Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

A megyei tanács ülésén Az alsófokú oktatásról Tájékoztató a bíróságok tevékenységéről a törvényességről PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pénteken a megyeháza dísztermében ülést tartott a Pest megyei Tanács. Napirend előtt dr. Mondok Pál tanácselnök jelentést tett az 1978. július 7-i tanácsülésen elhangzott inter­pellációk ügyében hozott intézkedésekről. Ezt követően a me­gyei tanács úgy döntött, hogy a törvényes előírásoknak meg­felelően a megüresedett helyi tanácsi választókerületekben ok­tóber 8-ra tűzi ki az időközi választásokat, valamint tudomá­sul vette az ügyrendi bizottság elnökének jelentését arról, hogy a vasad—csévharaszti megyei tanácstagi helyre Malik Károlyt választotta meg a községi közös tanács. Napirenden szerepel továbbá a megyei bíróság .tájékozta­tója működésének tapasztalatairól, a megyei főügyészség tá­jékoztatója a törvényesség helyzetéről, az alsófokú oktatás helyzete — e napirend tárgyalásán részt vett és felszólalt dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes — javaslat megyei bizottságok tagjai összetételének módosítására és kiegészítésé­re, valamint személyi ügy. A Jogalkalmazás társadalmi fontossága Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke adott szóbeli .tájékoztatót a megyei bíróság működésének főbb tapasztalatairól. Elöljá­róban számszerűen áttekin­tette a megyében működő bí­róságok ügyiratforgalmát, s szavaiból egyebek mellett ki­derült, hogy átlagosan húsz­ezer polgári és gazdasági per kerül egy-egy esztendőben az igazságszolgáltatás e fórumai elé. Rámutatott dr. Zalka Károly a jogalkalmazási gya­korlat fejlődésének jellemzői­re, egyebek között arra, mi­lyen nagy szerepe van az ítél­kezés egységes elvi alapjá­nak a közfelfogás formálá­sában. Elgondolkoztató jelen­ségként említette, hogy a pol­gári pereknek több mint a fe­lét a családjogi ügyek teszik ki, s ezeken belül folyama­tosan növekszik a bontópe­rek száma. Nagy figyelmet szentéit a megyei bíróság elnöke a ve- ' szélyes bűnözőknél alkalma­zott ítélkezési gyakorlat ta­pasztalatainak, majd azzal foglalkozott, miféle társadal­mi-környezeti hatások játsza­nak közre a büntető- és a pol­gári perek területenkénti csoportosításánál. Aláhúzta például, hogy az életszínvo­nal emelkedése némelyek szá­mára bocsánatos bűnként tünteti fel a harácsolás, a tör­vénytelen vagyonszerzés kü­lönféle útjait. Szorosan kapcsolódott a megyei bíróságok tevékeny­ségéről adott tájékoztatóhoz az az összefoglaló, amelyet dr. Major Miklós, Pest megye főügyésze mondott el a ta­nácsülésen. A főügyész rész­letesen elemezte az általá­nos törvényességi felügyelet megállapításait, s leszögez­te, hogy Pest megyében a tör­vényesség szilárd, az állam­igazgatási munka színvona­la folyamatosan javul. Té­nyekkel gazdagon illusztrál­ta mondandóját akkor, ami­kor képet adott az építésha­tósági, a lakásügyi, a gyám- hatósági munka helyzetéről. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a megyei főügyész a szabálysértési eljárások tör­vényességének, rámutatva évente átlagosan harminc­ezer szabálysértési eljárás in­dul a megyében. Itt gondo­kat okoz ma még a községi szabálysértési hatóságok ta­pasztalatlansága, némelykor az ügyintéző nem kellő szak­mai képzettsége. Szó esett dr. Major Miklós tájékoztatójában az érdekvé­delemmel összefüggő munka­jogi rendelkezések végrehaj­tásáról, így arról a lényeges mozzanatról, hogy az ipari vállalatoknál a munkaügyi viták száma évről évre jelen­tős mértékben csökken. Be­számolója külön részében te­kintette át a megyei főügyész a bűnüldözési munka tapasz­talatait. Számadatokkal érzé­keltette a három főbb bűn­cselekménykategóriánál ta­pasztalható változásokat, így azt, hogy a vagyon elleni bűncselekmények szemszögé­ből a megyei átlag valamivel jobb, az erőszakos és garáz­da jellegű, valamint a közle­kedési bűncselekményeket te­kintve viszont valamivel rosz- szaibb a megyei helyzet az or­szágos átlagnál. Fontos jel­lemzőnek ítélte meg az elő­adó a büntetőügyek mielőbbi befejezésére irányuló törek­vést, tavaly például ezek nyo­mozását egy hónapon belül befejezték az esetek 73 szá­zalékában. A tájékoztató utolsó részében a megyei ta­nács a fiatalkorú bűnözés­ről, valamint a közlekedési bűncselekményekről kapott részletekbe menő ismertetést. A mesyei bíróság elnöke és a megyei főügyész szóbe1 i előterjesztését a tanács egy­hangúlag elfogadta. ségmegoldásokból is kifogy­nak. Gebora László (Sződli- get, Sződ—Vácduka) az okta­tás technikai korszerűsödé­sével, Kiss Béláné, a Pedagó­gusok Szakszervezete megye: bizottságának titkára a fej­lesztés tervszerűségével és a pedagógusok megbecsülésével foglalkozott. Tűri Sándorné (Albertirsa) azt a tisztaletet érdemlő társadalmi összefo­gást vázolta fel, amellyel a nagyközség gazdálkodóegysé­gei és lakossága az iskolaépí­téshez járulnak hozzá. Csáki Illés (Dunaharaszti) a rác­kevei járási eredményeivel és gondjaival ismertette meg ta­nácstag társait, s ezt tette Jakus Béla is (Jászkarajenő —Kőröstetétlen) a ceglédi járással kapcsolatban. Dr. Varga János állatorvos. Pest megye 11. számú választó­kerületének országgyűlési képviselője a napközis ellá­tás fejlesztésének szükséges­ségét. hangúlyozta egyebek közöít. Kustra Pál (Hévíz- györk, Galgahévíz) az óvodák építésének .társadalmi fon­tosságát méltatta, s ugyanezt erősítette ifjú Kurtsik Lajos- né (Főt). Dr. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes fel­szólalásában nagy elismerés­sel szólt a megyében tapasz­talható társadalmi összefo­gásról, a párt- és tanácsi szer- | vek ösztönözte terven felüli fejlesztésekről, majd a megyei és az országos gondok össze­függéseiről adott vázlatos át­tekintést. Az elhangzottakra dr. Csi- ßsay Iván válaszolt, majd a megyei tanács az írásbeli je­lentést, a szóbeli kiegészí­tőt, a vitában elhangzottakra adott választ egyhangúlag el­fogadta. Határozatában rész­letekbe menően meg;e’ö'te azo- kat a legfőbb teendőket, ame­lyek a következő években az alsófokú oktatás fejlesztésé­nek lényeges irányait alkot­ják. Nagyarányú összefogás a fejlesztésben A napirend szerint az al­sófokú oktatás helyzetéről be­terjesztett jelentés került ez­után megvitatásra. A megyei tanácstagokhoz előzetesen írás­ban eljuttatott anyaghoz dr. Csicsay Iván, megyei tanács- elnök-nelyettes fűzött szó­beli kiegészítést. Terjeaelmes írásbeli elem­zés adott a testület tagjai szá­mára átfogó képet arról, az ország legnagyobb megyéjé­ben miként fejlődött az óvo­dák, valamint az általános is­kolák hálózata, miben sike­rült előbbre .lépni a gyógy­pedagógiai ellátásban, s az iskolai napközi otthonok fej­lesztésében. Az összkép — amint azt dr. Csicsay Iván is megállapította szóbeli ki­egészítőjében — jelentős tár­sadalmi összefogásról, a me­gye szinte valamennyi tele­pülésére jellemző erőfeszíté­sekről tanúskodik. Ezeknek köszönhető, hogy a IV. és az V. ötéves terv időszakában új óvodák sora került tető alá, s igy ma már valamennyi ta­nács igazgatási területén mű­ködik óvoda a megyében. A céltudatos fejlesztés ellenére az egyes települések között továbbra is nagy különbsé­gek vannak az ellátásban. Jó néhány községben és a vá­rosokban állandósult e gyer­mekintézmények zsúfoltsá­ga. s mégsem sikerül minden jogos felvételi kérelemnek eleget tenni. Hasonló a helyzet az álta­lános iskolai oktatás tárgyi feltételednek javításánál. Nap­jainkban már több mint 104 ezer gyermek vesz részt az al­sófokú oktatásban, s e hatal­mas szám önmagában is jelzi a teendők súlyát. Érzékelte­ti a gondokat, hogy, bár az V. ötéves terv idején 650 tan­terem kialakítására kerül sor a megyében, a tanulólétszám bővülése miatt újabb fe­szültségek létrejöttével kell számolni. Mind az írásbeli anyag, mind a szóbeli kiegé­szítő részletesen foglalkozott azokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel a helyi tanácsok szolgálnak az oktatási intéz­mények gazdáiként. A tele­pülések túlnyomó részén az irányítás decentralizációja beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Az írásos jelentés felöleli az oktató-nevelő mun­ka főbb jellemzőit is, a töb­bi között azt, hogy a tankö­telezettségi törvény végre­hajtása a megyében az orszá­gos átlagszámoknál eredmé­nyesebb, ahogy azoknak a ta­nulóknak a száma is maga­sabb. akik tanulmányaik so­rán még nem vesztettek évet. Hozzászólások • Az írásbeli anyagot és a szóbeli kiegészítést együtte­sen tárgyalták meg. Első­ként Báthori Ferenc Szoko- lya. Verőce megyei tanács­tagja kért szót. s az oktató­nevelő munka társadalmi fon­tosságát hangsúlyozta. Ifjú Uhereczky Pálné (Tápiósze- cső. Tápióság) a nagykátai já­rás alsófokú oktatásának helyzetét tekintette át, s rá­mutatott, elsősorban Tápió- «zecsőn, Tápiószelén, Nagy- kátán nyomasztóak a fejlesz­tési gondok, mert ezeken a helyeken már-már a szük­Kinevezés A megyei tanács ezután módosította bizottságainak összetételét: lemondásokat fogadott el és új bizottsági tagokat választott meg, majd egyhangúlag kinevezte a Pest megyei Tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetőjévé dr. Novák Istvánt, aki eddig a dunakeszi 3-as számú álta­lános iskola és gimnázium igazgatója volt. Az erősen előrehaladott időre való tekintettel a tes­tület úgy döntött, hogy a ta­nácstagok benyújtott interpel­lációira a szakigazgatási szer­vek vezetői írásban adják meg a választ. M. O. XXII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ÁSSA SO FELI.CR 1978. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Dr. Poünszky Károly ünnepi beszédet mond a dunakeszi iskolaavatón. Halmágyi Péter felvétele Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter tegnap Dunake­szire látogatott. Ütjára elkí­sérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára és Ba­rinkat Oszkámé a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság épüle­tében Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára, Tö­rök Sándor, a városi tanács elnöke és Tóth Istvánná, a ta­nács művelődési osztályának vezetője a város oktatásügyei­ről, iskolai helyzetéről adtak tájékoztatást. Elmondották, hogy ma több, mint 2 ezer 400 diák tanul a 26 és félezer lakosú iparvá­rosban. A gyorsan emelkedő Ä kubai mezőgazdasási miniszter wsdslbn népességszámmal nem tu­dott lépést tartani az iskola- építés. Pedig 1972 óta épült, itt egy tíz tantermes iskola, s két másik intézményt összesen 12 tanteremmel bővítettek. Ha­sonló helyhiánnyal küzdenek a település óvodái. A gond újratermelődik: idén 224-gyel több az általá­nos iskolai tanulók száma, a tavalyinál. Ilyen körülmények között is magasszintű oktató­munka folyik az iskolákban, s a tankötelezettségi törvényt csaknem maradéktalanul tel­jesítik. Az általános iskolát végzők közül tavaly csupán hatan nem tanultak tovább középfokon, s a gimnázium diákjainak többségét minden esztendőben felveszik az egye­temekre, főiskolákra. A mgbeszélés után elsőként az 1. számú általános iskola két éve átadott FORFA-épü- letét tekintették meg. A 3 millió forintnál kisebb költ­séggel épült négy tanterem­ben ma korszerű körülmények között ismerkednék a tan­anyaggal. Ezután a város ház­gyári elemekből 1975-ben épí­tett 150 személyes 4. számú óvodájában Beocze Istvánná vezető óvónő mondotta el, hogy túljelentkezés folytán 220 kisgyermeket nevelnek. A szülők összefogásával, tár­sadalmi munkával készítettek tornatermet az egyik előtér­ből, s rendezték az óvoda kertjét. Innen a 3. számú Iskola 1973-ban feállított olasz gyárt, mányú kísérleti épületébe lá­togattak a vendégek, akiket virággal köszöntöttek az is­kola kisdobosai. Ez az épület 22 millió forintba került, s tíz termében ma 300 alsó tagoza­tos gyermek tanul. Alig néhány száz méterre ettől az iskolától áll az új 12 tantermes 4. számú Dunakeszi általános iskola. Avatóünnep­sége pontosan délben kezdő­dött. A tanulókat, szüleiket, s a vendégeket az alkotmányt idéző jelmondat köszöntötte: „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjú­ság fejlődésére és szocialista nevelésére.” (Az ünnepségről a 3. oldalon tudósítunk.) Kádár János fogadta Oliver Stirn-t A gépkísérleti intézet munkájával ismerkedik a kubai miniszter (középen). Tegnap Gödöllőre a MÉM Műszaki Intézetébe látogatott Rafael Francia Mestre. a Ku­bai Köztársaság mezőgazdasá­gi minisztere, aki dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter meghívásá­ra tartózkodik hazánkban. A vendéget elkísérte Gödöllőre dr. Soós Gábor államtitkár és dr. Lakatos Tibor a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese. A MÉM Műszaki Intézet te­vékenységéről dr. Bánházi Gyula igazgató tartott tájé­koztatót. A kubai miniszter elsősorban a nagy teljesítmé­nyű traktorok, munkagéprend­szerek és nagyüzemi műtrá­gya szóró berendezések iránt érdeklődött. A kubai mezőgazdasági miniszter ezután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott, ahol a képzés rend­szerével ismertették meg ven­déglátói. f. r. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Oliver Stirn francia külügyi államtitkárt, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Budapesten. Az ál­lamtitkár átadta Kádár Já­nosnak Valery Giscard d’Es- taing francia köztársasági el­nök személyes üzenetét. Aczéi György Pestlőrincen Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken a főváros XVIII. kerületébe látogatott. Elkísér­te Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégek felkeresték az Országos Meteorológiai Szol­gálat központi előrejelző inté­zetét. Itt Czelnai Rudolf, az intézet elnöke adott tájékozta­tást munkájukról Aczéi György elbeszélgetett a .labo­ratóriumok munkatársaival, s megtekintette az intézetet. A vendégek ezután elláto­gattak a kerület új, 1800 négy­zetméter alapterületű sport- csarnokába, amely 12 millió forintos üzemi segítséggel és társadalmi munkával készült el a múlt évben. A Politikai Bizottság tagja délután a pártbizottságon ak­tívaértekezleten találkozott a kerület pártmunkásaival, ok­tatási és közművelődési veze­tőivel; ismertette a politikai és kulturális élet időszerű kér­déseit. Felavatták dunakeszi negyedik általános iskoláját Dr. Polinszky Károly az ünnepségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom