Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
Megszépülnek a főtéri épületek Állványerdő borítja a Március 15. tér műemlék jellegű épületét. A városi tanács ebben az évben is nagy összegeket költ épület-felújításokra, a főtér barokk stílusú házai is megszépülnek. Iványi Károly felvétele Nincs felső határ? Megszoktuk már, hogy a szórakoztató . programokért időnként többet kell fizetnünk. Feláras jeggyel nézzük például a sikeresebb krimiket, kalandfilmeket • a moziban. Mégis szemet szúrtak a hét elején kihelyezett rajzos plakátok, melyek szerint a hét végén bált rendeznek egyik éttermünkben. Horváth István népdalénekes, Járóka Sándor és zenekara ad műsort s a belépőjegy, melynek árában a vacsoráé is benne van, 150 forint. Váci viszonylatban ez rekord. Gyors számítás: 75 forintért árusítják az Országos Filharmónia három koncert meghallgatására jogosító, legmagasabb árú bérletét. Másfél száz forintért operaelőadást nézhetünk Budapesten, busszal mehetünk-jöhetünk, s még szerény vacsorára is futja belőle. Ellenérv: nem kötelező a Horváth—Járóka-műsor. Ez igaz. De el tudunk képzelni árellenőrzést a szórakoztatóiparban is. P. Mikor keletkezeit? Magyar ráják külvárosa EVLIA CSELEBI török világutazó és történetíró 1663- ban, Vácról készített, érdekes leírásában , szól külvárosáról is: „E városon kívül szintén a várral összefüggően van a magyar ráják külvárosa, amely egyszeres kerítésű külváros, minden oldalon törésekkel, köröskörül árok övezi, mely a Duna vizével van tele; magyar külváros.’’ E leírásból, Tragor Ignác már egyik munkájában azt a következtetést vonta le, hogy a törökök egészen kiszorították helyükről az ottani lakosokat, akik a régitől északra, új várost alapítottak. „A behódolt keresztények (ráják) különb városát Tabánnak hívták” — jegyzi meg Vác egykori történésze. Mikor keletkezett a külváros, és valóban abba szorultak ki Vác magyar lakói? Az újabban kiadott török szandzsák-összeírások és a néhány évtizede ismert, 1570, körül keletkezett házösszeírás tüzetes vizsgálata segít választ találni e nehéz kérdésre. 1570- ben tíz városnegyed közül kettő érintkezik a várárokkal, mezővel, omladozó városfallal, a harmadik pedig velük határos. Az egyik negyed, amely a Sáros utca nevét viseli, elárulja, hol kell keresnünk helyüket, a Lökös és Kis utcával együtt. Hosszadalmas és bonyolult feladat lenne bizonyítanunk, melyre itt helyünk sincs, miként függött össze a három utca a város északi határával. A Kis utca és a Sáros utca egyik házsora még a régi város területén feküdt, a másik viszont azon túl, üres telken épült, a Lökös utcával együtt. Közöttük befemetődött középkori várárok, kertek, ütött- omladozó városfal. Térképre vetítve a házakat és a tulajdonosok neveit, meg-, lepő eredményre «jutunk. A város volt határán túl, tehát a tulajdonképpeni külvárosban csak 1559 után építkeztek, részben a városból származó fiatalabb nemzedékbeliek, részben a Vácra időközben beköltözőitek. A Sáros utca külső sora a Bécsi kaputól, félkarajban a Hatvani (későbbi nevén Kosdi) kapuig terjedt, beletorkollva a mai Széchenyi utcába. A Löjíös utca kettős házsora a Bécsi-kaputól északra, a mai Tabán helyén található, párhuzamos a Kis utcával. Kapcsolódott hozzá a Du- na-parton, 1559 után, puszta helyen települt, új házsor, azon túl a mező és a Cselebi által említett várárok húzódott. Eléggé távol kellett lennie, va_ lahol a mai fegyház tájékán, hogy a Duna vizét belevezethessék. I A TÖRÖK VÁROSNEGYED a Kászim bej mecset, a Hasz- szán vojvoda mecset és a Kosdi utca körül alakult ki, kincstári, papi házak, elhanyagolt, elmenekültek magántulajdonú házainak legfoglalásával, és néhány vétel útján cserélt gazdát. A Nagy utca és a Piac-tér jobban megépített, emeletes és földszintes kőházainak nagyobb része még magyarok tulajdonában található 1560— 70 táján, főképpen kereskedők és iparosok által lakottan. Találkozunk Tragor óta újabban olyan vélekedéssel, mely szerint a törökölt a város lakóit az 1620-as évek elején szorították ki a külvárosba. A XVII. században keletkezett négy püspöki összeírás nem említ külvárost. Az 1625-beli ennyit mond: „Váci váras. Vagyon abban háromszáz ház, mindazon által szenvedett nagy égéseket.” 1641-ben 138, majd 1653-ban 239 lakosát sorolja fel névszerint a dézsmajegy- zék. Cselebi 1663-ban, Vácon ezer zsindelytetejű házat vesz. számba, hacsak nem úgy gondolja, mint az 1570-es években készült összeírásban olvasható, miszerint csaknem 50 töröknek egy-két szobája nagyobb egyházi épületekben volt, amiket külön-külön háztulajdonnak tüntettek fel. A városnak a hódoltság teljes idején működött píolgári közigazgatása, élén két városbíróval és szenátorokkal. E tény még nem bizonyítaná lakásukat a város területén, nevük azonban szerepel az 1641. évi összeírásban, azzal a Tor- daí Miklós nevű váci polgárral együtt, akinek Duna felőli háza a városban Kopasz Szíjgyártó István telkével határos, mely az utca közepén, a templom szomszédságában feküdt. Ezt igazolják 1687-ben, a telek eladása alkalmával a város jelenvolt esküdtjei: nekük, Tor- dai Miklósával együtt, szintén megtalálható az 1641. évi dézs- majegyzékben. (Az 1687. évi okmány szövegét korábban közöltük.) Vác városát a török tíz mahalléra, azaz kerületre osztotta fel. A XVII. század második felében Cselebi, ittlétekor öt városnegyedet talált. Ez a beosztás megfelel annak az 1713-ban is fennállónak, mely ugyan négy fertályban írja össze a lakosokat, az elsőhöz sorolja a különálló Tabánt. Ott találkozunk első ízben e külvárosi negyed elnevezésével. Az első fertály a Bécsi-kaputól, a Fő utca jobb oldala, Németvárosig, a második a Bécsikapu és Kosdi-kapu, közötti háztömb, a harmadik onnan a Németvárosig terjedt. „Fertály negyedik tudniillik Német városának” lakói EDDIG ÜGY TUDTUK az 1715. évi országos összeírásból, hogy Vácon akkor 151 család lakott. A most talált, két évvel korábbi időben kelt összeírás 360 nevet tartalmaz, amely meglepő új adatával bizonyítja, hogy a városnak sokkal több lakója volt akkor, tehát mintegy 1800 emberrel számolhatunk. Az 1800-ban természetesen nem szerepelnek a városból kitelepült reformátusok, akik akkor mék Cselőtén laktak, s csak egy év múlva költöztek, be, megszállva Kis- Vácot, mely nem tartozott a külvároshoz. Jakus Lajos XXII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 13., SZERDA Fél évszázados falak között Felújítás és korszerisltés Dobozokban továbbított küldemények Vácott a húszas évek végén több középületet adtak át rendeltetésének. Abban az időben épült a rendőrkapitányság az egykori iparudvar helyén, kul'túrotthont avattak a Csányi (mai Lenin) úton és a Kossuth utcai földszintes épületből emeletes, új otthonba költözött a főposta. Közvetlen tárcsázással A felszabadulás után a távbeszélő-központot korszerűsítették. • Először a hangos számkéréses rendszert váltotta fel az automata tárcsázás, majd — országosan is az elsők között — 1971. végén, gépkapcsolású központot helyeztek üzembe, s azóta a váci előfizetők közvetlen tárcsázással hívhatják a budapesti, valamint a más, nagyobb helységekben lakó előfizetőket. A közvetlen közönségszolgálat maradt a régi, ma már fél évszázados épületben. A főpénztár, a levél- és csomag- felvétel, a hírlaposztály, a rádió és tv osztály forgalma rohamosan nőtt, s növekszik napjainkban is. A brigádokról — elismeréssel A közelmúltban búcsúztatták a nyugdíjba ment Rákóczi András hivatalvezetőt, aki 38 évet töltött a posta szolgálatában, s 25 évig irányította a kollektívát. Lelkiismeretes munkájáért megkapta a posta kiváló dolgozója kitüntetést. Az új hivatalvezető Pomo- zi Miklós, aki már korábban is — helyettesként — ott dolgozott, s akinek szaktudása hivatásszeretettel párosul. Elmondta, hogy fokozódó forgalommal a váci góchivatail lett a közelmúltban, s a környező kishiyatalokat is kisegíti, helyettesítések esetében. Elismeréssel beszélt a négy postás kollektíváról, a felvétel Gagarin brigádjáról, a kézbesítők Béke brigádjáról, a távbeszélő központ Hámán Kató brigádjáról, és a hírlaposztály Zrínyi Ilona brigádjáról. Az élüzem címért A Gagarin brigádot Pintér Istvánná vezeti. A kollektíva 1959-ben alakult. huszonegyen dolgoznak együtt, s közülük 18 a törzsgárda tagja. Eddig nyolc alkalommal tüntették ki a brigádot, legutóbb elnyerte az aranykoszorút. A munka intenzitását szemlélteti, hogy a pénzfelvevők egy óra alatt mintegy 150 felvételt bonyolítanak le. A brigád tavaly 120 társadalmi munkaórát vállalt. Egy idős postást is patronál: naponta viszi az ebédet a lakására, s az otthonát is tisztán tartja. Pomozi Miklóssal két időszerű témáról is beszélgettünk: a főposta rekonstrukciójáról és az új, automatizált levélfeldolgozásról. Pályaszéli jegyzet Másodpercekre a győzelemtől A középmezőnyben a Híradás Már jó néhány perce véget ért a Híradás—SZEOL AK találkozó, Jeszenszky István, a váciak mestere azonban még mindig izgatottan sétált föl- alá az öltözőfolyosón. — Biztos győzelmet engedtünk ki a kezünkből — dohogott az edző. — Egy-nul- lára vezetve óriási helyzeteket puskáztunk el, a hajrában pedig taktikai fegyelmezetlenségek sorozatát követték el játékosaim. Ha jobban ossz- pontosítanak, az utolsó percben kapott egyenlítő gólt feltétlenül elkerülhették volna. A szegediek táborában jóval nyugodtabb volt a hangulat. Dr. Dunai János, a vendégek vezető edzője a következőképpen értékelte a mérkőzést. — Egy félidőn át a hazaiak, egy félidőn keresztül mi irányítottunk. Az eredmény igazságos, még akkor is, ha a találkozó lefújása előtti másodpercekben, bevallom, már magam sem hittem az egyenlítésben. ★ Az ominózus szegedi gólról a lelátón megoszlottak a vélemények. — Hegedűs hibája! — jelentették ki sokan, de legalább annyian voltak, akik Petró lövését védhetetlennek vélték. A magunk részéről az utóbbi táborhoz csatlakozunk. Hogy is' volt csak? Kozma II. ívelte be jobbról a szabadrúgást, Varga ugyan elfejelte a labdát, ám az pontosan a nemrég pályára küldött Petró mellére szállt. A szegedi játékos lekezelte a pettyest, és 18 méterről, a levegőből, irtózatos erejű bombát küldött a jobb sarok irányába. Hegedűstől, véleményünk szerint, már az is remeklés volt, hogy érinteni tudta a labdát, igaz, ha valahogyan kiüti a lövést, az lett volna az igazi bravúr. ★ Már a múlt héten is megírtuk, a váci védelem könnyen zavarba hozható, a felesleges könnyelműségekről azonban akkor nem ejtettünk szót, pedig olykor hajmeresztő megoldásokat választanak a Híradás védői... Íme, a vásárnapi mérkőzés egyik nagy jelenete! Egy hoisszú szegedi indítást követően, Hegedűs a 16-oson kívülre futva próbálta megállítani a labdára rajtoló Jerneit. A kapus előbb is érte el a bőrt, mint a vendégek balszélsője, ám ahelyett, hogy az oldalvonalon túlra tisztázott volna, továbbgurított a büntetőterületen belül tartózkodó Vargához. Gondoltuk, a középhátvéd most már kivágja a labdát a kapu előteréből. Hát rosszul gondoltuk! Varga megvárta, amíg Jernei megtámadja őt, azután egy elegáns csellel lerázta a 11-es számú Tisza-par- ti fiút. Közben üres volt a váci kapu... Az életveszélyes megoldás láttán, egy pillanatra döbbent csend támadt a nézőtéren, pedig Varga sokszor fölösleges trükkjeit máskor mindig nagy ovációval fogadja a hazai közönség. ★ S hogy mit vesztett a Híradás a 90. percben kapott góllal? Nem csupán egy pontot, hanem az élmezőnyhöz csatlakozás lehetőségét is. Ha, tegyük fel, 1:0 marad a végeredmény, akkor most a Vác a bajnoki táblázat 6. helyén áll, mindössze két pontnyira a listavezető Volántól. Ez azonban csak feltételezés. A valóság: a nem túlságosan örömteli 10. helyezés, ahonnan, ismerve a mezőny kiegyensúlyozottságát, nagyon-nagyon nehéz lesz felkapaszkodni a tabella első felébe. Hegyi Iván A tervek szerint, 1979 elején elkezdik az épülettömb korszerűsítését és felújítását. Előreláthatólag az építkezés idejére idegen épületbe költöznek. Megerősítik az alsóvárosi és a deákvári hivatalok személyzetét, s már. most kérik a lakosság megértő segítségét. Nagyon szép és korszerű postája lesz a Dunakanyar ipari központjának és előreláthatólag 1979/80-ban kétezerrel növekszik a távbeszélő-előfizetők száma, következésképp a központi kapcsolóterem bővítésén túl, gondoskodni kell a szükséges kábellefektetésről is. A postás kollektíva az él- üzem cím elnyeréséért dolgozik, s a tervtúlteljesítést a minőségi szolgáltatás fokozását, tartja a legfontosabbnak, a pártszervezet és a hivatal- vezetőség cselekvési programja, valamint a munkaverseny- szerződések szerint. A dolgozók naponta találkozna!; a lakosság nagy részével, s nem közömbös, hogyan értékelik munkájukat. Kérés a lakossághoz Az automatikus levélfeldolgozásról sokat írtak a lapok. Továbbra is kéri a posta- hivatal, a közönség segítségét az új rendszerű címzésben. Vácott a feladott levelek közül 65 százalék felel meg az előírásnak, jobb az országos átlagnál, de az arány még tovább javítható. A lakosok jobban megtartják az előírásokat, mint a közületek. Vác úgy segíti a 72_es postahivatal levélfeldolgozását, hogy egyirányba rakja, dobozokban továbbítja a küldeményeket. A Vácról Vácra feladott, s a közvetlenül, például nógrádi helyekre Irányított levelek nem kerülnek központi feldolgozásra. A hivatalvezető búcsúzáskor ismét csak a közönség segítő támogatását kérte: címezzék előírás szerint a leveleket, a pénzt ne csúcsidőben vigyék feladásra, a pénzküldeményre várók ne tartsák fel az induló kézbesítőket a postaépület előtt. Papp Rezső Moziműsor A váci Madách Imre Filmszínházban (Lenin út 58.), szeptember 14—18: Keoma (színes olasz westernfilm). — Szombaton este 10 órakor: A négy testőr (angol történelmi kalandfilm). — Vasárnapi matiné: Az áruló balegyenes (szovjet bűnügyi történet). — Szeptember 18—20 (délután): A Sólyom nyomában (NDK- filmfelújítás) — (esti műsor): 18-án: A férfi (színes NDK film), 19-én: Bankett (NDK film) és 20-án: Eldorádóban (színes NDK film). CIPOVASAR! A BOLTJÁBAN Vácott, Széchenyi u. 3. divatos mi, Sérti- és gyermskszmiélokat különféle Amíg a készlet tart! Néhány cikk az áruválasztékból: Női szandál éksarokkcl 150 Ft helyett 78,50 Ft-ért Női bőrszandál éksarokkal 325 Ft helyett 195,Ft-ért Női cipő 190 Ft helyett 105,Ft-ért Férfi bőr víkendcipő 275 Ft helyett 150,Ft-ért
