Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

»78. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK ~<J(íüan E3 o boInItIá s ü Iczr.r.fl jtjsaT 1 I t*8Er........ Fellendülő nyúltenyésztés Az utóbbi években rend­kívül megnóvtíkedett a nagy- fcátai nyúltenyésztő szócso­port? tagjainak száma. Né­hány éve még csak huszon­ötén voltak, ma már hatvan­ötén foglalkoznak nyúlte- nyésztéssel Nem csoda, hogy így meg­nőtt az érdeklődés, mert a nyúltenyésztés Nagykátán is igen kifizetődő. Tíz évvel ez­előtt még általában 15 forint volt a beváltási ár. Jelenleg az Áfész télen 35 forintot, nyáron pedig 31 forintot fizet a nyúl kilójáért. Nemcsak az egyéneknek jö­vedelmező ez a foglalkozás, hanem köztudottan az állam­nak is hasznos, hiszen a nyű- lak nagy részét exportálják. A nagykátai termelőszövet­kezet többféle módon segíti a tenyésztőket. Kedvezménye­sen ad például lucernaföldet és szemestakarmányt (amit házhoz is szállít) a szakcso­port tagjainak. így bízhatunk abban, hogy a nagyközségben egyre töb­ben kapnak kedvet a nyúlte- nyésztéshez. Iványi János _ Nagykáta Biztonságot a közlekedőknek Mind magam, mind autós és motoros társaim nevében is kérem a szerkesztőség segítsé­gét. Azt hiszem mindannyian olvassuk a lapok hírroyatait, ahol gyakran szó esik a bal­esetekről Naponta közlekedem Kösd és Vác között. Ennek az út­nak van egy 500 méteres sza­kasza, ahol félünk közlekedni. Ez pedig a cselőtei téesz te­rületén található. Az utat ta­lán soha le nem kaszált, em­bermagasságú fű szegélyezi. Cselőtét egyébként sem jelzi tábla. A gépkocsik és egyéb járművek a megengedett ma­ximális sebességgel közleked­nek. A közelmúltban majdnem meghalt itt két kisgyermek. A téesz papírüzemében dolgozók az úttestet járdaként használ­ják. Ha az éjszakai műszakból hazafelé tartunk, nemigen vesszük észre az úttesten jár­káló embereket. Az lenne a kérésünk, hogy ■ buszmegállóknál zebrákat fessenek fel, tegyenek ki la­kóterületet jelző táblát, és a kritikus útszakaszon szerelje­nek fel lámpákat. Az illetéke­sek pedig jó lenne, ha léka­szálnák az úttest melletti las­san erdő nagyságú füvet, hogy a járművezetők és a gyalogo­sok is biztonságosabban köz­lekedhessenek. Villányi Pál, Kösd Papp Árpádnak, a kosdi Le­nin Termelőszövetkezet főköny­velőjének mondtuk el olvasónk panaszát. Tájékoztatása szerint a Vác és Kösd közötti bekötő­út — melyről a panasz szól — a KPM Budapesti Igazgatóság felügyelete alá tartozik. Így a karbantartásról is nekik kelle­ne gondoskodni. Papp Árpád szerint is feltétlenül szükség lenne a paplrüzem bejárata elé egy sebességkorlátozó táblát felállítani, és a szegélyező ár­kot rendbehozni. A panaszos levelet a javaslatokkal együtt továbbítottuk az Illetékeseknek. Újságra várva Több mint húsz éve előfize­tője és rendszeres olvasója va­gyok a Pest megyei Hírlapnak. A kézbesítéssel eddig nem is volt problémám, minden reg­gel pontosan meghozták ked­venc lapomat. Egy hónapja azonban új postásunk van, és úgy tűnik, hogy munkaidejét, valamilyen okból megváltoztatták. Regge­lente elmegy ugyan előttünk, de az újságot hiába várom. Több nyugdíjastársam is pa­naszkodott, hogy a nyugdíjat nem a megszokott napon és időben kapják meg. Szeretném megtudni, hogy miért változtattak a régi meg­szokott kézbesítési rendsze­ren? Hubert Sándor, Maglód Olvasónk panaszával Visnyet Istvánhoz, a Budapestvidéki Postaigazgatóság osztályvezető­jéhez fordultunk. Miután sze­mélyesen Is ellenőrzést tartott a maglódi postahivatalban, a kővetkezőket mondta: egy hó­napja több a kézbesítő Magló­don, jelenleg hatan vannak. Át­szervezték a körzeteket, és az új postások most Ismerkednek az utcákkal, lakókkal. Valósat­P nűleg ebből adódhatott a prob­léma, vagyis az, hogy néhány órával később kapták meg az előfizetők az újságokat. A nyugdíjfizetés , új idöpoatjárói pedig előre értesítették az ér­dekelteket. Kiállítás az állomáson Nemrégiben rovatunkban adtunk hírt arról, hogy Po- mázon, a nagyközségi tanács bejáratánál kis helytörténeti kiállítást láthatnak azok, akik ügyes-bajos dolgaikat ott in­tézik. Most tudósítónk arról számol be levelében, hogy a község egyik legforgalmasabb helyén, a HÉV-állomáson is felállítottak \egy tárlót a klub tagjai, melynek anyagát bi­zonyos időnként kicserélik. Ügy tapasztaltam, hogy az utóbbi napokban szívesen megállnak az emberek az ál­lomás épülete mellett elhe­lyezett szemléltető szekrény előtt — írja a többi között. — Ezt a kis szekrénykét nemré­giben állította ide a pomázi helytörténeti klub azzal a céllal, hogy az ott elhelye­zett képekkel, közleményekkel és tárgyakkal tájékoztassa a község lakóit és az idelátogató turistákat is a helybeli ese­ményekről. Most például az új lakótelep elkészült és épülő társa&házairól kapunk itt ké­pes ismertetőt amellett, hogy tájékozódunk a legfontosabb községpolitikai eseményekről rendezvényekről dezvényeket ismerteti. Érdekes a helytörténeti klub kiadvá­nya is: ez folyamatosan be­mutatja Pomáz műemlékeit, művészettörténeti látnivalóit. A Pomázi Tájékoztató — melyet a tanács dolgozói ké­szítenek —, minden negyed­évben jelenik meg. Ebben a 15—20 oldalas füzetben mind­azt megtaláljuk, ami a lakos­ság érdeklődésére számot tart­hat. Tulajdonképpen a ta­nács jelentése ez, melyet vá­lasztóinak készít. Balogh Gyula Pomáz Sötétben botorkálva A község vezetői más mó­dot is találtak arra, hogy a lakókat bekapcsolják lakóhe­lyük közéletébe. Évek óta rendszeresen megjelenik pél­dául a Kulturális. IpjekQZtä- tó, amely a különböző ren­Már több ízben kértük Vá­cott az ÉDÁSZ-t, hogy gyak­rabban ellenőrizzék az utcai világítást. Régebben havon­ként cserélték a kiégett vil­lanykörtéket, és a bejelentés­re egy-két napon belül intéz­kedtek. Mostanában fél év is eltelik, hogy utcahosszakon sötétben botorkálunk és többszöri ké­résre is elutasító a válasz. Ezúton kérjük az illetékese­ket, hogyha már nem kis költ­séggel felállították a villany­póznákat, akkor ne kelljen hónapokon keresztül kivilágí- tatlan utcán járná. Intézkedésre váró lakók * Bár a levői névtelenül érke- zett, és azt sem tudtuk kiderí­teni, hogy konkrétan melyik utcáról van szó, érdeklődtünk a váci £DÁSZ-kirendeltségnél. Zink Antalnéval beszéltünk, aki kérdésünkre elmondta, hogy Vácott nagy területet kell az amúgy is munkaerőhiánnyal küszködd vállalat dolgozóinak bejárni. És hiába cserélik ki a kiégett körtéket, néhány nap múlva vandál módon elpusztít­ják azokat. A gyors intézkedés érdekében kérjük a névtelen levélírókat, hogy a helyszín pontos megje­lölésével is segítsék a kirendelt­ség munkáját. Miért kell az igazolás ? Több mint húsz éve dolgo­zom a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárában, műsze­részként. Az idén július 22-én munkám végeztével hazatér­tem és a ház körül tevékeny­kedtem. Gallyazás közben át­vágtam a bal kezem egyik uj­ját. Elsősegélyben részesítet­tek, bár tetanuszoltást nem kaptam, mert az orvosi ren­delőben éppen nem volt szé­rum. Másnap tehát a szobi SZTK-ba mentem ismét keze­lésre. Csak a szerencsén mú­lott, hogy az ujjamat nem kellett levágni. Egy hónapig voltam betegállományban. Mivel háztartási biztosítá­som van, a váci Állami Bizto­sítónál érdeklődtem, hogy jár-e valamilyen segély ré­szemre. Kaptam egy baleset- biztosítási kárjelentést, me­lyet a kezelő főorvosnő is alá­írt. Ezzel a szobi Állami Biz­tosítóhoz kopogtam be. Nekik azonban ez az igazolás nem felelt meg, visszaküldték a munkahelyemre, hogy onnan is hozzak igazolást, miszerint nem ott történt a baleset. Kérdésem, az, hogy, ha egy sebész szakorvos Igazolja, hogy otthon történt a baleset, akkor miért nem hiszik ezt el az Ál­lami Biztosítónál. Talán a szekercét és a gallyat is be kell mutatnom Szobon? Jeszenszky Pál Zebegény Levélírónknak, első olvasásra úgy tűnt, hogy valóban igaza f van. Ezért a kérdést feltettük Garas Gábornénak, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgató­sága osztályvezetőjének. Meg- } tudtuk azonban, hogy a régi t épület- és háztartási biztosítás L úgy rendelkezik, ha valaki 28 napon túli betegállományba ka-' rül egy baleset folytán, mun­kahelyével igazoltatni kell, hogy az eset otthon történt. Kivé­tel a csonttörés vagy esontre- pedés, mert ebben az esetben nem szükséges az igazolás. Így a szobi Állami Biztosító a ren­delkezés szerint járt el. Felhív­ták figyelmünket azonban ar­ra is, hogy van már egy kor­szerűbb biztosítás Is, melyben nem választják szét a munka­helyen vagy az otthon történ* balesetet. Olvasónknak egyébként a bi­zonyítékul beküldött kárjelen­tést lakáscímére visszaküldőm Szentendrei séta 1 A nyár folyamán többször kirándultam Szentendrére. Részt vettem a Duna tours (Pest megyei Idegenforgalmi Vállalat) és a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár közös rendezvénye­in. A Duna tours kirendeltsége az érdeklődő turistákat vá­rosnéző sétára kalauzolta el Szentendre történeti nevezem tességeinek megismerésére.: Szerepelt a programban ab Szabadtéri Néprajzi Múzeum; a skanzen megtekintése, a< Szerb Egyházművészeti Gyűj­temény és a nevezetes Rab Ráby tér bemutatása. A Templom téren pedig pihenés közben csodáltuk a város páratlan szépségét. Szentend­re különböző részein szabad-, téri hangversenyben gyönyör­ködhettünk. Hallottuk a Vu- jicsics együttest, a dunabog- dányi német nemzetiségi fú­vósegyüttest, a művelődési központ gyermekzenekarát, és» a pomázi délszláv nemzetisé-,-! gi együttest. ,5 Arokszállássy Zoltán | Vác Szerkesztői üzenetek H. M.-né, Vecsés: Kérdésére és gondjaira mai Postabontás olda­lunkon ön is megtalálja a választ. K. I., Gödöllő: Megkaptuk szer­kesztőségünkbe küldött kedves so­rait. Örülünk, hogj» problémája megoldódott, és hosszú idó után végre intézkedtek ügyében. Kárpáti Ilona, Bp.: A kereszt- rejtvényre tett szives észrevételei» köszönjük. Intézkedünk. Szigetszentmiklős nincs messze Dabastól Kinőtték a kisboltokat Cikkünk nyomán Vizsgálatot indítottak Augusztus 24-i Postabontás rovatunk Hiába kilincselt az orvosnál, című cikkében kö­zöltük Kovács István buda­pesti olvasónk panaszát, akit nem vizsgált meg és nem ke­zelt az egyik szigetszentmik- lósá körzeti orvos. Cikkünkre most választ kaptunk: „Dr. Ádám Lajos sziget- szentmiklósi orvos magatar­tásával kapcsolatosan vizsgá­latot indíttattam, s ennek ki­meneteléről, eredményéről a későbbiekben tájékoztatni fogam a Pest megyei Hírlap olvasóit.” Dr. Bacsa Antal ráckevei járási főorvos A TÜZÉP háza táján bős, amiből a napokban vár­nak nagyobb szállítmányt, ígéretet kaptunk arra, hogy ha nem lesz fennakadás, az ikladiak az idén sem marad­nak tüzelő nélkül. Deszk János panaszával egyidőben Vecsésről Solti Endre arra kért bennünket, nézzünk utána, hogy van-e a község TÜZÉP-telepén ele­gendő mennyiségű tüzelő. Bőszin Gyula telepvezető egymás után sorolta a számo­kat. Eszerint: berentei da­rabos szénből hatezer mázsa, berentei diószénből három­ezer mázsa, dorogi brikettből ötezer mázsa, és kokszból két­ezer mázsa van raktáron. Tű­zifából jelenleg hatezer má­zsa készlettel rendelkeznek. Egyelőre hiánycikk a lengyel szén, évek óta kevés érkezik belőle. Igen keresett a német brikett is, ez Idáig 59 ezer mázsát adtak el belőle, szep­temberben azonban még nyolcezer mázsa érkezik a telepre. ősz elején rendszerint megszaporodnak postánkban a tüzelőellátással kapcsolatos észrevételek, gondok. Deszk János, nyugdíjas ikladi olva­sónk például arról panaszko­dott levelében, hogy az aszó­di TÜZÉP-telepen nem kapott kazánfűtésre alkalmas szenet. Felhívtuk telefonon deb­receni Imrét, a telep vezető­jét, aki készségesen tájékoz­tatott a jelenlegi raktáron lévő tüzelőanyag készletről. Eszerint elegendő mennyiség­ben van a kazánok fűtésére is alkalmas, oroszlányi 4700 ka- lóriás kocka-, és diószén, ke­vés viszont a berentei dara­Nem feltétlenül — és nem elsősorban áruhiányt jeleznek manapság a közellátással kap­csolatos panaszok. Az ilyen jelzések majdnem mindig az áruelosztás, az áru forgalma­zásának hiányaira hívják fel a figyelmet. Legtöbbször arról van szó, hogy a községek ki­nőtték addigi boltjaikat, üzle­teiket. A lakosság életmódjá­nak, életrendjének megválto­zásával, igényeinek alakulásá­val elégtelenné válnak az évek vagy évtizedek óta meg­szokott kisboltok, vegyeskeres­kedések. Ha valamely hely­ségből tehát sűrűsödnek az ellátással kapcsolatos észrevé­telek, akkor a konkrét pana­szok megvizsgálásán kívül (ez az egyszerűbb dolog) mindig az arányos fejlődésre is kell gondolni, és ennek megvalósí­tására kell törekedni. (Ez a nehezebb, komplikáltabb do­log.) Belső nehézségek Szigetszentmiklósi tudósí­tónk, ifjú Váczi Károly a töb­bi között ezeket írja levelé­ben: községünk lélekszáma rohamosan nő, természetesen ezzel együtt a lakótelepen élők gondjai is szaporodnak. Kevés az üzlet, sokszor szegé­nyes az áruválaszték, és a ki­szolgálás sem megfelelő. Jog­gal kifogásolják a lakók azt is, hogy az üzletek már kora délután bezárnak, és így akik jönnek haza a munkából, nem tudnak bevásárolni. Hétfőn délután pedig, amikor a legna­gyobb szükség volna a nyitva tartásra, csupán egy kis ke­nyérbolt van nyitva. Az üveg­visszaváltás körül is még mindig sok a huzavona; a szállítók nem viszik el idejé­ben az üres üvegeket. Ezekről a gondokról esett szó a községi tanács legutóbbi ülésén. Az értekezleten egyéb­ként részt vettek az illetékes vállalatok képviselői is, akik azonban mindenféle belső ne­hézségekre hivatkozva próbál­ták elhárítani maguktól a fe­lelősséget. — A tanács vezetői azonban — helyesen úgy dön­töttek, hogy o lakosságnak ezt a nyomasztó gondját a legrö­videbb időn belül meg kell ol­dani. Eddig a szigetszentmiklósi híradás, ami felidézi az egy­két évvel ezelőtt Dabasról ér­kezett hasonló panaszokat. Ahol — a mostani első kerü­letben — négy üzlet is volt, és mégis akadozott az ellátás. Pe­dig egy háztartási és egy hús­bolt is működött, az önkiszol­gáló üzlet mellett, és egy fa- házban is árusítottak élelmi­szert Nyolc hónap alatt A napokban Dabason — más ügyben — járva érdeklődtünk a közellátásról is. Annál is inkább, mert az idei postánk­ban Dabasról nem emlékez­tünk ilyen tárgyú panaszos le­vélre. Elmondták — mint ahogyan olvasóink is értesül­hettek lapunkból —, hogy má­jus elsején megnyílt a község­ben a nagy ABC-áruház, ma­gába olvasztva az említett négy üzletet is. Szakemberek szerint — ezt már az Általá­nos Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségében mondták — az új ABC a leg­szebb és legkorszerűbb áruház a dabasi járásban, de megyei viszonylatban is felveszi a versenyt bármelyik üzlettel. — És talán a legrövidebb idő alatt felépült áruház — tájékoztat az építészetileg is igen mutatós, 1154 négyzetmé­teres épület előtt Józsa Dávid, az áftiház vezetője. A Dabas és Vidéke Áfész saját építő­brigádja nyolc hónap alatt hozta tető alá. A tágas bejárati előtérben három üdítőital- és kávéauto­mata hívja fel magára a figyel­met. Azt is észrevettük, hogy éppen a kávéautomatán lógott a kis cédula: Nem működik. Az áruház belső — mintegy hatszáz négyzetméternyi — te­re azonban valóban imponáló. Több mint háromnegyed ré­szében az élelmiszerek nagy választéka hívogatja a vá­sárlót, aki azonban megtalálja a legfontosabb háztartási és egyéb vegyesipari cikkeket is a polcokon. Az üzlet vezetőjének alap­élve az, hogy amit csak lehet, helyben szerezzen be. Így tud­ja biztosítani a friss és kifo­gástalan árut. Érmek azonban a legfontosabb előfeltételét is megteremtették: négy mélyhű­tőben tartják a gyorsfagyasz­tott áruk szinte teljes válasz­tékát, a négy tejhűtő az or­szágosan is elismer Da- bastej termékeit tartja fris­sen. A hűtőpultokon pedig — nyolc van belőlük — az egyéb élelmiszerek sorakoznak, kö­zöttük a saját csomagolású zöldségfélék is. Sokféle szállító Az áruház fontosabb szállí­tói a dabasi Fehér Akác Tsz, ahonnét elsősorban hentesáru­kat vásárolnak, a hernádi Március 15. Tsz pedig csirké­ket is szállít. (Az áruházban grillcsirkét sütnek, amiből naponta harminc darabot ad­nak el — alacsony árréssel — kilónként nyolcvan forintért.) Természetesen a Dabastej is a legmegbízhatóbb és legmegbe­csültebb szállítók közé tarto­zik: az igényeknek megfele­lően — ha kell, naponta több­ször is — küldi az árut. Ezen­kívül a megyéből a PENOMAH ceglédi gyára, a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Fűszért monori telepe, de az ország más területén működő válla­latok is szállítanak az áruház­nak. Meg kell említeni az áru forrásai sorában a község kis­termelőit is. Az országos ren­delkezés értelmében — és az áruház érdekében is, teszi hős. zá Józsa Dávid — naponta át­lag ' ötezer forint értékben, vesznek át szakcsoportok tag­jaitól, kertbarátoktól kisker- tészektől zöldséget, gyümöl­csöt. Ezért is aztán a pultokon mindig friss a gyümölcs. — És ez a felvásárlási for­ma azt is lehetővé tette — mondja Józsa Dávid _ — hogy a zöldség- és gyümölcs­áraink stabilok maradhassa­nak. Az áruház harminc dolgozó­ja az első három hónapban 2,8 millió forint forgalmat bo­nyolított le. A vezető szerint ez kielégítő, bár az áruház kapacitása — munkaerőben és befogadótérben egyaránt —■ ennél nagyobb teljesítményre is lehetőséget nyújt. Rejtett tartalékok bőven vannak; el­sősorban a község belső köz­lekedésének javításában. Ugyanis a Gyónnál és Sárival megnövekedett helység hatal­mas területen fekszik. Talán a Volán gondol majd erre is..«, Átvehető módszerek Dabasról Pest felé tartva újraolvasom ifjú Váczi Károly levelét és arra gondolok: az ottani tanácsülésen panaszko­dó kereskedők egyszer felke­rekedhetnének, és átlátogat­hatnának Dabasra. Annál is inkább célszerű volna ,ez a ki­rándulás, mert Szigetszent; miklós — legalábbis kilomé­terekben — nincs is olyan messze Dabastól... Bóday Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom