Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
ABONYI KRÓNIKA József Attila Tsz Gazdag termést takarítanak be A legjobb fajtákból választanak Az abonyi József Attila Tsz a ceglédi járásban másodikként fejezte be a kalászosok betakarítását. A gazdaság nem átlagos nyárra tekint vissza, hiszen búzából 50, árpából 48 mázsát gyűjtött be hektáronként, és mint Sárközy Ferenc főmezőgazdász elmondta, a szövetkezet életében ilyen terméseredmények még nem voltak. A betakarítás meggyorsítására két új kombájnt vásároltak, és jó szolgálatot tett szárítóberendezésük is. A kedvező terméseredmények természetesen nemcsak a technikai feltételeken múltak: jól szervezték a munkát, s nagy igyekezettel dolgoztak a kom- bájnosok is, hogy minden szem mielőbb fedél alá jusson. A serény munka a betakarítással azonban nem ért véget. Gondosan begyűjtötték a szalmát, feltárcsázták a tarlót, eddig 330 hektár földet készítettek elő az őszi vetéshez, ezer hektáron elszórták a műtrágyát, 500 hektáron pedig meglazították az altalajt. Megkezdték a silókukorica betakarítását is. Ebből a fontos takarmánynövényből, ami ezer szarvas- marhának lesz fő tápláléka a télen, ugyancsak rekord-, hektáronként 300 mázsás átlagtermést értek el. Jól haladnak a lucerna begyűjtésével is. Az a nyolcvan vagonnyi, ami az állatoknak télire kell, már kazalban, amit pedig ezután kaszálnak, terven felüli mennyiség. Az elkövetkező három hónap szintén megfeszített munkát igényel a gazdaság minden dolgozójától: még csaknem 2 ezer hektárról kell a termést betakarítani, egyebek között 60 hektár paradicsomot, 300 hektár napraforgót és 790 hektár kukoricát. Paradicsomtermelésük, a hűvös időjárás miatt, valamivel gyengébb, mint tavaly volt, de remélik, hogy elérik a hektáronként tervezett 350 mázsás átlagot. A kedvelt zöldséget a Nagykőrösi Konzervgyárban értékesítik. Az utóbbi hetek időjárása sem a kukoricának, sem a napraforgónak nem kedvez, mégis az utóbbiból a tervezett 20 mázsával szemben 25, kukoricából pedig, ha nem lesz fagy, 70 mázsás átlagtermést várnak. A szövetkezetben a közelmúltban ismét gépszemlét tartottak és megállapították: a gépek műszaki állapota jó, az őszi feladatok ellátására valamennyi berendezés alkalmas. A gazdaság szakemberei jövőre is hasonló vagy jobb eredményeket akarnak elérni, ezért az őszi és tavaszi vetések során, a legjobb fajták kiválasztására, a megfelelő agrotechnika alkalmazására törekednek. Gy. Országgyűlési képviselő fogadónapja Győré Sándor országgyűlési képviselő szeptember 8-án, holnap reggel 8-tól 13 óráig fogadónapot tart Abonyban, a nagyközségi tanács épületében, az elnöki szobában. Megtekinthető a város rendezési terve Észrevételeket, javaslatokat vár a tanács A Pest.,megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette Cegléd város általános rendezési tervét, melyet jóváhagyás előtt egyeztetnek a városi tanács műszaki osztályával. A szakigazgatási szerv most közszemlére tette a tervet: a városi tanács épületének aulájában szeptember 16-ig látható. A lakosok és a helyi társadalmi szervek, kéri a tanács, tekintsék meg, és írják le észrevételeiket, javaslataikat az ott elhelyezett füzetbe. IfjúkoRimnnisták - jufaiomüdüiésen Dicséretesen, derekasan dolgoztak a jászkarajenői és a kőröstetétleni ifjúkommunisták az előző mozgalmi évben. Jutalmul tizennyolcán közülük 10 kellemes napot tölthettek a balatonszárszói ifjúsági táboriban. Társaik határainkon túlra utaztak: tagjai voltak a V1T kerékpártúrának, a Cegléd—Prága útvonalon. Randevú Korda Györggyel. Szeptember 25-én, hétfőn este 7 órakor, a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében a Randevú Korda György- gyel című műsor kerül bemutatásra. A műsorban fellép Fónai Márta, Szuhav Balázs, Lorán Lenke, Szikora Jenő, konferál Jancsó Péter, zongorán kísér Balassa P. Tamás és Bánki Péter. PEST MEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK A közművelődés szolgálatában Irodalmi alkotások — filmen Autós mozi a környék településein Köszönésemre Tarkó Péter a kert magasra nőtt kukoricásából tűnik fel, és amikor meglát, megszaporázza lépteit. Olyan fürgén mozog, mint egy ötvenes, pedig hetvenöt esztendős. — Beérett a bab, azt szedtem le — mondja, miközben a ház előtti, kis teraszon letelepedünk. Munkával telnek nyugdíjas évei. Kertet művel, baromfit tenyészt és disznókat hizlal. Száz előnevelt csirkét vett a nyár elején, és most újabb negyven érkezett. Felnevel5, majd értékesíti őket. Tanult szakmája ács, olykor-olykor még a szerszámot is a kezébe veszi. Minden nap korán, fél ötkor kel, és esté 10 óra előtt ritkán kerül ágyba. Ha 30 év múlva is így érzi magát, nem tesz oka panaszra, élcelődik. Ifjúság Földműves családból származik, szülei haszonbérbe vett földből éltek. Mivel a földművessors nem sok jóval kecsegtette, 1924-ben elindult szerencsét próbálni. Rákosrendezőn szegődött el a vasúthoz. — Kocsirendező lettem, de kevés volt a fizetés, ezért nem sokáig maradtam ott. Hazajöttem, és elhatároztam, valamilyen mesterséget tanulok. Abban az időben élt Szolnokon egy Bede Antal nevű építőmester. Hozzá szegődött el, ácsinasnak. Vonzódott a szakmához, szeretett fúmi-faragni. A tanoncévek után, újra a fővárosba vitt az útja, de akkor már tanult szakmájában dolgozott. A harmincas évek végén tért haza, illetve a szomszédos Szolnokra. Abonyban még két ház sem épült abban az időben egy év alatt. Ha valaki mégis építkezni kezdett, a munkát mindig a tehetősebb kisiparosok kapták meg. — Ilyen körülmények között váltottam ki először az iparengedélyem, 1943-ban. Munka — Ügy mondják, ön volt a KIOSZ helyi szervezetének egyik alapítótagja. — Igen. Amikor az iparengedélyem megkaptam, az ipartestület tagja lettem. Tóth István volt az elnök, nemsokára én lettem az alelnök. A felszabadulás után a KIOSZ helyi szervezetének megalakításában is közreműködtem. Elnöknek Perics Pétert, titkárnak engem választottak meg. A szervezet tagjai elsősorban a szegényebb kisiparosok voltak. Aztán, 1949 augusztusától, mozgalmasabb esztendők következtek. Tarkó Pétert művezetőnek hívták a Szolnokon akkor megalakult Magasépítési Vállalathoz, majd egy évvel később, ugyancsak Szolnokon kinevezték egy anyagellátó vállalat igazgatójává. Először szabadkozott, nem érzett magában elég önbzialmat. — Mondtam a pártbizottságon, hogy nincs megfelelő iskolai végzettségem, de nem fogadták el az érvelésem. Három évig voltam igazgató. ötvennégyben visszatért Abonyba, újra iparengedélyt váltott, és bekapcsolódott a KIOSZ abonyi szervezetének munkájába. Ismét megválasztották titkárnak, öt évig dolgozott önállóan, szakmájában, majd végleg megvált a kisiparos élettől: a helyi Üj Világ Tsz ácsa lett 9 évig, míg nyugdíjba nem ment. Közélet Tarkó Péterről tudják a községbeliek, hogy sok-sok mozgalmi tapasztalatra tett szert élete során. — Huszonhéttől, beszüntetéséig tagja voltam a Magyarországi Építő Munkások Országos Szövetségének. Apámat, aki ugyancsak tagja volt a szövetségnek, egy alkalommal elvitték a csendőrök. Részt vettem az építőipari munkások 1930. szeptember 30-i, nagy sztrájkjában. Sosem felejtem el a lovas csendőrök brutalitását. Célunkat mégis elértük: emelték, illetve egységesítették az órabérünket. A felszabadulás után Tarkó Péter az SZDP, majd az MDP tagja lett, és beválasztották a községi képviselőtestületbe. Az Új Világ Termelőszövetkezetben először a gazdasági vezetőség tagjai közé választották, majd az ottani pártalapszerve- zet szervező titkáraként dolgozott. Kis, piros könyvet hoz ki a szobából, a könyvecske belső oldalán ez áll: Párttagságának kelte 1945. Gy. F. Alighanem kivételes helyzetben vannak a ceglédi filmbarátok: hetente, tekintetbe véve a hétközi műsorváltozást, összesen 10 filmet nézhetnek meg a Szabadság Filmszínházban, vagy ennyi közül választhatnak. Ez a mozi valódi- nagyüzem. Délelőtti ifjúsági előadásaival, délutáni, diékbérletre vetített filmsorozataival, további két délutáni és két esti programjával, valamint szombat éjszakai előadásával a folyamatosan játszó filmszínházak közé tartozik, nonstop műsora minden héten ezreket vonz. Nem véletlen, hogy a ceglé- dik körében megnőtt iránta az érdeklődés, látogatói előtt naponta több tízezer méternyi film pereg. Vélnénk, nyári szabadság- időben jóval kevesebb a néző, mint a többi hónapban. Ám, nem így van. Az igénynyel és gonddal összeválogatott programnak köszönhetően, az utóbbi hónapokban sem csökkent számottevően a belépőjegyet váltók száma, s ha figyelembe vesszük, hogy a Károlyi-lakótelepen megtartott szabadtéri filmvetítést több száz ember nézhette végig, akár lakása ablakából is, aligha lehet az érdeklődés hiányáról beszélnünk. A ceglédi mozi példája pedig egyértelmű válasz lehet azoknak, is. akik a filmművészet válságáról beszélnek, vagy a televízió ellenállhatatlan konkurenciáját emlegetik. Azt már nem is említve, hogy a képernyőn látható filmprogramok válaisztékukat, színvonalukat tekintve is alulmaradnak e nemes vetélkedésben. Számos, e helyütt nem részletezhető példa szolgál ennek igazolására, de az eredetinél maradva: Operaest a tornacsarnokban Operaénekesek és a Postás Szimfonikus Zenekar közreműködésével operaestet rendeztek Abonyban, a Somogyi Imre általános Iskola tornacsarnokában. Az érdeklődők Mascagni Parasztbecsület és. Leoncavallo Bajazzólc című operáinak legszebb részleteit hallották. Képünkön: dr. Vasadi Balogh Lajos karnagy, vezénylés közben. Gyuráki Ferenc felvétele a ceglédi mozi népszerűsége idősebbek és fiatalok körében egyaránt beszédes tanúságtétel a film mellett. Szeptember második felében, október elején 3 újabb, az eddigiekhez hasonló módon érdeklődésre számottartó rér- letsorozat lesz a Szabadság Filmszínházban. Az egyik az ifjúsági filmklub nyolc előadásból álló programja, melyben világhírű irodalmi alkotások alapján készült, nem kevésbé világhírű filmeket vetítenek középiskolásoknak, segítséget nyújtva tananyaguk elsajátításához is. A középiskolai diákbérlet 5 előadásra érvényes, a programján szereplő filmeket maguk az iskolák választják ki. Októberben felnőtteknek indítják a filmtörténeti sorozatot: nyolc élőadásán nagyhírű alkotók jeles filmjeit láthatják az érdeklődők. Mint Szabó Dániel, a Szabadság Filmszínház üzemvezetője elmondta, mindhárom bérleti sorozat kedvezményes, előadásaikra csak bérlettulajd >nosokat engednek be. Az említettekkel azonban még nincs vége a kínálatnak. Ugyancsak az ősszel óvodásoknak és kisiskolásoknak is irídítanak sorozatot: öt-öt mese- és ifjúsági filmet pergetnek, a gyerekek érdeklődésének és életkori sajátosságainak megfelelő alkotásokat, az Jegyzet Értékeinkért A z ember hajdan értetlenül állt szemben a világgal, magányosan, az életéért rettegve, s isteneket, mítoszokat teremtett. Majd mind többet tanult, s lám, még kevesebbet értett a világból. Igaz, megismerte, megfejtette a természet számtalan titkát, igájába hajtotta erőit, de még ma sem érti saját rejtélyét. Cselekedeteinek vagy éppen tétlenségének okát, indítékait kutatva, sok mindenre lelhetünk magyarázatot, de a lényeg, a végső, a legfontosabb magyarázat örökké titok marad. Ezek jutnak az eszembe, mikor lépten-nyomon az oktalan és ostoba rongálás jeleivel találkozom, utcákon, tereken, nyilvános helyeken. Kitaposott virágágyak, derékba tört facsemeték, kivert ablakok. A felismerhetetlenségig elcsúfított, beszennyezett vonatfülkék, autóbuszok, . lehajlííotit közlekedési táblák, kifordított, használhatatlan hulladéktárolók, s ki tudná sorolni, még mi minden, ami józan gondolkodásúnak, aligha nevezhető em- bertársaihk keze nyomát, azaz primitív indulatainak nyomát őrzi. S ha megfejthetetlen marad is a titok, miért teszik mindezt, annál is inkább, mert a legtöbb esetben maguk sem tudják az okát, nem len ne szabad környezetüknek adós maradnia a válasszal. Hiszen az okot elsődlegesen ott kell valahol keresni, ahol az igénytelenség, az értékek nélküli élet leledzik, ahol ismeretlen a megbecsülés fogalma s gyakorlata. Természetesen nemcsak a szűkebb, családi környezet, de a több irányú társadalmi hatás is szerepet játszik az effajta cselekedetek kiváltásában, a maga módján és persze, más méretekben szemet huny az értelmetlen pusztítás vagy a hanyagság, sokunk eszmei és anyagi kárát okozó érdektelenség fölött. Nem kell szakavatott lélekbúvárnak lennünk óvodákban és az Iskolákban. Egy hónapja az autós mozi is megkezdte előadásait, s meghatározott ütemterv alapján keresi fel a környék kisebb településeit. Hétfőn és pénteken Nyársapáton, csütörtökön és vasárnap Kőröstetétlenen, valamint á Magyar—Szovjet Barátság Tsz Budai úti művelődési házában, kedden Kecskéscsárdán, szombaton pedig Csemőben tekinthetők meg az autós mozi filmjei este hat órai kezdettel. Nem marad tétlen délelőtt sem a gépész: a külterületi óvodákat és iskolákat keresi fel, az odajáró apróságoknak és kisdiákoknak vetít mese- és ifjúsági filmeket. A kínálat ezzel még mindig nem merült ki, hiszen gazdag ismeretterjesztő anyag is várja a megrendelőket, a film-; színházban. Kívánságra, tűzrendészen, munka-, baleset-, polgári védelmi filmeket vetítenek a munkahelyeken, üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, továbbá egészségügyi felviiá-! gosító és közlekedéssel kap-* csőlátás tájékoztató, oktató filmeket. A bérletsorozatok előadásai hamarosan megkezdődnek, s minden bizonnyal az eddigieknél is élénkebb lesz 3 ceglédi Szabadság Filmszín-» ház forgalma. K. A. következetesen ahhoz, hogy felismerjük: a tár-» sadalmi együttélés írott és íratlan szabályait csak akkor tekinti majd mindenki magára nézve kötelezőnek, ha mindenkiben kialakul rájuk a belső igény. Az igényt viszont éppen a kisebb vagy nagyobb közösségeknek kellene formálnia. Ha a környezeti hatás, mely természetesen nemcsak szavakban, de tetteikben is érvényesül, az emberek erkölcsi és anyagi értékeinek lebecsülését sugallja vagy legalábbis nem tart vissza tőle, mindig akadnak olyanok, akik engednek asszociális indulataiknak. Rendezetlen bsaládi élet, egymás munkája iránti közöny, a testi és szellemi mosdatlanság, az elhanyagolt környezet, a megalkuvó, félsikerekkel is beérő, csak a látszatokra adó szemlélet mindig újratermeli az okokat, melyek következményein naponta megbotránkozunk. De hát mi a megoldás? A teljesség igényével, persze, nem lehet a választ ehelyütt megfogalmazni, annyi azonban talán mégis leírható: következetes, szívós küzdelemmel, önmagunkkal szemben is szigorúan megkövetelt igényességgel visszaszorítható e most még, sajnos, igen gyakori jelenség. Ám amíg elnézően megbocsátók vagyunk a rendbontókkal szemben, akiket sok esetben talán lakóhelyük rendezetlen, ápolatlan, elhanyagolt külsője késztet a pusztításra — s erre, valljuk be, nem egy példa akad városunkban —, addig aligha várható kedvező változás. Hiába a jó szándék környe- 1 zetünk emberibbé tételére, hiába a javításra, felújításra szánt milliók, ha a megteremtett értékek nem mindany- nyiunknak jelentenek megbecsülendő, igazi értékeket. Különösen, ha nem következetes eme értékek megteremtése és védelme sem. Kliim Antal Ácsmesterből — igazgató Párttagságának kelte: 1945 Mozgalmas esztendők után
