Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

1978. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT ’xMüap Bővül a Kék Duna húsfeldolgozó üzeme A tahitótfalui Kék-Duna Szakszövetkezet húsfeldolgozó üzemében az idén 7500 ser­tés vágását és feldolgozását tervezik. Eszerint a főváros­ba és a szentendrei járás üz­leteibe a tavalyinál ezeröt­százzal több sertés húsa ke­rül. Az üzemben jövőre már 10 ezer sertés feldolgozása a cél. Ezért folyamatosan kor­szerűsítik az üzemet. Még 3 millió forint értékű munka hátra van: a füstölő és hűtő- berendezés bővítése, a sertés­pihenő és vágóhelyiség átala­kítása, modernizálása az épí­tőkre vár. Jubiláló tűzoltók A pomázi tűzoltó egyesület megalakulásának 75. évfordu­lóját ünnepük a pomáziak holnap, szeptember 17-én. A reggeli zenés ébresztő után az önkéntes tűzoltók megkoszo­rúzzák a községi temetőben nyugvó haj társaik sírját. Az ■ünnepi közgyűlés délelőtt fél 11-kor kezdődik a tanácste­remben. A tűzvédelmi kiállí­tás megnyitására 12.30-kor ke­rül sor a tűzoltóság helyisé­geiben. 'SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Példaképeink a kommunisták Úttörőakció a KMP megalakulásának 60. évfordulóján Az 1978/79-es úttörőévre Példaképeink a kommunisták jelmondattal akciót hirdet a szentendrei úttörőelnökség, a helyi munkásőrség, a Haza­fias Népfront és a városi gyer­mekkönyvtár. Az őrsöknek, rajoknak dokumentumokat kell gyűjtenie és gyakorlati feladatokat kell megolda­niuk. Az őszi rendezvények a KMP megalakulásának 60. évfordulója jegyében zajlanak. Az úttörők rajzok­kal, fotókkal illusztrált nap­lókban örökítik meg a Gödi Fészekben és a KPVDSZ Vö­rösmeteor szigetmonostori er­dei telepén tett látogatás él­ményeit. Ugyancsak a napló­ban jegyzik fel egy-egy párt­tag életét, munkáját és tár­sadalmi tevékenységét. Az úttörők társadalmi mun­Cs-lakásokkal segítenek Kihasználják a lehetőségeket Pomázon Pomáz nagyközség tanácsá­nak végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén foglalkozott Baross István tanácselnök előterjesztése alapján a ci­gány lakosság helyzetével, va­lamint a beilleszkedésükkel kapcsolatos feladatokkal. Az ülést megelőzően a ta­nácstagok, az ügyrendi bizott­ság, valamint a helytörténész klub tagjai ellátogattak a nagyközség cigány lakta terü­leteire, hogy személyes ta­pasztalatokat szerezzenek. Rendszeres anyagi támogatás A tanácstagok előtt nem volt ismeretlen a helyzet, mert régebbi határozatok sze­rinti feladatuk volt már a ci­gánytelep és az engedély nél­kül épített putrik ellenőrzé­se, a cigány lakosság beillesz­kedésének segítése a falu éle­tébe. Pomáz községiben 1973-ban 372 cigány élt, jelenleg 420 a számuk. A környezettanul­mány szerint 40—45 százalé­kuk rendszeresen dolgozik, tanácsi bérlakásban él, ház­tartásuk jól felszerelt. Száz- negyvenkilencen megfelelő minősítésű házat, 22-en kifo­gásolható tulajdont, 55-en pe­dig putrit építettek. Tulaj­donképpen a rossz lakáskörül­mények között élők helyzete a legnehezebb, ők a nagycsa­ládosok. A gyerekek hátrá­nyos helyzetén a tanács rend­szeres nevelési segéllyel könnyít Tavaly 300 ezer fo­rinttal járult hozzá 33 gyerek neveléséhez. Ezek a családok jobb viszonyok között szeret­nének élni, de céljuk megva­lósulásához kevés áldozatot vállalnak. A közművek fejlesztése Tizenhárom cigány szárma­zású pomázi lakos nem vállal rendszeresen munkát Sorsuk­kal elégedettek, nem vágynak többre. Pedig lehetne, hiszen foglalkoztatásukat meg tud­nák oldani Többi társukhoz hasonlóan kapnának munkát a lakatosipari, a faipari vagy az írószer szövetkezetben. A tanács a hozzáfordulóknak mindig segít az elhelyezke­désben. A tanács ajánlása nyomán a pomázi cigányok szorgalmasan dolgoznak a Szentendrei Papírgyárban, a csilaghegyi Lenárugyárban. Átlagkeresetük jóval megha­ladja a 3 ezer forintot. A tanács Cs lakással próbál javítani a helyzeten. Az anya­giak azonban gátat szabnak, az összes igénylőt nem tud­ják új otthoniba költöztetni. A cigánytelepet egyelőre még nem lehet felszámolni. Az életkörülményeken azonban lehet javítani. A tanács bő­vítette a vízhálózatot, a köz­világítást, szeméttárolót léte­sített. Évente kétszer nagyta­karítás van a cigánytelepe­ken. A tisztogatási munkában a lakosság is részt vesz, sőt az utóbbi két évben sajáít te­lepüket lomtalarutották. A végrehajtó bizottsági ülé­sen szó volt a tanulásról, mű­velődésről is. További cél, hdfey minden cigánygyerek el­jusson a községi óvodákba és végezze el az általános isko­lát. A hátrányos helyzetű ta­nulóknak a korrepetáló szol­gálat segít. A felnőtt lakoso­kat cigányklubba hívják és ott egészségügyi felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak. A klub össze­jövetelein átlagosan 50—70-en vesznek részt. Aktívan a közéletben S hogy minél inkább érez­zék, hogy törődnek sorsukkal, szükség van társadalmi mu- kájukra, beleszólhatnak a község életébe, választottak közülük tanácstagot is. A Ha­zafias Népfrontban hárman, a munkásőrségben ketten tevé­kenykednek. Ugyancsak ket­ten önkéntes rendőri, öten pe­dig önkéntes tűzoltói felada­tokat oldanak meg A vb-ülésen megállapítot­ták, hogy a beilleszkedés jó, a foglalkoztatás és művelődés terén javulás tapasztalható. A tanács további feladata marad a lakótelepek kommu­nális ellátása, a putrik foko­zatos felszámolása. kában parkosítják vízitelepü­ket, hulladékot gyűjtenek. Az őszi feladatokat november 24- ig kell megoldaniuk. A gyűj­tés, a kutatómunka eredmé­nyét a munkásőrség járási­városi parancsnokságán bí­rálják el A kisdobosrajoknak és út- törőőrsöknek az akció szer­vezői téli és tavaszi felada­tokról is gondoskodtak. A gye­rekek az egykori KIMSZ tag­jai közül választanak példa­képet maguknak, és külön­féle tettekkel bizonyítják, hogy méltó követői az elődök­nek. Az akció résztvevői segítsé­get nyújtanak a forradalmi ifjúsági napok szervezésé­hez, összegyűjtik azokat az intézkedéseket, amelyeket a Tanácsköztársaság tett az ak­kor élő gyermekek .életkörül­ményeinek javításáért, olyan játékokat készítenek, amelyek­hez hasonlóval a néhány év­tizeddel ezelőtt élő gyerekek játszottak. A téli időszak feladatait jövő év február 25-ig, a tava­szi feladatokat március 21- ig kell megoldani. Minden csapat első helyezett őrse ju­talomként táborozáson vesz részt. A második helyezettek négy napot töltenek az úttö­rő vízitelepen, a harmadikak pedig jutalmul egynapos ki­rándulásra mennek. Az érté­kelésre jövő májusban kerül sor. A szentendrei úttörőelnök­ség a napokban küldte szét a város általános iskoláiba moz­gósító levelét, amelyben a már említett akción kívül rajz- és irodalmi pályá­zatot is hirdet a pajtásoknak. A téma a KMP, a KIMSZ és a Tanács- köztársaság évfordulójához kapcsolódik. A történelmi ese­ményekhez fűződő két raj­zot, illetve az egy önálló pró­zai, vagy verses alkotást, a kisdobosoknak március 10-ig kell elkészíteniük. Az érté­kelés után összesen 30 paj­tás részesül könyvjutalomban. Hétfőn benépesül Hétfőn veszik birtokukba a gyerekek a szentendrei Fel- szabadulás lakótelep új, 100 személyes óvodáját. Ugyanebben az épületben kapott helyet a 80 kisgyermeket fogadó bölcső­de, amelynek lakói egy héttel később költözhetnek be. A törzsgárdán múlik Ötmillió mozaiklap Szentendréről Néhány percre eltűnik sze­mem elől a melegítőruhás munkásasszony. A behemót masina alatt igazít valamit, azután fürgén szedi a lábát felfelé a csigalépcsőn. A gép­kezelő fülkében vám dolga. A magasban szemtől szembe látni csak, hogy nem is olyan fiatal a mozgásából annak vélt asszony. Arcát a ráncok­ban megülő finomszemcsés cement szigorítja. Szemét le sem veszi a szállítószalagról, amelyen már csak itt-ott uta­zik lefelé a mozaiklap gyártá­sához szükséges alapanyag. A három kapcsolószekrény M ű emlékvédel em Megóvni a városmagot A szakemberek szerint is hazánk egyik legszebb váro­sa Szentendre. Sajátos han­gulatát elsősorban azoknak az építészeti remekeknek kö­szönheti, melyek évszázadok óta meghatározzák a város­képet. További megóvásuk érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter a városmagot műemléki jelen­tőségű területté nyilvánítot­ta. A hivatalos iratok 79 vé­dett épületet tartanak nyil­ván. Ezek közül 35 állami, 26 személyi és 18 egyházi tu­lajdonban van. A városmag 240 épületének többsége nem műemlék, mégis hozzájárul Szentendre sajátos varázsá­hoz, ezért közös érdek, hogy Innen - onnan — Véradók. Jól sikerült vér­adást szervezett Mikecz Sza- bolcsné, az Óbuda Tsz vö­röskereszt szervezetének csúcstitkára. Két nap alatt a tsz dolgozói közül ötszázan 150 liter vért adtak a váci véradó állomásnak. — Újító szövők. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomá­zi gyárában idén is meghir­dették az üzemrészek újítási versenyét. Eddigi javaslataik­kal — ötleteikkel a szövődé áll az első Helyen. — Ritka virágok. Együtt­működési megállapodást köt a szentendrei szabadtéri múzeum és a kertbarát szövetség. Jö­vőre a kertbarátok ősi vi­rágfajtákat, ritka gyümölcs­fákat ültetnek a skanzenbe. a gazdák rendben tartsák azo­kat A városmagban található épületeik tulajdonosainak többsége a tapasztalatok sze­rint nem gondoskodik meg­felelően az épületek karban­tartásáról. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség ígérete szerint a jö­vőben több segítséget nyújt a városnak. Nemrég kijavítot­ták a Flórián-kápolna tető- szerkezetét, s új zsindellyel fedték be. Megkezdték a Belgrád székesegyház felújí­tását is. A Városgazdálkodá­si Vállalat nyáron a Marx té­ri házak homlokzatát tata­rozta. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén megállapította, hogy a vá­rosmag építészeti értékei csak akkor maradhatnak meg ere­deti szépségükben, ha a tu­lajdonosok és bérlők többet törődnek az épületekkel. Ké­rik, mielőtt azokat újjáépí­tenék, bővítenék, fordulja­nak szakemberhez tanácsért, s a terveket engedélyeztessék. A testület felszólította az ér­dekelteket, hogy fogjanak össze a hatékony műemlék- védelem érdekében. ICO-család exportra Százötvenmillió forint értékű író­szert gyártanak idén a pomázi frószer Szövetke­zetben. Ennek je­lentős része szár­mazik az ICO- család termékei­ből. A golyóstol­iakat több európai országba expor­tálják. rengeteg sok gombja közül megnyomja az- egyiket és a keverőbői máris újabb folyam ér a szállítószalagra. Hűségért aranygyűrű A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárához huszonkilencedik éve hűséges Hajdú Lajosné. Amióta meg­kapta a BVM monogrammos aranygyűrűt, le nem veszi az ujjáról — meséli kísérőm, Kertész László, a mozaiklap- üzem vezetője. Hat évvel ez­előtt állították föl az olasz és hazai gépekből konstruált gyártósort, és azóta Szentend­rén zártrendszerű és automa­tikus a mozaiklap-készítés. A munkásnők közül elsőként Hajdúné tanulta meg a gépek kezelését. Kannyűgépkezeiői tanfolyamot is végzett. — Figyelje csak, milyen szakértelemmel programozza, hogy mennyi homok, mészkő és cement kerüljön a 400 li­teres keverőgépbe. Az asszony még egyszer vé­gignéz a rábízott műszereken, majd hozzánk lép. — Eleinte nem szerettem a gombnyomásra induló gépe­ket — meséli Hajdúné. — So­káig féltem, bajt okozok, ha rossz gombot nyomok meg, ha tévédéit. Aztán megtanultam, mikor mit kell tenni. Meg­szerettem az erőnket kímélő masinákat. összehasonlítha­tatlanul könnyebb most a dolgom, mint a régi üzemben volt. Annyit talieskáztam húsz év alatt, hogy egy ki­sebbfajta hegyet tudtam vol­na összerakni cementből és közúzalékbal Visszeres is a karom a megerőltetéstől. Most gombnyomással kúrálom — tréfálkozik. Konténer az alagútban — Kire hagyja a gépeket, ha szabadságon van, esetleg be­teg? Mi lesz velük, ha nyug­díjba megy? — Ángyánné már tudja ke­zelni a keveréket, besoroló­gépet, jól eligazodik a kap­csolótáblákon is. Dobrocsi János művezetőtől és tőlem tanulta. Nem lesz semmi baj, ha át kell adni a stafétabotot. A 28 éves Ángyán Béláné a besorológépnél foglalatosko­dik, figyeli a tálcákon elhe­lyezkedő mozaiklapokat. In­tézkedik, ha összecsúsznak a tálcák, ha törik a termék, le­állítja a gépet., ha nem győzi egyedül a javítást, szerelőt hív. — A lapokra eredetileg nyolc mozaikat tudott elhe­lyezni az adagoló berendezés, de Bak Sándor továbbfejlesz­tette a berendezést és most már kilenc mozaiklap kerül­het egyidejűleg egy tálcára — magyarázza Ángyán Béláné, majd néhány gyakorlott moz­dulattal tovább vezérli a ter­méket. A 46 méter hosszú ér­lelőalagútba már 30 tálcasor­ból álló konténerek kerülnek és ott maradnák 3—5 napig. Az alagútból kikerülő lapok csiszológép alatt lesznek si­mák, majd szállítószalag gör­geti azokat a válogatók és a meózók elé. Ez a munka már köny- nyebbnek tűnik. A nagy­csarnok elején elviselhetőbb a zaj, kevesebb a levegőben terjengő cementpor — jegyzem meg. Válaszul Kertész László kezembe ad egy mozaiklapot, 2 kiló 35 deka. — Döntse el könnyű-e? Illés Bertalanná szintén aranygyűrű-tulajdonos. Mun­katársa Szűcs Sándorné pedig 25 éve dolgozik a BVM-ben, Jövőre ő is gyarapítja az aranygyűrűs munkások szá­mát. Nyolc óra alatt egyen­ként hétezer lapot vesznek kézibe. — Éppen élég egész nap a cemenfkockát emelgetni fi­gyelni, szabványos vagy sem. A csorbasarkúak közül félre­rakjuk a javíthatókat, és me­gint máshová a selejtet — magyarázzák a minőségellen­őrök. Az idén mindössze egy reklamációja volt a lapüzem­nek, pedig az asszonyok leg­alább kétmillió különböző méretű mozaiklapot meóztak. Negyvennégy helyett Nem ritka az üzemrészben a gyártósor hibája, és ez az egyik oka annak, hogy az ez évre tervezett 23 millió fo­rint értékű, 250 ezer négyzet- méter mozaiklapot nem tud­ják elkészíteni. Az első ne­gyedévben például a munka­idő 44 százalékában, álltak a gépek, betonüzemről lévén szó, az állásidőben benne fog­laltatik a berendezések tisztí­tására fordított idő is. Negy­vennégy embernek kellene itt dolgozni, de a létszám 16-ra csökkent. Ezért augusztustól már csak egyik gyártósor üzemel, egy műszakban. A féléves tervet 66,1 száza­lékra teljesítették. A termé­keket a tavalyinál 4 száza­lékkal jobb minőségben állí­tották élő. Hat hónap alatt az össztermelésnek mindössze 6,3 százaléka volt selejt. Az egy műszakban dolgozó törzs- aárdatagok még ennél is jobb Eredményeket akarnak elérni A mészkő- vagy márvány­zúzalék hozzáadásával készü­lő fehér, sárga, vörös és szür­ke mozaiklapot várja az épí­tőipar. A szentendrei termék kelendő a piacon. Még egy gépsorra való munkás belé­pésére a BVM lapüzemébe nem lehet számítani, így a meglevő erővel kell okosan sáfárkodni! Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom