Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! az'mszmp PEST MEGYEI BIZQTTSÁGÁ/ÉS a megyei tanács lapia XXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM AHA 1 FORINT 1978. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP Konténerek Amerikába, Afrikába Új típusok készülnek — sorozatban Ellentétek Az ellentétek, ha hihe­tünk a köznapi böl­csességnek, vonzzák egy­mást. Ezt látszik igazolni a gazdaság bonyolult tere­pén is, közelebbről most a könnyűiparban a fő jellem­ző, nevezetesen az, hogy miközben a létszám folya­matosan apad, a termelés folyamatosan növekszik. Ha valami, akkor az ilyesfajta kétirányú mozgás igencsak ellentétes. Volt. S a négy­betűs szócska hangsúlyos­sá tétele az eltérő szedés- móddal változást sejtet, ré­gi beidegződések föladá­sát, ez utóbbiak között pél­dául annak az alapelvnek számító tételnek a mellő­zését, hogy ha lesz több ember, akkor lesz nagyobb termelés. Hosszú évek óta nem­hogy több ember nincsen, hanem az akkor kevésnek tartott létszám is folyama­tosan zsugorodik a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységében. Ennek ellenére fokozatosan növelni tudták a termelési értéket, ahogy ennek meg­felelően változott a terme­lékenység mutatója is. A magyarázatot többféle irányban kell keresnünk. Az első: a korábbiakhoz ké­pest lényegesen változott a gyári vezetés szemlélete, egyre inkább megkülönböz­tetett figyelem kísérte az élőmunka felhasználását. A másik irány: ha némileg hosszabb időre kiterjedve is, de érezhetővé vált a technikai megújulás, ami ma sem fejeződött be. A harmadik: módosul a ter­mékszerkezet, ahogy a ha­gyományosnak számító kó- tőfonalak előállítása mér­séklődik, úgy bővül a ke­resettebb, értékesebb szö­vőfonalak készítése. S a negyedik irány: kezdeti, bátortalan lépések után egyre nagyobb rangot kap a szervezés, vele a munka- és a technológiai fegye­lem eddigieknél szigorúbb számonkérése. Nem feles­leges kérdés, mert a min­dennapi gyakorlat sokféle példáját sodorja elénk, va­jon ha a négyféle fő irány­nak csak egyikét járják, jutnak-e oda, ahol ma tar­tanak? Biztosra vehetjük, hogy semmire sem mentek volna. M ondandónk lényege rej- xTi lik e tagadásban, hi­szen pontosan arról van szó, hogy a termelőhelyek nem csekély csoportja a valóság mezébe öltözteti a látszatot, csak egy irányba indul el, például erőlteti a műszaki fejlesztést, de a hozzá kapcsolódó szervezési intézkedések híján csekély eredménnyel. Az sem rit­ka. hogy a szervezést a mi­nimális rend és fegyelem megteremtésével azonosít­ják, s ha ezt sikerül Cgy- ahogy elérni, akkor célba érkezettnek hiszik magu­kat. A kistarcsai példa ezért példa a szó tág ér­telmében, nemcsak hivatko­zási alap, hanem útmutató. Ami örvendetes, az ilyes­fajta útmutatásban ma már nem szűkölködünk annyi­ra. mint egy vagy két év­vel ezelőtt. Hiszen a kis- tarcsaiak mellett említhet­jük a Pamutfonóipari Vál­lalat Finomfonó és Cérná- zógyárát, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatot, ahol jó érzék­kel békítik ki a tényleges ellentéteket — így pél­dául a termékminőség és a foghíjas technikai adottsá­gok közötti feszültséget enyhítve az ösztönző bére­zés hatásos formáinak ku­tatásával — s ezért semmi­féle ellentétet nem éreznek abban, hogy a létszám apad, a termelés növek­szik. Az említett termelő­helyeken azt a folyamatot ismerték fel. hogy a lét­számcsökkenést nemcsak műszaki fejlesztéssel lehet és kell ellensúlyozni, ha­nem legalább ugyanakkora fontosságot szükséges adni a termékszerkezet felül­vizsgálatának — ezt tették egyebek mellett a PEVDI solymári .faipari gyáregy­ségében —, a szervezőmun­kának, s mindezeket meg­előzően magának az irá­nyításnak a stílusát, mód­szertanát kell korszerűsíte­ni. Ez utóbbi ugyanis pil­lére mindenfajta más teen­dő sikeres végrehajtásának, hiszen a fejlődés akkor kezdődik, amikor maga a vezetés fölismeri lehetősé­geit, tartalékait. Ha csak gondjait látja, akkor ön­maga kezét köti gúzsba, veszni hagyja lehetőségeit és tartalékait, mert a gon­dok ismételgetésével szin­te az egész kollektívába azt szuggerálja, nincs kiút. S kétségtelen, ez a maga­tartás futószalagon gyártja az ellentéteket, csakhogy ezek nem az objektív adott­ságokból, hanem a szubjek­tív okok forrásaiból táplál­koznak. TJeárve az érzékeltetéssel, a puszta számadatra szorítkozva: az ötödik öt­éves terv időszakában, te­hát 1976 és 1980 között a megye könnyűipari üzemei­ben a bruttó állóeszközér­ték az 1975. évi kétmilliárd forintról 3,4 milliárdra bő­vül, ugyanakkor a létszám további hét százalékkal apad. Az előbbiek ismereté­ben már érthetővé válik, miért tulajdonítunk rend­kívüli fontosságot annak, vajon valóban a tényleges ellentmondásokra — így például a rekonstrukció láncszemeinek időben erő­sen eltérő összeillesztésére — figyel-e fel a munkahe­lyi vezetés, vagy pedig folytatódik az ámyékbok- szolás, annak siránkozó is­mételgetése. hogy ha nincs ember, akkor a tervek tel­jesítése sem várható el. Tavaly megfordult a széljárás a megye könnyű­ipari üzemeiben. A koráb­bi topogást 1977-ben a ter­melés hét százalékos növe­kedése váltotta fel — a létszám apadt —, s idén, az év első felében még inkább fölerősödött ez az irányzat; a termelés növekedése fö­lötte állt a megyei ipar át­lagának, s az országos könnyűipari átlagot is jó­val meghaladta. Szó sin­csen valamiféle hurrázás­ról ; kezdeti eredmények­nek is lehet örülni. Az örö­möt az indokolja, hogy ta­pasztalataink szerint lezá­rulóban van egy korszak a könnyűioar megyei üzemei­ben; a létszám csökkenésé­vel most már tényként számolnak. Talán a kény- szerűség és a társadalmi ösztökélés szerencsés ta­lálkozásának köszönhető, hogy a figyelem fokozato­san átterelődik a vélt el­lentétekről a ténylegesek­re. s ezzel párhuzamosan az eredmények is fokozato­san ugyan, s nem ugrás­szerűen, de gyarapodnak. Mészáros Ottó Púja Frigyes Hollandiába látogat Púja Frigyes külgyminiszter dr. Christoph Albert van der Klaauw holland külügymi­niszter meghívására szeptem­ber 11-én hivatalos látogatás­ra Hollandiába utazik. A Szuljut-6-on: Kettős jubileum Az orvosi vizsgálat adatai szerint kitűnő egészségi álla­potban van az űrutazása har­madik hónapjának végénél tartó Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr lvancsenkov. Ivancsenkov és Kovaljonok kettős jubileumra készül: szep­tember 15-én lesz három hó­napja annak, hogy elindultak a világűrbe, s még e hónap­ban megünnepelhetik az űrál­lomás első „születésnapját” is: a Szaljut—6 a múlt év szep­temberében kezdte meg kerin­gését a Föld körül. Kiváló eredményekkel zár­ta az első félévet a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egysége. A konténergyártásra szakosodott, jórészt tőkésex­portra termelő üzem árbevé­teli tervét — az előző eszten­dő hasonló időszakához ké­pest — nyolcmillió forinttal múlta felül. A gyár termékei iránti élénk érdeklődést mu­tatja, hogy az amerikai, a holland, a líbiai, az olasz megrende­lések nagy száma miatt a belföldi igénylések egy részét csak 1979 első fél­évére tudták előjegyezni. A munkasikerekben jelen­tős szerepet játszott, hogy az idei gyártmányfejlesztési cél­kitűzések maradéktalanul megvalósultak. Megkezdték az ömlesztett árut szállító konténerek sorozatgyártását, továbbfejlesztették az acélból és alumíniumból készült ter­mékeket és már elkészült az acélvá­zas, műanyag burkolású konténer prototípusa. Az idén korszerűsítették az anyagmozgatást is. Áttértek a teljesen automatikus hegesz­tésre, s üzembe állítottak egy új, ezertonnás présgépet. A termelékenység további fokozását néhány gátló körül­mény hátráltatta. Elsősorban az anyagellátásban, a konté­nerszállításban és a tárolás­ben akadtak zavarok. A ke­let-szlovákiai vasműből im­portált acél-, valamint a ha­zai piacról beszerzett karton­lemezek gyakorta voltak rossz minőségűek. Ugyancsak gondot okozott a fizikai dolgozók szá­mának kismértékű csökkené­se. Túlnyomórészt ezt is el­lensúlyozta, hogy az elmúlt hat hónapban az egy munkásra jutó ter­melési érték 10,1 száza­lékkal nőtt a tavalyihoz képest. A váci üzemben az export- tervek teljesítése mellett az MHD másik öt gyáregysége számára az első félévben hat és fél millió forint értékben állítottak elő a hajó- és daru­gyártáshoz nélkülözhetetlen alumínium szerkezeteket. A váciak az első félév ter­melési eredményeit az elmúlt két hónapban is folyamatosan teljesíteni tudták. A további gyártmányfejlesztés és a gyár­egységek közötti együttműkö­dés javításával együtt ez le­het a feltétele annak, hogy a jövőben újabb külföldi piaco­kat is meghódítsanak. H. L Párt- és kormányküldöttség utazott Addisz Ábebába Győri Imrét Garat Róbert búcsúztatja. Középen: dr. Sághy Vilmos Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szombaton párt- és Délelőtt az üzemben, délután az istállóban írógépek, vágóállatok Vasadról A vasadi Kossuth Lajos Szakszövetkezet az irodaház mögötti, udvarába négy üzem­csarnokot épített. Két évvel ezelőtt adták bérbe az Iroda­gép s Finommechanikai Vál­lalatnak. Ezzel teremtették meg a monori járási faluban az ipari munka lehetőségét. Miért finanszírozta az eléggé mostoha körülmények között gazdálkodó szakszövetkezet az ipartelepítést? Erre keres-! tünk választ. Elsősorban a faluból eljáró j dolozókat akarta visszahódí­tani a szövetkezet, mondván, aki a helybeli üzemben dél­előttönként dolgozik, az dél­után — mivel mezőgazdaságot szerető emberekről van szó — biztosan részt kér a szakszö­vetkezet teendőiből is. Az IGV három évvel ezelőtt megvette a Hermes nevű svájci cégtől a mechanikus táska és irodai írógépek li­cencét és a gyártásához szük­séges gépeket. Az országban elsőként Va­sadon kezdtek írógépet gyártani. És évente nem kevesebb, mint 60 ezer darab kerül ki ebből a kis faluból. A vasadi ingázók nagy része tehát az üzem létesítése után otthon maradt. A paraszti munkát kedvelők megszeret­ték az ipart Is. És ez volt a lényeg. A szakszövetkezet ve­zetőségének az a terve is si­került, hogy a munkásokat érdekeltté tegyék az állatte­nyésztésben. Mint Páka Fe­renc megbízott elnök elmond­ta, egyre többen vállalnak a háztájiban hizlalást. Kétszáz­ötvenen szerződtek a szövet­kezettel olyanok, akik mellék­foglalkozásként hizlalnak ser­tést. Rajtuk kívül legalább 100 idős ember, aki más munkát vállalni már nem tud, szin­tén szerződött a szövetkezet­Szedik az almát A dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz-ben megkezdték az al­ma nagyüzemi szedését. Jelenleg a harmincöt hektáron termő Golden Delicious fajtát szedik szovjet exportra. Király Krisztina felvétele tel. A szakszövetkezet ezt munkaviszonyként ismeri el és tíz év után nyugdíjra jo­gosult az állattartó. — Az állattartási kedvet tovább akarjuk növelni — mondta Pirót Sándor állatte­nyésztési ágazatvezető. Tár­gyaltunk a Környei Állami Gazdasággal és ennek nyo­mán jövőre már az anyako­cákon kívül süldőt is kapunk továbbnevelésre. Ennek fő­ként azok az állattartók örül­nek, akiknek nincsenek nagy óljaik. A süldővel egyébként is könnyebb bánni, mint az anyakocákkal. Ugyancsak az állattartók­nak akarunk kedvezni a takarmánykeverő üzem létesítésével. Ha helyben állítjuk elő a tá­pot, akkor az ára is olcsóbb. Szeptemberig 2800, száz-száz­huszonöt kilós hízót neveltek a vasad iák és adtak le a kör­nyei gazdaságnak. Ez év vé­géig 4 ezret hizlalnak meg a kihelyezett 60 anyakoca fiai­ból. Lassan járásszerte köztu­dott, jó dolga van a vasa- diaknak. A szakszövetkezet házhoz viszi a sertést, a tápot, a hizlalás után elszállítja és azonnal fizet. Jól jár a szö­vetkezet is, a szerződő is. Nemrég fejezték be a 10 ezer férőhelyes nyúltelep épí­tését. Negyvenötezer nyúl ke­rül Vasadról az olasz kony­hákra. Háromszáz kistermelő­től vásárolják meg az 1 kiló 30 dekára hizlalt állatokat, a telepen nevelik tovább, 2 kiló 30 dekásra. Az idén 100 hízómarhára kötöttek szerződést. A bika- hizlalásban is szépek az ered­ményeik. A leadott hatmázsás ál­latok közül majdnem mind elsőosztályú. Vasadon az a hír járja, meg­szólják azt, akinek a bikája nem exportra való! A leadás­nál nézik a súlyt, a húsrára- kódást, a küllemet, és az ál­lat csak akkor éri el az ex­portmércét. ha nagy gondot fordítanak a takarmányozásá­ra, a tartásmódra. A Kossuth Lajos Szakszö­vetkezet az idén 38 millió fo­rint árbevételt tervez, ennek csaknem felét az állattenyész­tésből nyerik. Udvardi Gyöngyi kormányküldöttség utazott Addisz Abebába, hogy részt vegyen az etióp forradalom negyedik évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes, Kovács Pál vezérőrnagy hon­védelmi miniszterhelyettes és Várkonyi József, hazánk Ad­disz Abeba-i nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője,' Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Ken­gyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese búcsúztatta. Csapágyipari együttműködés Szombaton befejeződött a KGST keretében működő csapágygyári együttműködési szervezet (CSESZ) munkacso­portjának Debrecenben meg­tartott egyhetes ülése. Az ér­tekezleten a Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia, az NDK, Bulgária, Románia, Ju­goszlávia és Magyarország de­legációja, valamint a CSESZ titkáráságának vezetői vettek részt. A napirenden többek között a nem szabványos be­rendezések és műszerek gyár­tásának koordinációja és a kölcsönös inforbáciő rendsze­rének fejlesztése szerepelt. K Ö Z E L ET k Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével szom­baton a CGIL-CISL-UIL szö­vetség meghívására szakszer­vezeti küldöttség utazott Olaszországba. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese és a SZOT-titkárság tagjai búcsúztatták. Megje­lent Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Othman Mouhamed Ar- maidh alelnök vezetésével szombaton elutazott Buda­pestről az Iraki Paraszt Szö­vetség küldöttsége, amely a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának meghívására tartózkodott hazánkban. B. S. Vishwanathan, az In­diai Szövetkezeti Szövetség elnöke és R. L. Jalappa, a szövetkezetek fejlesztési bank­jának elnöke szombaton el­utazott hazánkból. Háromna­pos itt-tartózkodásuk során a magyar szövetkezeti mozgal­mak országos tanácsainak ve­zetőivel tárgyaltak a további együttműködés lehetőségeirő’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom