Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
Péce! Védeni a környezetet Hulladék az erdő szélén Napjainkban mind több szó esik a környezetvédelemről. Járásunk településein is létrehozták a népfrontbizottságok környezetvédelmi albizottságait, a megyei tanács intézkedett az illegális szeméttelepek felszámolásáról, az intézményes szemétgyűjtésről, amire több millió forintot biztosítottak. Járásunk több községében Jó néihány éve megszervezték a szemétszállítást, de sajnos a gyűjtőtelepek kijelölése nem volt mindig a legszerencsésebb. Hogy a szemétgyűjtő telepek ne fertőzzék a környezetet, hogy ne szaporodjanak el a patkányok ezeken a helyeken, még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Fekezza^ferineiékeiiységét az árammérőgyár Negyven országgal állnak üzleti kapcsolóiban H ányt: pátié részleg Régi hiányt pótol a szolgáltatások hálózatában az Építőipari Szövetkezet lakáskarbantartó részlege. A János utcai lakótelepen a közelmúltban megnyílt lakásszerviz szakemberei minden olyan felújítást elvégeznek, amelyek a gödöllői otthonok széppé varázslásához nélkülözhetetlenek. Polyvás Béla Albert felvétele Pécel lakosságának például sok bosszúságot okoznak azok a felelőtlen személyei; akik időnként felgyújtják az összegyűjtött szemetet, amelynek füstje esténként elárasztja a völgyben elterülő községet. Az utóbbi hetekben sem lehetett nyitva tartani az ablakokat a kavargó füst miatt. Az üzemeltető, a költségvetési üzem megpróbálta betemetni a sok vagonnyi szemetet, sajnos nem sok eredménnyel. A sok-sok panasz után végül is a tanácselnök feözbelépésére oltották el a tüzet. Félő, hogy ez sem tart sokáig. Hogy miért? Azért, mert a telepet 6enki sem őrzi. A bekerített rész kapuja éjjel-naptpal tárva. Munkakerülő emberek egyik kereseti forrása a guberálás. Ök égetik le a rézdrótról a szigetelést, bányásszák a vashulladékot, s nyilvánvaló, hogy jobban hozzáférhessenek, az éghető anyagokat meg- gyújtják. Beszéltem néhány idősebb asszonnyal, akik elmondták, hogy az egyik ruházati termékeket gyártó szövetkezet dolgozói a teherautóval 'kiszállított hulladékot benzinnel lelocsolták és meggyújtották. Állítólag azért, hogy az asszonyók ne vihessék el, ne tudjanak maguknak, vagy másoknak lábtörlőket készíteni a hulladékból. Adódik a kérdés, miért kell felhasználható romgyhul- ladékot a szeméttelepen elégetni. ' Az éjszaka leple alatt mások is célba veszik a szeméttelepet. Budapesti üzemekből hordanak ide szemetet, de gyakran már az erdőszélen borítják le rakományukat. Nem ártana, ha az illetékesek ezeket is lefülelnék. A. I. Hogyan függ össze a nemzetközi enyhülés és a Ganz Műszerművek Gödöllői Áram- mérőgyárának exportja? A kérdés talán meghökkentő, a felelet azonban nem. Aki elmondja, dr. Hegyi József, a közgazdasági főosztály vezetője: Ötven éve — Konjunktúra van a nemzetközi piacon. Nagy a kereslet az energia méréséhez, szabályozásához használatos műszerek iránt. A piac bővülésének több oka is van. Az egyik, hogy szerte a világon nagy ütemű lakásépítés folyik, a harmadik világban meggyorsult a városiasodás folyamata. Egyre több energiát termelünk, elosztásához, szabályozásához sok műszerre van szükség. Az atomtechnikai ipar fejlődéséhez mint kisegítő iparág csatlakozunk. A felsorolt tényezők a békés építőmunka, a gazdasági fejlődés velejárói, Ha a nemzetközi helyzet enyhül, több pénz jut a fentiekre, így bővülnek a gyár exportlehetőségei. Amelyeket igyekeznek Jis^ kihasználni az. árammárősÓü.’ Negyven országgal állnak kapcsolatban, köztük jó néhány olyannal, is, amely már 50 évvel ezelőtt is vásárolt a régi Ganztól. Észak-Afrika, Dél-Amerika, Ázsia; elsősorban a fejlődő országok tartoznak kereskedelmi partnereink közé. Algéria, Marokkó, Tunézia, Líbia, Ghana, Peru, Indonézia, Ceylon, s a többiek, főként fogyasztásmérőket vesznek, az európai partnerek, a Szovjetunió, az NDK, Jugoszlávia és Románia kapcsolóórákat és energiagazdálkodási műszereket rendelnek. Paprikaszüret ¥ers0g3si A kartali Petőfi Termelő - szövetkezet vérségi kertészetében az idén tizenkét hektáron ültettek paprikát. Két hektáron soroksárit, tíz hektáron paradicsompaprikát. A termés- eredmény sajnos a nyáreleji kedvezőtlen időjárás miatit gyengébb a tavalyinál. A napokban megkezdődött paprika- szedésből a nyugdíjasok is kiveszik részüket. Alsó felvételünkön: Megtelnek a brigád vödörjei. Jobb oldali képünkön: Hegyi László és Kalmár János rakodás közben. Bene Mihály felvételei m Ugyancsak exportcikk, bár ezt nem ők, hanem a közlekedési mérőműszerele gyára exportálja, a Polski Fiat műszerfal, amit szintén Gödöllőn gyártanak. A gödöllőiek exportja dinamikusan növekszik: 1975ben hárommillió dolf-ár volt a bevételük, az idén már hatmilliós a terv. S ez csak a nyugati piac, a szocialista országokkal is bővülnek a kapcsolatok. x' — Minek köszönhető az exportképesség? — Termékeink jók — tájékoztat dr. Hegyi József — húsz ország 40 féle fogyasztásmérőjét összevetve például, feltétlenül az első tíz legjobb között szerepelünk. A Landis, a Siemens, a Feranti, az AEG, világmárkái után a Ganz-ter- mékek is jó hírnévnek örvendenek a vásárlók között. Áraink kedvezőek, s rövid határidőre, egy-két évre is vállalunk szállításokat. Ha termékeink külalakján is sikerülne javítani, s esztétiku- sabb megjelenésű műszereket kínálhatnánk, tovább bővülhetnének a lehetőségeink. Szelektív fejlesztés A feltételes módot hamarosan felválthatja a kijelentő: a gyártmányfejlesztés legtónto- sabb célja éppen az export- képesség fokozása. Amint megtudtuk, a következő ót évben a gyár valamennyi termékét újakkal váltják fel. A Kohó- és Gépipari Minisztérium szelektív fejlesztési, programjának megfelelően, korszerűbb, gyorsabban, termelékenyebben gyártható műszereket dolgoznak ki. Az egyfázisú DE fogyasztásmérő helyett pedig a GH-család következik. A VK jelű kapcsolóórát a KO követi, s az energiagazdálkodási műszereket is teljesen kicserélik: a helyükbe lépő konstrukcióka legújabb elektronikai eredmények felhasználásával készülnek. A fejlesztéssel azt szeretnék elérni, hogy magasabb áron is kelendőbbek legyenek termékeik. A termék- váltás eredményeképpen műszereik műszaki jellemzői javulnak, pontosabbak, köny- nyebben javíthatók lesznek. A jelenleginél legalább 20 százalékkal kevesebb munka kell majd előállításukhoz, s a külsejük is vonzóbb lesz. íme a kézzelfogható bizonyíték, amit az egész népgazdaság visszhangoz: csak minőségi előbbrelépéssal számíthatunk sikerre. Az új termékek azonban nemcsak a tervezőasztalokon kívánnak változtatást: a gyár mindennapjaiban is. Gyorsítani kell a rekonstrukciót, fokozni kell az alkatrész- gyár'ás termelékenységét a sajtoló, a forgácsoló, a műanyag, a présöntő és a szerelő ágazatban. Az utóbbiban jövőre új technológiát vezetnek be: Boseh-asztalokon dolgoznak majd a munkások. A szalagot felváltó új rendszerben kényelmesebben, gyorsabban készülhetnek a műszerek, ráadásul az egyhangúságot is csökkentik, ki-ki ügyessége szerint kisebb-nagyobb részegységeket szerelhet majd. Megéri-e a sok munka? Ér- demes-e ennyit áldozni az exportra? Egyértelmű a felelet: — A gyár vezetése tisztán látja, hogy exportunk létkérdés. Termékeinknek majdnem fele megy küllőidre, s ha csak belföldre gyártanánk, egypár éven belül nem tudnánk miből megélni. A jövőnk a nemzetközi piactól függ, attól, hogy ki tudjuk-e használni a konjunktúrát. Három évre tisztán látjuk lehetőségeinket, de tízéves előrejelzések szerint is évente legalább 30 százalékkal bővíthetné ne a termelésünket. Piac, pénz A kilátások tehát jók. Csak az a bökkenő, hogy a lehetsé ges 30 százalék helyett jó, ha évente 10 százalékos a növekedés. Pedig a piacokat, a népgazdaság érdekében is, jobban ki kellene használnunk. A magyar ipar, ha egyre keresettebb termékeket is kínál, még ma sem dúskálhat ilyen lehetőségekben. S hogy mi kellene a még dinamikusabb fejlődéshez az Árammérőgyárban? Pénz, fejlesztés, főként új, nagy teljesítményű gépek. S ez bizony ma nehéz dolog. De a gödöllőiek már bizonyítottak. Gáti Zoltán A járás közművelődési dolgozói, művelődési _ házak igazgatói, szakalka lmázottai, községi könyvtárak vezetői hideg, szeles időben tartották őszi évadnyitó értekezletüket. A zord idő azonban nem zavarta a lelkes sereget abban, hogy a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet mögötti erdő egyik tisztásán, ahol néhány ülésre alkalmas fatuskó található, tartsák meg értekezletüket. Néphagyomány Az eső végre elállt, de a szél továbbra is nagy igyezettel ci- bálta a fák lombkoronáját, amikor Vankó István, a járási-városi művelődési ház munkatársa megkezdte értékelését a járás művelődési háVárost piaci körkép Uborka- és paraáicsomdömping A Zöldért üzleteiben az I. osztályú paprika 16.60, a II. osztályú 14 forint. A le- csópaprtikáárt 10-et kérnek. Változatlan áron kínálják a paradicsomot és az uborkát. Az előbbi kilója 4,80, az utóbbié 5—7 forint. Az olcsóbb uborka salátának, a drágább kovászolniwaló. A vöröshagyma ára 6.20. Első olvasásra olcsóbbnak tűnik a zöldség a múlt hetihez képest. Csakhogy akikor kilójáért kértek 8 forintot, most csomóját adják 4,20-ért. A sárgarépát kilóra mérik, ára 4 forint. A kelkáposzta 3,20, a fejes 2,40, a piros 4.40. A fehér burgonyáért ■ 3,93-et kérnek. A fejteni való bab kólója 18 forint. A karalábé 4, a karfiol 6,60. Zeller nem kapható, van viszont olcsó főzőtök, 2,60-ért. A görögdinnye legújabban négy forint. Tíz forint a nyári alma, 14 az őszibarack, 10 a körte. A csemegeszőlő 18. A mák kilója 50 forint. Nem változott a hordós kovászos uborka és a savanyu káposzta ára, az előbbi 12, az utóbbi 6 forint. A rojás 1,70. Az állami boltokban is megjej lent a piros paradicsompaprika, kilója 16,60. A piacon paradicsom- és uborkadömping van. A savanyúságnak való uborka kilója 10—11, a paprikáé 20 forint. Kapható spenót és sóska, mindkettő kilójáért 16 forintot kérnek. Ismét láttunk szép zöldborsót, zöldbabot, 22, illetve 12 forintos áron. Újra megjelent a hónapos retek, csomója 2—3 forint. Sok a főznivaló kukorica, ára 1, 1,50 és 3 forint között mozog. Körtéből is nagy a választék. A pirosbélű 8, a Kálmán 10—11, a citromikörte szintén nyolc forint. A kiskereskedőnél kétféle esemegszőlő kapható, 20 és 24 forintos áron. A nyári almát 14-ért adja. A császárkörte kilója 18, a padlizsáné 20 forint. A vörösikáposzta nála 5 forint. Kevés ugyan, de van fejes saláta is, darabja négv forint. A tojást 1,80- ért adja. A virágpiac ismét szegényes. A rózsa szálja 1, 2, 3 forint, az őszirózsa csokorja 5. A kardvirágért 3 forintot kérnek, a dáliáért 4-et. M, M. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Asztaliteniszezőink jói rajtoltak Asztaliteniszezőirtk túl vannak az első fordulón. A felnőttek csapata 14—G-ra nyert Tá- piószelén, az ifik Monoron győztek 10—0-ra. Ilyen ragyogó kezdés után érthető, hogy Imre József edző örömmel adott tájékoztatást a szakosztályról. A GSC asztalitenisz szakosztályában harmincnyolcán sportolnak. A felnőttek valameny- nyien férfiak, az ifjúságiak között hat nő is szerepel. Tavasszal a megyei bajnokságban a második helyen végeztek. Az őszi idényre való felkészülést augusztus 8-án kezdték meg.# A csapat a honvédségtől leszerelt Marsaiké Zoltánnal erősödött. Ősszel szeretnék megismételni tavaszi teljesítményüket. Ig:az, addig még sokat kell edzeni és sok mérkőzésen helytállni. Ha ezúttal is legalább a második helyet megszerzik, megnyílik előttük az út az NB III felé. Természetesen csak akkor léphetnek felsőbb osztályba, ha az osztályozókon is túljutnak. Vasárnap a csapat ismét idegenben szerepelt. Cs. zainak első félévi munkájáról. Eredményes időszakot zártak, hangsúlyozta bevezetőjében, változatos, tartalmas programok szolgálták a szórakozni vágyókat, s azokat, akik egy- egy művészeti, ágban kívántak alaposabb ismereteket szerezni. A néphagyományok ápolását ma már művelődési házaink többsége kötelességének érzi. A sokrétű programok, a I választék bővülése lehetővé teszi, hogy a települések lakói megtalálják a szabad idő eltöltésének, a folyamatos művelődésnek nekik legjobban megfelelő formáját. Hiányok Az előadó sorra vette a község művelődési házait, azt vizsgálva, hogyan tesznek ele-] get a növekvő igényexne/i. Először a hiányokról szólt. Hévízgyörkön például az előző" évben irodalmi színpad és diák színjátszó csoport működött. Mára mindkettő megszűnt. Bagón az ifjúsági klub tevékenysége esett vissza, holott néhány évvel ezelőtt még aranykoszorúval dicsekedhettek. Aszód elhanyagolja a társközségekben, Domony- ban, Ikladon folyó közművelődési munka irányítását. Sza- dán a gyakori igazgatócsere akadályozza a folyamatos munkát. Kartal nem is hallat magáról. Csömörön a ház nyitva tartását kellene szabályozni. Vácszentlászlón hónapról hónapra szegényebb lesz a program. Túrán ismételt kérésre sem alakították meg a népi díszítő művészeti szakkört. \ Hogy az eredmények mégis nagyok, nagyobbak a hiányosságoknál, ez igaz. De a hibákról azért szóltak ezen az eszmecserén minden szépítés nélkül, hogy a most kezdődő évadnak már az elején ismertek legyenek az igények, s a feladatok, amelyek megoldása a tartalmasabb munka alapját jelenti. Táborok Kiss Pál István, a járási hivatal közművelődési felügyelője a nyári rendezvényeket értékelte. Elismeréssel szólt a járási olvasótáborról, az aszódiak rendezte cigány olvasótáborról, a Petőfi Múzeum által szervezett helytörténeti táborról, a hévízgyörkiek néphagyo- mánygyűjtő táboráról és a tu- raiak Galga-expedíciójáróL A dányiak a VIT-vetélkedőn értek el szép sikert. Elismeréssel szólt a Zsámbokon augusztus 20-án rendezett falunap közreműködőiről. A nyár nagy munkája volt a Versengő falvak címmel indított közművelődési vetélkedősorozat előkészítése, amelynek sikeres lebonyolítása az őszi-téli népművelői tevékenység legnagyobb erőpróbája lesz Az ösz- sze.iövetel résztvevői délután szakácsversenyen mérték ösz- sze tudásukat, amelyen ki-ki hazánk valamelyik vidékének jellegzetes életével ismertette meg a többieket. Fercsik Mihály j r Évadnyitó összejövetel Tartalmas közművelődés Értékelték az eddigi munkát
