Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Búzafáblún kalákában Ä közös aratás csak a kezdet volt A gabona után a kukoricára gondolnak XXII. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM AIIA 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Szakállak Z endülés ugyan nem tört ki miatta, de a riada­lom tagadhatatlannak bizonyult Piliscsabán, ami­kor híre ment, „megszűnik az olajtelep”, azaz az Áfor lerakata. Akadt, aki legyin­tett, mondván, a vállalatok azt csinálnak a lakosság el­látásában, amit akarnak, mások panaszos levelek írá­sát vették fontolóra újság­nak, rádiónak, televíziónak, vagy éppen a megyei ta­nácsnak, úgy okoskodva, s nem alaptalanul, hogy itt sérelem éri a fogyasztói ér­dekeket, tehát a dolog nem hagyható annyiban. Való­ban nem, de csak akkor, ha a hír igaz. Mi adott okot a híreszte­lésre? A Nehézipari Minisz­tériumnak az az állásfogla­lása, hogy gazdaságossági megfontolásokból az Áfor némely ún. bázistelepét át kell adni más kereskedelmi szervek kezelésébe. így az­után a piliscsabai telep új gazdája az Afész, azaz pusz­tán a cégtábla változik, de a telep nyújtotta szolgálta­tások köre nem, beleértve a kedvezményes akciókat is, mert feltételezhetően ez utóbbi miatt támadt a ria­dalom, hátha odavész a fo­rintok megtakarításának le­hetősége. Joggal hihetjük, szakállas igazságnak számít, hogy minden fajta szóbe­széd megelőzhető a tények nyers közlésével. A szóban- forgó esetben tehát — ne hökkenjürüc meg az osto- bácskának látszó ötleten — elég lett volna annyi is, hogy a telepen kitesznek egy jókora föliratot, s azon tu­datják, a változás nem érin­ti a lakosságot, az ellátást, marad minden úgy, aho­gyan addig volt. Igenám, de csak a naiv lelkek, így magam is, hiszik azt, hogy a célszerű egyben egyszerű. Mert ki készíttesse el a föl­iratot, kivel, s egyáltalán, ilyesmire kinek van jogkö­re? Azt csak a hozzá nem értő gondolhatja, hogy ilyesfajta komoly ügyeket hamari módon bárki eldönt- het, ráadásul holmi csoma­golópapírral, s némi festék­kel... Mi lenne úgy a világ­ból?! M ielőtt a szösszenésnyi ügyön töprengeni hív­nám az olvasót, le­gyen szabad egy egészen másfajta példát fölemlíte­nem, s ez is szakállas ügy, de szó szerint. A köznyelv ugyanis szakállas sorompó­nak nevezi a vasúti átjárók azon berendezését, melyen fémrács igyekszik — re­ménytelenül — megaka­dályozni az átbújni szándé­kozókat tettük végrehajtá­sában, s persze nem azért, hogy a vasútnak legyen igaza, hanem a balesetek el­kerülése végett. A példánk- beli szakállas — hivatalo­san: csapórudas — sorompó Üllőn működik, a Szövet­ség utca és az Ecseri út találkozásánál. Elég itt egy kurta órács­kát eltölteni, hogy a szem­lélődő némi képet kapjon közlekedési meg emberi fe- ' gyelemből, türelemből és türelmetlenségből, annak ellenére, hogy van itt fi­gyelmeztető tábla, föiirat, korlát, minden, ami csak ahhoz kell, hogy óvjon a veszélytől. Ennek ellenére boldog, boldogtalan akkor kel át a vágányokon, ami­kor éppen eszébe jut, s gyakran, csak azért nem ta­lálkozik össze a vonattal, mert az még nem ért oda, az illető körültekintésétől azonban akár lépésnyire is düböröghetne... Mégis, aligha az így közlekedők követelésére, sokkal in­kább a nagyközség hivata­los szervei és személyei föl­lépésére, most majd kicse­rélik a szakállast, fényso­rompóra, azaz félsorompós, elektromos jelzőberendezé­sűre. Előnye: rövidebb ideig mutat tilosat, mint a mostani. A csere tetemes summába kerül, a tanács­nak járdát kell építenie, labirintkorlát is lesz a gyalogosok terelgetésére, ám a kérdésre, vajon attól kezdve nem mennek majd át a tilos jelzésen az embe­rek — s velük a gyerekek! — lemondó legyintés a vá­lasz: átmennek. S azért mennek át, mert egész egy­szerűen nem hiszik el, hogy az életükkel játszanak. V an tehát kétfajta ese­tünk, amiknek lát­szatra semmi közük egymáshoz. Ám bennem in- gerkedik az ördög, hogyan van ez? Piliscsabán a szomszédasszony első sza­vára elhiszik a telep meg­szüntetését, Üllőn viszont a figyelmeztető föiiratok, esz­közök ellenére is naponta seregestől teszik kockára az életüket emberek, mért egész egyszerűen nem hisz­nek annak, amit látnak. A pszichológusok persze jól ismerik azt a fajta szelek­tivitást, melyet példáink illusztrálnak, ámde nagy lendülettel rugaszkodnánk el a realitásoktól, ha úgy vélnők, bízzuk ezentúl az ilyesfajta ügyeli megnyug­tató megoldását e tudomány művelőire. Bizonyos, ők sem jutná­nak ötről hatra, s azért nem, mert — ahogy azt mondani szokták — vannak esetek, amikor az érdekek legyőzik a gátlásokat, lehe­tetlenné teszik a világos ítélkezést. Ilyenkor semmi­vé foszlik mindenfajta meggyőző szó, azaz, ha va­lóban megszűnik a pilis­csabai telep, magyarázhat­ta volna bárki ennek nép- gazdasági szükségszerűsé­gét, ugyanúgy nem hiszik él az érintettek, ahogy Üllőn azt, egyszer összetalálkozik a tilosán átkelő és a vo­nat ... Piliscsabán rövidke fölirat elég lett volna ah­hoz, hogy megnyugodjanak a kedélyek, Üllőn a fél-fény­sorompó sem hoz majd lé­nyeges változást, bár örül­nék, ha rámcáfolna az élet. Bűvös kör? Szó sincs arról, hogy r.e kínálkoznék meg­oldás. Csak éppen ez a meg­oldás hosszadalmas, türel­met, aprólékos munkát kí­ván : tudatformálást. A műveltségnek olyan fokát, ahol a társadalmi szabá­lyok teremtette gátlások és a személyes érdekek ütkö­zésekor nem okvetlen ez utóbbi kerekedik felül. A műveltségnek azt a fokát, ahol az emberek nemcsak beletörődnek — ha bele­törődnek — a társadalom kijelölte korlátokba, hanem megértik, elfogadják, hogy e korlátok az ő ' érdeküket is szolgálják, bár olykor sze­mélyükre nézve ez kényel­metlenséggel, hátránnyal járhat. Mészáros Ottó Németh Károly fogadta Rovnesh (handráü Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a KB székházában fo­gadta Romesh Chandrát, a Béke-világtanács elnökét. Szí­vélyes. baráti hangulatú esz­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a nemzetközi bé­kemozgalom időszerű kérdései­ről. A beszélgetés során Né­meth Károly kifejezte, hogy a magyar nép támogatja a Bé­ke-világ tanács új kezdemé­nyezéseit, az enyhülés, a le­szerelés ügyének előbbrevite- le érdekében és a BVT nem­zetközi szolidaritási akcióit. A találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Se­bestyén Nándomé, az Orszá­gos Béketanács főtitkára. Óriás csarnok 85 oszlopon A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben a tízmiiliárd fo­rintos új kombinált acélmű „kinőtt a földből’1: speciális, százhúsz tonnás autódarukkal megkezdték a csaknem har­mincezer négyzetméter alapte­rületű konvertercsarnok oszlo­painak beemelését. Az új csar­nokot nyolcvanöt, a helyszínen összehegesztett, különböző nagyságú acéloszlop tartja majd. Régóta nem aggódtak eny- nyire aratás előtt a dabasi Fehér Akác és a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz tagjai. Da az is igaz, hogy tegnap, amikor az utolsó táblával is végzett a kombájncsapat, végigíu'.ott a hír a falun, s rövid idő után a kombájnosok köré gyűltek a környékben dolgozó teherautók vezetői, s a Fehér Akác irodájában a helybeli, s a szomszédos szövetkezet ve­zetői. Közös ünnepe volt ez a két nagygazdaságnak, hiszen a várható rosszat, egy­mást segítve, összefogva változtatták sikerré. A két szövetkezet elnöke Ka- kucsi Gabriella és ár. Tresser Pál így számol be a történ­tekről : — Bizony baljós jelek mu­tatkoztak a gaben abe takarí­tás előtt. Az eső, a szél mind­két határban megdöntötte a kalászokat, Dabason ráadásul akkora jégkár volt, amire ed­dig nem akadt példa. Életbe­vágóan fontos lett tehát, hogy a lehető leggyorsabban, a leg­kisebb veszteséggel végezzenek az aratással. Ezért kutatták fel a környékbeli, s az északabbra lévő, Nógrád megyei, együtt­működésre kész szövetkezete­ket: birkózzanak együtt a fel­adattal. így kerültek a nógrádvar- snnyi, a nagyoroszi és a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetből a kombájnok a duimvarsányi és a dabasi gabonaföldekre. E két gazdaságban. egyidőben láttak munkához, de a duna- varsányiaknál a koraibb érésű fajta miatt sürgetőbbnek lát­szott a munka. Ezért a daba­si szövetkezet gyorsan átirá­nyított hozzájuk néhány gépet. Amikor ott végeztek, termé­szetesen együtt jöttek vissza ebbe a határba. Néhány nap­ja kisebb kombájncsapat Nógrád megyebe indult visszaadni a kölcsönt, Energetika’ megbeszélés Szovjet miniszter látogatást tesz a viftnyica—a&eríirsai vezetéknél Simon Pál, nehézipari mi­niszter meghívására tegnap Budapestre érkezett Pjotr Nye- porozsnij, a Szovjetunió ener­getikai és villamosítási minisz­tere. A budapesti tárgyaláson áttekintik a Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték és a paksi atomerőmű építésének helyzetét, s meg­beszélik a távlati atomerő­mű programunkkal összefüg­gő együttműködés időszerű kérdéseit. A szovjet miniszter megtekinti a 750 kilovoltos távvezeték és a paksi atom­erőmű építési-szerelési mun­kálatait, továbbá a magyar energetikusok részére előadást tart a szovjet energetika je­lenéről és, távlatairól. V. Sz. Fjodorov, a Szovjet­unió kőolajfeldolgozóipari és petrolkémiai minisztere a ma­gyar ásványolaj- és földgázkí­sérleti intézetben tett látoga­tást, Simon Pál nehézipari miniszter társaságában. Csikós Rezső igazgató tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy a tudo­tnányos intézmény öt szovjet kutatóintézettel alakított ki hatékony kapcsolatot. A két és fél évtizedes kö­zös kutatás legnagyobb eredményének tartják a magas oktánszámú benzin előállításához szükséges komponens kifejlesztését, a gyártási, alkalmazási eljárás kidolgozását és a munkameg­osztáson alapuló nagyüzemi kísérleteket. A minimális ólomtartalmú benzin, amely egyszerre szolgálja a környe­zetvédelmet és az energiata­karékosságot, nálunk a Lada 1200-as gépkocsikban, a Szov­jetunióban pedig a Lada 1500 és a Volga gépkocsikban vizs­gázik. ígéretesek a szintetikus ' karbonsavakkal folytatott kutatások, amelyeknek elsősorban a fes­tékipar veszi hasznát. A szovjet miniszter az inté­zet laboratóriumaiban konzul­tált a kutatókkal. is: .... v * * A’ Már lement a nap, amikor tegnap délután a dabasi búza­táblán levágták az utolsó rendet a helyi s a szomszédos duna- varsányi termelőszövetkezet kombájnosai. Képünkön, balról jobbra: Janicsák Lénárd, a dabasi Fehér Akác és Kovács Sándor, a dunavarsányi Petőfi Tsz kombájnosa gratulál egy­másnak. Mellettük Békés István, a helyi termelőszövetkezet főmérnöke, a nagy aratási munka egyik irányitója. Halmágyi Péter felvétele s most, hogy nincs több arat- nivaló, az éjszakai pihenő és gépjavítás után újabbak in­dulnak a nagyoroszi és a nóg- rádvarsányi határ felé. A töb­bi se tétlenkedne besegít a közelebb lévő szomszédoknak. Szerencsére a termelőszö­vetkezetek közötti ilyenfajta okos együttműködés ma már nem ritkaság. A dabasi járás e két gazdaságának példája mégis érdemes a figyelemre. Nem vártak mások javas­latára, nógatására, maguk kerestek partnereket. Az eredmény: Dunavarsány 1200 hektár búzáján 52 má­zsa volt az átlagtermés, pedig az aratás kezdetekor 40-ben is kiegyeztek volna. Dabas kétezer 692 hektárjával a me­gye legnagyobb gabonaterme­lője. Náluk 1600 hektáron volt súlyos jégverés, ennek ellenére 40 mázsás a hektáronkénti ho­zam. Az elnökasszony szerint a kombájnosok a sírból hoz­ták vissza a termést. A kombájnosok megnevezés alatt most nem egyik vagy másik gazdaság munkásait kell értenünk, mert a két tsz vezetője szerint, egymást múl­ták felül a jó munkában. Ezért mondott köszönetét teg­nap késő délután a két szö­vetkezet elnöke a saját s a „kölcsönbe jött” aratóknak, A köszönet mellé kitünte­tés, oklevél és pénzjutalom is járt. Így mostantól néhány dabasi gépkezelő a dunavarsányi Pe­tőfi Kiváló dolgozója, s fordít­va. Nem feledkeztek meg a tsz- vezetők a távollevőkről, azok­ról. akik most a nógrádi dom­bokon küszködnek a gaboná­val. Ha vége lesz a kiküldetés­nek, odautaznak hozzájuk,sott azokon a földeken adják át a jól megérdemelt jutalmat. A kombájnosoknak ugyanolyan kellemes halászvacsorában lesz részük, mint a többiek­nek volt tegnap este. Talán kevesebb szót érde­melne ez - a jól sikerült ka­láka munka, ha most az ara­tás végeztével pontot tenné­nek az írásba sem foglalt megállapodás végére. De most, már arról folyik a szó: hogyan lehetnének egymás hasznára a nagy termést ígé­rő kukoricabelakariiáskor, s a silózáskor. Cs. A. Záróhangverseny a Zichy-kastélyban A Bsrtók-szemináriuiefra szívesen jönnek a vendégek Tizenkilenc országból, fél száz részvevő Tegnap befejeződött a bar­tóki muzsika értelmezését és avatott tolmácsolását segítő idei, XII. nemzetközi Bartók szeminárium. A kéthetes tan­folyamról, melyen 19 ország több mint félszáz zenepedagó­gusa és előadóművésze vett részt, Kadosa Pál, a Zeneaka­démia tanszékvezető profe&z- szora így nyilatkozott: — Szemináriumunk oktatói között olyan tanárok vannak, akik növendékei vagy előadó­partnerei voltak Bartóknak. A Brüsszelben élő Gertler Endre professzor például, aki évről évre rendszeresen és örömmel vállal oktató feladatot a tan­folyam hegedűkurzusán, sokat Budaörs indítja a tankönyveket A Könyvértéke- sííő Vállalat rak­táraiból a tanév kezdetéig har- minckétmillió tan­könyvet szállíta­nak ki a könyves­boltokba, iskolák­ba. A budaörsi raktárból napi két és fél millió dara­bot szállítanak az ország háromszáz könyvesboltjába. Az idén csaknem hetvenféle új tan­könyv várja a ta­nulókat a tanév kezdetén. szonátázott Bartókkal. Bartók­nak nemcsak népdalfeldolgo­zásai, hanem egyéb művei is bizonyos speciálisan magyar jelleget tükröznek és mi ben­ne élünk ebben a sajátosan magyar kifejezésmódban. Min­den bizonnyal ezzel magyaráz­ható, hogy a résztvevők évről évre szívesen jönnek hozzánk, olyan távoli országokból is, mint Mexikó vagy Japán — mondotta. A szeminárium legjobban felkészült hallgatói tegnap es­te a Zichy-kasíély udvarán megtartott nyilvános hangver­sennyel búcsúztak Budapest­től. 5zaíju!~5 A Meiuza-kísédet Üjdonsággal szolgálhat az élet keletkezéséről az úgyne­vezett Medúza-kísérlet, ame­lyet most fejeztek be a Szal- jut—6-on, Ampullákba zárt biopoliméreket tartalmazó le­mezkazettákat helyeztek a Medúza elnevezésű különle­ges berendezésbe, amelyet hosszabb időre az orbitális állomás külső falára erősítet­tek. Az ampullák kvarcüveg­ből vannak, hogy átengedjék az ibolyántúli sugarakat. A lemezkazettákat sugárérzé­keny hártyával vonták be, amely a sugárzási adagokat méri. A kísérletnek az a cél­ja, hogy a nyílt kozmikus tér­ség tényezőinek kitett biopo- limérek fizikai és vegyi sajá­tosságait tanulmányozzák. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom