Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

1978. SZEPTEMBER 5., KEDD "kMiÍiw A hagyományok folytatásáért... Felkészítő tanfolyam — a napi tennivalók jegyében Kezdjük a számokkal. A budai járásban 150 ezren él­nek: a 30 éven aluliak közé — aktív keresőként — 25 ez­ren tartoznak, s az ifjúsági szervezetben 6 ezren tevé­kenykednek. Mindezeknek is­meretében feltétlenül figyel­met érdemel a vasárnap befe­jeződött esemény: a járás 195 alapszervezeti, illetve KISZ- bizottsáigi titkárának egy hé­tig tartó felkészítő tanfolya­ma. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat csepeli, Orion utcai faházai az elmúlt két hónap során az építőtábo­rozó fiataloknak adtak ott­hont, s alighogy összecsoma­goltak az önkéntes munkavál­lalók, megérkeztek, s beköl­töztek az épületbe a KISZ- tisztségviselők. Példák az életből A felkészítő tanfolyam té­ma tiltój át ,a szervezők rend­kívül gondosan állították ösz- sze: minden tekintetben figye­lembe vették az 1978/79-es mozgalmi év legfontosabb feladatait. S a program kidol­gozásánál más szempont is közrejátszott. Erről így be­szélt Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának tit­kára: — Nem hagyhattuk figyel­men kívül, hogy a legutóbbi választásokat követően hatvan új KISZ-alapszervezet alakult a budai járásban: ezek élére pedig döntő többségben olyan fiatalok 'kerültek, akik a moz­galmi munkában érthető mó­rion még nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, de tenni- akamsukat, lendületüket fel­tétlenül ki kell használni. Te­hát arra törekedtünk, hogy a tanfolyamon az akcióprogram­ban meghatározott napi tenni­valók valóraváltásához nyújt­sunk számukra — s ugyanak­kor újra megválasztott KISZ- iitkárainknak is — hathatós segítséget. A fiatalok a délelőtti elő­adásokat nagy érdeklődéssel hallgatták végig. Ennek elsőd­leges oka az volt. hogy a meg­hívottak nem általánosságban beszéltek egy-egy témáról, ha­nem a mindennapi életből vett példák sorával bizonyították mondandójuk lényegét. Ennek megfelelően Maczkó József, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára az ifjúság terme­lést segítő akcióiról s a ver- ser.ymozgalomról, míg Járni Gyula, a KISZ Pest megyei Bizottságának politikai mun­katársa vezetéselméleti isme­retekről tartott előadást. Ézviatovszki András, az MSZMP budai járási bizott­ságának osztályvezetője az if­júsági szervezet párttagnevelő munkájának legfontosabb ta­pasztalataira hívta fel a fi­gyelmet. Szentléleki Katalin, a sződligeti Ligeti Károij KISZ vezetőképző iskola ta­nára pedig pedagógiai alapis­meretekre részletesein kitérő előadásában egy-egy közösség emberformáló hatásáról fej­tette ki véleményét — szen­vedélyesen, okosan érvelve. Dr. Kaponya Endre, a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat személyzeti- és szociális főosztályának vezetője az ifjú­ságpolitikai határozat végre- ,haj tósának legfontosább fel­adatairól tartott előadást. Parázs viták A tanfolyamon résztvevő fiatalok egyöntetűen állították: mivel az előadások teljes mértékben napi gyakorlati tennivalóikhoz igazodtak, hasznos ismereteket szerez­hettek — s nemcsak tartalmi­lag, hanem módszertanilag is. Mindenekelőtt enn^fk köszön­hetően a délutáni csoportfog­lalkozásokon — ahol a délelőtt folyamán elhangzottakat be­szélték meg a résztvevők — parázs viták alakultak ki: az érvek és ellenérvek kifejtése gyakorta késő estig tartott. Elsősorban a fiatalok részvé­teléről a gazdasági építőmun­kába«!, melynek további lehe­tőségeiről elhangzott több hasznos észrevétel is. Tudni kell, hogy a budai járásban ennek már szép hagyományai vannak. Tavaly például az ifjúkommunísták 22 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, s a különböző akciókban csaknem tízezren vettek részt. Csak egyetlen példa ennek szemléltetésére: az elmúlt évben a járásban közös erővel huszonnégy sport­pályát építettek az ifjúkommu- nisták. A tanfolyam résztvevői va­lamennyien megegyeztek ab­ban, hogy tenniakarásuk a jövőben sem lanyhulhat, de a további eredmények elérése érdekében feltétlenül még ha­tékonyabbá kell tenni a mun- káisifjúság körében a mozgó­sítást. A csoportfoglalkozások során többen hangsúlyozták például azt a meggyőződésü­ket, ‘hogy a gazdasági építő­munkában a tennivalókat sze­ntélyre szólóan szabad csak meghatározni. Gyakorlati pél­dák bizonyítják ugyanis, hogy nem egy esetben a vállaláso­kat elfogadó taggyűlések ide­jén rendszerint kevesebb fel­adatot osztanak el egymásközt a fiatalok, mint amennyit va­lójában képesek elvégezni. Nem követendő az sem, ami­kor jó néhány alapszervezetben a mennyiséget helyezik elő­térbe. A csoportfoglalkozáso­kon elmondott vélemények szerint a vállalások csak ak­kor szolgálják az előrelépést, ha reálisak, s igazodnak egy- egy közösség fiataljainak ér­deklődési köréhez, teherbírá­sához. Munkamegosztás A tanfolyamon a szabad­idős programok szervezése a tábori önkormányzatra hárult. Rendkívül nagy sikert arat­tak az egy hét során a kispá­lyás focimeccsek, az asztalite­nisz-csaták, s a csaknem min­denkit megmozgató köbálhúzó versenyek. A vasárnapi tan­folyamzárást követő zászló­levonáson Györgyi János, a KISZ budai járási bizottsága sportmunka-bizottságának ve­zetője — a MÉM Repülőgépes Szolgálat térképésze — vehet­te át a legaktívabb ifjúnak já­ró fair-play díjat: a résztve­vők vas tapssal köszönték meg fáradhatatlan munkáját. — Ügy érezzük, felkészítő tanfolyamunk elérte célját: KISZ-titkáraink tudása, fel- készültsége elméletileg meg­alapozottabbá vált — összegez­te tapasztalatait a vasárnapi búcsút követően Gáspár And­rás. — S ha megér tették, hogy közös tennivalóikat az elkö­vetkezendő időszakban csakis közösségükkel együtt, az okos munkamegosztást kialakítva valósíthatják meg, akkor si­kerül a továbblépés is. A felkészítő tanfolyam részt­vevői az utolsó napon meg­tudták azt is. hogy az elmúlt időiszakban legjobban dolgozó KlSZ-tiszíségp/iselők közül negyvenhármán novemberben egy 'hétig tartó jutalomutazás­ra indulnak Lengyelországba. Falus Gábor Megmentik az őshonos háziállatfajtákat Kihalás fenyegeti azokat az őshonos háziállat-fajtákat, amelyek a termelési célok vál­tozásai miatt ma már nem tarthatók gazdaságosan. A megmentésükre indított mun­kába bekapcsolódott a Fővá­rosi Növény- és Állatkert is. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­séggel kötött megállapodása alapján az Állatként látogatói újabban ismét láthatják a ma­gyar szürke .marhát, a manga­lica .sertést és a racka juh né­hány változatát, valamint a ré­gi magyar tyúkfajtákat is. Ezek az állatok már megér­keztek új otthonukba. Vidá­man kapirgálnak a kenderma­gos tyúkok, és nagy közönség- sikerük van az erdélyi kopa&z- nyakúaknak is. Dörögnek a puskák Húznak a vadkacsák A Mavad várja a szállítmányt Húznak a vadkacsák, lesben állnak a vadászok az alföldi nádasok környékén. Szomba­ton és vasárnap Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Hajdú-Bi- har megye területén dörögtek a fegyvereik. A jelek szerint jó húzásra számíthatnak, az al­földi megyék vadásztársaságai nagy mennyiségű lőtt vízi szár­nyas szállítását jelezték a kecskeméti Mavadnak. Egy- egy hétvégi vadászat után hét­főnként, tízezrével érkezik majd a vadkacsa a telepre. Gombaszüret a föld alatt A Csepel-szigeti Duna Mgtsz gombatermelő üzemágának budatétényi pincéiből évente kélezerliétszáz tonna csiperke­gombát szállítanak a főváros mintegy száz üzletébe. Képün­kön: gombaszüret a pincében. Végső döntés előtt Szentendre lakásépítési tervei Szentendrén a következő hu­szonnyolc hónapban, azaz az ötödik ötéves terv második szakaszában a tervek szerint még 913 lakást építenek. A Felszabadulás lakótelepen most kezdődött meg az építke­zés második szakasza; az OTP és a városi tanács megbízásá­ból a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat látott munká­hoz, az alapozásnál tartanak. A Felszabadulás lakótelepen a tervidőszak végéig 460 lakást szeretnének átadni, hogy ez a kívánság teljesül-e, az az épí­tőkön múlik. A lakások kisebb része tanácsi, nagyobb része tanácsi értékesítésű szövetke­zeti és OTP-lakás. Teraszos megoldás Másutt is épülnek Szentend­rén OTP-lakások ebben az öt­éves tervben. A Loszló-telepen hamarosan kezdődik a munka; a Szentendrei Építőipari Szö­vetkezet 320 lakás építését vállalta. Ezek különleges tech­nológiával készült, előregyár­tott elemekből épülnek, kavi­csos szerkezetüknél fogva hang- és hőszigetelő tulajdon­ságokkal rendelkeznek. Ugyancsak az előkészítés stádiumában van egy másik munka: 133 HM-lakást építe­nek a Felszabadulás lakótelep környékén. Ezek a lakások el­ütnek majd az eddigi szent­endrei építkezési formáktól, a terepviszonyokhoz alkalmaz­kodva teraszosan emelik majd a házakat. Maguk a lakásók is igényesebb kivitelben, ész­szerűbb tervezési megoldások­kal készülnek itt. Ezen a he­lyen a közművesítésről és ma­gáról a területről is a városi tanács gondoskodik. Az átadá­si határidőt ugyan 1980-ra tűzték ki, de valószínűnek lát­szik, hogy a munka befejezése áthúzódik a következő ötéves időszakra. Budaflax LSZV Vezérigazgatósága FELVÉTELRE KERES SZOCIOLÓGUST, beruházásban jártas vezetői gyakorlattal rendelkező dolgozót, VEGYÉSZTECHNIKUST laboránsi munkakörbe, GÉP- ÉS GYORSÍRÓKAT. Egyedülálló vagy távol lakó munkavállalók részére korszerű munkásszállónkban, kultúrált körülmények között elhelyezést biztosítunk. Cím: Budakalász, Szentendrei út 1-3. 2011 Telefon: 887-3». Jelentkezés írásban, telefonon vagy személyesen. Megközelíthető: Budapest, Batthyány téri metró- és HÉV-állomásról HÉV-vel, Budakalász Lenfonó megállóig, kb. 30 perc. A közelmúltban elkészült Szentendre távlati lakásépítési terve is. Még nem végleges, de kiindulási alapul szolgál A Budapesti Városrendezési és Városfejlesztési Tervező Inté­zet ugyan átadta már a tervet, amely koncepciózus és fantá­ziadús, de a költségkihatások­ra nincs kellően tekintettel. Készítésénél figyelémbe vet­ték a helyi sajátosságokat, a település fekvését, a terepvi­szonyokat, ésszerűségre is tö­rekedtek, tekintettel voltak a műemlékvédelemre, a lakosság számának várható növekedé­sére, az idegenforgalomra és a település vonzáskörzetére is, más kérdés azonban, hogy a város milyen anyagi erőforrá­sokra támaszkodhat a tervek megvalósítása idején, Lakható múzeum A VÁTI-nak — mint egy munkatársa szentendrei elő­adásában elmondta — az az elképzelése, hogy a városnak nem lenne szabad terjeszked­nie, inkább a meglevő lakáso­kat kellene komfortosítani. A város vezetőinek az elképzelés ellen nem is lenne kifogásuk, hiszen maguk is törekszenek arra, hogy a városmag „lakha­tó múzeum” legyen, de a belső lakások komfortosítása két­szer annyiba kerülne, mintha ehelyett is sorozatban építené­nek lakásokat. A jelenlegi elképzelések alapján föltehető, hogy a terv végleges elfogadása után — miután a tanács végrehajtó bizottsága és a tanácstagok is megtárgyalták —, a középút mellett döntenek, de az már bizonyos: oly módon, hogy az arány ne billenjen a belterü­leti komfortosítás javára. Annál inkább, mert ha az eddigi ütemben épül is Szent­endre, akkor is csak tíz év múlva tudnak kilábolni a la­kásgondokból, még ha figye­lembe vesszük is, hogy buda­pesti lakosoktól tovább nem fogadnak el lakásigénylést. Csak ezerhatszáz? A VÁTI távlati terve tizen­öt évre — 1980-tól 1995-ig —• szól. A javaslat: Szentendrén ebben az időszakban 2806 la­kást kellene építeni. Köztük 268 egyszobásat, 657 kétszobá­sat és 1881 háromszobásat. Ez szép is lenne, ha a VÁTI nem ajánlaná ugyanakkor 1295 la­kás szanálását. Az egyenleg 1601 lakás. A tanács az igény- jogosultak számának ismereté­ben aligha engedheti meg ma­gának, hogy 15 év alatt mind­össze ennyi új lakást adjon át az igénylőknek. A végső dön­tésre tehát még várni kell. H. E. telhetetlen (Példázat) Középkorú, tar fejű férfi nyitott be a kozmetikus orvos rendelőjé­be. — Agaras Béla vagyok — mutat­kozott be. — Se­gítsen rajtam, doktor úr. — Mi baj van? — kérdezte az orvos. — Kopasz va­gyok. — Azt látom. És egyéb baja? — Nem elég ez? Más bajom nincs. — És mikor ko­paszodott meg? — Húsz éve, doktor úr. Egy szál hajam sincs azóta. Az orvos kézi nagyítóval is •megnézte a láto­gatója fejét. — Fel a Tejjel, barátom, még ha kopasz is — mondta azután. — Magának szeren­cséje van. Itt még lehet segíte­ni. Van egy új csodaszer. Ezzel naponta bedör­zsöli a fejét, és nem adok neki négy-öt hónapot, visszanyeri a régi hajzatát. Agaras Béla két­kedve nézte, amint az orvos egy nagyobbacska tégelyt vett ki az üvegezett, polcos szekrényből. — Az a bizo­nyos békéscsabai hajelixír? — kér­dezte. — Nem — felel­te az orvos. — Az tudtommal még nem került forgalomba. — Akkor talán a szigethalmi idős asszony hajnövesz­tő szere? — Nem — mond­ta megint az orvos. — Erről én is csak olvas­tam még az új­ságban. A Talál­mányi Hivatal szabadalmat adott rá, egyelőre csak ennyit tudok róla. Ez a hajápoló szer viszont az én specialitásom. Ép­pen azóta kísér­letezem vele, ami­óta maga megko­paszodott. Most már tökéletes a szer. ötszáz fo­rintot fizet, de ha visszaadom a pén­zét. A páciens há­lálkodva fizetett, és olyan arccal távozott a magán- rendelőből, mint aki újjászületett. ★ Alig fél év múlva Agaras is­mét megjelent az orvosnál. Újból be kellett mutat­koznia, már csak azért is, mert alig­ha ismert volna rá bárki, aki régeb­ben látta. Óriási hajkorona díszlett a fején. Hátul a nyakáig ért az üs­töké, elöl pedig a szemébe lógtak a dús, hosszú, egyenes hajszálak. — Ja, maga az? — szólt az orvos, miután felismerte a fél év előtti páciensét. — Na, ugye megmond­tam, hogy minden rendbe jön?! Agaras bánatos képpel, tagadólag intett a fejével. — Baj van itt, doktor úr... Nagy hiba. Az orvos rábá­mult: — Micsoda hi­ba? Hiszen kinőtt a haja ...! A látogató majd­nem elsírta ma­gát: — Igen... de a régi göndör volt...! Heves Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom