Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
Három kategóriában Jót s jól! Eredményhirdetés: november negyedikén Az év elején a járási hivatal művelődési osztálya, Jót s jól címmel, kulturális vetélkedőt hirdetett a községben működő szocialista brigádok között. Abonyban a mezőgazdasági és ipari üzemekből, intézményekből összesen 57. szocialista közösség csatlakozott a mozgalomhoz. Skultéty Sándor, a művelődési ház igazgatója, aki a mozgalom egyik helyi irányítója, elmondta, hogy minden brigád várakozáson felüli teljesítményt nyújtott és eddig még egyik sem esett ki a versenyből. A tapasztalatok szerint, a mozgalom jó lehetőséget teremtett a fizikai dolgozók művelődéséhez. Néhány brigád munkája rendkívül értékes. A kiállítások többsége megérdemelte volna, hogy az egész település megtekintse. A helytörténeti kutatások során a brigádtagok számtalan értékes adatra bukkantak, amelyek még a helytörténészek előtt is ismeretlenek voltak. A mozgalom egységesebbé tette a közösségeket, megsokszorozódott a kollektív munka. A feladatok megoldásával olyan tapasztalatokat szereztek a versenyzők, amelyeket hasznosítani tudnak. A versengés utolsó szakaszába érve, a szervezők és irányítók körében egyre határozottabb az a meggyőződés, hogy ezt a mozgalmat érdemes szélesebb körben kibontakoztatni A részfeladatok megoldását bizottságok bírálták el Abonyban. Október 15. után, amikor a vetélkedő lezárul, húsz- tagú bizottság értékeli az együttes teljesítményt. Az eredményhirdetés november 4-én, a nagyközség felszabadulásának évfordulóján lesz. A vetélkedő brigádokat három kategóriába sorolják: ipari, mezőgazdasági munkások és szellemi dolgozók. Mind a három csoportban külön-külön készítenek rangsorolást, illetve megállapítanak I—III. helyezést. Gy. Magasba emelkedett a víztorony Ritka látványosság szemtanúi lehettek a napokban többen Albertirsán, amikor az Építőipari Gépesített Vállalat munkásai ügyes berendezések segítségével helyére emelték az ötszáz köbméteres víztornyot. A nagyközség új arculatához ezentúl ez a jellegzetes építmény is hozzá tartozik, épp úgy, mint a Vinnyi- cáról áramot hozó vezetékek, tartóoszlopaikkal egyetemben. A víztorony már áll. Készítői Lajosmizséröl, elemenként szállították helyszínre a tartályt és a tartópilléreket, miután betonalapja elkészült. (A betonalap súlya megegyezik a víztorony súlyával. Tetemes mennyiségű anyagot kellett felhasználni hozzá.) A szállításokkal párhuzamosan állították össze az elemeket. Ünnepélyes és igen látványos pillanat volt, amint vezényszóra, az óriás tartóbakok között, méltóságteljesen a magasba emelkedett a torony. — Eddig minden rendben zajlott le — mondta Kőhalmi Mihály, a vízműtársulat intéző bizottságának elnöke. Sok vállalat munkásai dolgoztak itt Most végül már csak a Dunaimenti Regionális Vízgazdálkodási Vállalatéi maradtak. Az ő feladatuk a csőfektetés, valamint majd &z üzembe helyezés is.. . .Vízzel még ebben az évben megtöltik a tornyunkat, s akkor Al- bertirsa területének harminc százalékán a közkutakat pró- baüzemszerűen már használni lehet novemberben. Ha a következő éviben is a terv szerint haladnak a munkálatok, az alberiirsai víztornyot és a hozzá tartozó hálózatot át lehet adni az üzemeltető vállalatnak. N. G. Helyet kapott két új csoport Két új csoportszobával bővült Cegléden a Pesti úti napköziotthonos óvoda. Képünkön: a „B” nagycsoport, foglalkozás közben. i? Apáti-Tóth Sándor felvétele Becses egyetemi tankönyveket írt Emlékezés Szegedi Kis Istvánra ÜGY VÉLHETNÉNK, hogy ft XVI—XVII. század töröklakta Magyarországán más törekvésük nem volt őseinknek a menekülések, futások, el. hurcolások, dűlások, fosztogatások és rablások kegyetlen évtizedeiben, mint a megmaradás és egyetlen tevékenységük csupán puszta létük megóvása. A valóságban népünk ezekben a mostoha. időkben is fönntartotta iskoláit, olvasott könyveket, sőt tudást szomjazó ifjait külföldi főiskolákra is elküldte. Most hoznak hírt Angliából szorgos kutatóink, hogy a török hódoltság számos magyar diákja lakott az oxfordi kollégiumban, hallgatta az angol professzorok előadásait, mindennapos látogatója volt az 1597-ben alapított Bodley könyvtárnak, de találtak latinul írt magyar kéziratokat és könyveket Is abban a könyvtárban, megbecsült hungari- kákat, amelyek egyike-másika tankönyy gyanánt szolgált az egyetemen. E tankönyvek közül a legértékesebbek Szegedi Kis István latin nyelvű munkái. Szegedi Kis István Cegléd első prédikátora volt, föllépésével kezdődött városunkban a reformáció. A krakkói egyetemen megtanult görögül és hóhérul, latinul már idehaza is tudott, a bölcselet és egyéb tudományok kiegészítéseként, még zenét is tanult, a lengyelektől. Később a peregrinusok, vándordiákok útján, átment a német Wittenbergbe, ahol Melanchton és Luther tanításait hallgatta. Hazatérése után, a tusnádi iskolában már az új igéket hirdette, amiért a kincstartó Fráter György kiűzette a faluból, s a megbízott kapitány arculverte, elkobozta kétszázkötetes könyvtárát. GYULA VAROSA hívta meg tanítónak, 1545-ben, onnan jött Ceglédre, ahol már tudtak az egyház reformjait követelő prédikátorról. Minden jel azt mutatja, hogy az akkori plébános újításra hajlamos ember volt, akárcsak előde, Lőrinc pap, Dózsa György al- vezére és a parasztháború ideológusa. Ha valahol az országban, úgy Cegléden már érett volt a helyzet' a refor- ,máció befogadására. Máté volt a plébános. Tamás és Orbán a két káplán. Fölengedték Szegedit a szószékre, György iskolamester pedig beosztotta e,kólái oktatásra. Erről az iskoláról ideje volna már bővebb ismereteket szereznünk, mert sokkal jelentősebb művelődési intézmény volt, mint a históriából tudjuk. Több ceglédi tanulója iratkozott be a krakkói és a bécsi egyetemre a XV. században, közülük később néhá- nyan magas országos és egyházi méltóságra emelkedtek. Alsó és felső tagozata megfelelt az általános és gimnáziumi tagozatnak. Szegedi a felsősöknek Melanchton Loci Commu- nesét magyarázta latinul. Latinul tudott minden tanult ember, azon a világnyelven tanítottak Európa összes egyetemén. A közelmúltban, Ankarában előkerült török adólajstrom éppen az 1546-os esztendőből való, Szegedi Kis István idejövetele évéből. A defter a várost' két kerületre osztotta, az első volt a Szent Miklós utcai, a második a Nagy utcai kerület. A templom, az iskola és a plébánia az első kerületbe tartozott, az utca a templom védőszentjének nevét viselte. A defter név szerint sorolja föl az idevaló száznegyvenhárom, a Nagy utcaiakkal együtt, városunk há- romszázegy parasztpolgárát, noha jóval számosabban laktak Cegléden, de a többieket a törökök, mint nem adózókat, kihagyták. SZEGEDI MEGSZERETTE a várost és az idevaló Orsolyát, akivel a gótikus, támpilléres templom főoltára előtt esküdött örök hűséget Néhány évvel később a templom freskóit bemeszelték, szobrait és festett képeit lerombolták a protestáns felekezetre tért hívek. / Ceglédről Makóra, Mezőtúrra,, Békésre, Tolnára, Laskóra, majd Kálmáncsára A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA g) XXII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 20., SZERDA ff f r r n *r r • •• f • • f »* f Hozzáértő népi ulnokok Jogorvoslás - körültekintően A maga nemében, országosan is párját ritkító, bekötet- len szemű Juszticia őrködik a törvényház bejárata fölött városunkban. A helybeli járás- bíróságon évrő évre ezrével fordulnak meg az emberek, szinte alig akad olyan nap, meiyen legalább százan ne koptatnák a régi lépcsőket. Cegléden heten bíráskodnak, közülük ketten jobbára büntető-, míg a többiek főként polgári ügyeket tárgyalnak. A bírák egyik héten két, a másikon általában három nap tárgyalnak. A közbeeső időt a felkészülésre, a várhatóan szükséges jogszabályok tanulmányozására, határozatok szerkesztésére fordítják. Nemegyszer több napos munkát igényel némely bonyolultabb ügy határozatának gondos megfogalmazása, indoklása. A világ gyorsuló fejlődésével mind kevésbé ismerhető részletesen az életnek egy-egy nagyobb területe, következésképp a bírók között is szükségszerűvé vált, bizonyos szakosodás. A polgári ügyek többsége családjogi vonatkozású, elsősorban házasságot felbontó perek vagy gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal foglalkozók. Észrevehetően jelentősen csökkent a tartásdíj felemelése iránt benyújtott keresetek száma, mióta a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi a százalékos megállapítást, amelynek mértéke általában húsz százalék. Még ma is sűrűn előfordulnak tulajdon- és birtokvitás perek, annak ellenére, hogy a birtokviszonnyal kapcsolatos ügyekben első fokon a tanács illetékes szerve dönt. Az ipari szövetkezeteket dicséri, hogy náluk alig akadnak a szövetkezeti tagságból eredő perek. A mezőgazdasági szövetkezetekben azonban gyakoriak az ilyen keresetek, elsősorban a háztáji földekkel kapcsolatban. A polgári perek között szép számmal előfordul szavatosságból, szerződésszegésből származó vagy nyugdíj és társadalombiztosítási témájú ügyek is. Különösen sok családot érintett a közelmúltban a kisajátítás. A járásbíróság elnökétől megtudtuk, hogy Pest megyében Cegléd az egyik legdrágább hely telek- és ingatlanérték tekintetében. Ennek oka nem a mesterségesen felvert árakban, hanem lakóhelyünk környezeti adottságában keresendő. A város belterületén gyakorlatilag nincs új építési telek kialakítására lehetőség. Meghatározó Budapest közelsége is. Az új kisajátítási törvényerejű rendeletben foglaltak szerint, az eljárás során jól tudnak viszonyítani, hogy a lakás korszerűsége mennyiben felel meg a mai életvitel szükséges követelményeinek. Az egységes jogszabály alkalmazás eredményeként, mindinkább összhangba kerülnek a tanács által megállapított összegekkel, és várhatóan minimálisra fognak csökkenni ezek a perek. Örvendetes, hogy egy idő óta nem növekszik a büntetőügyek száma. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyre szövevényesebbé, összetettebbé válnak a büntetőügyek. Különösen sikkasztások és hűtlen kezelések esetében. Szomorú dicsőség, hogy a helyben tárgyalt, közvádra üldözendő bűncselekmények között nem egy országos jelentőségű volt. A bíróság munkáját nagy felelősségérzettel segítik a népi ülnökök, akiket a politikailag, erkölcsileg és emberileg legmegfelelőbb személyek közül választanak a tanácsok öt esztendőre a munkahelyek dolgozói közül. Fiatal korúak ügyeinek tárgyalásakor pedagógusokat kérnek fel e megtisztelő, nehéz feladatra. Az ülnökök évente átlagosan egy hónapot tevékenykednek a bíróságon. Annak érdekében, hogy tevőlegesen be tudjanak kapcsolódni a bíráskodásba, továbbképzésükről tanfolyamokon és ülnöki akadémián gondoskodnak. A népi ülnökök a tárgyalások során kérdéseikkel hozzájárulnak a tényállás A közös gazdaság támogatásával Testedzés és szellemi torna tisztázásához. A döntéshozatalban a bíróéval egyenértékű a szavazatuk. Cegléden a gyakorlott ülnökök már egyedül vezetik le a magánvádaa ügyek békítő tárgyalásait. Az év elején rövid hír adta tudtul, hogy a Dimitrov Tsz támogatásával, megalakult az Albertirsai Tsz SK, a település második sportköre. Azóta keveset hallottunk róla, pedig az új sportkör életre- hívás.a óta a két szakosztály 40 sportolója keményen dolgozott. hívták Szegedit. Kátmáncsán kezdődött élete legnagyobb kálváriája. Történt, hogy Pécs várának parancsnokává Mahmud béget nevezte ki a Porta, más falusiakkal együtt, a kálmáncsaiak is ajándékokkal hódoltak az új bégnek, de elkövették azt a hibát, hogy a közbülső kaposvári vajdát ki- hogyták az ajándékozásból. Ez a kapitány, néhány szpáhival megrohanta a falut. Éppen istentisztelet volt. Az idősebb férfiakat rektorostul, papostul elhurcolták. A kólmán- csaiak rohantak Pécsre, panaszkodni. Mahmud bég azonban, ahelyett, hogy az ártatlan Szegedit hazaengedte volna. inkább börtönre vetette, mert nagy váltságdíjat remélt érte, sőt,, amikor áthelyezték a szolnoki várba, elvitte magával. Tolvajokkal, kóborlókkal és szökött katonákkal zárta össze egy sötét, nyirkos tömlöcben. Ott látogatták meg a ceglédiek, étellel, itallal. Szabadulását egy átutazó gazdag kereskedő feleségének köszönhette. Az asszony, kíváncsiságból, megnézte a rabokat, Szegedin megesett a szíve, az urával előlegeztetett ezerkétszáz forintot. A szabadult rabot egy debreceni polgár fölültette kocsijára és körülhordozta a szomszéd városokban, gyűjtést rendezett, a népek összeadtak nyolcszáz forintot, melynek, jelentős része a ceglédiek adománya volt. SZEGEDI KIS ISTVÁN Oxfordban most föltalált munkái a törökgyötörte magyarság és a tizenhatodik századi Európa szellemiségének becses emlékei. Hídvégi Lajos — A férfi kézilabdának községünkben korábban is hagyományai voltak s akik az elődök nyomdokaiba léptek, szintén nem vallanak szégyent — mondta Lipthay Imre sportköri elnök. — Sajnos, többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült edzőt szerződtetnünk, pedig a rendszeres, szakszerű edzés fontos lenne a jobb eredmények eléréséhez. Az átmeneti gondok ellenére, a kézilabdacsapat jelenleg, kis pontkülönbséggel, a járási összevont bajnokság 2. helyén áll, a kézilabda-szakosztály vezetőjének, Rónai Mátyás pedagógusnak köszönhetően, aki összetartja a játékosokat. A másik szakosztály a szellemi torna híveinek, a sakkozóknak ad lehetőséget a rendszeres felkészülésre. Ök ma a megyei másodosztály éllovasai, de Turcsan Mihály edző bízik abban, hogy jövőre sikerül feljutniuk az első osztályba. Farkas Pál, a Dimitrov Tsz elnöke, aki maga is igazolt sakkozó, hathatósan támogatja a sportot. Helyeselné, ha — alkalmas termet szerezvén — asztalitenisz-szalcosztállyal bővülne a sportkör, mivel jelenleg a községben sincs lehetőség az asztalitenisz sportág fejlesztésére. F. K. K. A népi ülnökök ciklusonként beszámolnak az őket megválasztó tanácsnak és munkahelyi közösségnek. Amennyiben igénylik, a bíróság a munkáltatóknak értékelést ad közhasznú tevékenységükről. Igen sokan jelennek meg a pénteki panasznapokon. Több esetben csak jogi tanácsot kérnek vagy felvilágosításért érdeklődnek folyamatban levő peres ügyeikről. Gyakoriak a keresetlevelek, amelyek többnyire gyermektartás vagy házasságfelbontás iránti ügyek. A panasznapokat felváltva tartják a bírák és a két fogalmazó, azaz a bírójelöltek. Nagy forgalmat bonyolít le a közjegyzői iroda is, melyben két közjegyző elsősorban a járás és város hagyatéki ügyeit intézi, de szép számmal készít hivatalos másolatokat, közjegyzői okiratokat, adás-vételi és egyéb szerződéseket. Munkájukat gyarapítja, hogy házastársak egymás között csak közjegyző előtt köthetnek szerződést. Mint elmondták, a városszerte megszervezett jogsegélyszolgálatok egyelőre még nincsenek csökkentő hatással a panasznapokon a közjegyzők és a bíróság munkájára, azonban bíznak benne, hogy e gyakorlat meghonosodásával egyre kedvezőbb lesz a változás. Kőhalmi Dezső Vízilabda Döntetlen a Komjád; Uszodában Budapesten, a Komjádi Uszodában, játszott a Bánki Donát SE vízilabda-csapata ellen a Ceglédi VSÉ gárdája. Döntetlen lett az eredmény, 3:3 (0:0, 1:1, 1:1, 1:1). A ceglédiek góljait Kelemen, Papp és Ungvári dobta. A csapat a következő játékosokból állt: Sárközi, Kozák, Beck I., Brávik, Papp, Kelemen, Bóbis. Csere: Ungvári, Beck II., Tankó, Füle, Pákozdi. Az edző: Paál Attila és Lakatos István. Igen jól játszott a csapat, sok helyzetet dolgozott ki, de csak hármat tudott értékesíteni. A döntetlen eredmény értékes. A következő MNK-mérkő- zés is Budapesten lesz. Az ellenfél a BSE együttese, mely az idei bajnokság második helyezettje. B. M.
