Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

19"8. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP Visegrádiak egészségügye A turistáknak sem közömbös Szépül, gyarapszik Visegrád. Van már strandja, lesz jurtatá­bora, akad itt turistaszálló és hotel, kisvendéglő és étterem. Folyik a parkosítás,, éppen most virágzanak a néhány éve telepített rózsabokrok, s talán hamarosan újakat ültetnek a Fő utca kiöregedett fái helyére is, miután felújítják a villany- hálózatot Az autóval, busszal, hajóval érkező turistáknak, s az üdülővendégeknek sem mindegy: milyen körülmények között fogadja őket a Duna­kanyari település. Megszűnt a szeméttelep Évek óta visszatérő panaszt orvosoltak a nyár elején: a ré­gi Duna-parti szeméttelepet végre lezárták, s a Pilisi Park­erdőgazdaság dolgozói befed­ték földdel a hulladékhalmot. Ma már őriztetik, hogy az il­legális szemétlerakást meg­akadályozzák. A megyei tiszta­sági akció keretében két na­pot szántak a falu nagytakarí­tására, s azóta a félpormentes szemétgyűjtőkocsi Dunabog- dányba szállítja a visegrádi hulladékot — sőt a pifisszent- lászlóit is. A két gépjárműve­zető — ha a szükség úgy ki vánja — a söprőkocsi vagy a locsolőautó volánja mögé ül. A végleges megoldást szemét­ügyben a néhány éven belül megvalósuló körzetesített hul­ladékgyűjtés jelenti majd. Bár a község víz mellé tele­pült, mégis vízgonddal küszkö­dik: a csecsemők táplására nem alkalmasak az itteni rétegvi­zek. Sőt, a talajszennyeződés — miatt az egykor tisztán cso­bogó Magda-forrás vize sem megfelelő már. S ami az idegenforgalom miatt is lényeges: a vendéglátó üzletek tisztasága. Érthető a magyarázat, a munkaerőhiány itt is érezteti hatását, de alig­ha vonzza a vendégeket egy- egy elhanyagolt vendéglő, cuk­rászda, ahol gyakran talál ki­fogásolnivalót a KÖJÁL szak­embere. Igaz, akad a vendég­látásnak egyéb gondja is, pél­dául az akadozó zöldség- és gyümölcsellátás, vagy a hen­tesüzlet korszerűtlensége, a szűkös hűtőkapacitása, B em­líthetnénk azt is, hogy férfi­fodrászüzlet nincs. Elsősorban a helybelieket érinti, de az üdülővendégek­nek sem közömbös, hogyan vi­gyázzák egészségüket. Tavaly óta naponta rendel a község­ben a körzéti gyermekorvos, s hetente tart tanácsadást a cse­csemők anyukáinak. Ö látja el az iskolaorvosi teendőket, s rendszeresen vizsgálja az óvo­da, a bölcsőde gyermekeit. Nem jön vissza a beteg A terheseknek szóló tanács­adást, s a családvédelmi mun­kát — ebből is főként az isme­retterjesztést —a körzeti or­vos és a védőnő együtt végzi. Havonta egy alkalommal ide látogat a szülész szakorvos is, aki a veszélyeztetett terhe­sekkel, közülük a táppénzt igénylőkkel foglalkozik. Visz- szatért a gyesről a fogorvosnő, így ismét eggyel kevesebb az egészségügyi gond Visegrádon. Persze maradt azért ma. Például az, hogy problé­eddig Az új, tágas, kényelmes bisztrókocsi Új háló- és büfékocsik Az NDK-ból és Dunakesziről Budapest és Szolnok között mutatta be az új típusú háió- és bisztrókocsikat az Utasellá­tó Vállalat Az NDK görlitzi vagpngy árából vásárolja az Utasellátó Vállalat a hálóko­csikat. A bisztrókocsi a MÁV Dunakeszi Járműjavító Válla- ' lat üzemében készül. A hazai hálókocsipark túlnyomórészt elhasználódott, felújítása szük­ségessé vált. Az NDK-beli va­gongyárral kötött megállapo­dás értelmében még az idén húsz hálókocsit kap az Utas­ellátó Vállalat, amiből három már megérkezett. Ezek forga­lomba állítására augusztus el­ső napjaiban került sor. Ezen­kívül a Dunakeszi Járműja­vító a 12 régi, olajfűtésű háló­kocsi műszaki felülvizsgálását, átalakítását is elvégzi. Fejlesztik a vendéglátóipari szolgáltatásokat is az új háló­kocsikban. Bevezetik többek közt a komplett reggelit, s a jövő évtől kezdve a magyar utazóközönség is megismer­kedhet az eddig csak külföl­dön látott és használt kuset- fekvőhelyes kocsikkal. Az 54 személyes kocsikat szintén az NDK-ból a bautzeni gyárból szerzik be. A MÁV és az Utasellátó Vállalat 13, a nemzetközi forgalomban is használható új bisztrókocsit, továbbá 40, csak a belföldi járatokra alkalmas büfékocsit helyezett üzembe a közelmúlt­ban. Üj színfolt, hogy a hat külföldre közlekedő étkezőko­csi-járat mellett, két vonalon bisztrókocsi szolgálja ki az utasokat, például az Báthori expresszen Budapest és Varsó között. így lényegesen olcsóbb az étkezési szolgáltatás a vas­úton. Jelenleg több mint 60 belföldi gyors- és távolsági személyvonathoz csatolnak bisztrókocsit nem sikerült felcsigázni a kö­zönség érdeklődését az egész­ségügyi előadások iránt. Pe­dig csökkenne a rendelő for­galma, ha a jótanácsok szelle­mében élnének a falu lakói. Akik között szépszámmal van­nak visszaeső alkoholisták is ... Megoldatlan az egyedül élő idős emberek foglalkoztatása is, s az orvos panasza indo­koltnak látszik: hiába rendeli vissza a betegeket gondozásra mindig akad ‘ közöttük, aki nemtörődöm, s csalt akkor megy ismét a rendelőbe, ami­kor már késő, vagy az orvos­nak háromszor annyi munká­jába kerül, hogy az illető ere­deti egészségi állapotát visz- szaáliítsa. Ha nem jó a telefon... A körzeti orvos naponta délelőtt és délután két-két órában fogadja a betegeket, s a többi munkaidejében a Pi­lisi Parkerdőgazdaság üzem­orvosi teendőit látja el, a fek­vőbetegeket látogatja. A ren­delés mindig pontosan kezdő­dik, ám ritkán végződik ugyanilyen pontossággal: több­nyire éppen az üdülővendégek érkeznek későn ... Az ügyelettel nincs problé­ma: hét közben a körzeti orvos áll készenlétben, a hétvégi ügyeletét pedig felváltva tart­ja a visegrádi, dunabogdányi és kisoroszi orvos. A gyógyító­munka eredményes: a tavalyi új receptkiadási rendelkezés után csökkent a rendelő for­galma, s több ideje jut az or­vosnak a gyógyításra, tanács­adásra. Naponta átlagosan 33-an keresik fel az orvost, évente több mint kilenc és fél ezren. Távaly több mint ezer beteget látogatott lakásán az orvos, 810 páciensét a szakor­vosi rendelésre, 76 betegét pe­dig kórházba utalta. A fertőző betegségek közül tavaly mindössze egyetlen al­kalommal fordult elő itt máj- gyulladás, s különösen ered­ményes volt a szív- és érrend­szeri megbetegedésekben szen­vedők gyógyítása-gondozása. A rendszeres ellenőrzés és keze­lés több beteg ember életét hosszabbította, meg néhány évvel. S végezetül egy lényeges ap­róság: a telefon. Előfordult sajnos nem is égy ízben —, hogy sürgősen kellett volna mentőt hívni, de a telefonösz- szeköttetés hibája miatt nem sikerült. Ilyenkor szerencsére mindig segített a Pilisi Park­erdőgazdaság: az URH-n hl vott mentő időben érkezett... V. G. P. Szélmalomharc egy szélmalomért A csemői szőlőskertek mé­lyén rejtőzik az a régi szélma­lom, melynek tégláiba az 1367- es év dátumát égette bele haj­danvolt építőmestere. Párja ez a híres dorozsmainak stílusban is, méretében is, csakhogy míg azt — ha máshonnan nem, hát a nótából — mindenki is­meri, emezt a feledés fátylán kívül néha ezüstfényű nylon­fólia is borítja. Avégből, hogy ne tegyenek benne több kárt szelek és viharok, melyek a tetejét igencsaík elsodorták az idő múltával. Modern korunk kertészkedő szenvedélye köz­ismert. így azután nem csoda, ■hogy a malmot védő nylon­takaró — melyet a csemői No­vember 7. Tsz szakvezetése borított időnként az omladozó mezőgazdasági műemlékre —, igencsak el-eltűnik, s a régi épület százegynéhány éves tég­lái tovább porladoznak az er­dőövezte dűlőút mentén. Helytörténetet, régi korok dokumentumait ismerő és ked­velő emberek fordultak már segítségért többfelé, de a ma­lomnak nemcsak köve nincs, — amiért már lisztet nem jár, hanem gazdája sem akad. Tu­lajdonjogilag a termelőszövet­kezeté ugyan, de hozzávetőleg 4 millió kellene ahhoz, hogy érdemben-stílusban felújítsák, tatarozzák. S akkor újabb gon­dot jelentene: mire használ­ják. Ahhoz kicsi és megköze­líthetetlen, hogy csárdát, presz- szót vagy akárcsak egy kirán- duiásnyi úticélt, érdekes látni­valót jelenthetne az ittlakók- nak, vagy ideutazóknak. Mégis kár lenne veszni hagy­ni. Nem vagyunk olyan gazda­gok mezőgazdasági és ipari műemlék épületekben, hogy ezt megengedhessük magunknak. Talán ha a témában érdekel­tek összejönnének okos szóra, gondolatcserére, az akadozó le­vélváltások helyett, kimódol­hatnák miképp lehetne meg­óvni a teljes puszíálástól. Ne­tán 4 milliónál jóbal olcsóbban felújítani, rendbehozni az al­földi tanyavilágnak ezt a jel­legzetes, régi építményét. Hogy ha fúj a szél, hát hadd forogjon a csemői szélmalom! Még akkor is, ha a szél itt nem hajt forintban kifejezhető hasznot. Csak a malom lengő lapátkerekeit. Bedő Ildikó Asszociációs játék Mi jut eszünkbe, ha halljuk: Leányfalu? Móricz Zsigmond, nyár, Duna. víz, Sok víz. A gyönyörű, hatalmas strand, korszerű medencéivel. De mi jut eszükbe a leányfaluiaknak a vízről? A strandot bizonyára ők is felidézik, de természetes, hogy helybelinek az ivóvíz a legfontosabb. A Leányfalui Ivóvíz Társu­lat 1977-ben 930 ezer forintért épített ivóvízvezetéket. Az idén 400 ezer forintot költ a társulat vezetéképítésre. A nagyközségi tanács új utcákat ■nyitott, ezekbe vezeték kell. Az építésre a megyei tanács és a KÖVIZIG az engedélyt megadta, azzal a feltétellel, hogy a társulat saját erőből végzi el a munkát. Anyagi tá­mogatást nem kaphatnak. A Fehérhegye utca, a Rózsa ut­ca, a Tölgy utca és a Panorá­ma utca vezetékeinek terveit már meg is rendelték. Azok e hó végéig elkészülnek. De ki­vitelező egyelőre nincs. A víz­mű a tervek elkészülte után nyilatkozik: tudja-e vállalni az építést? A leányfaluiak vajon mire asszociálnak mindebből? Ne­tán egy kis közös, társadalmi munkára? Cserebere 300 ezerért Aranyi és Co. feketekereskedeime A vizsgálati fogság 22. nap­ja váratlan fordulatot hozott a már addig sem eseményte­len Aranyi-ügyben. A nyomo­zók kulcsfontosságú corpus j delictit (bűnjelet) találtak a fővádlott tisztításra leadott pantallójában. A nadrág szö­vetébe rejtett apró, rojtos szé­lű, feleségnek szóló papírbe­tűkből a nej helyett a detek­tívek rakták össze a titkos szöveget. Az üzenet így szólt: Vigyázz, cserepek alatt. At. agyontömörített rejtélyes mondat Aranyi Gyula máso­dik lebukását : jelentette. A negyedszáz bűntárs és a tel­jes szajré csak ezután került élő... Disznóéi hsbszifoitokkal Cegléden, a Sarló utca 11­,ben ugyanis újra — immár harmadszor — házkutatási pa­ranccsal jelentek meg a rend­őrök. A lakás hovatovább megszokottá vált átfésülé3e azonban ezúttal elmaradt. A vizsgálótiszteket kizárólag a tetőszerkezetek érdekelték, s mint később kiderült, nem hiába. A csirke- és a disznóól cserepei alól állattartáshoz nemigen használt tárgyak: habszifonok, porcelán éjjeli lámpák, fürdöszobamérlegek és kávédarálók kerültek elő, míg a WC-tető sárga telefo­nok, a kamratető pedig da­rálógépek rejtekhelye volt. A vadonatúj holmik új di­menziókat adtak a bűnügy­nek. A korábbi házkutatások során ugyanis jóval egysíkúbb volt a leltár, az akkor talált ventillátorok, festékszórók és Elvi döntés Hűiből jár a találmányi díj? Egy vállalat két alkalma­zottjának bizonyos berendezés, hez szükséges alkatrészre vo­natkozó szolgálati találmányát, amelyre szabadalmat is kap­tak, felhasználták, de semmit sem fizettek nekik érte. Az emiatt megindult perben az illetők a találmányuk alapján r"ártott ezerháromszáz készü­lék után darabonként ezer fo­rintot igényeltek. A vállalat a kereset elutasítását kérte. Ar­ra hivatkozott, hogy a szóban forgó alkatrész az általuk gyártott beren­dezések használhatóságát számottevően nem befolyá­solja. A megyei bíróság részítéleté­ben 850 darabért 55 ezer fo­rintot ítélt meg nekik. Felleb­bezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ezt a döntést hatályon kívül he­lyezte, és új eljárást rendelt el. A végzés indokolása szerint a megyei bíróság ítélete több vonatkozásban megalapozatlan, törvénysértő és téves jogsza­bály-értelmezésen alapszik. Így nem bírálta el valamennyi legyártott, 1300 darabra vonat­kozó kereseti igényt, hanem annak csak egy részét. Nem vizsgálta, hogy a kidolgozott megoldás alkalmazása meny­nyiben befolyásolja a vállalat által gyártott készülékek hasz­nálhatóságát és mennyit tett M a hasznos eredmény, holott rendelkezésre állt a műszaki szakértői vélemény. Eszerint a találmány felhasználásával ké­szült új berendezések 29 százalékkal nagyobb ha- tásfokúak, mint a régebbiek. Igaz, hogy a gazdasági szakértő ezzel el­lentétes nyilatkozatot tett, de ezt nem lehet figyelembe ven­ni, mert itt műszaki és nem gazdasági kérdésről van szó. — A találmányi díj a felta­lálók szellemi munkájának el­lenértéke — mutatott rá a Leg­felsőbb Bíróság. — Ezért nyil­vánvaló, hogy csak abból a haszonból részesülhetnek, ami közvetlenül és kifejezetten a találmányi megoldás alkalma­zásából ered. Amennyiben a szabadalmi oltalom a vállalat által gyártott terméknek csak egy részére vonatkozik. a díjat csupán ezután a rész után lehet megállapí­tani. A megyei bírósági ejárás hiá. nyosságainak kiegészítésére to­vábbi bizonyítás felvételére van szükség — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, ezért a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára kellett utasítani. lánghegesztők csupán egy kitartóan gyűjtögető gyári szarkára utaltak. De Aranyi Gyula, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) művezetője, az új le­letekkel — a már korántsem üzemi használatú cikkekkel — egy szerteágazó bűnszövetsé­get rántott magával. A 25 ta­gú BÁÉV-esekből, valamint nagykőrösi és főleg ceglédi boltosokból álló társaság bűnpere a tavalyi szalámitol­vaj vasutasok után ez év .nagy ügye lett a Ceglédi Já­rásbíróságon. A n yctfb 2 szerző ■= árukiadó A három városra kiterjedő sejthálózat megalapítója két­ségkívül a most 49 éves Ara­nyi volt, alti már 1970-től szüntelenül sarcolta a BÁEV raktárait. Kezdetben mint magányos tolvaj, fusiban vál­lalt villanyszereléseihez emelt el anyagokat, majd ezek gyűjtését is elkezdte lakásán. Aranyi — korántsem eredeti — tőkefelhalmozását egy, a sikkasztási ügyekben sűrűn is­métlődő munkaköri abszur­dum is segítette: a művezető (teljesen szabálytalanul), anyagbeszerzője és egyúttal árukiadója is volt a villany- szerelési cikkeknek. A férfi a 70-es évek köze­pére jelentős házi raktárra tett szert, s ekkor megegye­zett az ismerős boltvezetőkkel, hogy a lopott műszaki árut háztartási cikkekre cseréli be. Az üzletvezetőik és helyette­seik 10—30 százalékos jutalé­kért vállalkoztak az ügyletre, s mert a baksis természetesen nem maradt el, az üzlet ha­marosan virágzani kezdett. A ceglédi Áfész-áruház műszaki osztályán például a főnökök, Bánfi László és Lippert Lajos valósággal szabad csekkszám­lát nyitottak Aranyinak, úgy­hogy a férfi akár több ezer forintért is vásárolhatott hi­telbe. 'Az egyre nagyobb méreteket öltő fekete csere­kereskedelem sokszor már- már komikus jelenetekbe tor­kollott: így az is előfordult, hogy Aranyi 1500 csomag W. C.- papírral ment le vásárolni a nagykőrösi ABC-áruházba. Újabb malőr A ceglédi és á nagykőrösi illegális kereskedelmi csator­nák 10—30 százalékos sápért Aranyi közvetítésével hama­rosan más BÁÉV-dolgozók előtt is megnyíltak. Rádi Jó­zsef, a vállalat központi rak­tárosa az építkezéseknél ma­radt alkatrészeket (radiátoro­kat, szigetelőszalagokat) a raktárba nem vitte vissza — ez nyilván egy újabb ellenőr­zési malőr —, hanem a cég gépkocsivezetője, Bank Gyula közreműködésével Cegléden, a szerelvényboltban, Nagykőrö­sön pedig a vasboltban érté­kesítette, a kereskedő Végh Endre, illetve Lévai László jóvoltából. Az évek során az Aranyi menedzselte nagysza­bású csereberében újabb és újabb arcok tűntek fel, a sik­kasztok sorait többek közt a BÁÉV-es Kerekes Lajos és Szabó Ernő gyarapította, míg a boltosok köre mindenek­előtt Vörös Andrásnéval, a ceglédi áruház játékosztályá­nak vezetőjével bővült. Tavaly nyárig, a bűncselek­ménysorozat leleplezéséig a vádlottak több mint 300 ezer forintnyi szerszámot hordtak ki a BAÉV telephelyeiről. A legnagyobb összeg természete­sen az organizátor, Aranyi Gyula markát ütötte, aki csu­pán egyéni ügyeskedéseivel 85 ezer forintos jövedelemre tett szert, s a többi üzlet köz­vetítése is újabb tízezreket jövedelmezett... így aztán a nyomozás végén a rendőrka­pitányság emberei negyedszer is megjelentek a Sarló utca 11-ben, s a kár megtérítésé­nek biztosítékául lefoglalták Aranyi hobbiszobájában őrzött tárgyait. A 62 réz-, fa-, alu­mínium és porcelán mozsarat, a 200 match-box autót, a 90 ébresztőórát, a gránit .gyer- t3’atartókat, a Szent Péter Bazilika világító modelljét és a 130 ezret érő gyűjtemény több darabját tavasszal a Kék fény is bemutatta. A fő­vádlott a szokásos víkendház vagy autó helyett ebbe a kis­sé eklektikusnak tűnő, s tu­lajdon családja előtt is féltve strázsált gyűjteménybe ölte éveken át szinte mániásán minden pénzét. A végkifejlet A Ceglédi Járásbíróság 14 napig tartó monstre tárgyalás után hirdetett ítéletet. Dr. La­dányi Lajos tanácsa a bűnszö­vetség vezéralakját, Aranyi Gyulát 5 évi szigorított bör­tönre és 50 ezer forint va­gyonelkobzásra, Rádi Józsefet és Bank Józsefet külön-külön 2 és fél évi börtönre és 40 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A kereskedők közül a ceglédi Végh Endre, Lippert Lajos, Bánfi László és a nagy­kőrösi Lévai László büntetése 1—1 évi szabadságvesztés. Ugyancsak böntönbüntetéssel sújtotta a bíróság Kerekes Lajost és Szabó Ernőt (10—10 hónap), valamint Vörös And- rásnét és Kecskés Istvánt (8, illetve 6 hónap). A többi 14 vádlott büntetése felfüggesz­tett szabadságvesztés vagy pénzbírság. Az ítélet nem joeerős. A másodfokú tárgyalás szep­temberben kezdődik Budapes­ten. a Thököly úton, a megye törvényházában. Babus Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom