Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. SZEPTEMBER 27., SZERDA 'K/lman Heti jogi tanácsok • Gyermekgondozási segély nem folyósítható, ha az anyá­nak kereső foglalkozásból származó Jövedelme van. A gyermekgondozási segé­lyezésiéi az utóbbi időben két ízben is foglalkoztunk. Ezzel kapcsolatban több kérdést in­tézték hozzánk olvasóink. A leglényegesebb, hogy az álla­mi gonuozasban levő, nevelő Kzüluutnöz kihelyezett gyer­mek gondozásáért fizetett di­jat, hogyan kell figyelembe venni. A gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) ikorxn. sz. rendelet végrehaj­tása tárgyában kiadott 1/1967. (II. 26.) bZOT számú szabály­zat módosítását tartalmazó 1/1976. (III. 18.) SZOT szá­mú szabályzat, az alábbiak szerint rendelkezik: A gyermekgondozási se­gély — az egyéb feltételek tennállása esetén — arra az időtartamra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő az ipari szövetkezet, valamint a mezőgazdasági, és a halászati termelőszövetkezet nőtagja munkabérben, munkadíjban nem részesül, és nincs más kereső foglalkozásból szár mázó jövedelme sem. E ren­delkezés alkalmazása szem­pontjából azonban nem lehet munkabérként, munkadíj­ként, jövedelemként figye­lembe vermi azt a díjazást, amelyet a gyermekgondozá­si segélyben részesülő nő to­vábbi — legfeljebb azonban kettő — 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozásáért kap. Gyermek- gondozási segély nem fo­lyósítható arra az Időtartam­ra sem, amelyre a dolgozó nő. illetőleg az ipari szövetkezet nőtagja táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi, gyer­mekágyi segélyben, a tsz nő­tagja pedig baleseti táppénz­ben, betegségi segélyben, szü­lési segélyben részesül. Az előbbiekben említett rendelkezés alapján alakult ki a kérdésünket is illető ál­lásfoglalás. Eszerint, azt a gondozási díjat (ún. nevelő szülői gondozási díjat), ame­lyet a gyermekgondozási se­gélyben részesülő nő a nála elhelyezett állami gondozott neveléséért kap — függetle­nül a gyermekek számától és életkorától — keresetként és jövedelemként figyelembe ven­ni nem lehet. A gondozási dfj nem kor­látozza azt sem, hogy a dol­gozó nő a gondozási díi elle­nében vállalt állami gondo­zott gyermek nevelése címén fizetésnélküli szabadságot, és e gyermek után — az egyéb feltételek fennállása esetén —, gyermekgondozási segélyt vegyen igénybe. Ez utóbbit P. Z.-né olvasónk kérdésére közöljük, aki most tervezi, hogy gyermeket vesz magá­hoz állami gondozásból, és érdeklődött, hogy jogosult-e gyermekgondozási segélyre. Kedvező választ adhatunk, mert. ha nála is megvannak az egyéb feltételek (a gyer­mek hároméves koráig vehe­tő igénybe, másfél év alatt legalább 12 havi munkavi­szonyt kell igazolni, stb.), ak­kor fizetésnélküli szabadság mellett, jogosult a gyes-re. • Csecsemőt örökbe fogadó nő is jogosult a terhességi­gyermekágyi segélyre. Egyik olvasónk Gödöllőről csecsemőt szeretne örökbe fo­gadni, ebben az ügyiben a szükséges államigazgatási el­járást folyamatba is tette. Most azután érdeklődik, hogy megilleti-e őt is a szülő nő­nek egyébként járó 20 hét szülési szabadság. Olvasónknak kedvező vá­laszt adhatunk. Az érvényes rendelkezés szerint, a ter­hességi-gyermekágyi segély, a gondozásba vétel napjától, a szülési szabadság még hátra lévő tartamára a csecsemőt örökbe fogadó biztosított nő­nek is jár. Az is kérdés volt, hogymet- től jár. mert hiszen olvasónk, esetében az örökbe fogadási szerződés még nem emelke­dett jogerőre, de a gondozás­ba vétel már megtörtént. Er­re vonatkozóan is kedvező a válaszunk, mert a terhességi­gyermekágyi segély az örök­be fogadási szerződés jogerő­re emelkedése előtt is jár an­nak a nőnek, aki az illeté­kes gyámhatóság igazolása szerint, örökbe fogadás céljá­ból veszi gondozásba a cse­csemőt, és az örökbe fogadási eljárás megindítását kéri, fel­téve, ha a gondozásba vétel­hez szükséges feltételekkel rendelkezik. (Ez utóbbiról már irtunk.) Az Mt. V. 57. §-ának (1) bekezdése pedig ( kimondja, hogy a terhes, illetőleg szülő nőt húsz hét szülési szabad­ság illeti meg, és a szülési szabadságból négy hetet a szü­lés előtt kell kiadni. Az örök­be fogadó anyának járó sza­badság kiszámításánál ezt a négyheti (28 napi) szabadsá­got — a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának ál­lásfoglalása szerint — a szü­lés előtt kiadottnak kell te­kinteni. ezért az ennek meg­felelő időre az örökbe fogadó anyának terhességi-gyermek­ágyi segély nem jár. A terhességi-gyermekágyi segélyezés ideje tehát a gyer­mek születésétől számított leg­feljebb 112 nap lehet. Ezen az időtartamon belül a gon­dozásba vétel napjától a 112 napból még hátralévő időre az általános szabályok sze­rint, jár a terhességi-gyermek­ágyi segély. A kifizetett terhességi-gyer­mekágyi segély visszaköve­telésének nincs helye, ha az örökbe fogadást valamely ok miatt engedélyezni nem le­het. • Milyen nyugdíjügyekben lehet a bíróság döntését kérni, 'és hová lehet beadni a fel­ügyeleti panaszt. Foglalkoztunk augusztus hó­napban a bányászok külön kedvezményével. Most Z. . M. verőcemarosi olvasónk for­dult hozzánk, aki vájár volt Nyugdíja rendezése ügyé­ben nem fordulhat a bíróság­BURGONYATERMELŐK! Már most gondoskodjanak az 1979. évi termesztéshez szükséges fémzárolt vetőgumóról Kiváló termőképességü primőr-, nyári és őszi érésű NDK-ból származó, valamint lengyel, holland és magyar burgonyafajták fémzárolt vetőgumóját szállítjuk. A koraiaknál nagy választékot kínálunk a magyar háziasszonyok által kedvelt fehér húsú (Alka, Krokus, Draga), igen jó főzési tulajdonságokkal rendelkező fajtákból. Egyéni termelők az áfészeken keresztül,- állami intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül — A MONORI VETŐMAG KÖZPONTNÁL RENDELHETIK MEG A SZÜKSÉGES MENNYISÉGŰ VETÖGUMÓT. A nagy termésátlagok csak államilag ellenőrzött, fémzárolt vetögumó használatával érhetők el. MM hoz, neki azt tanácsoljuk, hogy panaszt terjesszen elő. A társadalombiztosítási szer­vek (olvasónk esetében a gyön­gyösi) általában érdemileg megvizsgálják azokat a pana­szokat is, amelyeket az ál' lamigazgatásd törvény alap­ján érdemi elbírálás nélkül visszautasíthatnának. A fel­ügyeleti panaszt általában célszerű annál a társadalom­biztosítási szervnél beadni, amelynek az intézkedése, ha­tározata ellen irányul. Ez a szerv ugyanis, ha megalapo­zottnak látja a panaszt, kése delem nélkül módosíthatja korábbi álláspontját, intéz­kedését, határozatát. Ha pe­dig nem ad helyt a panasznak, köteles haladék nélkül to­vábbítani a felettes szervé­hez. S milyen kérdésekben lehet a bíróság döntését kérni — kérdezi H. J. sződligeti olva­sónk. A másodfokú határozat el­len, igénybe vehető a bírói jogorvoslati út általában ab­ban a kérdésben, hogy az igénylő jogosult-e a nyugel­látásra, a baleseti nyugellá­tásra, üzemi baleset történt-e, továbbá a szolgálati idő meg­állapításával kapcsolatban. Nem lehet keresettel for­dulni a bírósághoz: Á) a rokkantsági és a fog­lalkozási betegség fennállá­sának, a rokkantság, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékének a kérdésében; " B) abban az orvosi szak­kérdésben, hogy a munkaké­pesség-csökkenés, illetőleg a halál a balesettel összefüggés­ben óll-e; C) az öregségi, a munkakép­telenségi, és az özvegyi jára­dékigénnyel kapcsolatban; D) abban a kérdésben, hogy a nyugellátás, a baleseti nyug­ellátás milyen összegű átlag- kereset a fajiján jár, E) a háztartási pótlékkal és a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolat­ban. Dr. M.J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Nevelt gyermek lakásigénye Egy idős özvegyasszony unokaihúgával kétszobás, hal­los öröklakásban, mint bérlő lakott Az asszony nemrég meghalt és a lakás tulajdono­sa pert indított, amelyben kérte a bíróságot, kötelezzék a lányt, hogy az egyik szoba kivételével, a többit ürítse ki. A lány arra hivatkozott hogy a bérleti jogviszony folytatá­sára jogosult. Elmondta: az elhunyt asszony anyai nagy­nénje volt aki gyerekkora óta nevelte. Később hozzáköl­tözött és amikor az idős nő magatehetetlen beteg lett, gondozta, ápolta, a lakás bé­rét ő fizette. A járásibíróság megállapí­totta, hogy a lány csak az egyik szoba használatára jo­gosult, a többit — megállapí­tott határidőn belül — köte­les a tulajdonos rendelkezé­sére bocsátani. A másodfokú bíróság ezt a döntést helyben­hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­zőképpen döntött: — A lakásbérleti jogvi­szonyt a nevelőszülő gyerme­ke is folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. A bíróságnak a lányt tájékoztatnia kellett volna arról, hogy ha az el­hunyt bérlőnek valóban ne­velt gyermeke volt, ennek igazolására bizonyítást ajánl­hat fel, és a lakásbérleti jog­viszony folytatását kérheti. Erre -neki, mint a bérlő halá­lakor állandó jelleggel a la­kásban élt nevelt gyermek­nek, akkor is joga lehet, ha az elhunyt a nevelőszülői te­vékenységét korábban még nem ebben a lakásban, hanem másutt látta el. — A jogvita elbírálásánál tehát annak van döntő jelen­tősége, hogy a lány valóban nevelt gyermek-e. Erre vonat­kozóan megfelelő bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Ne­velt gyermeknek csak akkor tekinthető, ha kiskorúsága idején elhunyt nagynénje sa­ját háztartásában hosszú időn át nevelte, gondozta, iskoláz­tatta, stb. Nagynénje akkor is nevelőszülőnek tekinthető, ha a neveltetéséről nem mindig saját háztartásában gondosko­dott, hanem e feladatát más módon látta el. Amennyiben azonban csak anyagilag tá­mogatta és a szülői jogokat a vérszerinti szülők gyakorol­ták, akkor az unokahúg az elhunyt -nevelt gyermekének nem tekinthető. Ezért tisztáz­ni kell azt is, hogy a leány­nak vérszerinti szüleivel mi-, lyen volt a kapcsolata. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a másodfokú. ítéletet hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. Kinek jár a rokkantautó? Autóbaleset ért egy vidéki kiskereskedő asszonyt. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképessége véglege­Tíz nap rendeletéiből A gazdasági társulások mun­kaügyi kérdéseiről kiadott 12/1978. (IX. 5.) MüM rendele­tet az érdekeltek a Tanácsol!; Közlönye 40. számában talál­ják meg Az Üzemi uyugdíjelőkészités támogatására, ugyanitt találha­tó a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának felhí­vása a munkáltatókhoz. A szakmunkás képesítésű fi­zikai dolgozók felsőfokú tanul­mányairól az 1026/1978. Mt h. rendelkezés intézkedik, a Miun­kaügyi Közlöny szeptember 18- án megjelent 11. számában. Ugyanitt találják a szakmun­kás képesítésű fizikai dolgo­zókra vonatkozó felsőfokú ta­nulmányokra előkészítő tanfo­lyamokról szóló 10/1978. OM— MüM rendelkezést. A gazdasági társulások pénz­ügyi feltételeiről a 22/1978. (IX. 19.) PM számú rendelet intézkedik. A Magyar Közlöny szeptember 19-én kiadott 63. számában olvasható. A vállalati szervező munka fejlesztéséről 116/1978. szám alatt KGM-utasítás jelent meg a Kohó- és Gépipari Köáhiny 31. számában. A bérszabályozási rendelke­zések. végrehajtásáról egységes szerkezetben jelent meg a Ke­reskedelmi Értesítő 25. számá­ban a 3/1977. és a 2/1978. szá­mú körrendelkezóssel módosí­tott 75 220/1976. számú rendel­kezés. Vesztett a gyár - mert nyert Ellopott, elsikkasztott milliók sorsa Egy gyár mindent megtett, hogy becsapják egymillió­val, pedig becsapták. De hát időnként kétségbeejtően ne. héz megszabadulni egy kis pénztől. Ez a cég azonban igazán szívósan küzdött, de hiába: vesztett — mert nyert. A gogoli ügyész Az abszurd kis történet, a TEMAFORG nevű Textil­hasznosító Vállalattal esett meg. A hosszú hónapokig gom­bolyított fonalügy szürke és mit sem sejtető kiindulópont­ja az a pillanat volt, amikor a 936 ezer forintnyi fondorla­tos csalásért börtönbe csuk­tak néhány üzemi ügyeskedőt. A per ebben a stádiumában még csendes happy end-et ígért, s a vállalat nyilván megkönnyebbülten -lélegzett föl, így 4 millióval szegényeb­ben. Az öröm azonban nem tartott soká. A színen hama­rosan egy ügyész jelent meg, alighanem afféle szereplőként, mint Gogol Revizora: meg- vesztegethetetlenül a kusza világgal szemben. Az állam jogásza a maga paragrafusos modorában kártérítési pert sürgetett, összeomlással fe­nyegetve ezzel a TEMAFORG álmait. A vállalat pedig tilta­kozott, s tagadta, hogy akár fillérekkel is megrövidítették volna. Hasztalanul. Az ügyész rátukmálta az ebül vesztett milliót, ám a gyár ekkor föl­fedte utolsó kártyáját is. Szük­ségtelen pénzügyi bonyodal­makra, a forgalmi adókulcs megváltozására (emelésére) hivatkoztak az üzemiek a Legfelsőbb Bíróságon, de a bírák ökonómiai vita helyett véglegesen visszaerőszakolták a vállalatra saját vagyonát. Szalmás Csákyak Az ilyen esetek után szokás a szalmás Csákyakkal példá­lózni, akiknek a fáma szerint felelőtlenül elhanyagolt lévai birtokát rendszeresen meg­lopd osták. A hírhedten nem­törődöm família közömbössé­gét gyakran vetítik a mai hanyagságokra — sokszor nem alaptalanul, de nem is kizárólagos joggal. Mert a Csáky-féle erkölcs válóban befolyásolja a közvagyon vé­delmének állapotát, de a gaz­dasági szabályozók vastörvé­nyei egyenesen elsöpörhetik az ilyenfajta moralizálást. Az időnkénti tudathasadásos helyzetet az elvont erkölcs és a gazdasági kényszer között élesen dokumentálja a TE- MAFORG-os fonalügy is. A köztulajdon-birtoklást jó gaz­da módjára tehát nem lehet néhány erkölcsi normára le. egyszerűsíteni, a valóság bo­nyolultabb annál. A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot folytatott az ilyen ügyek kapcsán. Megállapításai a köztulajdon pazarlásának egy speciális vetületét mutat­ja meg, s nyilván a kutatás későbbi szakasza ad majd ma­gyarázatot — a közömbössé­gen túl — a mostani jelen­tésre. Mire felocsúdott A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott ká­rok megtérüléséről 6ZÓ1Ó je­lentés 260 millió forint sorsát kutatta. A dokumentum sze­rint a közvagyont kezelő ká­rosultak — közönyük vagy felróható mulasztásuk miatt — veszteségüknek mindössze 16—30 százalékát perelik. A büntetőeljárások során az intézmények hanyagsága több tipikus esetben nyilvánul meg. így gyakori, hogy a ká­rosult csupán feljelentést tesz, de később a nyomozóha­tóság kérésére sem ad felvi­lágosítást a kár mértékéről, vagy a bűntett bizonyítékai­ról. S az állami, szövetkezeti szervek passzivitását mu­tatja az is, hogy az elveszett ezrek vissza perlését szinte ki­zárólag — az esetek 96,3 szá­zalékában — az ügyésztől várják. Ha pedig a kár ér­vényesítését büntetőperről polgári, vagy munkaügyi bí­róság elé utalják, az intézmé­nyek több mint fele (53,1 szá­zalék), nem vág neki az újabb procedúrának, hanem inkább veszni hagyja a pénzt A megítélt kártérítést, ha az önkéntes fizetés elmarad­na, végrehajtási eljárásban lehet teljesíttetni. Egyes ká. rosult intézmények perundo­ruk miatt azonban időnként nem kérik a végrehajtást, még ügyészi felszólításra gém. Végül a jelentés szerint volt példa arra is, hogy a károsult a vádlott ígéretében bízott, s ezért nem indította meg a végrehajtási eljárást. A 25 ezer forint megfizetésére kö­telezett vádlott azonban nem fizetett, s mire a vállalat fel­ocsúdott, letelt a teljesítési ha­táridőt követő harminc nap, a végrehajtási per indításának ideje. Ugyanakkor a bíróság­nak az idő múlására figye­lemmel a kár visszafizetésére lefoglalt takarékkönyvet is ki kellett adnia a vádlottnak ... Babus Endre sen 45 százalékkal csökkent ezért üzletét fel kellett adnia. Kárának megtérítéséért az Ál­lami Biztosító ellen, ahol a, vétkes karambolozó autótu­lajdonos vállalatnak felelős­ségbiztosítása volt pert indí­tott. Ebben egyebek közt havi járadékot és rokkantgépkocsi üzembentartása címén havi 300 forint költségmegtéritést igé­nyelt. Hangoztatta: ha nem volna munkaképtelen, a sza­badpiaci árak alakulása foly­tán üzleti jövedelme — a rok­kantság időpontjához viszo­nyítva — növekedett volna. A baleset idején keresete havi 3600 forintot tett ki, de az ár- ' viszonyok alakulása következ­tében, az azóta eltelt idő alatt,... lényegesen nagyobb lenne. Bi­zonyítékul becsatolta a megyei kereskedők adóközösségének 4 igazolását. i , ‘ \ Az alsófokú bíróság a havi járadékot úgy állapította meg, hogy a baleset előtt havi 3 ezer 600 forint jövedelemből — a 45 százalékos rokkantságnak meg­felelően — 1620 forintot vett alapul, ebből levonta a társa­dalombiztosítási szerv által fo­lyósított havi 1130 forintot, és a két összeg különbözétét: 490 forintot ítélte meg. A közleke­dési költséggel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy az asszonynak a baleset előtt au­tója volt, ezért rokkantautó használata nem jelent neki többletkiadást. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következőket mondta ki: — Az eljárt bíróságnak az adóközösség, illetve az állam- igazgatási szerv megkeresésé-, vei tisztáznia kellett volna,' hogy abban a városban, ahol az asszonynak üzlete volt, az azonos cikkeket árusító keres­kedők jövedelme miként ala­kult. Az igazságügyi orvos­szakértői iroda véleménye sze­rint a rokkantnak mozgáskor­látozottsága miatt a tömegköz­lekedési eszközök igénybevéte­le fokozott megterhelést jelent, ezért rokkantautó iránti igénye indokolt. Nem fogadható el az az álláspont, hogy korábban is volt autója, tehát közlekedési többletköltsége nincs. Amíg egészséges volt, autója mellett tömegközlekedési eszközöket is igénybe vehetett, amire most' nincs módja, és rokkantautón ‘ kénytelen járni. Ennek költsé­gét pedig a balesetért felelős tartozik viselni. Ezért meg kell állapítani az ilyen kocsi üze­meltetésének költségeit, továb­bá, hogy az asszonynak — élet­módjára és a helyi viszonyokra tekintettel — mennyi közleke­dési kiadása merülhet fel.' Mindezek tisztázására a jog­erős ítéletet hatályon kívül kellett helyezni, és az ügyben, új eljárást elrendelni. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom