Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
ß népfürdő nyara Népszerű volt az úszásoktatás XXII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Mit vetnek jövőre a száz hektárba? Bőséges a máktermés Gödön Készül a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat jubileumi évkönyve a félévszázados tevékenység ismertetéséről. A kiadványban helyet kapott a váci népfürdő története is. Mint ismeretes, a népfürdő volt a városban az első, nagy társadalmi összefogással létrejött létesítmény, amely azóta is működik. Idén fokozta jelentőségét, hogy hatóságilag eltiltották a dunai fürdést: ez volt az egyetlen lehetőség a város lakóinak a szabadban való fürdésre, napozásra. A Szentháromság téri, újjáépített főbejárat pénztárának napi statisztikája jól mutatta a nyári időjárás ingadozását. A 8-tól 18 óráig nyitva tartó fürdőnek rossz időben például csak 40 felnőtt és 30 gyermek látogatója volt, de amikor a hőmérő higanyszála felfutott, eladtak 853 felnőtt és 332 gyermekjegyet is. A mélynői jövő víz hőfoka 26—28 fokos. A medencék vizét kétnaponként cserélik. Népszerű volt az úszásoktatás: Havasi László tanár vezetésével, sokan vettek úszóleckét. Helyt adott népfürdőnk sporteseményeknek is. Hatalmas kupacban áll a máik és a gubó a gödi termelő- szövetkezet tárolójában. Habár a feldolgozás folyamatos, az elszállítást még nem tudták megoldani. Vasúti vagont csak nehezen kapnak, a közúti fuvarozást pedig a zsákhiány akadályozza. Előnyök — Az idén is, az előző esztendőhöz hasonlóan, mintegy 100 hektáron vetettünk mákot — mondja Kiss György növénytermesztési ágazatvezető. — Tagjai vagyunk a Tiszavas- vári Alkaloidagyár által létrehozott termelési rendszernek. E tagságnak számtalan előnye van. A gyártól kaptuk gépeinket, a sugárkezelt vetőmagot, és szaktanácsadással is segíti munkánkat. Ami azonban gond, az idén nem küldött gyomirtószert, teljesen a magunk elképzelése szerint vegy- szereztünk. Szerencsénkre, a Gyógynövénykutató Intézet egyik munkatársa a mi tábláinkon végez gyomirtási kisér- letekigt, s az ő eredményeit is figyelembe tudtuk venni. — Ebben az évben várhatóan kétszer annyi gubó és mák terem Gödön, mint tavaly. Hogyan sikerült ezt elérni? — Tapasztalataink szerint, a tiszavasváriak által átadott technológia legfeljebb 70—80 százalékban alkalmazható nálunk — veszi át a szót Tóth Attila növényvédelmi szakmérnök. — A gyár szakembereinek tanácsadása abban merül ki, hogy évente öt-hat alkalommal eljönnek szövetkezetünkbe, és néhány fontosabb kérdésben szakmai véleményt mondanak. Gondok A gödi termelőszövetkezetben az is nagy gond, hogy a technológia nem ad határozott útmutatást a learatott mák további feldolgozására. A gazdaság nem is kapott erre a műveletre speciális gépeket, dolgozói saját maguk bütyköltek néhány berendezést. A tokot például egy átalakított SZK—4-es kombájnnal zúzzák, a tisztításra pedig egy K—521-es gabonatisztítót használnak. Niam váltak be a gyár által ajánlott rostatípusok sem, jelenleg egyszerű szúnyoghálóval szitálják a szemeket. A múlt esztendőben a TÉ- ESZKEIt 54 forintért vette át a 98 százalékosra megtisztított mákot, s mivel tavaly kevés termett, 6 forintnyi felárat is fizetett kilogrammonként. Az idén, a nagy kínálat miatt, pótlékot már nem ad ugyan, de a múlt évihez hasonló áron veszi át az értékes terméket. A nyereséges termesztés ellenére, Gödön a mák jövője bizonytalan. A szakemberek elmondták, hogy a gazdaság állattenyésztésének fejlesztése miatt, a szántó nagy részét takarmánytermesztésre használjál« majd, következésképp elképzelhető, hogy a mák helyett, esetleg lucernát Vetnek a 100 hektárba. A változtatás mellett szól az az érv is, hogy a máktermesztés rendkívül munkaigényes. Döntés előtt Gödön a speciális gépek a betakarításkor mintegy 20 százalékos szemveszteséggel dolgoztak, ami igen nagy elszó- rásra utal. Ennek ellenére, várhatóan, a tavalyi 1,47 mázsa helyett, 3 mázsa gubó és ugyanannyi mák terem hektáronként a. szövetkezetben, Hogy termesztenek-e jövőre is e fontos népgazdasági alapanyagból a gazdaságban vagy sem, arról rövidesen a vezetőség dönt. Mindenesetre a jelenleg tapasztalható nehézségek gondolkodásra késztetik a szakembereket. Furucz Zoltán P. U. Piaci jelentés Két napig szünetelt a gázszolgáltatás Fogyasztót kapcsoltak be Vizsgáltassák meg készülékeiket Hét éve, 1971 óta nem volt számottevő üzemzavar a gázszolgáltatásban, ezért az előzetes értesítés ellenére is, kellemetlenül érintette a lakosságot, hogy augusztus 30-án, de egyes lakásokban még 31- én sem égett a gáz. Hiányának okairól érdeklődtünk Nagy Ná.idortól, a TIGAZ kirendeltségvezetőjétől. — A városban már régen használnak földgázt, amelyet az ország nagynyomású távvezeték-hálózatából kapunk. Azért kellett most leállnunk, mert arra kötötték rá a Gáz- és Kőalajszállító Vállalat szakemberei a Romhányi Tégla- és Kerámiagyár új ellátó vezetékét: biztonsági okokból a vezeték egy nagyobb szakaszát, a várost ellátó leágazást is ideiglenesen ki kellett iktatnunk. A szolgáltató vállalat szakemberei mindent elkövettek, hogy az üzemszünet idejét minimálisra csökkentsék. Igaz, hogy a bekötés alkalmával az egyik régebbi hegesztés hibáját mutatták ki az ellenőrző vizsgálatok, s azt még ki kellett javítani, de még így is a munkákat az első nap befejezték, harmincadikára, a tervezett 18 óra helyett 21 óra 1 perckor nyomás alá helyezték a városi csatlakozást, megkezdődhetett a fogyasztók újra bekapcsolása. — Miért kellett minden gázfogyasztót külön-külön, a lakásán felkeresniük? — kérdeztük Sütő Dezső üzemvezetőtől. — Amikor a kikapcsolást végrehajtjuk, szerelőink a robbanások megelőzése érdekében, elzárják minden ház főcsapját, majd az ismételt üzembe helyezéskor a szerelőknek végig kell járniuk valamennyi berendezést, ellenőrizve, hogy a csapok zárva vannak-e. Amennyiben nem tudunk akárcsak egy lakásba is bemenni, azt a lépcsőházat, azért, hogy ne következhessék be gázömlés és esetleges robbanás, nem kapcsoljuk vissza a hálózatba. A városban az első nap ötven, a másodikon harmincöt szakember dolgozott a szolgáltatás helyreállításán. Mivel a helyi telepen kevesen vannak, szerelőket irányítottak ide Szolnokról, Szigetszentmiklós- ról, Pécelröl, Solymárról, Budaörsről, valamint Salgótarjánból. Néhány ház kivételével, ahova a lakók távolléte miatt a szerelők nem tudtak bemenni, már a csütörtök délutáni órákra helyreállították a zavartalan szolgáltatást. — Egyre hidegebbek az éjszakák, rövidesen megkezdődik a fűtési idény. A városban kétezer lakásban van vezetékes gáz, amelyet több mint ezerháromszáz otthonban fűtésre is felhasználnak. Vajon nem lesz-e váratlak üzemszünet ebben az időszakban? — kérdeztük Sütő Dezsőtől. — A vállalat felkészült a megnövekedett feladatok ellátására. Ezekben a napokban műszerrel megvizsgáljuk a hálózatot, vajon nem tapasztalunk-e szivárgást? Könnyebb dolgunk van, mint például Budapesten lenne. A városban lefektetett csövek még igen jó állapotban vannak, alig múltak tízévesek. A Vácot ellátó távvezetékrendszer pedig győzi a megnövekedett fogyasztói igények kielégítését, de arra kérjük a lakosságot, hogy még a fűtési szezon kezdete előtt vizsgáltassák meg készülékeiket, mert a télen a sok bejelentés kivizsgálását jelenlegi szerelőállományunk nem gyAr zi. Kis János Szakmunkástanulóknak Olvasótábor Zebegényben Csaknem negyven városi és járásbeli fiatal részvételével, holnap, vasárnap délután 4 órakor nyitják meg Zebegényben a szakmunkástanulóik olvasótáborát. Végre megkezdődött az igazi dinnyeszezon. Egyre nagyobb a kínálat, és az alacsonyabb árakhoz igazodva, a kereslet is. Képünk a Széchenyi utcai ABC előtt készült. Iványi Károly felvétele Két keréken a Galga-völgyhen Hagyománygyűjtő expedíció Pénteken a váci piacon a burgonyát 5, .a szárazbabot 35 forintért kínálták. A kifejtőbabért 18—20, a zöldbabért 8—12 forintot kértek. Zöldborsót is láttunk, kilójáért 22 és 25 forintot adtak. A kelkáposzta 5, a fejes 3, a piros 7 forintba került kilónként. A karfiol kilóját 7 és 10 forintért árulták. A zöldség csomója 5—6 forintért kelt el. Emelkedett a paprika ára: 10 forint volt a lecsópaprikáé, 14—22 forint között változott az étkezésié. A zöld hegyespaprikát 16, .a piros paradi- crompaprikát 18 forintra tártól ták. A paradicsom ára a következőképpen alakult: 4 forint volt a Zöldértnél a befőzési paradicsom, 6—8 forintért adták az étkezésit a sorokban. Drágább lett az uborka is: a salátának valót 7, a kovászolhatót 10, az aprót 14 forintért adták. A fözőtök egészben 4, konyhakészen 8 forintba került kilónként. A spenót kilója 15, a Csomóra mindkettőt 2,50-ért adtak. A fejes saláta darabját 3, a fehér retekét 4 forintra mondták. Újdonsággal szolgált a kiskereskedő: a padlizsán kilóját 20, a savanyított káposztáét 10 forintért mér- te. Csemegekukoricát 1—3 forintért lehetett venni. Az őszibarack ára 10 és 20 forint között változott. Körtét 12—24 forint közötti áron mértek. Sárgabarackot — igaz, nagyon aprót — 8—10 forintért -kínáltak. A magvaváló szilva 8, a vörös 6 forintba került. Szőlőt 18—25 forint közötti áron láttunk. A sárgadinnye kilója 10, a görögé 5—7 forint volt. A dióbélért 130 forintot kértek. Nem volt élő csirke a termelőszövetkezeti árudákban. A magáneladók kilóra a csirkét 38 forintért adták. A hizlalásra való kacsákat 120, a továbbnevelésre valókat 30— 60 forint közötti áron kínálták. A tojás darabja 1,70-be került. Tüssz-tettél? — kóstolgatja az ismeretlen szót a gyerek. — Tüsszentettem — ismétli az anyja. — Tüsszentettél? — kérdi végre hibátlanul. — Igen. Tüsz- szenteitem — válaszolja fáradhatatlan türelemmel a szülő. A szemüveges fiú felkapja az angol könyvből a fejét: no, lám, van aki még csak az anyanyelvét tanulja! Szepesi Dóra Négy éve, 1974 nyarán első ízben indultak el a túrái úttörőcsapat ifjú riporterei és fotósai a Galgavidéfc felkutatására. Abban az évben és a rákövetkezendőben végigjárták a Galga-völgy csodálatos tájait, megismerkedtek az ott élő emberek életével, szokásaival. az ipari és mezőgazda- sági létesítményekkel. Már akkor láthatp volt, hogy a vidék mérhetetlen gazdagságát nem tudják a vállalkozó szellemű diákok egyhamar felkutatni, ezért született meg az az elképzelés 1977-ben, hogy a harmadak Galga-expe- díció öt évig fog tartani, alkalmanként meghatározott táborhelyekkel, ahonnan felfedező útra indulhatnak a gyerekeik. A módszer bevált. Tavaly Nógrádkövesden verték fel a tábort az ifjú szülőföldkutatók. Jelvények Az idén Ácsa volt a kutatás központja. A táborhelyet az úttörőgárda módszertani csoportjától vették át az expedíciósok. Égbe nyúló fenyőfák tövében, 15 hektáros park közepén, öt napot töltöttek a táborozok. Az acsaújlaki kastély és a park tulajdonosa, a Lapkiadó Vállalat örömmel és szeretettel adott helyet nekik. A kutatómunkát Szarvas László, a túrái művelődési ház igazgatója vezette. A négy kutatócsoportot Gyalog Mária és Klincsok Józsefné irányította, akik az évek során szerzett táborozási tapasztalatokat kiválóan tudták gyümöiTumi úttörők Ácsán csöztetni a felfedező munkában. Érdemes megemlítenünk, hogy Klincsok Józsefné már nem a túrái tantestület tagja, de szívesen vállalta, hogy segíti az expedíciót. Ha valaki azokban a 'napokban hosszú sárga kígyót látott tekeregni az utakon, hátán zöld csíkokkal és közelebbről szemügyre vette a furcsa természeti jelenséget, rájött, hogy a kígyó nem más, mint az expedíciósok kerékpároszlopa. A titok nyitja pedig az, hogy a táborozok narancssárga színű trikót, világoszöld VIT-sapkát viseltek, és büszkén hordták az expedíció jelvényét, amelyet maguk terveztek. A kutatócsoportok a települések felszabadulás előtti életét, a felszabadulás emlékeit, a népművészet és a munkás- mozgalom hagyományait, a jelen szokásait kutatják. Munkájukat magnetofon, fényképezőgép segítette, hogy mindazt, amit látnak, tapasztalnak, megőrizhessék és köz- kinccsé tehessék. Különösen jól dolgozott Lukács Gábor ifi vezető csoportja, mely az 1945 előtti időket kutatta. A szemtanúk közül sikerült megszólaltatnia a 69 éves Imrő Jánost és a 72 éves Paálházi Józsefet, akik a paraszti sorsról beszéltek a gyerekeknek. Érdekes játék Egy másik csoport György Katalin ifivezető irányításával, érdekes játékot fedezett fel, melyet még ma is játszanak a csővári gyerekek: a kacsó- zást. Egykor kopott lópatkó- sarokkal játszották, ma kukoricával, szárazbabbal vagy faragott bábukkal. öt bábu kell hozzá, amelyeket jól összeráznak, a földre dobják, majd egyet felvesznek, azt felhajítják a levegőbe, s míg a magasban van, addig a földről egy másikat is fel kell venniük, csak ezután szabad elkapniuk a korábban feldobott kacsót. A játék mindaddig tart, míg valamennyi bábut fel nem szedik és vissza nem rakják. Rögtön megtanulták a tábor lakói is. Jövőre a Csuzi réten A szorgos kutatómunkát a táborélet szépségei színesítették. Esténként magasba szálltak a tábortűz lángjai, felcsendültek a frissen tanult dalok, magyar és szlovák nyelven, a summások életéről, a vagyoni különbségek miatti reménytelen szerelemről vagy éppen a vidám, felszabadult életről. Élénk volt a tábor sportélete is. Nagy izgalmak közepette zajlott le a tollaslabda- bajnokság, amelyet a fiúk közt Hámori Géza, a lányok közt pedig Szilágyi Erzsébet nyert meg. A táborbontással azonban nem ért véget az expedíció: most kerül sor a szalagokon, jegyzetfüzetekben és filmeken megőrzött anyag feldolgozására. A tábor felett védnökséget vállaló pedagógus KlSZ-alapszervezet pedig az úttörő film. és fotóklubbal, az Űrszondával és a túrái művelődési házzal közösen, már hozzákezdett a jövő évi Csuzi réti táborozás előkészítéséhez. Takács Pál A két hétig tartó közös foglalkozásokat változatos programok teszik színessé. Esténként például érdekes filmeket vetítenek, köztük a Sípoló macskakő című magyar és a Szelíd motorosok című amerikait is. A táborban vendégeskedik majd a Csepeli Utcaszínház, a Stúdió K. együttes, valamint Cseh Tamás és Bereményi Géza. Szeptember 16-án a Mozgó Világ szerkesztőd estjére kerül sor. Áthelyezett autóbuszmegálló Új helyről indul a 3-as A VOLÁN 20. számú Vállalat váci üzemegységétől kapott tájékoztatás szerint a városi 3-as számú helyi járati autóbusz indulási helyét az Erzsébet utcából szeptember 4-én, üzemkezdettől a járási hivatallal szemben lévő. 17-es kocsiállásra helyezik át. A járat indulási ideje és a megállóhelyek változatlanok maradnak. Holnap délelőtt Lovászba jnokság Márianosztrán A sportlövész csapatbajnokság ötödik fordulóját szeptember 3-án, holnap délelőtt 9 órakor bonyolítják le Márianosztrán. A sportlövő szak- szövetség a bajnokságban részt vevő valamennyi csapat megjelenésére számít sóskáé 12 forintért kelt el. Tanuljunk nyelveket Még nincs fél nyolc. A váci vonat a Nyugatiban áll. 'Nyirkos az idő, az emberek ilyenkor álmosabbak is a kelleténél. Szemben velem egy kövérkés, szőke, szemüveges fiú angol nyelvkönyvet lapozgat. Igaza van: ha valaki sokat ül a vonaton, töltse el hasznosan az időt, tanuljunk nyelveket. A szendergő t reggeli hangulatba egyszer csak beletüsszent valaki, s mindjárt utána egy éles hang szólal meg mögöttem: — Mit csináltál? Nem tudom eldönteni, hogy leányka, vagy legényke a friss hang gazdája. — Mit csináltál? — kérdezi ismét. — Tüsszentettem — válaszol, valószínűleg az anyja.
