Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

■»erst A pándi lőtéren Teljesítették feladataikat Hazaérkezett Szekér Gyula Nagygyűlés a nagykátai tsz A budai járás munkásőrei jól vizsgáztak Elérkezett a számadás idő­szaka, vizsgáznak a munkás­őrök: megkezdődtek az őszi lőgyakorlatok. Az elméleti ki­képzésen szerzett megalapo­zott tudás most a legtöbbet jelenti: normaidőre, gázálarc­ban, pontosan kell célozni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a gyakorlatiban is szak­szerűen forgatják a fegyvert.­A munkásőrök ezekben a napokban a pándi lőtéren adnák számot felkészültsé­gükről. Tegnap a budai járá­si Sziklai Sándor munkásőr- egység vizsgájának tanúja volt Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, valamint Krasznai La­jos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára. A vendégeket Pataki Márton, az MSZMP nagykátai járási bi­zottságának első titkára és dr. Faragó Elek Pest megyei miunkásőrparancsnok ismer­tette meg a helyszínnel. Ért­hető büszkeséggel újságolta dr. Faragó Elek: — Pándi lőterünk a társa­dalmi összefogás egyik szép példája: munkásőreink épí­tették. öt évvel ezelőtt kezd­tünk el dolgozni, s nem sok­kal az első kapavágás után néhány hónappal — természe­tesen az ehhez szükséges be­rendezések elkészültével — már megrendezhettük az el­ső lövészgyakorlatot is. S időközben kiképzési tenniva­lóinkat úgy teljesítettük, hogy a lőteret tovább építettük: ma már teljes . mértékben megfelel a korszerű követel­ményeknek. Köszönet érte min­den munkásőmek. A sok ön­zetlen munkavállaló között azonban mindenképpen az él­re kívánkozik a nagykátai Damjanich János munkásőr- egység remek teljesítménye', a legtöbbet ők vállalták a munkából. A Pest megyei munkásőr- parancsnok szavait hallva Pa­taki Márton megjegyezte: — Munkásőreinkre való­ban büszkéit vagyunk: az el­ső naptól kezdve valameny- nyien szívügyüknek tekintet­ték a lőtér építését. Segítet­tek a járásbeli üzemek, ter­melőszövetkezetek is: az épít­mények vasszerkezetét pél­dául a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregy- I ségének szocialista brigádjai I készítették el. S kik voltak a vizsgázók? Az egyik lövészetre felsora­kozott alegység • tagjainak döntő -többsége a Zsámbéki Medence Lenin Termelőszö­vetkezet dolgozója. Az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára figyelmesen végighall­gatta, amint Farkas Gyula alegység,parancsnok-helyettes ismertette a kitűzött felada­tot — negyven másodperc alatt gázálarcban, fegyverrel megsemmisíteni a célpontot, egy távoli géppuskás alakot — figyelmesen követte a vég­rehajtást, majd elbeszélge­tett a munkás őr ökkeL — Pártszervezetüknél elis­merik-e pártmegbízatásként a munkásőrségben teljesített szolgálatot? — kérdezte Ara­tó András Neumann Ferenc baromfigondozótál, aki mun­kahelyén pártcsoportbizalmi is. A válasz megnyugtatóan hangzott: természetesen igen. A mellette álló id. Veres La­jos, a toki Egyetértés Tsz traktorvezetője elmondta, hogy immár 21 éve tagja a munkásőrségnek, s a pándi lőtérre szinte hazatérjek: A vizsga sikerült: a felada­tot teljesítették, a lőeredmé- hyek igazolták az elméleti fel- készültséget. Az egyik alegy­ség — a törökbálinti és a her­ceghalmi állami gazdaság csapata — például kitűnően helytállt; hetven százalékuk kiválót lőtt. Ez pedig nagy­szerű teljesítmény! A látottakat így értékelte Arató András: — A hétköznapi munká­ban is dicséretesen helytálló munkásőrök összeforrott kol­lektívára jellemző módon tel­jesítik kiképzési feladataikat. Bebizonyosodott az is, hogy mindemellett más pártmeg­bízatásukat is maradéktala­nul ellátják. S nagyszerű ér­zés volt találkozni ezúttal olyan munkásőrökkel, akik 15—20 éve viselik az egyen­ruhát. A pándi lőtérről pe­dig csak annyit: ez a bázis valamennyiük dicséretére szol­gál! F. G. testvérszövetkezetében Szerdán hazaérkezett Phen- janból a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Sze­kér Gyulának az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével részt vett a KNDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget fogadta Li Dzong Ok, a Koreai Munka­párt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK közigazgatási tanácsának elnöke. Unbonban, a Koreai—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben — a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz testvérszövetke­zetében — nagygyűlést ren­deztek. Ezen felszólalt Szekér Gyula is. Magyar EHSZ­küldöfffség Az Elnöki Tanács kijelöl­te az ENSZ közgyűlésének XXXIII. ülésszakán a Magyar Népköztársaság képviseleté­ben részt vevő küldöttséget. A küldöttség vezetésével Púja Frigyes külügyminisztert bíz­ta meg. Lövészet előtt. A Zsámbéki-medence Lenin Tsz és az Egyetértés Tsz munkásőreinek körében !d. Veres Lajossal — képünk bal oldalán — beszélget Arató András. A kép jobb oldalán: dr. Faragó Elek. Halmágyi Péter felvétele Szocialista exportkínálat Baráti országok kiállítói a BNV-n Az idei őszi BNV-n a szocia­lista országok kiállítói minden eddiginél nagyobb területen, csaknem 5500 négyzetméteren mutatják be újdonságaikat. A tavalyi 59-el szemben az idén összesen 68 szocialista' kiállí­tó hozza el Budapestre — több száz termelő vállalat kép­viseletében — legújabb ex­portkínálatát. Az 1977. évi­nél valamivel kevesebb kiál­lító érkezik a Szovjetunióból és Jugoszláviából, de még így is ők lesznek a fogyasztási cikkek budapesti szakvásárá­nak legnagyobb külföldi kiál­lítói. Kettő és négykeréken A leggazdagabbnak a búto­rok és lakástextíliák bemuta­tója ígérkezik, csaknem ezer hégyzetméteren. A kiállítási terület nagyságát tekintve a szocialista országok kiállítói­nak második legjelentősebb szektora a járművek bemuta­tója lesz. Több mint 400 négyzetméternyi fedett és mintegy . 500 négyzetméternyi szabad területen tekinthetik meg az érdeklődők a szocia­lista járműipar legújabb, to­vábbfejlesztett termékeit. A szovjet Avtoexport ki­állításán láthatjuk egyebek között első ízben a kiváló me­net- és terepjáró tulajdonsá­gokkal rendelkező Niva típu­sú gépkocsikat, a legújabb Ladákat, valamint motorokat, kerékpárokat, és utánfutókat is. A közkedvelt lengyel Polski-Fiatok mellett a Pol- Mot bemutatóján különféle gépkocsitartozékok is szerepel­nek. A csehszlovák MOTOKOV standján ezúttal is bemutat­ják a legújabb típusú Skoda személygépkocsikat, de kiál­lítanak motorkerékpárokat is. Romániát az Autó-Dacia kép­viseli személygépkocsikkal, te­repjárókkal. Az NDK-ból négy szállítmányozási, hajózá­si és légiforgalmi vállalat mu­tatkozik be a vásárlátogatók­nak. • Bőr és textília A textil-, bőr- és ruházati termékek között megismerked­hetünk a legújabb jugoszláv, lengyel, NDK-beli és román textíliákkal, szövetekkel. Lát­hatunk román kötöttárut, len­gyel és jugoszláv konfekció­termékeket. Igen gazdag a szo­cialista kiállítók kínálata a különféle bőrárukból, cipők­ből, kézitáskákból. Külön is érdemes megemlíteni a ké­nyelmes, a jő minőségű NDK- beli cipők, valamint a román és csehszlovák bőrdíszműáruk; bemutatóját. Űj típusú rá­diókat, televíziókat, magnókat, lemezjátszókat állít ki töb­bek között a román Elektro- num és a csehszlovák Omnia cég. A sport- és kempingfelsze­relések szakcsoportjában a szovjet kínálat ígérkezik gaz­dagnak: a Novoexport külön­féle sportcsónakokat, horgász­ás vadászfelszereléseket, a Raznoexport bemutatóján pe­dig sportruházati cikkeket, va­dászfegyvereket és motorcsó­nakokat láthatunk a sok egyéb érdekesség között. A la­kásberendezések és lakásfel­szerelések között megtaláljuk a nálunk is közkedvelt szov­jet, NDK-beli és jugoszláv háztartási gépek és berende­zések legújabb, továbbfejlesz­tett típusait. Háztartási üveg­áruival mutatkozik be a vi­lághírű csehszlovák üvegipar, Jugoszlávia lámpákat és egyéb világítótesteket, egésze ségügyi felszereléseket, fűtőtes­teket is kiállít. Barkácsolóknak és gyermekeknek Találkozhatnak az érdeklő­dők a lengyel kozmetikai- cik­kekkel, autóápolási anyagok­kal, a jugoszláv és románvegy- ipari termékekkel, korszerű háztartási, vegyipari cikkek­kel. A játékok és hobbicik­kek, valamint az élelmiszer­ipari termékek és különféle élvezeti cikkek szocialista ki­rakatai igen változatos képet kínálnak. Szellemes játékokat mutatnak be például a len­gyelek. A barkácsolóknak kü­lönféle hasznos elektromos szerkezeteket kínál a cseh­szlovák Merkuria cég. Külön is megemlítjük a gazdag kubai bemutatót, ame­lyen a likőrtől a konzervekig, a friss gyümölcsöktől a vi­lághírű szivarig egy sor iga­zi különlegesség is szerepel; Bizonyára sokak érdeklődését felkelti majd a csehszlovák és jugoszláv konzervkülönleges- ségek kiállítása is. Kongresszusról kongresszusra Az MSZMP határozatai és dokumentumai Egy-egy mérföldkövet je­lentenek hazánk életében, fej­lődésében az MSZMP kong­resszusainak határozatai Ezért ugyancsak fontosak a két kongresszus közti pártha­tározatok és dokumentumok, nem érdektelen ismételt átte­kintésük. A. Kossuth Könyv­kiadó folyamatosan gondosko­dik kötetbe foglalásukról és kiadásukról. A napokban is­mét két testes könyv látott napvilágot A Magyar Szocia­lista Munkáspárt határozatai és dokumentumai címmel Az 1963—1966 közötti idő­szakot átfogó kötet most je­lent meg második kiadásban. Az érdeklődés ugyanis válto­zatlanul nagy az említett idő­szak iránt, hiszen nem kisebb dolgok történtek ekkor, mint :— a párt VIII. kongresszusán — az ellenforradalom utáni korszak lezárása, a fejlődés felmérése és a feladatok ki­jelölése. A IX. kongresszus pedig már meghatározta gaz­daságirányítási rendszerünk reformját. Az 1971 és 1975 közötti idő­szak eseményeit, illetve párt- határozatait viszont most első ízben foglalták kötetbe. A X. és a XI. kongresszus közti éveket öleli fel, amikor elő­térbe került a fejlett szocia­lista társadalom építése, ami­kor megnövekedtek és a ko­rábbinál bonyolultabbá vál­tak a gazdasági feladatok és lényegesen magasabbak lettek az igények, a követelmények a művelődésben, a tudatfor­málásban, a szocialista de­mokrácia fejlesztésében. Mintha tükröt tartanánk a kezünkben. A kötet pontosan elénk vetíti a párt politiká­ját, azt, hogy az adott idő­szakban miként védelmezte és valósította meg a dolgozó nép, a munkásosztály érde­keit, hogyan biztosította a vi­szonylag egyenletes fejlődést, a fejlett szocialista társada­lom építését. Olvashatjuk a pártvezetés értékelését a X. kongresszus óta végzett mun­káról, s a politikai irányvonal folytonossága alaipján megha­tározott tennivalókról. E kö­tetben találjuk a párt prog­ramjának előkészítésével kap­csolatos dokumentumokat, az ötödik ötéves terv időszaká­nak gazdasági tennivalóit. A határozatok megállapít­ják, hogy az előző időszak gazdasági eredményei jó ala­pot teremtenek a további fej­lődéshez, s hogy a gazdaság- irányítási rendszer alapjában véve bevált, kiállta az élet, a gyakorlat próbáját. Természe­tesen a körülmények állan­dóan változnak, az élet meg­követeli, hogy az irányítás módszerein, ahol szükséges, javítsanak, módosítsanak raj­ta. A párt a hazai és a nem­zetközi tapasztalatokat figye­lembe véve, ezért a változó élet követelményeihez iga­zodva határozataiban utalt a gazdaságiimáyítási rendszer továbbfejlesztésének szüksé­gességére, az alapelvek meg­változtatása nélkül. Ez érthető is. Ismeretes, hogy semmiféle társadalmi kérdést nem lehet egyszer és mindenkorra befejezett, le­zárt, kész és tökéletes folya­matként felfogni. Ugyanakkor viszont egyrészt munkánk bi­zonyos gyengeségeiből, más­részt a nemzetközi helyzet előre nem látható alakulásá­ból, mindenekelőtt a tőkés­világ gazdasági válságaiból eredő problémák nehezítették a munkát, mégis e nehézsé­gek ellenére sikerült megfele­lő ütemben építeni a szocia­lista társadalmat, javítani a dolgozó osztályok helyzetét. Emelkedett életszínvonalunk is. A szociálpolitikai, az ok­tatási, a kulturális ellátás ja­vításával évről évre növeke­dett a béren kívüli juttatá­sok összege; javultak a nagy- családosok életkörülményei, jelentősen előrehaladt a la­kásépítés. A gazdasági, a köz- művelődési, a kulturális ered­mények jól mutatják, hogy ebben az időszakban is nagy haladást értünk el. A kötet 119 határozatot és állásfoglalást tartalmaz. A maga nemében mindegyik fontos, de e helyen csak né­hány címszót idézhetünk. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szövetkezeti munka- közösségének. állásfoglalása a szövetkezetek intenzív irányú fejlődésének egyes kérdéseiről például megállapítja, hogy milyenek legyenek a mező- gazdasági szövetkezetek mé­retei, miként dolgozzanak az ipari, a fogyasztási szövetke­zetek, milyen szerepet töltse­nek be a takarék- és lakás­szövetkezetek. Nagy fontosságú volt a Po­litikai Bizottság határozata a gazdaságtalan termelés csök­kentésére teendő intézkedé­sekről, mivel egyes területe­ken ragaszkodtak az elavult technikához, a gazdaságtalan termékhez. Ez a határozat ki­mondta, hogy nem kell félni a korszerűtlen termék gyártá­sának beszüntetésétől, mert az új jobb és kedvezőbben lehet értékesíteni. Ebbe a feladatkörbe tarto­zik, hogy 1972-ben a Politikai Bizottság határozatot hozott az ipari kapacitások kihaszná­lásának javításáról. Megálla­pította, hogy a munkaerőt céltudatosabban kell irányí­tani, s javítani a vezetői munkát. Az ipari termékek minőségének alakulásáról és a minőségszabályozási rend­szer fejlesztéséről szóló hatá­rozat, hasonlóan az előbbi­hez, szintén a termékszerke­zet javítását, az ipari terme­lés világszínvonalra emelé­sét szolgálta. Minderre a XI. kongresszus határozata tett pontot, amely — a többi között — elemezte a gazdasági építőmunkát, meghatározta a tennivalókat. Ugyancsak ez a kongresszus fogadta el a párt programját, amely hosszú időre megszab­ja a kommunisták, a párt fel­adatait, s egyben minden ma­gyar állampolgár számára út­mutatást nyújt a jövőre vo­natkozóan. Megállapítja, hogy társadalmi fejlődésünk ered­ményeként a szocialista állam feladatai közül előtérbe ke­rül a gazdasági szervező, va­lamint a kulturális és nevelő tevékenység; a demokratikus centralizmus alapján tökéle­tesítjük a társadalom köz­ponti irányítását és egyidejű­leg növeljük a helyi szervek önállóságát, felelősségét; a szocialista demokrácia erősí­tésével párhuzamosan fej­lesztjük a munkahelyi de­mokráciát. Mindennek részben már napjainkban tanúi vagyunk, népünk a fejlett szocialista társadalom megvalósításán dolgozik. S éppen e határo­zatoknak a megszövegezése, kibocsátása és megvalósításuk elilnőrzése közben, tehát a két kongresszus között erősödött a pártélet lenini alapelveinek, a demokratikus centralizmus két alkotó elemének érvénye­sülése. A kötet anyagai ezt jött érzékeltetik, ugyanakkor azt is mutatják, hogy a fejlő­dés ellenére az ellenőrzésben még sok a formális elem és gyakran elmarad a felelős- ségrevonás. Kitűnik az is a dokumen­tumokból, hogy formájában, tartalmában és módszereiben sokat fejlődött nálunk a kol­lektív vezetés: a vezető tes­tületek jobban előkészítik a döntéseiket, s nem egy hatá­rozat, dokumentum a dolgo­zók bevonásával készült. Érdeme a kötetnek, hogy megmutatja: 1957. óta a sza­vak és a tettek egységet tük­röznek, s a párt politikája fo­lyamatos. E politika legfőbb céljának tekinti a dolgozóik: felemelését, a nép életének gazdagabbá, tartalmasabbá tételét, ötvöződik benne a nemzetközi haladásért és or­szágunk fejlődéséért folytatott küzdelem, a társadalom és az egyén anyagi, szellemi boldo­gulásának egysége. S még valamit tükröznék a kötet dokumentumai, még­pedig pártunk nyílt, őszinte politikáját. Ez a nyíltság hi­telesíti a dokumentumokiban foglaltaik valódiságát Ezt, ha közvetve is, jól példázza Ká­dár János mondása: „Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdés­ről Budapesten, New Yorkban és Moszkvában. ugyanazt mondjuk és nem a helyzet­nek megfelelően variálunk.” Mindkét kötetet a Párttör- téneti Intézet munkaközössé­ge állította össze. Az előszót Vass Henrik írta, aki egyben nagy és körültekintő szerkesz­tői munkát látott eL A kötet szerkesztése során a címeket egységesítették, a határozatok létrejöttének időpontját fel­tüntették, s azokat a doku­mentumokat, határozatokat, amelyek most kerültek nyil­vánosságra, jegyzetekkel lát­ták el. A szép formátumú és kivi­telű kötetet a kiadó részéről Feles Györgyné gondozta, a kötésterv Szántó Tibor mun­kája. Gáli Sándor |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom