Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

Felkészült a gödöllői bolt Néhány tankönyv még hiányzik Jóllehet az általános és kö­zépiskolák diákjai még a va­káció örömeit élvezik, egyre több szó esik a közelgő tanév­ről. A papír- és ír.ószerboltok- ban kedvezményesen vásárol­hatják meg a szülők a füzet­csomagokat, a különböző tan­szereket, de a tankönyvek legnagyobb része is megérke­zett már a könyvesboltokba. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 380-as számú gödöllői botjában is megkez­dődött a tanév előtti nagy­üzem. Amint a boltvezető tá­jékoztatójából megtudtuk, ed­dig 136 féle általános iskolai tankönyv érkezett az üzletbe. Sajnos még 57 fajta általános iskolai és 47 féle középiskolai tankönyvre várnak a boltban. A késés oka elsősorban a szál­lítás akadozásában keresendő, de megvan rá a remény, hogy tanévkezdésre valamennyi tan­könyvet megvásárolhatják a diákok. Eddig mintegy 870 ezer fo­rint értékű tankönyv érkezett a boltba és még 400—500 ezer forintért várnak könyvet. A Dózsa György utcai köny­vesbolt látja el tankönyvvel a járás és a város harminchá­rom általános iskoláját és va­lamennyi középiskoláját. A nagy munkára alaposan felké­szültek az üzletben. ígéretet tettek arra, hogy a könyvek megérkezése után három nap alatt kiszállítják a szükséges mennyiségű tankönyvet az is­kolákhoz. Általában túlórában, a családtagok segítségét is igénybe véve készítik el az is­kolák által megrendelt csoma­gokat. Segíti munkájukat, hogy a Volán helyi kirendelt­sége hattonnás teherauóval szállítja a könyveket az isko­lákba. A diákok a megszokott gyakorlatnak megfelelően tan­évnyitó előtt égy nappal is­kolájukban vásárolhatják meg a szükséges tankönyveket, G. M. Sportolók a községért A Bagi Tsz SK vezetői és labdarúgócsapatának tagjai vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik az épülő ABC-áruház alapját. Az épít­kezésen eddig tizennyolcán több mint 100 óra társadalmi munkát végeztek, s a hét vé­gén is folytatják, a betonozást. V. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Tizenhatan neveztek Útj■ .......11 falvak versengése A közelmúltban egy eszten­deig tartó nemes versengésre szólította fel a járás falvait a járási közművelődési bizott­ság. A járás községei lelkesen csatlakoztak a felhíváshoz, tizenhatan küldték el jelent­kezési lapjukat, vállalták a versenykiírásban szereplő fel­adatok teljesítését. Túra, Bag, Verseg, Hévízgyörk, Veresegy­ház Nagytarcsa, Szada, Kar- tal, Galgahévíz, Isaszeg, Dány, Csömör, valamint a közös be­nevezést benyújtó Kistarcsa— Kerepes, . Aszód—Iklad—Do­mony, Galgamácsa—Vácegres —Váckisújfalu, Valkó—Vác­szentlászló—Zsámbok méri össze tudását a különböző ver- senyszámokhan. A nevezéseket követően, amint ezt a Járási Hivatal művelődésügyi osztályán Kiss- pál István népművelési előadó­tól megtudtuk a versengő fal­vakat négyes csoportba oszt­ják. Augusztus 15. és 20. kö­zött tart alakuló ülést a ver­senybizottság, s ott tesznek majd javaslatot a csoportbe­osztásokra. A csoportokba elsősorban a területileg egymáshoz közel eső községek kerül­nek. Az így kialakított négyesek közül azután ugyancsak sorso­lással döntik majd el, hogy a verseny egyik jelentős felada­tát, a szomszédolást milyen párosításban bonyolítják le. A versenybizottságba egyéb­ként minden község elküldte a maga képviselőjét, de be­vonják az értékelés nagy mun­kájába a Népművelési Intézet, az Agrártudományi Egyetem, s természetesen a járási mű­velődésügyi osztály szakem­bereit. a módszertani előadót és instruktort is. A verseny- bizottság tagjaiból alakítanak a már említett ülésen úgyne­vezett repülő ellenőrző cso­portokat, akik a művelődési intézmények havi programja alapján döntik el, mely idő­pontban, mely községben, mely intézménynél tartanak repülő ellenőrzést. A versenybizottság tagjai a szomszédoló községek programjait, produkcióit is értékelik majd. Kedvező visszhang fogadta a községekoen a közművelődési bizottság felhívását. Nemcsak a kulturális intézmények, ha­nem a gazdasági egységek is csatlakoztak a versenynek. A versengő községek leg- ! fontosabb feladata az elkövet­kező hetekben az, hogy az őszi kulturális évad beindítását, a programok összeállítását, majd szervezését minél színvonala­sabban, versenyképesebben tudják megoldani. A szom­szédolás fontos követelménye, hogy a községeknek életüket bemutató kiállítást kell készí­teniük. Ennek színvonalas összeállítása, előkészítése ugyancsak nagy feladat, s az egész közösséget megmozgató tevékenység. Az előzetes tapasztalatok szerint a községek különösen nagy örömmel fogadták azt a feladatot, hogy múzeumi ba­bákra el kell készíteniük a faluban hagyományos, vagy még ma is élő népviseletet. Ezekből a babákból érté­kes gyűjteményt állíthat­nak majd össze a verseny után az illetékesek. Néhány gond is felvetődött a verseny indításánál. A dányiak jelezték, hogy nincs olyan je­lentős textil díszítőművészeti anyaguk, amellyel indulhat­nának a versenyben. Számuk­ra engedélyezték, hogy fafa­ragványokon, tányérokon, a szerszámokon, az oromfalakon elhelyezett díszítéseket is cso­korba gyűjthetik. E feladat teljesítésekor egyfajta adóssá­got is törlesztenek a ver­senyzők, nevezetesen azt, hogy megmentik a Galgavidák gaz­dag díszítőművészetének még fellelhető és korábban szerve­zetten nem gyűjtött motívu­mait. A verseny értékelésénél kö­rültekintően járnak majd el a bizottság tagjai. A benevezési feltételként megszabott köve­telmények teljesítésénél azt is figyelembe veszik, milyen ala­possággal, igényességgel ké­szítették el a munkákat a pályázók. Lényeges szempont, hogy a pontozásnál a felmerü­lő fogalmakat, azok értelme­zését egyeztetik, s valamennyi intézményt a saját körülmé­nyei által behatárolt lehetősé­gek alapján értékelik. A gondos, körültekintő elő­készítés után nem marad más hátra, mint a járás, a közsé­gek közművelődési életét gyarapító versengés. Jó mun­kát, tehát versengő falvak! G. M. Naponta negyven vagon búza A Galgamenti Termelőszövetkezet az 1458 hektáron ve­tett őszi búzából eddig mintegy 900 hektárról takarította be a kenyérgabonát. Ahogy az időjárás engedi, kilenc kombájn és tizenegy szállító jármű dolgozik a határban. Ezzel a géppark­kal naponta negyven vagon búzát takarítanak be. Képünkön: munkában a kombájnok.-rr .T-,-1T-f. Ip ili If mm* 'JU-ht Jy > f4 Ürít a NIVA-kombájn. Barcza Zsolt felvételei Nagy forgalom, nőtt a vásárlási kedv Az árleszállítás első tapasztalatai A nyári árleszállítás első három napján a korábbi évek­hez képest szokatlanul nagy forgalmat bonyolított le a Sza­Népművelők napja Gödöllőn Már megkezdték az előké­születeket a járásban tevé­kenykedő közművelődési dol­gozók megünneplésére. A gö­döllői járásban idén első alka­lommal rendezik meg a nép­művelők napját. Augusztus 16-án délután négy órakor az Agrártudományi Egyetem színháztermében sorra kerülő ünnepségre a járás könyvtá­rainak, művelődési házainak dolgozóit hívták meg, s mind­Arafni ma sem könnyű A kaszától a korszerű kombájnig A kánikulai hőség után jólesik az esti levegő hűvös­sége. Kilenc óra van, Gábor Antal kombájnos ebben á percben érkezett haza a tan­gazdaság nagygombosi kerüle­téből. ahol az aratás megkez­dése óta birkózik gépével, hol a dőlt gabonával. néhány napja a perzselő, izzasztó meleggel. Pihenés — nappal A jól megtermett férfi min­dig mosolygó arca most sem mutat fáradtságot, pedig tu­domásom szerint reggel öttől este nyolcig ült gépen. Fele­sége pincehideg bort tesz az udvar sarkában álló asztalra. A jéghideg szóda ezernyi gyöngyszeme csábítóan ta­pad a párás pohár csillogó üvegfalára. Összecsengenek a poharak. — Csak a feleségem név­napjára ugrottam haza. Az aratás megkezdésétől a befe­jezésig egyfolytában Nagy­gomboson vaevok. Olyan sze­szélyes az időjárás hogy esvet- len percre sem távozhatunk a gép mellől. Akkor pihenünk, ha esik. Amikor megmutatja magát az idei nyáron ugyan­csak ritka nan ugrunk a séo re. Ezért éltünk úgy az el­múlt nyáron, mint akiknek elromlott az időérzékük. Elő­fordult, hogv nappal alud­tunk, é”el arattunk. — Aki egyszer is ült a kombájn nyergében, érezte a hatalmas gép felett uralkodó ember erejét,, az minden év­ben várja a nagy munka kez­detét. Én kaszával is arattam. Akkor az aratás közös élmény volt. Faluban a 12 éves gye­rek már tudta, hogy mi a ka­sza, a lány, hogy mi a marok­szedés, a kötélcsinálás. a ké­vekötés, a keresztezés, a ge- reblyézés. Megtapasztaltak a nyarakat. Azt mondják, azok­nak az időknek volt romanti­kája. Bevallom, én csak az izzadó bőrömre taoadó kalász toklászának kegyetlen szúrá­sát. a fölöttem delelő nan agvat forraló füzét, s a kasza nyelének tenyeret feltörő ke­ménységét éreztem, s nem a romantikáját. Szabad szakma Gábor Antal legyint, mint­ha el akarná besse^etni a so­sem volt aratási' romantikát. — Még szerencse, hogv csak két nyáron voltam arató. Nem akarom széoíteni a történte­ket. ezért elmer dóm hogv a kényszer menekített el a szü­lői háztól, az apai. a^ai örök­ségtől. Nagyok voltak a gaz­dálkodással e.gvüttjáró terhek De a gvár. a váms nem von­zott. Itthon, a falu határában kerestem és találtam hetési lehetőséget. M="* 1954- ben kopogtattam az Agrártu­dományi Fwetem rélqazda- sága irodájának ajtaján. — Traktoros akarok lenni — mondtam az igazgatónak. Ez a pálya abban az időben is szabad volt. Beosztottak a műhelybe, ahol néhány hétig ismerkedtem a traktorokkal, a maiakhoz képest korszerűt­len mezőgazdasági gépekkel. A munkaerőhiány miatt ha­marosan traktorra ültettek. Már ismertem a traktor min­den csavarját, amikor 1957- ben mezőgazdasági gépész- képző iskolára küldtek Heves­re. 1965-ben elvégeztem az ör­kénvi mezőgazdasági g-énsze- relő, 1973-ban pedig a hid­raulika-szerelő iskolát. Kiké­peztek hát. A megsárgult nanírok, i^a- zolások, a különböző iskolák­ról féltve ő-zött dokumentu­mai Gábor- Antalnak akárcsak a kitüntetések, amelvek tanú­sítják. hogy nem akármibben mimkása a m°zűc>aZfiasáznak. Tsmét az aratásra terelődik a szó. — Soha ilyen komisz esz­tendőben nem arattam trmy, mint az^ ’dei, pedig 1954. ófa évbe*-* filtern. A ^: kor kévekötő arn- tAné'oet ha®7n£ltnnk. A^+*ín iöttek a komh^n^c. Az Q7;K— 3-Ps. 4-es. 5-ös. fi-os. Ar^tó­0f£r>re 1965-b^n 1”bern előtör. S7^—3-a^ vnU 87nfa a v’líWdfg] esyíift sokat váHoTtök a kwnbáinoV. Akkor p bl+Kik bodfv a p«ÓT>k*V7fí1 r>t védő sátor a kényelmes aratás csúcsa. Ma az SZK—5-ösön fül­ke védi a kombájnost. És ez a fülke nem akármilyen, hanem légkondicionált. Ventillátor biztosítja a hűsítő, kellemes levegőt. A kombájnosokkal va­ló törődés másik mód.ia az ellátásunk. Élelmezésünk nemcsak bőséges, de házias és erőt adó is. Első osztályú a szálláshelyünk. Aki velem kezdte, az tudja, mit jelent a kéve tövében aludni, amikor napkeltekor zsibbadtabb volt a testünk, mint napnyugtakor. — Persze, most is nehéz az aratás. Figyelni 12—14 órán át; birkózni a megdőlt kalász- szal. az időjárás szeszélyével ma sem könnyű. Nem szűnt meg a por sem. Ott vibrál, ka­varog a levegőben. Köhögésre ingerelve. — De törődhet-e mindezzel egy jó kombájnos? — emeli fel tekinteté*- Gábor Antal. — Amikor p-t áldás fiira és útra jön felülről, s mivel a bai nem jár egyedül, alulról kúszik föl­felé a gyom. Pontosan, ölletesen — A mennyiség, a teljesít­mény hajszolására sem szük­ség. sem lehetőség. A pontos, ötletes, minőségi munka a fontos. Mert bármilyen sze­szélyes is az idő, a föld meg­fizet a jó munkáért. Az idén megközelítjük a hektáronkénti hatvan mázsás átlagot, s ha a végre megérkezett jó idő ki­tart. a mi munkánkon nem miílik semmi. Éjfélre jár az idő. Korán lesz ébresztőié Gábor Antal­nak. Búcsúzóul felnéz az égre. — Az éiiel nem esik. Reggel ötkor kezdhetünk. Tercsik Mihály azokat, akik a községekben segítséget nyújtanak az emlí­tett intézmények munkájának szívonalas elvégzéséhez. így ott lesznek a találkozón a KISZ, a Hazafias Népfront községi szervezeteinek képvi­selői, a könyvterjesztők, a mozik vezetői s a szakszerve­zeti aktivisták. Az ünnepségen kitüntetése­ket adnak át a népművelő munkában élenjáróknak, majd a gálaműsorban a járás két neves együttese, a galgamá- csai és a zsámboki szórakoz­tatja majd a kitüntetetteket és a megjelenteket. badság téri áruház. Nem vé­letlen, mert az áruház alapo­san felkészült a várható nagy érdeklődésre. Az idén több mint 200 ezer forinttal na­gyobb árukészlettel várják a vásárlókat, ez azt jelenti, hogy hárommillió forintnál nagyobb értékben határozták meg a leszállított áruk meny- nyiségét. A legnagyobb kereslet a rövidáru-kötöttáru osztályon volt eddig, de sokan vásárol­tak cipőt és méterárut is a 3 nap alatt. Ha a már 30—40 százalékkal leszállított árakat vesszük figyelembe, eddig mintegy 681 ezer forint a, be­vételük. Ez a tavalyi whez képest több mint 20 százalék­kal magasabb érték. A Vásárlók kedvét növeli, hogy jó az idő, érdemes válo­gatni a kedvükre való nyári holmik között, sokan vásárol­nak fürdőruhát, nyári blúzo­kat, ingeket. Gáspár Szerte a világon intéz- k“' kedéseket tesznek a zajártalom csökkentésére. Gödöllőn a zajszint még igen . alacsony, kivéve a Szovjet—Magyar Barátság lakótelepet, hétfőn, szerdán és szombaton reggel fél hat és hat között. Aki korán indul munkába, sajnos nem élvezheti ezt a hajna­li koncertet, de aki délutá- nos, szabadságát tölti, sza­bad szombatos, tehát nem kell korán kelnie, olyan él­mény részese lehet, ame­lyet a Városgazdálkodási Vállalat: dolgozói rendeznek számára bosszúból azért, hogy nekik bezzeg korán kellett felkelniük. Arcukon megszállott mosollyal dön­getik, csapkodják, ürítik a kukákat az ablakok alatt. A napokban hallottam, hogy néhány országban ti­los a kukákat a reggeli órákban üríteni, a dolgo­zók pihenését ezzel is meg­zavarni, vagy megrövidíte­ni. Volna tehát honnan jó példát tanulni. De nem mindent kell ilyen zajosan csinálni. Akadnak olyan dolgok is, amiket többnyire csendben félrebújva csinálnak regge­lenként az é'e'misze-bol- tok előtt a gödöllőiek. Meg­lepve tapasztalja a kedves vásárló, kezében a pálinkás üveggel, hogy a bolt előtt tábla figyelmezteti, kedvenc Zajártalom reggeli italát ott nem fo­gyaszthatja el. Hamar talál azonban megoldást, s a bolt háta mögött öblíti le torkát egy-két korty szíverősítő­vel. A kiürült, hasznavehe­tetlen üveget aztán nem váltja vissza, hanem el­dobja a bolt mögött. Nem előtte, mögötte. S így mind­járt más. Úgy látszik az sem mind­egy, hogyan megy a kocs­mába a gödöllői polgár. Vadnyugati hangulatot idé­ző jelenetet láthatott nemrég a Présház környéki lakosság. Nagy virtus, ha autóval megy a kocsmába az ember, csak az a hátrá­nya, hogy nem viszi haza elázott tulajdonosát az autó, mint egykoron a ló. A lovaglás előnyeiről az ^ előbb említett vad­nyugati jelenet meggyőz­hette a kétkedőket is. Olyan részeg volt a lovas, hogy még a ló is tántorgott alatta. A csodálkozó kérdé­sekre fitymálva feielt: megtehetem, hogy így jár­jak kocsmába. Majd. hogy lássák ki a legény a nye­regben, belevágta sarkát a ló véknyába, s az boldo­gan száguldott kapatos gazdájával a kocsmába. Rögey Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom