Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

ß népfürdő nyara Népszerű volt az úszásoktatás XXII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Mit vetnek jövőre a száz hektárba? Bőséges a máktermés Gödön Készül a Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat jubileumi év­könyve a félévszázados tevé­kenység ismertetéséről. A ki­adványban helyet kapott a váci népfürdő története is. Mint ismeretes, a népfürdő volt a városban az első, nagy társadalmi összefogással lét­rejött létesítmény, amely azóta is működik. Idén fokozta jelentőségét, hogy hatóságilag eltiltották a dunai fürdést: ez volt az egyetlen lehetőség a város la­kóinak a szabadban való für­désre, napozásra. A Szentháromság téri, újjá­épített főbejárat pénztárának napi statisztikája jól mutatta a nyári időjárás ingadozását. A 8-tól 18 óráig nyitva tartó fürdőnek rossz időben például csak 40 felnőtt és 30 gyermek látogatója volt, de amikor a hőmérő higanyszála felfutott, eladtak 853 felnőtt és 332 gyermekjegyet is. A mélynői jövő víz hőfoka 26—28 fokos. A medencék vi­zét kétnaponként cserélik. Népszerű volt az úszásokta­tás: Havasi László tanár ve­zetésével, sokan vettek úszó­leckét. Helyt adott népfürdőnk sporteseményeknek is. Hatalmas kupacban áll a máik és a gubó a gödi termelő- szövetkezet tárolójában. Habár a feldolgozás folyamatos, az el­szállítást még nem tudták meg­oldani. Vasúti vagont csak ne­hezen kapnak, a közúti fuva­rozást pedig a zsákhiány aka­dályozza. Előnyök — Az idén is, az előző esz­tendőhöz hasonlóan, mintegy 100 hektáron vetettünk mákot — mondja Kiss György nö­vénytermesztési ágazatvezető. — Tagjai vagyunk a Tiszavas- vári Alkaloidagyár által létre­hozott termelési rendszernek. E tagságnak számtalan előnye van. A gyártól kaptuk gépein­ket, a sugárkezelt vetőmagot, és szaktanácsadással is segíti munkánkat. Ami azonban gond, az idén nem küldött gyomirtószert, teljesen a ma­gunk elképzelése szerint vegy- szereztünk. Szerencsénkre, a Gyógynövénykutató Intézet egyik munkatársa a mi táblá­inkon végez gyomirtási kisér- letekigt, s az ő eredményeit is figyelembe tudtuk venni. — Ebben az évben várható­an kétszer annyi gubó és mák terem Gödön, mint tavaly. Ho­gyan sikerült ezt elérni? — Tapasztalataink szerint, a tiszavasváriak által átadott technológia legfeljebb 70—80 százalékban alkalmazható ná­lunk — veszi át a szót Tóth Attila növényvédelmi szak­mérnök. — A gyár szakembe­reinek tanácsadása abban me­rül ki, hogy évente öt-hat al­kalommal eljönnek szövetkeze­tünkbe, és néhány fontosabb kérdésben szakmai véleményt mondanak. Gondok A gödi termelőszövetkezet­ben az is nagy gond, hogy a technológia nem ad határozott útmutatást a learatott mák to­vábbi feldolgozására. A gaz­daság nem is kapott erre a műveletre speciális gépeket, dolgozói saját maguk büty­költek néhány berendezést. A tokot például egy átalakított SZK—4-es kombájnnal zúz­zák, a tisztításra pedig egy K—521-es gabonatisztítót hasz­nálnak. Niam váltak be a gyár által ajánlott rostatípusok sem, jelenleg egyszerű szúnyoghá­lóval szitálják a szemeket. A múlt esztendőben a TÉ- ESZKEIt 54 forintért vette át a 98 százalékosra megtisztított mákot, s mivel tavaly kevés termett, 6 forintnyi felárat is fizetett kilogrammonként. Az idén, a nagy kínálat miatt, pótlékot már nem ad ugyan, de a múlt évihez hasonló áron veszi át az értékes terméket. A nyereséges termesztés el­lenére, Gödön a mák jövője bizonytalan. A szakemberek el­mondták, hogy a gazdaság ál­lattenyésztésének fejlesztése miatt, a szántó nagy részét ta­karmánytermesztésre használ­jál« majd, következésképp el­képzelhető, hogy a mák he­lyett, esetleg lucernát Vetnek a 100 hektárba. A változtatás mellett szól az az érv is, hogy a máktermesztés rendkívül munkaigényes. Döntés előtt Gödön a speciális gépek a betakarításkor mintegy 20 szá­zalékos szemveszteséggel dol­goztak, ami igen nagy elszó- rásra utal. Ennek ellenére, várhatóan, a tavalyi 1,47 má­zsa helyett, 3 mázsa gubó és ugyanannyi mák terem hektá­ronként a. szövetkezetben, Hogy termesztenek-e jövőre is e fontos népgazdasági alap­anyagból a gazdaságban vagy sem, arról rövidesen a vezető­ség dönt. Mindenesetre a je­lenleg tapasztalható nehézsé­gek gondolkodásra késztetik a szakembereket. Furucz Zoltán P. U. Piaci jelentés Két napig szünetelt a gázszolgáltatás Fogyasztót kapcsoltak be Vizsgáltassák meg készülékeiket Hét éve, 1971 óta nem volt számottevő üzemzavar a gáz­szolgáltatásban, ezért az elő­zetes értesítés ellenére is, kel­lemetlenül érintette a lakos­ságot, hogy augusztus 30-án, de egyes lakásokban még 31- én sem égett a gáz. Hiányá­nak okairól érdeklődtünk Nagy Ná.idortól, a TIGAZ ki­rendeltségvezetőjétől. — A városban már régen használnak földgázt, amelyet az ország nagynyomású táv­vezeték-hálózatából kapunk. Azért kellett most leállnunk, mert arra kötötték rá a Gáz- és Kőalajszállító Vállalat szakemberei a Romhányi Tég­la- és Kerámiagyár új ellátó vezetékét: biztonsági okokból a vezeték egy nagyobb szaka­szát, a várost ellátó leágazást is ideiglenesen ki kellett ik­tatnunk. A szolgáltató vállalat szak­emberei mindent elkövettek, hogy az üzemszünet idejét mi­nimálisra csökkentsék. Igaz, hogy a bekötés alkalmával az egyik régebbi hegesztés hibá­ját mutatták ki az ellenőrző vizsgálatok, s azt még ki kel­lett javítani, de még így is a munkákat az első nap befe­jezték, harmincadikára, a ter­vezett 18 óra helyett 21 óra 1 perckor nyomás alá helyezték a városi csatlakozást, megkez­dődhetett a fogyasztók újra bekapcsolása. — Miért kellett minden gázfogyasztót külön-külön, a lakásán felkeresniük? — kér­deztük Sütő Dezső üzemveze­tőtől. — Amikor a kikapcsolást végrehajtjuk, szerelőink a robbanások megelőzése érde­kében, elzárják minden ház főcsapját, majd az ismételt üzembe helyezéskor a szere­lőknek végig kell járniuk va­lamennyi berendezést, ellen­őrizve, hogy a csapok zárva vannak-e. Amennyiben nem tudunk akárcsak egy lakásba is bemenni, azt a lépcsőházat, azért, hogy ne következhessék be gázömlés és esetleges rob­banás, nem kapcsoljuk vissza a hálózatba. A városban az első nap öt­ven, a másodikon harmincöt szakember dolgozott a szolgál­tatás helyreállításán. Mivel a helyi telepen kevesen vannak, szerelőket irányítottak ide Szolnokról, Szigetszentmiklós- ról, Pécelröl, Solymárról, Bu­daörsről, valamint Salgótar­jánból. Néhány ház kivételé­vel, ahova a lakók távolléte miatt a szerelők nem tudtak bemenni, már a csütörtök dél­utáni órákra helyreállították a zavartalan szolgáltatást. — Egyre hidegebbek az éj­szakák, rövidesen megkezdő­dik a fűtési idény. A város­ban kétezer lakásban van ve­zetékes gáz, amelyet több mint ezerháromszáz otthonban fűtésre is felhasználnak. Va­jon nem lesz-e váratlak üzem­szünet ebben az időszakban? — kérdeztük Sütő Dezsőtől. — A vállalat felkészült a megnövekedett feladatok el­látására. Ezekben a napokban műszerrel megvizsgáljuk a há­lózatot, vajon nem tapaszta­lunk-e szivárgást? Könnyebb dolgunk van, mint például Budapesten lenne. A városban lefektetett csövek még igen jó állapotban vannak, alig múl­tak tízévesek. A Vácot ellátó távvezetékrendszer pedig győ­zi a megnövekedett fogyasztói igények kielégítését, de arra kérjük a lakosságot, hogy még a fűtési szezon kezdete előtt vizsgáltassák meg készülékei­ket, mert a télen a sok beje­lentés kivizsgálását jelenlegi szerelőállományunk nem gyAr zi. Kis János Szakmunkástanulóknak Olvasótábor Zebegényben Csaknem negyven városi és járásbeli fiatal részvételével, holnap, vasárnap délután 4 órakor nyitják meg Zebegény­ben a szakmunkástanulóik ol­vasótáborát. Végre megkezdődött az igazi dinnyeszezon. Egyre na­gyobb a kínálat, és az alacsonyabb árakhoz igazodva, a ke­reslet is. Képünk a Széchenyi utcai ABC előtt készült. Iványi Károly felvétele Két keréken a Galga-völgyhen Hagyománygyűjtő expedíció Pénteken a váci piacon a burgonyát 5, .a szárazbabot 35 forintért kínálták. A kifejtő­babért 18—20, a zöldbabért 8—12 forintot kértek. Zöld­borsót is láttunk, kilójáért 22 és 25 forintot adtak. A kelká­poszta 5, a fejes 3, a piros 7 forintba került kilónként. A karfiol kilóját 7 és 10 forin­tért árulták. A zöldség cso­mója 5—6 forintért kelt el. Emelkedett a paprika ára: 10 forint volt a lecsópaprikáé, 14—22 forint között változott az étkezésié. A zöld hegyes­paprikát 16, .a piros paradi- crompaprikát 18 forintra tár­tól ták. A paradicsom ára a következőképpen alakult: 4 forint volt a Zöldértnél a be­főzési paradicsom, 6—8 forin­tért adták az étkezésit a so­rokban. Drágább lett az uborka is: a salátának valót 7, a kovászolhatót 10, az ap­rót 14 forintért adták. A fözőtök egészben 4, konyha­készen 8 forintba került ki­lónként. A spenót kilója 15, a Csomóra mindkettőt 2,50-ért adtak. A fejes saláta darabját 3, a fehér retekét 4 forintra mondták. Újdonsággal szol­gált a kiskereskedő: a padli­zsán kilóját 20, a savanyított káposztáét 10 forintért mér- te. Csemegekukoricát 1—3 forintért lehetett venni. Az őszibarack ára 10 és 20 forint között változott. Körtét 12—24 forint közötti áron mértek. Sárgabarackot — igaz, nagyon aprót — 8—10 forintért -kínáltak. A magva­váló szilva 8, a vörös 6 fo­rintba került. Szőlőt 18—25 forint közötti áron láttunk. A sárgadinnye kilója 10, a gö­rögé 5—7 forint volt. A dió­bélért 130 forintot kértek. Nem volt élő csirke a ter­melőszövetkezeti árudákban. A magáneladók kilóra a csir­két 38 forintért adták. A hiz­lalásra való kacsákat 120, a továbbnevelésre valókat 30— 60 forint közötti áron kínál­ták. A tojás darabja 1,70-be ke­rült. Tüssz-tettél? — kóstolgatja az ismeretlen szót a gyerek. — Tüsszentet­tem — ismétli az anyja. — Tüsszentettél? — kérdi végre hibátlanul. — Igen. Tüsz- szenteitem — vá­laszolja fáradha­tatlan türelem­mel a szülő. A szemüveges fiú felkapja az angol könyvből a fejét: no, lám, van aki még csak az anyanyelvét ta­nulja! Szepesi Dóra Négy éve, 1974 nyarán el­ső ízben indultak el a túrái úttörőcsapat ifjú riporterei és fotósai a Galgavidéfc felkuta­tására. Abban az évben és a rákövetkezendőben végigjár­ták a Galga-völgy csodálatos tájait, megismerkedtek az ott élő emberek életével, szoká­saival. az ipari és mezőgazda- sági létesítményekkel. Már akkor láthatp volt, hogy a vidék mérhetetlen gazdagsá­gát nem tudják a vállalkozó szellemű diákok egyhamar felkutatni, ezért született meg az az elképzelés 1977-ben, hogy a harmadak Galga-expe- díció öt évig fog tartani, al­kalmanként meghatározott tá­borhelyekkel, ahonnan felfe­dező útra indulhatnak a gye­rekeik. A módszer bevált. Tavaly Nógrádkövesden verték fel a tábort az ifjú szülőföldkuta­tók. Jelvények Az idén Ácsa volt a kutatás központja. A táborhelyet az úttörőgár­da módszertani csoportjától vették át az expedíciósok. Ég­be nyúló fenyőfák tövében, 15 hektáros park közepén, öt napot töltöttek a táborozok. Az acsaújlaki kastély és a park tulajdonosa, a Lapkiadó Vállalat örömmel és szeretet­tel adott helyet nekik. A kutatómunkát Szarvas László, a túrái művelődési ház igazgatója vezette. A négy kutatócsoportot Gyalog Mária és Klincsok Józsefné irányítot­ta, akik az évek során szer­zett táborozási tapasztalato­kat kiválóan tudták gyümöi­Tumi úttörők Ácsán csöztetni a felfedező munká­ban. Érdemes megemlítenünk, hogy Klincsok Józsefné már nem a túrái tantestület tag­ja, de szívesen vállalta, hogy segíti az expedíciót. Ha valaki azokban a 'na­pokban hosszú sárga kígyót látott tekeregni az utakon, há­tán zöld csíkokkal és köze­lebbről szemügyre vette a furcsa természeti jelenséget, rájött, hogy a kígyó nem más, mint az expedíciósok kerék­pároszlopa. A titok nyitja pe­dig az, hogy a táborozok na­rancssárga színű trikót, vi­lágoszöld VIT-sapkát viseltek, és büszkén hordták az expe­díció jelvényét, amelyet ma­guk terveztek. A kutatócsoportok a telepü­lések felszabadulás előtti éle­tét, a felszabadulás emlékeit, a népművészet és a munkás- mozgalom hagyományait, a je­len szokásait kutatják. Mun­kájukat magnetofon, fényké­pezőgép segítette, hogy mind­azt, amit látnak, tapasztal­nak, megőrizhessék és köz- kinccsé tehessék. Különösen jól dolgozott Lu­kács Gábor ifi vezető csoport­ja, mely az 1945 előtti időket kutatta. A szemtanúk közül sikerült megszólaltatnia a 69 éves Imrő Jánost és a 72 éves Paálházi Józsefet, akik a pa­raszti sorsról beszéltek a gye­rekeknek. Érdekes játék Egy másik csoport György Katalin ifivezető irányításával, érdekes játékot fedezett fel, melyet még ma is játszanak a csővári gyerekek: a kacsó- zást. Egykor kopott lópatkó- sarokkal játszották, ma kuko­ricával, szárazbabbal vagy fa­ragott bábukkal. öt bábu kell hozzá, amelye­ket jól összeráznak, a földre dobják, majd egyet felvesz­nek, azt felhajítják a leve­gőbe, s míg a magasban van, addig a földről egy másikat is fel kell venniük, csak ezután szabad elkapniuk a korábban feldobott kacsót. A játék mind­addig tart, míg valamennyi bábut fel nem szedik és vissza nem rakják. Rögtön megtanulták a tá­bor lakói is. Jövőre a Csuzi réten A szorgos kutatómunkát a táborélet szépségei színesítet­ték. Esténként magasba száll­tak a tábortűz lángjai, felcsen­dültek a frissen tanult dalok, magyar és szlovák nyelven, a summások életéről, a vagyoni különbségek miatti reményte­len szerelemről vagy éppen a vidám, felszabadult élet­ről. Élénk volt a tábor sport­élete is. Nagy izgalmak köze­pette zajlott le a tollaslabda- bajnokság, amelyet a fiúk közt Hámori Géza, a lányok közt pedig Szilágyi Erzsébet nyert meg. A táborbontással azonban nem ért véget az expedíció: most kerül sor a szalagokon, jegyzetfüzetekben és filme­ken megőrzött anyag feldol­gozására. A tábor felett véd­nökséget vállaló pedagógus KlSZ-alapszervezet pedig az úttörő film. és fotóklubbal, az Űrszondával és a túrái mű­velődési házzal közösen, már hozzákezdett a jövő évi Csuzi réti táborozás előkészítéséhez. Takács Pál A két hétig tartó közös fog­lalkozásokat változatos prog­ramok teszik színessé. Estén­ként például érdekes filme­ket vetítenek, köztük a Sípo­ló macskakő című magyar és a Szelíd motorosok című ame­rikait is. A táborban vendégeskedik majd a Csepeli Utcaszínház, a Stúdió K. együttes, valamint Cseh Tamás és Bereményi Géza. Szeptember 16-án a Mozgó Világ szerkesztőd est­jére kerül sor. Áthelyezett autóbuszmegálló Új helyről indul a 3-as A VOLÁN 20. számú Válla­lat váci üzemegységétől ka­pott tájékoztatás szerint a városi 3-as számú helyi járati autóbusz indulási helyét az Erzsébet utcából szeptember 4-én, üzemkezdettől a járási hivatallal szemben lévő. 17-es kocsiállásra helyezik át. A járat indulási ideje és a megállóhelyek változatlanok maradnak. Holnap délelőtt Lovászba jnokság Márianosztrán A sportlövész csapatbajnok­ság ötödik fordulóját szeptem­ber 3-án, holnap délelőtt 9 órakor bonyolítják le Mária­nosztrán. A sportlövő szak- szövetség a bajnokságban részt vevő valamennyi csapat megjelenésére számít sóskáé 12 forintért kelt el. Tanuljunk nyelveket Még nincs fél nyolc. A váci vo­nat a Nyugatiban áll. 'Nyirkos az idő, az emberek ilyenkor álmosab­bak is a kelleté­nél. Szemben velem egy kövérkés, sző­ke, szemüveges fiú angol nyelv­könyvet lapozgat. Igaza van: ha va­laki sokat ül a vonaton, töltse el hasznosan az időt, tanuljunk nyel­veket. A szendergő t reggeli hangulat­ba egyszer csak beletüsszent va­laki, s mindjárt utána egy éles hang szólal meg mögöttem: — Mit csináltál? Nem tudom el­dönteni, hogy le­ányka, vagy le­gényke a friss hang gazdája. — Mit csináltál? — kérdezi ismét. — Tüsszentet­tem — válaszol, valószínűleg az anyja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom