsérik a gépet a kezelők. Hi­ba nélkül 1974. óta üzemel. A hét eleji különösen nagy forgalmat a hajók, az alsó- dunavölgyi, a középdunavöl- gyi és az észak-magyarországi vízügyi igazgatóságok uszályai okozzák a bogdányi Duna-sza- kaszon. Akinek sürgő saz útja, az már vasárnap este oda­áll a berakó alá, hogy hétfőn hajnalban elsőként rakják meg az uszályát kővel. Nagy a kereslet, hiszen Ba­ja környékén szabályozásra szorul a meder, elkezdődtek a dunakiliti vízzárógát munkái is. A Csódi-hegy sok izzadság­gal megszerzett ajándéka egy­aránt jó a part- és az útépí­téshez, útburkoláshoz, szegé­lyezéshez. Az andezitből a ha­zai várak restaurálásához fa­ragnak kocka- és szegélyköve­ket. Az évi 300 ezer tonna kő nem elégíti ki a keresletet, ha még egyszer ennyit tudnának fejteni a hegyből, arra is lenne megrendelő! Biztonságosabb talajon Az üzemvezetőt keresem — mondom másodszor, most már a szürke sziklafalakkal körül­vett bányabejáratnál. A döm­pere mellett álló fiatalember beletúr portól szürkés szőke hajába, felugrik a masina lép­csőjére, körülnéz. — Az előbb láttam a főnö­köt a kőosztályozónál, már el­ment, biztos a fejtésre — vá­laszol készségesen Gyöngyösi László gépkocsivezető. Aztán még hozzáteszi: Onnan nem jön el egyhamar. Alapos em­ber. Hozzánk lép Müller György bányamester. Felajánlja, meg­kereshetjük együtt. Végigné­zek a 60—80 méter magas sziklán, félelmetesnek tűnik a 30 méter magas teraszon a séta. Inkább megvárom — mondom, látnivaló itt is akad bőven. Míg Gyöngyösi László arra vár, hogy megteljen a dömpe­re, elmondja, hajnal óta fuva­rozik este kilencig. Minden másnap. A rövidebb, hosszabb „kanyarokért” járó fizetése havonta 4 ezer 200 forint. Sőt, a múlt hónaptól kezdve ehhez még hozzájön körülbelül 400 forint, a délutáni pótlék. — Most már érdemes a bá­nyánál dolgozni, nem pipálnak le bennünk fizetésben az üze­miek — szól a témához Wetzl István, a másik dömperveze­tő. — Rögtön jövök, csak a föl­det elviszem a meddőbe — mondja. Néhány perc múlva már magyarázza is, hogy a magasban levő osztályozóba döntik a különböző nagyságú követ, természetesen vele együtt a földet. A tiszta kő a csúszdán a dömperekre hul­lik, a szállítószalagok pedig lehozzák a földet, forgácskö­vet, zúzalékot. Mindennek megvan a helye, hová kerül. A távolságtól függ a kanyar ára. Legjobban a kotrótól szere­tünk fuvarozni a Duna-partra, mert az a legdrágább, a fej­téstől az uszályig egy fuva­rért 6 forint 37 fillért kapunk. Volvo, Roxon és a bányaié A sárga Volvo rakodógép az egyetlen élénk szín a szürke környezetben. De nem csupán ezért, kedvelik, hanem, mert hatalmasat markol, egy-kettő­re telerakja a dömpereket, mintha tudná, a gyorsaságtól függ a kereset. — Jóska indítsd el az adago- lókocsit! — szól a bányamss- ter Elter Józsefnek. Gombnyo­másra indul a szörnyeteg. A hatalmas kövek, amelyek a rácsozaton nem férnek át, a Roxonra várnak. A finn masi­na percek alatt szétpüíöli a a sziklákat. Régebben két-há- rom ember dolgozott helyette, vaskalapáccsal. Ügy hívták őket: bunkózók. Munkakörük nemrég ,megszűnt Dunabog­dányban. A szikla tövében lovacska poraszkál, csillét húz, abba rakják néhányan a kézzel vá­logatott köveket. A teli csil­lék legurulnak a lejtős sínen az ürítőhelyi,g. Knáb Mihály és Tomik Ist­ván főbányamester megérke­zik a magasból. — A fúrómester Leschinsz- ky Ferenc küszködik fönn — mondják. A nagy robbantást készíti elő, de milyen kínnal- keservvel! Tizenhat méterre kell a sziklába fúrnia, de gé­pe ehhez nem erős már, ren­detlenkedik a 14 éves komp­resszorunk. Nézze, csak, hogy bajlódik ott az az ember a légkalapáccsal. Tartja, de se hangja, se ereje. Legalább öt atmoszféra nyomás kellene a működéséhez és csak feleany- nyi van. Alig várjuk már, hogy üzembe helyezzék az új kompresszort. Napi háromszor robbantás A legszükségesebb tehát a kőbányában jelenleg a komp­resszor. Az új kőtörő és osztá­lyozó a régivel átellenben már készül. — Hogy állnak a tervtelje­sítéssel — kérdezem a ve­zetőt. — Jól dolgoztunk, időará­nyosan már többletünk is van. A kőtörő és Volvo homlokra­kodó üzembe helyezése sokat segített. Jó évet zárunk, ha a lendület nem hagy alább. Dudaszó szakítja meg a be­szélgetést. Míg az óvóhely fe­lé igyelcszünk, elhangzik egye­ző véleményünk, jó, ha a mun­kások beszélnek saját dolgaik­ról. Mindenfelől igyekeznek az emberek a menedéket nyújtó helyre. A bányába lépő dolgo­zóknak első megtanulnivalója: mindennap 8 óra 30 perckor, 12 óra 30 perckor és 13 óra 30 perckor kisrobbantás! felújított épületet látunk. A fizetett építőkön kívül majd­nem mindig dolgoznak a ház körül a társadalmi munkások is. Belosits József né éppen cse­repet hordott, Jámbor Kálmán és Melicher István téglát vá­logatott, a villanyszerelési munkában segédkezett A FŰ- FÉM Gábor Áron és Proletár szocialista brigádja a betono­zásban segédkezett. Dicséretes munkát végzett a Bem József 3. számú Szakmunkásképző Intézet 30 diákja is. Kétszáz­hatvanegy órán át bontották a rozzant kerítést és tisztították meg a téglát a habarcstól. Turcsányi Imréné, a HNF szentendrei bizottságának tit­kára sokszor ellátogat az épít­kezéshez. Büszkén mutatja a már bevezetett vizet, központi fűtést. A korhadt fagerendák mellett elkészültek a karcsú téglaoszlopok. Kipótolták a fá­ból faragott homlokzati dísz hiányzó részeit is. A 210 négyzetméter alapterületű ház­ban jutott hely a nagyterem, az ebédlő, a melegítő konyha, az olvasóterem, az irodák és az egészségügyi blokk kialakí­tására. A hatalmas fedett tor­nácról kitűnő kilátás nyílik a szentendrei dombokra. Késő őszig kellemes árnyékos be­szélgető helye lesz az öregek napközi otthonába járóknak. Az épületben az új falat már felhúzták, de még vakolatla­nok. Hátra van a parkettá­zás, festés-mázolás, a nyílás­záró szerkezetek és a lépcső megjavítása, a homlokzat ta­tarozása ... Dr. Bödecs László, a kert­barátok és kistenyésztők tár­sadalmi szövetségének elnöke tervezi a 600 négyszögölös kert rendezését. A kerítést, a kaput és a lépcső feljáró kor­látját kovácsolt vasból készí­tik. A sok-sok tennivalóhoz to­vábbi önkéntes munkákra lesz szükség, csak akkor valósulhat meg a terv, hogy a legközeleb­bi öregek napján felavassák az idősek otthonát és a fiatalok tömegszervezeti klubját. Áprilisban Lázár Antalnak, a tahitót falui Kék Duna Szak- szövetkezet főmezőgazdászá­nak az volt a véleménye, hogy érdemes volt belépniük a So- lánum burgonyatermesztési rendszerbe. Máris élvezik minden előnyét. A termésát­lagok növekednék, úgy tűnik, megtérül tehát a gépekre, ön­járó öntözőberendezésre ki­adott pénz. Tavasszal 250 má­zsa hektáronkénti termést be­csült. — Kell-e korrigálnia a né­hány hónappal ezelőtti véle­ményét? — kérdeztem. — Nem. Sőt az eredmény jobb az áprilisi becslésnél. Hektáronként 300 mázsa burgonyatermésünk lesz, ICO mázsával több, mint tavaly. A desiré fajtájú étkezési bur­gonya szedését a napokban kezdjük meg. A három szedő­kombájnon és a négy forgó­villás burgonyaszedőn kívül 550 diák segít a betakarí­tásban. A 110 hektárról októ­ber 20-ig akarjuk felszedni a burgonyát, amelyet 7,5 millió forintért, szeretnénk értékesí­teni Azért mondom, hogy sze­retnénk — folytatja Lázár Antal, mert jelenleg a hatal­mas termés miatt értékesítési gondjaink is vannak. A Pest megyei Zöldért átveszi ugyan a termés nagyobb hányadát, azon­ban még mindig marad 120 vagon eladatlan bur­gonya. A Zöldért a szerződöttnél egy kilóval sem hajlandó többet átvenni. így kárunk három és fél millió forint Ahogy mon­dani szokták, fel kell húznunk a nyúlcipőt és futunk a vevő után. Mindenképpen értékesí­teni akarjuk az értékes ter­ményt. Minuenesetre a mosta­ni gondok arra késztetnek bennünket, hogy megfontol­juk, érdemes-e 110 hektáron burgonyát termelni? Persze, ha a szépen fejlődő burgonya- bokrokra tekintünk, máris kész a válasz: érdemes. A drága berendezések ára csalt akkor térül meg, ha használ­juk is őket. Pillanatnyi elkese­redésünket csak az értheti meg igazán, akinek volt már hasonló baja. A szakszövetkezet terüle­tein járva láttam, hogy az összes traktor a talajelőkészí­tésen dolgozik. Kilencszáz hektárnyi föl­det akarnak október 20-ig bevetni őszi kalászosok­kal. A gyümölcsösben már csak a körte és a szüret van hátra. — Gyenge termést várunk — tájékoztat a főmezőgaz­dász — ugyanis kétszer fagy és egyszer alapos jégeső pusz­tított a gyümölcsösben. A 65 hektáros szőlőterületen mind­össze 10—12 mázsa hektá­ronkénti termést várunk. Je­lenleg is telepítünk szőlőt. Ok­tóber végéig 20 hektáron vég­zünk e munkával Újabb 22 hektárt, 1979-ig akarunk be­telepíteni borszőlővel. A be­ruházás 10 millió forintba ke­rül. A Kék Duna Szakszövetke­zet fóliatelepén újdonsággal is találkoztunk. Négyszáz négy­zetméteren műanyagládákban növekednek az eperpalánták. A tápanyag-utánpótlást a tartályokhoz csatlakozó cse- pegtetőfejek biztosítják. A pa­lánták szépen fejlődnek, hi­szen mentesek a talajban 'egyébként óhatatlanul elszapo­rodó kártevőktől. Jövő ápri­lisiban már üzletekbe kerül a tahitótíalui fólia alatt termelt primőr eper. Jövőre tehát a szokásosnál legalább két hó­nappal korábban kóstolhatjuk meg a zamatos gyümölcsöt. Pomázon Helyben vásárolhatok ezután az ingázók Ezernyolcszáznyolcvanan jár­nak Pomázról a fővárosba és a Dunakanyarba dolgozni. A nagyközségi tanács az ingá­Házhelyek ízbégen Az ötezer dolgozót számláló Óbuda Termelőszövetkezet ve­zetősége minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy enyhítsen dolgozóinak lakásgondjain. Nemrég 110 építési telket juttatott kedvez­ményes áron az igénylőknek. A parcellázásra kerülő terület Szentendre—ízbég dombjain terül el, közelében nincs üzem, így levegője tiszta, kellemes. Egy-egy telek jutá­nyos ára mindössze 16 ezer forint. tanácsa szerint Szentendre város 8—10 féle típusterv engedélyezi a lakóházak épí­tését. A munkálatokat a telek átadásától számított két éven belül meg kell kezdeni. Az Óbuda Tsz vezetői to­vábbra is azon munkálkod­nak, hogy megoldódjék dolgo­zóik lakásgondja. Amennyi­ben Pomázon vagy Szentend­rén lakótelep építésére al­kalmas belterületet parcel­láznak, a vezetőség ismét tá­jékoztatja a tagságot Készül a szobor talapzata zók érdekeit figyelembe véve határozatot hozott a kereske­delmi ellátás javítására és kötelezte a községben lévő boltvezetőket, hogy a nyitva­tartási idő alkalmazkodjék a munkából hazatérőkhöz. A határozat szól arról is, hogy a népművelők is gondol­janak a közművelődési évad műsorának összeállításakor az 1880 pomázi sajátos életkörül­ményeire és a lehetőségekhez mérten szervezzenek számukra is előadásokat, próbálják be­vonni őket a község kulturális életébe. *H November 7-re készül el Budakalásziul az Omszki parkban a Ligeti Károly emlék- szobor. Az ÉLÉPSZER dolgozói már az emlékmű talapzatát és az alatta levő kiállító- terem külső födémét ácsolják. Iimen-onnan — Esti iskola. Szeptember 12. és 14-én délután 2—4 óra között még be lehet iratkoz­ni a dolgozók esti általános iskolájába a szentendrei Le­nin úti oktatási intézménybe. Tizenötödikén, 15 órakor tartják a tanévnyitót. — Virágkötészeti bemuta­tóval egybekötött cserepes virágvásárt rendez szeptem­ber lö-T-16-án a szentendrei kertbarát és virágkedvelők Felszabadulás lakótelepi klubja. — Földhasználat szerződés­sel., Folyamatosan ad tagjai­nak használatba szórványte­rületeket az Óbuda Tsz. Ed­dig 40 hektárt vettek mező­gazdasági művelés alá ilyen módon. Pomázon és Szent­endrén még lehet választani a kiadásra váró területek közül. , — Óvoda, bölcsőde. A szentendrei Hold utca és Pe­tőfi tér környékére óvoda és bölcsőde építését tervezi a városi tanács. Az építési költségekhez a helybeli vál­lalatok hozzájárulását re­mélik. Az oldalt írta: Üdvardi Gyöngyi Fotó: Bozsán Péter Primőr nő a ládákban Kinek ke!! e burgonya?

Next

/
Oldalképek
Tartalom