Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARA BO FILLER AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Budapesten a thaiföldi külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett dr. Upadit Pachari. yangkun, a Thaiföldi Király­ság külügyminisztere és kísé­rete. Púja Frigyes este a Kül­ügyminisztérium Dísz téri vendégházában vacsorát adott a dr. Upadit Pachariyangkun vezette thaiföldi delegáció tiszteletére. A vacsorán részt vett Bíró József külkereske­delmi miniszter, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes és Meruk. Vilmos, a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tének elnökhelyettese. Megállapodás a pártközi együttműködésről Michel Alladaye-t fogadta Losonczi Pál, Németh Károly és' Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön a Külügymi­nisztériumban fogadta Michel Alladaye-t, a Benin Népi Köz­társaság külügyminiszterét, a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó benini párt- és kormányküldöttség vezetőjét. Délután Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács Embervédelem elnöke az Országházban fo­gadta a Michel, Alladaye-t. A szívélyes hangulatú találkozón részt vett Púja Frigyes. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP KB székházában fogadta a benini párt- és kor­mányküldöttséget. A szívélyes légkörben, az egyetértés szel­lemében folytatott megbeszé­lésen részt vett Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Púja Figyes. Gyenes András és Michel Alladaye az MSZMP KB szék­házában két évre szóló párt­közi együttműködési megálla­podást írt alá Duno-Európa bárkák A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság három tele­pe közül a dunaharaszti üzem az egyetlen, ahol nem javítják — hanem gyártják a hajókat. Újabban a Duna—Európa tí­pusú bárkát készítik. Az 1800 tonna névleges hordképességű, 76 és fél méter hosszú úszó­óriás gyártása tavaly kezdő­dött, s olyan sikerrel, hogy az idén is kizárólag ezt a fajta uszályt készítik. Egy-egy hajó, a sójatéri sze­reléssel és a hangári érgyár­tással együtt, két és fél hó­nap alatt készül el. Így nem csoda, ha az első féléves terv­ben csupán három uszály vízre bocsátása szerepelt. Ezek mindegyike exporttermék, amelyet a CSPD, a csehszlo­vák hajózási vállalat részére szállítanak. Északi szomszé­daink egyébként már tavaly is a megrendelőik között vol­tak, s az idei hárommal együtt már kilenc olyan hajót vásároltak, amely alkalmas a most épülő Duna—Rajna— Majna csatornán való hajó­zásra. Az exportbárkák gyártá­sát a dunaharasztiak a harma­dik negyedév végére befeje­zik — akkorra öt darab ké­szül el —, s az esztendő utol­só negyedében a MAHART Folyamhajózási Üzemigazga­tóság részére készítenek újabb három uszályt. A hajókat a legkorszerűbb technológiával, az úgynevezett szekciógyár­tással állítják össze. S hogy a termelékenységet tovább növeljék, még az idén megkezdik a 72 méter hosszú, új szerelőcsarnok építését, amelynek segítségével, úgy rémlik, a létszámgondokon is enyhíteni tudnak. H. I. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. 1978. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK Mától olcsóbb A Zöldért minden mennyiségben felvásárolja a burgonyát Átvételről, értékesítésről a SZÖVOSZ-ban Pest megyében az idén kö­rülbelül 3 ezer vagon burgonya termett. Ebből a gazdaságok 2100 vagont szerződtek le a Zöldérttiel. A szerződött meny- nyiség feletti termés tehát mintegy 900 vagon. De nem­csak ezzel, hanem a szerződött burgonya ér­tékesítésével, illetve felvá­sárlásával is gondok van­nak — legalábbis néhány gazdaság így látja Az országos helyzet hasonló a Pest megyeihez. Éppen ezért csütörtökön a SZÖVOSZ-ban a megyei Zöldért vállalatok igaz­gatói, a megyei tanácsok me­zőgazdasági és kereskedelmi osztályvezetői, illetve munka­társai egyebek között a bur­gonyafelvásárlás és -értékesí­tés feltételeit, az ezzel kapcso­latos feladatokat beszélték meg. Panák Károly, a Szövetkeze­ti Zöldség-Gyümölcs Kereske­delmi Központ vezérigazgatója elmondta, hogy október 31-ig minden gazdasággal megálla­podást kell kötni. A Zöldértek­nek, tehát a Pest megyei Zöl­dértnek is a szerződött burgo­nyát át kell venni. A szerző­dött mennyiség fölötti termést pedig a lehetőség szerint kell felvásárolniuk. Megyénkben — ahogy azt Horváth Mihály, a Pest me­gyei Zöldért igazgatója el­mondta — a szerződött terüle­ten is több burgonya termett az előzúes becsléseknél. Ez egyébként a kedvező időjárás­nak, a kiváló vetőgumónak és a jó technológiának köszönhe­tő. De még úgy is keletkezett felesleg, hogy amit a gazdasá­gok vetőgumóként kívántak ér­tékesíteni, a vetőmag felügye­lőség a szigorú előírások miatt nem vett át. A Pest megyei Zöldért azon­ban ugyancsak nehéz helyzet­ben van. Monoron csaknem 400, Dn- naharasztin 300, Gödöllőn 200 vagonos tárolót építtet­nek. i Az építkezés viszont nagyon lassan halad. Ettől függetlenül megvásárolják a termelőktől a burgonyájukat. A napokban minden érdekelt gazdaságot felkeresnek, s pontosan felmé­rik, hogy mennyi a termésük. A szerződött árut természete­sen a szerződésben foglalt fel­tételeknek megfelelően átve­szik, s a szabad áru megvételé­re pedig megállapodást kötnek. A Zöldért igazgatója el­mondta, hogy minden szabad áru átvéte­lét garantálják, de a táro­lásra legkésőbb jövő év április 30-ig a termelő gaz­daságokat kérik fel. (A tárolás formáját, módszere­it a tárgyalás során megbeszé­lik.) A Pest megyei Zöldért arra kéri a gazdaságokat, hogy vál­lalják a szerződött burgonya egy részének úgynevezett bér­tárolását. Az új tárolók ugyan­is előreláthatóan csak szep­tember végére — október ele­jére készülnek el, s ezért a ter­més azonnali elszállítását nem tudják megoldani. A bértáro­lás elől egyébként a gazdasá­gok többsége nem zárkózik el. A pilisi téesz például már 300 vagonnyi mennyiséget vállalt. Megérti a Zöldért gondjait, s felárat is kapnak a saját táro- lású burgonyáért. A szerződött feletti, I. fajta- csoportba tartozó burgonyáért a Zöldért kilogrammonként 3 forintot fizet. A II. fajtacso­port felvásárlási ára 2,60, a III. fajtacsoporté 2,30. Ebben a tá­rolás költségei is benne van­nak. A SZÖVOSZ-ban tartott ta­nácskozáson bejelentették, hogy ma, péntektől kezdődően kedvezményes burgonya­vásárlási akció lesz. Az I. osztályú burgonya (Zöl­dért) fogyasztói árát az eddigi 4,40 helyett 3 forint 40 fillérre, a II. osztályúét 3,90 holyett 2,90-re, a III. osztályúét pedig 3,60 helyett 2,60-ra csökken­tik. t Sz. P. Pártvezetők látogatásai Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön látogatást tett a Magyar Rádióban. A rádió ve­zető munkatársai részvételével megtartott aktívaértekezleten — Hárs Istvánnak, a rádió el­nökének üdvözlő szavai után — Németh Károly tájékoztatást adott társadalmunk időszerű kérdéseiről, és válaszolt az el­hangzott kérdésekre. Ezután a rádió elnökségének és párt­végrehajtóbizottságának együttes ülésén találkozott a rádió vezetőivel, akikkel esz­mecserét folytatott a rádió munkájáról. ★ Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csütörtö­kön Hevés megyébe látoga­tott. A megyeszékhelyen fel­kereste a Vilati Irányítás- technikai Berendezések Gyá­rát, megtekintette a nyomta­tott áramkörök készítését, az exportra szánt malomipari berendezéseket, majd, a dol­gozók kérésére, bejegyzést tett a Május J. szocialista bri­gád naplójábá. A látogatás a híres libate­nyésztő gazdaságban, az eger- szóláti Ho Si Minh Tsz-ben folytatódott. Apró Antal dél­után Kiskörére utazott, ahol a Tisza—2. vízlépcsőt és öntö­zőrendszereit tekintette meg. KÖZÉLET A barátsági hétre készülnek Játékok Sonnebergből címmel kiállítás nyílik szeptember 18-án, hétfőn délután 4 óra­kor a ceglédi Kossuth Múzeumban. Pest megye NDK-beli testvérmegyéjéből, Suhl megyéből már megérkezett a kiállítási anyag. A képen — jobbról balra — Hans Gauss múzeumigaz­gató, Michael Brandt munkatárs és Kocsis Gyula múzeumigazgató rendezi a gazdag anyagot. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta dr. Johann Denglert, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét A látogatást a nagykövet kérte. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter R. Hannes Androsch osztrák alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látoga­tásra Ausztriába utazott. A megbeszélések célja a két szomszédos ország közötti gaz­dasági együttműködés átfogó értékelése. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter és Kari Lausecker közlekedési minisz­ter csütörtökön Budapesten aláírta a Magyar Népköztár­saság és az Osztrák Köztársa­ság vasúti államszerződését. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter meghívására Domingos Coelho da Cruznak. az Angolai Népi Köztársaság egészségügyi miniszterének vezetésével küldöttség érkezett csütörtökön Magyarországra. Venéczi Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárának vezeté­sével a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön pártmunkásküldöttség utazott Vietnamba. Rév Lajos, a Központi Bi­zottság tagja vezetésével az Izraeli Kommunista Párt meghívására csütörtökön Tel Avivba utazott az MSZMP 1 küldöttsége. A z üzemi baleseti sta­tisztikák mindig le­hangoló olvasmányok. Július 31-ig 240 halálos baleset volt; tavaly az év azonos időszakában 198. A múlt évben az első hét hó­napban 25 töiAeges baleset történt, az idén viszont 39. A súlyos csonkulásos sérü­lések száma pedig pontosan a kétszerese a tavalyinak. Különösen a mezőgazda­ságban súlyosbodott a helyzet. A termelőszövetke­zetekben és állami gazda­ságokban 90-en haltak meg üzemi baleset következté­ben. A statiiztikal adatokból az tűnik ki, hogy megtor­pant az a hét-nyolc éve tartó folyamat, amelyben — ha lassan is — fokoza­tosan csökkent a balesetek száma. Az illetékes szervek — minisztériumok, szak- szervezetek — az elmúlt néhány hónapban felfi­gyeltek erre a jelenségre, s több ágazatban is vizsgá­latokat indítottak az okok kiderítésére, a megfelelő in­tézkedések kidolgozására és bevezetésére. A vélemények egybe- hangzanak abban, hogy új­ra erősödőben van a terme­lés és a munkavédelem szempontjait szembeállító szemlélet. A gazdasági ve­zetők sok helyen úgy siet­tetik az exportot, a határ­időket, a műszaki fejlesz­tést, hogy közben a mun­kavédelmi teendőkre már nemigen hagynak elég időt, pénzt és energiát. A baleseti helyzet súlyos­bodásának okai közé tarto­zik az is, hogy helyenként a munkavédelem nem tud lépést tartani a műszaki, technikai haladással. Néha azért, mert az új beruházá­sok, fejlesztések tervezése­kor, megvalósításakor rosz- szul értelmezett takarékos­ságból éppen azokból a költségekből faragnak le, amelyek a biztonságot szol­gálják, illetve azért, mert szaktudásban, szemléletben nem tudják nyomon követ­ni a fejlődést. Vannak olyan vélemé­nyek is, hogy a szabályok egy részét tulajdonképpen be sem lehet tartani, még­pedig két okból: először azért, mert túl sok a ren­delkezés, másrészt pedig azért, mert a szabályok egy része fölött már eljárt az idő. Ezek az okok és érvek valamiképpen összefüggés­ben állnak a fejlődéssel. Hiszen a vállalatokkal, szö­vetkezetekkel szemben tá­masztott követelmények ál­landó emelkedése miatt erősödik fel időnként és he­lyenként az úgynevezett termeléscentrikus szemlé­let, amely rosszalló érte­lemben azt fejezi ki, hogy a gazdasági vezetők és ma­guk a dolgozók is elfeled­keznek sok fontos dologról, egyebek közt a biztonságról is. Hosszú évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy fo­kozottabb felelősségrevo- nással, a munkavédelmi propaganda fokozásával, jobb meggyőzéssel háttérbe lehet szorítani a káros szemléleteket. Erre van szükség most is, jobban, mint korábban. Ma már a tervezők, a be­ruházók és a kivitelezők is egyre inkább felismerik, i -■ hogy a korszerű technika fokozott biztonságot köve­tel. E felismerésben nagy szerepet játszott és játszik ma is a munkavédelmi fel­ügyelők, szakemberek szi­gorúsága, s az, hogy egyre kevésbé engednek működ­ni olyan üzemeket, gépe­ket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Eb­ből természetesen sok vita származik, különféle érde­kek csapnak össze. A súrló­dásokat egyre több helyen úgy próbálják elkerülni, hogy a munkavédelmisek részt vesznek a beruházá­sok előkészítésében, terve­zésében, figyelemmel kísé­rik a kivitelezést és folya­matosan észrevételeznek, s ezzel is hozzájárulnak a mielőbbi befejezéshez. Néhány iparágban ugrás­szerű technológiai változás ment végbe, szinte egyik napról a másikra. A me­zőgazdaságban a szakosí­tott nagyüzemi termelés el­terjedése, a gépesített vegy­szeres növényvédelem, a vegyiparban az üzemek automatikus irányítása, a szénbányászatban a gépesí­tett jövesztés és szállítás, a textiliparban a vetélő nél­küli szövőgép, s még hosz- szan folytathatnánk a sort, mind óriási fejlődést hoz­tak egy-egy gyár, vagy ágazat életében. A gyors technikai haladás ellenére azonban — néhány kivétel­től eltekintve — évről évre javul a munkavédelmi helyzet. Az, hogy most át­menetileg romlott a statisz­tika, egyáltalában nem varrható a műszaki fejlő­dés nyakába. Való igaz, hogy a mun­kavédelmi szabályok egy része elavult. Ezért most a Szakszervezetek Országos Tanácsa az érdekelt szer­vekkel együttműködve megkezdte a munkavédelmi szabályok korszerűsítését. A szabálytervezet 1979-re készül el. Kialakításánál arra törekszenek, hogy ru­galmas és egyértelmű kö­vetelményeket tartalmaz­zon, biztosítsa a helyi meg­oldások, kezdeményezések lehetőségét, könnyítse meg az irányítást, a végrehaj­tást és az ellenőrzést, ha­tározza meg a vezetők fe­lelősségét, biztosítsa a szak- szervezetek jog- és hatás­körének érvényesülését. Ágazati jogszabályok, szab­ványok, vállalati munka- védelmi szabályok, tech­nológiai, műveleti és gép­kezelési utasítások készül­nek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a ma még ér­vényben levő szabályokat nem kell megtartani azon az alapon, hogy úgy is megváltoznak. M a talán a legnagyobb gond az, hogy he­lyenként nincs egy­ségben egymással a munka és a munkavédelem. Gyak­ran különböznek egymástól a termelés és a baleset­megelőzés felelősei, szem­pontjai, szemléletei. Pedig a munka és a munkavéde­lem édestestvérek, nem is létezhetnek egymás nélkül. 3 az új szabályok is csak akkor lehetnek majd iga­zán hatékonyak, ha betar- ásukat az emberek védel­meként, a termelés alap­vető feltételeként fogják tel. Karcagi László J

Next

/
Oldalképek
Tartalom