Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

kMűop 1978. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Október 6—31: Műszaki könyvnapok A műszaki könyvnapokat az idén október 6-a és 31-e kö­zött rendezik. Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó megbí­zott igazgatója elmondta: a rendezvénysorozat szervezői­nek célja ez alkalommal is az, hogy a gazdasági élet kü­lönböző területein felhívják a figyelmet az olyan szakköny­vekre, kézikönyvekre, amelyek nélkülözhetetlenek a szak­munkásnevelésben, a szakmai továbbképzésben. Az országos megnyitót ok­tóber 6-án Szolnokon rende­zik, ezzel egy időben az újdon­ságokat és a közelmúltban megjelent köteteket kiállításon mutatják be. A vidéki könyv­terjesztés gazdája, a Művelt Nép az országban mintegy félezer rendezvényen, szak­író—olvasó találkozón, könyv­premieren, ajánlja majd a műszaki könyveket. A Műszaki Könyvkiadó az eseményre több jelentős kézi­könyv, lexikon kiadását időzí­tette. A könyvesboltokba ke­rül Kubinszky Mihály főszer­kesztésében a Modern építési lexikon. A napokban hagyja el a nyomdát öt jelentős össze­foglaló munka a kézikönyvek sorozatban: A közúti közleke­dés kézikönyve, a Villamos- szerelőipari kézikönyv, a Bör- feldolgozóipari kézikönyv, Az épületgépészet kézikönyve és a Villamos hőtechnikai kézi­könyv. Szintén több új kötet­tel jelentkezik a népszerű ipari szakkönyvtár sorosat. RÁCKEVÉN Sok jó program — — Tessék mondani, merre van a művelődési ház? — kérdezem már vagy harmad­szor Ráckevén a járókelőket. Mint kiderül, kétszer is elmen­tem az Ács Károly Művelődé­si Ház előtt anélkül, hogy ész­revettem volna. — Nemrégiben újravakolták az épületet, sajnos azóta nem került vissza a felirat a hom­lokzatra — mondja Dárdai István igazgató, miután nagy- nehezen megtaláltam. Nehe­zen, mert a művelődési ház udvara, környéke bizony elég­gé rendezetlen. Deszkadara­bok, lécek, gerendák hever­nek itt-ott. Körülnézünk oda­bent is. Két kisebb és egy nagyobb, színpados teremből áll a ház, nem számítva az irodát Keresik a helyet — Bizony még itt is nagy a felfordulás, hiába, most kez­dődik majd igazán az évad. A még üres, kopár termek ha­marosan egy sakkjátszma fi­gurái lesznek. — Ezt hogy érti? — Nagyon szűk a hely ah­hoz a sok programhoz, ame­lyet hosszú évek alatt kialakí­tottunk. Így aztán nem kis gondot okoz, hogy három szo­bánkat optimálisan hasznosít­suk. Hosszasan sakkozunk, melyik műsornak hol talál­junk helyet. — Valóban ilyen sok prog­ramjuk van? — Járásunk agrárszakembe­reinek Erdei Ferenc klubja itt tartja összejöveteleit. Ennek a már országosan ismert közös­ségnek 130 tagja van, akiknek Puzder Ferenc, a kiskunlachá- zi Áfész agrármérnöke jobb­nál jobb programokat szervez. Zenétől a honismeretig — Az Aranykalász Terme­lőszövetkezet patronálásával a tsz tagjaiból citerazenekart és népitánc-csoportot verbuvál­tunk. Nyugdíjasklubunk he­tenként tart összejövetelt, programján ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítések­kel. Az általános iskola ta­nulónak zenetanfolyama he­tenként kétszer foglalkoztat 50 gyereket. Az Áfész gyü­mölcstermesztő, méhész és nyulász szakcsoportjai is • itt tartják továbbképzéseiket. A nagyteremben az Országos Filharmónia diák-hangver­senysorozatot tart, évenként négy alkalommal. Kétszázhúsz bérletet adunk el minden év­ben. — Milyen szakkörök mű­ködnek? — A gimnáziumunk egyik tanárnője a honismereti szak körünket vezeti, melynek 15— 20 tagja elsősorban Ráckeve nemzetiségeinek kultúrájával, hagyományaival foglalkozik. Dr. Kovács József, a zsámbá­HEJ, NAGYKOROS HIRES VAROS Népszerű a megúju Nagykőrös jelentős művelő­déstörténeti emlékekkel ren­delkezett eddig is, de ezek jobbára szétszórt gyűjtemé­nyekben várták azt az egyez­tetést, melyet az állandó kiál­lításban egy helyen most vég­legesítettek. Dr. Novak László múzeumigazgató, Dinnyés Ist­ván és Fekete István társasá­gában valóban kitűnő forga­tókönyvet írt a történelmi adatok és fennmaradt, össze­gyűjtött tárgyak alapján. Nem vesztek el a rendkívül gazdag adattárban, pedig erre csábí­tott a sokrétű gyűjtemény ma is raktárban várakozó számta­lan emléke. Nem tették ezt, nem tehették. így valóban a lényegre összpontosítva, szi­lárd szerkezet alapján tárták fel Nagykőrös századait. A belsőépítész, Hámory László remekelt, olyan sodrást, ízlést, léptéket biztosított a tárgyi anyagnak, hogy az ebben a korszerű köntösben szólal meg igazán. Túlzás nélkül mondhatjuk el, a rendezésben most ez a múzeumi intézmé­nyünk a legkorszerűbb a me­gyében, ami az állandó kiállí­tást illeti. Tárgyak üzenete Városaink önbecsülése, szor­galma, önérzete Kecskemétet, Kiskunfélegyházát és Nagykő­röst is híres városnak titulálta. A régészeti feltárások rézkori leleteket eredményeztek, a Szurdok dűlőben, a Gogány határrészen és a Patonai-ta- •nya környékén nagy mennyi­ségben kerültek elő bronzkori tárgyak. A szőrhalmi térség­ben Árpád-kori temető került felszínre, s a múzeum egyik féltett kincse a XII. századból származó ludasi feszület. Ér­dekesek a török írások, török emlékek is — Ahmed szultán Nagykőrössel foglalkozó ok­mányai A tárlóban számtalan dénár, obulus — mind az Árpád-kor emlékei, kardok és ékszerek. A kiálh'tás tárgyvezetése a XVI. századi nyársapáti díszes kályhacsempéktől vezet Mu- hamed oltalomleveléig, s a pásztorkodás, szőlő- és föld- mívelés sok tárgyi sorozatáig. Különösen szépek a cifraszű­rök és az ökörcsengők. A ren­dezés nagyvonalú elosztásá­ban megismerkedhetünk a nagykőrösi takács-céh 1725-ös ládájával, Kossuth Lajos özv. Nyújtó Jánosnénak küldött adományával —, az 1919-es Tanácsköztársaság és a mun­kásmozgalom Vági István te­vékenységéhez kapcsolódó pla­kátjaival, fotóival, s a híven 1 megőrzött zászlóval, továbbá Nagykőrös felszabadulásának és az új életet kísérő doku­mentációnak számtalan emlé­kével. Külön fejezet foglalko­zik Arany János Nagykőrösön kibontakozó irodalmi, tanári tevékenységével, s megemlíti Tőrös Lászlót, akinek komoly érdemei vannak a nagykőrösi Arany-hagyaték összegyűjté­sében és tudományos publiká­lásában. Arany-kultusz Nagykőrös többet jelentett epizódnál Arany János életé­ben. Itt vigasztalódott a sza­badságharc és Petőfi elveszté­se miatt, ahogy vigasztalódha­tott. Itt bontakozott ki ember­sége nemcsak abban,, hogy példás lelkiismeretességgel foglalkozott nagykőrösi tanít­ványaival, hanem abban is, hogy balladáinak nyitánya itt kezdődik. Az állandó kiállítás ennél a résznél különösen koncentrálttá válik; joggal. Izsó Miklós és Fadrusz János Aranyt és Toldit idéző szob­rai mellett olvashatjuk a deb­receni és nagykőrösi diák, Petőfi Zoltán bizonyítványát, Arany sírverseit és azokat az egykori dolgozatokat, melyeket Arany János javított. A megfontolt és kulturált rendezésnek köszönhető, hogy a kiállítás nemcsak a régészeti anyagot képes egyeztetni Nagykőrös mezővárosi emlé­keivel, hanem a történelem is szervesen csatolódik a kultú­rához a közös tárgyi anyag­ban. Aki alaposan megnézi a tárlatot, az gyönyörködésben, tapasztalatszerzésben és em­berségben is gazdagabbá vá­lik. Eddig nyolcezer látogató, aki idén április 28-tól nézte meg ezt a felújított, Nagykő­rös múltjához és jövőjéhez méltó, gyűjteményt. A vendégek Pest megyéből és külföldről egyaránt sok csoport érkezik. Külön öröm, hogy sokan láto­gatják a gyűjteményt a helyi Arany János Gimnáziumból és a Toldi Miklós Szakközépisko­lából, sőt az itt végzett tanító- képzősök több községből hoz­zák tanítványaikat a mú­zeumba. Ez a kiállítás komoly eredmény, meghívót küld me­gyénk valamennyi közép- és alsófokú iskolájának. Szep­temberben megkezdődik a ta­nítás, a pedagógusok most for­málják az iskolai munkater­veket, s ez módosítást igényel már az idén abban a tekin­tetben, hogy a kirándulások Szentendre, Visegrád, Zebe- gény, Vác mellett most már egyre intenzívebben érinthetik Nagykőröst is, ahol a diá­kok e muzeális intézményben komplex irodalom-, történe­lem-, világnézet-, néprajz- és művészettörténelemórán ve­hetnek részt. Hamarosan elkészül a min­den bizonnyal alapos és gaz­dag katalógus és az Arany Já­nos Múzeum előtti szoborkert, mely méltó keretet és környe­zetet biztosít e gyorsan fej­lődő közintézménynek. El ne felejtsem; Molnár Elek nagy méretű kerámiái és Csikai Márta szobrai művekkel né­pesíthetnék be a parkot; a természet harmóniáját gondo­lattal. L. M. ki tanítóképző oktatója, krónikaíró kört irányítja, köz­ségünk történetét dolgozzák fel, a lehető legnagyobb rész­letességgel. — Terveik? Majd színjátszók is — Az általános iskolában évek óta szép eredményeket, sikereket ér el az irodalmi színpad. De amikor a gyerek végeznek tanulmányaikkal kikerülnek a közösségből, Most, hogy a művelődési ház művészeti előadói státussal gazdagodott, szeretnénk szín- játszókört alakítani, elsősor­ban a régi iskolásokra számít­va. Jó néhány oklevelet látok az iroda falán. — Ezt nézze, itt. A Vox Pads női kórus tagjai peda­gógusok, a hetedik országos minősítő versenyen, 1976-ban, ezüstkoszorűs énekkar címet nyertek. Bővül a pinceklub — És most csak néhány programunkról beszéltem. A helyzet bizony elég nehéz, de nem kilátástalan. Két éve pinceklubot alakítottunk ki, ahol az ifjúság találkozik he­tenként többször. Táncolnak zenét és előadásokat hallgat nak, utazásokról, régészetről, irodalomról beszélgetnek. A pinceklubot bővítjük, szeren­csére jó vastagok a falai, az épület még a XV. században készült. De ez mind csak át­meneti megoldás. Döntés szü letett ugyanis, hogy Ráckeve kilencezer lakosa a közeljövő­ben új, korszerű, minden igényt kielégítő művelődési központtal gazdagszik. A. Gy. Szeptemberben forgatják Készülő tv-műsorok Szatíra mai életünkről, bűn­ügyi történet, ókori indiai mí­tosz, kisstílű karrierizmus kri­tikája, emberi sorsokat megje­lenítő művek és tükörképek a mai olasz életről — a Magyar Televízió szeptemberben hét filmet forgat. Gáspár Margit mai életün­ket szatirikusán ábrázoló mű­veit viszi képernyőre Dobay Vilmos „Történetek Thébából’ címmel. Mág Bertalan: Két pisztoly lövés című bűnügyi történeté­ből háromrészes filmet forgat Rényi Tamás. Valóságos eset az, amelyet a képernyőn meg­jelenítenek : két, egymástól látszólag független gyilkosság és egy emberölési kísérlet ösz- szefüggéseit kell felderítenie Magos őrnagynak. Egy harmincon túli fiatal rajztanár emberi válságából különös ötlettel próbál mene­külni Kurucz Gyula: Négy csend közt a hallgatás című művében. Dino Buzzati novelláiból ké­szít összeállítást András Fe­renc A Luxusvilla titka cím­mel. A történetek a mai olasz élet szellemes tükörképei. Horváth Z. Gergely dolgozza fel Ki-údy Gyula: Bolondok kvártélya című művét, amely­ben a századeleji történet hő. sei elpusztíthatatlan hittel ke­resik az „igazi” élet lehetősé­gét. A kiállításnak a Tanácsköztársaság helyi emlékeit bemutató részlete HETI FILMJEGYZET Keoma Jelenet a Keoma című filmből. Középen a címszereplő Franco Nero. Ismét egy úgynevezett ma- loaróni-western. Olaszok csi­nálták, olasz földön (Szicília kopár hegyei teljesen olya­nok, mint a Vadnyugat, mond­juk Colorado államban), olasz színészekkel — és olasz min­tákat utánozva. Utánozva, mert ma már ott tart a műfaj, hogy a saját epigonjainak is vannak epi- gonjai. Már a másolókat is másolják. De hát mit lehet tenni? A mozi egyre fogyaszt­ja a filmeket, mindig új és új táplálékra van szükség, és a mozinál is sokkal nagyobb ét­vágyú a televizió. Nincs any- nyi ál-western, ami elég len­ne a megszámlálhatatlan sok tévécsatorna megszámlálhatat­lanul sok műsor-órájának megtöltésére. Így aztán nincs más hátra, mint gyártani, fu­tószalagon akár a vadnyugati filmet, mondjuk Olaszország­ban, ahol sokkal olcsóbb a filmkészítés, mint az USA- ban, tehát kevesebb befekte­téssel érhető el ugyanolyan haszon, mint máshol nagyobb rezsivel. A Keoma egyébként két egyenes ős frigyéből szárma­zik: egyik szülője a Volt egy­szer egy • vadnyugat, a másik a Chato földje. Mi több, nem­csak a film erős utánérzés, hanem maga a főhős, azaz Keoma is, mert története kí­sértetiesen hasonlít a Vadnyu­gat harmonikás figurájának históriájára, s az indián Cha- tóéra is. S mi még ennél is több, a Keomát játszó Franco Nérót sikerrel maszkírozták olyanra, mintha az említett filmek főszereplőjének, Charles Bronsonnak az öcsikéje len­ne, aki ráadásul nagyon ha­sonlít is a bátyjára. Hogy Keoma különben egy derék farmer balkézről va­ló, indián anyától származó fia. s hogy a film nem más, mint e derék apa jog szerinti édes fiai és Keoma közötti vé­res testvérharc, melyben a három féltestvér, de a derék atya is elhaláiozik, s csak Keoma marad a porondon, bár kissé megtépázva — nos, ez már mellékes is. Időnként a rendező, Enzo G. Castellari mélyértelműnek szánt rettene­tes banalitásokat mondat hő­seivel. időnként megpróbálja drámának eladni azt. ami in­kább a műfaj paródiájának hat, időnként pedig olyan kép­sorokkal lep meg, melyek né­hány közismert westemből egy-az-egyben kimásoltnak tűnnek. Keménykalap és krumpliorr A televízióból már ismert gyermekfilm mozifilm mére­tűre megvágott változatát játsszák a mozik. A történet ezzel a rövidítéssel tömörebb lett, mondhatni felnőttesebb, de ez nem is ártott a film­nek, mivel a négyrészes tévé változat kissé túlméretezett volt. Manapság, amikor vészes hiány tapasztalható gyerme­keknek készült filmekben, üdítő esemény egy ilyen „má­sodkézből” gyerekfilm is. Hát még ha olyan kellemesre si­került, mint Csukás István (forgatókönyv) és Bácskai Lauró István (rendező) mun­kája. A film tele van jobb­nál jobb, őszinte örömű ko- médiázást nyújtó színészekkel. Köztük is első Alfonzó a sok­féle alakban felbukkanó fagy­laltárus, Bagaméri alakítója. Baljóslat Semmi olyasmi nem történ­het az emberekkel, semmi olyasmit nem vihetnek végbe, melynek előfeltételei, adottsá­gai valahol, esetleg a tuda­tuk mélyén, vagy akár a tu­datalattijukban már ott ne lettek volna. Körülbelül ez az egyik tanulsága ennek a na­gyon érdekes mexikói film­nek. melynek külön figyelem­reméltó vonása, hogy forgató- könyvét a nálunk is igen ol­vasott világhírű író, a Száz év magány, a Baljós óra, az A bölömbikák éjszakája szerző­je, Gabriel Garcia Marquez írta. (Marquez egyébként éle­te egy szakaszában Mexikó­ban élt, és forgatókönyvek írásával foglalkozott). A másik tanulság, amit a film kimond: a nyomor, az elesettség, az elmaradottság a melegágya minden babonának, embertelenségnek, kegyetlen­ségnek, s előbb az okokat kel­lene megszüntetni ahhoz, hogy a következmények is megszűn­jenek. A Luis Alcoriza rendezte film egyéb szempontokból nézve is érdekes. Érdemes az a naturalista hitelességgel megrajzolt falusi környezet, mely Marquez műveinek ked­venc színhelye, s melyről a filmben nem is lehet tudni, melyik latin-amerikai ország­ban található. De ez mindegy is, hiszen több országban is hasonlóak a körülmények ah­hoz, amilyennek a film alko­tói ezt a falucskát és a ben­ne élő emberek sorsát meg­mutatják. Ez a közelebbről meg nem határozott helyszín még csak fokozza a mondani­való általánosabb érvényessé­gét. Érdekes továbbá az is, hogy — bár a film egyes je­lenetei elnyújtottaknak tűnnek, s különösen az expozíció hosz- szú — Alcoriza kitűnően ért a légkörteremtéshez. Filmje fe­szült. drámai, egyes részeiben egyenesen sodró erejű. Ez jó mesterségbeli felkészültségre vall. Érdekes az is, hogyan tükröződik az a sajátos latin­amerikai vallásosság, s a vele keveredő miszticizmus és ősi, babonás hitvilág, melyről több latin-amerikai — épp mexi­kói — film is beszélt már. És — nem utolsó sorban — érdekes megfigyelni, mennyi­re ugyanabból az írói maté­riából kiszakított ez a film is, mint amiből Marquez többi műve is. A naturalizmussal kevert lebegő realizmus, az ironikus látásmód és a már- már a mesék világába átcsú­szó történet jellegzetesen Marquez keze nyomát viseli Bölcsődal férfiaknak Kicsit zavarba hozza a né­zőt ez a szovjet film. Azt a benyomást kelti ugyanis, hogy ezt a szentimentalizmus- sal bőven megöntözött törté­netet már látta. Holott csak arról van szó, hogy Jurij Ja­kovlev forgatókönyve sajnos a sablonokkal is megelégedett, és a rendezők, I. Lukinszkij és V. Zlatousztovszkij sem tűn­tek ki eredetiségükkel Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom