Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

VAC I NAPLÓ XXII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP Csúcsforgalom a vasútvonalakon Szocialista brigádok - együtt Naponta olvashatók az őszi csúcsforgalomról tudósító hí­rek, a MÁV teherforgalmáról tájékoztató hosszaob-rövi- dsbb közlemények: ezekben a hetekben a szállítási kötele­zettségek teljesítéséért nem­csak a vasút, de az üzemek dolgozói is nagy erőfeszítése­ket tesznek. Pontosabban: mindent elkövetnek, hogy ter­mékeik eljussanak a megren­delőkhöz, határon innen, ha­táron túl. Önként vállalva — Az őázi. csúcsforgalmat csak egyetlen módon lehet lebonyolítani — tájékoztat Bártfay László, az Egyesült Izzó váci gyáregységének szál­lítási csoportvezetője —, a szocialista brigádok együtt­működő segítségével. Ez amo­lyan önként vállalt többlet- munka. A MÁV ötnapos ter­vek alapján dolgozik, a hó­napokkal előbb kezdődő szer­vezés tehát nem sokat segít A vagonigényt az ötnapos tervperiódus előtt három nap­pal kell közölni a MÁV váci állomásával; s azután, ha le­het, megkapjuk a kocsikat. Ha úgy adódik, a gyári dol­gozók munkaidő után vagy szombat-vasárnap is rakod­nak. v — Nehéz felsorolnom, hány országba exportáljuk termé­keinket — mondja Szakáts Géza, a raktárgazdálkodási és szállítási osztály vezetője —, mindenesetre sok százezer fénycsőt vásárol tSttfrik Euró­pa több országa, valamint Kií­róit és Kuba. Nem ritka, hogy a vonatozás után, még hosszú hajóút következik, ez esetben pedig nem lehet kés­ni, a járat pontosan indul, mindent meg kell tenni, hogy termékeink idejében a hajóra kerüljenek. A belföl­di szállításokat egész éven át folyamatosan szervezzük, kö­vetkezésképp az utolsó hóna­pokra — és általában minden negyedév végére csak az ex­portszállítás marad. A munkában negyvenha- tan vesznek részt. A Kinizsi és a Törekvés szocialista bri­gád tagjainak legfőbb válla­lása: minden körülmények között gondoskodni a szállítá­sok zavartalanságáról. A kö­rülmények pedig nem egy­szer mostohák. Sokszor elő­fordult már, a megérkezett vagonból a másik gyár még( nem pakolta ki áruját, és kezdődik az időt rabló vára­kozás ... Ennek ellenére, , az kiéi csúcsforgalom sem nehe­zebb, mint a többi, minde­nekelőtt a gyár és a vasút kö­zött kialakult jó kapcsolat­nak köszönhetően. A Dunai Cementr és Mész- művekben, valamivel kedve­zőtlenebb a helyzet: az ige­nyeltnél a rendelkezésre álló vagon jóval kevesebb. Az e hónapra tervezett 116 ezer 900 tonna cementből eddig 32 ezer tonnát sikerült elszállítani. Az ugyancsak e hónapra meghatározott 10 ezer tonná­nyi égetett mész szállítása, mivel hosszabb időn át tárol­ni nem lehet, még ha a ce­ment rovására is, de folya­matosabb. S hogy a gondo­kat valamelyest enyhítsék, a szállítandó tételek egy részét a közúton juttatják el meg­rendelőikhez. A DCM vezetői felkészül­tek az őszi csúcsforgalomra, igényeikről a MÁV váci állo­mására előzetes tájékoztatót küldtek. Az, hogy mégis aka­dozik a vagonok érkezése, el­sősorban azzal magyarázható, hogy most nemcsak az ipari üzemek, de a termelőszövet­kezetek is egyre több vagont igényelnek. A szállítókra, ra­kodókra jelenleg nagy teher hárul, mindig készenlétben várják a munka megkezdését. A helytálló kollektívák gondjairól Nerpl Magdolna, a Kun Béla szocialista brigád tagja, a csomagoló üzemrész műszakvezetője beszél. Rajtuk múlik — A szállítással egyrészt a vasútüzem komplexbrigádja, másrészt a csomagoló üzem­rész Mező Imre, Kun Béla és Petőfi Sándor szocialista bri­gádja van közvetlen kapcso­latban. Rajtuk múlik min­den. Ha ugyanis befutnak a vagonok, nincs megállás. A túlóra és a hétvégi munka ezekben a hónapokban szinte állandósult. De nem ez a mi bajunk, hiszen a többletet magunk vállaltuk. Az a kel­lemetlenebb, ha a biztos ígé­ret ellenére, nem küldik a kocsikat. Képzelje el, milyen bosszantó, amikor bejövünk vasárnap és sehol semmi munka. Nem beszélve arról, üt teljesítménybérben dolgoz­nak az emberek, tehát nem mindegy, hogy a nap lődör- géssel, vagy valóban munká­val telit el. Mindebből nem az következik, hogy a DCM és a MÁV között aka­dozik az együttműködés. Ilyesmiről nincs szó. A váci állomás Kandó Kálmán . bri­gádjával szocialista szerződést kötöttünk, amely szerint, a Vácra érkezett és engedélye­zett fedett vagonokat, .napi igényeinknek megfelelően, egyenesen hozzánk irányítja. A jó szándékú segíteni akarás tehát nem hiányzik, csupán arról van szó, az őszi forga­lom néha kifog a vasúton is ... Amit tehetünk, mi min­dent megteszünk. Két mű­szakban dolgozunk, s a ne­gyedévenként engedélyezett száz túlórát is kihasználjuk. Illés László üzemvezető az elmondottakhoz csupán eny- nyit tesz hozzá: — Itt még senkit sem kel­lett külön felszólítani, hogy vállalja a ráadást. A negy­venhét dolgozó közül har­minc régi törzsgárdatag, ők már ennél többet is áldoztak az üzemért. Most nehéz, fá­rasztó heteket élnek át, de megéri. Utólag elmondhatják majd, rajtuk múlott, ők csi­nálták. A tőkés exportra konténe­reket gyártó Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységé­ben az év végéig hatszáz va­gonra van szükség. Jövőre emelkedik a termelés, na­gyobb lesz az igény, s talán kevesebb a gond. Egyelőre Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Gulyás Zoltán, szerdán dr. Bénik Gyula, csü­törtökön dr. Kovács Pál, pén­teken dr. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap dr. Karádi Katalin tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügy el etet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Ma, vasárnap, az ünnepsé­gek alkalmából, tekintettel arra, hogy várhatóan sok ember gyűlik össze, a művelő­dési központban és az úttörő­házban orvosi ügyelet lesz a programok lebonyolításának idején. azonban nagy nehézségeket okoz a létszámhiány. Veszteség nélkül — A hét végi rakodás ná­lunk is megszokott — mond­ja Csányi Zoltán, az anyag­osztály vezetője —, azzal a különbséggel, hogy érezni a kis létszám minden hátrá­nyát. Csak úgy tudjuk telje­síteni a feladatokat, ha a rak­tári dolgozók is segítenek. Mi is akkor pakolunk, amikor van vagon, legyen szombat vagy vasárnap. Egyébként nemcsak a konténerek elszál­lítása, de az alapanyagok be­hozatala is a vasút dolga, úgyhogy sokszor valóban nincs megállás. A létszám­ból adódóan, a külső szállí­tást egy öttagú brigádra bíz­tuk, mi csupán egy műszak­ban foglalkoztatjuk a dolgo­zókat. Nagyon fontos törékvé- sünic a munka minél célsze­rűbb megszervezése és a vas­úttal való jó viszony kialakí­tása. Az eddigiek alapján, csak azt mondhatom, a szál­lítások miatt érzékenyebb veszteség nem érte gyárun­kat, s reméljük, a most kö­vetkező nehezebb hónapok­ban sem lesz különösebb fennakadás. Vasvári Éva Összegezés — hét hónap után Fejlesztik a juhtenyésztést Milliókká! növelte a nyereséget a baromfitelep Két esztendővel ezelőtt a budapesti Biagoev és a Göd- Dunakeszi Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet tag­sága mondta ki az összevo­násra az igent, az idén január 1-től pedig a szokolyai Béke Tsz is csatlakozott az egyesü­léshez. Az új gazdaság vezetősé­ge a legfontosabb feladat­ként jelölte meg a terme­lékenység és a gazdálko­dás jövedelmezőségének emeléséi, a gondoskodást a tagság megfelelő jövedel­méről, a politikai, szak­mai és kulturális igények kielégítését. A legutóbbi egyesülés nem kis gondokkal járt, alaposan próbára tette a gödi szövetke­zet teherbíró képességét. Utó­lag megállapítható, hogy elő­nyösebb lett volna a szokolyai tsz-t az eredetileg tervezett évben, 1977-ben beolvasztani a Dunamentibe, a múlt eszten­dőben ugyanis Szokolyán to­vább romlott a helyzet: nem volt megfelelő a számviteli munka és lazult a bizonylati fegyelem is. A rossz takarmá­nyozás és a szakszerűtlen gondozás folytán túl sok állat hullott el, ezért még az egye­sülés előtt az állatokat át kellett szállítani Gödre. Az összevonás óta hét hónap telt el. A tapasztalatok össze­gezésére és megvitatására nemrég került sor a járási párt-végrehajtóbízottság ülé­sén. A termelőszövetkezet szak­emberei szerint, a kezdeti ne­hézségek után, a szokolyai te­rület is egyre jobban felzárkó­zik a Dunamenti Tsz egyéb­ként magas színvonalanoz. Eleinte például sok gondot okozott, hogy Szokolyán az ügyviteli dolgozók nem nagyon értettek munkájukhoz, hozzá­szoktak a szervezetlenségbe? adódó, laza munkafegyelem­hez. A szervezettség és a bi­zonylati rend megteremté­se érdekében hetente tan­folyamot tartanak az otta­ni alkalmazottaknak. A párt Központi Bizottságá­nak 1978. március 15-i hatá­rozata egyértelműen megfo­galmazta a termelőszövetkeze­tekkel szembeni kívánalmakat is. Ezek ismeretében Gödön felülvizsgálták az elkövetkező évek beruházási és termelés- fejlesztési elképzeléseit. Ösz- szeállították középtávú tervü­ket, amelyet a tsz pártvezető­sége és összevont párttaggyű­lése is megvitatott, elfogadott. Az 1985-ig szóló elképzelések teljesítésére részletes intézke­dési tervet készítettek. Az eddigi eredmények biz­tatóak. Olvasói fórum Köszönet a gondoskodásért A Váci Napló nyilvánossága előtt mondunk köszönetét a Váci Kötöttárugyár gazdasági, párt- és szakszervezeti veze­Közművelődési jegyzet Ha városunkban is bizonyítjuk A zt hiszem, közeledik az az esztendő, amelyben a váci ** eszperantó-mozgalomnak ide s tova fél évszázados hagyományait kell majd megünnepelnünk. Bénik Gyula nyomdászról lapunk is megírta, hogy már négy évtizede munkálkodik a semleges nemzetközi nyelv fejlesztéséért kibontakozott mozgalomban. A nyel­vet Vácott tanulta, tehát előtte is volt már városunkban eszperantómozgalom. Ismerik is őt és Vác buzgólkodását szerte az országban, de a határokon túl is. Bénik Gyula munkásságának s magának az eszperantómozgalomnak magasfokú állami elismerését jelzi a Szocialista Kultú­ráért kitüntetés, amit az idős nyomdász az alkotmány ünnepén vett át. O és generációja, mint annyi más haladó ügyért, az eszperantóért is megtette már a magáét. Kellenének a fiatalabbak, akik folytatják a teendőket. Mégpedig nem is akárhogyan, hanem azon a fokon, szívonalon, melyi­ken ő és generációja majd abbahagyja. A számszerű statisztika szerint ápolják is a hagyo­mányt. Némelykor jeles nekibuzdulások és események tanúi lehetünk. Az eszperantisták külföldi kapcsolatai is gyarapodnak, sokszor utaznak külföldre, külföldi ren­dezvényekre. Az eszperantó révén, mindig könnyebb ha­tárainkon túl közösségek körébe kerülni, jobban meg lehet ismerni az országot, mint egyszerű turistaként. Olcsóbb is az út, a szállás, ha ismerősök, barátok vár­nak az érkezőre. Van valami, amit itt szóba kell hoznom, bárha kínok is. A nyáron, néhányan, régi eszperantisták, ott vol­tunk egy-két klubesten. Úgy véltük, á klubest a nyelv­gyakorlás célját szolgálja, hát természetes, hogy eszpe­rantóul beszéltünk. Az elfelejtett szavakat magyarul mondtuk, s tanácskéröleg tekingettünk a rendszeresen klubéletet élő, külföldjáró fiatal klubtársak felé, hogy frissítenék fel emlékezetünket. Meglepetésünkre azon­ban ők alig értettek egy-két szót a beszédünkből, s nem tudtak bekapcsolódni a társaságba. Nem a tehetségük és a lehetőségük hiányzik az eszperantó tökéletes elsa­játításához. Ezt a nyelvet egyébként is negyedannyi idő alatt lehet megtanulni, mint a nemzeti nyelveket. A nyelvgyakorlást hanyagolják el. Érthetetlen szemérmességgel takargatják bizonyta­lanságaikat, nem mernek egymással társalogni. Pedig itt, Vácott s Vác révén, a Dunakanyarban rájuk vár a feladat: folytatni az elődök teremtette hagyományokat. Nekik kell feltárniuk, kiaknázniuk a lehetőségeket, rá­irányítaniuk a figyelmet az idegenforgalom és az üze­mek külföldi csereüdülési lehetőségeire, megismertetniük az eszperantót, mint az internacionalista élményszerzés eszközét az üzemek szocialista brigádjaival. Váróéi művelődéspolitikánkban is fontosabb hely és figyelem illeti meg az eszperantót,. hiszen nem mindegy, ki, mikor, milyen színvonalon képviseli a várost, az or­szágot az eszperantó révén. Vácott több az eszperantis­ták erkölcsi kötelessége, mint máshol. A váci munkás- mozgalomnak és művelődéstörténetnek része e mozga­lom története, s része további fejlesztése is. Tudnak ró­lunk, figyelnek számítanak ránk a nemzetközi eszpe­rantóélet fórumain is. Mi csak akkor lehetünk méltóak a figyelemre, ha ide- haza is bizonyítjuk az eszperantó életrevalóságát, ha az eszperantót világszínvonalon mímeljük. Kovács István tőinek azért, mert olyan sok­oldalúan törődnek a gyár volt dolgozóival. Jólesik részt vennünk a nyugdíjastalálkozókon, figyel­nünk a fejlődő üzem mai éle­tét. Ezen a nyáron külön örö­münkre szolgált, hogy több alkalommal részt vehettünk társasutazáson, amelyek során megismerkedtünk hazánk szép tájaival. Legutóbb Hajdú-Bi- har megyében jártunk. Kétna­pos kirándulásunk idején Hor­tobágy, Debrecen és Hajdúszo­boszló nevezetességeit láttuk. Az idei utazási programot a bécsi autóbusztúra zárja. A Váci Kötöttárugyár nyugdíjasai A gazdaság több mint 10 millió forintot költött gé­pesítésre, s a több gép le­hetővé tette, hogy a szán­tókat határillőre, megfele­lő minőséggel tudták meg­művelni. Az aratás szintén a vártnál jobban sikerült. A búza átlag­termése hektáronként 10 má­zsával meghaladta a tavalyit. A téesz szakembereinek örö­mét csupán az rontotta, hogy Szokolyán, bár az ottani ter­mőföld minősége sokkal jobb, alig 20 mázsás hozamokat ér­tek el kenyérgabonából. Ennek oka, véleményük szerint az, hogy az egyesülés előtt nem fordítottak kellő figyelmet a talajmunkákra és tápanyag­visszapótlásra. Az állattenyésztés szerkeze­tét is megváltoztatták. Fej­lesztik a tejtermelést, meg­szüntetik a húshasznú szarvas­marha-tenyésztést, helyette gyors ütemben növelik a juh­állományt, hiszen a külföldi piacokon a birkahús rendkívül keresett. Az idén már vásá­roltak 4 ezer tény ész jerkét. A megnövekedett állatállomány takarmányszükségletének elő­teremtésére intenzív rét- és legelőgazdálkodást folytatnak. A termelőszövetkezet fog­lalkozik húscsirkék nevelésé­vel is. A tervezettnél gyorsabb ütemben épül szodi broi- ieríelepe, amelynek mun­kálataihoz 30 millió fo­rintos exporthitelt, 7 mil­lió 700 ezer forintos álla­mi támogatást kapott, sa­ját erőből pedig 18 millió 509 ezer forintot teremtett elő. Tavaly már elkészült 3 ól, s az idénre tervezett háromból kettő. Az építkezés azonban tovább folytatódik, jövőre újabb ólakat építenek. Az eddigi számítások szerint a beruházás gazdaságos. Az első félévben a baromfitelep 3 millió 200 ezer forintnyi nyereséget hozott a. közösbe. Furucz Zoltán HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Hang és kép címmel tar­tottak diaporáma bemutatót szeptember 15-én, este a Ma­dách Imre Művelődési Ház ifjúsági klubjában. — Ezerforintos Centrum vásárlási utalványt nyert az augusztusi havi lottószelvé­nyek jelmondattal meghirde­tett pályázatán . Kékedy Fe­renc nagymarosi, Gyár u. 1. szám alatti lakos. — Leértékelt áron árusíta­nak amfora üvegtárgyakat a Naszály Áruházban és a szep- tembéri akció keretében, dísz­növényeket \ a Sallai Imre ut­cai virágüzletben. — A csillagászati szakkör tagjai szeptember 19-én, ked­den találkoznak a művelődési központ 22-es termében, ahol meghallgatják a Spirálkarok című előadást, majd 20—21 óra között távcsöves bemuta­tón vesznek részt. — Ifjúmunkás sportverse­nyek zajlanak le ma, szep­tember 17-én, a kemencei sporttelepen, kispályás labda­rúgás, kézilabda^ sakk- és asztalitenisz sportágakban, — Szabálysértések sorozatát követte el Teknyős Sándor 19 éves, vácrátóti lakos, aki üzemképtelen fékkel, bukósi­sak és vezetői engedély nél­kül, a gyalogjárdán közleke­dett motorkerékpárján: 1500 forintra bírságolták. Gondozzák a főtér parkját A Váci Kommunális Üzem dolgozói rendszeresen gon­dozzák a régi idők hangulatát idéző főtér parkját. Munká­jukhoz hozzátartozik a rózsák és a gyep' ápolása is. Iványi Károly felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom