Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Novembertől 25-tel több Döntöttek az óvodai felvételekről Augusztus utolsó napjait nagyon várták azokban a gö­döllői családokban a szülők, és az apróságok is, ahol óvo­dáskorú gyerek van. Ezekben a napokban született döntés a városi, tanács művelődésügyi osztályán arról, hogy a benyúj­tott jelentkezések nyomán, kiket vesznek fel szeptem­bertől a város óvodáiba. Barkóczi István, a városi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője arról tá­jékoztatott, hogy az üzemek képviselőinek jelenlétében ülésező bizottság körülte­kintően hozta meg döntését. Három szempontot vettek fi­gyelembe: igyekeztek elhe­lyezni a nagycsaládosok, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, az egyedülállók gyermekeit, s arra is ügyel­tek, hogy a lakóhelyéhez leg­közelebb eső óvodába kerüljön a gyerek. E szempontoknak csak részben tudtak eleget tenni, mivel az óvodák kiscsoportjai­ba aránytalanul magas volt a jelentkezés. A Kazinczy-óvo- dába ötvennégyen jelentkez­tek, de csak 14-et vehetnek fel. A Stromfeld lakótelepen lévő óvoda kiscsoportjába a 16 férőhelyre hatvanketten pályáztak. De nem volt jobb az arány a többi óvodában sem. így átcsoportosítást haj­tottak végre, hogy az óvodai munka feltételeit is biztosíta­ni tudják, s minél kevesebb gyermeket kelljen elutasítani. A városban 689 óvodai férő­hely van, tavaly 839 apróságot vettek fel, idén ez a szám mintegy harminccal lesz ma­gasabb. Némiképp javított a helyzeten, hogy azok a gyer­mekek, aki szeptember else­jéig töltötték be harmincadik életévüket, s bölcsődébe jár­nak, még egy esztendeig a bölcsődék kis lakói lesznek. A számokból is kitűnik, hogy nagy feladatot vállaltak magukra a gödöllői óvodák dolgozói, azért, hogy minél több gyermek részt vehessen az óvodákban folyó munkák­ban. Ma már az óvoda nem gyermekmegőrző, miként so­kan vélnék, hanem nevelősze- repénél fogva fontos előkészí­tője az iskolának. Ezért nagy jelentőségű, hogy minden nagycsoportba jelentkező gyer­meket felvettek a gödöllői óvodákba. Az idén száztizennégy gyer­mek felvételi kérelmét utasí­tották el, de ez a szám még változhat. Az elképzelések sze­rint ugyanis még ez évben bővítik a Tisza utcai óvodát. Ennek következtében még egy csoportban huszonöt gye­rek elhelyezésére lesz mód. Várhatóan november 7-én ad­ják át az új helyiséget, s ek­kor ismét döntenek az elutasí­tott kérelmek ügyében. G. M. Városkép, lepedőkkel Akik különböző felméré­sekre, tapasztalatokra hivat­kozva fennen hangoztatják, hogy a lakótelepek közömbös­sé, zárkózottá teszik az em­bereket, azok még nem jár­tak Gödöllőn, közelebbről is a János utcai lakótelepen. Itt, az egyre gyarapo- ' dó négyemeletesek tövében nap mint nap tapasztalom a fenti állítás ellenkezőjét. Nem­csak a játszótéren homokvá­rat építő, homoktortát, pogá­csát együtt sütögető gyere­kek, az egymással csevegő anyukák, nagymamák látvá­nya győz meg erről. Sokkal inkább bizonyít­ja ezt a házak között kö­télen száradó ruhák so­kasága. Nem tévedés! Nem az er­kélyen száradnak ugyanis néhol a telepen élő családok holmijai, hanem a fák, po­rolók, karók közé feszített kötélen, az épületek tövében, ha úgy tetszik, az utcán. Az egyik kötélen hófehér lepedők, párna- és paplanhu­zatok vásznát lengeti a szél, másutt, fürdőruhák, bébihol­mik, női, férfi és gyermek al- EÓneműk ringatóznak békés egyetértésben. A kép több mint meglepő. | Persze, jól tudom én, hogy va- I lahol meg kell szárítani azt a sok-sok ruhát, s az erkély néhány négyzetmétere valóban nem sok e célra. De azt is tudom: rendelet szabályozza, ép­pen a lakótelepek képének védelmében, hogy ruha­szárító köteleket az er­kélykorlát magasságán felül nem szabad elhe­lyezni. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy valóban olyan üdvözítő ez a sajátos szárítási mód. Persze, per­sze ... a napsugár jótékony hatása. Csakhogy, az utcán lebegő ruhákra a napfényen kívül észrevétlenül hull a lakótelepen kavargó porfelhő is. Hiszen ott zajlik csak az élet! Az autók, motorok, az önfeledten ugrándozó gye­rekek, vagy a játékos szél néha jókora nort kavarnak, így aztán amikorra a nap­sugár megszárítja a ruhát, már vékony porréteg is fe­di azt. És ez nemcsak bosz- szantó, hanem az egészségre is káros! Különösen, ha bébi­vagy gyerekruhát, pelenkát, ingecskét ér ez a szomorú sors! Gáspár Mária V. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK 200 vagonos burgonyasiló Új telephelyen a Zöldért A villanytelepen túl, a vá­rostól távol találhatjuk a Pest megyei Zöldért Vállalat- gö­döllői kirendeltségét. Május­tól székel itt a telep, amelynek ötvenkét dolgozója gondosko­dik a város és a járás zöld­ség- és gyümölcsellátásáról. A bejáratnál még üresen tátong a 150 mázsás hídmérleg ak­nája, távolabb földgyaluk, marok munkájának nyomai: a leendő 200 vagonos burgonya­siló helyén. Szomszédságában a szerfás burgonyatároló vá­zai meredeznek, egyelőre még csupaszon, de hamarosan 100 vagonnyi burgonya kerül majd ide. Mindezt Horváth Lajostól, a telep vezetőjétől tudtuk meg, akiivel a kiren­deltség feladatairól, munkájá­ról, jövőjéről beszélgettünk. Jó kapcsolat A tavalyi nagy átszervezés­kor egyesült a Zöldért és a MÉK vállalat s most a város­ban és a járásban 72 keres­kedelmi egységbe és intéz­ménybe visznek a gödöllői telepről zöldséget, gyümölcsöt. A szállításihoz a Volántól és a Szövetkezeti Szolgáltató és Szállítási Vállalattól bérelnek járműveket, hiszen hét saját gépkocsijuk kevés lenne, rá­adásul nem a legjobb állapot­ban vannak. Ez érthető is, hi­szen amint Horváth Lajos el­mondta, a gépkocsik nemcsak a város és a járás útjait ró­ják; a zavartalan ellátás ér­dekében nem ritkán Sopron vagy Sátoraljaújhely környé­kéről hozzák az árut. Az idei szeszélyes nyáir kés­leltette néhány zöldség és gyü­mölcs érését, ezért voltak a zökkenők az ellátásban. Pap­rikából viszont mindig ele­gendő mennyiséget kínálhat­tak. A környező falvak híre­sek a fóliás termesztésről, így az eddig felvásárolt mintegy 45 vagon paprikából jutott a megyének is. A megyei köz­pont és a gödöllői kirendelt­ség között jó a kapcsolat, ez is a vásárlók érdekét szolgál­ja. Dömping — ezután A szezonban hatalmas zöld­ség- és gyümölcsmennyiség fordul meg á telepen, zöld­borsóból például eddig 50, pa­radicsomból 20 vagon. Űj- és nyári burgonyából is 20 va­gonnal fogadtak s a java még csak most következik: az őszi burgonya. Ebből 220 vagon- nyiira szerződött a vállalat, de a jó terméskilátások többet ígérnek. A környező nagy gazdaságokban a becslések szerint legalább 400 mázsa van a földben, s ezt is a Zöl­dértnek kell majd értékesíte­nie. A még mindig szűkös rak­tárak gondján a túrái két fiókteleppel igyekeznek eny­Tavaly jónak, idén talán jó közepesnek mondható a ba- rackfélék termése. Jól érezhe­tő volt ez nemcsak a piaco­kon, hanem a felvásárlótele- péken is, például a Gödöllői ÁFÉSZ veresegyházi telepén. Egy éve alig lehetett mozdul­ni a teli ládák sarától a fel­vásárlótelep udvarán, az idén, sajnos, ilyen gond nincs. Az ott dolgozó asszonyoknak is kevesebb munka adódik, igaz, az alaposan megizzasztja őket. A Dunakeszi Konzervgyár­nak barackot feleznek, ma­goznak, ami a tartósító mun­ka legnehezebb fázisa, s ma még nem gépesített. Sárgaba­rackból 8 vagonnal dolgoztak fel, őszibarackból eddig há­rommal. Az asszonyok mun­káját az tudja igazán értékel­vízgyörk köztudomásúan jó zöldségtermelők, innét nagy mennyiségű áru vándorol a Zöldért raktáraiba. Nem cso­da hát, hogy az üzletekben ritkán hiányzik valamilyen zöldség, az idén csak a kar­fiolból van kevesebb, mint kellene. ízletes gyümölcsöt a járásban nem nagyon talál­nak a felvásárlók, ezért a dinnyét például a ceglédi já­rásból hozzák; idáig 6—8 va­gon érkezett, de a dömping csak ezután következik. Nem lesz fennakadás A telep dolgozói, a Május 1. ezüstkoszorús szocialista bri­gád tagjai, a régi telep mos­toha körülményei között is megálltak helyüket. A terveik szerint egy év múlva készül el teljesen az új telep, de re­mélhetőleg addig sem lesz fennakadás az ellátásban. Mitru Mihály ni, aki maga is megpróbált már néhány félérett barackot kettétörni, hogy a magját el­távolítsa — felezve tartósítani ugyanis az ilyet lehet legjob­ban. Valamivel könnyebb mun­kájuk volt — az ugyancsak a Dunakeszi Konzervgyár meg­bízásából végzett — export- csomagolás. Mintegy kétszáz­ezer sárgarépapürés-húsos bébiételt készítettek elő a Szovjetunióba történő vasúti szállításra. Imre utcai iskola Tankönyvvásár Az Imre utcai általános iskola tanulói új tanköny­veiket a Petőfi téren levő iskolaépületben (volt szak­munkásképző) vásárolhatják meg szeptember 1-én, pénte­ken 14—18 és szeptember 2- án, szombaton 10—16 óráig. Az iskola tanévnyitó ün­nepségét szeptember d-én, hétfőn délután 4 órakor tart­ják az iskolai sportpályán. VÍZELLÁTÁS Készül a csatorna A csapadékvíz elvezetése és az ivóvízhálózat bővítése sok munkát ad Gödöllőn az épí­tőknek. Az első félévben jó ütemben haladt a csapadék­víz-főgyűjtő csatorna építése, s bá,r az egyes munkafolya­matok határideje eltolódott, még az idén befejezik a mun­kát. A máriabesnyő-fenyvesi városrész vízellátását javítja majd a vízbázis bővítése és a hálózatépítés. Az első félévben a tervek szerinti munkákkal elkészültek; előkészítették a terepet. A Rákos patak me­derrendezése is a tervezett ütemben valósul meg. A Király-telepen Élelmiszerüzlet épül Még az idén hozzáfognak a Király-telepi 220 négyzetmé­teres élelmiszerüzlet építő­ihez Gödöllőn. Az új bol­tot előreláthatóan jövőre, az első félévben vehetik birto­kukba a vásárlók. Városi moziműsor Augusztus 31-től szeptem­ber 3-ig, csütörtöktől vasár­napig 20 százalékos felemelt helyárral: Fantozzi, színes, olasz filmvígjáték. Rendezte: Luciano Salce. Kísérőműsor: Milyen a világ? Magyar hír­adó. Szeptember 4-től 6-ig, hét­főtől szerdáig XXI. olimpiai játékok. Színes kanadai do­kumentumfilm. Rendezte: A. Murray. A jónevű senki. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Rendezte: Martin Ritt. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. Kísérőműsor: Népmű­vész. Éjszakai előadás: Szeptem­ber 2-án, szombaton este 10 órakor: Két balláb az ezred­ben. Színes, angol filmvígjá­ték. K. Z. P. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Rajt, zökkenőkkel hiteni: Túra, Galgahéwíz, Hé­NEHÉZ A MAGOZÁS Tartósítják a sárgabarackot Bizonyítottak a járásbeliek Élen a hagyományőrzésben A járási labdarúgó-bajnokságban A kórusmozgailam irányítói mintha elfeledkeztek volna ar­ról, hogy júliusban és augusz­tusban a legtöbb a munka a határban. Erről beszélgettem a dányi asszonykórussal, a hé- vízgyörkiekkel, a bagiakkal, amikor augusztus 20-án Zsám- bokon találkoztunk. — Elfe­ledkeztek — mondották —, mert* a legnagyobb dologidő­ben rendezik meg Szentend­rén a Pest megyei népdailkö- rök és hagyományőrző néni együttesek II. országos minő­sítő versenyét. A késő ősz, vagy a tél sokkal kedvezőbb időpont lett volna. Hajnali négykor — Hogy is megyünk el? — kérdezték szemrehányóan, nem leplezett aggódással. De a vé­gén minden jóra fordult: — Hajnal négykor mentünk _ az uborkaföldre, hogy leszedjük a termést, és időben át tudjuk adni — mondták többen is a hévízgyörkiek közül. — Pesten csatlakoztam a csoporthoz, — meséli az egyik bagi menyecs­ke — mert a leszedett gyü­mölcsöt, kiásott zöldséget gyorsan a piacra kellett vin­nem. Ilyen gondokról szóltak a csömöriek, szadaiak, veres­egyháziak, dányiak, akik a Szentendrén rendezett orszá­gos minősítő hangversenyen képviselték a gödöllői járás népdalkultúráját és kórusmoz­galmát. Valamennyien felál­dozták a hajnalukat, a pihe­nésüket. hogy közös szenvedé­lyüknek, a népdal éneklésé­nek, népszerűsítésének hódol­hassanak. Huszonnyolc együttes lépett a zsűri elé, hogy bemutassa műsorát, megvédje vagy most először megszerezze az orszá­gos minősítést. Hosszú volt az út idáig. Az országos minősí­tésen való részvételt a megyei verseny előzte meg, s onnan csak a legjobbak juthattak to­vább. Nem tudom, az egyes járá­sokat hány csoport képviselte,' de azt tudom, hogy a gödöllői járásból jöttek a legtöbben. Hét járásunkbeli csoport ver­sengett a megfelelt, jó és ki­váló minősítésért, vagyis a megjelent kórusok negyedré­sze a gödöllői járásból érke­zett. Hol vannak a többiek? A szám önmagában meg­nyugtató, de hol maradtak az olyan jegyzett együtteseit, mint a galgamácsai, a zsám- boki, az isaszegi? S miért nincs pávaköre, népdalköre az olyan gazdag népdalanyaggal, s olyan sok éneklő asszonnyal, férfival rendelkező községek­nek — ahol néhány éve még jól működő kórusok voltak, — mint Galgahévíz, Túra, Kar­fa!? És hol maradtak a töb­biek. a fel nem soroltak? Kö­zeleg az ősz, de még idejeko­rán van, hogy mindenütt el­kezdődjék a hagyományok élesztőse, új együttesek, kóru­sok szervezése, új sikerek ko­vácsolása. De térjünk vissza Szentend­rére! A reggel kilenc óraikor kezdődő bemutató délután négy órakor fejeződött be. Egy órás szünetet kaptak a csopor­tok. és ez a rövidnek tűnő idő elégséges volt arra. hogy bir­tokukba vesvék Szentendrét. Erre a rövid időre is igazi fesztiválhangulatot teremtet­tek a Duna menti kisvárosban. A szűk utcák népviseletbe öl­tözött férfiakkal, nőkkel népe­sültek be, s a várost járó sok külföldi kezében kattogtak a fényképezőgépek, berregtek a filmfelvevők. Honnan jöttek? — kérdezték a tolmácsok. A kérdezettek megmondták köz­ségük nevét, hozzátéve: a gö­döllői járásból. A csömöriek a főtéren énekeltek, a bagiak a Duna-parton, de énekét rajtuk kívül is minden ’ csoport. így lett a minősítés napja a nép­dal utcai ünnepévé. Két kiváló, két jó öt órakor valamennyi ver­sengő Pest megyei népdalkor ott szorongott a megyei műve­lődési központ színháztermé­ben, ahol Olsvai Imre, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Népzenei Kutatócsoportjának tagja, a zsűri elnöke hirdette ki az eredményeket. Megfelelt minősítést kapott a veresegy­házi népdalkör, a szadai asz- szonykórus, a bagi Muharay Elemér hagyományőrző népi együttes, jól minősült a dányi, bagi asszonykórus, megvédte két évvel ezelőtt szerzett or­szágosan kiváló minősítését a hévízsyörki asszonykórus, rá­adásül a csömöri pávakör is kiváló lett. Az eredmények' is bizonyítják: érdemes együtt énekelni. Fercsik Mihály A járási labdarúgó szövetsé­gi napot ezen a héten elnök­ségi ülés vezette be. Ezen azt a sok vitát kiváltó és a ke­délyeket felkorbácsoló helyze­tet igyekeztek tisztázni, amely már a bajnokság kezdetén gondot okozott. Ismeretes, hogy a Kartal csapata felke­rült a megyei bajnokságba. Így a járási bajnokság II. osz­tályából nem két, hanem há­rom csapatnak kellett volna feljutnia az I. osztályba. En­nek eldöntésére osztályozót írtak ki, amire már a baj­nokság megkezdése után, me­netközben került volna sor. Ez nem helyénvaló, hiszen a csapatoknál ekkorra már le­zajlottak az átigazolások, mó­dosultak az erőviszonyok. Ne­hezítette a helyzetet, hogy a Gödöllő II, a Pécel és a Kar­tal II. késve küldte el neve­zését a sportfelügyelőséghez. Az érvek és ellenérvek har­cában végül levonták a követ­keztetést: a jövőben összehan- goltabban kell megszervezni a bajnokság rajtját. Az elnökségi ülést követően a szövetségi napon a sportkö­rök képviselőit Kovács Tibor, a városi-járási sportfeiügyelő- ség vezetője tájékoztatta a történtekről. A vita a késő esti órákig tartott. Eredményé­ről később számolunk be. Az I. osztályban már lezaj­lottak az első mérkőzések. Az Aszód idegenben nyert, a Dány pedig igen jó napot ki­fogó kapusának köszönheti győzelmét a HMSE ellen. A péceliek panaszt nyújtottak be a Bagón történtek miatt, mert csak a rendőrök védelme alatt tudtak elutazni. A mérkőzések krónikája: Bag—Pécel 1—1 (0—0), Vezette: Köti. Jó iramú mérkőzést vívott a két csapat. A hazai közön­ség kifogásolta többször is a játékvezető döntését. Isaszeg—Aszód 1—3 (1—1). Vezette: Födi. Gendur mesterhármast ért el, csapata nagyobb gólarányú győzelme sem lett volna meg­lepetés. Dány—HMSE 2—0 (2—0), Vezette: Sallai. A dányi kapus a mezőny legjobbjának bizonyult. Zsámbok—Szada 3-0 (1-0). Vezette: Surman. Alacsony színvonalú mér­kőzésen csapkodó játék zaj­lott, a vendégek stílusát ác- vették a hazaiak is.­Mogyoród—Túra 1—1 (0—0). Vezette: Urbán. Sportszerű küzdelmes mér­kőzésen igazságos döntetlen született. Cs. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom