Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

Gondolatok egy monográfia kapcsán A jövőre is enged következtetni Kőcser itt van a szomszéd­ban, mégsem ismerjük elég­gé. Fél évszázada a lovas ko­csival közlekedő gazdákon kí­vül alig járt oda valaki. Csak amikor Halász Ernő megala­pította autóbusz-vállalatát, akkor lett nagyobb a forga­lom. Az Arany János Gimná­zium is felhasználta az első alkalmat, mely egy szép ta­vaszi napon tanulmányi ki­rándulást vezetett, ünnepet rendezve a falu szélén álló, lángok perzselte Kutyakapa- rónál, hol háromnegyed szá­zaddal előbb Petőfi is megpi­hent, s melyről azt írja, „éhen-szomjan szokott ma­radni a jámbor utazó”. Hi­teles ez a kép, még „a csap­iár, a vén Dömötör” neve is mindmáig gyakori családi és keresztnév. A gimnáziumban is nem egy kocséri diák hall­gatott erre a megszólításra. Illő lenne ... Azóta nagyot fordult a vi­lág. Egy jászapáti birtokos a „falu-házának” telket ado­mányozott, az olcsón kapható föld pedig odacsábította a „szörző” körösieket. Falu épült a puszta helyén. Aztán meg­ünnepelhették a negyed- és félszázadokat, manapság De- dig lelkes szakképzett króni­kaírója is akadt a falunak, Antal Domokosné tanárnő személyében, aki tavaly ősz­szel a százados évfordulón, megörökítette a község törté­netét. És most itt van előttünk a Krónika, a Kecskeméti Petőfi Nyomda szép kiállításában. 452 szövegoldalon és 32 lapos képmelléklettel. Sok tanulság van ebben a könyvben, melyet érdemes gondosan átforgatnunk. Persze, arról nem tehet An­tal Domokosné. hogy a köz­ség múltjáról nem sok adat van, hiszen csak 100 év áll a falu háta megett... Nagy­kőröst Árpád idejéből szár­maztatja — Tetétlenre is hi­vatkozva, a város akadémikus történetírója Galgóczy Ká­roly, bár csak 1390-ből van okleveles bizonyság létezé­séről, mégsem sokkal terje­delmesebb az általa szerkesz­tett millenáris történetünk! Ennek az első okleveles em­lítésnek egyébként pár év múlva kerek 600 éve lesz, il­lő lenne hát gondolni rá... Antal Domokosnénak nagy­részt töretlen úton kellett jár­nia. Ösztönzést adott neki minden bizonnyal a megindí­tott helytörténetírói mozga­lom, melyen nem egy pálya­díjat nyert korábbi munkái­val. ség” önálló képviselőtestületét és elöljáróságot kapott. Ettől számítják a most ünnepelt 100. évét. Ennek a dokumen­tumai szerencsére megmarad­tak. A múltat idézve, így érke­zik el a könyv Kocsér jelené­hez, ami egy kicsit a jövőre is enged következtetni. A 153. oldaltól a 453-ikig, tehát a mű kétharmad részét ez tölti ki: példaadó gonddal állítja ösz- sze a község legújabbkori történetét, főként pedig a két tsz küzdelmeit. Teszi ezt a szemtanú elevenségével és a történelmi hitelesség igényé­vel. Tele van statisztikai ki­mutatással. Aki tud ezek­ben olvasni, nem teszi le a könyvet. Elkelne másutt is az ilyesmi. Erre is figyelmez­tet bennünket Kocsér komoly történeti beszámolój a! Vegyük kezünkbe a köny­vet, és lapozzuk végig a „Fel­szabadulástól a századik év­fordulóig” címet hordozó részt! Jó áttekintést nyújt a felszabadulás körülményei­ről, a MKP megalakulásáról, maid a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, illetve a Ha­zafias Népfront létrehozásá­ról. a földosztásról. Ekkor 183 család között oszlott meg 871 hold föld. Bizony, nem sok jutott egynek, s természetes­nek hat, hogy — a párt prog­ramjának szellemében — megszületett a gondolat:szak­szerű vezetéssel, nagyüzemi módszerrel kellene nagyobb termést kicsikarni a földből! Csirkegyár Potom pénzért Különösen zengő kunos ne­vű község Pest megye legdé­libb helysége. Jászkun bir­tok volt a földje, melyet Jász­apátiból irányítottak, ösma- gyar módon leginkább birka­legelőként hasznosították. Így érthető, hogy az első török összeírásban mindössze 38 lakosa szerepel, számuk 44 év alatt 17-re csökken! 1745. május 6-án szerezték meg a jászkunok a szabadságukat, a Mária Terézia-féle redemp- ció keretében, ez kiterjedt a kocséri pusztára is. Az egykori jegyzőkönyveket jól kiaknázza a szerző, kár, hogy az őskorra vonatkozólag érzésem szerint, nem forgat­ta eléggé a Galgóczy-féle nagyközségi történelmet. Ab­ban sok említését találta vol­na helyseiének, a többi közé ékelve. 1850-ben már 653 la­kosát tartják nyilván az egy­házi schematizmusok! Dam­janich serege is útba eitette 1849 tavaszán Egy nagykőrö­si birtokos 1863. téián potom pénzért vásárolta fel a sok eladó földet. Felvirágzás Olvashatjuk azt az érdekes adomát is a hosszú kocsizá­sokról hogy „Apátiról forrón érkezett meg a csülökkel lőtt száraz bableves a kocsiderék­ban, nagy öntött zománcos fa­zékban. zöld here közé ágyaz­va”. Nem gördítettek aka­dályt a kétszeresre dagadt la­kosság önállósodása elé. A jászkun terület megszünte­tése után egv évvel, a pusz­tabíró és a körösi Szente Já­nos ügyvéd iavas’atára 1877 augusztus 12-én Kocsér „köz­Legfontosabb a mezőgaz­daság talpra állítása volt. Nem valami jó Kocsér földje. Szellemesen mondja a könyv: „Nyilván, nem erről a vidék­ről kapták a marék földet, füvet, ital vizet honfoglaló Árpád- fejedelmünk követei cserébe az aranyozott nyer- gű aranyos fékű arabs pari­páért, amit Szvatopluknak vittek”. Mindkét tsz-ben a „genetikus, üzemi talajtér­kép” készíttetésével kezdték. Így az Üj Élet 3122, a Petőfi pedig csaknem 2000 holddal kezdte meg az új honfoglalást. A mostoha viszonyok ellen „elsősorban a papírfaként fel­használandó nyárfa ültetésé­vel” indultak rohamra 1119 hektáron. Valóban, utunkon, akármerre néztünk, szép li­getek integettek felénk! Ne­héz körülmények közt kezd ték meg a közös életet: mind­össze 20-an vállalkoztak rá, 4 lóval, 12 tehénnel. Voltak, akik be sem vár­va a szervezőket, aláírásra je­lentkeztek a bizottságnál. 1964 nyarán még 1400 holdat arat­tak kézzel. De rövidesen 3 traktort vásároltak, s mint­egy 6 millió forintot ruház­tak be. Ekkor már a rend­szeresen dolgozó tagok mind­egyikének 11 ezer forint lett a munkaegységre eső jöve­delme! 1968-ban a szövetke­zetről szóló új törvény értei­mében a vállalatszerű gaz­dálkodás útjára léptek. Őszin­tén megmondják, hogy az in­duláshoz 13 milliós hitelt kap- tak az államtól, annak is több mint felét elengedték, de nem­sokára már ők adtak az ál­lamnak tiszta, jövedelmükből 7 milliót vissza! Hogyan? Építettek a régi tapasztala­tokra. melyeket új gondola­tokkal tetéztek. Így például tritikáléval és más ilyen med­dő kísérletezéssel felhagyva, kapcsolatot kerestek a körösi konzervgyárral. Sikerrel újí­tották fel a régi híres zöld­ségtermesztést. Az előre meg­szabott fix árak kapóssá tet­ték a részes művelést, me­lyet a tsz modern eszközök­kel támogatott. Bevezették a legjobb tejelőnek bizonyult friz, fekete-tarka szarvasmar­hák tenyésztését. Már a 4 ezer literes fejési átlagot is megközelítették. Valóságos csirkegyárakat létesítettek. Különösen jó érzést válthat ki a múlt iránt fogékony lel­kekben. hogy feltámasztották halottaiból a régi híres juh­tenyésztést. Ezrével éltek itt valaha ezek az igénytelen jó­szágok. bizonyosan ez volt a vándorló magyarok konzerv­gyára és ruházati forrása. Ma már újra ezüstpitykés juhá­szok bizonyítják, hogv eb­ben a műanyagokkal büszkél­kedő világban külföldön is kaoós a birkahús, a gyapjú. Hosszas tanakodás után be­levágtak az ipari melléküze­mek megszervezésébe is. Na­gyon jellemző a találékonysá­guk, hogy kis habszivacs üze­müket kiszélesítették. Üj la katosüzemük gumitároló kon ténereket gyártott állami meg­rendelésre. Varrodájuk fel­öltők és gyermekruházati cik­kek összeállítását végezte. A nő tagok kaptak vele kiváló otthoni kereső munkát. Jó­nevű kárpitosüzemük fejlő­dött ki, melybe még Kőrösről is járnak át szakemberek. Asz­talos-, építőipari és saját cé­lú fenntartóüzemük hívja fel magára a figyelmet. Véleked­hetünk akárhogy ezekről „melléküzemekről”, de annyi bizonyos, hogy 1976-ban már 101 milliós bevételt biztosí­tott a gyenge adottságokkal rendelkező tsz-nek. Fokozott mértékben vál­lalhattak szociális — pél­dául nyugdíjpótló — felada­tokat. Végül tisztes havi fize­tést biztosíthattak tagjaik­nak. Alaposság Ugyanilyen utakon haladt a falu északi területeit ma­gában foglaló Petőfi Tsz is, de talán még több küzdelem mel és eredménnyel. Mind­ebben döntő része van Tóth Róza főmezőgazdásznak, aki eredetileg orvos szeretett vol­na lenni, azután itt találta meg igazi hivatását. A könyv csak annyit mond róla, hogy a tsz a tagság véleményére alapozva szakmai szempont­ból és emberi kapcsolatai alapján őt választotta meg el­nökévé 1976-ban. Jó lett vol­na, ha a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó, példamutató emberekre nagyobb figyel­met szentelt volna a könyv. Sok színes, meleg riportra nyílna lehetőség a statisztikák közt! Emeljük ki még, hogy a könyv kát nagv kulturális fe­jezetét Utassy M:k!ős írta, pedagógushoz illő alapos tá­jékozottsággal. Végezetül javasoljuk, hogy a környéken lehetőleg min­denki szerezze meg idején ezt a könyvet, az érdekelt tsz- ek pedig ne tartsák vissza csupán belső terjesztésre. Kí­vánatos volna, ha földmű­velési kormányzatunk min­den tsz-be eljuttatná: bizo­nyosan sok szép eredmény fakadna a nyomán! Dr. Törös László, az Arany János Társaság örökös tb-elnöke MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Tanulás — játék közben Áll a tábla, kész a pálp Sok-sok társadalmi munkásnak köszönhető Vidéki és városi gyerekek kedvenc játéka volt valamikor a fából faragott kis szekér, kis csikó. Csak úgy, a fantáziát szabadon eresztve is, vígan száguldoztak óraszám, a pari­pának kinevezett kerítéslécet meglovagolva, fuvaroztak a do­bozból, kukoricacsutkából esz- kábált, csöpp ökrös fogattal. Járhatunk most falun avagy városban, a gyermekek játékai közt a ké';- vagy háromkerekű kisbiciklit, lábbal hajtható kis­autót találjuk. Hozzájuk már az tartozik. Dánszentmiklóscm az óvodá­sok most nagyon örülnek: köz­lekedési park készült nékik az udvaron, sok-sok társadalmi munkával. Jelentős segítséget adott hoz­zá az állami gazdaság, részben a kivitelező szerepét is elvál­lalva. építőanyaggal, szállító- eszközökkel. A szükségles jel­zőtáblákat a Hámén Kató szo­cialista brigád készítette el VITARA BOCSÁTOTTÁK Városrendezési terv - kétezerig Befejező szakaszához érke­zett a város kétezerig szóló ál­talános rendezési tervének ké­szítése. A napokban az érintett szer­vek, intézmények képviselői c Olvasói fórum Tisztább is lehetne lakóhelyünk Szeretném, ha nem értené­nek félre az illetékesek, akik­nek gondja, feladata jórészt a város rendje, tisztasága. Sérti a fülemet — és az önérzetemet is, mivel én is ceglédi vagyok — az a sok epés megjegyzés, amelyet városunk tisztasága vált ki az emberekből. Megér­tem, hogy az építkezések kör­nyékén nehéz most élni, meg­értem, hogy munkaerőhiány­nyal küzd a köztisztaságért fe­lelős hivatal. De azt is el tu­dom képzelni, hogy jobb szer­vezéssel, propagandával, odafi­gyeléssel legalább a város köz­pontjában eredményesebben lehetne lebonyolítani a napi takarítást. (Hát még, ha a há­zak lakói is segítenék kicsit!) Hiába jár a járdalocsoló ko­csi: vize csak a falhoz tapaszt­ja a port, a hullott leveleket. A főútvonal mentén kialakított gyepszőnyeg vizet csak akkor kap, ha esik az eső. A cement virágtartókba kiültetett virá­gokra is jobban gondot kéne fordítani. Locsolhatná őket az is, akinek a háza, boltja, intéz­ménye előtt a virágtartót elhe­lyezték. Jó lenne, ha odafigyelnének a Rákóczi úton száguldozó, az utat versenypályának tekintő motorosokra, a parkolási sza­bályoknak eleget nem tevő au­tósokra. Kicsit jobban kellene félteni városunk értékeit. Magony Mihály sürgősen eladó Ceglé­Szolnokl Ut o. szám alatti lakos l den, Damjanich utca megbeszélésre hívta össze a vá­rosi tanács műszaki osztálya. E megbeszélésen Szűcs Tibor osztályvezető ismertette az el­képzelésieket. Sok kérdés, hasznos javaslat, hozzászólás hangzott el, ame­lyeket — a lakosság észrevéte­leivel egyetemben — a terve­zők elé tárnak. Azok figyelem­bevételével készülhet el a terv végső változata, amelynek el­fogadásáról októberi ülésén dönt a városi tanács testületé. Ukrán táncosok Holnap, szeptember 23-án, fél 7-kor, Cegléden, a Vasutas Sportcsarnokban — barátsági est keretében — fellép az öt- ventagú, hazánkban vendég­szereplő ukrán állami népi együttes. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai vesznek részt az előadáson, me­lyen szívesen látnak minden, érdeklődőt a városból. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Moziműsor Cegléd. Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap a délutáni, valamint az első esti e'cadáson: 80 huszár (magyar film). Este fél 9 órától: A csip­keverőnő (svájci—francia film). Szombaton éjszaka: Gyilkosság az Orient expresz- szen (angol krimi). Vasárnap délelőtt: Fehér robbantás (szovjet film). A kamaramozi­ban: Baljóslat (mexikói film). A mesemoziban, délután fél 4 órai kezdettel: Keménykalap és Krumpliorr (magyar gyermek- film). Abony, szombaton és vasár­nap: ABBA (zenés svéd— ausztrál film). Szombaton éj­szaka: Holttest a Temzéből (NSZK-krimi). Vasárnap dél­előtt: Fehér csuklya (szovjet kalandfilm). A kamaramozi­ban: Tizenkét dühös ember (amerikai film). A mesemozi­ban, délutánonként: Szivár­vány (szovjet mesesorozat). Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Elveszett expedíció. I—II. (szovjet kalandfilm). Cegléd- bercel, vasárnap: Gulliver utazásai (angol—belga rajzos mesefilm). Jászkarajenő, szom­baton és vasárnap: Pillangó, I—II. (amerikai film). Törtei, szombaton és vasárnap: Csiz­más Kandúr a világ körül (ja­pán rajzfilm). 18. számú ház. Cegléd XIV. kér Il­lés utca 8. szám alatti ház eladó. (Sztics te­lep.) ___________________ El adó tanya 3 hold földdel, benne 1 hold szőlővel. Cegléd. XII. Kapás dűlő 181. Öcsai. Fehér menyasszonyi ruhát kölcsönadok. (258 cm magas ter­metre). Érdeklődni le­het: Cegléd. Zöldfa ut­ca 10/a.________________ Ki sgyermek gondozá­sát vállalom, Cegléd, Széschenyi út 73. Eladó NDK sátoros sport gyermekkocsi. Cegléd, Rákóczi út 58. II. em. 10. Agybetét eladó. Ér­deklődni. 9—17 óráig Cegléd, Széchenyi út 13______________________ Babetta motorkerék­pár eladó. Cegléd (Kö­rösi Ugyer) Körösi út. Kőkunyhó dűlő. Veres Ferenc. Eladó 800 négyszögöl szőlő jó épületekkel, nagy garázzsal, vil­lannyal. Fúrott kút van. Érdeklődni lehet. Csemő. Bállá dűlő 21. Varga Györgvnénél. A NAGYKÖRÖSI gépjármű­vezetői MUNKA­KÖZÖSSÉG segédmotor-, motorkerékpár-, személygépkocsi­vezetői tanfolyamot indít 1978 IX. 26-án, Jelentkezés: Nagykőrösi Művelődési Ház. I. em. 38-as szoba. Külön bejáratú szoba üresen vagy bútoroz­va kiadó. Cegléd. Me­z* utca 17. szám. _____ El adó Cegléd. II. ktr- rület. Virág utca 42 számú ház beköltöz­hetően. Tanya eladó 360 négy­szögöl területtel. Ceg­léd XIV. kerület Pos­ta dűlő 27. szám alatt, M—4-es útnál 68 km- kőnél. Érdeklődni a helyszínen id. Farkas Imrénél bármely idő­bem ________________ Be költözhető három- szobás új ház nagy portával eladó. Ceg- léd. Lehel út 2. szám. Sürgősen eladó 400 négyszögöles hobbi-te­lek lakóépülettel. Ér­deklődni: Cegléd. Reg­gel utca 1/a. Tarr Gyu­láné._________________ Ké téves kortól gyer­mekek gondozását vállalom. Cegléd, Koz­ma Sándor utca 5. VITT'2._______________ El cserélném tanácsi két szoba, komfortos udvari lakásomat másfél szobásra. Min­den megoldás érdekel. Választ ..Október 103 310” jeligére kérem a Hírlankiadó Vállalat k’rende'tségére. Ceg­léd, Teleki utca 30. I nagy szeretettel. A helybeli I Micsurin Termelőszövetkezet építőanyagot szállított, Frigó szocialista brigádja pedig a be­tonozást vállalta el. A munká­ból, természetesen, a szülők sem maradtak ki. A KFM Bu­dapesti Közúti Igazgatóságá­nak üzemmérnöksége a burko­lati jeleket festette fel, a ceg­lédi városi és járási közleke­désbiztonsági tanács jármü­vekkel lepte meg a gyereke­ket — Így már sokkal köny- nyebb megtanítanunk a csöpp­ségeket a közlekedési ismere­tekre, a kellő viselkedésre — mondta Trapp Jánosné óvónő. — Igen jó, hogy ilyen lehető­ségünk van rá. A gyerekek, életkoruknak megfelelően sa­játíthatják el a tudnivalókat. Egyúttal előkészíthetjük őket arra is, hogy majd ha sor kerül rá, önállóan közlekedve, egye­dül mehessenek otthonról az iskolába. A szabályokat játszva megtanulhatják, és a gyakor­lásra itt a lehetőség. Közben, természetesen, értékes emberi tulajdonságaik kialakulásában is segítenek ezek az ismeretek. Fegyelemhez, udvariassághoz, megértéshez szoknak, feLtámad bennük a segíteni akarás kész­sége. Négy csoportban, száznegy­ven gyerek tölti napjait a dán- szentmiklósi óvodában. A köz­lekedési játszópark mindegyi­küké. Élményeiket megosztják szüleikkel, testvéreikkel. Re­mélhetőleg, természetes szo­kássá válik bennük mindaz, amit játék közben megtanul­nak. Irta és fényképezte: Horváth Ferenc Kis pályán nagy forgalom. Gyorsan múlik az idő a dánszentmiklósi játszóparkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom