Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

*f«fr JMXC.il t 1978. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT T extilhasznosítás Kézimunkafonál és hőszigetelő A hullott vakolatéi Ikisebb- nagyobb épületekkel közrefo­gott udvaron óriási a forgalom. Teherautókat, Patyolat felira­tú mikrobuszokat enged ki és be a portás. Nem. ritka az olyan nap, amikor három va­gon áru is érkezik Budakalász­ira, a cseppet sem nagy textil- hasznosító telepre. Motorzaj, benzingőz, por terjeng a leve­gőben, Az elektromos targon­cák fürgén mozognak a jármű­vek között, sok ember erejét kímélik meg a rakodáskor. A kívülről ütött-kopott épület belsejét már tatarozták. Szépül a telep Farkas József, a Temaforg budakalászi telepének igazga­tója kalauzol a munkahelye­ken. A telep felújítását 1975- ben kezdte a Budapesti Favo­rit szövetkezeit, és most a hely­beli tanács költségvetési üze­me folytatja. Portát, irodákat és fonalraktárakat építenek. Eddig már 20 millió forintot költöttek rá, készen vannak az öltözőik, fürdőhelyiségek, s van már olajtüzelésű kazán, a köz­ponti fűtéshez. A külső részek tatarozására és az udvar beto­nozására sem kell sokat vár­ni, a jövő évben, ez is elké­szül. — Éppen ideje, ha megszé­pülünk — folytatja a telep bemutatását Farkas József —, ugyanis eddig az egykori kár­tol tgyapj úgyár eléggé elhanya­golt épületeiben dolgoztunk. Négy éve telepedtünk ide, har­mincán. Most ötször ennyien vagyunk: sokan járnak Buda­kalászi Gyálról, Veresegyház­ról és Budapestről. Bár ahol építkezés van, ott a munkával együtt jár a kényelmetlenség, mégis szeretnek nálunk az em­berek. Kártolóbunda Mivel foglalkozik a százöt­ven munkás? Elsősorban kézi­munkafonalat adnak el. A mo­hácsi üzemből és olasz import­ból érkező árut küldik tovább a Temaforg saját üzleteibe. Az ország minden részéből szár­mazó ipari maradék fonalat ugyancsak Budakalászon rak­ják teherautóikra és továbbít­ják értékesítésre. Az építőiparnak és a kon­zervgyáraknak hang- és hőszi­getelőt gyártanak. Hulladék polipropilént és többségben se- lejí tejeszacskót használnak fel ehhez a termékhez. A látogatóknak általában a hatalmas fonalr&ktárakltól messze eső Arax üzemrész tet­szik legjobban, öten készítik a nagyon mutatós textil faliké­peket, amelyeknek legfőbb eré­nyük, hogy eltérnek a szokvá­nyostól, egyediek. Az alap­anyagra bolyhos terméket, úgynevezett kártolóbundát ra­gasztanak, aztán tűzéssel meg­erősítik. A textilképek tehát nem szőtt eljárással készülnek. Az egyiken a színek tobzódása hökkent meg, a másikon az alakzatok, figurák fantázia­gazdagsága, a különféle textí­liák szövésm intáján ak allal- mazási módja késztet elisme­résre. Az őszi BNV-n is bizo­nyára felhívják magukra a kö­zönség figyelmét. Sok jó — kis helyen Az Igazgató elmondja, hogy itt van a vállalati tmk-rnű- hely és a központi segédanyag- raktár is. A vállalat valamany- nyl üzletének szerelési mun­kája az itteni dolgozókra há­rul, azonkívül ellátják alkat­résszel a kunszentfniklósi, a mohácsi és a kisszállása telep­helyeket, valamint a budapesti üzleteket. Kis helyen, sokfélével fog­lalkozik a budakalászi textil- hasznosító. A dolgozók szor­galmának megvan az eredmé­nye, hiszen a vállalat kétmil­liárd forintos évi árbevételé­nek 25—30 százalékát ők ter­melik. Szentendrei áré a világpiacon Legtöbbet az írószergyár exportál Nemrég vizsgálta az MSZMP szentendrei városi bizottságá­nak gazdaság- és szövetkezet­politikai munkabizottsága a város ipari üzemeinek, vala­mint szövetkezeteinek export- tevékenységét. Egyebek között megállapították, hogy az ex­porttermelés 1975-től dinami­kusan fejlődik, értéke elérte a 197 millió 688 ezer forintot. A város üzemei közül a PEVDI Irószergyára rendsze­resen exportál golyóstollat. Az ipari szövetkezet kötszövött termékeket, női és bébiruhá- kat, a szolgáltató szövetkezet sportlabdákat, a PSFÉM kézi- szerszámokat, a BVM helyi gyára betoncsöveket, a papír­gyár pedig színezett csomago­lópapírt. A PEVDI exportte­vékenysége kiemelkedő. Ta­valy a városban készült export- termékek 80 százaléka az írószergyár termékeiből került ki. A gyár 237 milliós árbevételé­nek 70,5 százalékát az export tette lei. Ez országos viszony­latban is kiemelkedő arány. A PEVDI írószergyára idei 25 millió forintos tőkés és 170 millió forintos szocialista ex­porttervének teljesítésére is adott a lehetőség. A gyár vezetőinek vélemé­nye szerint nem megfelelő a piackutatás. A külkereskedel­mi vállalat (Chemolimpex), főleg saját üzletkötőit utaztat­ja, akik szakmai szempontból nem mindig tudnak kellő fel­világosítást adni az érdeklő­dőknek. A PEVDI kooperációs Autóskemping, jurfatábor Libegő! is kap majd Visegrád Épül az új kirónáulóközpont Visegrád az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelye, történelmi nevezetességekben is gazdag települése. A hétvé­geken ezrek keresik fel a Dunakanyar e festői vidékét, hogy megtekintsék a Salamon- tornyot, a Fellegvárat, s hogy gyönyörködjenek a Várhegy tetejéről a csodálatos panorá­mában. A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság szakemberei fokozni szeretnék a természeti szép­ségekben bővelkedő táj vonz­erejét, s már hozzákezditek a kirándulóközpont kialakításá­hoz. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium által . támogatott nagyszabású beruházási prog­ram több lépcsőben valósul meg. Az első szakasz, amely mintegy 120 milliós ráfordí­tásit igényel, a tervek szerint 1979. június elsején zárul. En­nek keretében már felújítot­ták a nagyvillámi turistaétter­met, amelyet jövő májusig kényelmes teraszokkal bőví­tenék. A Várhegyről lefelé halad­va a Mogyoró-hegyre érke­zünk. Itt az autós és gyalo­gos turisták számára játszó­térrel és sportpályákkal fel­szerelt pihenőparkot teremte­nek. Ezzel egyidőban befeje­zik a terület víz- és csatorna- hálózatának a kiépítését. Vár­hatóan népszerű lesz az au­tóskemping és az egzotikusnak ígérkező jurta'tábor: a jövő nyáron egyszerre negyvenkét gépkocsit és százharminc jur­talakót fogadhatnak. A cso­portosan érkezőkre is gondol­tak, s az 1979-es határidőre tizenkét parkolósávos autó­A jurtatábor tisztasági épületének alapjain dolgoznak az építők tlalmágyi Péter felvétele busz-fogadóteret építenek. Ugyancsak ekkorra készül el a nyolcvan hektár területű ki- rándulőközpantot átfogó sé- tányrejndszer is. A második ütem programja újabb látványosságokat ígér. A Nagyvillám lejtőjén meg­építik a jánoshegyihez ha­sonló libegőt, amely párhuza­mosan fut majd az erdei csiúszdapályával. A síelők örö­mére szolgál majd a minden évszakban használható mű­anyag lesiklópálya. S hogy a várhatóan megsokszorozódó vendégsereget fogadni tudják, a Mogyoró-hegy aljában és a Kisvillám tetején éttermet, bisztrót és ABC-áruházat, va­lamint hét. egyenként har­minc személyes, faháaas szál­láshelyeit nyitnak. Gondolnak a vízisportok szerelmeseire is. A lepencei erdei strandfürdőt tovább bővítik, a Duna-partot és a szentendrei . szigetcsúcs környékét pedig valódi vízipa- radicsommá fejlesztik. Ezt a hatalmas munkát ter­mészetesen nem egymagában végzi a Pilisi Állami Parker­dő Gazdaság. A kirándulóköz- pont építésében közreműködik az Aszfaltútépítő Vállalat, a dömösi Építőipari Szövetkezeti Vállalkozás és a Dunamentí Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat. S hogy a tervekből mikor lasz valóság? Az építők megalapozott remé­nye, hogy a VI. ötéves terv­időszakban felépül a minden­ki kedvére való új visegrádi H. L A PEVDI szentendrei irószergyárában géppel csomagolják a golyóstollbetéteket Bozsán Péter felvétele kiráindulóközpont; partnere az osztrák Hemos cég segítségével gyarapítja ismere­teit a tőkés piacokról. Valószí­nűleg hasznos volna, ha a nyu­gati írószeripari vásárokon részt vennének a gyár szakem­berei. A szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet 18 ezer lab­dára kötött szerződést az ÁR- TEX-szel. A PEFÉM idei terveiben is szerepel a piaci hely­zet felmérése. A vállalat 1977-től kooperál az INTRANSZMAS Vállalat­tal, rakodólapom konténer for­galmazására. Ebből a termék­ből'1979-re 18 millió'forint ér­tékűre akarnak szerződést köt­Az Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat az idén hat egy­tengelyes pótkocsit szállít Tu­niszba, 700 ezer forint érték­ben. További tárgyalásokat folytatnak trágyaszóró pótko­csik angliai és holland export­járól. Az idén Bulgária minta­darabokat vásárol az EB 7 tí­pusú pótkocsikból és, ha azok sikert aratnak, akkor több száz darabot rendelnek belőlük. A vizsgálat során kiderült az is, hogy a szövetkezeteknél niég nem alakult ki hosz- szútávú exportfejlesztési program. Érthetetlen például a Vas- és Kazánipari Szövetkezet pasz- szivitása, mert termékszerke­zete lehetővé tenné a gazdasá­gos export megvalósítását. Az E.RFÁ-nál a belföldi piac igé­nyeinek nagymérvű hullámzá­sa indokolja az exportorientá­ciójú term ékszerkezet kialakí­tását. Ennek egyik módja a szelektív fejlesztés, a KGST- piacon nagyobb szériák értéke­sítése. Orvosokat várnak Nagyon hiányzik a szociális otthon A körzeti orvosi, gyermekor­vosi és üzemorvosi szolgálatot Szentendrén és a szentendrei járásban harminchét orvos látja el. Szentendrén 1975 óta működik a központi orvosi ügyelet. A járásban egy össze­vont szolgálat van, a pomázi, a többi községben készenléti és hétvégi összevont ügyelet áll a betegek rendelkezésére. A gyermekek körzeti orvosi ellá­tása1 is sokat fejlődött az el­múlt három évben, tavaly nyolc gyermekorvos működött a városban és a járásban. Az idén Szentendrén kialakítanak egy újabb gyermekkörzetet. Szükségesnek látszik Taihitót- falun is egy gyermekszakorvos foglalkoztatása, aki ellátná a sziget községeiben élő gyerme- icfi'kct is A járóbetegek szakellátását a szentendrei egyesített gyó­gyító-megelőző intézmény vég­zi. A jelenlegi egészségügyi épületek bővítésre szorulnak, A városi orvosi rendelő váró­terme most is szűk, de 1981-ig még két körzeti orvos áll mun­kába ugyanott. A rendeléseken megjelenő évi 3 ezer 300 beteg alapos ellátása is az intézet bővítését sürgeti. Az idős beteg emberek szo­ciális helyzetével is egyre töb­bet foglalkoznak az egészség- ügyiek. A járásban a legjobb eredményeket Szigetmonosto­ron, Kisorosziban és Pilisszán­tón érték el. A Vöröskereszt segítségével jelenleg 31 sze- mélyt gondoznak. öregek napközi otthonára már régóta nagy szükség volna a Dunakanyarban. Szentend­rén hamarosan megvalósul a régi óhaj, Pomázon és Budaka­lászon pedig 1980-ig felépül * napközi otthon. A szóbaníorgó területen saj­nos nincs szociális otthon, ezért a várakozók (tavaly év végén 31 idős ember) a megye területén levő szociális ottho­nokba kerülhetnek. Ezek az otthonok sem tudják fogadni az összes rászorulót. Az idén mindössze öt idős embert tud­nak elhelyezni Szentendréről szociális otthonba. UJ OTTHONOK Két épület -125 lakás A szentendrei Füzasparkban tovább folytatódik az OTP- lakások építése. A B-épület­Munkamegosztás az oktatásban, nevelésben Megtartották Szentendrén a tanévnyitó igazgatói értekezle­tet. A városi üzemek és intéz­mények vezetőinek részvételé­vel megbeszélték, hogy a szeptember 4-én kezdődő tan­évben hogyan fejlesszék to­vább az „egy üzem — egy is­kola” mozgalmat. Szentendrén' a patronáló ak­ció túlnőtt a gazdasági köz­pontú korszakon, tehát az is­kolákat támogatók a karban­tartási és az úgynevezett sür­gős munkákon kívül már részt vállalnak a 2000 általános is­kolás nevelésében is. Az érte­kezleten elhangzottak közül néhány követésre méltó példa: A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága lehetőséget ad arra, hogy a pedagógusok al­kalmanként a Ferenczy Mú­zeumban tartsák az irodalom-, a történelem- és rajzórákat. Szabó Éva népművelő szent­endrei sétán ismerteti majd a gyerekekkel a város neveze­tességeit, ezenkívül megszer­vezi az ifjú tárlatvezetők klubját is. Káldy Mária a skanzenbe várja a diákokat. Sándor Ildikó muzeológus az 5—6. - osztályosoknak tart fog­lalkozást, a népművészetek házában. A művelődési központ az egész tanévre szervezett prog­ramot a diákoknak. A gyer­mekkönyvtárban Pető Zsoltné hangulatos irodalomórára hív­ja a tanulókat. A Kossuth La-, jós Katonai Főiskola a honvé­delmi nevelésből veszi ki ré­szét, az osztályfőnöki órák és a lövészeti gyakorlatok leve­zetésében segédkeznek a leen­dő tisztek. A Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt városi szervezete a hátrányos helyze­tű tanulókat patronálja. A Márka üzem szeptembertől is­mét fogad tanulócsoportokat és az üzemlátogatáson kívül a diákok néhány egyszerű mun­kát ki is próbálhatnak. ben 62 lakást adtak át. Negy­venkét új otthonba, tanácsi kijelöléssel költöztek a. lakók. A C-épület első és második lépcsőházában a 23 lakás át­adása szeptember elején vár­ható. Ezekbe az 1977. évi OTP-pótnévjegyzéken levők költöznek. A harmadik, negye­dik és ötödik lépcsőház laká­sainak átadására is ebben az évben kerül sor. A C-épülei összesen 63 lakásának 70 szá­zalékát tanácsi rangsorolás alapján vásárolták meg az igényjogosultak. A fennmara­dó 30 százalék felett az OTP szabadon rendelkezik. Ebben az évben befejező­dik a Dózsa György úti 24 ta­nácsi bérlakás építése is. Itt elsősorban azok kapnak ott­hont, akiknek lakását a belső körút harmadik szakaszának építése során szanálták, igy cserelakásra jogosultak. Óvodák sora - Pomázon Pomázon is állandó problé­ma a gyermekintézmények bő­vítése. És nemcsak napjainkban. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a nagyközségben 1880- tól működik óvoda, bár akko­riban még csak oktatás nél­küli megőrzés volt a feladata. A múlt század végén állami támogatással épült az első új óvoda a falu aisó végén, a L aszlovszky-szérűskert he­lyén. Amikor a községben la­kó Kubinyi Kálmán gyógy­szerész tudomást szerzett a készülő óvodáról, a falu köze­pén lévő házát átadta óvoda céljára és vállalta az átalakí­tási, berendezési költségeket is. így 1901. szeptemberében egyszerre -két óvodát avattak. Tíz évvél később szűknek bi­zonyult a két intézmény, épült egy harmadik. A nagyközség tanácsa 1972- ben tárgyalt az óvodák hely­zetéről és határozattal elren­delte a 4. számú óvoda felépí­tését. A napköziotthonos in­tézmény társadalmi munká­val és a gazdálkodó egységek anyagi támogatásával 1973-ra épült fel. Pomázon jelenleg 371 kisgyerek jár óvodába. Most ismét elérkezett az idő, amely sürgeti egy újabb óvoda felépítését. Az oldalt írta: tJdvardi Gyöngyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom