Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben a gödöl­lői Török Ignác gimnázium tanulói segítenek a mintegy 100 hektáron levő paradicsom betakarításában. A szorgos diákok naponta 400 mázsát szednek ie. Megtartotta alakuló ülését a Versengő falvak címmel meghirdetett járási közmű­velődési vetélkedő verseny- bizottsága. A versenybe 15 község nevezett. A kiírás alapkövetelménye, hogy a benevezett községek szomszédoláson mutatkozza­nak be a társközségekben. A szomszédolás lehetőséget ad a bemutatkozó és a vendéglátó községek műkedvelő művé­szeti csoportjainak a szerep­lésre. a klubok közös össze­jöveteleikre, a községek életét bemutató kiállítások rende­zésére, a községi vezetők ta­pasztalatcseréjére stb. Meg­történt a községek csoportok­ba való sorsolása. 1. csoport: Nagytarcsa, Csö­mör, Aszód, Iklad, Domony, Galgamácsa, Vácegres és Vác- kisújfalu. ir lf| V. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM 1978. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Úttörőévi nyitány Évről évre színesebb program Hazai és külföldi tábctf okban Ma, a cs'apatzászló-ünne­pen városunkban is megnyit­ják az úttörőévet. At. ünne­pélyes nyitány alkalmából ér­demes, ha röviden és vázla­tosan is, áttekinteni, mi is jel­lemzi a város iskoláiban ta­nuló úttörők és kisdobosok életét. Fölhasználhatjuk erre azt a részletes jelentést is, amelyet Bárdos István, a vá­rosi úttörőelnökség alig egy éve megválasztott vezetője ter­jesztett a gödöllői párt-végre­hajtóbizottság elé. A többség Szükségtelen az alapelve­ket taglalni, arra azonban nem árt emlékeztetni, hogy az úttörőszövetség á párt gyer­mekszervezete. Ezért a gyer­meki létekhez idomulva, az életkori sajátosságoknak meg­felelően, a lényeget tekintve azokat az elveket és eszmé­ket hivatott az úttörőkbe és kisdobosokba átplántálni, azok A szeptember nemcsak az ■'"* első osztályosok életében jelentett döntő változást. E hó­napban lépték át először a bölcsőde, az óvoda kapuját azok az apróságok, akiknek jelentkezését elfogadták. Számtalanszor hallhattuk már, hogy a gyermek szemé­lyiségének fejlődésében mi­lyen döntő ez a változás. Ek­kor kerül ki a társadalom leg­kisebb, számára azonban ed­dig egyetlen és legfontosabb közösségéből, a családból. Ezentúl már egy vele szem­ben magasabb követelmé­nyeket támasztó közösségben kell helytállnia, az óvoda, a bölcsőde rendjéhez alkalmaz­kodnia. A gyermek érdeké­ben az a legszerencsésebb, ha ezt a testi, szellemi fejlődés­re, érzelmi életére ható át­meneti időszakot minél keve­sebb lelki megrázkódtatással éli át. Ezért lehet örömmel fogadni, hogy a bölcsődékben, óvodákban fokozatosan szok­tatják az apróságokat az új környezethez. Ez azt jelenti, hogy az első napokban csak néhány órára, később foko­zatosan hosszabb időre, végül egész napra otthagyják gyer­mekeiket az anyukák a böl­csődében. Mégsem fogadta egyértel­mű helyeslés ezt a jó és kö­vetendő módszert, s a külö­nösen meglepő az, hogy az el­lenvélemény éppen egy szülő ajkából hangzott el. A gödöl­lői HÉV-en utazva ütötte meg fülem egy ifjú anyuka mél­tatlankodása: — Nem értem, milyen rendszer ez, és miért van rá szükség egyáltalán? Nekem munkába kell állmom, nem érek rá már délben, vagy délelőtt a gyerekért rohanni! Egyébként is egészen jól érez­te magát, szépen játszott, ami­kor mentem érte. S ha már egész naora kifizettem a gon­dozási díjat, akkor vigyáz­zanak is rá eeész man! A gye­reknek is sokkal jobb. ha egy­ből belenyugszik, a dologba. A főnököm sem názi ió -z m- mel, hosv nem számíthat rám a beszoktatás miatt. Nem hittem a fülemnek! Való igaz. hogy a kisgyerme­kes asszonyoknak nem köny- nyű összeegyeztetni anyagi és szakmai hivatásukat. Gyak­ran éri őket vád. hogy utób­bit elhanyagolják a gyerek miatt, hogy nem lehet rájuk számitani a munkahelyen. (Szerencsére mind kevesebb helyen vélekednek így a ve­zetők.) Azt azonban nehéz megérten'' hosv énpen a szü­lő veszi félvállról gyermeke életének e nagyon fontos ese­ményét. Éppen ő ném törő­dik azzal, hogyan, miként il­leszkedik be a bölcsődébe, óvodába. A gondozónők, és az óvónők a megmondhatói, mennyit sírnak nyugtalankod­nak a gyerekek az első na­pokban, s még később is édes­anyjuk után, milyen viharok árán alkalmazkodnak kis tár­saikhoz. Éppen ezért van szükség a megkülönböztetett figyelemre, gondoskodásra, szeretetre, törődésre, de ez csak akkor járhat eredmény­nyel, ha a szülők is megértik, támogatják a bölcsődék, óvo­dák törekvéseit, s együttesen vezetik át az apróságokat a nehéz napokon. A bölcsődékben és óvodák­ban sokszor elmondták, az lenne az ideális, ha a beirat­kozás előtt néhány héttel már otthon is az új közösség rend­je szerint élne a gyermek. Arra is van mód, hogy a be- szoktatás már addigra meg­történjen, amikorra az anyu­ka munkába áll. Ném "kéll hozzá más, csak az, hogy a szülők fontosságához mérten kezeljék gyermekeik bölcső­débe, óvodába lépését, s ma­guk is a megfelelő magatar­tást tanúsítsák. Nem lehet elégszer elmon­dani; nagyon sok múlik azon. milyen a gyermek első talál­kozása a közösséggel! A böl­csődék, óvodák ma már nem gyermekmegőrző helyek, ha­nem a személyiség sokoldalú fejlődésében fontos szerepet játszó nevelési intézmények, ahol egyre nagyobb súlyt he­lyeznek az oktatásra, az is­meretek gyarapítására, az óvo­dákban pedig az iskolára va­ló felkészítésre. Ezért pedig már érdemes időt szakítani a szülőknek arra, hogy minél kisebb zökkenővel illeszked­jen be gyermekük az óvoda, bölcsőde közösségébe! Gáspár Mária Gödöllői tavasz Új szellemben 1980-ban Rövidítik a rendezvénysorozatot Legutóbbi ülésén a városi tanács a kétévente ismétlődő Gödöllői tavasz rendezvény- sorozat megreformálásáról döntött. Az idei, két és fél hó­napig elhúzódó programról megállapította, sok olyan ese­ménye volt, amely évről évre ismétlődik, a Gödöllői tavasz­tól függetlenül. Például a forradalmi ifjúsági napok, a Petőfi versmondóverseny, a zene- és az általános iskolák növendék- és tanári hangver­senyei, a költészet napja, a tavaszi politikai évfordulók ünnepségei, a népfront réteg­találkozói, stb. A legnagyobb hiányosság, hogy eddig nem sikerült meg­találni azt a sajátosságot, amely csak Gödöllőre jellem­ző, azt a programot, amelyet a látogató csak itt kaphat meg, sehol másutt. Jóllehet az idén sikeres volt az I. István Gimnázium szimfonikus zene­karának hangversenye, a váci Vox Humana vegyeskar és a Musica Humana kamarazene- kar koncertje, a szocialista brigádok helytörténeti vetél­kedője, az új formában meg­rendezett pedagógiai és köz­művelődési napok, az említett alapvető hiányosságot mindez nem feledtette. A tanács ezért az 1980. évi Gödöllői tavasz új szellemben való előkészítésére, program- tervezetének kidolgozására még az idén bizottságot hoz létre. Az előzetes elképzelé­sek szerint mindenekelőtt rö­vidítik a rendezvényt, két, legfeljebb négy hétig tart majd. A város agrárcentrum­má fejlesztésével kapcsolatos koncepcióval összhangban a Gödöllői tavaszt agrár-közmű­velődési jelleggel rendezik majd meg. Szerepel az elgondolások között a mezőgazdasági szö­vetkezetek és az agrár közép- és felsőfokú oktatási intézmé­nyek amatőr művészeti együt­teseinek találkozója, képzőmű­vészek és népművészek kiál­lítása, kutatóintézetek szak­mai tanácskozása. szerint az erkölcsi követel- 1 mények szarint nevelni, ame­lyek a párt munkáját. cél­jait, stílusát is meghaíároz- zák. A szervezet az iskolások túlnyomó többségét soraiba tömöríti, ezért az előbb emlí­tett és ez a tény is világossá teszi azoknak a nevelőknek, vezetőknek a felelősségét, akik a gyerekekkel bármilyen formában foglalkoznak, tö­rődnek, irányítják, vezetik őket. Vonatkozik mindez ter­mészetesen a pártszervekre is. akár a munkahelyen, akár a városban. Nem tartozik szo­rosan ide, nyomatékos ada­lékként mégis érdemes fel­idézni; a szóban forgó párt­végrehajtóbizottsági ülésen majdnem mindenki szót kért, kérdezett vagy véleményét, meglátásait mondta el. Alig­ha csak azért, mert ő is szü­lő. Ezért is, ám ugyanilyen súllyal esett a latba az ifjú generációkért érzett politikai felelősség. Gödöllőn öt úttörőcsapat működik, a kisdobosok és út­törők létszáma a múlt tan­évben megközelítette a 2700- at, s majdnem 370-en készül­tek a kisdobostagságra. Bi­zonyítják a csapatok jó mun­káját, hogy valamennyien megkapták már az országos elnökség dicsérő oklevelét. A Petőfi Sándor nevét viselő csapat elnyerte a kiváló cí­met is. Nem véletlenül, hi­szen ez a csapat nagyszerű eredményeket ért el, híres öt­leteiről, például a kuckómoz­galomról, nagy akcióiról, pa­pír- és fémgyűjtéséről. A Bor­nemissza úttörőcsapat szor­galmával, sportrendezvényei­vel. társadalmi szereplései­vel keltett figyelmet. A Tö­rök Ignácról elnevezett csa­patot úttörőgárda-tevékenysé- ge, 'a Bartók Béla csapatot túrázásai nyomán tartják szá­mon. Szépen fejlődik a Gá­bor Áron csapat kulturális és sportéleté. A legérdekesebb Iskoláink úttörőcsapatai év­ről évre színesebb programo­kat állítanak össze. A Bar­tók Béla csapatnak bábcso-1 portja és kisdobos klubja van, J rendszeresen vesznek részt kerékpárostúrákon. Közleke­dési szakkör, KRESZ-tanfo- lyamok, 5—20 kilométeres gyalogtúrák, aszfaltrajzver­seny, pályaválasztási vetél­kedő —, a Bornemissza Anna csapat legérdekesebb prog­ramjai Minden iskolában izmoso­dik a gyermekönkormányzat. A legjobb példát e tekintet­ben a Petőfi-sök és a Borne­missza csapat adja. A csapat­munkatervek. az iskola át­gondolt nevelési koncepciója alapján, egymással összhang­ban készülnek, amelyekbe be­kerülnek a közös nevelési feladatok, úttörőévi progra­mok, vállalások és a gyerekek javaslatai. Nem volnának igazi gyere-1 kék az úttörők és kisdobo­sok. ha az úgynevezett ko­moly programok, a tanulás mellett nem kapna helyet éle­tükben a játék, s a minden nyáron nagyszerű élménye­ket adó táborozás. A városi elnökség az idén 24 táboro-, zási lehetőséget teremtett a gyerekeknek. Nyolc csoport, ma id nem 240 gyerek, az or­szág szép tájain vándortá­borozott. Ebben az esztendő­ben először sikerült a csere­tábor. Szekszárdon és Raka- mazon 140 városi úttörő és 40 pozsonyi pionír tö’tött szép napokat. Más külföldi he­lyekre is eljutottak a gödöl­lőiek, az NUK-beu Suhl me­gyébe, a csehszlovák Tyn-be és Romániába. S ha utoljára hagytuk is, az előbbieknél nem kisebb élményben lehetett részük azoknak a pajtások­nak, akik a régi helyekre ju­tottak el, Balatonléllére, Za- márdiba, Zánkára, Csillebérc­re. A terv Majdnem 900 városi úttörő és kisdobos élte az idei nyá­ron a táborok vidám életét, ismerkedett hazánk tájaival, a szomszédos országokkal. A városi elnökség szélesíteni kívánja a vándor- és csere- táborozást és a külföldi kap­csolatokat. Balatonlellén az eddigi két turnus helyett hár­mat szeretnének üdültetni. Ezzel elérkeztünk az 1978 —79. évi feladatokhoz. Isme­retes. az új úttörőév A mi vi­lágunkért elnevezést kapta. Az úttörővezetők miég a nyá­ron megkezdték felkészülé­süket, szeptemberben a csa­patok összeállították munka­tervüket, meghirdették a szak- bizottságok munkaterveit és ismertették a városi rendez­vényeket, elkészült a feladat- terv és a rendezvénynaptár. Érthető, ha az úttöroszerve- zet a szokásosnál is lelkeseb­ben készülődik, hiszen 1979 a gyermekek nemzetközi éve, esedékes a VII. íVtörővezetői konferencia és a VIII. gyer- mekparlament. K. P. Szccialista brigádok vet&kedője A Bartók Béla művelődési ház adott otthont Túrán a napokban annak a munkavé­delmi vetélkedőnek, amelyet a Galgavidéke ÁFÉSZ szocia­lista brigádjainak szervezett a szakszervezeti bizottság. Jól­lehet a vetélkedőre hat csa­pat nevezett be, végül négy brigád mérte össze tudását. A vetélkedőt megelőzően az úttörő Szaltuszenko filmklub tagjai munkavédelemmel kap­csolatos filmeket vetítettek a versenyzőknek és a megjelent érdeklődőknek. Az izgalmas játékot Szarvas László, a mű­velődési ház igazgatója ve­zette. A zsűriben Bolhás Mi­hály, a Galgavidéke ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának titkára, Laiukó. Pál, a szák­szervezet munkavédelmi fele­lőse és Molnár Lajos, a szö­vetkezet munkavédelmi meg­bízottja foglalt helyet. A mintegy kétórás vetélke­dő az alábbi eredménnyel zá­rult: az első helyet a Marx Károly szocialista brigád sze­rezte meg. A győztes csapat tagja volt Darnyik Arpádné, Morvái Istvánná és Tóth Já­nosáé. Jutalmuk 500 forintos vásárlási utalvány. Második helyen végzett a méteráru- bolt Béke szocialista brigádja, 400 forintos vásárlási utal­ványt kaptak. A harmadik a Jó gazda nevű munkaügyi szocialista brigád ' csapata lett. Elismerésül háromszáz forin­tos vásárlási utalványt kap­tak. A vetélkedő legfőbb ered­ménye mégis az, hogy.a mun­kavédelmi szabályok és elő­írások pontos ismerete hozzá­segíti a brigádok tagjait az üzemi balesetek megelőzésé­hez. Takács Pál Kezdődik a tanfolyam A művelődési ház kezdők­nek szóló felnőtt eszperantó- tanfolyamot ezekben a napok­ban szervezi a gödöllői esz­perantómozgalom vezetője, dr. Nagy János. Az októberben kezdődő tanfolyam tanára is ő lesz. Az általános iskolák tanu­lóit is bevonják a nemzetközi nyelv oktatásába. A mintegy 29—25 tagú csoportjukat Pálfi Józsefné, budapesti pedagó­gus irányítja majd. Festik és szerei k a felületkezelőt MM Szilágyi László a gép kapcsolótábláját szereli. Barcza Zsolt felvételei 2. csoport: Galgahévíz, Bag, Kistarcsa, Kerepes, Verseg. 3. csoport: Isaszeg, Túra, Kartal, Vány. 4. csoport: Hévízgyörk, Ve­resegyház, Szada. A csoportokba sorsolt köz­ségek a negyedévben oda- vissza alapon mérkőznek, il­letve mutatják be a községük­ben folyó közművelődési te­vékenységet. A Versengő fal­vak vetélkedő irányítását úgynevezett repülőbizottság látja el. Négy munkacsoport segíti az értékelést és az el­lenőrzést. A munkacsoportok vezetői Glózer Petemé, a Ju­hász Gyula könyvtár mód­szertani előadója, Novak Lász­ióné, a szadai iskola igazga­tója, Kiss Pál István, a járá­si hivatal közművelődési fel­ügyelője és Vankó István, a járási-városi művelődési ház módszertani előadója. Rspisüslzettság értékel Diákok is szedik a paradicsomot JEGYZET A fokozatos szoktatásról Az aszódi Ferróelektronika Ipari Szövetkezet lakatosrész­legében az év végéig öt PB—18-os szemcsefúvó felületkezelő berendezést gyártanait. Képünkön: Marton Pálné, Pataki Bé­la és Rajta Pál festéshez készítik elő a berendezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom