Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

V. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM * % 1978. SZEPTEMBER 20., SZERDA Diákok a gyümölcsösben Jó kereset, hasznes időtöltés Szívesen látott vendégek mindenkor Nem kis büszkeséggel és örömmel mutat Kiss László személyzeti és oktatási osztály­vezető a Ceglédi Állami Tan­gazdaság központjában egy pi­ros mappát, melynek borító­ján ez áll: Szocialista együtt­működési megállapodás. A szerződés aláírói, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem és a csaknem 18 ezer hektáron gazdálkodó nagy­üzem, ez év tavaszán, a köl­csönös előnyök alapján, az immár hagyományosan jó kap­csolatokat erősítették meg. Az egyetem vállalta, hogy hallga­tói rendszeresen segédkeznek" az őszi betakarítási munkák idején, a megye legnagyobb állami gazdasága pedig kellő és megfelelő ellátást, szállást ígér, kollektív szerződés sze- r.nti bért, továbbá azt is meg­ígérte, hogy bemutatókkal, tá­jékoztatókkal segíti a diákok szakmai ismereteinek gyara­pítását. Társulnak A szerződés maga voltaképr pen formaság, jóllehet, meg­kötésével mindkét aláíró anyagi és erkölcsi felelősséget vállalt. Ám, minthogy az ag­rártudományi egyetem hallga­tói eddig is rendszeres és szí­vesen látott vendégei voltak á gazdaságnak, a megállapodás, mondhatni, meglevő gyakor­latot rögzít. A kétezer embert foglalkoztató, több, különféle profilú részt egyesítő gazda­ság, melyhez legutóbb a nagy­kőrösi is csatlakozott, valóban jó alkalmat kínál a leendő kö­zép- és felsőfokú mezőgazdász szakemberek gyakorlati kép­zésére. Csemői szakosított sertéste­lepén, mely a hasonlók közül az egyik legkorszerűbb az or­szágban. 3 ezer anyakocát tartanak, ugyanonnét évente 65 ezer hízósertést küldenek vágásra. Több mint 4 ezer szarvasmarha és 5 ezer birka tartozik még a gazdaság állat­állományához. Az előbbiből 1500 tejelő, az utóbbiból pedig 3 ezer 200 anyajuh. Az állat- tenyésztés, láthatóan, a gazda­ság termelésének döntő há­nyadát adja, s a növényter­mesztő ágazat is elsősorban az állattenyésztést segíti. A több mint 10 ezer hektár­nyi szántón gabonaféléket s takarmányozásra alkalmas nö­vénykultúrákat gondoznak. Számottevő tehát az abrak- és vetőmagtermesztés, a messze- földön ismert hibrid vetőmag előállítása is. A gazdaság erdészete csak­nem 3 ezer hektárnyi terüle­ten fekszik, a körösi határtól a monori, nagykátai járásig terjed. Tervezik is, hogy a Dél-Pest megyei termelőszö- vetekezetekkel társulást alakí- • tanak a gazdaságosabb, haté­konyabb és kifizetődőbb faki­termelés érdekében. Naponta tizenöt vagonnal Mint a fentiekből látszik, valóban sokirányú képzésben vehetnek részt a leendő agrár­szakemberek, s bár ezekben a hetekben nem szakmai gya­korlaton vannak a gazdaság­ban, az idő most sem vész kárba. Sőt! A tavasszal aláírt szocialista megállapodás alap­ján, a gödöllői egyetem me­zőgazdaság-tudományi kará­nak növénytermesztő, állatte­nyésztő. növényvédő és üzem­gazdász hallgatói a gyümöl­csösben dolgoznak. Egészen pontosan, a nagykőrösi határ­ban, a szomszéd város terme­lőszövetkezetéinek földjei kö­zé ékelődött 31 hektárnyi szil- váskertben. Ütban a diákok felé, siló- kukoricát betakarító gépek mellett haladunk el, a mun­kások igazítanak útba, merre keressük a szilvaszedőket. Nehezen haladunk a puha, omló homokon, a csak kevés növénynek kedvező talajon. Ám a szilvafa igénytelen, ilyen sovány földben is gazda­gon terem. Bizonyság erre a teherautók mellett tornyosuló gyümölcsládák gazdag kincse, az exportra kerülő, ízes-zama­tos besztercei szilva. Az alacsony fák között mintegy másfél száz farmer- nadrágos, melegítős, egyete­mista serénykedik, lányok, fiúk, valamennyien végzősök, ötödévesek. — Jól fizet a szilva — véli kísérőm. — Hektáronként át­lag több mint 200 mázsát ad. Diákjaink naponta 15 vagon­nyit szednek le, s mondhatom, igen serények. Nem megerőltető Azt is megtudom, hogy a gödöllői egyetemisták, megér­kezésük után 15 brigádot ala­kítottak, s egy-egy brigád napi átlagos teljesítménye egy va­gon _ friss, szedett szilva. Ez persze, csupán átlag, akadnak szép számmal kis közösségek, melyek jóval többet szednek. Például az egyik legszorgal­masabb társaság lányokból áll, de egy fiú is akad benne. Kiss Erzsébet növényter­mesztő szakos hallgató igazán illetékes véleményt mondani jelenlegi munkájáról. — Nagyon szép gyümölcsös ez, s jól meg is hálálja a gondoskodást. Igaz, az a szil­va is, amit szedünk, bőven termő fajta, akad dolgunk elég. Ám győzik kedvvel, se­rény kezekkel. A nem hivata­los munkaversenyben Kiss Erzsébeték brigádja a második legjobb. Czár Katalin, ugyan­csak növénytermesztő szerint, a napi teljesítmény átlagosan 21 láda, egy-egy ládába 9—10 kilónyi gyümölcs kerül. Czár Katalin keze talán még tár­saiénál is gyorsabban mozog: kell a pénz, hiszen nemrég ment férjhez, építkeznek. Igaz, társai szerint, az utolsó egyetemi évben minden napra is szüksége van az államvizs­ga előtt álló diáknak, s ezt a két hetet felkészüléssel tudták volna eltölteni. Az igyekvőb­bek, szorgalmasabbak, persze. Mert akadnak, nem is keve­sen, akik a vakációt szakítot­ták meg, hogy a gazdaságba jöjjenek dolgozni. A pénz, ter­mészetesen. nekik is jól jön, éppúgy, mint e szorgalmasan dolgozó brigád többi tagjának. Szabó Ilona, Császár Ilona és Lökös Klára üzemgazdász hall­gatónak, no, meg a lánybrigád egyetlen fiútagjának, Vas Ist­vánnak. Tavaly szüretkor ő volt a puttonyos, az idén is együtt maradtak. — Valamivel később érkez­tem, mint a többiek, már min­den brigád megalakult, a lá- nyokhoz tudtam csak csatla­kozni — mondja, ám az egyik lány szerint e csatlakozás mégsem annyira a véletlen műve... Mindenesetre jó kedvvel, örömmel dolgoznak együtt. Csak a kosztot keveslik, az ebédet meg a vacsorát. — Ha fizetünk érte — kér­dik —. miért nem kapunk ele­gendőt? — Igazságuk van — véli a személyzeti osztály vezetője —. segítünk majd a bajon. — A szállás megfelelő — mondja a gödöllői Lökös Klára. — A gazdaság nagykő­rösi kerületének építőtáborá­ban lakunk, ahol nyáron a középiskolások tanyáztak. Reg­gel 7-től délután fél ötig tart a munka, ebédszünettel, s mondhatom, nem megerőltető. Nem ám, hiszen Lökös Klá­ra ugyancsak fiatalasszony, férjével Gödöllőn kért lakást, arra gyűjtenek. Tréfa, huzakodás Nem messze tőlük, idegen szót hallani. Hét vietnami diák fog körül egy fácskát, melynek amúgy is alacsonyan nyúló ágai szinte a földig ér­nek a roskadozó terméstől. Nem nagy gond tehát az ala­csony termetű, messzi földről érkezett diákoknak sem a szil­vaszüret. Nguyen Thi Kim Anh, akit magyarul mindenki csak Kati­nak szólít, társaihoz hasonlóan ötödéves üzemszervező. Kitűnő kiejtéssel beszél magyarul, s szerényen mondja, csak húsz ládával szednek személyen­ként naponta. Ám ez a meny- nyiság elegendő ahhoz, hogy a harmadik legjobb brigád­ként tartsák őket számon. Nem is csodálható ez, hiszen, ha valamennyien oly igyek- vőek lennének, mint Vo Si Dong, az egyik fiatalember, talán még az első helyre is pályázhatnának. Visszafelé halljuk, hogy a diákok üres ládákat kérnek. Nem tudnak tovább dolgozni. Nincs munka, csak állnak tét­lenül, mi lesz a keresettel. — Mi íénne? Megesszük a szilvát magunk — jön min­denfelől a megjegyzés, mely nélkül talán nem is haladna igazán jól a munka. — Diákbeszéd — legyint kísérőnk, az egyik tanár —. így megy ez reggeltől estig. Tréfálkoznak, huzakodnak. Diákok. Khim Antal Erdőkertes Alapozzák az egész ségliázat Egymillió forint értékű társadalmi munka Jövőre újabb fontos létesít­ménnyel gyarapszik Erdőkertes — tájékoztatott Fuferenda Pál tanácselnök. A közelmúltban elfogadták az új egészségház tervét, s a tanács építőbrigád­ja már megkezdte az alapozást megelőző tereprendezést. Az egészségház felépítése körül­belül ötmillió forintba kerül. Ezenkívül kell még gondos­kodni orvosi műszerekről és egyéb gyógyeszközökrő! Az új létesítmény átadását jövő év decemberére tervezik. Kétszintes épület lesz, amely­nek földszintjén kap helyet két körzeti orvosi, egy fogor­vosi rendelő, egy vöröskeresz­tes tanácsadó szoba, s ide költöztetik majd mostani he­lyéről a kisegítő gyógyszertá­rat. Az emeleti szinten három korszerű orvosi lakás lesz. Ahogy ők mondják: a községi tanács házilagos brigádja lesz a generálkivitelezője az. egész­ségháznak, mint a tavaly át­adott, s jól funkcionáló iskola épületének is, de hathatós se­gítséget kapnak most is a helybeli ipari üzemektől és a lakosságtól. Az ötmillióból több mint egymillió forintnyi társadalmi munkára kaptak ígéretet a község vezetői. Az általános iskola építé­sében mutatkozott koráb­bi lelkes társadalmi mun­kára gondolva, ennek megvalósulásában aligha kételkedhetünk. A most kisegítő gyógyszer- tárnak helyet adó épület fel- szabadulása után ugyancsak közhasznú intézmény lesz: helyreállítását, belső kialakí­tását a tervek szerint az Erdő­kertesen működő VILLGÉP Ipari Szövetkezet és a Ganz Áramérőgyár itteni üzeme se­gítségével végzik el, s üzemi óvodának rendezik bé. Két csoportot tudnak majd benne elhelyezni. Az óvoda a tanács keze­lésében marad, fenntartá­sához a két említett üzem hozzájárul majd, ennek fejében az ott dolgozók gyerekeit helyezik el el­sősorban. Más, a közeljövőben meg­valósuló tervet is szőnek Er­dőkertesen. A helybeli tégla­gyár évekkel ezelőtt új agyag­bányát nyitott, a régit pedig, ami időközben valóságos kis tó lett, a Kerámia Ipari Vállalat­tól a tanács kapta meg. Majd­nem kéthektárnyi területről van szó, a községközpont köz­vetlen közelében, amelynek mintegy kétharmad része víz. A tanács pihenőparkká ^szeret- né varázsolni a tó környékét, hamarosan elkészítik a terület rendezési tervét. A legfőbb, gond, hogy a tónak nincs je­lentős vízutánpótlása, csak a közvetlen közelében hulló csa­padék, így sportcélokra nem tudják alkalmassá tenni. Két éve építették újjá a Géza utcát, amely akkor öt méter széles aszfaltburkolatot kapott. Sajnos ez sem elegen­dő ahhoz, hogy autóbuszok biztonságosan közlekedjenek rajta, mondták a közlekedés szakemberei. Márpedig ebből az utcából naponta 250—300 ember kel útra munkahelyére, olyanok, akiknek nagy szük­sége lenne a buszjáratra. Ezért a tanácsnál úgy döntöttek, hogy Városi piaci körkép állandósult kereskedelmi árak, megfelelő üzleti kínálat Ismét kilóra mérik a zöldséget Állandósult árakról és meg­felelő kínálatról számolhatunk be körképünkben. Van elegen­dő zöldség és gyümölcs a Zöl­dért üzleteiben és a piacon is. A boltokban négyfajta pap­rikát kínálnak, az elsőosztályú fehér paprika kilója 16,60, a le­csópaprikáé 10 forint. A cse­resznyepaprikát 18, a piros pa­radicsompaprikát 15 iorintért adják. Ismét kilóra mérik a zöldséget és a sárgarépát. Előbbit 8, az utóbbit 4 forintért. Szép nagy gumójú a zeller, kilója nyolc forint. Az állami üzletekben is kapható vöröská­poszta, négy forintért kilója. A fejv káposzta 2,40. Hiányzik a pultokról a kelkáposzta. Húsz forint a fokhagyma, az I. osz­tályú vöröshagyma 6,20, a II. osztályú 5,20 kilónként. Nincs savanyú káposzta, helyette az apró savanyú uborkát ajánl­ják, kilónként 20 forintos áron. A tojás darabja 1,80. A körte kilója 8,60. Egy kiló csemegeszőlőért 17 forintot kémek, az alma kilója 6,20. az útburkolatot egy mé­terrel szélesítik, s ezzel egy időben a vízmű háló­zatát is elkészítik. Öröm az erdőkertesiek szá­mára, hogy július óta működik a tanács köztisztasági kis válla­lata : azaz megszervezték a szemételhordást, s naponta traktorvontatású pótkocsi vagy teherautó viszi el az udvarok­ból, háztartásokból kikerülő hulladékot. Kaposi Z. Pál Állattartó épületek A típustervek győzelme A mezőgazdasági nagyüze­mek számára az állattartási épületek tervezése lényegesen leegyszerűsödött. A MÉM ál­tal ajánlott típusterveket rö­vid úton „lehívhatják”, illet­ve a hélyi körülményekre adaptálhatják az Agrober köz­reműködésével. Ezek a ter­vek lehetővé teszik a gazda­ságosabb megoldások beveze­tését, s így egyre népszerűb­bek. Amíg 1976-ban 950 pél­dányban rendeltek szarvas- marhatartóépület-tervet a gazdaságok, addig tavaly már 25C0-at kértek, s hozzávetőleg ilyen arányban nőtt a sertés­tartóépület-tervek száma egy év alatt. Az eredmény: az ál­lattartó épületeknek már alig ötödé készül egyedi tervek szerint. A típustervek alap­ján felépített épületekben a termelés is gazdaságosabb. Valkó Elkészült az óvoda Elkészült a száz személyes óvoda Valkón. Ünnepélyes át­adására holnap, szeptember 21- én délután két órakor kerül sor. SPORT-SPORT —SPORT —SPORT — SPORT Kézilabda Három pont idegenből Nagyobb a választék a pia­con. Kis mennyiségben julis- kababot, zöldbabot és zöld­borsót is árulnak 8, 16 és 15 fo­rintos áron. A spenót és a sós­ka kilója 16 forint. A fejtett babot literenként 20—24 forin­tért kínálják. A kiskereske­dőnél a zöld kalikói paprika és savanyúságnak való dinnye is kapható 16, illetve 10 forintért. Az almapaprika kilónként ugyancsak 16 forint. Kínálnak fejessalátát is, darabját négy forintért. Az Alexander körte 16, a császárkörte 18 forintért kapható. A piacon sok és szép paprika, paradicsom vár vevő­re. A paprikát 18, 20—22 fo­rintért, a paradicsomot 5—7 fo­rintért mérik. Az őszibarack kilója 16 és 20 forint között van. Tojás nincs. Kapható vi­szont gomba, kilója 70 forin­tért. A dália szálja 5, a kardvirá­gé 8, a szegfűé 10 forint. A rö­vid szárú szegfű csokorját 8 fo­rintért adják. M. M. Ismét idegenben, Verőce­maroson mérkőztek a GSC kézilabdázói. A felnőttek.dön- tetlennel tértek haza, az ifik fölényes győzelmet arattak. Verőcemaros—GSC 20—20 <11—12). GSC: Tóth — Paulovics (3), Berczeli (5), Szabó (2), Szlif- ka (1), Barna (3), Bede (3). Csere: Balogh, Epres (1), Po­zsonyi (1), Horváth (1). Csapatunk szerezte meg a vezetést az első percben, Be­de révén. A negyedik perc­ben már 4—1-re vezetett a GSC, majd a hazaiak szépí­tettek, 3—4. Az első 10 perc eltelte után a gödöllői gárda gyorsította a játékot, szép akciók, pontos inditások ered­ményeképpen, a 12. percben ismét négygólos volt az elő­nyük. Ezután feljött a hazai csapat, a 23. percben egy gól­ra megközelítette a GSC-t. Ekkor alábbhagyott a ven­dégcsapat lendülete, öt biztos helyzetet elhibáztak. Ebben az időszakban Tóth kitűnő védéseinek tapsolhattak a né­zők. A második játékrészben is a gödöllőiek kezdtek jobban, sorozatban négy gólt lőttek. Ezután felváltva estek a gó­lok, a gödöllőiek egy kicsit kiengedtek, miközben a cse­rekapus, Balogh két hétméte­rest hárított. Végeredmény­ben a szükségbíró vezette mérkőzésen igazságos dön­tetlen született. Jók: Tóth (a mezőny leg­jobbja), Balogh, Berczeli. Verőcemaros ifi—GSC ifi: 15—35 (5—20). GSC: Bankó — Kecskés (3)', Csaja 1(6). Cserven (8), Szátmári (2). Krieger (13), Balogh (3). Csere: Te\jánszki, Hegyi. A gyenge képességű ha­zaiak ellen ifistáink félgőz­zel is fölényesen nyertek. Jó: Krieger, Csaja I, Cser­ven. Mitru Mihály Negyvenketten Horgászverseny VáckisújfaEun Negyvenkét induló három és fél órás küzdelmet vívott a váckisújfalui Hordalékfogónál rendezett horgászversenyen. A Galgamácsad Tsz Horgászegye­sület által lebonyolított ver­senyt Hajdú István (Galgama- csai Tsz SE) szerezte meg Mróz László (Váckisújfalu) és Kiss József (Váckisújfalu) előtt. Az első helyezett díja egy komp­lett horgászfelszerelés, a má­sodik és a harmadik helyezett japán orsót kapott jutalmul. Anyakönyvi hírek Született: Bréda József és Wéber Ágnes Rozália: János, Seres Gábor István és Gazdag Teréz: Balázs, Moór József és Péter Mária: Zoltán Pé­ter, Papp László és Jakus Mária: János, Trnka István és Mária Marianna Judit: Zol­tán András, Urbán Zoltán és Horváth Mária: Erika, Sári László és Bánfi Katalin: Zol­tán, Szitás István és Horváth Márta: Tímea, Kurunczi Já­nos és Tóth Terézia: Aliz,, Ba­logh Sándor József és Keresz­tes Gizella: Tamás, Vrana István és Bodnár Erzsébet: István Sándor, Tesánszki Sán­dor és Kasza Judit Mária: Norbert, Herczeg József és Békefi Veronika: Mónika, Karlovszky Nándor János és Madarász Klára: Orsolya, Pál Imre és Kánai Erzsébet: Szil­via, Baritz Miklós és Horváth Edit Róza: Franciska, Szé- nási István és Oláh Anna- Anna, Léber Endre és .Dudás Éva: Gábor, Ács József és Tamási Zsuzsanna: Gábor ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Hütter Ist­ván és Váradi Katalin: Ka. talin Kinga, Kristóf Sándor és Pető Julianna: Szilvia ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Pintér Tibor és Tóth Mária, Ka- kucska László és Kubicsek Ilona Zsuzsanna, Prutek István és Szabó Éva Mar­git, Szántó István és Berze Irén, Németh László és Spir- nyák Ildikó, Szenti István Ká­roly és Antal Margit Andrea. Elhunyt: Tamás Sándor, Gödöllő, Isaszegi, út 37., Lász­ló Julianna, Kálló, Arany Já­nos utca 11., Halkó Istvánná Fekete Valéria. Gödöllő, Ma­jor utca 18., Takácsy Miklós Mátyás, Gödöllő, Bartók Bé­la utca 2., Rácz Istvánná len­gyel Ilona, Gödöllő, Csoko­nai utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom