Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! tö&frftiÁ ■ v-vT'.'.'á'?'& --Kv'* '■ ,1‘ '•-••. ■ MEGYEI BÍZÓI ’SAGA TS A MEGYEI 1.1 NAP LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. SZEPTEMBER 26. KEDD Marad mj incs könnyű helyzet­iül ben egy-egy település tanácsa, amikor — a fejlődés hozta változásokat öisszeifoglalva — új állat- tartási ■ tanácsrendeletet kell alkotnia. Olyasfajta megoldást illenék lelnie, mint amikor a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, ez azonban csak a példabeszédekben létezik, a valóságban nem. Hiszen lényegében igazuk van azoknak, akik úgy vé­lekednek, korszerű ottho­naik környezetében semmi keresnivalója istállóknak, ólaknak, ám miért lenne kisebb az igazsága a másik oldalnak, aiz állattartók­nak, akik meg azt mond­ják, nemcsak személyes hasznukat gyarapítja tevé­kenységük, ezt teszi nép- gazdasági összesítésben úgyszintén. Erről s az ál­lattartási tanácsrendelet betartásának tapasztalatai­ról beszélgettünk a ta­nácsnál Cegléden, s mint kiderült, tanácstagi beszá­molókon gyakran elhangzik a panasz, némely állattartó úgy érzi, ferde szemmel néz mindenki rá, mint aki valami titkos dolgot műved. A szabályszerű tartás elle­nére is feljelentésekkel kell számolniuk, s talán a sokféle kellemetlenkedés fogalmaztatta meg az egyik állattartóval a kérdést, döntsék már el végre, kell-e a hús vagy nem? Fölösleges lenne tagadni, ilyesfajta bizonytalanko­dással másutt is szembe­néznek. s igaz az is, hogy a törődés, a figyelem, mi több, a félreérthetetlen tá­mogatás sem egyenletes, hol túlcsap a tényleges sze­repkör határán, hol azt sem ismeri el, méltányolja, ami van. S persze, rögtön tágíthatjuk a kört, ami ez utóbbi dolgokat illeti, mert ugyanezt mondják, hajto­gatják a kiskerttulajdono­sok. Például az országosan híres — s valóban nagy lelkesedéssel dolgozó — kertbarátklub tagjai Duna­keszin, egyebek között ar­ról, miféle kálváriát jár­nak be, amíg vegyszerek­hez, néhány korszerűbb művelési eszközhöz hozzá­juthatnak. Nyersen fogal­maznak: az egyik oldalról azt hallják, kell a termék, minden kis tételre szükség van. A másik oldalon vi­szont ismétlődően azt ta­pasztalják, hogy némely hivatal, vállalat mint fölös időtöltést, úgy kezeli a kis­kertek megművelését. K apitális példáit idéz­hetnek a kertbarátklub tagjainak iratgyűj­tőiből a packázásnak. An­nak például, öt kilogramm vegyszer helyett miként akartak egy mázsát rájuk tukmálni, ám az egyedinek látszó esetek, eljárások he­lyett meggyőzőbb, sokat­mondóbb, ha azt írjuk le: a megye lakosságának öt­ven százaléka valami mó­don érdekelt az ún. kister­melésben, tehát kertműve­lésben, állattartásban, öt­ven százalék; minden má­sodik ember! Kifejezhetjük másként is az ügy súlyát, fontossá­gát: a kertművelő, állattar­tó családok bolti vásárlá­sai ilyesfajta árukból az átlagosnak harmadát sem érik el, azaz nagy könnyí­tésként vehető számba az országos árualapok elosztá­sánál. Még tovább gyara­pítva a tények halmát: a megyében felvásárolt ser­tések ötvenegy-ötvenkét százalékát adják az egyéni állattartók — tekintélyes csoportjuk ezen belül per­sze termelőszövetkezete tá­mogatásával teszi dolgát —, a gyümölcsnek pedig minden mázsájából ötven­nyolc, ötvenkilenc kilo­gramm a házikertek fáiról került le. Arról nem szól­va, hogy különféle gyümöl­csök, kisállatok szinte ki­zárólag ezen az úton jut­nak piacra, kivitelre. Mi­előtt bárki úgy értelmezné szavainkat, hogy amit két bekezdéssel előbb magunk kárhoztattunk — a szerep­kör túlbecsülését —, azt most elkövetjük, leírjuk: nem tulajdonítunk döntő fontosságot a mezőgazdasá­gi össztermelésben sem az egyéni állattartóknak, sem a kertművelőknek. A fon­tosságnak fokozatai van­nak, s a figyelemnek, a törődésnek meg kell egyez­nie — kellene — e fok magasságával. Csupán eny- nyiről van szó. S „csupán” ez az összhang hiányzik vagy valósul meg követke­zetlenül. H osszú távú útmuta­tást fogalmazott meg a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésének határozata — a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetéről, fej­lesztésének feladatairól —, s eb bein olvashatjuk: „A háztáji és kisegítő gazda­ságok termelése — külö­nösen a sertés-, a baromfi- és a kisállattenyésztésben, valamint a kertészeti ága­zatokban — mind az önel­látásban, mint az áruter­melésben a jövőben is je­lentős marad. ... A terme­lési és az értékesítési biz­tonság politikai, gazdasági és szervezeti feltételeiről folyamatosan gondoskodni kell.” A vezető párttestület ál­lásfoglalása félreérthetet­len, nem ad lehetőséget a félremagyarázásra sem, mert egyértelmű, világos. Azzal, hogy e termelési terület jelentősége fenn­marad, azt is kimondta a Központi Bizottság, hogy fejleszteni, korszerűsíteni kell, fajtákban éppúgy, miint eszközökben. Szóban nincs is kétség az erre való hajlandóság felől, a gyakorlatban azonban két­ségeket ébresztenek ben­nünk utak és célok össz­hangja iránt az olyasfajta, aprónak látszó tények, hogy időnként a kertbará­toknak egyetlen fajta ka­pát kínálnak az üzletek, importból származót, 368 forintért... S az sem va­lami biztató, ha újra meg újra vihart kavar a táp­ellátás, mert hol a mennyi­ség kevés, hol tojótáp, hol hízótáp nincsen, csak a másik, de az is úgy kapha­tó, hogy a gazda hajnalban odaállhat érte, ha tud per­sze, hiszen dolgozni kell mennie. Sorolhatnék to- • vább, a szerszámnyél­hiányt, a kisgépgyártás megoldatlanságát, az im­portból vásárolt gépek al­katrész-utánpótlásának már-már krimibe illő tör­téneteit, ám summa sum­marum, ott a lényeg, hogy sokan a kisgazdaságok ter­melésének jelentős szinten maradását úgy értelmezik, hogy az ismert gondok is maradhatnak. Márpedig ez a kettő együtt nem megy. A cselekedetek megítélésé­nek mércéje tehát nem le­het más, mint e kettő kö­zül az egyik elfogadása. Természetesen nem a gon­doké. Mészáros Ottó Elutazott hazánkból dr. Bruno Kreisky Vasárnap délután elutazott Budapestről dr. Bruno Kreis­ky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, aki Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására nem hivatalos látoga­tást tett hazánkban. A ven­déget a Ferihegyi repülőté­ren Lázár György búcsúztat­ta. Jelen volt dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársa­ság budapesti nagykövete. Dr. Bruno Kreisky vasár­nap este visszaérkezett Becs­be. Érkezésekor az osztrák kormányfő rövid nyilatkoza­tában eredményesnek nevezte magyarországi megbeszéléseit. A többi szocialista ország­gal is fejlődő kétoldalú kap­csolatokra célozva, az osztrák kancellár kijelentette, hogy az egyre rendszeresebb talál­kozók eredményeként mé­lyülő jó kapcsolatok az eny­hülési politika helyességét bi­zonyítják. Kádár János látogatása az őszi nemzetközi vásáron Szekér GyasSes Ulánbátorba utazott Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese hétfőn Ulánbátorba utazott,, ahol a KGST végrehajtó bizottságá­nak 87. ülésén vesz részt. A kormány elnökhelyettesének búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jada- min Sirendev, a Mongol Nép­köztársaság ideiglenes ügyvi­vője is. Kádár János, Losonczi Pál és szlovák pavilonban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antalnak, Lo- sonczi Pálnak, Nemes Dezső­nek, Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak, Korom Mihálynak, a Központi Bizottság titkárá­nak és Brutyó Jánosnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének társaságában hét­főn meglátogatta a fogyasztá­si cikkek bemutatóját, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégeket a vásárköz­pontban Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Föl­des László, a Hungexpo ve­zérigazgatója fogadta. A vá­sárról szóló rövid tájékoztató után a vendégek a kiállítás legjellemzőbb árucsoportjai­nak gazdag választékát te­kintették meg. Elsőként a háztartás-vegy­ipari, termékek bemutatóját keresték fel. A vásárhoz kap­csolódó kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállításon Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter fogadta a láto­gatókat. A pavilonban összes­ségében képet kaptak a keres­kedelmi hálózat fejlesztését, Sághy Vilmos, valamin*, más személyiségek társaságában a cseh­A vietnami miniszterelnök-helyettes látogatása Dwiavarsányban A vietnami vendégek a dunavarsányi nyúltelepen. Képünkön bal­ról Vo Chi Chong, jobb oldalt dr. Tresser Pál. Haimagyi Péter feiveteie Dr. Romány Pál, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter meghívására péntek­től vietnami párt- és kor­mányküldöttség tartózkodik hazánkban. A delegáció Vo Chi Chong, a Vietnami Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, me­zőgazdasági miniszter veze­tésével tegnap ellátogatott a dunavarsányi Petőfi Terme­lőszövetkezetbe. A küldöttsé­get elkísérte útjára Nguyen Phu Soai Vietnam magyaror­szági rendkivüli és megha­talmazott nagykövete. A küldöttséget a termelő- szövetkezet központjában dr. Nyemcsok János, az MSZMP Pest megyei bizottságának alosztályvezetője, dr. Tresser Pál, a termelőszövetkezet el­nöke és Kovács Antal, a tsz pártvezetőség titkára fogad­ták. A vendéglátó szövetkezet nevében dr. Tresser Pál is­mertette a szövetkezet ered­ményeit. A tájékoztató után a viet­nami vendégek megtekintet­ték a közös gazdaság nyúlte- lepét. Mint Vho Chi Chong mi. niszterelnök-helyettes elmond­ta, a Dunavarsányban szerzett tapasztalatokat hasznosítják a Vietnami Szocialista Köztár­saságban is. ahol számos ki­használatlan lehetőség van még a kistermelők integrálá­sára. technológiai színvonalának ja. vitását és a jobb áruellátást szolgáló gépek, berendezések kínálatáról. A jövő év divátját, a leg­szebb hazai modelleket láthat­ták a vendégek a Magyar Di­vat Intézet szervezésében 24 vállalat divatbemutatóján. Ezután a jubileumi népművé­szeti kiállítást tekintették meg. A vásár két legnagyobb ki­állításán, az öltözködés és az otthon pavilonjában a szerve­zők arról tájékoztatták a lá­togatókat, hogy a most kiállí­tott valamennyi termékre egy éven belül hazai és export- megrendelést kell elfogadniuk az üzemeknek. Több szocialista orsizágnak a ruházati termékek sereg­szemléjéhez kapcsolódó kiállí­tását is fölkeresték a vendé­gek, akiket az NDK központi bemutatóján Gerhard Reinert nagykövet köszöntött. A len­gyel kiállítók rögtönzött di­vatbemutatóval kedveskedtek a látogatóknak, felsorakoztat­va azokat a modelleket, ame­lyekkel rövidesen a magyar vásárlók is találkozhatnak a hazai üzletekben. A romáin ki­állítók bemutatták azokat az újdonságokat, amelyek segítik a két ország fogyasztásicikk- forgalmának bővítését. Jugo­szlávia árubemutatóján a ven­dégek figyelmét elsősorban a bútorújdonságokra, szobabe­rendezésekre hívták fel. Soltész István kohó- és gépipari miniszter kisérte a látogatókat az ágazat üzemei­nek termékbemutatóján, ahol főleg hazai fogyasztásra kerü­lő termékek láthatók; közülük jó néhány a nemzetközi pia­con is versenyképes. A körséta résztvevői ezután a szabadidő-kiállítást, a hír­adástechnikai cikkék és a sportszerek nagy választékát tekintették meg. Ezután a Szovjetunió köz­ponti kiállításain V. Pavlov nagykövet fogadta a párt ve­zetőit. Beszámoltak arról, hogy több mint háromezer terméküket hozták el a BNV- re, köztük a magyar közönség érdeklődésére számottartó fo­gyasztási cikkeket, így termé­szetesen a szovjet autóipar újdonságait is. A kiállítás megtekintése után Kádár Já­nos a vendégkönyvbe emlék- sorokat írt, sok sikert kívánt legnagyobb gazdasági partne­rünknek, a Szovjetunió kiállí­tóinak munkájuknoz. Václav Moravec nagykövet kísérte a látogatókat Cseh­szlovákia kiállításán. Elmon­dotta: azokat a híradástech­nikai cikkeket, sportszereket és járműveket mutatják be, amelyekből mind több kerül forgalomba hazánkban is. A körséta utolsó állomása Kuba sok különlegességet kí­náló bemutatója volt. Itt Jósé Antonio Tabares del Real nagykövet és felesége üdvö­zölte a vendégeket. Sikeres rekonstrukció — megtérülő milliók Több jó minőségű fonal Kistarcsárói Szeptember elején a válla­latok többségénél megköny- nyebbülten sóhajtanak fel a gazdasági vezetők: letelt vég­re a nyári időszak, fokoz­hatjuk a termelés ütemét. — Nálunk is, de általában a sok nőt foglalkoztató textil­ipari üzemekben az a jellem­ző, hogy júliusban és augusz­tusban az előírtnál jóval ke­vesebb terméket tudunk elő­állítani — mondja L aczonyi László, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának főmérnöke. — Többé-kevésbé a tervkészítéskor is számolunk a kisebb létszámmal, ezért tér el az operatív tervünk az éves gazdálkodási előírásoktól. Idén azonban fordult a kocka, kedvező változást tapasz­talhattunk. Elsősorban az üzemben vég­rehajtott nagy rekonstrukció eredményeként, nemhogy ter­melésvisszaesés következett volna be: a számítottnál 60 tonnával több fésült fonalat készítettünk. Bár csak szeptember végé­re tervezték a legkorszerűbb nyújtó- és kártolóberendezé­sek teljes üzembe helyezését, sikerült a tervezettnél koráb­ban megkezdeni a próbaüze­melést. Ennek eredménye a plusz fonalmennyiség, amely egyúttal minőségben is jobb elődeinél. Sokat olvasunk, hallunk a beruházás elhúzódásáról, s a százmilliós károkról, amelye­ket a népgazdaságnak okoz \ ez a helyzet Kistarcsán vi­szont példás szervezés és elő­készítés előzte meg a re­konstrukciót, s lehetővé tette a határidők zömének előrehozását. Igaz, a beruházók és kivitelezők egyaránt mindent megtettek a cél érdekében: hetente meg­beszélték, tartják-e a tervezett munkaprogramokat. E percben viszont mégis fáj a gyárveze­tés feje. Ennek az az oka, hogy a nagyüzemi termelést több nem várt, külső ténye­ző gátolja. A berendezések folyamatos üzemeltetésének számos akadálya van. Például a klímaberendezés hibái és a belső szállításhoz várt gépek hiánya. Pedig a hazai jó mi­nőségű fonalra igen nagy szükségük van a feldolgozók­nak, importot pótol minden tonna többlettermék. — Mint mondtam, mi meg is teszünk minden tőlünk tel­hetőt — teszi hozzá a főmér­nök. — Augusztus végéig 962 tonna fonalat állítottunk elő, s ez lehetővé teszi a harmadik negyedévi tervelőírásaink tel­jesítését. D. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom