Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

1978. SZEPTEMBER 1., PENTEK Msr if r. Gift Várossié'i randevú A Békásmegyeri lakótelep szom­szédságában talál­ható az Óbuda Tsz üvegházi kertésze­te. A több mint* negyvenötezer négyzetméter alap- területű üveghá­zakban szegfűt, rózsát és krizan­témot termeszte­nek. Fényes Tamás felvétele Taka rmá nymérlegről szólva majd mindig „abrakmérlegre” gondolunk. A szántóföldi Sizá- lastakarmányok, a rétek és le­gelők fűhozama zömmel adott; mennyiségi gondjai ebből rit­kán vanak a gazdáknak. Sok­kal inkább minőségi problé­mával találkoznak: többnyire a betakarítás és a tartósítás módozatai miatt. A magas fe­hérjetartalmú, táplálóanyagok- ban gazdag abrakkal azonban igencsak okosan, beosztással kell élni ahhoz, hogy a szük­séges mennyiséget kapják meg állataink, s ne többet az elég­nél. Mert ez már jelesleges pazarlás. Ha penészes az abrak — Az abraktakarékosság kétszeresen jelent valutameg­takarítást Egyfelől ily módon csökkenthető a drága abrak­import, másfelől növelhető a népgazdaság számára oly hasz­nos export — mondta a legil­letékesebbek egyike, dr. Szent- mihályi Sándor, a herceghalmi Állattenyésztési Kutató Inté­zet tudományos igazgatóhelyet­tese, aki egyben a takarmá­nyozási főosztály vezetője. — Különösen a kérődzők abrak­adagjával lehet okszerűen gazdálkodni, mivel a jól tar­tósított tömegtakarmányok és a melléktermékek etetésével pótolható a hiányzó tápláló­anyag. De intézetünkben serté­sekkel is végeztünk ilyen kí­sérleteket: 270 nagyüzemi ser­téstelep adatait dolgoztuk fel számítógéppel, s az eredmé­nyek azt mutatják, hogy az esetleges alacsony napi súly- gyarapodás oka nem a csök­kentett mennyiségben rejlik, sokkal inkább a megetetett abrak minőségében keresendő. Mivelhogy sajnálatos módon az abrak nem egy helyütt pe­nészes, rossz ízű, az állatok nem szívesen fogyasztják. Ciroktakarmány — Sok szó esik mostanában a drága pénzen vásárolt im­port fehérjéről, ezek közül ií a szójáról. Pótolható ez hazai termékkel? — Teljes egészében semmi­képp, de szakszerű takarmá­nyozással az import fehérje mennyisége csökkenthető. Az abrakba kevert kukorica vi­szont jól helyettesíthető cirok­kal, mely a hazai termesztés­ben egyre inkább elterjed. A cirokrendszer központja Pest megyében az ácsai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet ha­táskörébe tartozik, munkájuk­hoz mi is segítséget adunk, nem egy kísérlettel és vizsgá­lattal. Ciroktakarmányozásra alapozott sertéstápsorokat dol­goztunk ki, melyekkel már bi­zonyos importfehérje-megta- karítás is elérhető. — Hol a helye a tömegta­karmányoknak és a mellékter­mékeknek a képzeletbeli ta­karmánymérlegen?. ____* — A gazdák és a gazdasá­gok szemlélete örvendetesen változik. A gondok azonban a tömegtakarmányok felhasz­nálásánál is vannak: ilyen például, hogy a lucernaszéna tartósításának módja még ma sem kidolgozott teljesen. Pedig a jó ízű silótakarmányt szívesen eszik, jól hasznosítják az állatok: példa erre a her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság és a pátyi Zsámbéki Medence Lenin Termelőszövetkezet siló­készítési technológiája. Állatonként, naponta ■— A melléktermékek szere­pe szintén nem elhanyagolha­tó a takarmányozásban. A pá- lyi tsz hízóbikái jelentős mennyiségű szecskázott, keze­letlen szalmát esznek meg ab­rakba keverve — ily módon állatonként és naponta egy- kilónyi __ abrakot takarítanak nteg, elősegítve ezúton is a takarmánymérleg egyensúlyát. A kukoricaszárban rejlő táp­lálóérték még mindig kellően ki nem aknázott takarmányo­zási lehetőségeket rejt magá­ban. — Végül is mi kell ahhoz, hogy ne billenjen fel a takar­mánymérleg? — A lehető legjobb minősé­gű tömegtakarmány és időben, olcsón betakarított mellékter­mék. E két tényező együttha­tása kiegészítheti az esetleg hiányzó abrakadagokat. Be. I. Gyermekvédelem Szentendrén Megelőzik a veszélyt l&SO-ban alakult meg Szent­endrén, a tanács gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága. A testület dr. Véghelyi Tiborné tanárnő vezetésével végzi munkáját, intézi a 6300 fiatal­korú, köztük a 140 veszélyez­tetett gyermek sorsát. A bi­zottság munkája a majd húsz év alatt évről évre mind ered­ményesebb, s méltán kapott elismerést a városban. Ma már megyeszerte híres. Ta­vasszal a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága előtt is­mertette az elnöknő a bizott­ság tevékenységét. A szentendrei gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság mun­kájáról beszélgettünk dr. Vég­helyi Tiboméval. Akkor már nehéz A bizottság útját a számok tükrözik a legjobban: hárman kezdték a munkát, ma öt­vennégy taggal szinte „behá­lózzák” a várost. Tükör az alábbi adat is: a lakosság szá­mának növekedése enére csökkent a veszélyezte .„tt fia­talok száma a városban. — A kezdeti legfőbb fel­adat az volt, hogy kialakít­sunk egy munkaképes testü­letet. Később átalakult a cél: hogy megtartsuk a mellénk állt embereket. Ez volt a legfontosabb, és húsz év táv­latából úgy látom, a döntő is. Ma olyan lelkes, alkotó tag­sága van a bizottságnak, amely valóban alkalmas az előttünk álló feladatok megol­dására — Hogyan sikerült megtar­tani őket? — Sikerült egy, szerveze­tében, munkamódszerében egyaránt jó testületet kialakí­tani. Tagjainkat rendszere­sen tájékoztatjuk. Ezek a be­számolók rövidek, tartalma­sak, és mindig jó hangulatú­ak. — Kikkel dolgozik a bizott­ság? — Az ötvennégy tag mellett akik maguk is városuk, lakó­területük, munkahelyük jó ismerői, szinte a város min­den rétegéből akadnak segí­tőink. Együtt dolgoznak ve­lünk a védőnők, az általános és középiskolai tanárok, a rendőrség, a bíróság és so­rolhatnám Szentendre min­den állami, politikai, gazdasá­gi és társadalmi szervét. De akiket mégis kiemelnék: a tíz önkéntes rendőr, akiktől nagy segítséget kapunk, b a nevelési tanácsadó, ahol szin­tén eredményes kapcsolatot alakítottunk ki. A Szabad Föld különkiadványa a száz oldalnyi érdekességet tartalmazó, gazdagon illusztrált magazin, a Százoldalas. A lakására visszük: KÉRJE A POSTÁS KÉZBESÍTŐJÉTŐL! Talán mert a dabasi járás mezőgazdasági terület, s mert az ipar fejlődése nem serken­tette: elmaradtak a megye más járásai mögött a vízvezetékek, csatornák építésével. Ez ügy­ben tehát nagyok a teendők, közülük is az első, hogy fel­mérjék: hol a legégetőbb a vízellátás, szennyvízlevezetés gondja. Alig néhány hete zá­rult le a vizsgálat, amelynek eredményéről s a tervekről Telek Istvánt, a Dabasi Járá­si Hivatal műszaki Osztályá­nak vezetőjét kérdeztük: — Napjainkban a dabasi já­rás 15 települése közül csupán háromban — Dabason, Ör­kényben és Táborfalván — te­kinthető megoldottnak a veze­tékes vízellátás. A csövek hossza 120 kilométer e három faluban, s kiteszi a járás ösz- szes vízvezetékének egyhar- madát Míg megyénkben átlago­san 50, addig járásunk­ban csupán 20—30 száza­lékos a vezetékes vízellá­tás aránya. A legsúlyosabb a helyzet Gyá- lon, Alsónémedin, Öcsán, Fel- sőpakonyban, Bugyin. Ezeken a településeken még egyálta­lán nem épült vízvezeték, s az életadó nedűt gyakran még a KÖJÁL előírásainak meg nem felelő, fedetlen, a fertőzésnek is kitett, ásott kutakból, vert és fúrott kutakból nyerik. Ezek közül is sok az elhanya­golt. — A csatornahelyzet ha­sonlóan aggasztó: Dabason alig nyolc kilométernyi a hálózat hossza, s 600 köbmé­ter naponkénti teljesítményű a biológiai derítő-szennyvíz­tisztító. Bugyin csak a tele­fongyári lakótelepen épült csatorna, a hossza nem éri el a négy kilométert. A dabasin kívül egyetlen kis kapacitású szennyvíztisztító üzemel csak a járásban, Gyál és Vecsés között, s a két település vizeit újítja meg, teszi ismét felhasz­nálhatóvá. — -Ezek tehát a tények, amelyekből ki kell indulnunk, ha a járás kommunális ellá­tásának e két fontos té­nyezőjén változtatni sze­retnénk. Márpedig éppen a gazdaság igényei és az itt lakók érdekei miatt ez a legfőbb óhajunk. Így középtávú terveket dolgo­zunk ki, s már most elkezdtük a következő ötéves tervciklus vízvezeték- és csatornaépítési munkáinak előkészítését. — Csupán néhányat a jelen­tősebbek közül: az öt súlyos ivóvízgonddal küszködő tele­pülésen még a mostani terv­időszakban megalakul az ivó­víztársulat, s a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál már készül annak a körzeti vízműnek a programterve, amely a járás 40 ezer lakójá­nak ad majd vezetékes vizet. Lakosságunk felét érinti tehát a beruházás, amelynek értéke az előzetes kalkuláció szerint több mint 300 millió forint, s csaknem 300 kilométer lesz a vezetékek hossza. Az építést már a következő tervidőszak­ban megkezdi a PVCSV. — Hasonló vízgondokkal küzd Hernád és Pusztavacs is, ahol szintén az ásott kutak a jellemzők. Különösen Hernádon fon­tos a vízvezeték építése, hiszen a Március 15. Ter­melőszövetkezet vízigénye egyre nő. A hatodik tervciklus végéig juthatunk el ezen a területen az ivóvíztársulat megalapítá­sáig, s ugyanez a határideje az Inárcsot, Kakucsot, Üjhar- tyánt és Újlengyelt ellátó kö­zös vízmű kiviteli tervei elké­szítésének is. — Dabas csatornahálózata még 1980-ig újabb három kilo­méterrel gyarapszik, s meg­épül egy 300 köbméter napon­kénti teljesítményű szennyvíz- tisztító is. Gyálon közületi csa­tornatársulás alakul, s idén készen lesznek a 20 millió fo­rintért épülő csatorna és a meglevő szennyvíztisztító bő­vítésének tervei. A csatornaépítés feladata sürgető Örkényben, ahol a víz­mű már elkészült, de a több­szintes lakóházak, intézmé­nyek szennyvizeit egyelőre nem tudják elvezetni. Néhány éven belül itt is 17 kilométer­nyi csatorna fog épülni. V. G. P. 1 — Mi a bizottság szerepe r | gyermek- és ifjúságvédelem ben? — Elsődleges feladatunk­nak a prevenciót, a megelő­zést tartjuk, hiszen akkor már nagyon nehéz, ha a kis korú veszélyeztetett helyzetbe kerül. Ezért kísérjük végig a fiatalkorúak sorsát, s ahon­nan csak a legkisebb figyel- meztető jelt is kapjuk, meg­vizsgáljuk a család helyzetét. Állandó kapcsolatot tartunk az iskolákkal, munkahelyek kel, s naprakész információt adnak nekünk. Ha viszont a megelőzés már elkésett, ak­kor a legfontosabb, hogy a fiatalt megvédjük a veszélyez­tető környezeti hatásoktól. A legfőbb gond A tizenötezer lakosú Szent­endre városa a fiatalkorúak helyzetét tekintve, nem kü­lönbözik az ország más terü­leteitől: legfőbb gond az al­kohol. Főként ennek hatására az egyik vagy másik szülő (néha mindkettő) laza erköl­cse, nemtörődömsége. A ve­szélyeztetettség erkölcsi-anya- gi-egészségügyi hármasa ebből adódik. — Az volt munkánkban a lényeg, hogy megértettük az emberekkel: a város gyerekei­ért dolgozunk. És sikerült kialakítani olyan közhangu­latot, hogy az embereknek ma van bizalmuk hozzánk. Gyakran megesik, hogy szom­szédok, ismerősök — anélkül, hogy megbízatásuk lenne — figyelmeztetnek bennünket a környezetükben valamilyen veszélyre. Természetesen üt- - közünk olykor ellenállásba is, éppen a gyermekek környe­zetében. De nagy segítség az, hogy tudják a városban: lé­tezik ez a bizottság, vagyunk és dolgozunk, figyelemmel kísérjük a lakosság életét.-------Hogyan támadt munká­juknak megyeszelte visszhang­ja? Pro Űrbe — Soha nem törekedtünk a hírnévre, de jól esik a figye­lem, az elismerés. Jómagam a megalakulás óta irányítom a testület munkáját. Többen hosszú évek óta követik gye­rekeink sorsát, életük alaku­lását A szakmailag hozzáér­tő emberek mellett olyano­kat kerestünk, akik szív­ügyüknek tekintik a gyerekek jövőjét. Nagy segítség, hogy a városban ismerjük egymást és sikerült elhitetni az embe­rekkel: értük vagyunk. Dr. Véghalyi Tibomé ti­zennyolc éve vezeti a bizott­ság munkáját. Néhány éve az elsők között kapta meg a Pro Űrbe díjat. ^J\ulij,aáoróoh A lőrinci Állami-te­lep, mint a Mária- Valéria, az Auguszta, s egyéb szegénység­ben rokon telepek, az emlékké válás sor­sára jutott: csaknem egészen lebontották már. Nagyobbik ré­sze rom, omladék, házmaradvány. De az egyik oldalon, üres földek mellett, mint előrejelzés, emelkedik néhány úi, tízemeletes épület: a hátrahagyott, de szintén halálra ítélt, földszintes házak elő­terével úgy hatnak, mint hatalmas fel­hőkarcolók. Ezek még üresek, lakatlanok, de egy­két hónap múltán — vagy előbb — a föl­rakott függönyök, es­te meg a fényes ab­lakok messzire hirde­tik majd, hogy élet van már a falak kö­zött, az épület-koc­kákban barátságos otthonok. A költözködésnek, ez az igazság, nem mindenki örült. So­kan itt születtek, so­kan itt öregedte s meg, de hiába, men­ni kellett. Jött a fel­szólítás és a teher­autó. Fölraktak min­dent, amit nélkülöz­hetetlennek, értékes­nek, fontosnak tar­tottak. De a kutyákról so­kan megfeledkeztek. Vagy pedig nem tar­tották őket nélkülöz­hetetlennek, értékes­nek, fontosnak. A napokban arra vetődtem. Igaz. hogy a nyomorékká vált, ajtótlan, ablaktalan házak, házmaradvá­nyok, omladékok kö­zött azt fújta a szél: „Mit keresel itt? Fordulj vissza!” — én mégis lépegettem tovább. Egy ház tetején, a kémény mellett, egy macska heverészett. Bizonyára tűnődött. A sorsán tűnődött. A környéken sehol egy ember. A még érin­tetlen — ilyen is van — házak között, fényes nappal is, va­lami furcsa, kísérte­tiesnek ható érzés nehezedik a szívre. Nézem a macskát ott a tetőn, s arra 2r-n- dolok, vajon miből élhet? Talál magának elegendő egeret? S vándorútra kel, ha azt a házat is ledön­tik? Amint arrébb bal­lagok, kutyákat lá­tok. a romok, hulla­dékok között enniva­ló után kutatnak. Ezek is gazdátlanok, mint a macska. A kutyáról tudjuk, hogy hűséges az ember­hez. Itt most az lát­ható, hogy az em­ber nem mindig hű­séges a kutyához. Más kutyákkal is találkozom. Látszik rajtuk a kedvetlenség, szomorúság. Az egyiket megszólítom: — Most nincsen otthonod, ugye? — Nincs ám, vau, vau! A gazdán: eldo­bott magától, pedig hogy szerettem őt! Kár volt úgy szeret­nem. Nem érdemel­te meg. Eddig az> hittem, az emberei­ben van hűség és szeretet, de megta­nultam, hogy az em­berekben többnyire csak önzés van... Szomorú dolog ez* de nem is társalgók to­vább ... Éhes va­gyok, megyek, keresek egy kis rágnivalót. Vau. vau! — Várjál!... És hol találsz? . — Dolgoznak itt házszerelők, szoktak •dobni nekünk vala­mit. Azonkívül tár­saimmal el szoktunk menni a KISZ-telepi házakban. Ott ki van­nak téve a kukák. Fölemeljük a fedelét, s a legtöbbször talá­lunk egy kis enni­valót ... Hol van a régi aranyéletünk?!.. Így'gazda nélkül, cu­dar élet ez, igazi ku­tyáéiért. .. Kedvetlen hangu­latban sétáltam haza. A Marx utcában, az úttest szélén, egy ku­tyatetemet láttám. Egy kisfiú azt mondta, hogy a ku­tya az Állami-telep­ről való. Teherautó ütötte el. Én úgy gondolom, hogv önayi'kos lett. Fürtös Gusztáv ✓ A ------------------................... ...-.. ............................. ■-*— Ví zvezeték, csatorna Pótolják az elmaradást Dobási járási tervek a következő évtizedre Ne többet az elégnél A takarmánymérleg egyensúlyáért Komputerben 270 sertéstelep adatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom