Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

1978. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT A pápa beiktatására Állami és egyházi küldöttség utazott Rómába 1. János Pál pápa ünnepé­lyes beiktatására a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és a kormány képvisele­tében pénteken Rómába uta­zott Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Miklós Imre államtitkár, az Állatni Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső, ha­zánk római nagykövete. ★ Az ünnepi alkalmon a ma­gyarországi római katolikus egyházat Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar elnöke vezetésével püspökkari delegáció' képviselt Szövetség gázvezeték Utolsó szakasz A Szövetség gázvezeték szov­jet építői hétfőre a magyar szakaszon is befejezik a csö­vek átkötését. A napokban elérte teljes hosszát a világ legnagyobb, szocialista összefogással épü­lő gáztávvezetéke Orenburgból Ivano-Frankovszkig. Hozzá­láttak a nyomáspróbákhoz, ve­zeték kifúvatásához. A szov­jet munkások vállalták, hogy a csőkígyó utolsó magyar szakaszán hétfőre befejezik, ami még hátra van: 4 hegyi folyón a csövek átkötését. Tisztelet a bányászoknak Havasi Ferenc beszéde az országos ünnepségen Mint 25 éve mindén esz­tendőben, idén is a bányá­szokkal együtt emlékezik meg az ország 1919. szeptember hatodikéról. Arról, hogy ezen a napon Tatabányán a kive­zényelt csendőrök tüzet nyi­tottak a munkaidő kíméletlen meghosszabbítása, s a soroza­tos letartóztatások ellen tün­tető bányászokra. A régi harcok, s a mártírok emlékét őrző bányásznap idei központi ünnepségét -tegnap a virág- és zászlódíszbe öltözött pécsi sportcsarnokban tartot­ott vatták a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szénbányászati minisztériu­mának képviselőd. a hazai társvállalatok, továbbá a len­gyel és az NDK-beli testtér- váLbailatok delegációi. Az elnökségben foglalt he­lyet Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Simon Pál nehézipari miniszter. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára és Se­regi János, a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt vezérigazga­tók meg. A vendégek között I tója. Biztos jövő az ezredfordulóig Havasi Ferenc ünnepi be­szédének bevezetőjében a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának üdvözletét tolmá­csolta a bányászoknak, majd így folytatta: — A mai napon és ezen az ünnepségen azokat köszönti az ország, akik az emberiség egyik legősibb foglalkozásának irtai művelőiként becsületes, kemény munkával felszínre hozzák a föld mélyének kin­cseit. Népünk figyelme azzal a tisztelettel és megbecsülés­sel fordul mia a szén és az érc, az olaj és a bauxit, s a többi hasznos ásvány szor­gos bányászai felé, amelyet ez a szakma évszázadok során vívott ki magának, s megér­demelten birtokol ma is. A szónok ezt követően át­tekintette a magyar bányászat, a magyar bányiamun'kásság történetét, kegyelettel emléke­zett a bányászat mártírjaira, a bányászküzdelmek hősei­re. majd a következő idő­szak fejlesztési lehetőségeivel, a magyar bányászat jövőjé­vel foglalkozott. — Széntermelésünk — han­goztatta — a meglévő és a továbbműködő bányák korsze­rűsítésével, valamint új bá­nyák telepítésével az évezred végéig kétszeresére, szü&ség esetén pedig még ezt is meg­haladó szintre növelhető. A műszakilag megvalósítható legnagyobb hazai széntermelés is csupán azlt jelenti azonban, Az egészségügyre háruló feladatok jobb, hatékonyabb ellátása érdekéiben jelentős tartalmi, módszertani és szer­vezeti változások kezdődtek el az egészségügyi oktatás minden szintjén .— állapította meg az a beszámoló, amelyet ■Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár terjesztett az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága elé pénte­ken a Parlamentben. Pesta László elnökletével tanácsko­zott a bizottság, amely az or­vosképzés időszerű kérdéseit tekintette át. Hazánkban a hatéves or­vosképzés az első három év­ben magas színvonalú elméle­ti alapképzést nyújt, s erre épül a második hároméves ciklusban a klinikai, azaz a gyakorlati képzés. A cél az, hogy hazánk négy orvosegye­teméről, az orvostudomány el­méleti és gyakorlati alapele­meit jól ismerő orvosok ke­rüljenek ki. A budapesti, a szegedi, a debreceni és a pé­csi egyetemen jelenleg össze­sen mintegy '8100 hallgatót képeznek, közülük az általá­nos orvoskarokon mintegy 6500-an tanulnak. Évente csaknem ezer általános orvos, valamint 150 fogorvos és 200 gyógyszerész szerez diplomát. A képzésnek azonban állan­dóan fejlődnie kell, lépést kell tartania a gazdasági, tár­sadalmi és tudományos fej­lődéssel. Ezt szolgálja pél­dául az ismeretanyag korsze­rűsítése. Gonda György, az Országos Egészségnevelési Intézet igaz­gatója azt szorgalmazta, hogy a betegségmegelőzés, az egészségnevelés oktatásában egységes szemléletet és gya­korlatot érvényesítsenek. Ka­posvári Júlia, a bizottság tit­kára rámutatott, hogy egyes — kevéssé népszerű — orvo­si szakmákat a képzés ideje alatt az oktató intézmények­nek keli megismertetniük és megszerettetniük a fiatalok­kal. Ennek egyik nélkülözhe­tetlen módja a gyakorlati képzésben részt vevő intéz­mények körének lényeges ki- szélesítése. A felszólalók szinte mind­egyike szólt arról, hogy a ma­gas színvonalú oktatással egy­idejűleg háttérbe szorult a leendő szakemberek nevelése. Déváid József Borsod megyei képviselő rámutatott arra, hogy jelenleg szinte kizárólag a felvételi tantárgyakból el­ért eredmény alapján kerül be valaki az egyetemire, nincs olyan jó módszer, amellyel a leendő hallgatók alkalmassá­gát, az orvosi pálya iránti el­hivatottságát tudnák vizsgál­ni. Cserháti István, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ok­tatási rektorhelyettese az egyetemi oktatómunka meg­becsülésének fontosságáról szólt, Czerván Mártonná, a SZOT szociálpolitikai osztá­lyának vezetője pedig arról: örvendetes, hogy mind széle­sebb körű az üzemorvosi há­lózat, egyre több orvos vá­lasztja ezt a pályát. A vitában elhangzottakra Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­je, Forgách Iván osztályvezető és Zsögön Éva államtitkár vá­laszolt. hogy a szénbányászait lehet­séges többlete energiaszükség­letünk növekedésének mintegy 35 százalékát' tudja majd fe­dezni. Havasi Ferenc a továbbiak­ban hangsúlyozta: a szánhid­rogén termelés bővítésére — bármilyen kedvezők is ebben a vonatkozásiban1 a gazdasági eredmények — gyakorlatilag nincs lehetőség. A jelenlegi színit tartásához is a feltáró, kutató murika fejlesztésére, új előfordulások bekapcsolá­sára, új művelési eljárások alkalmazására van szükség. E fejlesztési elképzelések valóra váltása — mint azt Ha­vasi Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta — az évezred végéig kétszeresére növelheti ásványi nyersanyag termelé­sünket, mégpedig a jelenlegi létszám 20 százalékos csökke­nése mellett. Kifejtette: a hangsúly a termelésnövelés és a létszámcsökkenés összekap­csolásán van, azon, hogy két­szeres termelést érhetünk el a jelenlegi létszám 80 százaléká­val. A haziai bányászlkodás lehe­tőségeinek maradéktalan ki­használása mellett is tovább nő az ágasait szocialista integ­rációs kapcsoliaitaiinaik szerepe. Gondolunk itt elsőként — mon­dotta az MSZMP KB titkára — a KGST-hez tartozó orszá­gokkal, köztük is a Szovjet­unióval való együttműködés­re. '■A' Havasi Ferenc — tegnapi pécsi tartózkodása során Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Kapolyi László nehézipari mi­niszterhelyettes társaságában ellátogatott a Mecseki Ércbá­nyászati, VállaLalthoz. A Köz­ponti Bizottság titkára leszállt a bányába is. Helyszínen te­kintette meg a korszerű tech­nikát és technológiát alkalma­zó IV-es üzem vágatait, mun­kahelyeit. Ezt követően az épü­lő V-ös bányaüzemet, a terv­időszak legnagyobb Baranya megyei ipari beruházását ke­reste fel. Ä gazdasági sikerek forrásai Javul a szakszervezetek termelést segítő munkája Pest megyében Egy év alatt Pest megyében a szocialista ipar termelése az országos átlagot meghaladóan 8,9 százalékkal emelkedett, s ezzel egyidőben a foglalkozta­tottak száma mindössze 1,2 százalékkal nőtt. A termelés emelkedésének 86 százaléka tehát a termelékenység javu­lásából származik. Mindehhez hozzájárult a műszakpótlék be­vezetése, az üzemi demokrácia erősödése is. A műszakpótlék nyomán kedvező változások Tavaly az iparban a mű­szakpótlék bevezetése óta a fizikai dolgozók átlagbére 11.1 százalékkal növekedett. A vál- tóműszakban dolgozók a ne­hezebb körülményeik elisme­réséül egy év alatt 900—1470 forint többletjövedelemhez ju­tottak — állapította meg az SZMT elnöksége tegnapi ülé­sén. Az SZMT közgazdasági osz­tálya huszonnégy vállalat 22 ezer fizikai dolgozójának munkaidejét vizsgálva, megál­lapította, hogy a műszakpót­lék bevezetése következtében most már nem a délelőtt dol­gozók száma nő, hanem éppen fordítva, egyre többen kérik át magukat délutáni vagy éj­szakai műszakba. Egyértelmű a délutáni és éj­szakai műszak bevezetésének és kiterjesztésének a célja: a nagy értékű gépek minél jobb kihasználása. De nem mindig előnyös, ha a máso­dik vagy a harmadik műsza­kot aránytalanul az első rová­sára bővítilk. Egyelőre ez ugyan még nem gond, de máir arra is akadt példa, hogy dél­előtt álltak a gépek, mert kezelőik — a műszakpótlék miatt — a délutáni műszakot választották. Az SZMT elnökségi ülésén felvetődött az a kérdés la. hogy az üzemek vajon megfe­lelően felkészültek-e a máso­dik és a harmadik műszak be­vezetésére, illette kiterjeszté­sére. Gondoskodtak-e például az étkezési lehetőségeikről, az utazási feltételekről? A kát- három gyermekes anyák ugyanis csak akkor vállalhat­ják a több műszakos munkát, ha gyermekeik elhelyezését. étkeztetését megnyugtatóan meg tudják oldani. A műszakpótlék bevezetése óta egy szokatlan jelenség ta­núi is lehetünk. S ez a mun­kaerő úgymond hazafele áramlása — hangzott el az elnökségi ülésen. Korábban a magasabb fizetésért sokaii in­gáztak, a lakóhelyüktől mész- sze dolgoztaik, most viszont egyre többen mennek vissza a lakóhelyükhöz közeli üzem­be — ha ott is fizetnek mű­szakpótlékot. Persze, csak alt­kor kedvező ez a folyamait, ha egészséges murikaerőátcso- portosulást eredményez. Az SZMT elnöksége megál­lapította, hogy a műszakpót­lék bevezetése — legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt támasztják alá — hatékonyan segíti az egyes műszakok kö­zötti megfelelő arányok meg­teremtését, bár ez a folyamat még nem fejeződött be. Fon­tos, hogy a szakszervezet ér­dekelt szervezeted, bizottságai, tisztségviselői a témával az eddigieknél többet foglalkoz­zanak. Elsősorban azt kell vizsgálniuk — mutatott rá a testület —, hogy a munkahe­lyeken hogyan használják ki a gépeket, technikai berendezé­seket Tartalmában gazdagodott az üzemi demokrácia Ugyancsak a termelés fon­tos tényezője az üzemi demok­rácia fejlesztése. Ezt célozta a Minisztertanács és a SZOT tavaly hozott közös határoza­ta. Az azóta eltelt időszak me­gyei tapasztalatairól is tár­gyalt az SZMT elnöksége. El­sősorban annak a hetvennégy vállalatnak a módszereit vizs­gálta, ahol már létrehozták a vszt-, szb-bizatimiak együttes tanácskozását, mint az üzemi demokrácia egyik fórumát. Megállapította az elnökség, hogy a határozat megjelenése óta, elsősorban a kijelölt het­vennégy vállalatnál továbbfej­lődtek az üzemi demokrácia formái és azok tartalma gaz­dagodott. A fórumok munká­jában egységesebb a felfogás és a cselekvés. Tovább növe­kedett a munkások részvétele a termelési, gazdasági felada­tokkal kapcsolatos döntések­ben. Az üzemi közvéleményt jobban foglalkoztatják a vál­lalati /ügyek, a feladatok, a gondok. Nőtt a dolgozók tár­sadalmi, termelési aktivitása, és a fórumakor! a korábbiak­nál több érdemi javaslat, ész­revételek, vélemények hang­Nehéz aratás után Elismerés a helytállásért A mezőgazdasági termelés helyzetéről, további feladatai­ról, a dolgozókat újabb igye­kezetre késztető időszerű ten­nivalókról tájékoztatta Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter teg­nap a MEDOSZ központi ve­zetőségét. A miniszter megemlékezett az idei nehéz aratásról. Meg­állapította, hogy a mezőgazda- sági üzemek nemcsak példásan A KIOSZ jubileuma Szolgáltatás nyoicmilliárdért Beváltak a jogszabály-változtatások — hangsúlyozta a Pest megyei felszólaló A magyar kisiparosság ér­dekképviseleti szervezete meg­alakulásának harmincadik év­fordulóját ünnepelte tegnap az új Városháza dísztermében a KIOSZ országos választmánya. A jubileumi ülésen megjelent Bonifert Ádám, az. MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Dob- rotka László, könnyűipari mi­niszterhelyettes. Ott volt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Molnár József, a KIOSZ el­nöke ünnepi beszédében mél­tatta a harminc év eredmé­nyeit, majd kiemelte: a jelen­leg dolgozó csaknem kilenc­venezer kisiparos egyre javuló feltételek ' mellett végezheti népgazdaságilag fontos mun­káját. A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítéséről szól­va kijelentette, hogy e tevé­kenység értéke az idén eléri a nyolcmilliárd forintot. Hason­lóan kedvező a helyzet az im­portot pótló kisipari áruterme­lésben. Ennek értéke tavaly 13 milliárd forintot tett ki. Az ünnepi beszédet hozzá­szólások követték. A KIOSZ Pest megyei vezetősége képvi­seletében Pej János, a nagy­kőrösi városi szervezet titkára elmondta, hogy megyénkben jelenleg harminckét kiemelt szakmában 9600 kisiparos dol­gozik. Méltatta a tavaly beve­zetett ipar- és adójogszabály­változtatások jelentőségét, amelyek Pest megyében is elő­segítették a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások színvonalá­nak e'melését. Arról is szólt, hogy ugyan a korábbi évek műhely- és létszámgondjait si­került enyhíteni, ennek elle­nére a kisipar a megyében még nem mindenhol tudja kielégí­teni az egyre növekvő igénye­ket. A jövőben — fejezte be hozzászólását Pej János — to­vább kell csökkenteni a hiány­szakmákat, s a területi ellá­tottság fokozott javítására lesz szükség. H. I. elvégezték feladatukat, mun­kájuk eredménye is megfelelt a terveknek. A búzatermelés fejlődését az idei nehéz nyár sem törte meg, biztosított az ország ellátása és nemzetközi kötelezettségeinknek is eleget tudunk tenni. A soron követ­kező hasonló nagy munka a kukoricabetakarítás, annál is inkább, mert bár a vetésterü­let valamivel nagyobb a tava­lyinál, de elmaradt a terve­zettől. A jelenlegi kilátások biztatóak ahhoz, hogy gondos munkával raktárba kerülhes­sen az a mennyiség, amit a népgazdasági terv előírt. A mezőgazdasági termelés helyzetét összegezve a mi­niszter megállapította, hogy ebben az évben s a tervidő­szakban időarányosan, a ko­rábbi hátrányokat megszüntet­ve, az előírásoknak megfele­lően fejlődött a népgazdaság e fontom ágazata. Komoly gond, hogy a mezőgazdaság hatékonysága elmarad mind a tervezettől, mind a lehetősé­gektől E fontos tényező javí­tásával, az átlagosnál valami­vel jobb természeti és gazda­sági feltételekkel azonban el­érhetők lesznek a népgazda­ság jövő évi és 1980-ig megha­tározott mezőgazdasági terme­lési céljai zottaik el. Ezek a feladatok végrehajtásának ha­tékony támogatásával párosul taik. A vszt-, szb-bizalmiak együt­tes tanácskozásának létszáma, összetétele általában megfe­lelt a munkahelyi dolgozók arányos képviselete követél­ményének. A tanácskozásokon fontos témákats tűztek napi­rendre. Például a kollektív szerződés végrehajtásáról szó­ló beszámolót, módosító javas­latokat, a vállalati szociálpo­litikai terv megvitatását. Meg­vizsgálták a szociális-kulturá­lis alapok felhasználását, vé­leményezték a gazdasági ve­zetők munkáját. Töibb vállalatnál azonban helytelenül, egyszerre öt-tíz napirendi pontot Is tárgyalt az együttes ülés. Néhány alap- szervezet pedig a gazdasági vezetők munkájának elbírálá­sánál bizonytalan, oktalanul úgymond: óvatos volt. Sőt, egy- egy vállalatnál, például az Egyesült Izzó váci Fényforrás és Alkatrészgyáránál, a Vác és Vidéke Afésznél él is mu­lasztották ezt a fontos véle­ményezést. Az új jogkörrel felruházott vállalati szocialista brigádve- zetöi tanácskozások tapasztala­tai azt mutatják, hogy több­ségüket jól előkészítették, az aktivitás, az érdemi munka jellemezte azokat. A termelési tanácskozások viszont az üzemi demokrácia sok lehetőséget nyújtó fóruma helyett tájékoz­tató jellegűvé váltak. Több­ségükön csupán az eredmé­nyeket és a feladatokat is­mertetik, jóllehet ott a vé­leménynyilvánításra is teret kell adni. A termelési tanács­kozásnak egyben a döntéseket, a határozatokat előkészítő funkciót is be kell töltenie. Ahhoz, hogy az üzemi de­mokrácia új fórumai megfele­lően működjenek, módosítani kell a vállalati ügyrendet, a működési szabályzatot. Ez azonban a legtöbb helyen még nem történt meg. S ezért nem készítették el a szakszerveze­ti szervek működési szabály­zatát sem. Ugyancsak számos vállalatnál hátra van még a vszt-, szb-bizalmiak együttes ülése összetételének és létszá­mának meghatározása, a bi­zalmi küldöttek megválasztá­sa. Az elnökség állásfoglalása szerint október végéig minde­nütt ki kell alakítani a fó­rumrendszert. Ennek feltétele, hogy legalább szeptemberben befejezzék a vállalati ügy­rendek korszerűsítését. Így az '■együttes tanácskozások már véleményezni tudják az 1979. évi vállalati gazdasági terve­ket. Szente Pál KGST-konferencia Ajánlások és kutatási program Az ergonómiai kutatások eredményeinek szélesebb körű gyakorlati elterjesztésére dol­goztak ki ajánlásokat a pén­teken véget ért KGST-tagor- szágok III. ergonómiai konfe­renciájának szervezői. A ta­nácskozás tapasztalatait össze­gezve megállapították: legfon­tosabb feladat, hogy az egyes tagországokban folyó kutatási eredmények adaptálására a többi országban is megteremt­sék a szervezeti feltételeket. Az ajánlások kidolgozása mel­lett a konferencián a követ­kező évek kutatási program­ját is felvázolták a részvevők. A fejlődő egészségügy igényei szerint PARLAMENTI BIZOTTSÁG AZ ORVOSKÉPZÉSRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom